fenomenológia, Edmund Husserl, Brentano-iskola, korai analitikus filozófia
angol kulcsszavak
phenomenology, Edmund Husserl, the School of Brentano, early analytic philosophy
megadott besorolás
Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Fenomenológia
zsűri
Kultúra
Kutatóhely
Filozófiai Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete
2014-04-01
projekt vége
2018-03-31
aktuális összeg (MFt)
17.752
FTE (kutatóév egyenérték)
3.32
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A fenomenológia, ami egykor a korábbi filozófiák elleni tiltakozásként indult, időközben egy több mint száz éves meghatározó filozófiai irányzattá vált, lehetővé téve azt, hogy megpróbáljuk történeti módszerekkel megérteni a fenomenológia keletkezését. Kutatásom célja rekonstruálni a fenomenológia keletkezésének részletes képét azon egymáshoz kötődő átalakulások és fogalmi eltolódások azonosításával, melyek a késő tizenkilencedik századi európai filozófia közös kontextusától a fenomenológia 1920-as, 1930-as években megjelenő első önálló formájához vezettek.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. 1.) Központi esettanulmányként kutatásomban rekonstruálom Edmund Husserl filozófia-felfogásának fejlődését, ami a korai fenomenológia fejlődésének legfontosabb vonulata volt. Ezzel foglalkozott már az angol nyelven készült PhD-dolgozatom is, melyet a pályázat keretében kibővítek, átdolgozok és benyújtok publikálásra neves külföldi kiadónál. 2.) Elkészítek magyar nyelven egy átfogó monográfiát, amely a fenomenológia keletkezését mutatja be a korai közös történeti kontextustól indulva a fenomenológia 1920-as, 1930-as évekbeli első önálló formájának megjelenéséig. Ez reményeim szerint alátámaszthatja a fenomenológia és az analitikus filozófia közti -- immár Magyarországon is megjelenő -- dialóguskísérleteket. 3.) A kutatás kiemelkedő részeredményeit pedig tanulmányok és előadások formájában jelentetem meg magyar és nemzetközi fórumokon, ahogyan már eddig is tettem. A közelmúltban megjelent elsődleges anyagokra, kiadatlan archívumi anyagokra és a szakirodalom új fejleményeire támaszkodva törekszem a fenomenológia keletkezésének érdemi rekonstrukciójához jutni.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! Reményeim szerint a kutatás hozzájárulhat a fenomenológia jobb megértéséhez, amelyet gyakran értetlenül szemlélnek, mintha teljesen szembeállna az ugyanabból a közös történeti kontextusból eredő más filozófiai irányzatokkal. Az analitikus filozófia és a kontinentális filozófia, különösen a fenomenológia közti konvergencia az utóbbi évek talán legígéretesebb filozófiai fejleménye, aminek már magyar követői is vannak. Azonban egy ilyen közeledési folyamat szilárd alapot igényel, amit véleményem szerint a fenomenológiára valamint a fenomenológia és a korai analitikus filozófia korabeli kapcsolataira irányuló történeti kutatás szolgáltathat. Eddig is ezzel foglalkoztam a korai fenomenológiára és annak az analitikus filozófiához fűződő kapcsolatára irányuló kutatásaimban, és remélem, hogy ezeket az eredményeket folytatva és kiterjesztve hozzájárulhatok ezen kutatás nemzetközi élvonalához és közvetíthetem eredményeit Magyarországon. Egyben szándékom hozzájárulni a fenomenológia történeti művelésmódjának meghonosításához is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Gyakran gondoljuk azt, hogy a kortárs, "kreatív" filozófia, mint például a fenomenológia, ellentétes a filozófiatörténet művelésével. Kutatásommal szeretném megkérdőjelezni ezt az előítéletet és megmutatni, hogy egy vállaltan történeti megközelítés a kortárs filozófia egyik jelentős irányzatának, a fenomenológiának mélyebb megértéséhez vezethet, valamint segítheti a fenomenológia dialógusát egy másik jelentős kortárs filozófiával, az analitikus filozófiával. Meggyőződésem, hogy a kreatív és a történeti filozófia mesterséges dichotómiájának meghaladása lehetővé teszi, hogy a fenomenológia megtalálja helyét a 21. század filozófiájában.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. Phenomenology, which was once a protest movement against previous philosophies, has meanwhile grown to a more than one hundred years old influential philosophical tradition, so it is probably the best time to adopt historical approach to understand its origins. My goal is to provide a detailed account of the origins of phenomenology in the terms of the gradual transformations and conceptual shifts that led from the shared historical context of late 19th century European philosophy to the mature form of phenomenology.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. (1) As a central case study, I intend to reconstruct the development of Edmund Husserl’s notion of philosophy, which is the central thread of the development of early phenomenology. This was already the subject of my PhD dissertation, written in English, which I plan to expand, revise and submit for publication at a renowned international publishing house. (2) For the Hungarian audience I intend to write a comprehensive monograph on the origins of phenomenology that not only covers the early shared historical contexts but also explains the emergence of phenomenology’s mature independent form in the 1920s–1930s, thereby underpinning the recent dialogue between analytic philosophers and phenomenologists (which is fortunately emerging in Hungary, too). (3) I also intend to continue and expand the series of my focused contributions by publishing spin-off results of my research in papers and presentations at international and national levels. I attempt to rely on recently published primary material, unpublished archive material and new trends in scholarship to arrive at a relevant reconstruction of the origins of phenomenology.