Dilemmák és stratégiák a család és munka összehangolásában  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
104707
típus K
Vezető kutató Nagy Beáta
magyar cím Dilemmák és stratégiák a család és munka összehangolásában
Angol cím Dilemmas and strategies in reconciling family and work
magyar kulcsszavak gyerekvállalás, munkavállalás, IKT, vállalat, CSR
angol kulcsszavak childbirth, employment, ICT, company, CSR
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Szociológia
zsűri Társadalom
Kutatóhely TÁRSADALOM- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem)
résztvevők Dén-Nagy Ildikó
Géring Zsuzsanna
Király Gábor
Paksi Veronika
Szél Bernadett
projekt kezdete 2013-02-01
projekt vége 2017-01-31
aktuális összeg (MFt) 9.985
FTE (kutatóév egyenérték) 8.80
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Kutatásunk célja megérteni, hogy a különböző támogató és korlátozó tényezők hogyan hatnak az egyének és családok (magán/családi) élet és a munka közötti egyensúly keresésére. A kérdőíves felmérések adatai egyértelműen mutatják, hogy a különböző felelősségek és szerepek együttes jelenléte komoly feszültségeket okozhatnak a munka és a magánélet területén, azonban nem tudunk eleget arról, hogy az egyének hogyan látják a saját helyzetüket, mi enyhítheti e feszültséget, illetve mik ennek a korlátozó tényezői. Míg a munka-élet egyensúly demográfiai hatásiról több kutatás készült, kutatásunk egyénre és családokra fókuszáló megközelítése feltárja az egyensúly fenntartásának, a felé való törekvésnek és mindennapi újrateremtésének belső mechanizmusait.

A projekt négy egymást kölcsönösen kiegészítő részből áll.

- Az első rész kvantitatív adatelemzésen alapul, hogy többet megtudhassunk az individuális stratégiákról, preferenciákról és aspirációkról, valamint hogy mindezek milyen kapcsolatban vannak a munka-élet egyensúlyt támogató és korlátozó tényezőkkel.
- A második rész az info-kommunikációs eszközök szerepét vizsgálja a munka és magánélet közötti határvonalak eltolódásáról, elmosódásáról.
- A harmadik rész a munka-élet egyensúllyal kapcsolatos vállalati társadalmi felelősségvállalási kezdeményezéseket vizsgálja, bemutatva, hogy az absztrakt alapelvek hogyan jelennek meg a gyakorlatban; valamint, hogy kik az igazi haszonélvezői ezen intézményi gyakorlatoknak.
- A negyedik rész a magasan képzett nők helyzetét vizsgálja két speciális célcsoport kiemelésével, ahol a munka-élet egyensúly kiemelt jelentőséget kap: a kutatók és a vezető nők esetében.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás fő kérdése, hogy melyek a fő támogató és korlátozó tényezők a megfelelő munka-élet egyensúly megtalálásában egyéni és családi szinten. A kérdést négy különböző terület felől közelítjük meg.

- Egyrészt, szükséges, hogy többet megtudjunk arról, hogy milyen kapcsolat van az egyéni preferenciák, aspirációk és stratégiák és az észlelt támogató és korlátozó tényezők között.
- Másrészt, mivel a technológiai és társadalmi folyamatok szorosan összefonódnak a mindennapi élet gyakorlataiban, arra is választ keresünk, hogy milyen módon hatnak a családok munka-élet egyensúlyára az info-kommunikációs eszközök által felvetett új lehetőségek?
- Harmadrészt, mivel az emberek életük jelentős részét a munkahelyükön töltik, valamint a vállalatok abban érdekeltek, hogy megtartsák a legértékesebb munkaerőt, fontos annak feltárása is, hogy a vállalatoknak milyen szerepük van abban, hogy az alkalmazottak megfelelő egyensúlyt alakíthassanak ki munkájuk és életük között.
- Utoljára pedig, a magasan képzett nők esetében fontos tanulságokat lehet levonni abból, hogy hogyan egyeztetik össze aspirációikat az oktatás, a munka, és a család különböző területein.
Ezen kérdések megválaszolása jelentősen hozzájárul a munka-élet közötti egyensúly dilemmájának mélyebb és alaposabb megértéséhez.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A munka és a családi élet közötti megfelelő egyensúly megtalálása nem csupán az egyéni jólét egyik fontos tényezője, de erősen összefügg a gyerekvállalási döntésekkel és a szeretett személyekkel együtt eltöltött idő minőségével, továbbá kapcsolatban van egyes demográfiai (alacsony termékenység), gazdasági (munkaerő hatékonysága) és K&F (hatékonyság és kiválóság) problémákkal is. Azonban az ebből adódó feszültségek a dolgozó szülők folyamatos panaszai és a nagylelkű szakpolitikai kezdeményezések ellenére sem csökkentek az elmúlt évtizedekben. A társadalom jelentős része még mindig úgy ítéli meg, hogy az egyensúly megtalálása és fenntartása a mindennapi élet egyik legnehezebb kihívása. Ezeken túl az egyéneket mélyen érintette a jelenlegi válság okozta strukturális bizonytalanság, ami rámutat, hogy a munka-élet egyensúlyával kapcsolatos kutatás aktuális és fontos mind tudományos, mind szakpolitikai oldalról.

