A finn-számi nyelvcsere longitudinális vizsgálata finnországi északi számi beszélőközösségekben (2002–2012)  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
104612
típus PD
Vezető kutató Duray Zsuzsa
magyar cím A finn-számi nyelvcsere longitudinális vizsgálata finnországi északi számi beszélőközösségekben (2002–2012)
Angol cím A longitudinal study of Finnish-Sami language change in Northern Sami speech communities in Finland (2002–2012)
magyar kulcsszavak kétnyelvűség, nyelvcsere
angol kulcsszavak kétnyelvűség, nyelvcsere
megadott besorolás
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Szociolingvisztika
zsűri Nyelvészet
Kutatóhely MTA Nyelvtudományi Intézet
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2015-12-31
aktuális összeg (MFt) 18.192
FTE (kutatóév egyenérték) 2.67
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A Finnország lappföldi területein élő északi számi beszélőközösség nyelve a veszélyeztetett nyelvek közé, tagjai a nyelvcserehelyzetben lévő kisebbségi közösségekhez tartoznak. A többségi finn nyelvhez és kultúrához mind szorosabban kötődő számi közösségek anyanyelvüket egyre kevesebb helyzetben használják, megnehezítve ezzel annak továbbörökítését az utódgenerációk számára. A nyelvcsere előrehaladottabb fázisában vannak a kutatás célcsoportját képező, Enontekiö és Sodankylä területén (lásd melléklet) elszórtan élő kisebb számi közösségek, szemben az északabbra fekvő, Utsjoki és Inari régióiban élő, nagyobb lélekszámú északi számi csoportokkal. A vizsgált északi számi közösség nyelvi helyzetét természetszerűen a nyelv megőrzésére irányuló törekvések és a nyelvcsere egyszerre alakítják. A számi nyelv fenntartására ma a többség és a kisebbség közös erőfeszítéseket tesz, amelyek intenzitása az elmúlt évtizedekben fokozódni látszik.
Jelen kutatás fő célkitűzése egy longitudinális szociolingvisztikai kutatás megvalósítása a fent említett számi közösségekben, amely a 2001–2002-ben végzett kutatást kiindulópontnak tekintve egy változásvizsgálat részeként tárja fel a tíz évvel későbbi nyelvcserehelyzet sajátosságait. Célom tehát az, hogy a longitudinális vizsgálat eredményeinek összevetéséből pontosabb képet adjak a nyelvcsere folyamatának, sebességének és irányának tíz év alatt tapasztalható változásáról.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A jelen vizsgálatot egy 2001–2002-ben végzett PhD kutatás előzte meg, amelyben a közösség tagjaira akkor jellemző nyelvhasználati-nyelvválasztási normákon, valamint a beszélők nyelvi attitűdjeiken keresztül mutattam be az akkori kétnyelvűségi helyzetet. A kutatásomban elemzett adatokat nyelvhasználati és attitűdkérdőívek segítségével gyűjtöttem, a nyelvcserehelyzetet az ilyen jellegű kutatásokban alkalmazott kvalitatív és kvantitatív módszereket együttesen alkalmazva vizsgáltam. Mivel a nyelvhasználati szokások és a nyelvi attitűdök is idővel változnak, a közösség nyelvcserehelyzete akkor válik jól interpretálhatóvá, ha az állapotfelmérést 10–20 évvel később olyan változásvizsgálat követi, amely azonos módszertani eljárásokat követve biztosítja az adatok összemérhetőségét. Esetemben a 2001–2002-es kutatás jelenti tehát az alapját annak a változásvizsgálatnak, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a vizsgált közösségbe visszatérve feltárjam a jelenlegi kétnyelvűségi helyzetet, elsősorban a beszélőknek a számi-finn kétnyelvűségi helyzettel, az anyanyelv fennmaradásával és nyelvmegtartással kapcsolatos attitűdjeinek változását.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Mivel a nyelvcsere folyamata több generáció nyelvhasználati, nyelvi attitűdbeli változásain keresztül ragadható meg, a nyelvcserehelyzetről kizárólag a longitudinális szociolingvisztikai felmérések adnak megbízható képet. Kulcsfontosságú, hogy a közösség tagjai tisztában legyenek az őket jellemző nyelvi helyzettel ahhoz, hogy nyelvük védelme érdekében tudatosabban léphessenek fel. Az eredmények a nyelvpolitikával foglalkozó szakemberek számára a kisebbségi közösség nyelvi helyzetét érintő kérdésekben és a döntéshozatal során tekinthetők irányadónak.
