A magyar filozófiatörténet narratívái (1792-1947)

súgó

nyomtatás

vissza »

Projekt adatai

azonosító

104643

típus

Vezető kutató

Mester Béla

magyar cím

A magyar filozófiatörténet narratívái (1792-1947)

Angol cím

Narratives of the History of Hungarian Philosophy (1792-1947)

magyar kulcsszavak

filozófiatörténet, historiográfiai narratívák, magyar eszmetörténet, "nemzeti filozófia", válságfilozófiák

angol kulcsszavak

history of Hungarian ideas, history of philosophy, historiographical narratives, "national philosophy", philosophies of crisis

megadott besorolás

Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)	90 %
Ortelius tudományág: Filozófia
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)	10 %
Ortelius tudományág: Magyar irodalom

zsűri

Kultúra

Kutatóhely

Filozófiai Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)

résztvevők

Békés Vera
Benedek András
Bogdanov Edit
Gángó Gábor
Guba Ágoston
Kondor Zsuzsanna
Kovács Gábor
Neumer Katalin
Székely László
Turgonyi Zoltán

projekt kezdete

2012-09-01

projekt vége

2017-08-31

aktuális összeg (MFt)

9.480

FTE (kutatóév egyenérték)

10.91

állapot

lezárult projekt

magyar összefoglaló

A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tervezett kutatás a magyar filozófiai történetét térképezi föl 1792-től 1947-ig. A két dátum olyan szimbolikus eseményekhez kötődik, amelyek szerves részei a magyar filozófiatörténetnek. 1792 a hosszan elhúzódó magyar Kant-vita kezdete, míg a záró dátum az Athenaeum című filozófiai folyóirat betiltásának évét jelöli. Kutatásunk egy olyan folyamatos filozófiai tradíció létezésének felmutatását akarja bizonyítani, amely egy adaptív filozófiai kultúra keretein belül létezett. A kutatott korszakot 1911, Böhm Károly, a magyar neokantianizmus kulcsfigurája halálának éve osztja két részre. A kutatás fő célja a magyar filozófia eme – két részre osztott – hosszú korszakának egy egységes narratíva keretében történő tárgyalása, melynek során – a komparatív megközelítés segítségével – megkíséreljük felmutatni azt a nemzetközi keretet is, amelybe ez a narratíva illeszkedik. Szándékunk a magyar filozófia lehetséges orientációs pontjairól és egy – a pozitivizmusból a magyar neokantianizmus korába történő átmenetet megvalósító – új filozófiai rendszer lehetőségéről szóló 19. századi vita háború utáni visszhangjának rekonstrukciója. A szellemtörténetnek, a két világháború közötti periódus vezető magyarországi irányzatának a felemelkedése ugyancsak közelebbi vizsgálatot igényel, mint ahogyan az a folyamat is, amelynek során az újidealizmus történet- és kultúrfilozófiává alakult át. Ennek az időszaknak a fejleményeit ugyancsak a lehetséges nemzetközi kontextusokban értelmezzük.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás egészének választ kell adnia arra a kérdésre, hogy lehetséges-e a magyar filozófia számára egy olyan narratívát felrajzolni, amely több a nyugati filozófiai irányzatok puszta recepciójánál. Fő hipotézisünk szerint a magyar filozófia történetében egy törések által megszakított folytonosság rajzolódik ki. A komparatív elemzés tisztázni fogja azt is, hogy a nemzeti szintű filozófiai narratívák milyen szerepet játszottak az európai filozófiai tradícióban. Ami projektünk második részét illeti, egy olyan átfogó nemzetközi vonatkoztatási keret részletes rekonstrukciója, amelyben a két világháború közötti magyar filozófia elhelyezhető, minden bizonnyal meghaladja a lehetőségeinket; amire az adott keretek között vállalkozhatunk, ezen keret bizonyos csomópontjainak esettanulmányok segítségével történő felrajzolása. Kutatásaink egyik fókuszpontját a két világháború közötti magyar ’Untergang’ narratíva jelenti. Vajon puszta recepció volt ez, avagy olyan kreatív adaptáció, mely új megközelítéseket eredményezett és egy sajátságosan magyar narratívár inspirált? – ez kutatásaink egyik fő kérdése.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A projekt fő jelentősége abban áll, hogy kontextualizálja a korábbi kutatásokat, a magyar filozófia átfogó narratívájába helyezve el ezeket. Projektünk egyik várható fő eredménye, hogy képessé válunk arra, hogy feltérképezzük a magyar filozófiában az innovatív kreativitás és a recepció egymáshoz való viszonyát és arányát. A magyar filozófiában folyó részleges kutatásokat egységes keretben kívánjuk értelmezni. A magyar filozófiai gondolkodást be kell illeszteni annak a nyugati filozófiának a kontextusába, amelyhez története során mindig is kapcsolódott. Nem kerülhető el filozófia és tudomány bonyolult viszonyának tárgyalása sem, beleértve azoknak az új diszciplínáknak a problémáját, melyek a 19. és 20. században jelentek meg. Ennek a viszonynak a tárgyalása vörös fonálként húzódik végig kutatásunkon; a magyar modernség filozófiatörténetének valamennyi vonatkoztatását átszövi. A kutatás egészének végső célja a magyar filozófia saját narratívájának létezésére vonatkozó kérdés megválaszolása.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Kutatásaink új szempontokat kívánnak adni a magyar filozófia önértelmezése számára; ez a releváns nemzetközi kontextusokban történő elhelyezés révén válik lehetségessé. Fontos szövegek válnak elérhetővé a további kutatások számára: tervezzük a legjelentősebb latin nyelvű magyar Kant-kritikának a kapcsolódó szövegekkel együtt történő bilingvis kiadását. (Dubia de initiis transcendentalis idealismi Kantiani, 1792, ennek 1793-as kantiánus kritikája és a szerző kései, 1816-os válasza, valamint a német és magyar antikantiánus fegyvertársak, Rozgonyi József és Ernst „Aenesidemus” Schulze levelezése), valamint Szontagh Gusztáv reformkori tárgyú emlékiratainak és Palányi Menyhért válogatott írásainak a közzétételét. Rozgonyi, Szontagh és Palágyi írásait hozzáférhetővé tesszük az Interneten – mint ahogyan kutatásaink egyéb filológiai és bibliográfiai eredményeit is. Konferenciáink és műhelymunkánk válogatott anyagát tanulmánykötetekben publikáljuk.