Tudományos oldalról ez a kutatás mélyebb és részletesebb ismeretekkel járul hozzá ahhoz, hogyan lehet összeegyeztetni a család és a munkahely elvárásait a mindennapi életben. Ez új kutatási irányokat vethet fel egyéni és családi szinten, hiszen a munka-élet egyensúly egy folyamatos ‘mérlegelési és határmunkát’ feltételez az élet különböző területei között. Ezen túl, az info-kommunikációs eszközök szerepének feltárása a munka és a magánélet változó, eltolódó és feloldódó határairól olyan új kutatásokhoz vezethet, amelyek családi szinten vizsgálják a különböző technológiák hatását.

Szakpolitikai oldalról, a kutatás eredményei hozzájárulnak annak a megértéséhez, hogy milyen módon és hol érdemes leginkább beavatkozni a munka-élet egyensúly javításának érdekében. A probléma többszintű kezelése feltárhatja, hogy hogyan függenek össze az intézményi és a családi támogatások, az info-kommunikációs technológiák használata, valamint a tanulással, karrierrel és családdal kapcsolatos döntések. Egy komplex áttekintés segíthet a szakpolitikusoknak a kérdés hatékonyabb megközelítésében.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Kutatásunk célja megérteni, hogy a különböző támogató és korlátozó tényezők hogyan hatnak az egyének és családok (magán/családi) élet és a munka közötti egyensúly keresésére. A jelenlegi válság hatására megnövekedett munkaerő-piaci bizonytalanság tovább mélyíti az életszférák közötti feszültségeket és konfliktusokat. Kutatásunk az egyéni megközelítésen kívül további szemszögekből is vizsgálja a kérdést. Ezek a következők:

- Reprezentatív adatbázisok használata és elemzése, hogy feltárjuk, milyen nehézségekkel szembesülnek az emberek a munka-élet egyensúlyával kapcsolatban, milyen preferenciákkal bírnak, valamint hogyan próbálják összeegyeztetni ezeket a területeket.
- Hogyan segíthetnek az olyan info-kommunikációs eszközök, mint az Internet vagy a mobiltelefon a munka és a magánélet összehangolásában, miközben egyúttal hozzájárulnak a területek közötti határvonalak összemosódásához is.
- Mit tudnak a vállalatok tenni a dolgozóik munka-élet egyensúlyáért, továbbá a dolgozók tudnak-e élni ezekkel a lehetőségekkel.
- Hogyan egyensúlyoznak a magasan képzett nők, az oktatási, munkahelyi és családdal kapcsolatos döntések között.

A munka-élet egyensúlyára nap, mint nap törekszünk, ezért a hozzá kapcsolódó mérlegelések megértése egyéni és/vagy családi szinten hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy megértsük, kezelni vagy elkerülni tudjuk a fő ‘konfliktusos területeket’. Segíthet továbbá abban, hogy jobb intézményi szabályozást és programokat dolgozzunk a dolgozók támogatására. Végül, de nem utolsósorban, segíthet olyan szakpolitikai intézkedések létrehozásában, amelyek a munka és a család összehangolásához legtöbb segítséget igénylő terültekre fókuszálnak.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Our research aims to understand the facilitating and constraining factors which affect individuals and families attempting to find a healthy balance between private/family life and work. Though different survey results show that juggling multiple responsibilities and roles can cause serious tensions in individuals’ work and private life, we do not know enough about how they perceive their situation, what can alleviate this tension and what are the constraining factors in doing so. While the demographic effects of work-life balance/imbalance is more extensively researched and discussed, our individual and family centred approach will lead to new findings in understanding the inner mechanisms of striving for, maintaining and (re)negotiating this balance.

