Állam és társadalom viszonya a 19. századi magyar politikai kultúrában  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
105466
típus K
Vezető kutató Erdődy Gábor
magyar cím Állam és társadalom viszonya a 19. századi magyar politikai kultúrában
Angol cím Relationship beetween state and society in the 19th century Hungarian political culture
magyar kulcsszavak Államigazgatás, civil társadalom, politikai kultúra, alkotmányosság, jogállam
angol kulcsszavak Government, civil society, political culture, constitutionalism, rule of law
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)60 %
Ortelius tudományág: Újkori történelem
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)20 %
Ortelius tudományág: Közjog
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)20 %
Ortelius tudományág: Közigazgatás
zsűri Történelem
Kutatóhely Történeti Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Bertényi (Ifj.) Iván
Cieger András
Lévai Csaba
Miru György
Tevesz László
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2015-10-31
aktuális összeg (MFt) 13.373
FTE (kutatóév egyenérték) 5.71
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Kutatásunk fő célkitűzése, hogy állam és társadalom 19. századi magyarországi viszonyát az 1848-49-es és az 1867-es korszakhatárokon átívelően, egyetemes kontextusban vizsgáljuk. Bár e témakörrel számos kutatás foglalkozott, akár egy-egy probléma (például a közigazgatás, az egyház, az oktatás vagy a nemzetiségi kérdés) alapos körüljárásával, akár egy-egy korszak általános bemutatásával, a kérdés átfogó elemzésévelés és európai összefüggésekbe ágyazásával mindmáig adós a magyar történetírás. Az újabb külföldi szakirodalma alapján a magyar fejlődés árnyalására nyílik lehetőség, amely során a hosszú időtartamban kirajzolódó tendenciákat csakúgy fontosnak tartjuk, mint a fordulópontokat. Kutatásunk a széles értelemben vett politikai kultúrát, azaz az intézményrendszer és a politikai gondolkodás párhuzamos fejlődését és kölcsönhatását kívánja vizsgálni. Nagy hangsúlyokat helyezünk a modern magyar politikai kultúra szellemi forrásvidékének feltérképezésére, kialakulását a maga dinamizmusában igyekszünk megragadni; mind a kora újkorba visszanyúló rendi hagyományok szerves átalakulását, mind a külföldi eszmék magyar adaptációját, mind a politikai koncepciók intézményesülését nyomon kívánjuk követni. Három évesre tervezett programunkban részint a kérdés magyar és külföldi szakirodalmát dolgoznánk fel, részint forrásait – az állam és a társadalom viszonyát érintő törvényeket, illetve a törvényalkotás és az intézmények működéséről kialakult diskurzus szövegeit – elemeznénk. A kutatásaink eredményeit menet közben tanulmányokban, egyetemi szemináriumokon foglaljuk össze; szervezünk két konferenciát; kutatásunk végére egy többszerzős, összefüggő monográfiát ígérünk.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy miként változott állam és társadalom magyarországi viszonya a hosszú 19. században. Az újabb külföldi kutatások alapján világosan látszik, hogy a nyugati típusú, önszerveződő polgári társadalom kialakulásában a kora újkori rendi önkormányzatiság hagyománya meghatározó szerepet játszott; a 19. század közepéig a „civil társadalmat” nem is annyira a modern, mint inkább a klasszikus értelemben használták, azaz a társadalom komplex (politikai, közigazgatási, gazdasági, vallási, kulturális és oktatási) önkormányzatát értették alatta. Ugyanakkor a 19. század második felében minden európai országban az államhatalom centralizációja és a bürokrácia általános megerősödése mutatható ki; az aktív társadalmi önszerveződés egyre inkább a modern értelemben vett „civil szférába” szorult vissza; politikai közösség és civil társadalom fogalma egyre élesebben elvált egymástól. Hipotézisünk szerint ugyanez a folyamat zajlott le Magyarországon is, s ebben nem csupán a sajátos közép-európai, illetve magyar körülmények játszottak szerepet, hanem az európai tendenciák és példák is. A reformkori liberalizmus fő vonala a társadalmi önszerveződés régi (rendi, felekezeti) intézményeit és új (önkéntes alapú) fórumait tervezte s kezdte el kitágítani. 1848-49-ben, illetve Világos után új szempontok jelentek meg a magyar politikai gondolkodásban: felértékelődött a politikai hatalommal azonosított állam szerepe. A kiegyezés után még jelentősebb fordulat mutatható ki: kormányoldalról a központosított modern állami szakigazgatás, ellenzéki oldalról az ezer éves önálló magyar államiság mítosza szorította háttérbe az önkormányzatiság régi hagyományait.