A szociálpolitika Magyarországon 1968 után: formáló erők, intézmények és funkciók  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
105563
típus K
Vezető kutató Tomka Béla
magyar cím A szociálpolitika Magyarországon 1968 után: formáló erők, intézmények és funkciók
Angol cím Social policy in Hungary after 1968: stakeholders, institutions and functions
magyar kulcsszavak szociálpolitika, Magyarország, 20. század
angol kulcsszavak social policy, Hungary, 20th century
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Társadalomtörténet
zsűri Történelem
Kutatóhely Történeti Intézet (Szegedi Tudományegyetem)
résztvevők Bódy Zsombor
Szikra Dorottya
projekt kezdete 2013-02-01
projekt vége 2016-07-31
aktuális összeg (MFt) 9.220
FTE (kutatóév egyenérték) 2.40
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A korábbi, az OTKA által támogatott kutatásainkhoz kapcsolódó, s egyben azok harmadik, lezáró szakaszát jelentő projekt a szociálpolitika és általában a jóléti rendszer változásainak átfogó, levéltári forrásokon alapuló vizsgálatára vállalkozik Magyarországon az 1968 és 1990 közötti időszakban. Általánosan megfogalmazva a kutatás célja annak meghatározása, hogy milyen tényezők formálták a magyarországi szociálpolitikát e korszakban, mi volt a jóléti intézmények fejlődésének iránya, milyen szélesebb értelemben vett társadalmi funkciókat töltöttek be ezek az intézmények, s kik voltak a szociálpolitika célcsoportjai. Konkrétabban a kutatás három fő területen kíván hozzájárulni a Kádár-rendszer szociálpolitikájának vizsgálatához. Egyrészt új, eddig nem hasznosított forrásokat hasznosít. Emellett több, a korábbi vizsgálatokban alig megjelenő nézőpontot is érvényesít. Mindenekelőtt a hazai szociálpolitika történeti kutatására eddig döntően jellemző funkcionalista szemléletmóddal szemben jelentős szerepet szán a politikai-intézményi tényezők elemzésének. Végül a projekt új területek vizsgálatára is vállalkozik, melyek közé tartoznak a következők: az 1968-as gazdasági reform, illetve az 1970-es évek végétől mindinkább érezhető gazdasági, majd politikai válságjelenségek hatása a szociális rendszerre; a pronatalista jóléti intézmények fejlődése és ezek hosszú távú hatása a szociálpolitika szerkezetére; valamint az üzemi szociálpolitika jelentőségének és célcsoportjainak vizsgálata. Céljaink közé tartozik a magyarországi társadalomtörténészek által alig gyakorolt forráskiadás is.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás fő célja annak meghatározása, hogy milyen tényezők formálták a magyarországi szociálpolitikát e korszakban, mi volt a jóléti intézmények fejlődésének iránya, milyen szélesebb értelemben vett társadalmi funkciókat töltöttek be ezek az intézmények, s kik voltak a szociálpolitika célcsoportjai. Hipotézisünk szerint a társadalmi illetve politikai-intézményi tényezők a késő-Kádár-korszak jóléti fejlődésének jobb magyarázatát adják, mint a döntően gazdasági tényezőkön nyugvó interpretációk. Ennek megfelelően az 1968-as gazdasági reform nem jelentett önmagában fordulópontot a szociálpolitikában, s a gazdasági reform utáni változások iránya nem a szociális rendszer piacosítása volt. Az 1970-es évek végétől súlyosbodó gazdasági válságjelenségekkel párhuzamosan éppen a szociális jogok kiterjesztése következett be, vagyis a válsághelyzet inkább fokozta a szociálpolitikai aktivitás, mint csökkentette azt. Ennek fő oka az volt, hogy a rezsim ezáltal próbálta csökkenteni a több területen fokozatosan jelentkező válsággal párhuzamosan kibontakozó legitimációs deficitet. Elképzelésünk szerint a szociálpolitikát alakító társadalmi tényezők mindenekelőtt a pronatalista célok intézményesülésén keresztül jelentkeztek, melyek jelentősen és máig kihatóan befolyásolták a magyarországi szociálpolitika szerkezetét. További hipotézisünk szerint az eddig kevéssé vizsgált üzemi szociálpolitika a jóléti rendszer olyan fontos területét jelentette, mely az univerzalizmust mérsékelte, azáltal, hogy a nagyüzemi munkavállalók egy részét privilegizált helyzetbe hozta.