A poszt-szocialista urbanizáció területi jellemzői Magyarországon  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
105534
típus K
Vezető kutató Kovács Zoltán
magyar cím A poszt-szocialista urbanizáció területi jellemzői Magyarországon
Angol cím Spatial pattern of post-socialist urbanisation in Hungary
magyar kulcsszavak poszt-szocialista urbanizáció, városi ás regionális átalakulás, várostérségek differnciálódása
angol kulcsszavak post-socialist urbanisation, urban and regional transformation, differentiation of urban regions
megadott besorolás
Természetföldrajz (Komplex Környezettudományi Kollégium)100 %
Ortelius tudományág: Társadalomföldrajz
zsűri Földtudományok 2
Kutatóhely Földrajztudományi Intézet (Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Beluszky Pál
Dövényi Zoltán
Egedy Tamás
Erőss Ágnes
Kondor Attila Csaba
Sassné Dr. Berényi Eszter
Szabó Balázs
Székely Gáborné
projekt kezdete 2013-01-01
projekt vége 2016-09-30
aktuális összeg (MFt) 14.793
FTE (kutatóév egyenérték) 8.15
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A poszt-szocialista városfejlődés kérdésköre a hazai és nemzetközi földrajzi kutatások fő áramába tartozott az elmúlt két évtizedben. Az eddig megjelent publikációk ugyanakkor nem adtak egyértelmű választ arra, hogy Kelet-Közép-Európa (és Magyarország) valamint Nyugat-Európa országai között konvergencia vagy divergencia figyelhető meg az urbanizáció terén. Hasonlít-e, s ha igen mennyiben, a városhálózatban és városaink belső terében zajló átalakulás a nyugati mintákhoz? A kutatás fő célja a magyarországi urbanizáció területi folyamatainak és a városok belső térszerkezeti átalakulásának átfogó vizsgálata 1990 óta eltelt időszakban. A kutatás célkitűzéseit két, országos (makro), ill. helyi (mikro) szintű vizsgálatokkal kívánjuk magvalósítani. Az országos szintű vizsgálat a népesség és a munkahelyek térbeli koncentrációja, ill. dekoncentrációja alapján az urbanizáció globális ciklusainak hazai tér- és időbeli lefolyását igyekszik felderíteni. A kutatás célja emellett a hazai városhierarchiában az elmúlt két évtizedben bekövetkezett változások feltárása. A helyi szintű vizsgálatokat különböző méretű hazai városok kiválasztott lakónegyedeiben végezzük. A kutatás megújult és hanyatló városrészek társadalmi-gazdasági átalakulására, a folyamat hatótényezőire koncentrál. Míg az országos vizsgálatoknál elsősorban kvantitatív módszereket alkalmazunk, addig az egyes városrészek átalakulását kvalitatív módszerekkel is vizsgáljuk. A kutatás hazai eredményeit összehasonlítjuk a többi poszt-szocialista ország tapasztalataival. Mindezek alapján kidolgozunk egy átfogó elmélet a magyarországi urbanizáció, és a hazai városok átalakulásának összetett folyamatára az 1990 utáni időszakra.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás fő kérdése az, hogy a hazai városfejlődés követi-e a globális, és a szűkebb térségben megfigyelhető trendeket, vagy inkább sajátos, csak rá jellemző vonásokkal bír. A kutatás fő kérdéseit két területi léptékben finomíthatjuk tovább.

Az országos szintű vizsgálatok fő kérdései:

(i) Hogyan illeszkedik a magyarországi urbanizáció a globális urbanizációs modellbe? Az urbanizáció nemzetközi modelljének egyes ciklusai térben és időben hogyan jelentkeztek hazánkban?
(ii) Valóban befejeződött-e a szuburbanizáció fő időszaka, ahogy azt az irodalom sejteti? Vannak-e a dezurbanizáció által érintett térségei hazánknak?
(iii) Melyek az ország növekvő és zsugorodó várostérségei, s milyen okok játszanak szerepet növekedésükben, ill. zsugorodásukban?
(iv) Hogyan alakult át a városhierarchia, a városok versenyképessége hazánkban az 1990 óta eltelt időszakban?

