Adattár a magyarországi tárgykultura történetéhez (16–19. század)  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
105005
típus K
Vezető kutató Szentesi Edit
magyar cím Adattár a magyarországi tárgykultura történetéhez (16–19. század)
Angol cím Sources for the History of Hungary’s Material Culture (16–19th century)
magyar kulcsszavak művészettörténet, kulturtörténet, gyűjtéstörténet, műgyűjtemények, kincstárak, épületberendezések, forrásfeltárás, forráskiadás
angol kulcsszavak art history, cultural history, history of collecting art, art collections, treasuries, building furniture, source study, source publication
megadott besorolás
Művészettörténet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)90 %
Ortelius tudományág: Művészettörténet
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)10 %
Ortelius tudományág: Történelem
zsűri Kultúra
Kutatóhely Művészettörténeti Intézet (Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
résztvevők Bara Júlia
Boncz Hajnalka
Bubryák Orsolya
Ecsedy Anna
Nagyajtai Andor
Velladics Márta
Vinczéné Gulyás Borbála
projekt kezdete 2013-01-01
projekt vége 2017-12-31
aktuális összeg (MFt) 41.816
FTE (kutatóév egyenérték) 16.60
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Korábban elkezdett kutatómunkákra alapozva megjelenésig jutó kötetekkel szeretnénk bővíteni az ismerten legjelentősebb egykori magyarországi tárgyegyüttesekről és műgyűjteményekről szóló forrásgyűjtemények és úm. esettanulmányok körét (a megindítandó kiadványsorozat részeiként a pályázat 4 éves futamideje alatt 6 kötet jelenne meg az eszterházai kastély, illetve a pesti Károlyi-palota inventáriumaival; valamint a hédervári Viczay-gyűjteményről és a Fejérváry–Pulszky-gyűjteményről szóló forrásokkal). Közben további összefüggő forrásegyütteseket dolgoznánk fel és készítenénk elő publikálásra.
Ezzel párhuzamosan a korábban kiadott források és elsősorban levéltári irategységek átnézésével megkezdenénk a téma vizsgálatába bevonható forráskorpusz (elsősorban tárgyjegyzékek, inventáriumok, hagyatéki leltárak, végrendeletek) feltérképezését és rendszerezését. Majd az áttekintés eredményei alapján előbb az eredeti másolatában gyűjtenénk tematikus, személyi stb. összefüggést mutató forráscsoportokat, azután átírásukkal kezdődne feldolgozásuk, amely jó esetben elvezet a tárgyegyüttesek és tárgyak vándorlásának követéséhez és a fennmaradt darabok azonosításához. Utóbbit szolgálja a nyomtatott árverési katalógusok gyűjtése (közülük a 18. századiak és a külföldi magyar vonatkozásúak nagyon szórványosan ismertek). Az források áttekintő adatlapjait, a másolt és illetve átírt iratokat, az árverési katalógusokat, a követett tárgyak adatlapjait folyamatosan bővülő; az érintett személyek és közösségek, helyek (azaz épületek) és időpontok szerint is kereshető és áttekinthető, a kapcsolataikat is felmutató adatbázisba rendeznénk.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A 16–18. századi főúri és egyházfői kincstárakról, gyűjteményekről, kastély- és palotaberendezésekről, illetve a legjelentősebb 19. századi magángyűjteményekről szóló források feltárása alapfeladat, amelynek elvégzéséhez a magyar művészettörténeti kutatás a nemzetközi trendekhez képest sokévtizedes késéssel, noha az utóbbi évtizedben annál nagyobb lendülettel fogott hozzá. Tervezett forráskiadvány-sorozatunk (legalábbis első) kötetei ehhez a folyamathoz csatlakoznának.