The project divides into four parts mutually complementing each other. The first part is based on quantitative data analysis to get to know more on individuals’ strategies, preferences and aspirations and on their relationship to the perceived facilitating or constraining factors as far as work-life balance is concerned. The second part of the research focuses on the role of Info-communication strategies in shifting, blurring and reconstructing the boundaries between spheres of work and home. The third part focuses on corporate social responsibility initiatives on work-life balance and how abstract principles are translated to the shop-floor and, in connection with this, who are the main beneficiaries of these institutional practices. The fourth part focuses on the situation of the highly qualified women by examining two special target groups where work-life balance has vital importance: the researchers and the managers.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The main question of the research is what are the main constraining and facilitating factors in achieving a healthy work life balance at individual and family levels. This overarching question can be broken up into sub-questions.
- First and foremost, a deeper understanding is needed in what relationship individual preferences, aspirations and strategies are with these perceived constraining and facilitating factors.
- Secondly, technological and social changes are deeply interconnected in everyday life practices, so we also have to find answers to the question of how new possibilities opened up by info-communication technologies affect the work-life equation of families.
- Thirdly, since individuals spend a significant portion of their life at their workplace, and companies are interested in keeping the best workforce, it is highly relevant to reveal what role companies can have in helping employees’ reach a healthy balance between life and work.
- Lastly, in the case of highly qualified women, important lessons can be drawn from their strategies on reconciling their aspirations in different fields such as education, work and family.
By answering these sub-questions a deeper understanding will be gained as far as the main question and issue of work-life balance is concerned.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Maintaining a healthy balance between work and family life is not only an important factor as far as the individuals’ subjective well-being is concerned, but it is also an issue deeply related to decisions on child-bearing and to the quality of time one spends with her/his loved ones. It has a great influence on demographic (low fertility), economic (efficiency of labour force) and R&D (efficiency and excellence) problems. Despite the continuous complaints of working parents and the generous policy initiatives, the tensions have not decreased in the last few decades. A significant portion of society still feels that finding and maintaining this balance is a highly complicated challenge of everyday life. Moreover, individuals are deeply affected by structural insecurity due to the latest and on-going economic recession in Hungary, too, which brings into focus again that research on work-life balance is both timely and relevant at an academic and at policy levels.

At an academic level, this research can contribute to a deeper understanding of the actual mechanisms of the reconciliation of family and work in everyday life. This can open up new pathways of inquiry focusing on the individual and family level since work-life balance depends on a continuous balancing act and boundary work between areas of life. Moreover, understanding the role of info-communication technologies in relation to work-life balance and the shifting, blurring boundary between the workplace and home can instigate new research on technology use from a family-centred perspective.

From a policy perspective, the research results will contribute to the knowledge of where and how it is best to intervene to improve work-life balance. Addressing the question of work-life balance in a multifaceted way the research shall reveal the interrelationship of institutional and family support, the role of info-communication technologies and decisions made about education, career and family. Such a complex overview can help policy-makers to approach the issue in a more comprehensive way.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Our research aims to understand what possibilities and constraints individuals see in their everyday life when they try to find a healthy balance between their personal and work life. The recent recession has increased the labour-market insecurity further thereby making employees’ situation even more complicated when these tensions and conflicts arise between these spheres. Our research concentrates not only on the mind-set of individuals but it also approaches the issue from further angles. These include:

