A szubjektivitás a romantikában és annak recepciója a posztidealisztikus korban  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
105358
típus K
Vezető kutató Weiss János
magyar cím A szubjektivitás a romantikában és annak recepciója a posztidealisztikus korban
Angol cím The Romantic Subjectivity and it's Reception in the Post-Idealistic Philosophy
magyar kulcsszavak szubjektivitás, romantika, német idealismus, posztidealizmus, Nietzsche, Kierkegaard, modernitás, 19. század
angol kulcsszavak subjectivity, romaticism, German idealism, post-idealism, Nietzsche, Kierkegaard, modernity, 19th century
megadott besorolás
Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Filozófia
zsűri Kultúra
Kutatóhely Filozófia Tanszék (Pécsi Tudományegyetem)
résztvevők Kővári Sarolta
Soókyová Kristína
projekt kezdete 2013-01-01
projekt vége 2016-05-31
aktuális összeg (MFt) 18.618
FTE (kutatóév egyenérték) 6.39
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tervezett kutatás a romantika szubjektum-fogalmának rekonstrukciójából indul ki. A rekonstrukció nehézsége abban áll, hogy nincs egységes, a szubjektivitás fogalmát összegzően tárgyaló szövegkorpuszunk. Így ezt a fogalmat a romantika klasszikusnak tekintett szövegeiből kell rekonstruálnunk. Wackenroder és Tieck szubjektum-fogalmáról még nem mondható el az, ami a Schlegel-fivérek és Novalis szubjektum-fogalmáról már igen: hogy ez a párhuzamosan kibontakozó idealizmus ellen irányul. (Ugyanakkor az idealizmuson belüli romantika ellenes polémia elsősorban Wackenroder és Tieck koncepcióját veszi célba.) Mindenesetre összegezve azt mondhatjuk, hogy az idealizmus a szubjektivitást a gondolkodásra szűkíti le, míg a romantika egy jóval tágabb szubjektivitás-fogalommal számol. Hegel halála után (1831) az idealizmus korszaka véget ért; Manfred Frank egy közelmúltban megjelent könyvének címe (Auswege aus dem deutschen Idealismus) azt sugallja, hogy az idealizmus zsákutca volt. A 19. század közepén megkezdődött a belőle való kihátrálás. Ennek központi mozzanata pedig egy „új” szubjektum-felfogás megalkotása volt. A tervezett kutatásom azt szeretné megmutatni, hogy ez az új szubjektum tulajdonképpen a romantikus szubjektum feltámasztását jelenti.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A kutatás alapjául szolgáló hipotézist a fenti áttekintéssel már fölvázoltam. A kutatás feladata ennek a hipotézisnek az igazolása: meg lehet-e teremteni és ha igen, hogyan, a romantikus szubjektumtól a Kierkegaard és Nietzsche szubjektum-felfogásához vezető átmenetet? Ehhez a romantikus szubjektivitást már egy „bizonyos módon” kell rekonstruálni. A kérdés az, hogy van-e ilyen rekonstrukció. (Azt, hogy van, és hogy ennek alapvonalai hogy néznek ki, a kutatási tervben már megpróbáltam fölvázolni.) Végül pedig – legalább kitekintésszerűen – föl kell vetni azt a kérdést is, hogy mennyiben tekinthető Kierkegaard és Nietzsche szubjektum-fogalma a modernség (vagy a második modernség) princípiumának. Ehhez (legalábbis főbb vonalait tekintve) föl kell dolgozni a szubjektivitásra vonatkozó legújabb elméleteket is.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kutatás jelentősége két dimenzióban is fölmérhető. (a) Az előtérbe állított kérdés filozófiatörténeti érdeklődésről tanúskodik: a szubjektivitás-fogalom tekintetében van egy bizonyos folytonosság a német romantika és az idealizmus utáni korszak között. (b) Ugyanakkor a kutatás áttételesen szeretne hozzászólni ahhoz a kérdéshez is, hogy mi jellemzi korunk szubjektumát. Az elmúlt évtizedekben bőven születtek kísérletek, melyek a társadalmi változásokat a szubjektum struktúrájában bekövetkezett átalakulásokhoz próbálták kötni. – Az első dimenzió jelentősége ebben a kutatásban jóval nagyobb. A közvetlen hozadéka egy filozófiatörténeti újrakanonizálás: a romantika a filozófiatörténetben sokáig és általában csak epizodikus szerepet kapott. Azt szeretném megmutatni, hogy az idealizmus utáni korszak szempontjából tekintve a romantikus mozgalom