A kormányzati decentralizáció biztosítékai Magyarországon  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
104649
típus K
Vezető kutató Pálné dr. Kovács Ilona
magyar cím A kormányzati decentralizáció biztosítékai Magyarországon
Angol cím The guarantees of governmental decentralization in Hungary
magyar kulcsszavak kormányzás, önkormányzás, centralizáció, decentralizáció, közigazgatás, reform
angol kulcsszavak governance, local governance, centralization, decentralization, public administration, reform
megadott besorolás
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)80 %
Ortelius tudományág: Közigazgatás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)20 %
Ortelius tudományág: Közigazgatási jog
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Regionális Kutatások Intézete (MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők Bodor Ákos
Finta István
Grünhut Zoltán
Gyimesi Péter
Kacziba Péter
Kovács Laura
Oppe Orsolya
Zongor Gábor
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2015-08-31
aktuális összeg (MFt) 18.562
FTE (kutatóév egyenérték) 9.20
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás azt a célt tűzi ki maga elé, hogy empirikus kutatási eszközöket alkalmazva keresse az elmúlt 20 évben folyamatosan meghirdetett önkormányzati reformok elmaradásának, illetve a legújabb modellváltásnak az okait, és feltárja annak politikatudományi összefüggéseit.
Feltételezésünk szerint a hazai közigazgatási reformok folyamatára, döntési mechanizmusaira és tartalmára kettős determináció hatott. Egyrészt a rendszerváltás körülményei, s az Európai Unióhoz való csatlakozás egyértelműen felerősítette a nemzetközi szervezetek és nemzetközi standardokhoz való alkalmazkodás igényét, a modellkövetés és policy transzfer szükségletét. Másrészt ugyanakkor ez a tanulási, vagy alkalmazkodási folyamat a kezdetektől át volt szőve a hazai politikai, intézményi környezetből eredő hatásokkal, hol erősítve, hol gyengítve, hol torzítva a formálisan meghirdetett reformcélokat. Az ún. európaizáció értékelése során egyre gyakrabban állapítják meg, hogy a régi tagországokból érkező modellek, „jó gyakorlatok” csak felszínes változásokat motiváltak az új tagországokban, miután azok nem rendelkeznek a valóságos átültetéshez szükséges kapacitásokkal. Jelen kutatás empirikus módszerekkel kívánja elemezni a területi decentralizációs reformok fordulatait, kudarcait, vajon a területi, általában az önkormányzati érdekek képviselete milyen formális és informális mechanizmusokon keresztül történik, hol vannak a reformfolyamatokban a vétópontok, továbbá a kormányzat reformkapacitásait általában mi jellemzi.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kelet-közép-európai térségben a kilencvenes évektől markáns decentralizáció zajlott le, a szubszidiaritásra és a regionalizmusra hivatkozva erőteljes európai uniós nyomás érvényesült a területi közigazgatási reformok előrehaladása érdekében, a csatlakozási folyamatot kísérő ún. európaizáció mintamodelljei és „jó gyakorlatai” az új tagországokban, így hazánkban is, azonban felszínes változásokként rekedtek meg, miután a gyakorlati adaptációhoz szükséges reformkapacitások hiányoztak, s ma is kiforratlannak tekinthetőek. Vagyis a reformok többsége céljaiban és értékrendszerében hiába követte a nemzetközi standardokat, a végrehajtás során sokkal inkább a belső determinizmusok érvényesültek. Jelen kutatás, többnyire empirikus módszerekkel, ezen, nemzeti elképzelések és sajátosságok, illetve nemzetközi tanulási folyamatok hatására formálódó területi decentralizációs reformok fordulatait, kudarcait, valamint a hazánkban tapasztalható jelenlegi erőteljes centralizáció gyökereit kívánja elemezni abból a szempontból, hogy vajon a területi, az önkormányzati érdekek képviselete milyen formális és informális mechanizmusokon keresztül történik, hol vannak a reformfolyamatokban a vétópontok, egyáltalán a kormányzat reformkapacitásait mi jellemzi.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A centralizáció-decentralizáció helyes arányai általános értelemben nem meghatározhatóak, de még az egyes országokat vizsgálva is nehéz világos válaszokat adni. Emiatt világtrendek felállítása is körülményes: miközben egyik állam a központosítás, másik annak le-, illetve visszaépítése felé mozdul el. E tendencia még az Európai Unióban is kimutatható, annak ellenére, hogy az egységesítés irányában ható közösségi irányelvek és közigazgatási reformmodellek, ha nem is kényszerpályát, de erőteljes nemzetközi nyomást testesítenek meg a nemzeti kormányok területi közigazgatási reformjai kapcsán. A kelet-közép-európai országok esetében az uniós mintakövetéssel kapcsolatos elvárás párhuzamosan jelentkezik a belső reformkényszer szülte, minduntalan ismétlődő közigazgatási reorganizációs folyamatokkal. Hazánkban mindez egyértelműen kimutatható: a rendszerváltás körülményei, s az Unióhoz való csatlakozás felerősítették a nemzetközi standardokhoz való alkalmazkodás igényét, ha úgy tetszik a modellkövetés és policy transzfer szükségét, másrészt ugyanakkor ezen alkalmazkodási folyamat a kezdetektől át volt szőve a hazai politikai, intézményi környezetből eredő hatásokkal, hol erősítve, hol gyengítve, hol torzítva a formálisan meghirdetett reformcélokat.