A helyi szintű vizsgálatok fő kérdései:
(i) Milyen új, gazdaságilag versenyképes területhasználati formák jelentek meg városaink belső tereiben 1990 után?
(ii)A városok mely részeit, övezeteit érintette városfelújítás, ill. -hanyatlás az elmúlt időszakban? A poszt-szocialista városi átalakulás általános modellje alkalmazható-e valamennyi városunkra?
(iii) Kik voltak a városfelújítás résztvevői és irányítói, és milyen konfliktusokat eredményezett a megújulás folyamata?
(iv) Hogyan fordítható vissza egyes városrészek leromlása? Milyen lehetőségei vannak a fenntartható városfejlődést célul tűző várospolitikáknak?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás várhatóan:

(i) feltárja a hazai urbanizáció és városi átalakulás elmúlt két évtizedének főbb területi folyamatait, a városfejlődés meghatározó szereplőit és tényezőit;

(ii) elhelyezi a hazai urbanizációs jelenségeket a poszt-szocialista és a globális folyamatokban, s ezzel segítséget nyújt a poszt-szocialista urbanizáció és városi átalakulás átfogó elméleti rendszerének továbbfejlesztéséhez;

(iii) kimutatja és értékeli az 1990 utáni neoliberális regionális- és várospolitikák szerepét a területi folyamatokban;

(iv) empirikus adatokat szolgáltat a 2008 utáni válság hatásairól a városi ingatlanpiacok működése, a városfelújítás és a népesség mobilitása szempontjából;

(v) hozzájárul a magyarországi urbanizációra vonatkozó elméleti ismereteink bővüléséhez;

(vi) olyan elméleti és gyakorlati eredményeket szolgáltat, melyek alapján konkrét javaslatok fogalmazhatók meg a hazai városfejlesztési politika és gyakorlat számára;

(vii) segíti a nemzeti és EU-s források területi allokációjának hatékonyabb tervezését.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Városok jelentik a társadalmi-gazdasági élet gyújtópontjait. Sikerességük, harmonikus fejlődésük kihat szűkebb-tágabb környezet gazdasági teljesítményére. 1990 előtt Magyarországon az állam erőszakosan beavatkozott a települések fejlődésébe. A városok kiváltságos helyzetet élveztek, népességük folytonosan növekedett. A rendszerváltozás után mindez megváltozott, a települések fejlődése is piaci alapokra helyeződött. Szabaddá vált a népesség és a munkahelyek térbeli mozgása, sokan a városokon kívül telepedtek le. Magyarország életében új városfejlődési korszak kezdődött, a városok egy része zsugorodni kezdett. Új folyamatok indultak meg városaink belső tereiben is, új, dinamikusan fejlődő negyedek épültek, miközben a régi építésű városrészek gyors hanyatlásnak indultak. Jelen kutatás a hazánkban 1990 után végbement városfejlődési folyamatokat kívánja feltárni. A vizsgálatokat két szinten tervezzük, egyrészt kimutatjuk Magyarország növekvő és zsugorodó várostérségeit, illetve olyan térségeket, amelyek 1990 előtt kimaradtak a városfejlődésből. Másrészt, kutatjuk a városok belső tereinek átalakulását. Összehasonlítunk az elmúlt két évtizedben megújult, ill. hanyatló városrészeket, statisztikai adatok és kérdőíves felmérések segítségével. A vizsgálatok nyomán meghatározzuk a felújítás és hanyatlás okait és következményeit. Javaslatokat fogalmazunk meg a helyi és országos döntéshozók számára, hogy a városok fejlődésében pozitív változásokat tudjanak serkenteni. Magyarországi vizsgálataink eredményeit összehasonlítjuk a környező, volt szocialista országok tapasztalataival, s általános törvényszerűségeket fogalmazunk meg a tudomány, a gyakorlat és a felsőoktatás számára.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The issue of post-socialist urban transition belonged to the mainstream of geographical research over the last two decades. Publications to date have not, however, given answer to the question whether there is a convergence or divergence between East Central Europe (and Hungary) and Western Europe with regards to urbanisation. Do the transformation of urban network and the restructuring of cities resemble the patterns described in the West? The main aim of this project is to investigate the spatial patterns of urbanisation and urban change in Hungary having taken place since 1990. The objectives of the research will be fulfilled with investigations both on the national (macro) and local (city) levels. Research on the national scale will focus on the time-space manifestations of the global cycles of urbanisation in Hungary through the analysis of the spatial concentration or deconcentration of population and workplaces in the country. In addition, changes in the urban hierarchy will also be detected. On the local level case studies will be performed in selected neighbourhoods of Hungarian cities of different size. Research will focus on the socio-economic changes of renovated and downgrading neighbourhoods. In the course of research on the national scale we intend to apply mainly quantitative methods, whereas at local level mostly qualitative methods are foreseen. The Hungarian research results will be compared with experiences of other post-socialist countries. On the basis of the research a comprehensive theoretical framework of post-socialist Hungarian urbanisation and urban change will be elaborated.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The main question of research is whether the Hungarian model of post-socialist urbanisation and urban restructuring follows the global and regional (ECE) trends, or it has a distinct pathway, rooted in the legacies of the past. We can refine the research questions further on two territorial scales.