teljesítménye meghatározó jelentőségű. (Ez az újrakanonizálás ugyanakkor az idealizmus jelentőségét csökkenti némileg.) Emellett a korunkbeli szubjektivitásra vonatkozó konzekvenciák miatt a kutatás hozzájárulhat egyfajta önismeret előmozdításához is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A szubjektum vagy a szubjektivitás modern korunk legalapvetőbb fogalma. Az újkor kezdetétől fogva a legjelentősebb gondolkodók a szubjektumot vagy a szubjektivitást általában a megismerésre vonatkoztatták. Ezzel szemben az idealizmus utáni korszakban a szubjektum mint egzisztenciával rendelkező, életkérdésekkel szembesülő lény jelenik meg. A megismerés így többé nem tekinthető a szubjektum elsődleges létmódjának. Azt állítom, hogy ezt a szubjektum-képet már korábban, egy az idealizmussal párhuzamos mozgalom, a német romantika kidolgozta. És ha ebből a szubjektumból indulunk ki, akkor közelebb kerülhetünk a modernségre és a korunkra jellemző szubjektivitás megértéséhez is.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The planned research derives from the reconstruction of the subject-notion of romanticism. The difficulty of the reconstruction lays in the fact, that there is no unified text corpus, which would expound the notion of subjectivity in a recapitulative way. Therefore, we have to reconstruct this concept from the texts considered as classical by romanticism. About Wackenroder’s and Tieck’s subject-notion cannot be said what we can about the Schlegel-brothers and Novalis, concerning their interpretation of subject-notion: that this is against the parallel developing idealism. (Meanwhile, the polemic wave against romanticism mainly targets the concept of Wackenroder and Tieck in Idealism.) Taking everything into consideration we can add, that idealism tightens subjectivity to thinking, meanwhile romanticism deals with a much wider notion of subjectivity. After Hegel’s death (1831) the era of idealism has ended; the title of Manfred Frank’s recently published book (Auswege aus dem deutschen Idealismus) suggests, that idealism was a dead-end street. In the middle of the 19th century the backing out from idealism has begun. The main goal of this movement was to build out a new concept of subject-perception. My planned research would like to show, that this new subject actually means the resurrection of the subject-notion used in romanticism.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
I have already given the main hypothesis above, which provides the ground to the research project. The task of the research would be to justify this hypothesis: is it possible to create (and if so, how?) the transition from the notion of subject evolved in romanticism to the concept of subject appears in the works of Kierkegaard and Nietzsche. For this, the romantic subjectivity has to be defined and reconstructed in a special way. The question is: does this kind of reconstruction exist? (I have already tried to describe the possibility of this kind of interpretation and its basic principles in the research plan.) Finally, at least for a basic outlook we must raise the question: can we interpret Kierkegaard’s and Nietzsche’s notion of subject as the principle of the modernity (or the second modernity). For this, at least for major purposes, we have to interpret the newest theories regarding subjectivity.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The significance of the research can be assessed in two dimensions. (a) The main question bears witness of an interest in the history of philosophy: in terms of the notion of subjectivity, there is certain continuity in the era between idealism and German romanticism. (b) Nonetheless, the research would like to contribute to the question, which is: what characterizes today’s subjectivity? During the past decades, there were certain attempts to bind the social changes to the transformation occurred in the structure of subject. – The importance of the first dimension is much bigger. Its direct occurrence is a canonization inside the history of philosophy: the romantic was given just an episodic role in the history of philosophy for a long time. I would like to show that from the point of view of the era after idealism, the performance of the Romantic Movement was very significant. (This canonization slightly decreases the significance of idealism.) Meanwhile, because of the consequences regarding subjectivity in our age, the research could contribute to the advancement of a certain self-knowledge.