Jelen kutatás aktualitását egyrészt a hazai kormányzati modell folyamatban lévő átalakulása adja, másrészt ugyanakkor legalább ennyire időszerű értékelni, hogy milyen reformkapacitások és döntési modellek szükségesek átfogó államszervezeti változások végrehajtásához, miként kapcsolódnak össze a reformok életciklusának fázisai az állandó szervezeti tanulás folyamatával, továbbá milyen belső és külső tényezők vannak hatással a reformcélok megformálására. A kutatás primer jelentősége így nemcsak abban áll, hogy bemutatjuk a hazai közigazgatási reformciklusokat, azok kudarcait és változásait, de egyúttal a közvetlen érintettek észrevételei alapján feltérképezzük azt is, milyen csatornákon keresztül jeleníthetik meg érdekeiket az önkormányzatok, milyen formában és mechanizmusokban manifesztálódnak a reformfolyamatok ellenerői, adva vannak-e a nemzetközi mintákat és a hazai reformcélokat összehangolni hivatott reformkapacitások.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A magyar kormányzati rendszer modelljét alapjaiban érintő 2010–11-es közjogi események (alkotmányozás, önkormányzati törvény, választási rendszer stb.) ürügyén a kutatás azt a célt tűzi ki, hogy a kormányzási decentralizáció kérdéskörében keresse és értékelje a reformok hosszú éveken át történő elmaradásának, illetve a legújabbi erőteljes centralizációs modellváltásnak az okait, kontextusát. A vizsgálat keretében a hazai folyamatokat nemzetközi, főként európai uniós és kelet-közép-európai példákkal vetjük össze, továbbá empirikus adatfelvételek (parlamenti képviselők, szakpolitikusok, önkormányzati vezetők, stb. körében készült kérdőíves felmérések és interjúk) révén feltérképezzük azokat az érdekcsoportokat és érdekérvényesítési eszközöket, amelyek gátolják, avagy éppen támogatják a decentralizációt. Az egyes reformciklusok (1994, 1996, 1998, 2002, 2010) sajátosságainak mélyebb bemutatása végett külön esettanulmányok kidolgozását vállaljuk, azokban különös figyelmet szentelve a reformcélok módosulásának, illetve elmaradásuk okainak.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The objective of the research is to detect through the use of empirical research tools the causes of the absence of local governmental reforms announced from time to time during the past 20 years and the most recent model change whilst shedding light on its political science context.
