A 18–19. századi magyar közköltészet kutatása 3.  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
104758
típus K
Vezető kutató Csörsz Rumen István
magyar cím A 18–19. századi magyar közköltészet kutatása 3.
Angol cím Hungarian popular poetry (18-19th c.) Vol. 3.
magyar kulcsszavak közköltészet szokásköltészet vers rigmus 18-19. század
angol kulcsszavak popular poetry name-day salutations 18-19th c.
megadott besorolás
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)90 %
Ortelius tudományág: Magyar irodalom
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)10 %
Ortelius tudományág: Néprajz
zsűri Irodalom
Kutatóhely Irodalomtudományi Intézet (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2017-08-31
aktuális összeg (MFt) 20.060
FTE (kutatóév egyenérték) 3.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A 18–19. századi magyar közköltészet feltárása és komparatív szemléletű kutatása az utóbbi 15 évben egyre nagyobb hangsúlyt kap az irodalomtörténet-írásban és a folklorisztikában. A témavezető számos tanulmány és egy kismonográfia mellett, Küllős Imolával közösen már három kritikai szövegkiadást készített (OTKA-támogatással) az RMKT 18. századi sorozatában, két kötet megjelent (2000, 2006), egy pedig lektorálási szakaszban van. E kutatás eredményei fokozatosan, de jelentős mértékben megváltoztatják a 18–19. századi nemzeti irodalomról, az irodalmi népiességről, valamint a magyar népköltészetről kialakult felfogást. A közköltészeti sorozat 4. kötete tartogatja a legtöbb, eddig kiadatlan szöveget: a kalendáris ünnepeken elhangzott köszöntőverseket, énekeket és rigmusokat. A főleg protestáns diákok és tanítók által művelt hagyomány szoros kapcsolatban áll az iskolai poétikaoktatással és az egyéb alkalmi költészettel (lakodalmi és halotti versek, exameni énekek), valamint a korszak több ismert költőjének (Csokonai, Mátyási, Arany János stb.) alkalmi verseivel. Az így csiszolódó poétikai tradíció utat talált a népköltészethez, és a kalendáris szokások részeként a 20. század közepéig gyűjthető volt a szájhagyományból. A kiadandó korpusz kapcsolata különösen az erdélyi népszokásköltészettel erős, de az országosan ismert névnapköszöntők, húsvéti locsolóversek, illetve a vőfélyrigmusokba vagy betlehemes játékokba beépülő hazugságversek, adománykérő rigmusok szintén jelzik e műfajcsoportok továbbélését. A kutatás során más közköltészeti tárgyú publikációk is készülnek, többek között egy évenként megjelenő hálózati tanulmánykötet és több szaktanulmány.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás elsődleges céljai:
1) az eddig elhanyagolt, 95%-ában kiadatlan kéziratos szövegkorpusz, az 1710–1801 közötti magyar nyelvű anonim köszöntőversek feltárása hazai és külföldi (elsősorban erdélyi) közgyűjteményekből;
2) a feldolgozott források anyagának kritikai kiadása (RMKT XVIII. század; Közköltészet 4. kötet);
3) közköltészeti tárgyú, évenként megjelenő tanulmánykötet szerkesztése (Doromb sorozatcímmel);
4) közköltészeti műfajtörténeti résztanulmányok publikálása.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás eredményeképp egy új, jórészt publikálatlan, terjedelmes szövegcsoporttal egészül ki a 18. század magyar irodalmáról és populáris kultúrájáról alkotott képünk. A szórványosan fennmaradt 17. századi előzmények után elsőként ez a korpusz lesz alkalmas a műfaj poétika- és mentalitástörténeti vizsgálatára, statisztikai vagy motívumelemzésre. A három legfontosabb, további kutatások felé mutató szempont: 1) kapcsolat a korabeli műköltészettel, főként Csokonai és kortársai, ill. pl. Arany János alkalmi verseivel; 2) a magyar népköltési rigmushagyomány és énekes szokásköltészet történeti hátterének és két évszázados folklorikus létmódjának feltárása; 3.) a falusi értelmiség (papok, tanítók, versszerető írástudók) elit és néphagyomány között közvetítő, azok kölcsönhatásából új, populáris kultúrát és költészetfajtát létrehozó tevékenységének dokumentálása. A jövőben a források latin névnapi és ünnepi rigmusainak elemzése külön feladatot jelent a neolatin kutatóknak (a magyarországi latin közköltészet részeként); a magyar repertoár pedig a nyelvészeti (pl. dialektológiai és stilisztikai), továbbá hely- és iskolatörténeti vizsgálatokhoz is értékes adatokat szolgáltat. A feltárt és kiadott szövegek némelyike akár az általános és középiskolai oktatásba, s „hagyományőrző” neofolklorizmusként egyúttal eredeti funkciójába (húsvéti locsolóvers, ünnepi köszöntő, memoriter) is visszatalálhat.