Az önbizalom szerepe az iskolai tudás megszerzésében  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
105976
típus PD
Vezető kutató Keller Tamás
magyar cím Az önbizalom szerepe az iskolai tudás megszerzésében
Angol cím The educational outcomes of pupil’s self-confidence
magyar kulcsszavak Önbizalom, teljesítményértékelés, helyes önkép, oktatási útvonalak, paneladatok elemzése, Országos kompetenciamérés, Életpálya kutatás
angol kulcsszavak Self-confidence, perception of own abilities, self-image, educational tracks, educational outcome, panel analysis, Hungarian National Assessment of Basic Competences, Hungarian Life Course Survey
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Szociológia
zsűri Társadalom
Kutatóhely TÁRKI Zrt
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2015-12-31
aktuális összeg (MFt) 16.099
FTE (kutatóév egyenérték) 1.80
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Számos hétköznapi anekdotikus történet létezik arról, hogy az iskolában nagyon jól teljesítő diákok nem tudtak sikereket elérni a „nagybetűs életben”. Diákok körében végzett kompetencia felvételek eredményei is mutatják, hogy egyetemre járó és nem járó diákok írásbeli kompetenciái jelentős mértékben átfedhetnek. Mindebből az következik, hogy pusztán a mentális képességek alapján számos potenciális egyetemi diplomás van azok között, akik meg sem próbálnak felvételezi oda. Ebben a kutatásban az önbizalom (a saját mentális képességekre vonatkozó becslés, illetve annak pontossága) hatását vizsgálom különböző oktatási útvonalak megtervezése/megválasztása esetében. A korábbi hasonló témájú vizsgálatok eredményeit továbbgondolva azt feltételezem, hogy az oktatási útvonalak megválasztása során (például, hogy valaki felvételizzen-e egy egyetemre) a saját képességekre vonatkozó becslés szerepe jelentős, míg a kitűzött cél megvalósítása a teljesítményre vonatkozó becslés pontosságának a függvénye. Továbbá, a korábbi vizsgálatok abból indultak ki, hogy az emberek általában nincsenek tudatában saját képességeiknek, hanem azt mások visszajelzéseiből becsülik meg. Ebben a becslésben a korábbi kutatások elsősorban a szülők hatását emelték ki. Megítélésem szerint azonban a szülők hatása mellett az iskola, illetve osztálytársak hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ebből a szempontból érdekes lenne megvizsgálni, hogy vajon azok, akik nagyon túlértékelik a teljesítményüket (és emiatt aztán később kudarcot vallanak), azok jó családi háttérrel rendelkező, gyengén tanuló diákok vagy a gyenge iskolában jól teljesítő tanulók?

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Kutatásomban megvizsgálom, hogy a tanulók tényleges teljesítménye, illetve a különböző oktatási útvonalakra vonatkozó döntéseik milyen mértékben kapcsolódnak egymáshoz. Feltételezem, hogy sokszor nem a legtehetségesebb tanulók célozzák meg a legtöbb tudástőkét ígérő oktatási intézményeket. Amennyiben igazolódik ennek a kérdésfeltevésnek a helyessége, további vizsgálatokat igényel, hogy a saját teljesítményről alkotott vélemények miként járulnak hozzá a tudás-intenzív oktatási képzések választásához. Korábbi kutatások tapasztalatai alapján pozitív irányú hatást feltételezek. Ugyanakkor a kitűzött célok megvalósíthatóságában a saját teljesítményre vonatkozó becslés pontosságát vélem meghatározónak. A kutatás ezek után két, jól körülhatárolható diákcsoport vizsgálatával folytatódik. Feltételezem, hogy azok, akik átlag feletti iskolai teljesítménnyel rendelkeznek, de mégsem választanak sok tudás megszerzését ígérő oktatási képzéseket, illetve azok, akik gyengébb teljesítményük ellenére merészebb döntéseket hoznak, egymástól jól különböznek a teljesítményük megítélése, illetve ennek a becslésnek a pontossága tekintetében. A tehetséges, de terveikben kevésbé ambiciózus diákok alacsonyabb becslést adnak saját teljesítményükre, mint a kevésbé tehetséges, ám nagy ambíciókkal rendelkező társaik. Amennyiben ezek a feltételezések helytállók, kérdéses, hogy vajon az átlagosnál jobban fokozza-e a kudarc valószínűségét az ambiciózus de kevéssé jól teljesítő diákok esetében a túlzott önértékelés, illetve, hogy azon diákok esetében, akik nagyon jól teljesítenek az iskolában, de mégsem járnak be tudás-intenzív oktatási utakat, milyen szerepet játszik a családi, illetve iskolai háttér.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Szociológiai kutatások sorozata igazolja, hogy az iskolázottság központi szerepet játszik a státusmegszerzés folyamatában, sőt a szülői státus átörökítése is egyre inkább az iskolázottságon keresztül történik. Abban az esetben, ha az iskolai pályák kiválasztását ténylegesen meghatározzák a kutatási tervben feltételezett személyes jellemzők, akkor az oktatásban csak akkor valósulhat meg az esélyek egyenlősége, ha célzott segítséget kapnak azok a tanulók, akik alacsony önértékeléssel rendelkeznek és rosszul becsülik fel képességeiket. Alulmotiváltság vagy irreális önkép esetében a szülők és az iskolák segíthetnének a diákoknak feltéve, ha ezeket a tulajdonságokat korán felismerik. Ilyen jellegű programok elsősorban a tehetséges, de alulmotivált vagy önmagukat rosszul pozicionáló tanulókat segítené abban, hogy a tehetségüknek