A vizsgálat szorosan kapcsolódik az ELDIA (Európai Nyelvi Diverzitás Mindenkinek) projekt célkitűzéséhez, de mivel az ELDIA kutatásai az északi számi közösségek közül kizárólag a norvég területeken élőkre terjednek ki, a finnországi északi számi közösségek vizsgálata hiánypótló és jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a legészakibb területeken élő számi közösségek helyzetéről átfogó képet kaphassunk.
A Finnországban folyó, a számi nyelv helyzetét vizsgáló kutatások érintetlenül hagyták a többségi finn közösségekkel intenzívebb kapcsolatban álló, Sodankylä és Enontekiö területén élő számi közösségeket.
A Giellagas Intézet szociolingvisztikai kutatásainak súlypontja is a Finnország legészakibb terülein élő északi számi közösségek nyelvi helyzetének feltárása, Helsinkiben a fővárosban élő északi számik nyelvváltását vizsgálják, ezért az Intézet kutatóival egyetértésben választottuk a 2001–2002-es vizsgálat helyszínéül a köztes területeken élő közösségek kétnyelvűségének feltárását. A vizsgálat ebben a tekintetben tehát hiánypótló.
A kutatás illeszkedik a hazai szociolingvisztikai kutatásokhoz, de nem a finnugor kisebbségekre vonatkozókhoz. Ennek az állításnak az utóbbi része arra vonatkozik, hogy itthon a finnugrisztikán belül a szociolingvisztikai kutatások meglehetősen kezdeti stádiumban vannak, azaz a szociolingvisztikailag képzett finnugristák száma igen csekély és a szociolingvisztikai kutatások sokkal kevésbé kiterjedtek, mint ahogyan az kívánatos volna. A hazai finnugrisztikában tehát az ilyen jellegű vizsgálat egyedülálló és jó kiindulópontot jelent a más veszélyeztetett finnugor nyelvi közösségekben folytatandó szociolingvisztikai kutatásokhoz.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Jelen kutatás a Finnország lappföldi területein élő, veszélyeztetett helyzetben lévő északi számi kisebbségi közösség (lásd térkép) nyelvi helyzetének feltárását célozza egy olyan változásvizsgálat keretein belül, amelynek kiindulópontját egy 2001–2002-be végzett állapotfelmérés jelenti. A tíz évvel ezelőtti nyelvcserehelyzet nem utalt arra, hogy a vizsgált közösség gyorsan asszimilálódna a többségi társadalomba, sőt akkor a nyelvcsere lelassulásának lehettünk tanúi, amiben nagyon lényeges szerepet tulajdonítottam az anyanyelvhez és a számi-finn kétnyelvűséghez fűződő egyértelműen pozitív attitűdöknek, amelyek a közösség egyre inkább finn domináns nyelvválasztási szokásai ellenében is működhetnek. A vizsgálat tíz évvel későbbi megismétlésével pontosabb képet kaphatunk a nyelvcsere sebességéről, irányáról. Fő célkitűzésként rá kívánok világítani arra, hogy az egy évtized alatt bekövetkezett társadalmi és politikai változások milyen módon változtatták meg a nyelvhasználati szokásokat és a beszélők anyanyelvhez és a számi-finn kétnyelvűség egyes jelenségeihez fűződő attitűdjeit.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The language of the Northern Sami speech community in Finnish Lapland, belonging to the Finno-Ugric branch of the Uralic language family, is genuinely threatened and the speakers of Northern Sami have been experiencing cultural and linguistic assimilation into the majority community over the past centuries. This has led to the eventual decrease in the functions of the minority language making it increasingly difficult for the Samis to pass their mother tongue on to young generations. The linguistic situation of the minority community has been shaped both by language change and the measures implemented by the minority and the majority to preserve the Sami language. The Northern Sami territories of Enontekiö and Sodankylä (see annex for map) have been selected for the purpose of the research where the process of language change has accelerated as opposed to the northern regions of Utsjoki and Inari where Sami minorities are more successful in preserving their mother tongue.