A Magyarországon megfordult, illetve ma is magyarországi közgyűjteményekben őrzött 16–18. századi műtárgyak talán legrangosabb része ebből a körből származik, ha mára esetleg elhomályosult provenienciával is. Eddigi kutatásaink tapasztalatai alapján azt feltételezzük, hogy a Magyarországra került, illetve magyarországi megbízók, mecénások által készíttetett tárgyak köre jóval állandóbb volt az évszázadok során, és a tárgyak maguk talán nagyobb arányban is maradtak fönn máig, mint azt feltételezni szokás. Vándorlásuk követése vezethet el mai őrzési helyükig: magyar és külföldi múzeumokig, gyűjteményekig (ezek a szálak természetesen 20. századi gyűjteményekbe és árverési katalógusokhoz is vezetnek).
Azt reméljük, hogy a számontartott jelentőségű (noha közelebbről nem vagy alig ismert) tárgyegyüttesek mellé forrásfeltáró, rendszerező és áttekintő, majd feldolgozó munkánk eredményeként felsorakozhatnak az elfeledettek is: az előd- és utódegyüttesek, valamint a nem főúri megbízókhoz, tulajdonosokhoz kötődőek.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A tervezett forráskiadványok hozzáférhetővé teszik a legjelentősebbek közé tartozó 18. századi főúri tárgyegyüttesekre, illetve 19. századi magángyűjteményekre vonatkozó forrásokat, és ezzel lehetővé teszik az illető tárgyegyüttesek és gyűjtemények állagának és történetének rekonstrukcióját, és speciális kutatások, illetve nem művészettörténeti szempontú feldolgozások szolid alapjául szolgálhatnak.
A forrásfeltáró és rendszerező munka eredményeként hosszabb távon a mainál lényegesen gazdagabb és tagoltabb kép rajzolódhatna ki az egykori magyarországi mai fogalmaink szerint képző- illetve iparművészeti tárgyegyüttesek jellegéről, összetételéről, arányairól és ezek történelmi változásáról; valamint egykori készíttetőik, gyűjtőik és tulajdonosaik (személyek, illetve közösségek) társadalmi állásáról, életmódjáról, kapcsolatrendszeréről, előkép-választási és mintakövetési szokásairól; összességében a magyarországi úm. tárgykultúra történetéről. Ez egyúttal fontos adalékul szolgálna nagyon jelentősként számontartott, illetve teljesen elfeledett történelmi személyek és társadalmi csoportok mentalitástörténetéhez.
Az adatbázis ellenőrzött és egyenként szerzőnévvel ellátott adatlapjait regisztrációval nyilvánosan elérhetővé tesszük az MTA BTK Művészettörténeti Intézetének honlapján belül külön honlapon; a Viczay-, a Fejérváry–Pulszky- és más olyan gyűjteményekre vonatkozóakat, amelyek ókori tárgyakat is tartalmaztak, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének honlapján, az „Antiquitas Hungaricá”-ban is. A továbbiakat védett munkaanyagokként kezeljük. A sikeres indulás és az első eredmények után reméljük, hogy a témába vágó forrásanyagot kutató kollégáink csatlakoznak a vállalkozáshoz: saját kutatásaikhoz hasznos segítséget kapnak az adatbázisból, illetve saját forrásfeltáró-munkájuk eredményeivel járulnak annak építéséhez.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Forrásfeltáró és feldolgozó munkánk célja hosszabb távon az, hogy a mainál jelentősen gazdagabb és tagoltabb kép rajzolódjon ki az egykori magyarországi (mű)tárgyegyüttesek jellegéről, összetételéről, arányairól és a tárgyak vándorlástörténetéről, valamint a fennmaradt darabokról; egykori készíttetőik, gyűjtőik, illetve tulajdonosaik személyéről, társadalmi állásáról, kapcsolatrendszeréről, élet- és gondolkodásmódjáról. Tehát egyrészt történeti tárgyegyüttesek állagát és történetét szeretnénk rekonstruálni, másrészt egyes fennmaradt tárgyakat azonosítani, harmadrészt pedig modern fogalommal élve tárgykultúrájuk feltérképezése útján adalékokat nyerni (részben nagyon jelentős, részben elfeledett) történelmi személyiségek, családok, közösségek és társadalmi rétegek jobb megismeréséhez.