angol összefoglaló

Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The planned research intends to chart the history of Hungarian philosophy from 1792 to 1947. These dates are connected to symbolic events which are intrinsic parts of the history of philosophy; they are not borrowed from the history of politics, or a general cultural history. 1792 is the year of the beginning of the long Hungarian “debate on Kant”, 1947 is the year of the prohibition of the traditional academic periodical of Hungarian philosophy, entitled Athenaeum. Our research aims at demonstrating a continuous Hungarian philosophical tradition within a receptive philosophical culture. This long epoch is divided two parts by the year of 1911, death of the key figure of the first generation of the Hungarian neo-Kantianism, Károly Böhm. The aim of our proposal is to offer a unified narrative of this long epoch of history of Hungarian philosophy in two parts, with an international comparative framework. We intend to reconstruct of the echoes for the debates on the orientation and the possibility of a new philosophical system from the age of positivism to the Hungarian Neo-Kantianism; Böhm and his influence after the WWI. The emergence of Geistesgeschichte as the leading way of philosophical thought in the inter-bellum epoch merits a closer examination as well as the transformation of neo-idealism into historical and cultural philosophy. The developments of the inter-war period of Hungarian philosophical thought will be interpreted also in the light of the international contexts.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The research as a whole should answer the question of the possibility of an own narrative of Hungarian philosophy, which is more than a history of mere receptions of the schools of western philosophy. Our main hypothesis is the presupposition that there is continuity in Hungarian philosophy broken with temporary ruptures. Our comparative analysis will clear the role of the national-level narrative of philosophy in the European philosophical tradition. As concerns the second part of our project, the reconstruction of overall international framework for the inter-war Hungarian philosophy is certainly beyond our possibilities. The task which seems to be realistic and attainable in this sub-project is a series of spotlight researches outlining some of the nodal points of this framework. Our research focuses upon the Hungarian ‘Untergang’-narratives of the inter-war era. Was it a passive reception, or a creative adaptation resulting in new approaches and inspiring a special Hungarian narrative? – It is one of the main questions of our researches.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The main significance of our project will be the contextualisation of the researches in past, putting then into an overall narrative of Hungarian philosophy. As one of the main results of our project we will be able to chart the relation and proportion of innovative creativity and reception in Hungarian philosophy during the investigated period. We want to put the particular researches on Hungarian philosophy in the context of each other. Hungarian philosophy should be embedded in the context of the traditions of the Western philosophy connected with it. We cannot avoid the discussion of the complicated relationship of science and philosophy; including the problem of new disciplines emerged in the 19th and 20th centuries. An analysis of this relationship is the “red string” of our research, emerging in all the aspects of the history of philosophy in the age of Hungarian modernity. The research as a whole should answer the question of the possibility of an own narrative of Hungarian philosophy.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
Our researches intend to give new aspects for the self-interpretation of Hungarian philosophy placing it the relevant international contexts. Important texts become accessible for further researches: we will publish the bilingual edition of the greatest Hungarian criticism on Kant, written in Latin, with the documents of its context (Dubia de initiis transcendentalis idealismi Kantiani, 1792, a Kantian criticism on this work from 1793, the late answer of the author from 1816, and the documents of the correspondence between the German and Hungarian anti-Kantian fellow-warriors, József Rozgonyi, and Ernst “Aenesidemus”-Schulze), Gusztáv Szontagh's memoirs concerning the Hungarian age of reforms, and selected writings of Melchior/Menyhért Palágyi. The texts of Rozgonyi’s, Szontagh’s and Palágyi's writings, published in books, will be available on the Internet, as well the effects of the additional philological and bibliographical works of our research. We plan to publish the selected papers of our conferences and workshops in several volumes.