megfelelő oktatási programokban vegyenek részt. Az ő esetükben a cél a tudás-intenzív oktatási pályák választására való ösztönzés. A másik célcsoport a gyengébben teljesítő, de túlzott ambíciókkal rendelkező tanulók segítése, akik esetében az irreális önkép növelheti a kudarc valószínűséget akkor, ha túl magasra teszik a lécet oktatási útvonaluk megtervezésében. Az államnak kevéssé érdeke olyan oktatási útvonalakat finanszíroznia, amelyek kis valószínűséggel fejeződnek be, illetve amennyiben befejeződnek, nem hasznosítják a megszerzett tudást. A másik oldalról a tehetséges, de motiváció és önismeret hiányában kockázatkerülő tanulók bátorítása, illetve az ő – nagyobb valószínűséggel sikeres – oktatási pályájuk finanszírozása, szintén belátható érdek az oktatásfinanszírozás számára.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás során az önbizalom oktatási döntések meghozatalában betöltött szerepét vizsgálom. Azzal a feltételezéssel élek, hogy akkor, amikor a diákok továbbtanulási kérdésekben döntenek, akkor nem feltétlenül a tényleges tudásuk, hanem annak szubjektív megítélése, illetve annak pontossága a mérvadó. Ha feltételezésemet igazolni tudom, akkor annak közpolitikai szempontból két diákcsoport esetében van jelentőssége. Az egyik csoportot azok a diákok alkotják, akik az átlagosnál jobban teljesítenek, azonban nincsenek ambiciózus továbbtanulási szándékaik, és ezért neki sem futnak azoknak a felvételi vizsgáknak, amelyeken nagy eséllyel jól teljesítenének. Amennyiben sikerül igazolni, hogy a tanulóknak ebben a csoportjában nagyobb eséllyel találhatóak rosszabb családi háttérrel rendelkező tanulók, akkor egyúttal mobilitásuk egyik akadályozó tényezőjét is megtaláltuk. A tanulók másik csoportját azok a diákok alkotják, akik átlagosnál rosszabb iskolai teljesítménnyel rendelkeznek, mégis ambiciózus továbbtanulási terveik vannak. Amennyiben ezek a tanulók az átlagosnál magasabb önbizalommal rendelkeznek, és amennyiben ők az átlagosnál nagyobb eséllyel vallanak kudarcot célkitűzéseik megvalósításában, akkor szintén egy lényeges okát azonosítottuk a sikertelen oktatási terveknek. Más országok sikeres közpolitikai intézkedései mutatják, hogy a továbbtanulást érintő téves döntések minimalizálhatóak akkor, ha a diákok segítséget kapnak önmaguk helyes megítélésre vonatkozón. Ezek a visszajelzések jöhetnek a szülőktől, az iskolából vagy valamilyen harmadik szervtől. A téves továbbtanulási döntések minimalizálása továbbá az oktatás finanszírozás szempontjából sem közömbös.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

There is a large amount of evidence based on anecdotes about the phenomenon of outstanding pupils accomplishing nothing in life. More scientific research also points out quite a remarkable overlap between the mental abilities of those with and without a university degree. If the decision about different educational routes is not exclusively determined by mental abilities, it is necessary to find out the influential factors behind this decision. It this research I will estimate the impact of self-confidence on the choice of different educational tracks. Self-confidence is defined by the estimation of one’s own ability and the accuracy of this estimation. I assume that higher estimation of one’s own ability increases the likelihood of choosing more knowledge-intensive tracks. The success, however, in accomplishing the aimed educational goal is rather a function of the accuracy of the estimation of one’s own ability than the estimation itself. In other worlds the students who are very confident in their own abilities but in reality they perform weakly are more likely to end in failure than their more realistic peers when it comes to the accomplishment of educational goals. In line with previous research I also assume that pupils are not fully aware of the level of their true abilities and therefore they rely on signals coming from their significant others. Previous research emphasised the importance of signals coming from the parental home. However, it is not reasonable to neglect the signals coming from the class mates or from the school.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The aim of this project is to discover personal characteristics which significantly determine the decision about different educational tracks. As former research demonstrated mental abilities do not entirely explain why some below-average pupils choose tracks where the probability of encompassed human capital is high (e.g. university degree) and some above-average students are reluctant to chance their luck. I hypothesize that measuring students’ self-confidence helps the understanding of this decision. One should examine whether perceiving one’s own ability as high increases the likelihood to choose such educational tracks where the possibly encompassed human capital is high. Moreover it is also a question whether if perceived self-image is far from reality; the likelihood to end in a failure is higher than in case of “correct” self-image. Furthermore I assume that the below-average pupil who chooses knowledge-intensive educational tacks and the above-average pupil who choose less “labour-intensive routes” are different from each other in terms of perceived abilities and accuracy of self-image. Those pupils with above-average abilities who choose less knowledge-intensive educational tracks come very probably from families with less advantageous background. I assume that the above-average pupils failing to attain the targeted educational goals are usually those coming from weak schools and received wrong signals about their abilities.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