- Using and analysing data of representative surveys, exploring the difficulties people face in everyday life in terms of work-life balance and based on their preferences, how they try to reconcile these areas.
- The role of info-communication technologies such as the Internet and mobile-phones in helping to harmonize work and life while at the same time they blur the boundaries between them.
- The role of the companies in furthering work-life balance of their employees’ and whether they can use the possibilities offered by the company or not.
- How highly qualified women struggle to balance between education, career and family decisions.
-
We all strive for work-life balance day by day. Exploring this daily balancing act in individual and/or family level can help us to understand, avoid or handle the main ‘conflict-zones’. Moreover, it helps us to initiate better institutional regulations and programmes supporting the employees. Last but not least, it can help to devise policies which focus on areas where individuals really need assistance to reconcile family and work.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A munka-magánélet egyensúly témáját kutatócsoportunk egy reprezentatív országos kérdőíves adatfelvételen, valamint interjús és fókuszcsoportos vizsgálatokkal elemezte négy területen: (1) a munka és magánélet közötti kölcsönhatások, (2) az infokommunikációs technológiák hatása, (3) a vállalati felelősség kérdése, (4) a magasan képzett nők és a tudományos előmenetel vizsgálata. Eredményeink: (1) Nagyobb arányban tapasztalható a munka negatív hatása a családi életre, főleg az időhiány okozta nyomás és a munkahelyi gondok hazavitele, mint a másik irányú hatás. (2) Az atipikus foglalkoztatási formák (pl. otthonról dolgozás, rugalmas munkaidő) jelentősen hozzájárulnak a munka-magánélet egyensúlyhoz. A vállalat felelőssége a technikai háttér biztosításában, a pozitív hozzáállásban és a vezetők támogatásában van. (3) Aki több munkatémájú mobilhívást bonyolít vagy SMS-t vált szabadidejében, jellemzően többet gondol munkával kapcsolatos problémájára is, és túlságosan stresszesnek érzi magát. A magánügyek által okozott stressz nem szűrődik át jobban a munkaidőbe a mobiltelefon gyakoribb használata miatt. (4) A magasan képzett nőknél a túlterheltségből fakadó időhiány és fáradtság stressz formájában szűrődik be a magánéletükbe. A gyermekvállalás negatívan hat a munka-magánélet egyensúlyra, és sokakat a karrier és a család közötti választásra kényszerít. Az egyensúlyhoz erős támogatás szükséges, ezt még a magasan pozicionált gazdasági vezetők is csak ritkán kapják meg.
kutatási eredmények (angolul)
Our research team studied work-life balance issues on 4 specific domains based on a nationally representative survey, interviews and focus group discussions: 1) interrelationships between work and private life; 2) the effects of info-communication technologies, 3) the responsibilities of companies and 4) the career tracks of highly educated women. Our results: 1) It is more likely that work has a negative effect on family life than the other way around. This can be particularly seen in phenomena such as feeling of time-squeeze and bringing workplace concerns home. 2) Atypical employment forms (i.e. home-work, flexible work hours) contribute greatly to work-life balance. The responsibility of companies is in providing technical background, expressing positive attitudes and exercising supportive leadership. 3) Those who use their mobile phones (both calls, and text messages) for work purposes in his/her free time, are more likely to think about work-related problems and feeling stressed. On the contrary, stress related to private matters do not affect work if one uses her/his phone more often. 4) In case of highly educated women, stress affects private life due to feeling of time-squeeze and fatigue. Child-bearing affects work-life balance in a negative manner and force many to choose between their career or their family. It is necessary to have strong support to maintain balance in their life, yet these are hardly provided even for top level economic executives.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=104707
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Nagy Beáta-Gering Zsuzsanna-Király Gábor (szerk.): DILEMMÁK ÉS STRATÉGIÁK A CSALÁD ÉS MUNKA ÖSSZEHANGOLÁSÁBAN, Kézirat, 2017