A feltárt forrásanyagot egy folyamatosan bővülő adatbázis segítségével tennénk rendszerezhetővé, a közös munkára használhatóvá és részben nyilvánosan elérhetővé is.
Feldolgozott összefüggő forráscsoportokat nyomtatásban is megjelentetnénk egy megindítandó kiadványsorozat köteteiként, amelyből a pályázat 4 éves futamideje alatt 6 kötet elkészítését vállaljuk. A befejezésre és megjelenésre váró első kötetek a következők: a legjelentősebb egykori magyarországi magángyűjtemények közé tartozó hédervári Viczay-gyűjteményről, illetve a Fejérváry–Pulszky-gyűjteményről szóló források; továbbá az eszterházi (azaz a fertődi) kastély, illetve a pesti Károlyi-palota (ma Petőfi Irodalmi Múzeum) 18. század végi leltárai.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

We would like to broaden the sphere of source collections and so-called case studies on the most significant once Hungarian object groups and art collections with published volumes, based on research work begun earlier. As parts of the series to be initiated 6 volumes would be published on the invetories of the Castle of Eszterháza and the Károlyi Palace of Pest; and on the sources concerning the Viczay Collection of Hédervár and the Fejérváry–Pulszky Collection, in the 4 years of the project. Meanwhile further coherent source groups would be worked up and prepared for publication.
At the same time, surveying and systematizing the source corpus (mainly object catalogues, invetories, inheritance inventories, testaments) involvable in the topic would begin by studying principally the sources and additionally the archives files published earlier. Subsequently, based on the results of the survey, source groups showing thematic, personal, etc. correlations would be collected first in copies of the original, then their processing would begin with their transcription, which ideally would make it possible to follow the migration of object groups and objects and to identify the extant pieces. Collecting the printed auction catalogues serves the latter purpose (the ones from the 18th century and the ones abroad with Hungarian reference are very sporadically known). We would organize the overall data sheets of the sources, the copied and transcribed documents, auction catalogues, the data sheets of the followed objects into a constantly braodening data base that could be searched by persons, communities, places and dates involved, and would display their relations as well.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Exploration of the sources about the 16–18th century nobles’ and ecclesiastical treasuries, collections, castle and palace furniture and also about the most significant 19th century private collections is a fundamental task; Hungarian art historical research began to pursue this task with a several-decade delay compared to international trends, but with all the more dynamism in the past decade. The volumes (at least the firsts) of our planned series would join this process.
Probably the most prestigious part of the 16–18th century artefacts that ever occurred in Hungary or are still kept in Hungarian public collections comes from this circle, even if with a for now faded provenience. Based on the experience of our research so far we presume that the sphere of artefacts brought into Hungary or made for Hungarian commisioners and patrons was considerably more permanent through the centuries and the artefacts themselves might have survived until our day in a higher percentage than it is generally surmised. Following their migration may lead us to their present place of preservation: to museums and collections in Hungary or abroad (these threads naturally lead us also to 20th century collections and auction catalogues).
It is our hope that beside the object groups of known significance (although not or hardly known more closely) as a result of our source exploring, systematizing, and overviewing, then processing work, the forgotten ones may also come to light: the pre- and post object groups as well as the ones not connected to noble commisioners and owners.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The planned source publications will give access to the sources regarding the most significant 18th century nobles’ object groups and 19th century private collections, and thus will make it possible to reconstuct the state of preservation and history of the given object groups and collections, and can serve as a solid base for specialized research and work conducted from a non art historical perspective as well.