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Az 1980-as, 90-es évek Nyugat-Európában és a demokratizálódó „keleti blokkban” egyaránt a „civil társadalom reneszánszát” hozták. Az új megközelítés szerint a demokrácia minősége nem csupán az intézményrendszertől függ, hanem az intézményeket működtető politikai kultúrától is, mindenekelőtt a társadalmi önszerveződés nemzetenként eltérő, történetileg kialakult hagyománya játszik benne szerepet. Nem véletlen, hogy az eszmetörténeti és politikai viták sodrában új életre kélt a civil társadalom klasszikus, a politikai-közigazgatási önkormányzatiságot is lefedő jelentése. Ebben a szellemi közegben történészek, szociológusok, politológusok, jogászok és politikai gondolkodók foglalkoztak állam és társadalom viszonyával világszerte, ugyanakkor magyar vonatkozásban a téma átfogó, történeti szempontú, forráskutatáson alapuló feldolgozására eddig nem került sor. Alapkutatásunk ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a modernitás egyik alapproblémáját, egyszersmind a rendszerváltás után kialakult magyar demokratikus jogi-intézményi berendezkedés egyik kulcskérdését, nevezetesen állami politika és társadalmi önszerveződés egymást kiegészítő működését történeti perspektívában lássuk. A pályázat által körülhatárolt kutatási program segít megérteni a kollektív identitás középpontjában álló fogalmak (polgári társadalom, civil társadalom, politikai közösség, állam, nemzet) különféle európai és magyar jelentéseit és ezek egymáshoz fűződő viszonyát, változásait; a magyar államiság és a honi társadalmi önszerveződés szerepét; politikai berendezkedésünk európai összefüggéseit, sajátosságait, erényeit és gyengeségeit. Alapkutatásunk demokratikus politikai kultúránk jelenkori jellegzetességeinek és problémáinak árnyaltabb értelmezéséhez is támpontokat adhat.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Kutatásunkban államhatalom és társadalmi önszerveződés 19. századi magyarországi viszonyát vizsgáljuk. A külföldi szakirodalom felhasználásával be kívánjuk mutatni, hogy az önszerveződő európai civil társadalom nem a modern, demokratikus jogrendszer keretei között jött létre, hanem intézményi-eszmei gyökerei a 16-18. századba nyúlnak vissza. A modern fejlődés első szakaszában, nagyjából a 19. század közepéig a társadalmi önszerveződés intézményes keretei tágultak ki, második szakaszában, a 19. század utolsó közepétől az államhatalom erősödése és a bürokrácia kiterjedése volt a jellemző – Nyugat-Európában csakúgy, mint Magyarországon. A hagyományos megközelítések szerint a 19. századi magyar történelem viszonylag élesen elhatárolható korszakokra tagolódik – reformkor (1830-1848), neoabszolutizmus (1849-1867) és dualizmus (1867-1918) –, a kutatásunk középpontjában álló folyamat viszont csak e korszakokon átívelően vizsgálható. A pályázat által körülhatárolt kutatási program a modern magyar politikai intézményrendszer kialakulását és az intézményrendszerről folyó politikai vitákat egyszerre vizsgálja. Kutatásaink részeredményeit tanulmányokban, egyetemi szemináriumokon foglaljuk össze; szervezünk két konferenciát; kutatásunk végeredményét egy többszerzős, összefüggő monográfiában tesszük közzé.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The main objective of our research program is to investigate the relationship of state and society in 19th century Hungary along with the presentation of European contexts, extended over the historical periods (1848-49, 1867). Although several studies dealt with this topic either analyzing thoroughly a problem (such as the government, the church, the education or the problem of nationalism), or offering a general presentation of a period, the Hungarian historiography is still in debt with the comprehensive analysis of the question and with its embedment in the European context. With the help of recent foreign literature, Hungarian development can be presented more subtly; in our view the trends emerging in the “longue durée” are as important as the turning points. Our research would examine the political culture in the broad sense, i.e. the parallel development and interaction of the institutional system and of political thinking. We lay great emphasis on the mapping of the modern Hungarian political culture, we try to grasp its development in its own dynamics; we want to follow up the organic transformation of the traditions dating back to the early modern society of orders, as well as the Hungarian adaptation of foreign ideas and the institutionalization of political concepts. In our three year project on the one hand we would explore the Hungarian and international literature of this topic, and on the other hand we would analyze its sources. During the research period, we would publish our results in studies and we intend to give lectures and to take part on conferences. By the end of the period our research group will write a multi-authored monograph.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

In our research we want to throw light on the transformation of the relationship between state and society in Hungary during the long 19th century. Recent international research show clearly that in the development of the Western-type, self-organising civil society the tradition of early modern self-government based on the orders played a decisive role; till the mid 19th century "civil society" wasn’t used in the modern but rather in the classical sense, namely they understood the complex self-government of society under it. But in the second half and especially in the last third of the 19th century the centralization of state power and the strengthening of bureaucracy can be detected in all European countries. The concepts of political community and civil society separated more and more sharply from each other. In our hypothesis the same process took place in Hungary, and this process was shaped not only by specific Central European and Hungarian conditions, but also by European trends and models. The mainstream of the Hungarian liberalism in the Reform Age began to expand the old (confessional or feudal) and new (voluntary) institutions of social self-organization. In 1848-49 and after the defeat of war of independence new aspects of Hungarian political thinking have appeared: the role of state - identified with political power - was more valued. A major turning point can be detected after the Austro-Hungarian Compromise (1867): the centralized state administration (from government side) together with the myth of the thousand year old independent Hungarian state (from the opposition side) has pushed the ancient traditions of self-government into the background.