Zárójelentés

kutatási eredmények (magyarul)

A kutatás feltárta a magyar filozófiatörténet-írásban rejlő főbb narratívákat, valamint az identitás és a kommunikáció szerkezetváltásának a kulcsszavai köré rendezve a nemzeti kultúra és a filozófia viszonyáról szóló 19. és 20. századi diskurzusok kulturális hátterét. A kutatás a filozófiatörténet-írás elméletére vonatkozó kutatások mellett négy konkrét filozófiatörténeti témára összpontosított. (1) A magyar Kant-vita (1792–1822) történetének kutatásának eredménye számos publikáció és konferencia-előadás mellett a vitát kirobbantó mű kétnyelvű (latin-magyar), kommentált kiadása. (2) A reformkor filozófiai élete kutatásának eredménye számos publikáció és konferencia-előadás mellett Szontagh Gusztáv eddig csak kéziratban hozzáférhető emlékiratainak kommentált kiadása. (3) A kelet-közép-európai Leibniz-recepció kutatásának eredménye a téma képviselete a Leibniz-kutatás nemzetközi fórumain, publikációk és konferencia-előadások formájában. (4) A Palágyi Menyhért életművére vonatkozó kutatásának eredménye számos publikáció és konferencia-előadás mellett Palágyi válogatott műveinek kiadása, eddig nehezen, vagy csak németül hozzáférhető írások közreadásával. A projekt reprezentatív kutatási eredményeit az erre a célra alapított ’ergo’ című könyvsorozat hat kötete tartalmazza. A projekt során 100 tudományos közlemény látott napvilágot, ebből 72 magyarul, 28 idegen nyelven. A kutatócsoport tagjai 92 konferencia-előadást tartottak, 53-at magyarul, 39-et idegen nyelven.

kutatási eredmények (angolul)

The research has discovered the narratives of the historiography of the Hungarian philosophy, and the cultural background of the 19th-20th-century discourses about the relationship of the national culture and philosophy. Over the researches on the theory of the philosophical historiography, the research has focussed on four concrete topics of the history of philosophy. (1) A result of the research of the history of the Hungarian controversy on Kant (1792–1822), the publication of the work, which has started the controversy, in a bilingual (Latin–Hungarian) edition, with notes and commentaries. (2) A result of the research of the philosophical life of the Hungarian Reform Era, the publication of the memoirs of Gusztáv Szontagh with commentaries. (3) A result of the research of the reception of Leibniz in East-Central-Europe is the representation of this topic in the forums of international Leibniz-researches, by publications and conference-lectures. (4) A result of the research of the œuvre of Melchior Palágyi, the publication of Selected Works of Palágyi, with works, which were not easy available before, or, they were published in German, only. The representative output of the research is the six volumes of the book-series, entitled ‘ergo’. Within the framework of the project, it was published 100 scientific items (28 in foreign languages). The members of the research group have held 92 conference-lectures (39 in foreign languages).

a zárójelentés teljes szövege

https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=104643

döntés eredménye

igen

Közleményjegyzék

Mester Béla (szerk.): Szontagh Gusztáv: Emlékezések életemből, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet; Gondolat Kiadó, 210 p., 2017

Mester Béla (szerk.): Régiók, határok, identitások: (Kelet-)Közép-Európa a (magyar) filozófiatörténetben, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet; Gondolat Kiadó, 428 p., 2016

Mester Béla: Die Kant-Kritik des Ungarn József Rozgonyi, In: Waibel, Violetta L (szerk.) (szerk.) Umwege: Annäherungen an Immanuel Kant in Wien, in Österreich und in Osteuropa: Detours: Approaches to Immanuel Kant in Vienna, in Austria, and in Eastern Europe. Wien: Vienna University Press, 2015. pp. 196-207., 2015

Mester Béla: Hungarian Cartesians in the Mirror of the Historiographical Narratives, MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 59:(2) pp. 125-139., 2015

Mester Béla: The Scriptures in Hungarian in Early Modernity, EUROPEAN REVIEW 23:(3) pp. 321-331., 2015

Mester Béla: Locke’s Theory of Education as a Philosophical Anthropology, METODICKI OGLEDI 21:(2) pp. 71-84., 2014

Mester Béla: Affectivity, Hypochondria, and Piles. Biological Reasoning and Metaphors of Illness in the Hungarian History of Ideas, ARCH HIST FIL MYSLI SPOLECZNE 57: (Supplement) 97-113, 2012

Mester Béla: Toward a Central-European Comparative History of Philosophy, SYNTHESIS PHILOSOPHICA 27: (2) 269-283, 2012

Kovács Gábor: A volgai lovas esete az orosz medvével, a gall kakassal és az angol buldoggal – nemzetkarakterológia és modernitás, Liget, 28/8, pp. 95-109., 2015

Neumer Katalin (szerk.): Identitások és médiák I.: Identitások és váltások. 254 p. (ergo) ISBN: 978-963, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet; Gondolat Kiadó, 2015

Neumer Katalin (szerk.): Identitások és médiák II.: Médiák és váltások. 335 p. (ergo) (ISBN:978 963 693 636 5), Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet; Gondolat Kiadó, 2015