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Az 1968-as gazdasági reform hatásainak feltárása a szociálpolitikai döntéshozatal mechanizmusaira hozzájárulna a második világháború utáni hazai szociális rendszer formálódását befolyásoló tényezők és azok kölcsönhatásainak megismeréséhez. A szociálpolitika fejlődési szakaszainak elhatárolása általánosabb tanulságokkal is szolgál, különösen a társadalomtörténeti korszakok és a politikatörténeti fordulópontok viszonyára vonatkozóan. A szociális rendszer funkcióinak kutatása révén képet kaphatunk arról, hogy a szociális biztonság megteremtésén túl milyen társadalmi-gazdasági következményei voltak a szociális rendszer átalakulásának a vizsgált periódusban. A forráskiadvány megjelentetése elősegítené azt, hogy a történetírás más ágai is fokozottabban integrálják a szociálpolitikával kapcsolatos ismereteket, s a szociálpolitika története kiszabaduljon a magyar történetíráson belüli meglehetősen merginalizált helyzetéből.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás a szociálpolitika és általában a jóléti rendszer változásainak átfogó, levéltári forrásokon alapuló vizsgálatára vállalkozik Magyarországon az 1968 és 1990 közötti időszakban. A kutatás célja annak meghatározása, hogy milyen tényezők formálták a magyarországi szociálpolitikát e korszakban, mi volt a jóléti intézmények fejlődésének iránya, milyen szélesebb értelemben vett társadalmi funkciókat töltöttek be ezek az intézmények, s kik voltak a szociálpolitika célcsoportjai. A célok közé tartozik a magyarországi társadalomtörténészek által alig gyakorolt forráskiadás is.

A vizsgálat hozzájárul nem csak a második világháború utáni magyarországi szociálpolitika fejlődését meghatározó tényezők, hanem a Kádár-rendszer dinamikájának jobb megértéséhez is. A szociális rendszer funkcióinak kutatása révén képet kaphatunk arról, hogy a szociális biztonság megteremtésén túl milyen társadalmi-gazdasági következményei voltak a szociális rendszer átalakulásának a vizsgált periódusban. Tovább a kommunista rendszer társadalmi örökségének mélyebb ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a rendszerváltozás utáni jóléti átalakulást, s ezzel elkerüljük a költséges politikai kudarcokat ezen a téren. A forráskiadvány megjelentetése elősegítheti azt, hogy a történetírás más ágai is fokozottabban integrálják a szociálpolitikával kapcsolatos ismereteket, s azokat a politikai döntéshozók is jobban felhasználják.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The present research project, which is the third and final part of a series of projects funded by the HSRF (OTKA), aims at a comprehensive research into the changes of social welfare arrangements in Hungary between 1968 and 1990. In general, the research endeavours to investigate what factors shaped Hungarian social policy in this period, what the direction of the development of welfare institutions was, what social functions these institutions fulfilled, and who their target groups were. More specifically, the project intends to contribute to the research of social policy in communist Hungary in three major ways. First, it explores new, so far unexploited archival sources. Secondly, the project implements scholarly perspectives which had been quite neglected in earlier analyses: contrary to the functionalist approach that mostly prevailed in the historical research of Hungarian social policy, this research assigns a significant role to the examination of political–institutional factors. Finally, the project embraces aspects of the history of social policy in Hungary less frequented in scholarship which include the investigation of the impact of the 1968 New Economic Mechanism on welfare arrangements; the effects of economic and political crisis on the social system becoming increasingly manifest from the late 1970s; the evolution of pronatalist welfare institutions and their long-run impact on the structure of social rights; and the analysis of the role of fringe benefits and the target groups of these services.