As a result of our source exploration and systematizing work, in the long run, a much richer and more detailed picture could evolve than today’s about the character, composition, proportions of the – with our modern notion – fine art and applied art object groups, as well as the historical change in these, from one-time Hungary. It would also give a more subtle picture on the social standing, lifestyle, social network, Vorbild-selecting and model following habits of their once commisioners, collectors and owners (persons or communities); summing up, on the history of Hungary’s material culture. This could also add to the mentality history of historical persons and social groups known as significant or completely forgotten.
The data sheets which have been checked and individually given the author name will be made accessible to the public after registration on a separate home page within the home page of the Hungarian Academy of Sciences, Research Centre for the Humanities Institute for Art History; the ones referring to the Viczay Collection, Fejérváry-Pulszky Collection and others containing antique objects as well will also be accessible on the home page of the Museum of Fine Arts, Collection of Classical Antiquities, in the ’Antiquitas Hungarica’. The others will be handled as protected work material. After a succesful start and the first results we hope that our colleagues researching the source material connected to our topic will also join us: they will gain useful help for their own research from the data base and they can also contribute to its construction with the results of their source exploring work.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The long-term goal of our source exploring and processing work is to have a richer and more detailed picture than today’s on the character, composition, proportions of the object groups of one-time Hungary and on the migration history of the artefacts as well as on the extant pieces; on the character, social standing, social network, lifestyle and way of thinking of their commisioners, collectors and owners. That is, we would like to reconstruct the state of preservation and history of historical object groups on the one hand, and to identify individual extant objects on the other, and thirdly, through mapping their material culture – to use a modern notion – to gain additional information on (partly very significant, partly forgotten) historical persons, families, communities and social layers.
The explored source material would be made systematizable, usable for cooperation and in part publicly accessible through a constantly broadening data base. The coherent sources that have been worked up would also be printed as volumes of a series to be initiated, 6 volumes in the 4 years of the present project. The first volumes awating completion and publication are the following: the sources on the Viczay Collection of Hédervár and the Fejérváry–Pulszky Collection, which are among the most significant private collections from one-time Hungary; and further, the late 18th century inventories of the Castle of Eszterháza (i.e. Fertőd), and the Károlyi Palace in Pest (today Petőfi Literary Museum).





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatási program keretében elindítottuk a De Signis című könyvsorozatot, amelynek 5 kötete jelent meg: 1: Bubryák Orsolya: Családtörténet és reprezentáció. A galgóci Erdődy-várkastély gyűjteményei (2013); 2–3: Henszlmann Imre levelezése és iratai I–II. (2016); 4: Velladics Márta: Kolostorok, szerzetesek, műtárgyak. Rendi élet és anyagi kultúra a 18. század végi Magyarországon (2017); A 6. kötet kézirata (az 5. kötet angol nyelvű változatáé) készen van. A munkacsoport további 7 kolléga bevonásával tárta föl Henszlmann Imre hagyatékát a kassai kelet-szlovákia múzeumban és további mintegy 15 magyarországi és külföldi gyűjteményben. A 2016-ban megjelent két köteten túl további kettő, az 1865–1872-es évek anyaga át van írva és össze van állítva. Levéltári kutatásainkból született a kutatócsoport tagjainak további mintegy 30 (!) az elmúlt 5 évben megjelent publikációja (felsorolva lásd a „Közlemények” menüpontban).
kutatási eredmények (angolul)
The team started a printed serie intituled De Signis with 5 published volume: a monography about the Erdődy-collections, resp. a Vienna art collection from the 17. century (both of them: Orsolya Bubryák), and about the abolition of the monanstic orders’ convents and private chapels in Hungary under the rule of Austrian emperor Joseph II. (Márta Velladics). As the edition of Imre Henszlmann’s correspondence and papers (Edit Szentesi with the collaboration of the whole team and other colleagues) in 2 volumes issued in 2016 embracing the years 1826–1864, while the papers from the years 1865–1872 were collected and elaboreted for two other volumes. The 30 (!) further publications of the researchers from this 5 years are enumerated in the „Publications”-record, f. ex. the fundamental studies about the 16th century archbishop’s summer palast and garden in Bratislava (Anna Ecsedy).