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The 1980s and 90s brought the "renaissance of civil society" both in Western Europe and in the democratizing "Eastern bloc". In the new approach, the quality of democracy depends not only on the institutional system, but also on the political culture behind the institutions; above all the historically evolved tradition, specific to each nation, of social self-organization plays a role in it. It’s no coincidence that in the drift of debates and discussions in the history of ideas and politics the original meaning (covering political and administrative self-government) of civil society has been revived. In this intellectual environment historians, sociologists, political scientists, jurists and political thinkers dealt worldwide with the relationship between state and society, whilst in its Hungarian context the broad, source-research based elaboration of the problem has not yet been realized. Our basic research aims to contribute to see in a historical perspective one of the fundamental problems of modernity but also a key issue for the democratic legal and institutional structure formed in Hungary after the regime change, namely the complementary functioning of state politics and social self-organization. The research program will help understand the different European and Hungarian meanings of the concepts standing in the center of collective identity (civil society, political community, state, nation) as their interrelations and transformations; the role of Hungarian statehood and the social self-organization; the European context, characteristics, strengths and weaknesses of our political structure. This research program could also give clues for a more sophisticated understanding of the contemporary features and problems of our democratic political culture.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

In our research we intend to analyze the 19th century relationship between state power and social self-organization in Hungary. With the use of foreign literature we want to show that the self-organized European civil society was not created in the modern, democratic legal framework, but its institutional and ideological roots go back to the 16-18th century. In the first period of modern age, roughly until the mid 19th century the institutional framework of social self-organization was widened, while the second stage of this development, from the last third of the 19th century, was characterized by the strengthening of state power and the extension of bureaucracy – in Western Europe as well as in Hungary. According to the traditional approaches, the 19th century Hungarian history is quite sharply divided into distinct time periods – as the reform era (1830-1848), neo-absolutism (1849-1867) and dualism (1867-1918) -, the main process of our research, however, can only be examined by extending over these time periods. Our research program simultaneously examines the formation of the modern Hungarian political institutions and the political debates about the institutional system. During the research period, we would publish our results in studies and we intend to give lectures and to take part on conferences. By the end of the period our research group will write a multi-authored monograph.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatócsoportunk arra vállalkozott, hogy állam és társadalom 19. századi magyar viszonyát az új külföldi szakirodalom szempontja szerint értelmezze újra. Elsősorban arra az eszmei-intézményi folyamatra összpontosítottunk, hogy a kora újkori abszolutista állam és a rendi-felekezeti autonómiák kölcsönhatásából hogyan bontakozott ki a modern állam és a polgári társadalom fogalmi- és intézményrendszere. Mindezt a nyugati modellek és a honi előzmények számbavételével vizsgáltuk. E munka keretében számos tanulmány született és számos konferencia-előadás hangzott el. 2014 tavaszán egy interdiszciplináris konferencia keretében vitattuk meg széles szakmai közönség előtt a kérdéskört; az előadások tanulságait összegző tanulmánykötet 2015 őszén került nyomdába. Ugyancsak a munka keretében készült el Tevesz László disszertációja, amely a kérdés reformkori részeit, illetve a modern civil társadalom kora újkori eszmei-intézményi előzmányeit taglalja. Hároméves munkánk kutatási eredményeként egy közel 500 oldalas kézirat született (ennek legnagyobb újítást hozó részei az említett tanulmánykötetben és Tevesz László disszertációjában kerültek publikálásra).