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. I expect the research to shed more light on phenomenology, which is often considered incomprehensible or diametrically opposed to other philosophical movements that originated from the same shared historical context. The convergence between analytic philosophy and Continental philosophy, especially phenomenology, seems to be one of the most promising fields of contemporary philosophy, and it has recently sparked intense interest in Hungary, too. However, this convergence needs solid foundations that, I think, could be provided by the recent historical research of phenomenology and phenomenology’s historical links to early analytic philosophy. I have already contributed to this research by my previous analyses of the relation between early phenomenology and analytic philosophy and by my work on early phenomenology. By continuing and expanding these, I aim to contribute to the international forefront of this research and mitigate its results in Hungary. I also hope to help establish a decidedly historical method of doing phenomenology.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. Contemporary, so-called creative philosophy, for example phenomenology, is often defined in opposition to the history of philosophy. It is my aim to challenge this opposition by applying decidedly historical methods to obtain a better understanding of phenomenology, which is considered one of the major trends in contemporary philosophy, and to underpin its dialogue with another influential form of contemporary philosophy, the analytic philosophy. I believe that the overcoming of this artificial opposition between creative and historical philosophizing could help phenomenology find its proper place in 21st century philosophy.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A fenomenológia keletkezésének átfogó bemutatása érdekében elkészítettem és megjelentettem egy magyar monográfiát (egy a kutatás előkészületeként készített és megjelentetett további magyar monográfiára támaszkodva), elkészítettem egy további angol monográfia kéziratát Edmund Husserl filozófiafogalmának eredetéről, melyet a vállalásoknak megfelelően elküldtem bírálatra egy nemzetközi kiadóhoz, valamint elkészítettem egy tanulmányt Husserl fenomenológiai filozófiájának keletkezéséről, amely a The Oxford Handbook of the History of Phenomenology-ban jelent meg. A kutatási projekt egyes további eredményei - amelyek további 6 angol és német tanulmányban (a Husserl Studies, Brentano Studien, Studies in East European Thought és más folyóiratokban), 3 magyar tanulmányban és 3 recenzióban jelentek meg - új fényt vetnek Husserl fenomenológiai filozófiájának eredetére, a korai fenomenológia és korának egyetemi filozófiája közti interakcióra és a magyar filozófusok szerepére a fenomenológia keletkezésének egyetemes történetében. Szerveztünk egy nemzetközi konferenciát, melynek anyagaiból különszámot szerkesztettünk. A kutatás eredményei alapján az első világháború mutatkozott meg a fenomenológia keletkezésének zárófejezeteként, kirajzolódott a fenomenológia a korabeli természettudományokhoz és a születőben lévő analitikus filozófiához fűződő viszonyának történetileg lehorgonyzott képe, valamint újraértékelhetővé vált a magyar kulturális örökség e fejezeteinek filozófiai relevanciája.
kutatási eredmények (angolul)
In order to provide a comprehensive exposition of the origins of phenomenology, I wrote and published one Hungarian monograph (against the backdrop of another Hungarian monograph written and published during the preparatory phase of the project), prepared the manuscript of an English monograph submitted for review at an international publishing house, and written a chapter on the origins of Edmund Husserl's phenomenological philosophy published in the The Oxford Handbook of the History Phenomenology. Spin-off results of the project -- published in further 6 English and German research papers (e.g., in the Husserl Studies, Brentano Studien, and Studies in East European Thought), 3 Hungarian research papers (e.g., in the Magyar Filozófiai Szemle) and 3 review papers -- shed new light on the roots of Edmund Husserl's phenomenology, the interactions between Early Phenomenology and its academic environment, and the Hungarian participation in the universal history of the origins of phenomenology. We organized an international conference and edited a special issue of its papers in the Horizons. Studies in Phenomenology. Consequences of the research results portrayed the Great War as the decisive caesura in the history of phenomenology, presented a historically anchored picture of phenomenology's contemporaneous relationship to natural sciences and the nascent Analytical Philosophy, as well as re-assessed the philosophical merits of this chapter of Hungarian cultural heritage.
Varga Péter András: (Review of) Frederick C Beiser, After Hegel. German Philosophy 1840–1900, Philosophy in Review (bírálatra benyújtva), 2016
Varga, Péter András: Early Husserl, In: Dan Zahavi (ed.), Oxford Handbook of the History of Phenomenology, Oxford University Press, Oxford (szerződés alapján, megjelentetés bírálat után), 2017
Varga Péter András - Witold Plotka: Special Issue: "Traditions and Perspectives of the Phenomenological Movement in Central and Eastern Europe", Horizon. Studies in Phenomenology 5:1 (in print), 2016
Varga, Péter András: Husserl's early period: Juvenilia and the Logical Investigations, In: Dan Zahavi (ed.), Oxford Handbook of the History of Phenomenology, Oxford University Press, Oxford (megjelenésre elfogadva), 2018
Varga PA: The Phenomenology and Its History: A Case Study on Heidegger’s Early Relation to Husserl- and a Plea for the Historical Method in Phenomenology, Dialogue and Universalism (közlésre elfogadva), 2015
Varga PA: Die Wege der inneren Wahrnehmung bei einem anderen heterodoxen Schüler von Franz Brentano.: Eine ergänzende Bemerkung zum Aufsatz von Prof. Margret Kaiser-el-Safti, Erwägen Wissen Ethik 15 (közlésre elfogadva), 2015
Varga PA: Az undor, az értékek realitása és a magyarok hozzájárulása a filozófia egyetemes történetéhez (recenzió), BUKSZ 27 (közlésre elfogadva), 2015
Varga PA: A follower of Husserl and Bolzano: The forgotten early phenomenologist Eugen Enyvvari, (közlésre elküldve), 2015