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The subject or the subjectivity is one of the basic notions of our age. From the beginning of the early modern period, the most significant scholars concerned subject or subjectivity to perception. On the other hand, in the era after idealism, the subject is displayed as a being possesses existence, and facing the issues of life. Perception can no longer be considered as the primary aspect of subject. I claim that this picture of subject had already been developed by the German romanticism; a movement existed parallel with idealism. And if we take this subject as a ground, then we are getting one step closer to the understanding of subjectivity, specific to modernity and our age.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
„A szubjektivitás a romantikában és annak recepciója a posztidealisztikus korban” című pályázatunk 2013 februárja és 2016 májusa között tartott. A pályázati támogatásnak köszönhetően egy kutató műhelyt hoztunk létre. A műhely tevékenységének három dimenziója volt. (1) Minden félévben tartottunk egy kutatószemináriumot a szubjektum elméletéről graduális diákoknak. A szemináriumok idöbeli sorrendben haladtak a romantikától az aktuális elméletekig (abból a hipotézisből kiindulva, hogy itt egyfajta folytonosságot lehet felmutatni). (2) Szerveztünk két konferenciát, az első címe „17-18. századi szubjektumfelfogások”, a második címe, „Szubjektumfelfogások a posztidealisztikus korban” volt. A konferenciákon a témával foglalkozó számos, az ország különböző egyetemein dolgozó (általában fiatal) kutató vett részt. (3) A három év alatt két önálló folyóiratszámot és egy önálló monográfiát írtunk meg és publikáltunk. A két folyóiratszám egyike egy Passim-szám, a másik a Pro Philosophia Évkönyv 2015-ös kötete. Az önálló tanulmányok mellett mindkét számban fordítások is szerepelnek. Az önálló monográfia „A szubjektum labirintusai” címet kapta. Ebben három megközelítésben próbáltuk aktualizálni a romantikától keltezhető szubjektum elméletét.
kutatási eredmények (angolul)
Our tender called "The Romantic Subjectivity and its Reception in the Post-Idealistic Philosophy" was implemented between February 2013 and May 2016. Thanks to the grant from the tender we established a research workshop. The activities of the workshop have three dimensions. (1) In every semester we held a research seminar about the theory of subject for graduate students. The seminars ran in chronological order from romanticism to the contemporary theories (based on the hypothesis that some kind of continuity could be shown here). (2) We organized two conferences: the first one was called “Views on the subject in the 17-18th centuries” and the second one was called “Views on the subject in the post-idealistic era”. The conferences were attended by many (mostly) young researchers, working in various Hungarian universities, who pursue this topic. (3) During the three years we’ve written and published two independent periodical issues and an independent monograph. One of the periodical issues was an issue of Passim and the other was the 2015 issue of Pro Philosophia Year-book. Among the independent studies in both issues were translations as well. The independent monograph was titled “The labyrinths of the subject”. We attempted to actualize the theory of the subject dated from the romanticism in three aspects in it.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105358