Székely László, Bogdanov Edit (szerk.): Észlelés és fantázia: Palágyi Menyhért írásaiból, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet; Gondolat Kiadó, 2017

Mester Béla (szerk.), Guba Ágoston (ford.): Rozgonyi József: Dubia de Initiis Transcendentalis Idealismi Kantiani/ A kanti transzcendentális idealizmus alapvető tételeivel kapcsolatos kételyek, Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet; Gondolat Kiadó, 2017

Turgonyi Zoltán: Kereszténység, nemzet, tulajdon: Horváth Sándor természetjogi munkásságáról, Mester Béla (szerk.) Régiók, határok, identitások: (Kelet-)Közép-Európa a (magyar) filozófiatörténetben. 428 p. Budapest: Gondolat, pp. 303-340., 2016

Turgonyi Zoltán: "Lo schiaffo wilsoniano alle leggi naturali": Diritto di autodeterminazione e principio di nazionalitá nel pensiero cattolico alla fine della Grande Guerra, Turgonyi Zoltán, Ruspanti, Roberto (szerk.) All'ombra della Grande Guerra: Incroci fra Italia e Ungheria: storia, letteratura, cultura. 370 p. Budapest: MTA Bölcsészettud, 2017

Turgonyi Zoltán: Spirito romano, social-cristianesimo, realta ungherese: Il pensiero di Ottokár Prohászka durante la Grande Guerra, urgonyi Zoltán, Ruspanti, Roberto (szerk.) All'ombra della Grande Guerra: Incroci fra Italia e Ungheria: storia, letteratura, cultura. 370 p. Budapest: MTA Bölcsészettudo, 2017

Gángó Gábor: Information and Propaganda in Print: Leibniz’s Eastern Europe, EUROPEAN REVIEW 23:(3) pp. 332-340., 2015

Gángó Gábor: Der junge Leibniz als Osteuropa-Experte, Wenchao Li et al. (szerk.) Für unser Glück oder das Glück anderer: Vorträge des Hannover: Georg Olms Verlag, pp. 511-523., 2016

Gángó Gábor: ”A jóság diadalútja”: A leibnizi eszmény Pauler Ákos politikai metafizikájában, Hörcher F., Lajtai M., Mester B. (szerk.) Nemzet, faj, kultúra: A hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Budapest: MTA BTK pp. 305-313., 2016

Gángó Gábor: G. W. Leibniz’s Candidature for the Chancellorship of Transylvania, STUDIA LEIBNITIANA 47:(1) pp. 44-66., 2016

Gángó Gábor: The formation of Leibniz’ mature ethics and his Specimen Polonorum, László Kontler Mark Somos (eds.), Trust and Happiness in the History of Political Thought (Studies in the History of Political Thought. Vol 11), Leiden, Brill, 142-168., 2017

Gángó Gábor: Heléna Tóth: An Exiled Generation. German and Hungarian Refugees of Revolution, 1848–1871. Cambridge: Cambridge University Press 2014. 310 S, Spiegelungen 12 (66) (2017/1), 134-137., 2017

Békés Vera: "A nyelv az ember műve": Herder filozófiai tételének jelentőssége és hatása a kortárs nyelvtudomány fejlődésére, Korompay Klára et al. (szerk.) Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet II. Tanulmánykötet. Budapest: MNYT, 2014. pp. 123-136., 2014

Békés Vera: A 'nyelvrokonság' terminus fogalomtörténeti fordulatai a 18. századi magyar nyelvtudomány történetében, Hörcher F., Lajtai M., Mester B. (szerk.) Nemzet, faj, kultúra: A hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Budapest: MTA BTK, TTI, pp. 263-284., 2016

Békés Vera: "Háló vagy labirintus? A világhálón függők (potenciális) térélménye, Magyar Tudomány 178. évf. 2017/8. sz. (pp. 968-970), 2017

Békés Vera: Adalékok Dugonics András matematikapedagógiai munkásságának értelmezéséhez, Gurka Dezső (szerk.) Matézis, mechanika, metafizika. Gondolat, Bp. (pp. 57-68.), 2016

Mester Béla: Rozgonyi József Kant-kritikájának matematikafilozófiai aspektusai, Gurka Dezső: Matézis, mechanika, metafizika. Budapest: Gondolat, 24-38., 2016

Mester Béla: Locke’s Theory of Education as a Philosophical Anthropology, Ćurko Bruno, Zagorac Ivana (szerk.) Perspektive filozofije / Perspectives of Philosophy. 373 p. Zagreb: Hrvatsko Filozofsko Društvo, pp. 239-250., 2016

Mester Béla: A Kantról szóló korai magyar filozófiai diskurzus fordulópontja, Tánczos Péter, Varga Rita (szerk.) "... amennyiben szellemi lények vagyunk": Tanulmányok Immanuel Kant aktualitásáról. 290 p. Budapest: L'Harmattan Kiadó, pp. 77-91, 2016

