18–19. századi kottás források és népzenei kapcsolataik feldolgozása az akadémiai Kodály-gyűjtemény alapján  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
104507
típus K
Vezető kutató Szalay Olga
magyar cím 18–19. századi kottás források és népzenei kapcsolataik feldolgozása az akadémiai Kodály-gyűjtemény alapján
Angol cím The elaboration of written musical sources of the 18–19th c. and their folk music connections based on Kodály’s folk music collection of the HAS
magyar kulcsszavak népzene, zenetörténet 18–19. sz., Kodály
angol kulcsszavak folk music, music history 18–19th c.,, Kodály
megadott besorolás
Zenetudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Népzenetudomány
zsűri Kultúra
Kutatóhely Zenetudományi Intézet (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
résztvevők Domokos Mária
Endrődi Judit
Gergely Veronika
Kővári Réka
Paksa Katalin
Vasné Szűcs Imola
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2016-08-31
aktuális összeg (MFt) 13.986
FTE (kutatóév egyenérték) 8.50
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A pályázat alapkutatásként a magyar népzene és zenetörténet összefüggéseinek módszeres és kritikai feltárását vállalja, elsősorban azon nagy mennyiségű kéziratos és publikált történeti forrásra támaszkodva, amelyet Kodály 1934-től kezdve az általa létrehozott népzenei gyűjteménybe bedolgozott illetve bedolgoztatott.
A cél kettős: egyrészt egy adatbázis és tanulmány létrehozása az akadémiai Kodály-gyűjteményben található valamennyi történeti (azaz: nem primér népzenei gyűjtésből származó), javarészt 18–19. századi forrás bibliográfiai és gyűjteményi azonosításával és feldolgozásával, másrészt egy monográfia kéziratának elkészítése, amely a zenei néphagyomány 18. századi típusait veszi számba a történeti források (ca. 1730–1820) és népzenei változataik kritikai összevetésével. A jelzett kutatások a mintegy 30.000 zenei adatot tartalmazó, 1958-ban lezárt Kodály-gyűjteményre épülnek, és a 18. század vonatkozásában kiegészülnek az újabb magyar zenetörténeti és népzenei kutatások és népzenei gyűjtések adataival és eredményeivel.
Hasonló komparatív feldolgozás a korábbi századok tekintetében megtörtént (Szendrei–Dobszay–Rajeczky: 16–17. századi dallamaink a népi emlékezetben, 1979), a 18. század már jóval nagyobb számú kottás forrásának a világi anyagára vonatkozó összehasonlító feldolgozás jelen pályázat feladata.
A 19. században a reformkor szellemi áramlataival, a romantika nép felé forduló érdeklődésével, valamint a nyomdatechnika fejlődésével a kottás források száma ugrásszerűen megnőtt. A népzenei anyag történeti értelmezéséhez szükséges átnézendő források nagyságrendje miatt a pályázati időben csupán ezek feltárása vállalható.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A magyar zenetörténet kéziratos és nyomtatott kottás forrásokban rendkívül szegényes, és a meglévők sincsenek koruk európai szakmai színvonalán. Különös jelentősége van tehát a zenei néphagyománynak, amely számos régiséget tartott fenn, és így segíti a sokszor kezdetlegesen (hiányosan, pontatlanul) lejegyzett írott források értelmezését. Ezért írhatta Kodály, hogy „a magyar zenetörténésznek először folkloristának kell lennie”, és ezért is építette bele a történeti források zenei adatait népzenei gyűjteményébe, az ún. Kodály-Rendbe.
A kutatás arra kíván választ adni, hogy milyen forrásokkal rendelkezünk az adott korszakból (különös tekintettel az akadémiai Kodály-gyűjteményre); ezeknek mi a jelentősége a zenetörténet ill. a szájhagyomány szempontjából. Tisztázza a források és az élő hagyomány viszonyát, azt a kérdést, hogyan értelmezik egymást. Különös figyelmet fordít Kodály ezirányú vizsgálataira, amely a Kodály-Rend népdallejegyzésein látható Kodály-jegyzetekből tárható fel. Hozzájárul a vizsgált időszak nem kellően ismert zenetörténeti folyamatainak feltárásához, a népzene történeti összefüggéseinek árnyaltabb megfogalmazásához.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A pályázat a Tudományos Akadémia egyik legkorábbi archivális gyűjteményének történeti adatait tisztázza és megbízható, korszerű rendszerbe foglalja. Kodály munkásságának egy további, kevéssé ismert területét tárja fel. E munkának tehát nemcsak zenetudományi, hanem kutatástörténeti szempontból is nagy a jelentősége.
A várható eredmények további zenetörténeti és népzenei kutatások alapjául szolgálnak; kiindulást jelentenek egy a 18. századihoz hasonló, 19. századot feldolgozó monografikus munka megkezdéséhez. Az újabban előkerült hangszeres dallamgyűjtemények kutatásba való bevonásával a korábbiaknál árnyaltabb és pontosabb képet kapunk a nemzeti zenének tekintett verbunkos létrejöttéről és további alakulásáról. A 19. század a csárdás korszaka. A kutatás számot ad irodalmának kéziratos és nyomtatott forrásairól, egymással való összefüggéseiről, divattá válásának folyamatáról.
Az irodalomtörténet vonatkozásában elsősorban a közköltészet területén mutatkoznak kapcsolódási pontok; hozzájárul a kottás, kéziratos énekeskönyvek mélyebb tartalmi feldolgozásához és a reformkor, a szabadságharc, a nemzeti önismeret tematikájának további kutatásához;
Eredményei feltehetően szükségessé teszik az ének-zene oktatási anyag kiegészítését, revízióját.
A kevéssé ismert források és az összehasonlító dallamanyag közreadásával gazdagítja a népzenei és régi zenei mozgalom együtteseinek/résztvevőinek ismereteit és repertoárját.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Kodály az általa létrehozott népzenei gyűjteménybe a gyűjtött népdalok mellett a könyvtárak és kézirattárak zenetörténeti dokumentumaiban talált népzenei vonatkozású dallamokat is elhelyezett. A kutatás során e kéziratos és nyomtatott zenei anyag összefüggését vizsgáljuk a gyűjtött népdalokkal. A pályázat célja egyrészt adatbázis és tanulmány létrehozása a Kodály-gyűjteményben található valamennyi történeti (azaz: nem primér népzenei gyűjtésből származó) javarészt 18–19. századi forrás azonosításával és feldolgozásával, másrészt egy monográfia kéziratának elkészítése, amely a zenei néphagyomány 18. századi típusait veszi számba a történeti források (ca. 1730–1820) és népzenei változataik kritikai összevetésével.
A kutatás eredményei feltehetően szükségessé teszik az ének-zene oktatási anyag kiegészítését és revízióját, a kevéssé ismert források és az összehasonlító dallamanyag közreadása pedig a népzenei és régi zenei mozgalom együtteseinek/résztvevőinek ismereteit és repertoárját gazdagítja.
Mint minden magyarságtudomány, a népzene és zenetörténet kutatása is elősegíti a magyarságra vonatkozó ismeretek bővülését, a nemzeti önismeret és öntudat erősödését.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The proposed basic research is aimed to carry out the systematic and critical exploration of correlations between Hungarian folk music and music history, relying first of all on a large volume of manuscripts and printed historical sources incorporated by Kodály and his collaborators from 1934 onward in the folk music system he had initiated.
The aim of the research is dual: first, to create a database and study after the identification of the bibliographic particulars and collection loci of all historical sources (i.e. those not derived from primary folk music collections), and second, to prepare the manuscript of a monograph of the 18th century types of the folk music tradition through a critical comparison of the historical sources (c. 1720-1820) and their folk music variants. The mentioned researches are based on the Kodály collection of some 30,000 musical data closed in 1958, complemented with the data and findings of more recent musicological and folk music researches and collections.
The material of earlier centuries was subjected to a similar comparative elaboration (Szendrei et alii: 16–17. századi dallamaink a népi emlékezetben, 1979); the secular material of the far more voluminous musical souces from the 18th c. is to be explored by the present research.
The intellectual trends of the Age of Reforms, the interest of romanticism in the lower strata brought about a rise in musical sources by leaps in the 19th century. Because of the vastness of the sources that have to be studied for the historical interpretation of the folk music material, the present research project can only undertake the exploration of these sources during the given period of time.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