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Weiss János, Soóky Krisztina, Kővári Sarolta: A szubjektum labirintusai, Budapest: Áron Kiadó, 219 p., 2016
Weiss János: A mi meghatározása mint romantikus program, Passim, XV, 2013, 1, 69-85., 2013
Kővári Sarolta: A nevelődési regény tradíciójának hatása Novalis Heinrich von Ofterdingen című művének személyiségképére, Passim, XV, 2013, 1, 86-106., 2013
Soóky Krisztina: „Egy tréfa története", Passim, XV, 2013, 1, 107-125., 2013
Manfred Frank; Fordító: Weiss János: Miért vagyok én én? Kérdés gyerekeknek és felnõtteknek, Passim, XV, 2013, 1, 1-20., 2013
Herbert Schnädelbach; Fordító: Weiss János: Az Én és az én, Passim, XV, 2013, 1, 21-31., 2013
Manfred Frank; Fordító: Kővári Sarolta: Individualitás és innováció, , XV, 2013, 1, 158-180., 2013
Fred Rush; Fordító: Soóky Krisztina: Irónia és romantikus szubjektivitás, Passim, XV, 2013, 1, 126-157., 2013
Johann Gottlieb Fichte; Fordító: Hankovszky Tamás: Aenesidemus-recenzió, Passim, XV, 2013, 1, 32-50., 2013
Hankovszky Tamás: Fichte számvetése Reinhold filozófiájával az Aenesidemus-recenzióban, Passim, XV, 2013, 1, 51-69., 2013
Weiss János: A "mi" meghatározása mint romantikus program, Passim, XV, 2013, 1, 69-85., 2013
Kővári Sarolta: A nevelődési regény tradíciójának hatása Novalis Heinrich von Ofterdingen című művének személyiségképére, Passim, XV, 2013, 1, 86-106., 2013
Soóky Krisztina: „Egy tréfa története", Passim, XV, 2013, 1, 107-125., 2013
Manfred Frank; Fordító: Weiss János: Miért vagyok én én? Kérdés gyerekeknek és felnõtteknek, Passim, XV, 2013, 1, 1-20., 2013
Herbert Schnädelbach; Fordító: Weiss János: Az Én és az én, Passim, XV, 2013, 1, 21-31., 2013
Manfred Frank; Fordító: Kővári Sarolta: Individualitás és innováció, , XV, 2013, 1, 158-180., 2013
Fred Rush; Fordító: Soóky Krisztina: Irónia és romantikus szubjektivitás, Passim, XV, 2013, 1, 126-157., 2013
Kővári Sarolta: "Csakis általad lettem az, aki vagyok." (Heinrich és Mathilde szerelmi párbeszéde az "Ofterdingen"-ben.), Pro Philosophia Évkönyv 2015. 49-58. o., 2015
Soóky Krisztina: Közelítés a Lucindéhez, Pro Philosophia Évkönyv 2015. 72-81. o., 2015
Weiss János: A romantikus szubjektum körvonalai, PRO PHILOSOPHIA ÉVKÖNYV 2015: 90-103, 2015
Soóky Krisztina: A szubjektum elnémulása Kierkegaard írásaiban, Pro Philosophia Évkönyv 2015. 104-114. o., 2015
Kővári Sarolta: A filozófia személyessége. (Adalék az "Ecce homo" értelmezéséhez.), Pro Philosophia Évkönyv 2015. 115-128. o., 2015
Weiss János: Szubjektivitás és interszubjektivitás, PRO PHILOSOPHIA ÉVKÖNYV 2015: 181-189, 2015
Manfred Frank, Fordító: Weiss János: Mennyi történelemre van szüksége a filozófiának?, Pro Philosophia Évkönyv 2015. 5-22. o., 2015
Hankovszky Tamás: "Az eredeti öntudat énje" (Fichte az emberi öntudat gyökeréről.), Pro Philosophia Évkönyv 2015. 23-39. o., 2015
Hrubi Attila: Fichte portréja. (Széljegyzetek Jean-Luc Nancy: "A portré tekintete" című esszéjéhez.), Pro Philosophia Évkönyv 2015. 40-48. o., 2015
Valastyán Tamás: A ritmizált én. (A "Himnuszok az éjszakához" I. darabjának elemzése), Pro Philosophia Évkönyv 2015, 2015
Valastyán Tamás: "Rejtély, hogyan születik tisztán valami" (A természet és az én viszonya Hölderlin a Rajna című költeményében), Pro Philosophia Évkönyv 2015 59-71. o., 2015
Réthy Zsolt: Az egyedi és az általános szubjektum viszonya Arthur Schopenhauer filozófiájában, Pro Philosophia Évkönyv 2015 129-136. o., 2015
Tuboly Ádám Tamás: A szubjektum "a logika jeges csúcsain" (Carnap a szellemtudományok kontextusában), Pro Philosophia Évkönyv 2015 137-154. o., 2015
Szitás Pál: Hannah Arendt politikai szubjektumfelfogása, Pro Philosophia Évkönyv 2015 155-161. o., 2015
Bene Adrián: Szubjektivitás, élmény, egyéniség a késői Sartre-nál, Pro Philosophia Évkönyv 2015 162-170. o., 2015
Seregi Tamás: Esztétika = Művészetfilozófia? A hegeli gesztus ára, Pro Philosophia Évkönyv 2015 171-180. o., 2015




 

Projekt eseményei

  
2014-03-28 15:44:16
Résztvevők változása



vissza »