Irodalmi műveltség Magyarországon 1500 körül  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
104316
típus PD
Vezető kutató Kiss Farkas Gábor
magyar cím Irodalmi műveltség Magyarországon 1500 körül
Angol cím Literary culture in Hungary around 1500
magyar kulcsszavak késő-középkor, reneszánsz, retorika, irodalom, kéziratkutatás, könyvtörténet
angol kulcsszavak late Middle Ages, Renaissance, rhetoric, literature, manuscript research, history of books
megadott besorolás
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Magyar irodalom
zsűri Irodalom
Kutatóhely Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2016-08-31
aktuális összeg (MFt) 4.401
FTE (kutatóév egyenérték) 2.80
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás fő célja annak áttekintő vizsgálata, hogy a humanizmus kulturális ideáljai milyen mértékben hatották át a 15. század végére a magyarországi irodalmi műveltséget. Ennek vizsgálatára kvalitatív és kvantitatív modszereket is alkalmazok: egyrészt új, eddig nem ismert, vagy nehezen hozzáférhető szövegemlékek kiadásával mutatom be a humanizmus magyarországi terjedését a főpapi rétegben és városi értelmiség körében. A kiadandó szövegek (Johannes Tröster: de amore, Jodocus Clichtoveus: Disquisitiones nonnullae, Valentin Eck előadásjegyzetei) mind azt reprezentálják, milyen átalakuláson estek át az itáliai humanizmus ideáljai, míg a magyarországi befogadókhoz eljutottak. Másrészt megpróbálom statisztikailag is láthatóvá tenni a humanista szövegtípusok elterjedését a középkori magyarországi könyvkatalógusok adatbázisba helyezésével és kvantitatív vizsgálatával.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A humanizmus, mint szellemi mozgalom, a 15. század második felétől az 1500-ig tartó időszakban a katolikus Európában mindenhol átjárta az egyházi és a világi értelmiség képzését és az egyetemi oktatást. Az itáliai alapfokú oktatás kapcsán merült fel újabban az a vitatéma, hogy milyen mértékben határozta meg ez az új műveltségi ideál az alap- és középfokú oktatást, elsősorban Robert Black és Paul Grendler vitájában. Ehhez a vitához próbálunk magyarországi adalékokat nyújtani néhány olyan szöveg közzétételével, amelyek gazdagítják a magyarországi humanizmusról alkotott képünket, és egyúttal a humanizmus mélységi penetrációjának kérdésére is választ nyújthatnak. Ezzel párhuzamosan a késő-középkori magyarországi kéziratkatalógusok adatbázisban való rögzítése lehetőséget nyújt ezek analitikus vizsgálatára. Feltételezésünk szerint az egyetemi szinten gyakran vitába keveredő kerülő humanista és középkori nyelvszemlélet és filozófia a Magyarországon kizárólagosan jelen lévő középfokú oktatásban (városi iskolákban, ill. a patrónus-mecénási viszonyhoz köthető művek) jól kiegészítette egymást, és nem került konfliktusba egymással.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás jelentősége, hogy új forrásszövegeket tesz közzé a magyar és a nemzetközi humanizmuskutatás számára, valamint olyan segédeszközzel (adatbázis) szolgál a többi kutató számára, amely más perspektívájú kutatásokhoz (pl. műfajtörténet, teológiatörténet, egyes szerzők recepciókutatása) is jól felhasználható. Az alapkutatás jelleg mellett az eredmények szélesebb társadalmi körben is prezentálhatók, mert részben olyan témákat érintenek, amelyek ma is aktuálisak a szélesebb közönség számára (pl. patria és patriotizmus Valentin Ecknél, a szerelem Johannes Trösternél).