There is a series of sociological research claiming that in advanced industrial societies schooling plays a key role in attaining social status. Moreover, advantageous social position of parents is transmitted mainly through the channel of education to the next generation. Particularly in the case of Hungary recent research’s findings show that the impact of schooling increased during the last decades in terms of labour market position and social status. If education is a key factor in social mobility the question arises why some people (even those with above average mental abilities) fail to attain good education, or knowledge which has value in the labour market. In particular my research has two special target groups where the mismatch of choosing personally suitable educational tracks is critical. Those pupils who perform better relative to their classmates and do not choose knowledge intensive educational tracks and those whose performance is under average but they choose very attractive goals. From the perspective of educational finance the mismatch between real achievement and the decision about suitable educational routes should be minimized. Above average pupils with a low level of ambition should be motivated, while those with wrong self-image should choose less knowledge intensive tracks in the school, since if they choose more knowledge intensive tracks the probability of failure would increase. Good policy examples show that there is a possible solution for this mismatch. In the Netherlands the “Cito test” helps pupils at age 12 to choose suitable secondary tracks (as a result the overlap between PISA scores among the different types of high-school overlaps less like in other countries like Italy.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

In my research I investigate the role of self-confidence in the choice about different educational tracks. I hypothesise that when pupil decide between different educational tracks they not only relay on their true level of ability (since they are not aware of it) but on the self rating about it. Self-estimations, however, could be realistic and not so realistic, and the accuracy of the estimations can also have an influence on the success of educational decisions. If my hypotheses are true, the results of my research will have two concrete target groups in terms of policy arrangements. Those above average pupils who have less ambition and do not try to take the entrance examination which they would probably pass had they tried it. If I can point out that this group of pupils come from less advantageous families, I identified a barrier in the mobility of this group. On the other hand those pupils with below average performance but with very ambitious plans in the educational carrier who are more likely to fail in accomplishing their targeted routes. Examples of successful policy arrangements show that mismatch in the decision between educational routes can be minimised, if pupil gets suitable signals about their performance. Further research however, should explore what is the role of different channels (family, school, etc) in broadcasting true signals to pupils.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás kiinduló pontja az volt, hogy a diákok tényleges tudása mellett, továbbtanulási döntéseiket befolyásolhatja az is, hogy miként értékelik kognitív képességeiket. A jegyek hatását ugyanis felülírhatja az önértékelés. Az alábecsült képességek például előre vetítik azt a forgatókönyvet, hogy a diákok meg sem próbálják a továbbtanulást olyan intézménybe, ahová a jegyeik alapján egyébként jó eséllyel bekerülnének. Az érem másik oldala persze az, hogy a saját képességekről alkotott pozitív kép pozitívan befolyásolhatja a továbbtanulást. Az önbizalom szerepét a fentebb említett alaphipotézisen túl, három különböző oldalról részletesebben is megvizsgáltam. Ezekről az eredményekről külön közleményekben számoltam be. Kutattam egyrészt azt, hogy az önértékelés milyen szerepet tölt be a társadalmi csoportok eltérő továbbtanulási hajlandóságában. Másrészt foglalkoztam azzal, hogy a család hogyan befolyásolja az önértékelést. Végül pedig azt is elemeztem, hogy az osztályzással a tanárok miképpen befolyásolják a diákok önértékelést. Eredményeimet elsősorban angol nyelven publikáltam. Ezek különböző szerkesztett working paper sorozatok műhelytanulmányaiként szabadon elérhetőek. A műhelytanulmányok átdolgozott változatai jelenleg elbírálás alatt állnak, vagy revise and resubmit státusban feltételesen elfogadásra kerültek referált nemzetközi folyóiratokban. A kutatás alapgondolatát alátámasztó eredmények a Közgazdasági Szemle 2016. januári számában jelentek.