Mester Béla: "Sem az dialectikához, sem az rethorikához nem tudunk, az dolgot ő magát nézzük": Egy retorikai toposz használata a magyar politikai eszmetörténetben, Horváth G., Bakó R. K. (szerk.) Közbeszédaktusok: Argumentor Műhelykonferencia. 247 p. Debrecen; Nagyvárad: Debreceni Egyetemi Kiadó; Partium Kiadó, pp. 95-104., 2016

Mester Béla: The Usage of Metaphors of Health and Illness during the Transformation of the Scholar Public Sphere in 19th-century Hungarian Culture, Bakó Rozália Klára, Horváth Gizela (szerk.) Mens Sana: Rethinking the Role of Emotions. Oradea; Debrecen: Partium Press; Debecen University Press, pp. 143-158., 2016

Mester Béla: A magyar filozófia, amint saját történetét írja - némileg újragondolva, Rigán Lóránd, Ungvári Zrínyi Imre (szerk.) Az értelem anyanyelvén: Magyar filozófusok a 20. és 21. században. Kolozsvár: Komp-Press; Korunk, pp. 12-25., 2016

Mester Béla: A „nemzeti filozófia” fogalmának kelet-közép-európai genezise, Mester Béla (szerk.) Régiók, határok, identitások: (Kelet-)Közép-Európa a (magyar) filozófiatörténetben. 428 p. Budapest: Gondolat, pp. 9-24., 2016

Mester Béla: Nacionalizmustörténet, filozófiatörténet, tudománytörténet, Hörcher F., Lajtai M., Mester B. (szerk.) Nemzet, faj, kultúra: A hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Budapest: MTA BTK TTI, 7-12., 2016

Mester Béla: A filozófia narratív emlékezete: Megjegyzések a filozófiatörténet-írás módszertanáról, Laczkó Sándor (szerk.) Az emlékezet. 440 p. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány; Magyar Filozófiai Társaság; Státus Kiadó, pp. 377-391., 2017

Mester Béla: A nemzet mint filozófiai tervezet, MAGYAR TUDOMÁNY 178:(4) pp. 450-458., 2017

Kovács Gábor: Bibó István és a politikai filozófia, Rigán Lóránd, Ungvári Zrínyi Imre (szerk.) Az értelem anyanyelvén: Magyar filozófusok a 20. és 21. században. Kolozsvár: Komp-Press; Korunk, pp. 235-243., 2016

Kovács Gábor: A népiek és Kelet-Közép-Európa: Szabó Dezső, Németh László, Bibó István, Mester Béla (szerk.) Régiók, határok, identitások: (Kelet-)Közép-Európa a (magyar) filozófiatörténetben. 428 p. Budapest: Gondolat, pp. 83-102., 2016

Kovács Gábor: A terapeutaszerep mint retorikai stratégia Bibó István politikai gondolkodásában, KORUNK (KOLOZSVÁR) 27:(12) pp. 107-111., 2016

Kovács Gábor: ’It is possible to attain truth through a way paved by lies’ – the historical trajectory of communism from compassion and truth-seeking to the totalitarian terror, Petkovšek Robert, Žalec Bojan (szerk.) Truth and Compassion: Lessons from the Past and Premonitions of the Future. 186 p. Münster: LIT Verlag, pp. 103-110., 2017

Székely László: Palágyi Menyhért az "emlékezet"-ről, Laczkó Sándor (szerk.) Lábjegyzetek Platónhoz 15.: Az emlékezet. Szeged: Státus Kiadó, pp. 392-406., 2017

Székely László: Egy magyar gondolkodó Némethonban, Mester Béla (szerk.) Régiók, határok, identitások: (Kelet-)Közép-Európa a (magyar) filozófiatörténetben. 428 p. Budapest: Gondolat, 216-239., 2016

Guba Ágoston: Atomizmus a 17. századi Felső-Magyarországon. Czabán Izsák Existentia atomoruma, Mester Béla (szerk.) Régiók, határok, identitások: (Kelet-)Közép-Európa a (magyar) filozófiatörténetben. 428 p. Budapest: Gondolat, pp. 116-136., 2016

Kovács Gábor: HAMVAS ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI TRADICIONALIZMUS René Guénon és Julius Evola, Liget, 30/5, pp. 23-35., 2017

Kovács Gábor: Nemzeti emlékezet, nemzeti felejtés, nemzeti trauma – Bibó István koncepciója, Laczkó S. (szerk.) Az emlékezet. 440 p. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány; Magyar Filozófiai Társaság; Státus Kiadó, pp. 295-302., 2017

Kovács Gábor: H. Arendt's Interpretation of Natural and Artificial in the Political Phenomenology of The Human Condition, Limes, Vol. 5. 93-102., 2012

Kovács Gábor: Politika, civilizáció, természet. Bibó István és az ökológia. II., Liget, 26. évf. 7. sz. 67-79., 2013

Kovács Gábor: Politika, civilizáció, természet. Bibó István és az ökológia. I., Liget, 26. évf. 6. sz. 68-84., 2013

Mester Béla: A tudós mint társadalmi szerep a 19. század magyarországi vitáiban, Gurka Dezső (szerk.): Tudósok a megismerés színterein. A romantikus tudományok és a 18-19. századi tudóssztereotípiák. Budapest: Gondolat, 65-72., 2012