Main questions of research on national scale:
(i) How does the Hungarian pattern of urbanisation fit into the global model of urbanisation? How have the different waves of global urbanisation appeared in space and time in Hungary?
(ii) Has the main phase of suburbanisation really finished by now, as it is often implied in the literature? Is there any region in Hungary that has been affected by dezurbanisation?
(iii) Which are the shrinking and expanding city regions of the country and what are the main causes of shrinkage or growth?
(iv) How has the urban hierarchy and the economic competitiveness of cities changed since 1990?

Main questions of research on local scale:
(i) What are the new and economically more efficient uses of urban space in Hungarian cities?
(ii) How have different zones of cities been affected by renewal and downgrading? Is the general model of post-socialist urban change applicable to all Hungarian cities?
(iii) Who were the main actors of urban renewal, and what types of conflict evolved during urban revitalisation?
(iv) How urban decay can be reversed in different neighbourhoods? What are the alternatives of urban policies targeting sustainable urban development?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

This research will:

(i) expand our theoretical knowledge on Hungarian urbanisation;
(ii) reveal the most important features of urbanisation and urban restructuring in Hungary, and the main
stakeholders of urban development over the last two decades;
(iii) fit the Hungarian experience of urbanisation in the concepts of post-socialist and global urbanisation, and hence contribute to the theoretical discussion on post-socialist cities;
(iv) point out and evaluate the role of neoliberal urban and regional policies in the changing spatial pattern of Hungary after 1990;
(v) provide empirical data about the impacts of global financial crisis on the real estate markets and renewal of cities, as well as the mobility of people;
(vi) result theoretical and practical knowledge on the basis of which policy recommendations can be formulated for national and local policy makers;
(vii) contribute to the more efficient territorial allocation of national and EU resources.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Cities constitute the focal points of socio-economic development. Their success and balanced development affect the economic performance of their surroundings. Before 1990 the communist state forcefully intervened in the development of settlements in Hungary. Cities enjoyed privileges in the allocation of resources, thus, their population grew continuously. After the change of regime the development of settlements changed dramatically, central planning was replaced by the disciplines of the market. The movement of people and workplaces in space became free, many of them settled outside the city boundaries. Consequently, some of the Hungarian urban regions started to shrink, and the country entered a new phase of urban development. New spatial pattern inside the cities evolved as well, new, posh districts were developed whereas some of the old residential quarters started to decline rapidly. This research would like to investigate the most important features of urban development in Hungary after 1990 on two territorial levels. On the one hand, shrinking and growing city regions within Hungary will be delimited and the new spatial pattern of post-socialist urbanisation will be pointed out. On the other hand, with the use of statistical data and questionnaire surveys different neighbourhoods within cities that showed up- or downgrading trajectories will be analysed. Reasons for up- or downgrading and the most important actors will be defined. On the basis of the research policy recommendations for national and local policy makers will be formulated. The Hungarian results will be compared with experiences of other post-socialist countries.