Az anyag vitalista elméletei a 17. századi Angliában  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
105248
típus PD
Vezető kutató Szántó Veronika
magyar cím Az anyag vitalista elméletei a 17. századi Angliában
Angol cím Vitalistic Theories of Matter in Seventeenth-Century England
magyar kulcsszavak Margaret Cavendish, Anne Conway, Francis Glisson, John Milton, Mechanikus filozófia, Természetfilozófia, Vitalizmus
angol kulcsszavak Margaret Cavendish, Anne Conway, Francis Glisson, John Milton, Mechanical philosophy, Natural Philosophy, Vitalism
megadott besorolás
Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)80 %
Ortelius tudományág: Filozófia
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)20 %
Ortelius tudományág: Tudománytörténet
zsűri Kultúra
Kutatóhely Filozófiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2016-09-30
aktuális összeg (MFt) 15.360
FTE (kutatóév egyenérték) 3.40
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A tudományos forradalom és a mechanikus világkép térhódításának folyamata régóta a filozófia-, eszme-, és tudománytörténészek érdeklődésének homlokterében áll. Az elmúlt két évtizedben a nemzetközi filozófiatörténeti színtéren azonban érezhetően nőtt a végül uralkodó paradigmává váló mechanikus filozófia vetélytársa, az anyag inherens aktivitását hirdető vitalisztikus monizmus iránti figyelem. A vitalisztikus természetfilozófiában - amelyet a 17. századi Angliában olyan gondolkodók képviseltek, mint Anne Conway, Margaret Cavendish, John Milton és Francis Glisson - egyetlen szubsztancia van: az aktív, spontán önszerveződésre képes anyag, vagy ugyanazt másképp megfogalmazva: az anyagi tulajdosnágokkal is rendelkező, kiterjedt szellemi szubsztancia. A vitalizmus - ahogyan általában a kora modern természetfilozófia - jelentősége túlmutatott a filozófia, illetve a kibontakozó természettudomány keretein; teológiai, politikai és morális vonatkozásai megkerülhetetlenek. A kutatás célja a 17. századi angol vitalizmus feltérképezése mindezen szempontok figyelembe vételével. Az eredményeket nemzetközi színvonalú, angol és magyar nyelvű cikkeken és konferencia-előadásokon túl végül egy monográfiában foglalom össze. A tervezett monográfia a felsorolt aspektusokon kívül röviden a korai modern vitalizmus hatástörténeti jelentőségét és aktuális vonatkozásait (pl. ökológiai kultúrkritika) is tárgyalná.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás arra keresi a választ, hogy a tudományos forradalom és a mechanikus természetfilozófia megindulása és térhódítása idején az anyag és organizáció milyen alternatív, vitalisztikus elméletei léteztek. A kutatás tisztázni szeretné ezek viszonyát magához az (egyébként korántsem egységes) mechanikus filozófiához, az egyéb korabeli természetfilozófiákhoz, valamint megvilágítja a vitalizmus politikafilozófiai és teológiai implikációit. Végezetül megkísérli feltárni azokat a legfontosabb hatástörténeti összefüggéseket, amelyek a 17. századi vitalizmust a későbbi fiziológiai-biológiai és filozófiai fejleményekhez kötik.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A korai modern vitalisztikus természetfilozófiák mindezideig jobbára elkerülték a filozófia- és eszmetörténészek figyelmét. Ugyanakkor ismeretük a tudományos forradalom kibontakozásának jobb megértéséhez elengedhetetlen, hiszen ez utóbbi fő teoretikusai részben éppen a vitalizmushoz képest határozták meg a maguk álláspontját. Emellett az alternatív elméletek megismerése segít abban, hogy tovább finomítsuk a modern tudomány fejlődéséről alkotott képünket, amely korántsem volt olyan egyenes vonalú, mint amilyennek gyakran ábrázolják. A kutatás arra is alkalmat ad, hogy kiegyensúlyozott képet kapjunk a természettudomány ideológiai, társadalmi beágyazottságát, meghatározottságát illetően. Maguk a vitalisztikus természetfilozófiák olyan alapvető problémákra irányítják a figyelmet, amelyekre a modern világképet meghatározó természettudományos szemléletnek is újra és újra szembesülnie kell. A kutatás egy fontos hozadéka, hogy hozzáférhetővé teszi a hazai tudományos köztudatban sem eléggé ismert korai modern női filozófusok (Anne Conway, Margaret Cavendish) munkásságát.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A modern természettudományok kialakulása régóta foglalkoztatja a filozófia és a tudomány történészeit. A folyamatot általában úgy írják le, mint a középkori skolasztikus filozófia vereségét az új, mechanikus szemlélettel szemben, amely a természetet passzív anyagi részecskék törvények által szabályozott mozgásaként írja le. Azonban a 17. században nem csak a korpuszkuláris filozófia volt az egyetlen alternatíva. Az elmúlt két évtizedben a nemzetközi filozófiatörténeti színtéren megnőtt az ún. vitalisztikus monizmus iránti figyelem. A vitalisztikus természetfilozófiában - amelyet a 17. század gondolkodók képviseltek, mint Anne Conway, Margaret Cavendish, John Milton és Francis Glisson - az anyag nem pusztán mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, hanem aktív erői révén végső soron az érzékelés és a gondolkodás magasabb funkciói is benne rejlenek, míg a mechanikus filozófia kénytelen volt egy az anyagtól tökéletesen független, nem-anyagi létezőt feltételezni. A vitalizmus - ahogyan általában a kora modern természetfilozófia - jelentősége túlmutatott a filozófia, illetve a kibontakozó természettudomány keretein; teológiai, politikai és morális vonatkozásai megkerülhetetlenek. A kutatás célja a 17. századi angol vitalizmus feltérképezése mindezen szempontok figyelembe vételével. Az eredményeket nemzetközi színvonalú, angol és magyar nyelvű cikkeken és konferencia-előadásokon túl végül egy monográfiában foglalom össze. A tervezett monográfia a felsorolt aspektusokon kívül a vitalizmus hatástörténeti jelentőségét és aktuális vonatkozásait (pl. ökológiai kultúrkritika) is tárgyalná.