Nagy Beáta-Géring Zsuzsanna-Király Gábor: Work-life Balance and Gender Regime After the Economic Transition, Intersections. EEJSP 2(3): 5-20. DOI: 10.17356/ieejsp.v2i3.283, 2016
Paksi Veronika - Nagy Beáta - Király Gábor: The Timing of Motherhood While Earning a PhD in Engineering, International Journal of Doctoral Studies, 11, 2016
Geszler Nikolett: Behaviour-based Conflict in the Life of Hungarian Manager Fathers, Intersections, East European Journal of Society and Politics, Special Issue „Work-life balance/imbalance: individual, organizational and social experiences, 2. (3):118-13, 2016
Nagy Beáta: Nemek forradalma? Közeledés a nemek helyzetében, REPLIKA 85-86: (1-2) 177-191, 2014
Radó, Márta: The effect of retirement on subjective well-being in Hungary, ESA 2015 http://programme.esa12thconference.eu/presentation/238, 2015
Nagy Beáta-Paksi Veronika: A munka-magánélet összehangolásának kérdései a magasan képzett nők körében, . In: Spéder Zsolt (szerk.) A család vonzásában: Tanulmányok Pongrácz Tiborné tiszteletére. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 159-175, 2014
Nagy Beáta: Ki áll a sikeres nő mögött?, socio.hu, 2016
Geszler, Nikolett Barbara: Work-Family Conflict of Hungarian Manager Fathers, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola. DOI 10.14267/phd.2016039, 2016
Dén-Nagy Ildikó: Mobile phone: Problem solver or private life killer? Mobile telephony in creating work-life balance in Hungary (PhD értekezés-tervezet), BCE Szociológia Doktori Iskola Draft version, 2017
Nagy Beáta: Dilemmák a család és munka összehangolásában, “Fókuszban a család”, Pécsi Tudományegyetem, 2015. május 14-15., 2015
Nagy Beáta: Csak női vezetőt ne! Női vezetők az előítéletek csapdájában. Világgazdaság konferencia, Budapest, 2015. május 14-15., Világgazdaság, 2015
Nagy Beáta-Radó Márta: Egyenlőtlenségek a munka és a magánélet egyensúlyában, Tárki Kitekintő, 2015. március 3., 2015
Géring, Zsuzsanna: Content analysis and/or discourse analysis? A mixed methods approach in textual analysis., ESA 2015 http://programme.esa12thconference.eu/presentation/2323, 2015
Paksi, Veronika: Work-Life Balance of Female PhD Students in the Field of Engineering, Annual Conference of the Hungarian Sociological Association Budapest, ELTE, 2015
Nagy Beáta: Ki áll a sikeres nő mögött?, Megjelenés alatt: socio.hu, 2016
Süle Barbara: A munka és a magánélet szorításában A női vezetők munka-magánélet konfliktusai és az azok feloldására kialakított vállalati politikák a Paksi Atomerőműben, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Társadalompolitika Intézet, 2015
Hirsch Johanna: Gender szempontok orvostanhallgatók karrierterveiben és migrációjában, Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet, 2015
Király, Gábor - Nagy, Beáta – Géring, Zsuzsanna –Radó, Márta – Lovas, Yvette – Pálóczi, Bence: Spillover: Empirical utilization of the concept.: An overview of the social scientific corpus from 2004 to 2014, Corvinus Journal of Sociology and Social Policy, 2015
Nagy Beáta: Az infókommunikációs technológiák használata és a női vezetők munka-magánélet egyensúlya, Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 2015
Géring Zsuzsanna: Hiányzó egyensúly a vállalati felelősségvállalás kommunikációjában. A munka és magánélet egyensúlyának meg (nem) jelenése a vállalati honlapokon, Vezetéstudomány 47(1) pp. 2-17. o., 2016
Géring Zsuzsanna: A vállalati társadalmi felelősségvállalás online vállalati diskurzusa - avagy mit és hogyan kommunikálnak a hazai közép- és nagyvállalatok honlapjaikon a társadalmi szere, Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola. DOI 10.14267/phd.2015061, 2015
Király Gábor, Géring Zsuzsanna, Csillag Sára, Gáspár Tamás, Köves Alexandra: Unequal future(s) of higher education in a Central and Eastern European context, European Sociological Association 2015 http://programme.esa12thconference.eu/presentation/2332, 2015
Nagy, Beáta - Radó, Márta - Király, Gábor: Work-to-family spillover: gender differences in Hungary, Forthcoming in Demography, 2016
Geszler, Nikolett: Work-family conflict of Hungarian male managers, ESA 2015 http://programme.esa12thconference.eu/presentation/262, 2015
Nagy, Beáta: Women managers’ mobile phone use to find work-life balance, ESA 2015 http://programme.esa12thconference.eu/presentation/1460, 2015