Mester Béla: Tovard a Central-European Comparative History of Philosophy After Chimaerae of National Philosophies - The Hungarian Case, Synthesis Philosophica, Vol. 27, fasc. 2 (54), 269-283., 2012

Székely László: Melchior Palágyi and the Four-Dimensional Space-Time: A Philosophico-Hermeneutic Theory of Space-Time by a Philosopher from the Austrian-Hungarian Monarchy [...], Hermeneutics of Science and Technology - a Reconsideration. Vienna-Budapest, 28 July - 3 August, Book of Abstracts, 31-33., 2013

Mester Béla: Ideggyengeség és hipochondria, In: Gurka Dezső (szerk.) (szerk.) Egymásba tükröződő emberképek: Az emberi test a 18-19. századi filozófiában, medicinában és antropológiában. Budapest: Gondolat, 2014. pp. 87-95., 2014

Mester Béla: Az individualista értékfilozófiától az újidealista kollektivizmusig, VILÁGOSSÁG 52: (tavasz-nyár) 319-325, 2013

Mester Béla: Az ásvány mint történeti emlék, In: Gurka Dezső (szerk.) (szerk.) Formációk és metamorfózisok: A geológia, a filozófia és az irodalom kölcsönhatásai a 18-19. században. Budapest: Gondolat, 2013. pp. 97-105., 2013

Mester Béla: Az önszeretettől az öntétig, In: Laczkó Sándor (szerk.) (szerk.) A szerelem. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány; Magyar Filozófiai Társaság; Státus Kiadó, 2013. pp. 64-77. (Lábjegyzetek Platónhoz; 11.), 2013

Mester Béla: "System" in Philosophy as a Consequence of the Institutional Context of Universities, SYNTHESIS PHILOSOPHICA 28: (1-2) 97-105, 2013

Kovács Gábor: How to create Nation? Visualisations of Community and National Consciousness from the Premodern Times to the Age of Globalization, CREATIVITY STUDIES ISSN 2345-0479 / eISSN 2345-0487 2014 Volume 7(1): 46–54 doi:10.3846/20297475.2014.927806, 2014

Kovács Gábor: Fear, Politics, Power – Civilization as the Education of Courage, Janez Juhant, Bojan Žalec (Eds.): From Culture of Fear to Society of trust. Münster: LIT Verlag, 2013. ISBN 978 3 64390414 0 pp. 141-147, 2013

Gángó Gábor: ’Kemény Zsigmond és az „eszmék történészete”, Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): A sors kísértései. Tanulmányok Kemény Zsigmond munkásságáról születésének 200. évfordulójára, Budapest, Ráció Kiadó, 2014, 85–93., 2014

Gángó Gábor: Báró Eötvös József Eperjesen, 1837–1838, Századok 148 (2014/3.), 715–726, 2014

Békés Vera: „Test és lélek: paripa járomba fogva egy ökör mellé” - G. C. Lichtenberg a testről és lélekről”, Gurka Dezső (tanulmánykötet szerk.) Egymásba tükröződő emberképek - Az emberi test a 18-19. századi filozófiában, medicinában és antropológiában. Gondolat Kiadó, Budapest, 2014

Turgonyi Zoltán: La filosofia ungherese all’epoca del Dualismo, in Storia, letteratura, cultura dei popoli del Regno d’Ungheria all’epoca della Monarchia austro-ungarica (1867-1918), Roberto Ruspanti (szerk.): Edizioni dell’Orso, Alessandria, 2013. 303-324., 2013

Neumer Katalin: Magyar filozófia, osztrák filozófia, filozófia I., BUKSZ- BUDAPESTI KÖNYVSZEMLE 25:(4) pp. 314-328, 2013

Mester Béla: Toward a Central-European Comparative History of Philosophy After Chimaerae of National Philosophies - The Hungarian Case, Synthesis Philosophica, Vol. 27, fasc. 2 (54), 269-283., 2012

Gángó Gábor: ’Ítélőerő a politikában. Hannah Arendt és Immanuel Kant a nemzetközi > rendszer biztonsághiányáról, Szántó Veronika (szerk.), A szabadság iskolája. Köszöntő kötet Ludassy Mária 70. születésnapjára, Budapest, L’Harmattan, 2014, 125–134., 2014

Gángó Gábor: ’Judgement in Politics: Responses to International Insecurity from Hannah Arendt and Immanuel Kant’, Ferenc Hörcher – Béla Mester – Zoltán Turgonyi (eds.), Is a Universal Morality Possible?, Budapest, MTA BTK – L’Harmattan, 128–142., 2015

Kovács Gábor: Hannah Arendt és a weimari modernitás, Kellék, 51. szám, 25–40., 2014

Kovács Gábor: “…for silent amongst rogues, I share their vice” – the road of the inter-war Hungarian Jewry to the Shoa from the anti-Jewish legislation to the deportation, Janez Juhant, Bojan Žalec (Eds.): Understanding Genocide and Suicide. Zürich, Münster: Lit Verlag, (Theologie Ost-West, 18), pp. 77-83., 2014