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A 18–19. századi magyar közköltészet sok tekintetben a mai populáris kultúra régi megfelelője – annak sokszínűségével, stiláris-tartalmi egyenetlenségeivel. Fontos különbség viszont, hogy az intézményesített média segítsége nélkül terjedt, sokkal személyesebb, kisközösségi hagyományláncban: kéziratos versgyűjteményekben, daloskönyvekben és népszerű nyomtatványokon (ponyvafüzetek, kalendáriumok). Ezek a változatos műfajok (a csúfolóktól a panaszdalokon át a közéleti versekig, a szerelmi daloktól a névnapköszöntőkig) számtalan úton találtak lehetőséget a továbbélésre: a magyar irodalom klasszikus költőinek diákkori emlékein keresztül éppúgy, mint a népköltészetben vagy a városi folklórban. A pályázat során vizsgált, naptári ünnepekre írt köszöntőversek szerzőit ugyan nem ismerjük, de alkotásaik valóban közkincsnek számítottak. A 18–19. századi magyar értelmiség körében az iskolaévek alatt mindenkinek kellett ilyen rigmusokat tanulnia, szavalnia, írnia pl. egyházi ünnepeken vagy az iskola patrónusának névnapján, különösen Erdélyben. Egyrészt sok népköltési szöveg és motívum gyökereire, első magyar nyelvű adataira épp itt bukkanhatunk: a köznemesi, hivatalnoki és paraszti származású diákok, majd a későbbi vidéki értelmiségiek (papok, tanítók, könyvnyomtatók és -szerzők) kollégiumi műveltségében és „használati irodalmában”. Másrészt az anyanyelvű szóbeli hagyományból már kikopott (nem egyszer több évszázados régiségű, interetnikus) szokásokra vonatkozó hiedelem- és mentalitástörténeti adatok is figyelemre méltók. Az alkalomhoz kötődő versanyag közvetett forrása lehet a 18. századi ún. „mindennapi élet” (elsősorban az ünnepek és az ünneplés) hitelesebb rekonstrukciójának is.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Edition of and comparative research on 18-19th century Hungarian Popular Poetry has picked up in the last 15 years in Literary History and Folklore Studies. In cooperation with Imola Küllős and with OTKA funding, the leader of the present project has produced three critical editions for the subseries entitled 18th-century Hungarian Poetry within the series entitled Old Hungarian Poetry, two of which have already appeared in print while one is in the editorial phase. The results of this research are gradually and significantly changing common scholarly opinion on 18-19th century Hungarian literature, Literary Folklorism and Hungarian Folk Poetry. Most of the texts published for the first time, such as paeans, songs and occasional poems, can be found in the 4th volume of the series entitled Popular Poetry. Perpetuated primarily by Protestant students and teachers, this tradition is connected to poetry teaching at schools and other types of occasional poetry (wedding or funeral poetry, exam songs), as well as occasional poems written by several well-known poets of the period, such as Csokonai, Mátyási, Arany, etc. This tradition found its way to folk poetry, oral tradition preserving its traces as part of calendary traditions down to the mid-20th century. The corpus to be published is strongly related to Transylvanian folk traditions, but the perpetuity of this group of genres is also signified by name-day salutations, Easter poems, best man’s poems, lie poems in folkloric Christmas plays, or soliciting poems, which are known from all over Hungary. The project also involves other publications on popular poetry, including a yearly volume of selected papers and other studies.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The primary research goals of the project are
1) the identification and study of anonymous Hungarian paeans and customary songs, a hitherto neglected manuscript corpus, 95 per cent of which has never been published, in Hungarian and foreign – primarily Romanian – holdings;
2) the critical edition of the sources (18th century Old Hungarian Poetry. Popular Poetry. Volume 4);
3) an annual series of selected papers on popular poetry entitled Doromb (‘Jew’s Harp’);
