Az 1515-ös bécsi fejedelmi találkozó forrásai és története  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
105916
típus K
Vezető kutató Tringli István
magyar cím Az 1515-ös bécsi fejedelmi találkozó forrásai és története
Angol cím The sources and history of the 1515 Habsburg-Jagiello royal summit in Vienna
magyar kulcsszavak történelem, dinasztiatörténet, diplomáciatörténet, középkor, koraújkor, házasság, királylányok
angol kulcsszavak history, dynastic history, history of diplomacy, Middle Ages, early modern period, marriages, royal princesses
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Történelem
zsűri Történelem
Kutatóhely Történettudományi Intézet (Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
résztvevők Kovács Péter
Lakatos Bálint Péter
Majorossy Judit
Martí Tibor
Neumann Tibor
Péterfi Bence
Réthelyi Orsolya
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2017-08-31
aktuális összeg (MFt) 11.825
FTE (kutatóév egyenérték) 9.64
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A pályázat célja az 1515-ös Habsburg–Jagelló kettős házassági szerződés és az ahhoz kapcsolódó bécsi fejedelmi találkozón megjelent résztvevők politikai céljainak feltárása egy tanulmánykötetben, a kongresszus forrásainak kiadása, valamint egy középkori Habsburg-magyar okmánytár elkészítése. A pályázatban részt vevők feldolgozzák a Jagelló dinasztia magyar-cseh ágának trónöröklési politikáját, Habsburg Mária és Jagelló Anna korai életútját, a konferencia résztvevőinek politikáját, elemzik a szerződéseket és végrehajtásukat, leírják a konferencián alkalmazott diplomáciai technikákat. A pályázat túlnyomórészt forrásfeltárásra kér támogatást: az 1515-ös fejedelmi találkozón uralkodók vagy követek útján részt vett, eddig e szempont szerint át nem kutatott országok levéltárainak anyagát tárják fel.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

1.) Milyen politikai célokat követtek az 1515-ös bécsi fejedelmi kongresszuson részt vevő Habsburg, Jagelló, Zollern, Wittelsbach, Mecklenburgi és Württembergi fejedelmi és más kisebb dinasztiák a kongresszuson? 2.) Mi indokolta az ott megkötött szerződések egy pontjait? 3.) Ulászló magyar és cseh országcsoportjának politikusai képviseltek-e sajátos nemzeti érdekeket? 4.) Hogyan valósultak meg az 1515-ös kongresszuson megkötött szerződések? 5.) Milyen diplomáciai technikákat alkalmaztak?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Az 1515-ös bécsi fejedelmi találkozó eddigi feldolgozásai vagy a Jagellók lengyel-litván ágának vagy a Habsburgok szempontjai szerint dolgozták fel az eseményeket. A pályázat eredményeként feltárul a Jagellók magyar-cseh ága politikájának és a kongresszus más résztvevőinek diplomáciai céljai is, így egy komplex feldolgozásra nyílik lehetőség. A kutatáshoz kapcsolódó két forráskiadványt az európai medievisztika és a kora újkor kutatói egyaránt használhatják. Európa sorsát 400 esztendőre meghatározó politikai esemény megírása történik meg.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

2015-ben lesz az 1515-ös bécsi fejedelmi találkozó ötszázadik és a napóleoni háborúkat lezáró 1815-ös bécsi kongresszus kétszázadik évfordulója. Az előbbi négyszáz az utóbbi száz évre határozta meg Európa jövőjét. Az 1515-ös fejedelmi találkozó és a kettős házassági szerződés eredményeként lett Habsburg Mária férje II. Lajos magyar és cseh király, a Jagelló Annáé pedig Habsburg Ferdinánd, a későbbi császár, és egy évtized múlva a Habsburgok kerültek Magyarország és Csehország trónjára. A projekt célja az 1515-ös találkozó teljes körű feldolgozása: az arra vonatkozó források feltárása és összegyűjtése, a Jagellók magyar és cseh ágának trónöröklési politikájának feldolgozása, a fejedelmi találkozó résztvevői politikai céljainak és az alkalmazott diplomáciai technikák leírása. A projekt résztvevői végigkutatják azoknak az egykori országoknak, illetve uralkodócsaládoknak a levéltárait, amelyek részt vettek az 1515-ös fejedelmi tanácskozáson, és ahol ilyen kutatás még nem történt. A projekt végén megjelenik egy tanulmánykötet a fejedelmi találkozóról, egy, a találkozó forrásait tartalmazó forráskiadvány, továbbá egy okmánytár, amely a Habsburg-magyar kapcsolatok összes középkori forrását közli.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The objectives of the project are the exploration of the political goals of the Habsburg-Jagiello double marriage treaty of 1515, and those of the participants attending the Vienna Congress, in the form of a volume of research articles. Furthermore, the project aims at the publication of the source materials of the Congress, as well as a source publication on the subject of medieval Habsburg-Hungarian relations. Participants in the project will give a comprehensive analysis of the succession policy of the Hungarian-Bohemian branch of the Jagiellon dynasty, the early histories of Mary of Hungary and Anne Jagiello, the political ambitions of the people attending the Congress. They will also investigate the treaties and their implementation, and give a description of the diplomatic techniques used at the royal summit. The project requests resources predominantly for surveying the sources. It aims at finding and making available the source material of those archives, which certainly contain relevant documents, – since princes or diplomats of the given country participated in the summit –, but which archives have not yet been explored in the light of the present subject.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