Kovács Gábor: A nemzeti lényeg, a modernitás és a vereség kultúrája, Szántó Veronika (szerk.):A szabadság iskolája: Köszöntő kötet Ludassy Mária 70. születésnapjára. Budapest: L'Harmattan Kiadó, pp. 301-312., 2014

Kovács Gábor: A volgai lovas esete az orosz medvével, a gall kakassal és az angol buldoggal – nemzetkarakterológia és modernitás, Liget, 8. sz., 95-109, 2015

Kovács Gábor: Hatalom, bizalom, hiszékenység – legitimitás és politikai hisztéria Bibó István gondolatvilágában, Laczkó Sándor (szerk.): A bizalom. Lábjegyzetek Platónról 13. Szeged: Pro Philosophia Alapítvány–Magyar Filozófiai Társaság–Státus Kiadó, 152-159, 2015

Kovács Gábor: Bibó István és a politikai filozófia, Korunk, 26/6, 34-39, 2015

Mester Béla: A magyar filozófia, amint saját történetét írja, Korunk, 26/6, pp. 4-9., 2015

Mester Béla: Dignity of Human Beings – Dignity of Animal Beings: A Case Study: Bulls as Gladiators, Hörcher Ferenc, Mester Béla, Turgonyi Zoltán (szerk.) Is a Universal Morality Possible? Budapest: HAS RCHumanities, Institute of Philosophy, pp. 151-160, 2015

Mester Béla: Man-Made Values in an Inhuman Cosmos, PHILOBIBLON 20/1, pp. 138-148., 2015

Mester Béla: Nyelvi reflexió és identitás a XIX. századi magyar kultúrában, Pethő József, T Károlyi Margit, Karádi Zsolt (szerk.) Arc a papír tükrében: írások Jánosi Zoltán tiszteletére. Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola Könyvkiadója, 213-223., 2014

Mester Béla: Erdélyi János és a magyar filozófia nyelve, IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK 118/4, pp. 507-518, 2014

Mester Béla: Rendezni közös dolgainkat: Széljegyzet Mészáros András: Széttartó párhuzamok című kötetéhez, KALLIGRAM: MŰVÉSZET ÉS GONDOLAT 23/9, pp. 101-104., 2014

Mester Béla: Vita a magyarok őstörténetéről Világos után, Sudár Balázs, Szentpéteri József, Petkes Zsolt, Lezsák Gabriella, Zsidai Zsuzsanna (szerk.) Tudomány és hagyományőrzés. Budapest: MTA BTK, 351-363., 2014

Mester Béla: Az önelsajátítás fogalmának újrafelfedezése a XIX. században, Loboczky János (szerk.) Teória és praxis: Az önformálás filozófiai-etikai dimenziói. Eger: EKF Líceum, pp. 151-162. (Acta Academiae Agriensis; Nova Series, XL), 2014

Mester Béla: Az ember és állat közötti fal döntögetése, Buhály Attila, Reszler Gábor, Szoboszlay György (szerk.) Falak és választóvonalak a történelemben. Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola, pp. 299-310., 2014

Mester Béla: Suicide as a Topic of the Ethical Theories in Hungarian Intellectual History under Conditions of the Post-War Moral Crisis after the WWI, Janez Juhant, Bojan Žalec (szerk.) Understanding Genocide and Suicide. Münster: LIT Verlag Münster, pp. 69-75., 2014

Mester Béla: Lehetséges-e az emberi természet újradefiniálása?: Neveléstörténeti esettanulmány, Szántó Veronika (szerk.) A szabadság iskolája: Köszöntő kötet Ludassy Mária 70. születésnapjára. Budapest: L'Harmattan Kiadó, pp. 77-88., 2014

Mester Béla: Locke’s Theory of Education as a Philosophical Anthropology, METODICKI OGLEDI 21/2, pp. 71-84., 2014

Mester Béla: A francia tájékozódás mint az egyoldalú német orientáció kiigazításának eszköze a reformkorban, Horváth Andor–Soós Amália (szerk.) A bölcsesség koszorúja: Írások Egyed Péter hatvanadik születésnapjára. Kolozsvár: Pro Philosophia, pp. 173-184., 2014

Neumer Katalin: Magyar filozófia, osztrák filozófia, filozófia II., BUKSZ- BUDAPESTI KÖNYVSZEMLE 3. sz. pp. 230-264., 2014

Mester Béla: Tordai Zádor filozófiatörténész, kultúraközvetítő és gondolkodó, TÖBBLET 1. sz. pp. 19-29., 2015

Neumer Katalin: Megértés, magyarázat, morál Kemény Zsigmond három regényében, Szegedy-Maszák Mihály, Dobás Kata, Pintér Borbála (szerk.) A sors kísértései: Tanulmányok Kemény Zsigmond munkásságáról születésének 200. évfordulójára. Budapest, Ráció, 2014

Neumer Katalin: Wittgenstein, Kosztolányi és kortársaik a moziban, Neumer Katalin (szerk.) Identitások és médiák II.: Médiák és váltások. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet; Gondolat Kiadó, pp. 124-245, 2015