4) the publication of papers on specific issues of the history of genres in popular poetry.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The project will complete our knowledge of 18th century Hungarian Literature and popular culture with a hitherto largely unpublished, extensive corpus of texts. After scattered, fragmentary 17th century antecedents, it is this corpus that will be suitable for the analysis of the genre of popular poetry from diverse aspects including poetic history, mentality history, statistics and literary motifs. The three most important approaches, which may vector further research, are as follows: 1) the relation of popular poetry with canonical poetry, especially with occasional poems written by Csokonai and his contemporaries or Arany; 2) the historical background of Hungarian folk poetry and songs related to folk traditions, as well as their two hundred years in a folkloric context; 3) documenting the activities of rural intelligentsia (preachers, teachers and poetry fan literati), who mediated between elite and popular culture, and created from this interaction of the two registers a new, popular culture and poetry. Analysis of Latin poems in the sources which are related to name days and festivals, will be, as part of popular Latin poetry in Hungary, a special future task for Neo-Latinists; while the Hungarian repertoire will provide interesting data for linguistic, chiefly dialectological and stylistic, research, as well as for local and educational history. Some of the texts might even be used in primary and secondary education, or return to their original function (Easter poems, paean, memoriter poem) as “neofolklorism.”

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

18-19th century Hungarian popular poetry has several parallels to modern popular culture with its multi-faceted character and stylistic and thematic unevenness. A major difference between them, however, is that popular poetry in the 18th and 19th century spread by interpersonal means, in small communities and without the help of institutionalized media. This meant handwritten personal collections of poetry and songs, and popular prints (chapbooks, calendars). These various genres, such as mock poetry, complaints, political poems, love songs or name day salutations, were perpetuated in numerous ways, such as the memories of classical poets’ from their student years, rural or urban poetry. Although we do not know the authors of the paeans and salutations that were written on the occasion of church holidays and are now dealt with in the present project, their works were known to almost everybody. During their school years in the 18-19th century, every intellectual in Hungary and
especially in Transylvania had to memorize, recite and write rhyming poems on church holidays, or the name day of the school’s patron. On one hand, the roots of many folkloric motifs and texts go back to this context, i.e. the college learning of students of a gentry, bureaucratic or peasant background, and later rural literati, such as preachers, teachers, printers and authors. Also noteworthy are, on the other hand, the data related to customs, popular beliefs and mentality, which have disappeared from Hungarian oral tradition. As in many cases such data reveal an interethnic context and go back to several hundred years, they can be used to better reconstruct everyday life in the 18th century.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A 18–19. századi magyar közköltészet-kutatás vezető projektje 3. ciklusát zárta (4+1 év). A munkatervben vállalt feladatok túlnyomó részét teljesítettük. A legnagyobb szakmai sikert a „Doromb. Közköltészeti tanulmányok” sorozatának megindulása jelenti. Öt kötet jelent meg 2012 és 2017 között (Bp., Reciti), s a téma iránt érdeklődő irodalom- és zenetörténészek, folkloristák és történészek legfőbb publikációs fórumává vált. Megjelentetését a továbbiakban is tervezzük. A Régi Magyar Költők Tára kritikaikiadás-sorozatból két kötet látott napvilágot a ciklus során (Közköltészet 3/A–B: A társadalmi élet költészete). A 4. kötet (Alkalmi költészet) anyaggyűjtése és szerkesztése lezárult; az ellenőrzés és az időközben feltárt újabb forrásszövegek feldolgozása, majd lektorálás után benyújtható kiadói pályázatra. Külön öröm, hogy egy kiadói pályázat támogatásával hamarosan megjelenhet egy forrásantológia, amelyet Küllős Imola 1976-ban (!) rendezett sajtó alá. A „Világi énekek és versek B. P. 1800” c. kézirat a korszak egyik legbővebb versgyűjteménye, ami így hamarosan a kutatók kezébe kerülhet, megújult jegyzetekkel. A témavezetőnek csaknem 40 publikációja jelent meg, közte egy monografikus kötet. A kutatóutakon túl a közköltészet széles körű szakmai bemutatását konferenciákon (belföldön és a szomszédos országokban), egyetemi vendégelőadásokkal, illetve a nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő előadásokkal, könyvbemutatókkal, TV- és rádióműsorokkal igyekeztünk szolgálni.