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105005
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Szentesi Edit: Vorgeschichte und Ergebnisse der Restaurierung des Liber Antiquitatis / A Liber Antiquitatis restaurálásának előzményeiről és eredményeiről, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts / A Szépművészeti Múzeum Közleményei, 116–117 (2012), 131–148 / 305–316, 2013
Szentesi Edit: Eszterháza 18. századi leírásai, SZENTESI Edit – MENTÉNYI Klára – SIMON Anna (szerk.): Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára. Budapest: Vince, 2013. II. kötet, 165–229, 2013
Szentesi Edit: Család és iskolák / Family and Studies; A művészettörténész formálódása / The Emergence of the Art Historian; Arányelmélet / The theory of architectural proportions, In: BUBRYÁK Orsolya (szerk.) Henszlmann Imre (1813–1888). Kiállítás születésének 200. évfordulója alkalmából (MTA MűvGyűjt), 5–8. / 49–50.; 9–12. / 50–51.; 30–34 / 57–58., 2013
SZENTESI Edit – MENTÉNYI Klára – SIMON Anna (szerk.): Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára / Stein auf Stein. Festschrift für Ferenc Dávid. I–II. kötet, Budapest: Vince Kiadó, 2013
Bubryák Orsolya: Családtörténet és reprezentáció: A galgóci Erdődy-várkastély gyűjteményei (De Signis, 1), Budapest: MTA BTK Művészettörténeti Intézet, 2013
Bubryák Orsolya (szerk.): Henszlmann Imre (1813-1888). Kiállítás születésének 200. évfordulója alkalmából. MTA Művészeti Gyűjtemény, 2013. október 15 - 2013. december 13.: Imre Henszlmann, 1813-1, MTA BTK Művészettörténeti Intézet, 2013
Bubryák Orsolya: A prímás "házi oltára". Esettanulmány a műgyűjtemények II. világháború utáni szóródásáról, In: Gaylhoffer-Kovács Gábor, Székely Miklós (szerk.): Als Ich Can: Tanulmányok Urbach Zsuzsa 80. születésnapjára. Budapest: CentrArt Egyesület, 2013. pp. 215-224., 2013
Bubryák Orsolya: Walch Máté és a pozsonyi Erdődy-palota, In: Szentesi Edit, Mentényi Klára, Simon Anna (szerk.) Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára: Stein auf Stein : Festschrift für Ferenc Dávid, I. kötet, 631–654., 2013
Ecsedy Anna: Plenus sapientia: Lippay György esztergomi érsek pozsonyi kertjének látványosságai, Művészettörténeti Értesítő 62/2 (2013), 171–232, 2013
Ecsedy Anna: Ecsedy Anna "Castellum Rákosiense nobiliter exstructum." A fertőrákosi kastély átépítése gróf Zichy Ferenc püspöksége idején, a levéltári források tükrében, In: Szentesi Edit, Mentényi Klára, Simon Anna (szerk.) Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára: Stein auf Stein : Festschrift für Ferenc Dávid, I. kötet, 577–588,, 2013
Ecsedy Anna: Henszlmann Imre grafikai gyűjteménye / Imre Henszlmann's Collection of Prints and Drawings, In: Bubryák Orsolya (szerk.) Henszlmann Imre (1813-1888). Kiállítás születésének 200. évfordulója alkalmából. MTA Művészeti Gyűjtemény, 19–24 / 54–55., 2013
Velladics Márta: Apró, ámde érdekes adatok és Eszterháza, Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára / Stein auf Stein. Festschrift für Ferenc Dávid. II. kötet, 139–148., 2013