According to our hypothesis, the process, decision mechanisms and content of domestic public administration reforms were determined in a twofold manner. On one hand, the circumstances of the regime change, the adhesion to the EU evidently resulted in a more urgent need to meet the requirements of international organisations and adapt to international standards, to follow the European model and effect policy transfer. On the other hand, the process of learning or adaptation has been surrounded by the effects arising from the domestic political and institutional environment, which sometimes strengthened, and other times weakened or even distorted the formally declared reform objectives. In the process of the evaluation of the so-called Europanisation an increasingly widespread belief is that models and „good practices” taken from the former member states induced only superficial changes in new member states since these latter are lacking the capacities required for their effective implantation. The present research seeks to perform the empirical analysis of the turns and failures of territorial decentralisation reforms, to detect the formal and informal mechanisms used to in the representation of territorial, mainly local governmental interests, to find the formal and informal veto points in the reform processes, and to outline the general features of the government’s reform capacities.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

A marked trend of decentralisation has been observed in the East Central European region from the 1990s. EU pressure has been a key factor in territorial public administrative reforms based on the principles of subsidiarity and regionalism; the role models and good practices of the so-called process of Europanisation in new member states (and in Hungary respectively) has been manifest only in superficial changes, since the reform capacities required for practical adaptation were lacking and are still in a rudimentary state. In determining the reform objectives and system of values most often international standards were adopted in vain, since internal determinisms prevailed in the process of implementation. The present research seeks to detect – mostly through empirical analysis – the turns and failures of territorial decentralisation reforms determined by national ideas and unique features and international learning processes, and to analyse the roots of the dominant centralisation in our country with the aim of seeking the formal/informal mechanisms used to in the representation of territorial, mainly local governmental interests, finding the veto points in the reform processes, and outlining the general features of the government’s reform capacities.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The ideal rate of centralisation-decentralisation can generally not be fixed, there are no definite answers even in the case of individual countries. For this reason worldwide trends are hard to determine: while a certain country moves towards centralisation, another will aim at its reduction. This tendency is visible even in the case of the EU despite the fact that Community principles and public administration reform models directed at unification – far from creating a constrained path, still exert a dominant international pressure on the territorial public administration reforms of national governments. In the case of Central European countries, the requirement of adaptation to the EU model coincides with the recurring processes of reorganisation in the public administration induced by the internal reform pressure. This can be clearly detected in our country: the circumstances of the regime change, the adhesion to the EU evidently resulted in a more urgent need to meet international standards, on the other hand, this process of adaptation has been laden from the start with the effects originating from the domestic political and institutional environment which sometimes strengthened, and other times weakened the formally declared reform objectives.
The relevance of the present research is justified by the on-going transformation of the model of the domestic governmental system, the time is ripe to evaluate what reform capacities and decision models are required to effect comprehensive changes in the organisation of the state, how the phases of the life-cycles of the reforms correspond to the process of permanent organisational learning, what internal and external factors play a role in the elaboration of reform objectives. The primary significance of the research lies not only in the presentation of domestic public administration reform cycles, we are furthermore going to detect what forms the local governments use for the representation of their interests, in what mechanisms the forces opposing the reforms manifest themselves, and lastly whether the reform capacities required for the harmonisation of international patterns and domestic reform objectives are available.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Our research objective on the pretext of the public legal events of 2010-11 (constitutionalisation, Local Government Act, electoral system) which fundamentally affected the model of the Hungarian governmental system is to detect and evaluate the causes and context of the several-year postponement of the reforms and the most recent move to a centralised model. In the framework of our analysis, we are going to compare domestic processes with international examples (taken from the European Union and East Central Europe), and through the collection of empirical data (surveys based on questionnaires and interviews conducted with Parliamentary Representatives, sectoral politicians, local governmental leaders) we are going to detect interest groups and interest enforcement instruments which hinder or support decentralisation. For the sake of a deeper analysis of the characteristics of each individual reform cycle (1994, 1996, 1998, 2002, 2010) we are going to elaborate individual case studies with a special focus on the causes of the modification of reform objectives and the postponement of reforms.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásunk az elmúlt 25 év önkormányzatokkal kapcsolatos reformfolyamatait tekintette át, elsősorban nem a konkrét változásokra koncentrálva, hanem sokkal inkább a reformok hazai és nemzetközi kontextusára, illetve a releváns szereplőkre, értékeikre és érdekeikre összpontosítva. Elsősorban az érdekelt minket, hogy az 1990-es modellválasztástól mi és miért vezetett a 2011-es alapvető átalakuláshoz, mik voltak a politikai, társadalmi, financiális, szakmai és közigazgatási kényszerítő feltételek, illetve az esetleges reformalternatívák. Kutatásunk során átfogó kormányzási elméleti alapokról indultunk ki; értékeltük a reform, mint sajátos közpolitikai folyamat jelentőségét; végigvettük az európai térben zajló közigazgatási reformokat. Az aktorok sorában értékeltük a nemzetközi szervek szerepét, a kormányzati intézményi csatornák működési sajátosságait; az önkormányzati érdekszövetségek szerepvállalásait. Elemeztük a két önkormányzati törvény parlamenti vitáját különböző módszerekkel; felmértük a releváns szakértők hozzáállását; továbbá megvizsgáltuk a polgármester-képviselők, mint speciális szereplők önkormányzati reformokkal kapcsolatos vélekedéseit. Kutatásunk során arra jutottunk, hogy a hazai területi kormányzásban az utóbbi 25 évben bekövetkezett változások, a szükséges reformok elmaradása, és különösen a 2011-ben végrehajtott centralizációs fordulat erősen összefügg a magyar kormányzati illetve politikai rendszer korlátozott reformkapacitásaival, a hazai politikai és szakértői elit értékrendjével, továbbá a decentralizáció biztosítékainak hiányával.