kutatási eredmények (angolul)
The leading project of the Hungarian popular poetry research closed its 3th cycle. We filled the predominant part of the tasks undertaken in the research plan. The greatest research success is the restarting of the yearbook ‘Jew’s Harp. Popular Poetry Papers’. Between 2012 and 2017, 5 volumes were published and this series became the main panel of publication for the popular poetry researcher (literary researcher, music historians, ethnographers and historians). We are going to publish it in the next years too. In the critical edition series ‘Corpus of Early Hungarian Poetry, 18th c.’ two volumes were published (3/A–B: The Poetry of the Social Life). The collecting of texts and the editing of the volume 4 (Occasional Poetry) has been finished; after the controlling and the integration of the subsequently unfolded texts, and after the opinion there would be a tender for the publishing. It is our great pleasure that a source anthology transcribed and edited by Imola Küllős 1976 will soon be published. The „Secular Songs and Verses” is one of the voluminous collections of this period and will be published with refreshed notes next year. The project leader has almost 40 publications including a monography too. The wide publicity of the Hungarian popular poetry was presented by conferences (in Hungary and the neighbour states too), by guest lectures at several universities, by the presentations for the larger public: lectures, book presentation and media productions.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=104758
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Csörsz Rumen István: „Nincs becsületi a katonának”: Egy kuruc vonatkozású szövegcsalád a 18–19. századból, Kuruc(kodó) irodalom: Tanulmányok a kuruc kor irodalmáról és az irodalmi kurucokról, szerk. MERCS István, Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület, 229–247., 2013
Csörsz Rumen István: Mehrsprachigkeit in der populären Dichtung Ungarns im 18. Jahrhundert, Germanistische Studien, 9, 2013
Csörsz Rumen István: Pönögei Kis Pál, avagy Petőfi és a közköltészet, Ki vagyok én? Nem mondom meg: Tanulmányok Petőfiről, szerk. SZILÁGYI Márton, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 203–226., 2014
Csörsz Rumen István: Magyar karácsonyi népdalok cseh–morva kapcsolatai, Cseh ködképek fürkészője: Huszonegy írás Berkes Tamás 60. születésnapjára, szerk. BALOGH Magdolna, KALAVSZKY Zsófia, Budapest, reciti, 67–81., 2014
Csörsz Rumen István (szerk.): Doromb. Közköltészeti tanulmányok 3., Budapest, reciti, 2014
Csörsz Rumen István: A Népdalok és mondák közköltészeti forrásai, Irodalomtörténeti Közlemények, 118(2014), 611–628, 2014
Csörsz Rumen István: „Bujdosom szoros utakon”: A régi magyar bujdosóénekek poétikája, I, Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 3, szerk. CSÖRSZ Rumen István, Budapest, reciti, 139–186., 2014
Csörsz Rumen István: Nyelvemlék, közköltészet, hamisítás, Stephanus noster. Tanulmányok Bartók István 60. születésnapjára, szerk. JANKOVICS József, JANKOVITS László, SZILÁGYI Emőke Rita, ZÁSZKALICZKY M., Bp., reciti, 369–382., 2015
Csörsz Rumen István: A „jámbor puttonos”- tól a „mendikás tónus”-ig: Kritikatörténeti reflexiók a 18–19. századi magyar közköltészethez, Irodalomtörténeti Közlemények, 119(2015), 71–88, 2015
Csörsz Rumen István: Előhang a Doromb harmadik kötetéhez, Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 3, szerk. CSÖRSZ Rumen István, Budapest, reciti, 7–12., 2014
