Az 1515-ös bécsi fejedelmi találkozó forrásai és története  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
105916
típus K
Vezető kutató Tringli István
magyar cím Az 1515-ös bécsi fejedelmi találkozó forrásai és története
Angol cím The sources and history of the 1515 Habsburg-Jagiello royal summit in Vienna
magyar kulcsszavak történelem, dinasztiatörténet, diplomáciatörténet, középkor, koraújkor, házasság, királylányok
angol kulcsszavak history, dynastic history, history of diplomacy, Middle Ages, early modern period, marriages, royal princesses
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Történelem
zsűri Történelem
Kutatóhely Történettudományi Intézet (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
résztvevők Kovács Péter
Lakatos Bálint Péter
Majorossy Judit
Martí Tibor
Neumann Tibor
Péterfi Bence
Réthelyi Orsolya
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2017-08-31
aktuális összeg (MFt) 11.825
FTE (kutatóév egyenérték) 9.64
állapot aktív projekt





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatócsoport 4 feladatott végzett el: kutatott minden számba jöhető európai levéltárban az 1515-ös kongresszus forrásainak feltárása érdekében, az így szerzett ismereteket konferenciákon és publikációkban közölte, összeállította a Kunsthistorisches Museum 1515-ös kiállításának magyar anyagát, a forrásokat publikálásra előkészítette. A következő új tudományos eredmények születtek meg: A Jagelló-kori cseh-magyar diplomácia elszigeteltsége tévedés: a budai udvar 1515-ben aktívan alakította az eseményeket. A nagy diplomáciai rendezvények és az ott megkötött szerződések rendszeresen foglalkoztak olyan kisebb és helyi jelentőségű ügyekkel is, melyek az országok elitjeinek tagjai számára fontosak voltak. A diplomáciai jelentések történeti jelentőségét az eddigi kutatások eltúlozták. Ezek olyan „információs piacról” szerezték ismereteiket, amely sokak számára elérhető volt. A magyar királyi udvar még a középkor végén is feltehetőleg írásban rögzített szabályok nélkül működött, az ezek bevezetésére tett kísérleteket pedig visszautasította. A nagy városok polgári elitje jó kapcsolatokat tudott kiépíteni a királyi udvar tagjaival is, ha az udvar ott tartózkodott. A következő új és jelentős forrásokat tárták fel: ferrarai követjelentés a kongresszusról a danzigi polgármester naplójának egy eddig ismeretlen verziója a bajor hercegek úti kiadását tartalmazó számadáskönyv.
kutatási eredmények (angolul)
The research group accomplished four tasks: collected material from all relevant European archives to locate the sources of the 1515 Habsburg-Jagiello royal summit, disseminated the results in the form of conference papers and publications, compiled the Hungarian material of the 1515 exhibition on the Kunsthistorisches Museum, and prepared the sources for publication. The following new research conclusions have been reached: The idea of the isolation of the Bohemian-Hungarian diplomacy in the Jagiello period is a misconception: the Buda court actively shaped the events. The large diplomatic events and the resulting treaties regularly dealt with smaller and more locally significant issues, which were important for the elites of the countries involved. The historical significance of diplomats’ reports has been exaggerated by previous research. These reports rely on material obtained from the “information market”, which was open to a many people. It is very likely that the Hungarian royal household functioned without written court ordonnances up to the end of the Middle Ages, and rejected efforts to introduce these regulations. The urban elites of the large towns established good contacts with members of the royal court when the court was positioned in these towns. The following significant sources were disclosed: the report of the emissary from Ferrara on the 1515 summit, the previously unknown version of the diary of the mayor of Gdansk, the financial accounts of the travel expenses of the Bavarian princes.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105916