1.) What were the political objectives of the princely houses of Habsburg, Jagiello, Zollern, Wittelsbach, Mecklenburg and Württemberg, and those of the smaller dynasties at the Congress of Vienna of 1515? 2.) What is the background of the different issues included in the contracts signed at the summit? 3.) Did the politicians of the Hungarian and Czech composite states of Wladislas II Jagiello represent specific national interests? 4.) How were the treaties signed at the 1515 Congress implemented? 5.) What types of diplomatic techniques were employed?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The historical analyses of Vienna Congress of 1515 have been so far written with focus either on the Polish-Lithuanian branch of the Jagiello dynasty, or on the Habsburg house. The present project will shed light on the diplomatic objectives of the Hungarian-Bohemian branch of the Jagiellon dynasty and other participants of the royal summit and will allow a complex investigation of the events. The two source publications resulting from the project can be used by researchers of medieval studies and early modern studies alike. Through the project the history of an event will be written, which determined the fate of Europe for four hundred years.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The year 2015 will mark the 500th anniversary of the first Congress of Vienna of 1515 and the 200th anniversary of the second Congress of Vienna of 1815 concluding the Napoleonic Wars. The former event determined the history of Europe for the four hundred years following the summit, the latter for the hundred following it. As result of the princely summit of 1515 and the double marriage treaties signed on this occasion Mary of Hungary was married to Louis Jagiello, king of Hungary and Bohemia, and Anne Jagiello to Ferdinand of Habsburg, the later Emperor Ferdinand I. Within a decade the Habsburg dynasty succeeded to the thrones of Hungary and Bohemia. The goal of the project is the comprehensive investigation and analysis of the Congress of Vienna of 1515: collecting and analysing the source material related to the summit, the examination of the succession policy of the Hungarian-Bohemian branch of the Jagiello dynasty, charting the political ambitions of the participants of the Congress, and describing the diplomatic techniques applied by them. Participants of the project will systematically investigate the archives of those countries or dynasties, which attended the princely summit of 1515 on those locations where such research has not yet taken place. As a result of the project a volume of research articles about the Congress will be published, in addition to the two source publications, one of these collecting the documents of the summit, and the other exhaustively assembling the sources of the history of Habsburg-Hungarian relations in the medieval period.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatócsoport 4 feladatott végzett el: kutatott minden számba jöhető európai levéltárban az 1515-ös kongresszus forrásainak feltárása érdekében, az így szerzett ismereteket konferenciákon és publikációkban közölte, összeállította a Kunsthistorisches Museum 1515-ös kiállításának magyar anyagát, a forrásokat publikálásra előkészítette. A következő új tudományos eredmények születtek meg: A Jagelló-kori cseh-magyar diplomácia elszigeteltsége tévedés: a budai udvar 1515-ben aktívan alakította az eseményeket. A nagy diplomáciai rendezvények és az ott megkötött szerződések rendszeresen foglalkoztak olyan kisebb és helyi jelentőségű ügyekkel is, melyek az országok elitjeinek tagjai számára fontosak voltak. A diplomáciai jelentések történeti jelentőségét az eddigi kutatások eltúlozták. Ezek olyan „információs piacról” szerezték ismereteiket, amely sokak számára elérhető volt. A magyar királyi udvar még a középkor végén is feltehetőleg írásban rögzített szabályok nélkül működött, az ezek bevezetésére tett kísérleteket pedig visszautasította. A nagy városok polgári elitje jó kapcsolatokat tudott kiépíteni a királyi udvar tagjaival is, ha az udvar ott tartózkodott. A következő új és jelentős forrásokat tárták fel: ferrarai követjelentés a kongresszusról a danzigi polgármester naplójának egy eddig ismeretlen verziója a bajor hercegek úti kiadását tartalmazó számadáskönyv.
kutatási eredmények (angolul)