Paksi, Veronika: Work and family life balance of doctorate students in the field of engineering, ESA 2015 http://programme.esa12thconference.eu/presentation/2899, 2015
Paksi, Veronika: Work-life balance of female PhD students in engineering, Pusztai G, Engler Á and Markóczi RI (Eds) Development of Teacher Calling in Higher Education. (Felsőoktatás és Társadalom 5) Partium Press-Personal Problems Solution-Új M, 2015
Paksi, Veronika: PhD and Childbearing in the Field of Engineering, Teacher Education in Central and Eastern Europe Conference Debrecen, 2015
Geszler, Nikolett: Work-Family Conflict of Hungarian Manager Fathers, Draft version of the final thesis, 2015
Nagy Beáta-Paksi Veronika: A munka-magánélet összehangolásának kérdései a magasan képzett nők körében, In press, 2014
Dén-Nagy Ildikó: Az infokommunikációs technológiák munka-magánélet egyensúly megteremtésében játszott szerepe - elméleti áttekintés, socio.hu, 2013
Király Gábor-Luksander Alexandra-Paksi Veronika: Fiatalok munkanélküliségi kockázata Magyarországon és európai összehasonlításban, Kultúra és Közösség, 2013
Géring, Zsuzsanna - Király, Gábor - Paksi, Veronika: 50 years of sociology in Hungary. Report on the joint anniversary conference of the Hungarian Sociological Association and the Institute for Sociology of the Centre for, Corvinus Journal of Sociology, 2014
Paksi Veronika: A nők alacsony részvétele a műszaki- és természettudomány területén, STS Műhelykonferencia, 2014
Dén-Nagy Ildikó: Az infokommunikációs technológiák munka-magánélet egyensúly megteremtésében játszott szerepe- empirikus irodal mi áttekintése, STS Műhelykonferencia, 2014
Géring Zsuzsanna: Hiányzó egyensúly a vállalati felelősségvállalás kommunikációjában. A munka és magánélet egyensúlyának meg (nem) jelenése a vállalati honlapokon, Kézirat, 2013
Geszler Nikolett és Rési Kata: A munka-magánélet irodalmak metaelemzése, Kézirat, 2014
Nagy Beáta: Who is behind successful women?, Gender, Work and Organization 2014-es konferenciája, 2013
Sebestyén Gabriella: Férfi(as)-e a jó női vezető? A munkaerő-piaci szegregáció, a bérkülönbségek és a korlátozott előmeneteli lehetőségek az identitás gazdaságtan tükrében, BGF TDK, 2013
Kutrovácz Kitti: Az apaság és a munkahelyi elvárások kapcsolatának v izsgálata, MSZT konferencia, 2013
Geszler Nikolett: Férfi menedzserek, MSZT konferencia, 2013
Paksi Veronika: Phd and childbearing? Education and work-life balance of Phd students, European Population Conference 2014, 2014
Paksi Veronika- Géring Zsuzsanna- Király Gábor: A globalizáció különböző arcai: dezorganizáció, hálózat és bizonytalanság, MTA TK PTI online könyv Róbert Péter 60. születésnapja alkalmából, 2013
Paksi Veronika: A cső lyukas, de hol? Fiatal kutatónők a műszaki tudomány területén, „Ti ezt tényleg komolyan gondoltátok?” - Nők és a műszaki pálya c. konferencia, Óbudai Egyetem Budapest (2013. május 29.), 2013
Nagy Beáta-Paksi Veronika: A munka-magánélet összehangolásának kérdései a magasan képzett nők körében, . In: Spéder Zsolt (szerk.) A család vonzásában: Tanulmányok Pongrácz Tiborné tiszteletére. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 159-175, 2014
Paksi Veronika: Phd and childbearing? Education and work-life balance of Phd students, European Population Conference, 2014
Nagy Beáta: Nemek forradalma? Közeledés a nemek helyzetében, REPLIKA 85-86: (1-2) 177-191, 2014
Radó Márta: Realization of Retirement Plans in Hungary, European Population Conference, 2014
Radó Márta: Retirement effect on subjective well-being, Kézirat, 2014
Radó Márta: Retirement effect on perceived well-being by marginal loglinear models, Between Work and Retirement, Krakow, konferencia előadás, 2014
Géring Zsuzsanna: Content versus discourse analysis. Examination of corporate social responsibility in companies’ homepage-texts, SAGE Research Methods Cases, 2015
Nagy Beáta: Who is behind successful women?, Paper presented at the GWO conference, kézirat, 2014
Paksi Veronika: The timing of PhD attendance and the first child in the field of engineering. Nationhood in the Carpathian Region. Hungarians and their Neighbours – Sociological Perspect, Joint Conference of the Hungarian Sociological Association and the Department of Sociology and Social Work in Hungarian of Babeş-Bolyai University, Kolozsvár, 2014
Paksi Veronika: Why are there so few women in science? Introduction to the leaky pipeline research, Women in Science Tips, Tricks and Answers. Skill Training for Young Scientists. Postgraduates’ International Network (PI-NET), Budapest, 2014