The key aim of the present research is to carry out a longitudinal sociolinguistic investigation in the above mentioned Northern Sami speech communities. My PhD research carried out during 2001–2002 and analyzing the bilingual situation of the community at the time constitutes the basis for the longitudinal study which will explore the language change situation ten years later. Comparing the results of both studies will provide us with a more subtle picture of the process, pace and direction of language change in the minority community.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The present study is based on a previous research carried out during 2001–2002 in the minority community exploring the bilingual situation of the time through the norms and patterns of language use as well as the language attitudes of the community. I collected the data analyzed in the research by questionnaires inquiring about language use and attitudes. The situation of language change was examined by applying methods familiar in sociolinguistic studies concentrating on language change, i.e. by using both qualitative and quantitative methods. As patterns of language use and language attitudes change over time, the language change situation of the community can reliably be interpreted if the first research is followed up on 10-20 years later relying on the same research tools as in the first study. Thus, my aim is to return to the same Northern Sami community where I carried out the first research, explore the bilingual situation, most importantly the change of the attitudes of the community members towards the Sami-Finnish bilingual situation and the future of Sami.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Language change can most reliably be grasped through longitudinal sociolinguistic studies. It is essential that members of the minority community are aware of the language situation of the minority so that they could take conscious measures to have their mother tongue and culture preserved. The results of a longitudinal study are also significant for decision makers when it comes to designing policies for the protection of Sami in Finland.
The research is closely related to the ELDIA (European Language Diversity for All) project focusing on the study of bilingualism in some endangered minority communities in the Finno-Ugric language family. As the research carried out in the ELDIA project focuses on the Northern Sami communities in Norway, the study of the Sami communities in Finland fills the gap and significantly contributes to a better understanding of the language situation of the Samis in the northernmost territories of Europe.
Research in Finland on the study of the language situation of the Northern Sami concentrates on the northernmost areas and does not take account of the situation of the Samis in the southern territories where Sami-Finnish contacts are more expressive than in the northernmost areas. Sociolinguistic research at the Giellagas Institute pays attention to the northernmost territories of Lapland, while research in Helsinki explores the way Northern Sami speakers shift to majority langauage use in the capital. Thus, the Institute welcomed the location of the first research claiming that such longitudinal sociolinguistic research aiming at the study of language use and attitudes south of Utsjoki will help build a complete picture of the minority language situation of Northern Sami in Finland.
The research fits well with sociolinguistic research in Hungary, but not with the research on Finno-Ugric minorities. Sociolinguistic research in finnougristics in Hungary is in an initial stage with only a few sociolinguists and sociolinguistic research under way. Hence, such sociolinguistic research is unique and constitutes a starting point for future research in endangered Finno-Ugric minority communities.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The present research aims at exploring the language situation of the Northern Sami minority community (see annex for map) situated in Finnish Lapland. The language of the community belongs to the Finno-Ugric branch of the Uralic language family and is genuinely threatened. A similar study was carried out in 2001–2002 which showed that the assimilation of the Sami community into the Finnish majority is a slow process as the positive attitudes of the speakers towards their minority language and to the Sami-Finnish bilingual situation there assist the maintenance of the minority language and culture. The aim of the new project is to return to the scene of the investigation ten years later and carry out a similar research to be able to have a more reliable picture of the pace and direction of language change. The overall aim of the research is to inquire into the ways a decade of social and political changes affected the patterns of language use and the attitudes of the minority community towards their own mother tongues and different aspects of the Sami-Finnish bilingual situation.