The research group accomplished four tasks: collected material from all relevant European archives to locate the sources of the 1515 Habsburg-Jagiello royal summit, disseminated the results in the form of conference papers and publications, compiled the Hungarian material of the 1515 exhibition on the Kunsthistorisches Museum, and prepared the sources for publication. The following new research conclusions have been reached: The idea of the isolation of the Bohemian-Hungarian diplomacy in the Jagiello period is a misconception: the Buda court actively shaped the events. The large diplomatic events and the resulting treaties regularly dealt with smaller and more locally significant issues, which were important for the elites of the countries involved. The historical significance of diplomats’ reports has been exaggerated by previous research. These reports rely on material obtained from the “information market”, which was open to a many people. It is very likely that the Hungarian royal household functioned without written court ordonnances up to the end of the Middle Ages, and rejected efforts to introduce these regulations. The urban elites of the large towns established good contacts with members of the royal court when the court was positioned in these towns. The following significant sources were disclosed: the report of the emissary from Ferrara on the 1515 summit, the previously unknown version of the diary of the mayor of Gdansk, the financial accounts of the travel expenses of the Bavarian princes.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105916
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Tringli István: Der Doppelhairatsvertrag, Österreich Edition, 2013
Tringli István: Almut Bues Die Jagiellonen. Herrscher zwischen Ostsee und Adria., Századok 147 (2013) 537-538., 2013
Tringli István: Két kiállítás a középkor végi Közép-Európáról., Századok 147 (2013) 538-539., 2013
Péterfi Bence: A Magyar Királyság és a bajor Hercegség diplomáciai-politikai kapcsolatai a 15-16. században. Hungarikakutatások a müncheni levél- és kézirattárakban, Világtörténet 37 [ÚF 5] (2015) 113-143., 2015
Neumann Tibor: Találkozó Konstanzban. A Kórógyiak grófi címe., Turul 87. (2014/3) 104–108., 2014
Neumann Tibor: Szapolyai János és a Dózsa-féle parasztháború, Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 50. (2015/1) 75–83., 2015
Neumann Tibor: Bulgária – Erdély – Temesvár. Szapolyai János és a parasztháború., Keresztesekből lázadók. Tanulmányok 1514 Magyarországáról. Szerk. C. Tóth Norbert és Neumann Tibor. (Magyar Történelmi Emlékek, Értekezések) Budapest, MTA BTK, 2015. 103–, 2015
Neumann Tibor: Účty dvora prince Zikmunda Jagellonského, vévody hlohovského a opavského, nejvyššího hejtmana Slezska a Lužic, z let (1493) 1500–1507. /, Századok 149. (2015) 5. szám, 1295–1296., 2015
Neumann Tibor: Mátyás herceg (Szerény adalék a Hunyadi családfához), Turul 88. (2015/2) 72–73., 2015
Neumann Tibor: Treffen in Konstanz. Der Grafentitel „zu Castell” der ungarischen Familie Kórógy im 15. Jahrhundert, Herold Jahrbuch. Neue Folge 20. Band. Hg. von Peter Bahl und Eckart Henning. Berlin, 2015. 129–140., 2015
Neumann Tibor: A kassai hadjárat. II. Ulászló zsoldosserege és a lengyelek elleni harc (1490–1491)., Elfeledett háborúk. Középkori csaták és várostromok (6–16. század). Szerk. Pósán László és Veszprémy László. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2016. 363–397., 2016
Neumann Tibor: Trónharcok Mátyás halála után. Corvin János és Jagelló Ulászló küzdelme a hatalomért., Rubicon 2016/5–6. 14–23., 2016
Péterfi Bence: Az 1515. évi belső-ausztriai parasztháború és magyarországi kapcsolatai., Keresztesekből lázadók: Tanulmányok 1514 Magyarországáról. Szerk. C. Tóth Norbert, Neumann Tibor. Bp. 2015. 333-375., 2015
Péterfi Bence: Kanizsai János pályafutás a Magyar Királyságban és a Szent Római Birodalomban a 15–16. század fordulóján., Századok 150 (2016) 443-472., 2016
Péterfi Bence: A "fekete sereg" ausztria végnapjai (1493)., Elfeledett háborúk. Középkori csaták és várostromok (6-16. század). Szerk. Pósán László, Veszprémy László. Bp. 2016. 398-425., 2016
Péterfi Bence: A fekete sereg: Mátyás király sziléziai zsoldosai., Rubicon 27 (2016) 4. sz. 70-72., 2016
Lakatos Bálint: Dózsa Györg, Jean Hannart és a "ceglédi kiáltvány". Három újabb forrás az 1514. évi parasztháború eseméyntörténetéhez, Történelmi Szemle 58 (2016) 277-302., 2016
Péterfi Bence: Mátyás király és Árpád-házi Szent Margit, Az első 300 év Magyarországon és Európában. A Domonkos-rend a középkorban. Szerk. Csurgai Horváth József, 2017
Péterfi Bence: Régi és új oklevelek Árpádházi Margit szentté avatásának történetéhez (1272-1467)., Az első 300 év Magyarországon és Európában. A Domonkos-rend a középkorban. Szerk Csurgai Horváth József, 2017
Tringli István: Három német kiállíts a reformációról. Stralsund-Rostock- Berlin., Világtörténet 7 (39) 2017, 2017
Martí Tibor: Pklevelek Aragóniai Betrix hagyatékából. Magyar vonatkozású források a spanyol katonai lovagrendek iratanyagában, Történelmi Szemle (59), 2017





 

Projekt eseményei

 
2015-11-12 15:35:40
Résztvevők változása
2014-02-05 08:57:39
Résztvevők változása
2012-07-30 14:09:23
Résztvevők változása




vissza »