The project also aims at the collection and publication of archival and other primary sources that have rarely been practiced by social historians in Hungary.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The research intends to investigate what factors shaped Hungarian social policy in this period, what the direction of the development of welfare institutions was, what social functions these institutions fulfilled, and who their target groups were. We hypothesize that social and political–institutional factors provide a more plausible interpretation of late-Kadarian welfare development, than those approaches primarily focusing on economic aspects. Consequently, the economic reform of 1968 did not yield to a turning point in social policy per se, and the changes after the economic turn did not point toward the marketization of the welfare system. The extension of the social rights ensued in turn parallel to the increasingly grave economic crisis from the late 1970s, that is, the deepening economic crisis rather intensified activities in social policy, instead of decreasing it. Its main reason was that the regime tried to moderate the legitimacy deficit that was continuously progressing along with economic exigencies by the more inclusive and generous social policy. We also assume that the social factors shaping welfare policy were primarily represented by the gradual institutionalisation of pronatalist goals and policies, which had a fundamental impact on the structure of social rights in Hungary ever since. Moreover, we claim that fringe benefits (factory social policy), which had also been a relatively neglected research area so far, constituted a significant component of social welfare, and hindered the realisation of universalism by granting privileges to certain groups of employees.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The investigation into the patterns of social policy development will contribute to a better comprehension of the determinants of the social welfare system in post-war Hungary and the dynamics of the Kádár-regime. The demarcation of phases and periods of development is expected to result in more general lessons regarding the social history of the period, particularly as far as the relationship between the turning points of political history and social history are concerned. The focus on the functions of the social welfare system will enhance our knowledge on the consequences of the transformation of social welfare regimes in the period investigated. Moreover, a more thorough knowledge of the institutional and other constraints imposed by the legacy of the communist era might also enhance our understanding of the social welfare system of the post-communist period and is instrumental in avoiding policy failures. Finally, the publication of archival sources will contribute to the integration of social policy related themes into the concern of other branches of historical research and might facilitate the emergence of the history of social policy from its fairly marginalized position within Hungarian historiography.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The research project aims at a comprehensive research into the changes of social welfare arrangements in Hungary between 1968 and 1990. The project endeavours to investigate what factors shaped Hungarian social policy in this period, what the direction of the development of welfare institutions was, what social functions these institutions fulfilled, and who their target groups were. The project also aims at the collection and publication of archival and other primary sources that have hardly been practiced by social historians in Hungary.

The investigation will contribute to a better comprehension of the determinants of the social welfare system in post-war Hungary and the dynamics of the Kádár-regime. Moreover, a more thorough knowledge of the institutional and other constraints imposed by the legacy of the communist era might also enhance our understanding of the social welfare system of the post-communist period. The publication of archival sources might contribute to the integration of social policy research into the concern of other branches of historiography and even of political decison makers.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Eredményeink szerint ugyan az 1968 utáni magyarországi szociálpolitikai fejlődés alakításában a funkcionalista iskola által feltárt tényezőknek is lehet szerepe, de a politikai-intézményi faktorok erőteljesebb szerepet játszottak. Az új gazdasági mechanizmus kimunkálását és bevezetését megelőzte azoknak a politikai elképzeléseknek a kialakulása, melyek kijelölték a szociálpolitikai reformok útját az 1960-as éveket követően. A szociálpolitika alapvető funkciója és egyben deklarált célja a társadalmi különbségek csökkentése és a szegénység felszámolása volt 1968 után. E mellett azonban sokszor az eredeti céloknak ellentmondó módon más, az egyes időszakokban változó funkciókat is betöltött a szociálpolitika rendszere. Ezek közé tartozott az ipar, azon belül a nehézipar munkaerő-igényének kielégítése, valamint a bérrendszer rugalmatlanságának csökkentése, s így a teljesítményre ösztönzés elősegítése, mint azt az Ikarus vállalat példája is mutatja. Emellett a népesedéspolitikai célok hangsúlyosan jelentek meg az 1960-as évek első felétől. Végül az ideológiai funkció mindvégig jelen volt, de csökkenő jelentőséggel bírt a vizsgált időszakban.