Paksi Veronika: PhD and childbearing? Education/work-family balance (EWFB) of graduate engineering students, European Population Conference, Budapest, 2014
Paksi Veronika - Nagy Beáta - Király Gábor: The timing of PhD and the first child in the field of engineering, Czech Sociological Review, submitted, 2014
Géring Zsuzsanna: Tartalomelemzés: a virtuális és a ’valós’ világ határán. Egy vállalati honlap-elemzés bemutatása, Kultúra és Közösség 45(1) pp. 9-24., 2014
Dén-Nagy Ildikó – Géring Zsuzsanna – Király Gábor – Nagy Beáta: Kevert módszertanok alkalmazása a munka-magánélet egyensúly kutatásában, Kultúra és Közösség 45(3), 2014
Király Gábor – Dén-Nagy Ildikó – Géring Zsuzsanna – Nagy Beáta: Kevert módszertani megközelítések. Elméleti és módszertani alapok, Kultúra és Közösség 45(2) pp. 95-104, 2014
Geszler Nikolett: Menedzser férfiak munka és magánélet közötti egyensúlya, Kultúra és Közösség, 5. (4): 115-122, 2014
Geszler Nikolett: A munka és a család konfliktusának forrásai az európai férfiak életében, Szociológia Szemle, 24. (2): 65-89, 2014
Nagy Beáta: A munka és a magánélet határán. Hogyan kutassunk egy régi témát új megközelítéssel?, Kultúra és Közösség, 2014/1. 7-8, 2014
Nagy Beáta: Biológia vagy társadalom? – Bevezető tanulmány a nemek kérdésköréhez, Kultúra és Közösség 5(4), 2014
Nagy Beáta-Radó Márta: A mobiltelefonok használata és a munka és a magánélet közötti határok elmosódása, Tárki Kitekintő, 2015 január, 2015
Paksi Veronika - Géring Zsuzsanna - Király Gábor: A globalizáció különböző arcai: dezorganizáció, hálózat és bizonytalanság, A. Gergely András (szerk.): Struktúrafordulók. Üdvözlő kötet Róbert Péter 60. születésnapjára. Politikatudományi Tanulmányok 2014/2, pp. 249-267 MTA TK PTI, Budapest, 2014
Paksi Veronika: A magasan képzett nők gyermekvállalása és a tudományterület hatása, Kultúra és Közösség, 45(4):143-151, 2014
Paksi Veronika: Miért kevés a női hallgató a természet és műszaki tudományi képzésekben? Nemzetközi kitekintés a ”szivárgó vezeték”metaforára, Replika, 85-86(2013/4–2014/1): 109-130, 2014
Király Gábor - Paksi Veronika - Luksander Alexandra: A gyermekvállalás időzítésével kapcsolatos lakossági attitűdök egyes bizonytalansági tényezők tükrében, Szociológiai Szemle, 24(3): 84–112, 2014
Dén-Nagy Ildikó: A double-edged sword?: a critical evaluation of the mobile phone in creating work–life balance, New Technology, Work and Employment 29(2) pp. 193-211, 2014
Géring Zsuzsanna: A magyar vállalatok kommunikációja a munkahelyi felelősségről, Magyar Nemzeti Tanács tanácskozása (A családbarát munkahelyek meghonosítása a Vajdaságban) 2014. május 15., 2014
Nagy Beáta: A családbarát munkahely. Kinek és miért fontos?, Magyar Nemzeti Tanács tanácskozása (A családbarát munkahelyek meghonosítása a Vajdaságban) 2014. május 15, 2014
Nagy Beáta - Király Gábor: Dilemmák és stratégiák a család és a munka összehangolásában, A kutatási kiválóság pillérei a Budapesti Corvinus Egyetemen, BCE Jubileumi Tudományos Ülésszak 2014. december 4-5. előadás, 2014
Nagy Beáta: IKT-eszközök használata & női vezetők munka-magánélet egyensúlya, 10. Nyelv, Ideológia, Média: Interdiszciplináris gender konferencia, A feminista kutatás és oktatás távlatai Magyarországon 2014. szeptember 19-20. Szegedi Tudományegyete, 2014
Nagy Beáta: A munka és magánélet egyensúlya a női vezetők életében, Előadás az IT Services Hungary telephelyein, 2014. augusztus 27. (Budapest), augusztus 28. (Debrecen), 2014
Nagy Beáta: Who is behind successful women?, Gender, Work and Organization conference, University of Keele, 24-26 June 2014, 2014
Schottner Ádám András: A munka-magánélet egyensúly problémája a magyar foglalkoztatottak körében, BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet MA szakdolgozat, 2015
Klemm Nikolett: A szerencsi Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ családbarát attitűdjének bemutatása, BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet MA szakdolgozat, 2016
Kiss Zsófia Virág: Utazó munkahelyek. Tehergépjármű-vezetők munka-magánélet egyensúlya, BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet MA szakdolgozat, 2016
Kocsis Tamara: A munka – magánélet egyensúlyának problémái Magyarországon, BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet MA szakdolgozat, 2016