Küllős Imola: Fa­mennykő, som­fa­kol­bász, szá­rí­tófa. Eu­fe­misz­ti­kus bün­te­tés­ne­vek egy XIX. szá­zad eleji kéziratban, Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 3, szerk. CSÖRSZ Rumen István, Budapest, reciti, 309–339, 2014
Küllős Imola: Szikra? Fatörzs? Forrás? Adatok Erdélyi János néphagyomány-felfogásához és népköltészet-ismeretéhez, Irodalomtörténeti Közlemények, 118(2014), 595–610, 2014
Küllős Imola: A dramatikus hagyomány nyomai a 18. századi magyar kéziratos közköltészetben, Drámák határhelyzetben I. szerk. Brutovszky Gabriella, Demeter Júlia, N. Tóth Anikó, Petres Csizmadia Gabriella, Nyitra, Konstantin Filozófus Egyetem, 133–159, 2014
Csörsz Rumen István – Küllős Imola (s. a. r.): Közköltészet 3/B. Közerkölcs és egyéni sors (Régi Magyar Költők Tára, XVIII. század, 15), Budapest, Universitas, 2015
Csörsz Rumen István: 18. századi magyar világi ponyvakultúra – a vallásos kiadványok tükrében, Amicitia: Tanulmányok Tüskés Gábor 60. születésnapjára […], főszerk. LENGYEL Réka, szerk. CSÖRSZ Rumen István, HEGEDÜS Béla et al., Bp., reciti, 347–362., 2015
Csörsz Rumen István: „Madári szép szabadságom”. A 17–18. századi magyar szerelmi közköltészet madárszimbolikájához, Doromb: Közköltészeti tanulmányok 4, szerk. CSÖRSZ Rumen István, Bp., reciti, 101–124., 2015
Csörsz Rumen István (szerk.): Doromb: Közköltészeti tanulmányok 4, Bp., reciti (568 l.), 2015
Csörsz Rumen István: Előhang a Doromb 4. kötetéhez, Doromb: Közköltészeti tanulmányok 4, szerk. Csörsz Rumen István, Bp., reciti, 7–11., 2015
Küllős Imola: Az anyanyelv folklorikus elemei Mikes Kelemen Törökországi leveleiben, Doromb: Közköltészeti tanulmányok 4, szerk. CSÖRSZ Runen István, Bp., reciti, 121–156., 2015
Orbán János, Csörsz Rumen István: Kéziratok és nyomtatványok egy marosvásárhelyi kereskedőház boltozatából, Lymbus: Magyarságtudományi Forrásközlemények 2015, 275–314., 2016
Csörsz Rumen István, Szilágyi N. Zsuzsa: Kintyets kimpenyesty (1768): Egy román–magyar verses ponyva tanulságai, Nunquam autores, semper interpretes: A magyarországi fordításirodalom a 18. században, szerk. LENGYEL Réka, Bp., MTA BTK Irodalomtudományi Intézete, 69–93., 2016
Csörsz Rumen István: 3. A kesergő nimfától a fonóházi dalokig: Közköltészeti hatások a magyar irodalomban 1700–1800, Budapest, Universitas (Irodalomtudomány és Kritika. Tanulmányok). (446 l.), 2016
Csörsz Rumen István (szerk.): Doromb: Közköltészeti tanulmányok 4, Bp., reciti (568 l.), 2015
Csörsz Rumen István: A kesergő nimfától a fonóházi dalokig: Közköltészeti hatások a magyar irodalomban 1700–1800, Budapest, Universitas (Irodalomtudomány és Kritika. Tanulmányok). (446 l.), 2016
Csörsz Rumen István (szerk.): Doromb. Közköltészeti tanulmányok 5., Budapest, reciti, 2017 (400 o.), 2017
Csörsz Rumen István: Kompozíciós elvek a XVIII. századi magyar világi ponyvaköltészetben, Doromb. Közköltészeti tanulmányok 5., szerk. Cs. R. I., Budapest, reciti, 2017, 65–100., 2017
Csörsz Rumen István: Előhang a Doromb ötödik kötetéhez, Doromb. Közköltészeti tanulmányok 5., szerk. Cs. R. I., Budapest, reciti, 2017, 7–12., 2017
Küllős Imola: Kanyaró Ferenc, Erdélyi népballadák és epikus énekek 1892–1905: Kritikai kiadás, Kanyaró Ferenc szétszóródott hagyatékát összegyűjtötte, szerkesztette, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Olosz Katalin, Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság, 2015, 928 l. [recenzió], Doromb. Közköltészeti tanulmányok 5., szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2017, 383–389, 2017