kutatási eredmények (angolul)
Our research analyzed the reform processes of the local and territorial governmental structure in the last 25 years. We focused primarily not on the exact changes in the institutional and legal aspects, but more on the domestic and international context of the given reforms, on the relevant actors, and on their values and interests. We concentrated on what, how and why have occurred during this period between 1990 and today; what were the triggering political, social, financial, professional-rational, and administrational factors behind the reforms; as well as what kind of alternatives have emerged. We elaborated our basic theoretical starting points on the wide literature of governance and territorial administration; assessed the case of ‘reform’ as a special public policy process; gave a comprehensive picture about the administrational reforms in Europe. Regarding to the actors we assessed the role of the different international organizations, as policy makers; the parties; governmental institutions; and the associations of local governments in the given reforms. We analyzed the parliamentary debates of the two laws on local governments; and surveyed the relevant experts; as well as the so-called MP-mayors. We claim that reforms regarding the local governmental system in the last 25 years, the ignorance of the necessity policy interventions, just as the comprehensive centralization started after 2011 have a strong interplay with the limited reform capacity of the political structure; with the values of the political elite and the experts; as well as with the missing institutional assurances of decentralization
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=104649
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Pálné Kovács Ilona: A középszintű kormányzás Magyarországon, Új Magyar Közigazgatás, 2012
Pálné Kovács Ilona: Tudás, innováció, kormányzás, In: Rechnitzer János – Rácz Szilárd (szerk.): Dialógus a regionális tudományról. Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola – Magyar Regioná, 2012
Pálné Kovács Ilona: Útfüggőség és területi reformok Magyarországon, In: Horváth A (szerk.): Magyary Napok 2014: Megújítás és megújulás (Konferenciakiadvány), 2014
Pálné Kovács Ilona: Failed rescaling of territorial governance in Hungary: What was the gist?, In: Silva CN, Buček J (szerk.) Fiscal Austerity and Innovation in Local Governance in Europe. Farnham: Ashgate, 95-111.p., 2014
Pálné Kovács Ilona: Közigazgatási racionalitás és a magyar önkormányzati reformok: Tisztelgés Verebélyi Imre évtizedes közigazgatás korszerűsítési tevékenysége előtt, In: Patyi András, Lapsánszky András (szerk.) Rendszerváltás, demokrácia és államreform az elmúlt 25 évben: Ünnepi kötet Verebélyi Imre 70. születésnapja tiszteletére. 627, 2014
Zingor Gábor: A magyar önkormányzati érdekképviselet negyedszázada(1989-2013)., Új Magyar Közigazgatás, 2013 dec. 6. évfolyam, 12. szám, 29-54p., 2013
Pálné Kovács Ilona: Jó kormányzás és decentralizáció, Magyar Tudományos Akadémia, 2014. 60 p. (Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián), 2013
Pálné Kovács Ilona: Az önkormányzati és a területi államigazgatási rendszer átalakulása, MTA Law Working Papers 2014/02, 2014
Pálné Kovács Ilona: Miért hagytuk, hogy így legyen. A területi decentralizációs reformok természetrajza Magyarországon, Politikatudományi Szemle, 2013/4. pp. 7-37., 2013
Pálné Kovács Ilona: A középszintű kormányzás Magyarországon, Új Magyar Közigazgatás, 5:(10), pp. 33-36., 2012
Zongor Gábor: A magyar önkormányzati érdekképviselet negyedszázada (1989-2013)., Új Magyar Közigazgatás, 6: (12), pp. 29-54, 2013
Kovács Laura: Nemzetközi szerveztek területi kormányzásra gyakorolt hatása, Új Magyar Közigzgatás, 8:(3), pp. 21-28., 2015
Pálné Kovács Ilona: Útfüggőség és területi reformok Magyarországon, In: Horváth A (szerk.): Magyary Napok 2014: Megújítás és megújulás (Konferenciakiadvány). NKE, Budapest, pp. 13-25., 2014
Kacziba Péter - Oppe Orsolya: Az olasz és görög decentralizációs folyamatok mérföldkövei, Mediterrán Világ, 8:(4) - megjelenés alatt, 2015





 

Projekt eseményei

 
2014-10-10 10:48:22
Résztvevők változása
2014-02-11 09:05:02
Résztvevők változása
2012-10-09 09:31:31
Résztvevők változása




vissza »