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Az 1500. év döntő fordulópont az európai kultúra számára: ekkorra értek be azok a szellemi változások, amelyek mintegy 150 évvel korábban Itáliából indultak el: az új emberszemlélet, az ókor szellemi mintaképként való szemlélete, az individualista önreprezentáció elterjedése, a könyvnyomtatás felfedezése a 15. század második felében lett általános közkincs Európa nyugati felében. Ennek a változásnak a magyarországi lenyomatát vizsgálom néhány példa segítségével: a tanárok által az iskolai szövegkönyvekhez fűzött jegyzetek vizsgálatával, egy párizsi humanistának a győri püspök enciklopédikus kérdéseire adott feleleteivel, egy szerelemről szóló dialógussal (ezt Szilágyi Emőke doktorandusz készíti elő kiadásra), és a késő-középkori könyvjegyzékek analitikus vizsgálatával.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The primary aim of the research is to examine the penetration of humanistic ideas into Hungarian literary culture around the turn of the 15th and 16th centuries. I apply both qualitative and quantitative methods of examination: first, I will illustrate the spread of humanism among the higher clergy and urban intellectuals by publishing previously unedited or unknown sources. The texts which will be published (Johannes Tröster: Dialogus de amore, Jodocus Clichtoveus: Disquisitiones nonnullae, lecture notes of Valentin Eck) will demonstrate to what extent the ideals of Italian humanism have been transformed and accommodated to the needs of Hungarian patrons and students. Second, I will try to present the diffusion of humanistic text types by the quantitative analysis of the catalogues of late medieval Hungarian libraries in a database form.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Humanism, as an intellectual movement, deeply penetrated religious and secular education in the second half of the 15th century all around the Western Christianity. Recently, Paul Grendler and Robert Black, two eminent scholars of Italian humanism have engaged in a debate concerning the pace and the patterns of adoption of humanistic principles in higher education and on primary level. My research will try to offer illustrative examples to this debate by publishing several sources, which will enrich our knowledge about Hungarian humanism, and give an answer to the question of the diffusion of humanism at the same time. Furthermore, the creation of a database out of the late medieval library catalogs of Hungary will enable us to examine analytically the intellectual trends of the second half of the 15th century. According to my hypothesis, scholastic university culture and humanistic education, which often engaged in combat in other parts of Europe, had smooth relations in the secondary education in Hungary (city schools) or in the works that were created under the patronage of Hungarian aristocrats.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The main significance of my research is to publish new primary sources for the Hungarian and international Renaissance scholarship. Furthermore, the database of medieval Hungarian library catalogs will offer a useful tool for other researchers, who carry out their research from a different perspective (egg. history of theology, literary genres, or the reception of individual authors). The results of my work belong to fundamental research in literary history, but they can be easily presented to the wider public, as well, because they touch upon such subjects, which might be of historical interest to the modern reader, as well (the importance of patriotism for Humanism in the case of Valentine Eck; or the concept of love for Johannes Tröster).

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

The year 1500 is a decisive turning point in the history of European culture: it was the moment when intellectual changes, that started more than 150 years ago in Italy, became mature in entire Europe. The new concept of man, the spread of an individualist self-representation, the growing importance of Antiquity as an intellectual model, the discovery of the printing became widespread by the end of the 15th century all around the continent. I examine the Hungarian reception of these intellectual changes by a few examples: in the lecture notes of professors on the margins of text-books, in the answers of a French humanist to the encyclopedic questions of a Hungarian bishop, in the Dialogue on love, written by an Austrian humanists and dedicated to John Vitéz, bishop of Várad, and by analytically examining the late medieval Hungarian library catalogues.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Az „Irodalmi kultúra Magyarországon 1500 körül” című OTKA-kutatás célja az volt, hogy egy új összefoglalást adjon az 1480-1526 közötti időszak irodalmi irányairól, különös tekintettel a latin nyelvű irodalomra, új értelmezéseket nyújtson a kor irodalmi emlékeiről, és új, eddig kiadatlan forrásokat tárjon fel. A kutatási projekt során megjelent négy új szövegemlék a kor irodalmához (eközben három szöveg megjelenés alatt áll), számos tanulmányt publikáltam, és egy monográfia-méretű könyvet adtam le habilitációként a Jagelló-kor irodalmi kultúrájáról.