kutatási eredmények (angolul)
The results of the project show that the factors revealed by the functionalist school played a significant role in the evolution of social policy in Hungary after 1968; however, political and institutional factors dominated as the determinants of these developments. In accordance with this, the planning and realization of the New Economic Mechanism was predated by the emergence of those political proposals that paved the way for the social policy reforms in the following decades. A significant and declared aim of social policy schemes was the alleviation of poverty and the moderation of social inequalities after 1968. However, social policy measures fulfilled other, often conflicting functions as well, including the mobilization of work force for industry, in particular, for heavy industry; the moderation of the inelasticity of the wage structure, and thus, offering more incentives for the work force, demonstrated by the Ikarus company. Moreover, pronatalist population policy considerations emerged emphatically from the early 1960s. Finally, the ideological function prevailed, however, with a decreasing significance over time.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105563
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Tomka Béla: Szociálpolitika: Fejlődés, formák, összehasonlítások, Budapest: Osiris Kiadó, 2015
Szikra Dorottya: Recent Changes Moving Hungary Away from the European Social Model, In: Daniel Vaughan-Whitehead (szerk.) The European Social model in crisis: Is Europe losing its soul? Cheltenham: Edward Elgar Publishing - International Labour Office, 2, 2015
Bódy Zsombor: Enthralled by Size. Business History or History of the Technocracy in the Study of a Hungarian Socialist Factory, Hungarian Historical Review, vol. 4, no. 4, 964-989., 2015
Bódy Zsombor: „Kisül ily módon, hogy Magyarországon mégsem nyárson sütik a szocialistákat”, Aetas, 29. évf. 3. szám. 127-151., 2014
Tomka Béla: A Social History of 20th Century Europe, London: Routledge, 552 p., 2013
Szikra Dorottya: Welfare Co-operatives’ and social policy between the two World Wars in Hungary, In. Hilson, Mary, Pirjo Markkola and Ann-Catrin Östman (eds.). Co-operatives and the “‘Welfare Co-operatives’ and social policy between the two World Wars in Hungary.”Wel, 2013
Szikra Dorottya: “Austerity Policies and Gender Impacts in Hungary.”, Working Paper. Friedrich Ebert Stiftung, Budapest Büro. 2013. május., 2013
Bódy Zsombor: Magyarország társadalomtörténete a két világháború között., PPKE BTK, 2013. 161. o. ISBN 978-963-308-086-3, 2013
Bódy Zsombor: Egy szocialista járműipari vállalat születése. Vállalati fejlődés a stráfkocsiktól a repülőgépeken át az önhordó karosszériás autóbuszokig, KORALL 52. 14. évf. 2013. 91-112., 2013
Szikra Dorottya-Scharle Ágota: Recent Changes Moving Hungary Away from the European Social Model, In. Daniel Vaughan-Whitehead (ed.) The European Social Model in Times of Economic Crises. ILO - EU, Geneva - Brussels, 2014, 219-253., 2014
Szikra Dorottya, Aczél Zsófia, Dorota Szelewa: The Changing Language of Social Policy in Hungary and Poland, ” In: Klaus Petersen and Daniel Beland (szerk.) Analysing Social Policy Concepts and Language: Comparative and Transnational Perspectives. Bristol: The Policy Press., 2014
Szikra Dorottya: Family Policies and Gender under State Socialism. The three-year-long parental leave and the fate of nurseries between 1960 and 1990, Social Politics (forthcoming) http://sp.oxfordjournals.org/, 2016
Szikra Dorottya (with Christina Rat): Family policies and social inequalities in Central and Eastern Europe. A comparative analysis of Hungary, Poland and Romania between 2005-2015, Guðný Björk Eydal and Tine Rostgaard (eds.): Handbook of child and family policy. Cheltenham: Edward Elgar Publishing (forthcoming), 2016
Szikra Dorottya (Tomasz Inglot-tal és Cristina Rat-tal): Welfare States and Families in a Changing Europe: A Comparison of Hungary, Poland, and Romania, (forthcoming) Cambridge University Press. A kézirat leadása 2016. őszén várható., 2017




vissza »