Bodnár Katinka: A munka és magánélet közötti egyensúly: Az infokommunikációs technológiák használatának hatása, BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet MA szakdolgozat, 2016
Nagy Beáta: A családbarát munkahely. Kinek és miért fontos?, Magyar Nemzeti Tanács tanácskozása A családbarát munkahelyek meghonosítása a Vajdaságban. 2014. május 15, 2014, 2014
Nagy Beáta: Women managers’ mobile phone use to find work-life balance, ESA, 2015
Paksi Veronika: The Gendered Life Courses in Engineering: Work-Life Balance and Motherhood during Postgraduate Studies, 6th STS Conference University of Trento, 2016
Paksi Veronika: A cső lyukas, de hol? Fiatal kutatónők a műszaki tudomány területén, „Ti ezt tényleg komolyan gondoltátok?” - Nők és a műszaki pálya c. konferencia, Óbudai Egyetem Budapest (2013. május 29.), 2013
Paksi Veronika: Why are there so few women in science? Introduction to the leaky pipeline research, Women in Science Tips, Tricks and Answers. Skill Training for Young Scientists. Postgraduates’ International Network (PI-NET), Budapest, 2014
Paksi Veronika: The timing of PhD attendance and the first child in the field of engineering. Nationhood in the Carpathian Region. Hungarians and their Neighbours – Sociological Perspect, Joint Conference of the Hungarian Sociological Association and the Department of Sociology and Social Work in Hungarian of Babeş-Bolyai University, Kolozsvár, 2014
Géring Zsuzsanna: A magyar vállalatok kommunikációja a munkahelyi felelősségről, Magyar Nemzeti Tanács tanácskozása (A családbarát munkahelyek meghonosítása a Vajdaságban) 2014. május 15., 2014
Nagy Beáta: Who is behind successful women?, Gender, Work and Organization conference, University of Keele, 24-26 June, 2014
Nagy Beáta-Geszler Nikolett: Egyéni egyensúly a "mohó" szervezetek korában, BCE-Egyenlítő Kör, 2016
Nagy Beáta: A munka és magánélet egyensúlya a női vezetők életében, Előadás az IT Services Hungary telephelyein, 2014. augusztus 27. (Budapest), augusztus 28. (Debrecen), 2014
Király Gábor, Géring Zsuzsanna, Csillag Sára, Gáspár Tamás, Köves Alexandra: Unequal future(s) of higher education in a Central and Eastern European context, European Sociological Association 2015 http://programme.esa12thconference.eu/presentation/2332, 2015
Geszler, Nikolett: Work-family conflict of Hungarian male managers, ESA 2015 http://programme.esa12thconference.eu/presentation/262, 2015
Paksi, Veronika: Work and family life balance of doctorate students in the field of engineering, ESA 2015 http://programme.esa12thconference.eu/presentation/2899, 2015
Purger Zsófia Kitti: Hogyan valósul meg a munka-magánélet egyensúly a fiatalok körében?, BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet MA szakdolgozat, 2016
Nagy Beáta: Who is behind successful women?, EURAM Paris, 2016
Hirsch Johanna: Gender szempontok orvostanhallgatók karrierterveiben és migrációjában, BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet, BA szakdolgozat, 2015
Nagy Beáta: Dilemmák a család és munka összehangolásában, “Fókuszban a család”, Pécsi Tudományegyetem, 2015. május 14-15., 2015
Nagy Beáta: Létezhet-e munka-magánélet egyensúly vezetőállásban?, MSZT Vándorgyűlés Pécs, 2016
Süle Barbara: A munka és a magánélet szorításában A női vezetők munka-magánélet konfliktusai és az azok feloldására kialakított vállalati politikák a Paksi Atomerőműben, BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet BA szakdolgozat, 2015
Géring, Zsuzsanna: Content analysis and/or discourse analysis? A mixed methods approach in textual analysis., ESA 2015 http://programme.esa12thconference.eu/presentation/2323, 2015
Nagy Beáta: Csak női vezetőt ne! Női vezetők az előítéletek csapdájában, Világgazdaság konferencia, Budapest, 2015. május 14-15., 2015
Canakova Dominika: Fiatalok a munka-magánélet szorításában, BCE Szociológia és Társadalompolitika Intézet MA szakdolgozat, 2016





 

Projekt eseményei

 
2022-11-17 15:36:53
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Kommunikáció és Szociológia Intézet (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: 2022_TÁRSADALOM- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem).
2020-02-13 12:50:00
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: _TTK / Szociológia és Társadalompolitika Intézet (Budapesti Corvinus Egyetem), Új kutatóhely: Kommunikáció és Szociológia Intézet (Budapesti Corvinus Egyetem).




vissza »