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The Scientific Revolution and the dissemination of the mechanistic worldview have long stood in the centre of interest of historians of philosophy, science and ideas. In the last two decades attention has turned to vitalistic monism, a once hopeful rival of the triumphant mechanical philosophy which advocated the notion of inherently active matter. In vitalistic natural philosophy, whose chief proponents in seventeenth-century England include Margaret Cavendish, Anne Conway, John Milton and Francis Glisson, there is only one substance, the inherently active, self-organizing matter; or to put it another way, an extended spiritual substance endowed with material characteristics. The relevance of vitalism, as is the case with early modern natural philosophy in general, goes beyond the immediate philosophical or scientific concerns; its theological, political and moral aspects are equally significant. The objective of the present research would be the exploration of seventeenth-century English vitalism with regard to all these aspects. Beside articles and conference papers meeting the highest international standards, I intend to sum up my results in a monograph. This monograph would include vitalism’s contribution to the later developments of philosophy and science, as well as its actual applications (i. e. in ecological criticism of modernity as such).

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The research proposed addresses the question what alternative, vitalistic matter theories competed with the mechanical natural philosophy during the Scientific Revolution. The research would clarify their relationship with the (by no means homogeneous) mechanical philosophy, other current natural philosophies of the age, and intends to shed light on its theological and political implications. Finally, it attempts to explore the most important contributions of seventeenth-century vitalism to later philosophical, physiological, and biological developments.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Early modern vitalistic natural philosophies have long escaped the attention of the historians of philosophy, science and ideas. Yet they are indispensable for the better understanding of the unfolding of the Scientific Revolution, because its main theoreticians partly defined their stance vis-a-vis vitalism. Furthermore, knowledge about alternative theories contributes to an even more refined image about the development of modern science which was less straightforward than one is prone to believe. The research would provide an opportunity to better understand the embeddedness of science in its ideological, social context. Vitalistic theories themselves draw attention to problems that even modern science has to face for time to time. A significant outcome of the research would be the exposition of hitherto lesser-known female philosophers (Anne Conway, Margaret Cavendish) of the seventeenth-century.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Historians of philosophy and science have long been interested in the development of the modern natural sciences. The process is often described as the defeat of medieval scholastic philosophy by the new mechanical worldview which conceives of nature as movements of passive material corpuscles governed by natural laws. Yet in the seventeenth century corpuscularianism was not the only alternative. In the past two decades there is an international interest in the so-called monistic vitalism. According to monistic vitalism proposed by such figures in the second half of the century as Anne Conway, Margaret Cavendish, John Milton and Francis Glisson matter is possessed not only of mechanical features but through its own inherent powers it is capable of higher functions as sensation and cognition. Mechanical philosophers, on the other hand, needed to invoke another, non-material substance for this end. The relevance of vitalism, as is the case with early modern natural philosophy in general, goes beyond the immediate philosophical or scientific concerns; its theological, political and moral aspects are equally significant. The objective of the present research would be the exploration of seventeenth-century English vitalism with regard to all these aspects. Beside articles and conference papers meeting the highest international standards, I intend to sum up my results in a monograph. This monograph would include vitalism’s contribution to the later developments of philosophy and science, as well as its actual applications (i. e. in ecological criticism of modernity as such).