kutatási eredmények (angolul)
The aim of the research project „Literary culture in Hungary around 1500” was to provide a new synthesis on the literary trends of the period 1480-1526, with particular attention on the Latin literature of the age, and to contribute new interpretations, sources and texts to the existing source material. In course of the project, I have published four new sources concerning the history of humanism in Hungary (with three new sources forthcoming), prepared a monograph-size book on the literary culture of the Jagellonian period, and published a number of articles.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=104316
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kiss Farkas Gábor: ’Communis quidam bonae doctrinae thesaurus’: Authorship and Inspiration in Late Medieval Commentaries on the Book of Psalms from Central Europe, in: Modes of Authorship in the Middle Ages, ed. Slavica Rankovic, Toronto: Pontifical Institute of Mediaeval Studies, 97-112., 2012
Farkas Gábor Kiss, Eyal Poleg, Lucie Dolezalova, Rafal Wójcik: Old Light on New Media: Medieval Practices in the Digital Age, Digital Philology, 2013
Farkas Gábor Kiss: 2. Performing from Memory and Experiencing the Senses in Late Medieval Meditative Practice: The Treatises “Memoria fecunda”, “Nota hanc figuram” and “Alphabetum Trinitati, Daphnis, 2012
Farkas Gábor Kiss: Des livres qui parlent: paratexte et publicité au début du 16e siècle, Acta Musei Nationalis Pragae. Series C, Historia Litterarum / Časopis Národního muzea. Řada historická, 2012
Farkas Gábor Kiss: “O Pragensis achademia!” Ms. Prague, Metropolitan Chapter 832 and its relevance to the efforts of church unification between Hungary, Paris and Prague in 1518, Archa Verbi. Yearbook for the Study of Medieval Theology, 2012
Kiss Farkas Gábor: 1. Franciscus Pescennius Niger Báthory Miklós váci püspök udvarában és a Scholasticum Orosianae iuventutis dramma, Magyar Könyvszemle 129 (2013), 265-281, 2013
Almási Gábor, Kiss Farkas Gábor: Szöveggondozás és kapcsolatápolás. Zsámboky János életműve a reneszánsz filológia tükrében, Irodalomtörténeti Közlemények 117 (2013), 627-691., 2013
Kiss Farkas Gábor: Beszélő könyvek. Dialogikus olvasás, paratextusok és reklám 1500 körül, Bednanics Gábor (ed.), Az olvasás labirintusában. Tanulmányok Eisemann György 60. születésnapjára, Budapest, Ráció Kiadó, 2013, 15-35., 2013
Kiss Farkas Gábor: 4. Johannes Jacobus de Castelbarco: Regimen contra pestem. Életvezetési és orvosi tanácsok Vitéz János számára, Lymbus 2014, 7-23., 2014
Farkas Gábor Kiss, Lucie Dolezalova: Le pouvoir des mots dans l’art de la mémoire à la fin du Moyen Age,, Le pouvoir des mots au Moyen Age, éd. Nicole Bériou, Irène Rosier-Catach, Turnhout, Brepols, 2014, 127-153, 2014
Kiss Farkas Gábor: 6. Political Rhetoric in Anti-Ottoman Literature. Martinus Thyrnavinus: To the Dignitaries of the Hungarian Kingdom, Ein Raum in Wandel: Die osmanisch-habsburgische Grenzregion vom 16. bis zum 18. Jahrhundert, ed. Norbert Spannenberger, Szabolcs Varga, Stuttgart, Franz Steiner, 2014, 14, 2014
Almási Gábor, Kiss Farkas Gábor: Humanistes du bassin des Carpates. II. Johannes Sambucus, Turnhout, Brepols, 2015