kutatási eredmények (angolul)
Our research team has pledged to reinterpret the relationship between state and society in 19th-century Hungary based on new aspects of foreign academic literature. We focused on the ideological and institutional evolution in which the modern state and civil society have emerged from the interaction of the early modern absolutist state and the feudal-religious autonomies. We conducted our analysis based on western models and Hungarian experiences. Numerous studies were written and numerous conferences were held in the context of this work. In spring 2014 an interdisciplinary conference with the participation of a large audience discussed these issues and the study summarizing the lessons learned from the presentations went to press in the autumn 2015. The dissertation of László Tevesz was written in the context of this work. It analysis the reformation part of the issue and discusses the roots of modern civil society in early modern history’s intellectual and institutional setup. As a result of three years of research work a nearly 500-page manuscript was written (the biggest innovations of the manuscript were published in the already mentioned study and the dissertation of László Tevesz).
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105466
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Erdődy Gábor: A magyar parlamentarizmus nyugat-európai mintái, Rendiség és parlamentarizmus a kezdetektől 1918-ig”. Szerk.: Bertényi Iván - Dobszay Tamás - Forgó András) Budapest, Argumentum Kiadó. (Megjelenés alatt.), 2013
Tevesz László: Adalékok az 1790-es rendi mozgalom eszmetörténeti hátteréhez, A politika nyelvei történeti perspektívában. Szerk.: Fazakas Gergely – Miru György – Velkey Ferenc. Debreceni Egyetem. (Megjelenés alatt.), 2013
Cieger András: Az elvszerűség paradoxonjai.: Eötvös József második minisztersége (1867-1871)., Gángó Gábor (szerk.): A kincset csak fáradsággal hozhatjuk napvilágra: Tanulmánykötet báró Eötvös József születésének 200. évfordulójára. 329-357., 2013
Erdődy Gábor: A konszenzuskeresés és a komprumisszumkötés kultúrája a magyar liberális elit politikai gyakorlatában - az 1848-49-es átalakaulás folyamata., Gerő András (szerk.): Kompromisszumok a közép-európai politikai kultúrában. 21-31., 2014
ifj. Bertényi Iván: Pósch doktor bukása. Megjegyzések egy felföldi képviselőválasztás kapcsán., Molnár Katalin (szerk.): Társadalom - demokrácia - szolidaritás. Tanulmánykötet Kozáry Andrea tiszteletére. 101-117., 2013
Tevesz László: "Történetpolitikai tanulmányok" a reformkorban, 1837-1841. Pulszky ferenc és Horváth Mihály koncepciója a magyar társadalomfejlődés jellegzetességeiről., Modern Magyarország. 2014. 1. szám. 9-28., 2014
Cieger András: Állam és állampolgár viszonya a dualizmuskori Magyarországon. Péter László nézetei az autokratikus jogelv működéséről, Figyelő. 2015/3. 30-34., 2015
Erdődy Gábor: A modernizáló abszolutizmus és a rendi alkotmányosság hagyománya a belga liberalizmus kialakulásában, Államhatalom és társadalmi autonómia viszonya a nyugati keresztény civilizációban. Bp. ELTE-Eötvös Kiadó. 29-38., 2015
Tevesz László: A rendi-felekezeti önkormányzat hagyománya nyugaton - az "angolszász-protestáns" és a francia példa., Államhatalom és társadalmi autonómia viszonya a nyugati keresztény civilizációban. Bp. ELTE-Eötvös Kiadó. 13-28., 2015
Ifj. Bertényi Iván: Széll Kálmán és a Dunántúli Közművelődési Egyesület, „Taníts minket úgy számlálni napjainkat...” Tanulmányok a 70 éves Kósa László tiszteletére. Szerk.: ifj. Bertényi Iván - Géra Eleonóra - Richly Gábor., 2012
Cieger András: A magyar alkotmányosság mítoszai és tradíciói., BUKSZ. 23. évf. 3-4 sz. (2012) 193-199., 2012





 

Projekt eseményei

 
2016-04-13 09:19:20
Résztvevők változása




vissza »