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás azokra a korai modern brit természetfilozófiákra koncentrált, amelyek szerint – a 17. század második felére uralkodóvá váló mechanikus természetfilozófiával ellentétben – az anyag mechanikai tulajdonságai nem tudnak kimerítő módon számot adni a természet jelenségeiről. A cambridge-i platonisták által képviselt dualisztikus vitalizmus egy, az anyagtól független, aktív princípium segítségével igyekezett kiküszöbölni a mechanikus természetfilozófia hiányosságait, míg a monisztikus vitalisták, mint M. Cavendish, A. Conway, W. Harvey és mások úgy vélték, hogy az anyag egésze vagy része inherens aktivitással rendelkezik, amely a természetben tapasztalható rendet és szerveződést mintegy belülről hozza létre. Minthogy a brit mechanikus természetfilozófia is csak ritkán volt tökéletesen mechanisztikus, a különböző előfeltevésekből kiinduló filozófiák között sokszor érdekes áthallások érhetők tetten, amelyek arra utalnak, hogy a vitalizmus korántsem tekinthető egyszerűen zsákutcának a modern tudomány fejlődésében. Különösen igaz ez az élettudományok területén. A kutatás kitért a vitalizmus politikafilozófiai vonatkozásaira is, és arra jutott, hogy annak a politikai radikalizmushoz való affinitása egyes vélekedésekkel ellentétben korántsem egyértelmű, olykor kifejezetten az ellenkezője tapasztalható. A modern biológia kvázi-vitalisztikus génfelfogása pedig arra utal, hogy a korai modernitás problémáinak egy része a mai napig releváns lehet.
kutatási eredmények (angolul)
The research focussed on those early modern British natural philosophies that, unlike the increasingly dominant mechanical philosophy, doubted that natural phenomena could be fully accounted for in terms of the mechanical properties of matter. Dualistic vitalisms such as those advanced by the Cambridge Platonists invoked an independent active principle, whereas monistic vitalists such as Cavendish, Conway, Harvey and others thought that matter or at least certain parts of it were endowed with an inherent activity from which order and organization observable in nature originated. As mechanical natural philosophy itself was rarely conceived as utterly mechanistic, there are interesting convergences to be found between philosophies based on widely different presuppositions, indicating that vitalism cannot be regarded as a mere dead-end in the history of science. This proved true particularly in the field of the life sciences. The research included the study of the political implications of 17th-century vitalism, concluding that its affinity to political radicalism is by no means as unambiguous as it has often been suggested, so much so that sometimes straightforwardly opposite tendencies can be observed. The notion of the quasi-vitalistic gene which often features in modern biology indicates that even today some of early modernity’s natural philosophical problems still have some relevance.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105248
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Veronika Szántó: Vitalistic Approaches to Life in Early Modern England, Teorie Vedy /Theory of Science, XXXVIII/2. 209-230., 2015
Veronika Szántó: Did Harrington’s Cats Catch Harvey’s Chick? Vitalistic Imagery in Early Modern Republican Political Theory, History of European Ideas, 2016/7. 1-12. DOI: 10.1080/01916599.2016.1202128, 2016
Szántó Veronika: Az élet mint természetfilozófiai probléma a nyugati gondolkodásban, Magyar Tudomány - közlésre elfogadva: 2016. augusztus, 2016
Szántó Veronika: Mortalizmus, vitalizmus és radikalizmus a 17. századi Angliában, In: Szántó Veronika (szerk.): A szabadság iskolája. Budapest, L’Harmattan, 2014, 225-236. 353. old. ISBN: 978-963-236-893-1., 2014
Szántó Veronika: Margaret Cavendish hierarchikus vitalizmusa, Bárány Tibor et al. (szerk.): A megértés mint hivatás. Budapest, L’Harmattan, 2014, 155-173. 611. old. ISBN: 978-963-236-798-9, 2014
Veronika Szántó: The Emergence of Life: Early Modern and Contemporary Theories of Development and their Ethical Significance, 12th Losinj Days of Bioethics, Book of Abstracts, 94-95. ISSN: 1847-8662, 2013
Veronika Szántó: “A General Agreement of All the Parts”: Hierarchy and Organization in Margaret Cavendish’s Philosophy, 7th ESHS Conference, Prague; Book of Abstracts, 90-91., 2016
Szántó Veronika: Vitalizmus, mechanizmus és élet a 17. századi brit természetfilozófiában, Magyar Filozófiai Szemle; elküldve 2016. szeptember, közlésre elfogadva 2016. október, 2016




vissza »