There is a dearth of handwritten and printed musical sources in Hungarian music history, and those that exist have not been promoted to European standards. Folk music tradition has therefore particular significance, as it has preserved several archaic features and thus helps interpret the rudimentary (defective, inaccurate) written sources. That is why Kodály remarked: “a Hungarian musicologist has to be a folklorist in the first place”, and that is one reason why he incorporated the musical data of historical sources in his folk music collection, the so-called Kodály System.
The research is to explore the sources of the studied period (with special regard to the Kodály collection in the Academy), their significance for music history and oral tradition; to clarify the correlation between the sources and living tradition and how they mutually interpret each other. It is to devote special attention to Kodály’s relevant examinations that can be gleaned from his notes on the folksong transcriptions in the Kodály System. Another objective is to contribute to the illumination of the little known musicological processes of the studied period and to a more subtle definition of the historical aspects of folk music.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The proposed research is to clarify, arrange, and control the historical data of one of the earliest archival collections of the Academy of Sciences in a reliable up-to-date system. It will also explore a little-known area of Kodály’s scientific activity. Therefore, the work has great significance for both musicology and research history.
The expected results will be the basis for further music historical and ethnomusicological researches and may provide the basis for the start of a monographic elaboration of the 19th century similar to that of the 18th. The involvement of the more recently found instrumental tune collections into the researches can facilitate a more exact and detailed picture of the emergence and development of the verbunkos regarded as national music. The 19th century was the age of the csárdás. The research explores its handwritten and printed sources, their correlations and the process of its evolving into a fashion.
In regard to literary history, points of contact are to be found chiefly in popular poetry; the findings will contribute to a more profound elaboration of the contents of handwritten song books, to the understanding of the Age of Reforms, the war of independence, the themes of national awareness.
The findings are expected to require the complementation and revision of the teaching material of music education.
By presenting little-known sources and comparative musical material, the research will enrich the knowledge and repertoire of the ensembles and participants of the folk music revival and early music movements.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