Szentesi Edit: Szentesi Edit: Néhány szó a magyarországi építőipar kapacitásainak területi eloszlásáról a 19. század első felében, Ars Hungarica 40 (2014/4), 618–643., 2014
Gulyás Borbála: Bocskay György kalligráfus antikva betűs síremlékfeliratai. All’antica reprezentáció I. Ferdinánd bécsi udvarában, Művészettörténeti Értesítő, 63 (2014/2), 265–306., 2014
Ecsedy Anna: Adatok Johann Jacob Kühn „érseki udvari festő” működéséhez. Lippay György pozsonyi nyaralókastélyának újonnan előkerült keleti látképe (1663) kapcsán, Művészettörténeti Értesítő, 63 (2014/1), 129–142., 2014
Mikó Árpád: Az Egyetemi könyvtár Dante-kódexének (Cod. Ital. 1.) eredeti kötéséről. Henszlmann Imre kiadatlan feljegyzése, Művészettörténeti Értesítő, 63 (2014/2), 397–399., 2014
Bubryák Orsolya: Rahmenbedingungen für Kunst und Kultur im Königreich Ungarn im 17. Jahrhundert, In: Barocke Kunst und Kultur im Donauraum, 2 Bde, Hg. von Karl Möseneder, Michael Thimann, Adolf Hofstetter. Petersberg: Michael Imhof Verlag, 2014. Bd. 1. pp. 160–176., 2014
Bubryák Orsolya: Kaiserkreuz für Kaisersberg. Ein Pfandleihgeschäft zwischen Kardinal Thomas Bakócz und dem Hause Habsburg, In: Wiener Archivforschungen: Festschrift für den ungarischen Archivdelegierten in Wien, István Fazekas. Hg. von Zsuzsanna Cziráki, Anna Fundárková, Orsolya Manhercz, Zsu, 2014
Bubryák Orsolya: Nachbildung, Reproduktion, Kopie: Zum Phänomen der "Wiederholung" in der Porträtkunst des ungarischen Barock, In: Prinzip Wiederholung: Zur Ästhetik von System- und Sinnbildung in Literatur, Kunst und Kultur aus interdisziplinärer Sicht. Hg. von Károly Csúri, Joachim Jacob. Biele, 2014
Közreadja: Szentesi Edit, Boncz Hajnalka, Bubryák Orsolya, Ecsedy Anna, Gulyás Borbála, Havasi krisztina, Mentényi Klára, Naményi Mária, Pócs Dániel, Pócs Veronika, Simon Anna (levéltári kutatás és átiratok); Nagyajtai Andor (bibliográfiák és mutatók): Henszlmann Imre levelezése és iratai. I. (1826–1860. augusztus) (De Signis, 2), Budapest: Balassi Kiadó, 2016
Közreadja: Szentesi Edit, Boncz Hajnalka, Bubryák Orsolya, Ecsedy Anna, Gulyás Borbála, Havasi krisztina, Mentényi Klára, Naményi Mária, Pócs Dániel, Pócs Veronika, Simon Anna (levéltári kutatás és átiratok); Nagyajtai Andor (bibliográfiák és mutatók): Henszlmann Imre levelezése és iratai. II. (1860. augusztus—1864) (De Signis, 3), Budapest: Balassi Kiadó, 2016
Szilágyi János György (sajtó alá rendezte: Szentesi Edit, Nagy Árpád Miklós): A klasszikus ókori művészet egy 19. századi magyar gyűjtője: Haan Antal, Ókor, 15 (2016), 1. szám, 87–93., 2016
Szentesi Edit: Viczay, A magyar régiség művelődéstörténetének adatbázisa, 2016
Szentesi Edit: Fejérváry Gábor, A magyar régiség művelődéstörténetének adatbázisa, 2016
Feld István–Velladics Márta: Magyar építészet 2. Buda elfoglalásától József nádor koráig, Budapest: Kossuth Kiadó, 2016
Velladics Márta-Virág Zsolt: A gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély története. In: Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont, Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. Gyula: Várkastély Kiadó, 2015, 29--57., 2015