Neumer Katalin: Előszó, Neumer Katalin (szerk.) Identitások és médiák I.: Identitások és váltások. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet; Gondolat Kiadó, pp. 7-9, 2015

Neumer Katalin: Előszó, Neumer Katalin (szerk.) Identitások és médiák II.: Médiák és váltások. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet; Gondolat Kiadó, pp. 7-9, 2015

Gángó Gábor: A magyar Leibniz-recepció a kiegyezéstől az első világháború végéig, Neumer Katalin (szerk.) Identitások és médiák I.: Identitások és váltások. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet; Gondolat Kiadó, pp. 171-186, 2015

Mester Béla: Kommunikációs krízis a hazai bölcseletben egykor és most: A filozófia a nemzeti művelődés és az egyetemesség között, Kusper Judit, Loboczky János (szerk.) Trauma és válság a századfordulón: Irodalom, művészet, filozófia. 290 p. Eger: EKF Líceum Kiadó, 2015

Mester Béla (interjút adta): On Hungarian Philosophy: Its European Past and European Future, STUDIA HUMANA 4:(4) pp. 47-52. (2015), 2015

Mester Béla: A jogi fikciók iránti bizalom hagyománya és hanyatlása a magyar eszmetörténetben, Laczkó Sándor (szerk.) A bizalom. 380 p. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány; Magyar Filozófiai Társaság; Státus Kiadó, pp. 140-151., 2015

Mester Béla: Die Kant-Kritik des Ungarn József Rozgonyi, Waibel, Violetta L (szerk.) Umwege: Annäherungen an Immanuel Kant in Wien, in Österreich und in Osteuropa, Wien: Vienna University Press pp. 196-207, 2015

Mester Béla: József Rozgonyi’s Critique of Kant, Detours: Approaches to Immanuel Kant in Vienna, in Austria, and in Eastern Europe. 649 p. Vienna: Vienna University Press, pp. 191-202., 2015

Mester Béla: A "nemzeti filozófia" virágkora és bukása a 19. századi magyar kultúrában, Neumer Katalin (szerk.) Identitások és médiák I.: Identitások és váltások. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet; Gondolat Kiadó, pp. 93-116, 2015

Mester Béla: Persuasiveness of the Words, Pictures and Gestures in the History of Political Ideas, Dobrinescu Anca (szerk.) The Dialogue of Cultures. Ploiesti: Petroleum-Gas University of Ploiesti, Publishing House, pp. 143-154., 2015

Mester Béla: From the Noblemen’s Ideal Commonwealth to the Scholars’ Imagined Republic, STUDII SI CERCETARI DE ANTROPOLOGIE 5: p. 36., 2015

Mester Béla: Hungarian Cartesians in the Mirror of the Historiographical Narratives, MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 59:(2) pp. 125-139, 2015

Mester Béla: Adalékok a magyar filozófiatörténeti kánonképzés kialakulásához, Dénes Iván Zoltán (szerk.) A magyar történetírás kánonjai. 335 p. Budapest: Ráció Kiadó, pp. 52-65., 2015

Mester Béla: "Férfias elalélás": A testi funkciók metaforikus használata a 19. századi magyar közbeszédben, Gyimesi Emese, Lénárt András, Takács Erzsébet (szerk.) A test a társadalomban. Budapest: Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, pp. 68-78., 2015

Mester Béla: Nacionalizmustörténet, filozófiatörténet, tudománytörténet, Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.) Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Budapest: MTA BTK Fi, 7-12, 2016

Mester Béla: A 19. századi nemzet mint filozófiai program, Hörcher Ferenc, Lajtai Mátyás, Mester Béla (szerk.) Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Budapest: MTA BTK Fi, 71-90, 2016

Kovács Gábor: The rise of modernity: the relation of religion, capitalism and democracy in the European context, Which Religion, What Ideology? The (religious) potentials for peace and violence. 184 p. Münster: LIT Verlag, pp. 97-103, 2016

Kovács Gábor: Válságfilozófia és kultúrkritika a két világháború közötti gondolkodásban: a haladás, a nemzeti lényeg és a modernség, Kusper Judit, Loboczky János (szerk.) Trauma és válság a századfordulón: Irodalom, művészet, filozófia. 290 p. Eger: EKF Líceum Kiadó, 2015

Kovács Gábor: Elitek, értékek, félelmek, feladatok és az önbizalom - Bibó elitelmélete Erdélyről szóló írásának apropóján, TÖBBLET 7:(4) pp. 6-24., 2015

Kovács Gábor: Érzelem, ráció, trauma - múlt, jelen, jövő és a közösségi emlékezet Bibó teóriájában, TÖBBLET 7:(4) pp. 25-41., 2015

Székely László: Marx és tanítása Palágyi Menyhért szemüvegén kereszt:ül és a Gazdasági - filozófiai kéziratok, Marosán Bence, et al. (szerk.): ELIDEGENEDÉS és EMANCIPÁCIÓ: Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok. Budapest: L'Harmattan: 132-140., 2016

Projekt eseményei

2016-03-29 16:39:50

Résztvevők változása

vissza »