Ekler Péter, Kiss Farkas Gábor (szerk.): Augustinus Moravus Olomucensis: Proceedings of the International Symposium to Mark the 500th Anniversary of the Death of Augustinus Moravus Olomucensis (1467–1513)., Budapest, OSZK, 2015
Ekler Péter, Kiss Farkas Gábor: Poems by Augustinus Moravus Olomucensis, Augustinus Moravus Olomucensis: Proceedings of the International Symposium to Mark the 500th Anniversary of the Death of Augustinus Moravus Olomucensis, 157-166., 2015
Ekler Péter, Kiss Farkas Gábor: Valentin Eck’s Panegyricus in Honour of Augustinus Moravus Olomucensis, Augustinus Moravus Olomucensis: Proceedings of the International Symposium to Mark the 500th Anniversary of the Death of Augustinus Moravus Olomucensis, 167-181., 2015
Kiss Farkas Gábor: Political Rhetoric in Anti-Ottoman Literature. Martinus Thyrnavinus: To the Dignitaries of the Hungarian Kingdom, Ein Raum in Wandel: Die osmanisch-habsburgische Grenzregion vom 16. bis zum 18. Jahrhundert, ed. Norbert Spannenberger, Szabolcs Varga, Stuttgart, Franz Steiner, 2014, 143-159., 2014
Kiss Farkas Gábor: Un nouveau témoin illustré du Libellus de imaginibus deorum (Eger, Bibl. arch., Ms. B. X. 44.), Humanistica Lovaniensia, 64 (2015), 23-41., 2015
Kiss Farkas Gábor: Martinus Thyrnavinus; Valentinus Eck, David Thomas, John Azumah, Douglas Pratt , Andrew Newman, Stanisław Grodź, John Chesworth (eds.), Christian-Muslim Relations. A Bibliographical History. Volume 7. Cen, 2015
Lucie Dolezalová, Farkas Gábor Kiss, Rafał Wójcik: The Art of Memory in Late Medieval Central Europe, http://real.mtak.hu/38203/, 2016
Kiss Farkas Gábor: Ambiguity and Paradox in the Humanistic Literature of the Jagiellonian Age, in:, Armed Memory: Agency and Peasant Revolts in Central and Southern Europe (1450–1700), ed. Gabriella Erdélyi, Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht, 2016, 171-190, 2016
Kiss Farkas Gábor: Ambiguity and Paradox in the Humanistic Literature of the Jagiellonian Age,, Armed Memory: Agency and Peasant Revolts in Central and Southern Europe (1450–1700), ed. Gabriella Erdélyi, Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht, 2016, 171-190., 2016
Lucie Dolezalová, Farkas Gábor Kiss, Rafał Wójcik: The Art of Memory in Late Medieval Central Europe, ed. Farkas Gábor Kiss, Paris, L’Harmattan, 2016, 2016
Kiss Farkas Gábor: Latin és népnyelv a késő-középkori magyarországi domonkos kolostorokban - Leonhard Huntpichler: Directio pedagogorum, Irodalomtörténeti Közlemények 120 (2016), 225–247, 2016
Péter Ekler, Farkas Gábor Kiss: Augustinus Moravus Olomucensis. Proceedings of the International Symposium to Mark the 500th Anniversary of the Death of Augustinus Moravus Olomucensis (1467–1513), Budapest, MTA BTK, 2015, 216 pp., 2015
Gábor Almási, Farkas Gábor Kiss: Humanistes du bassin des Carpates II. Johannes Sambucus, Turnhout, Brepols, 2014., 2014
Kiss Farkas Gábor: ’Communis quidam bonae doctrinae thesaurus’: Authorship and Inspiration in Late Medieval Commentaries on the Book of Psalms from Central Europe, in: Modes of Authorship in the Middle Ages, ed. Slavica Rankovic, Toronto: Pontifical Institute of Mediaeval Studies, 97-112., 2012




vissza »