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Az egy évtizedet felölelő vizsgálat mintájában nem érvényesül a nyelvcsere longitudinális trendje a nyelvhasználat és a nyelvi attitűdök tekintetében. A második és harmadik korcsoport között megszakad a folytonosság, a legtöbb esetben ellentétes irányú változás kezdődik. A minta harmadik generációja (1) pozitívabb attitűdökkel fordul a számi nyelv informális színtereken való használatához és a számi nyelv fenntartásához, (2) semlegesebb attitűdökkel fordul a számi-finn kétnyelvűséghez. A formális színtereken észlelhető változások alkalmazkodnak a longitudinális trendhez, azaz a harmadik generációban ezeken a nyelvhasználati színtereken továbbra is dominál a finn nyelvhasználat. Tehát az anyanyelvi beszélők második generációját tekintem kulcsfontosságú korcsoportnak, amelyet a tíz év múlva esedékes vizsgálat során kiemelt figyelemmel kell kísérni. A kérdés akkor az lesz, hogy vajon az első és második generációnál tapasztalt trend, azaz a számi egyre kevesebb nyelvhasználati színtéren való használata, valamint a beszélők egyre negatívabb attitűdjei a számi nyelv fenntartásával és a számi-finn kétnyelvűséggel kapcsolatban átterjednek-e az akkorra harmadik generációssá váló beszélők körére, vagy pedig a fent említett ellentétes irányú változás újra megfigyelhető lesz ebben a harmadik generációban, amennyiben ebben a korcsoportban újra növekedni kezdene az informális nyelvhasználati színterek száma és újra pozitívabb attitűdökkel fordulnának legalábbis a nyelvfenntartás irányába.
kutatási eredmények (angolul)
From the ten-year period of the survey it can be concluded that the longitudinal trend of language change is not supported in the sample with regard to language use and language attitudes. There is a clear-cut discontinuity in the trend between the second and the third generation with regard to change in language use and language attitudes and in most cases change occurs in the third generation in another direction: (1) towards a more positive attitude to Saami language use in informal domains and to the maintenance of the Saami language, (2) towards a more neutralized attitude to Saami-Finnish bilingualism. Formal domains conform to the longitudinal trend, i.e. they remain increasingly dominated by Finnish language use in the third generation, similarly to the trend in the first and second generation. Therefore, it is the second generation of speakers which is the key age group to follow on to see whether the trend detected in the first and second generation of Saami speakers, i.e. the decreasing use of Saami in informal domains and the decreasingly negative attitudes towards the maintenance of Saami and Saami-Finnish bilingualism, will spread over to the then third generation of Saami speakers or whether in this third generation a change in the other direction will again be identified, i.e. in this age group the number of informal domains would start to increase and the speakers would again express a more positive attitude towards Saami language maintenance.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=104612
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Duray Zsuzsa: Changes in the norms of language use and language attitudes in Enontekiö (2003–2013): Report on recent results, Folia Uralica Debreceniensia 22: 29–45., 2015
Duray Zsuzsa: Towards a longitudinal study of Finnish-Sami language change in Northern Sami speech communities in Finland (2002–2012, ELDIA - Closing conference, Bécsi Egyetem, 2013. június 10-11, 2013
Duray Zsuzsa: A finn-számi nyelvcsere vizsgálata finnországi északi számi beszélőközösségekben, Hajdú-Schmidt Emlékkonferencia, 2012. október 11-13, Pécs - Összefoglalók kötete, 2012
Duray Zsuzsa: La situation des Sames du nord dans les communautés d’Enontekiö et de Sodankylä en Finlande. Études Finno-Ougriennes, Études Finno-Ougriennes 44, 2012
Duray Zsuzsa: La situation des Sames du nord dans les communautés d’Enontekiö et de Sodankylä en Finlande. Études Finno-Ougriennes, Études Finno-Ougriennes 44, 2014
Duray Zsuzsa: Language Attitudes in a Minority Language Context: The Case of Sodankylä and Enontekiö, Finnisch-Ugrische Mitteilungen Band 38. 35-59, 2014
Duray Zsuzsa: Nyelvi attitűdök kisebbségi közösségben: Sodankylä és Enontekiö, Nyelvtudományi Közlemények 110: 149–171, 2014
Duray Zsuzsa: On a longitudinal study of Finnish-Sami language change in Northern Sami speech communities in Finland (2002–2012)., Studies in European Language Diversity 34. Dangers and Developments: On Language Diversity in a Changing World: 57–72, 2014




vissza »