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás feltárta Magyarország 1990 utáni urbanizációjának és a városok belső átalakulásának számos térfolyamatát. A rendszerváltozás után a népesség vándorlásának fő iránya hazánkban már nem a falvakból a városokba mutatott, hanem a városokból az őket körülvevő kisebb településekbe. A városi szétterülés folyamata szabályozatlanul, külső kontrol nélkül ment végbe, jelentős területi feszültségeket gerjesztve. Korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területek kerültek átminősítésre, miközben megnőtt a beépített területek aránya, s városaink körül jelentősen átalakult a területhasználat. Mindez jelentős nyomást gyakorolt a környezetre. De kihívást jelentett a városi szétterülés társadalmi szempontból is. A munkahely-lakóhely korábban jellemző viszonylagos területi egyensúlya felbomlott, mind több munkavállaló kényszerült arra, hogy ingázzon. 1990 után jelentős átalakulások mentek végbe a városok belső tereiben is. A hátrányos helyzetű csoportok (alacsony iskolázottsággal és jövedelemmel rendelkező népesség) főleg azokba a városrészekbe szorultak vissza, ahol a lakásállomány elavult, a közterületek lepusztultak és hiányosak a szolgáltatások. Ezzel egy időben új, magas státusú lakónegyedek jöttek létre, gyakran lakóparkok formájában, melyek zárványként ékelődnek be a várások szövetébe. A piacgazdasági átmenet nyomán előállt erőteljesebb társadalmi szegregáció nem csak a városok belső tereiben, de a városrégiók szintjén is megfigyelhető volt.
kutatási eredmények (angolul)
This project shed light on various spatial processes of urbanisation and urban transformation in Hungary. After the systemic changes the previously dominant migration from villages to cities became replaced by a new pattern where the main destination was from cities to the surrounding settlements. Urban sprawl commenced without any planning control, and it generated serious tensions. Agricultural land was re-zoned in vast quantity, the extension of artificial land grew substantially, land use pattern around cities fundamentally changed. All these had significant pressure on the natural environment. Urban sprawl had negative impacts in socio-economic sense as well. The relative spatial equilibrium of jobs and workforce crashed over, more and more employees had to commute to work. After 1990 the internal socio-spatial pattern of cities has also changed. Marginalised groups (low level of education and income) became concentrated mainly in those neighbourhoods where the housing stock is obsolete, public spaces are run-down and services are lacking. At the same time new upmarket residential areas were mushrooming in Hungarian cities, often in the form of gated communities that are enclaves in the urban tissue. The transition to market economy has sharpened socio-economic disparities and residential segregation, and not only in the internal space of cities but also on the level of urban regions.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105534
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kovács Z, Wiessner R, Zischner R: Urban Renewal in the Inner City of Budapest, URBAN STUD 50: (1) 22-38, 2013
Kovács Zoltán, Szabó Tünde: A policentrikus városfejlődés térfolyamatai Közép-Európában, TELEPÜLÉSFÖLDRAJZI TANULMÁNYOK 2:(1) pp. 6-19., 2013
Kovács Z, Hegedűs G: Gated communities as new forms of segregation in post-socialist Budapest, CITIES 36: 200-209, 2014
Kovács Z, Tosics I: Urban sprawl on the Danube, In: Stanilov K, Sýkora L (szerk.) (szerk.) Confronting suburbanization: Urban decentralization in postsocialist Central and Eastern Europe. Chichester: Wiley-Blackwell Publishing Ltd., 2014. pp. 33-64. (Studies in Urban and Social Change), 2014
Brade I, Kovács Z: City and Countryside under World Wide Urbanization, REG RES RUS 4: (2) 76-79, 2014
Egedy T, Kovács Z, Szabó B: A kreatív gazdaság helyzete Magyarországon a globális válság időszakában, In: Tózsa I (szerk.) (szerk.) Turizmus és településmarketing : tanulmánykötet. Budapest: BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék, 2014. pp. 17-26., 2014
Fabula Sz, Horváth D, Kovács Z, Boros L: A városi társadalmi sokszínűség mint erőforrás – magyarországi szakpolitikák elemzése Budapest példáján, In: Kóródi T, Sansumné Molnár J, Siskáné Szilasi B, Dobos E (szerk.) (szerk.) VII. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa. Miskolc: Miskolci Egyetem Földrajz Intézete, 2014. pp. 113-123., 2014
Földi Zs, Kovács Z: Neighbourhood dynamics and socio-spatial change in Budapest, EUR REG 19 (2011): (3-4) 7-20, 2014