Bara Júlia: Joseph Bittheuser (1755–1828), a Károlyi család uradalmi építészének tevékenysége Szatmár megyében, In: Orbán János (szerk.): Fundálók, pallérok, építészek Erdélyben. Marosvásárhely; Kolozsvár: Maros Megyei Múzeum; Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2016. 55-91., 2016
Gulyás Borbála: Adalékok Újlak egyházi kincseinek és privilégiumának sorsához (1528), Művészettörténeti Értesítő 65/2 (2016), 383–386., 2016
Bubryák Orsolya: Athleta Christi. Political Propaganda in the Art Patronage of Tamás Erdődy, Ban of Croatia and Slavonia, Acta Historiae Artium, 57 (2016) 131–166., 2016
Bubryák Orsolya: Az érsektől a szabadkőművesig. Az Erdődyek mint nagybirtokos család a Dél-Dunántúlon, 1500–1800 között, In: A Pejacsevich család művészeti öröksége / Likovna baština obitelji Pejačević. Szerk. Veress Ferenc. Sopron, Matica hrvatska Sopron Egyesület, 2016. 40–55., 2016
Bubryák Orsolya: Észrevételek a Szent István-szarkofág történetéhez, In: Szent István király bazilikájának utóélete. A középkori Romkert 1938-tól napjainkig. Szerk. Gärtner Petra. Székesfehérvár: Szent István Király Múzeum, 2016, 22-29., 2016
Szentesi Edit: Néhány szó a magyarországi építőipar kapacitásainak területi eloszlásáról a 19. század első felében, Ars Hungarica 40 (2014/4), 618–643., 2014
Szentesi Edit: Fejérváry Károly, A magyar régiség művelődéstörténetének adatbázisa, 2016
Bubryák Orsolya: Fantomkép egy bécsi műgyűjtőről (De Signis, 5), Budapest: MTA BTK Művészettörténeti Intézet, 2017
Velladics Márta: Kolostorok, szerzetesek, műtárgyak. Rendi élet és anyagi kultúra a 18. század végi Magyarországon (De Signis, 4), Budapest: MTA BTK Művészettörténeti Intézet, 2017
Bubryák Orsolya: Nyáry Krisztina hozománya. Források az esterházy-kincstár kialakulásához, Lymbus. Magyarságtudományi forrásközlemények, 2016, 163–189., 2016
János György SZILÁGYI (ed. Edit Szentesi, Árpád Miklós Nagy): A Nineteenth-Century Hungarian Collector of Classical Antiquities: Antal Haan, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 120–121 (2015–2016), 71–86., 2017
Bara Júlia – Gyöngyössy Orsolya: „Így lett ebből Szent Rókus temploma…” Templomtörténet az írott források tükrében / “This is How it Became Saint Roch Church…” Church History in the Light of Written Sources., In: Gyöngyössy Orsolya (szerk.): Belsőváros Ékköve. Szent Rókus-templom Csongrád / Jewel of Belsőváros. Saint Roch Church, Csongrád, 2017, 18–31., 2017
Bara Júlia:: A csongrádi Szent Rókus-templom művészeti értékei. The Artistic Values of the Csongrád Saint Roch Church, In: Gyöngyössy Orsolya (szerk.): Belsőváros Ékköve. Szent Rókus-templom, Csongrád. Jewel of Belsőváros. Saint Roch Church, Csongrád. Csongrád, 2017, 60–87, 2017
Boncz Hajnalka: Több mint másolat? Waldstein János egykori várpalotai kastélyának mennyezetképe, Ars Hungarica, 43 (2017), 355–368, 2017
Szentesi Edit: Egy eperjesi borkereskedő a Hegyalján. Johann Samuel Steinhübel (1755–1813) mádi síremléke., A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 59/1 (2017), 331–354, 2017





 

Projekt eseményei

 
2016-01-26 16:39:00
Résztvevők változása




vissza »