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Tringli István: Der Doppelhairatsvertrag, Österreich Edition, 2013
Tringli István: Almut Bues Die Jagiellonen. Herrscher zwischen Ostsee und Adria., Századok 147 (2013) 537-538., 2013
Tringli István: Két kiállítás a középkor végi Közép-Európáról., Századok 147 (2013) 538-539., 2013
Péterfi Bence: A Magyar Királyság és a bajor Hercegség diplomáciai-politikai kapcsolatai a 15-16. században. Hungarikakutatások a müncheni levél- és kézirattárakban, Világtörténet 37 [ÚF 5] (2015) 113-143., 2015
Neumann Tibor: Találkozó Konstanzban. A Kórógyiak grófi címe., Turul 87. (2014/3) 104–108., 2014
Neumann Tibor: Szapolyai János és a Dózsa-féle parasztháború, Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 50. (2015/1) 75–83., 2015
Neumann Tibor: Bulgária – Erdély – Temesvár. Szapolyai János és a parasztháború., Keresztesekből lázadók. Tanulmányok 1514 Magyarországáról. Szerk. C. Tóth Norbert és Neumann Tibor. (Magyar Történelmi Emlékek, Értekezések) Budapest, MTA BTK, 2015. 103–, 2015
Neumann Tibor: Účty dvora prince Zikmunda Jagellonského, vévody hlohovského a opavského, nejvyššího hejtmana Slezska a Lužic, z let (1493) 1500–1507. /, Századok 149. (2015) 5. szám, 1295–1296., 2015
Neumann Tibor: Mátyás herceg (Szerény adalék a Hunyadi családfához), Turul 88. (2015/2) 72–73., 2015
Neumann Tibor: Treffen in Konstanz. Der Grafentitel „zu Castell” der ungarischen Familie Kórógy im 15. Jahrhundert, Herold Jahrbuch. Neue Folge 20. Band. Hg. von Peter Bahl und Eckart Henning. Berlin, 2015. 129–140., 2015
Neumann Tibor: A kassai hadjárat. II. Ulászló zsoldosserege és a lengyelek elleni harc (1490–1491)., Elfeledett háborúk. Középkori csaták és várostromok (6–16. század). Szerk. Pósán László és Veszprémy László. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2016. 363–397., 2016
Neumann Tibor: Trónharcok Mátyás halála után. Corvin János és Jagelló Ulászló küzdelme a hatalomért., Rubicon 2016/5–6. 14–23., 2016
Péterfi Bence: Az 1515. évi belső-ausztriai parasztháború és magyarországi kapcsolatai., Keresztesekből lázadók: Tanulmányok 1514 Magyarországáról. Szerk. C. Tóth Norbert, Neumann Tibor. Bp. 2015. 333-375., 2015
Péterfi Bence: Kanizsai János pályafutás a Magyar Királyságban és a Szent Római Birodalomban a 15–16. század fordulóján., Századok 150 (2016) 443-472., 2016
Péterfi Bence: A "fekete sereg" ausztria végnapjai (1493)., Elfeledett háborúk. Középkori csaták és várostromok (6-16. század). Szerk. Pósán László, Veszprémy László. Bp. 2016. 398-425., 2016
Péterfi Bence: A fekete sereg: Mátyás király sziléziai zsoldosai., Rubicon 27 (2016) 4. sz. 70-72., 2016
Lakatos Bálint: Dózsa Györg, Jean Hannart és a "ceglédi kiáltvány". Három újabb forrás az 1514. évi parasztháború eseméyntörténetéhez, Történelmi Szemle 58 (2016) 277-302., 2016
Péterfi Bence: Mátyás király és Árpád-házi Szent Margit, Az első 300 év Magyarországon és Európában. A Domonkos-rend a középkorban. Szerk. Csurgai Horváth József, 2017
Péterfi Bence: Régi és új oklevelek Árpádházi Margit szentté avatásának történetéhez (1272-1467)., Az első 300 év Magyarországon és Európában. A Domonkos-rend a középkorban. Szerk Csurgai Horváth József, 2017
Tringli István: Három német kiállíts a reformációról. Stralsund-Rostock- Berlin., Világtörténet 7 (39) 2017, 2017
Martí Tibor: Pklevelek Aragóniai Betrix hagyatékából. Magyar vonatkozású források a spanyol katonai lovagrendek iratanyagában, Történelmi Szemle (59), 2017





 

Projekt eseményei

 
2015-11-12 15:35:40
Résztvevők változása
2014-02-05 08:57:39
Résztvevők változása
2012-07-30 14:09:23
Résztvevők változása




vissza »