Kovács Z: New post-socialist urban landscapes, CITIES 36: 179-181, 2014
Kovács Z: A budapesti városrégió térbeli-társadalmi szerkezetének átalakulása, In: Berki M, Halász L (szerk.) (szerk.) A társadalom terei, a tér társadalma: megújulás és fenntarthatóság a város- és térségfejlesztésben : tanulmánykötet Szirmai Viktória születésnapjára. Budapest: Art Webber Studio Kft., 2014. pp. 173-193., 2014
Szabó T, Szabó B, Kovács Z: Polycentric urban development in post-socialist context: the case of the Budapest Metropolitan Region, HUNG GEOGR BULL (2009-) 63: (3) 287-301, 2014
Kovács Z, Wiessner R, Zischner R: Urban Renewal in the Inner City of Budapest, URBAN STUD 50: (1) 22-38, 2013
Kovács Z, Szabó B: Urban restructuring and changing patterns of socio-economic segregation in Budapest, In: Tammaru T, Marcińczak S, Ham M van, Musterd S (szerk.) (szerk.) Socio-Economic Segregation in European Capital Cities: East meets West. London; New York: Routledge, 2016. pp. 238-260., 2016
Egedy T, Kovács Z: Metropolitenskij put' razvitiâ Budapešta = The metropolitan development path of Budapest, UKR GEOGR J 2015: (2) 41-49, 2015
Hruška V, Czapiewski K, Kovács Z: Rural economic development in the post-agricultural era : policy recommendations, STUD OBSZAROW WIEJSKICH 39: 129-144, 2015
Kovács Z: Budapest a Central European metropolis, In: Jeney L, Karácsonyi D (szerk.) (szerk.) Minsk and Budapest, the two capital cities: selected studies of post-socialist urban geography and ecological problems of urban areas. Budapest; Minsk: Department of Economic Geography and Futures Studies, Corvinus University of Budapest; Geographical Institute, Research Centre for Astronomy and Earth Sciences, Hungarian Academy of Sciences, 2015. pp. 19-48., 2015
Kovács Z, Csachová S, Ferenc M, Hruška V, Konopski M: Development policies on rural peripheral areas in Visegrad Countries, STUD OBSZAROW WIEJSKICH 39: 77-101, 2015
Kovács Z, Egedy T, Szabó B: Az ingázás területi jellemzőinek változása Magyarországon a rendszerváltozás után, TERÜLETI STATISZTIKA 55: (3) 233-253, 2015
Kovács Z, Szabó B: Az ingázás területi jellemzőinek átalakulása hazánkban a rendszerváltozás után, In: Keczeli Lajos, Kovács István Péter, Nezdei Csilla (szerk.) (szerk.) Geográfus körút 60. Pécs: Virágmandula Kft., 2015. pp. 161-178., 2015
Kovács Z, Wiessner R, Zischner R: Beyond gentrification: diversified neighbourhood upgrading in the inner city of Budapest, GEOGR-SBORNIK CGS 120: (2) 251-274, 2015
Marcińczak S, Tammaru T, Novák J, Gentile M, Kovács Z, Temelová J, Valatka V, Kährik A, Szabó B: Patterns of socioeconomic segregation in the capital cities of fast-track reforming postsocialist countries, ANN ASSOC AM GEOGR 105: (1) 183-202, 2015
Neugebauer C, Kovács Z: Paths of Socio-Spatial Change in Post-Socialist Cities – Insights from Five City-Regions in Central and Eastern Europe, In: Lang T, Henn S, Sgibnev W, Ehrlich K (szerk.) (szerk.) Understanding Geographies of Polarization and Peripheralization: Perspectives from Central and Eastern Europe and Beyond. Basingstoke: Palgrave Macmillan, 2015. pp. 171-198. (New Geographies of Europe), 2015
Egedy T, Kovács Z, Szabó B: A kreatív gazdaság helyzete Magyarországon a globális válság időszakában, In: Tózsa István (szerk.) (szerk.) Turizmus és településmarketing: Tanulmánykötet. Budapest: BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék, 2014. pp. 17-26., 2014
Berényi, B. E., Kovács, Z.: Upward trajectories in Hungarian cities in the context of gentrification, EUGEO Budapest 2015: congress programme and abstracts. 263 p., 2015
Kondor A. Cs.: Helyi konfliktusok Budapest szuburbán zónájában, Földrajzi Közlemények 140: (3) pp. 216-228., 2016
Berényi B. E.: Dzsentrifikációkutatás a poszt-szocialista városokban - merre tovább?, Földrajzi Közlemények 140: (3) pp. 204-215., 2016
Egedy T, Kovács Z, Kondor A Cs: Metropolitan region building and territorial development in Budapest: the role of national policies, INT PLAN STUD InPress: 16, 2016
Egedy T.: A külföldre ingázás statisztikai, demográfiai és területi jellemzői Magyarországon, In: Illés S., Simonyi P. (szerk.) Migráció és cirkuláció. Budapest: Tullius Kiadó (in press)., 2016





 

Projekt eseményei

 
2016-09-02 09:14:08
Résztvevők változása
2015-05-20 09:09:14
Résztvevők változása




vissza »