Csörsz Rumen István: Kresznerics Ferenc kéziratos versgyűjteménye, Vasi Szemle, 71(2017)/2, 152–167, 2017
Csörsz Rumen István: Arany János dalgyűjteménye és a debreceni kollégium, „Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!”: Arany János pályájának művelődéstörténeti olvasatai, szerk. Cieger András, Bp., Universitas–MTA BTK–OSZK, 9–35., 2017
Csörsz Rumen István: „Rákóczi Ferenc bús éneké”-nek dallamához, Lelkiség és irodalom: Tanulmányok Szelestei N. László tiszteletére, szerk. Bajáki Rita et al., Bp., MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 132–137., 2017
Csörsz Rumen István: „népdalunk után indulva…”: Arany János nép- és közköltési mintáiból, Napút, 19(2017)/6, 181–197., 2017
Csörsz Rumen István: From the Turkish Pipes to the Hungarian töröksíp, Identity and Culture in Ottoman Hungary, ed. Pál Fodor, Pál Ács, Berlin, Klaus Schwarz Verlag (Studien zur Spache, Geschichte und Kultur der Türkvölker), 301-324, 2017
Csörsz Rumen István: Slovakian-Hungarian Interferences in 18-19th Century Popular Poetry Tunes, Metrical Forms, Texts, Ethnic Mobility in Ballads: Proceedings of the 44th International Ballad Conference of the Kommission für Volksdichtung, ed. Andrew C. Rouse, Spechel [megj. előtt], 2017
Csörsz Rumen István (szerk.): Doromb. Közköltészeti tanulmányok, 1., Bp., reciti, 2012. (250 l.), 2012
Csörsz Rumen István: Gúnyos-gúnytalan: Közelítések a 18. századi magyar közköltészet humorához, Pázmány nyomában. Tanulmányok Hargittay Emil tiszteletére, szerk. Ajkay Alinka, Bajáki Rita, Vác, Mondat Kft., 2013, 113–120., 2013
Küllős Imola: Kap­ros Já­nos nó­tája. Egy ka­tona ki­vég­zési bú­csúja a XIX. szá­zad első harmadából, Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 1, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2012, 203–215., 2012
Csörsz Rumen István: Az első magyar lírai antológia: a váci Énekes Gyűjtemény (1799, 1801, 1803, 1823), Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 1, szerk. CSÖRSZ Rumen István, Budapest, reciti, 2012, 141–178., 2012
Csörsz Rumen István: „Apollo serge az Erdőre megy”. Tavaszi recreatio és diákpoézis a 18–19. században, Szín – játék – költészet. Tanulmányok a nyolcvanéves Kilián István tiszteletére, szerk. Czibula K., Demeter J., Pintér M. Zs., Nagyvárad–Bp., 145–163., 2013
Küllős Imola: Folk­lór és min­den­napi élet a 18. szá­zadi pro­tes­táns iskoladrámákban, Szín – játék – költészet. Tanulmányok a nyolcvanéves Kilián István tiszteletére, szerk. Czibula K., Demeter J., Pintér M. Zs., Nagyvárad–Bp., 282–305., 2013
Csörsz Rumen István: „Foglalatja a’ Dorombnak”. Előhang egy új sorozathoz, Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 1, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2012, 7–10., 2012
Csörsz Rumen István (szerk.): Doromb. Közköltészeti tanulmányok, 2., Budapest, reciti, 2013
Csörsz Rumen István: Kultsár István és a Hasznos Mulatságok „köznépi dall”-ai (1818–1828), Doromb. Közköltészeti tanulmányok, 2, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 143–204., 2013
Küllős Imola: „Hires Benke Kotsis Pál Nótája” 1818-ból. A közköltési hírverstől a betyárballadáig, Doromb. Közköltészeti tanulmányok, 2, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 87–110., 2013
Csörsz Rumen István: A Doromb második kötete elé, Doromb. Közköltészeti tanulmányok, 2, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 7–10., 2013




vissza »