In addition to the collected folksongs, Kodály also inserted in his folk music system the folk music related tunes he had found in the music historical documents in libraries and manuscript collections. We wish to examine the correlations between this musical material from handwritten and printed sources and the collected folksongs. The aim of the research is to create a database and study after the identification and elaboration of all – mainly 18-19th century – historical sources in the Kodály System (i.e. those not derived from primary folk music collections), and second, to prepare the manuscript of a monograph of the 18th century types of the folk music tradition through a critical comparison of the historical souces (c. 1720-1820) and their folk music variants.
The findings are expected to require the complementation and revision of the teaching material of music education, and by presenting little-known sources and comparative musical material, the research will enrich the knowledge and repertoire of the ensembles and participants of the folk music revival and early music movements
Similarly to all other Hungarological disciplines, ethnomusicological and music historical researches also enlarge the stock of knowledge on Hungarians, and strengthen the self-knowledge and self-consciousness of the nation.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A pályázati munka arra a nagymennyiségű kéziratos és publikált történeti forrásra támaszkodik, amelyet Kodály 1934-től kezdve az általa létrehozott népzenei gyűjteménybe, az ún. Kodály-Rendbe bedolgozott illetve bedolgoztatott. Az eredmények egyike a 18. századi zenei forrásokat feldolgozó kétnyelvű könyvkézirat, amelynek címe: „Vígsággal zeng Parnassusnak magas teteje”: 18. századi kottás források és a magyar zenei néphagyomány. / „The high peak of Mount Parnassus resounds with delight”: 18th century musical sources and the Hungarian folk music tradition. A munka alapműként arra ad választ, hogy milyen a magyar népzenével összefüggő kottás forrásokkal rendelkezünk a 18. századból, és mi a jelentőségük a zenetörténet, illetőleg a szájhagyomány szempontjából. A pályázat másik részének célja egy 19. századi adatbázis és egy tanulmány létrehozása. Elvégeztük a Kodály-Rendben szereplő mintegy 1000 db 19. századi kéziratos és nyomtatott történeti forrás feltárását és beazonosítását (mintegy 31.000 támlap átnézésével). A munka eredménye két tanulmány és egy katalógus a Kodály-rend 19. századi forrásairól, valamint egy 19. századi számítógépes adatbázis. A tanulmányok és a katalógus egy kiadásra szánt könyv kézirata lesz, az adatbázis online rendszerként szintén nyilvánosságra kerül.
kutatási eredmények (angolul)
The aim of the proposed basic research was the systematic and critical exploration of the interconnections between music history and Hungarian folk music, relying first of all on the large amount of manuscript and printed music historical sources which Kodály and his associates integrated in the folk music collection, the so-called Kodály System, from 1934 onward. One of the results is the manuscript of a bilingual monograph on the 18th century (in publishing) under with the title (English version:) »„The high peak of Mount Parnassus resounds with delight”: 18th century musical sources and the Hungarian folk music tradition«. In the second part titled “the 19th century historical sources of the Kodály System”. The aim was to create a database and a study after the bibliographic and in-collection identification of all of the approx 1000 folders of 19th century manuscript and printed historical sources of the Kodály System (more than 31,000 basesheets). One part of this work resulted a manuscript whith two studies and a catalogue. One of the studies is the history of the works on this 19th century material in Kodály’s time, the second is a study with the presentation and the history of the “Hajós collection” (approx. 1000 musical sources in 47 vols), created by three generations of a Hungarian noble Family in the 19th century. In the catalogue one can find the annotated bibliographic description of the historical source in question and the code numbers of the copied basesheets.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=104507
döntés eredménye
igen





 

Projekt eseményei

 
2015-07-07 13:22:06
Résztvevők változása
2014-09-05 15:26:16
Résztvevők változása




vissza »