kutatási eredmények (angolul)
The main idea behind the research is that educational decisions are not exclusively shaped by pupils’ grades, which are the objective and visible part of assessment if someone submits an application, but subjectively estimated abilities might also play a role. The impact of grades might be over-written by self-estimations. If pupils underestimate their abilities they might not apply into an institution, to which they might be admitted if only they tried. However, a more optimistic evaluation of one’s own ability might increase the likelihood of further education. The above mentioned main idea was also analysed from three other viewpoints which are reported in an independent analysis. Firstly, self-assessment was analysed in relation to social inequalities. Here the research aimed to answer the question why members of different social status groups make divergent educational decisions, and how self-assessment might explain this status-gap. Furthermore, it was analysed how family might influence self-assessment. Lastly, it was investigated how teachers could influence pupils’ self-assessment with grading standards. The results are available as research papers. The revised versions of these research papers have been submitted to international peer-reviewed journals, or they are conditionally accepted with the decision: Revise and Resubmit. Results supporting the main idea of the project have been published in Közgazdasági Szemle in the January issue of 2016.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=105976
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Keller Tamás: Being teachers’ pet The impact of school grades on subsequent academic achievement, XXIV Meeting of the Economics of Education Association, Asociación de la Economía de la Educación (AEDE), 2015. Június 26. Madrid, Spanyolország, 2015
Keller Tamás: Talented but unaware? An analysis of the role of self-assessment in educational transition, Budapest Working Papers on the Labour Market, 2014
Keller Tamás, Guido Neidhöfer: Who Dares, Wins? A sibling analysis of tertiary education transition in Germany, SOEPpapers on Multidisciplinary Panel Data Research, 2014
Keller Tamás: The Power of Family? The Change in Academic Achievement after Breakdown of the Biological Family, Budapest Working Papers on the Labour Market, 2015
Keller Tamás: Sticky assessments – the impact of teachers’ grading standard on pupils’ school performance, Budapest Working Papers on the Labour Market, 2015
Keller Tamás: Ha a jegyek nem elég jók – az önértékelés szerepe a felsőoktatásba való jelentkezésben, Közgazdasági Szemle, 2016
Keller Tamás: Peers that count: The impact of desk-mates on competence scores and the ethnic test-score gap, Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület, 2015. december 18., 2015
Keller Tamás: Would they succeed if they tried? An analysis of the role of self-assessment in educational transitions, Visiting scholar Lecture Series, International Centre for Higher Education Research Kassel, 2015. Június 9. Kassel, Németország, 2015
Keller Tamás: Transition to secondary school and self-assessment – an analysis on Hungarian educational panel data, Transitions from Education to Employment, Basel, 28-30 November 2013., 2013
Keller Tamás: Why do school grades have an effect on subsequent academic achievement, Lendület" Research Center for Educational and Network Studies (RECENS), 2014. november 18., 2014
Keller Tamás: Befolyásolják-e az iskolai osztályzatok a teljesítményt?, Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület, VIII. éves konferencia, 2014. december 19-20, 2014
Keller Tamás: Ki a jó tanuló? (Kompetencia pontszámok vs. iskolai osztályzatok), KTI Szemináriumok, MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet, 2015. április 30., 2015
Keller Tamás: Would they succeed if they tried? An analysis of the role of self-assessment in educational transitions, Jour fixe Rendezvény, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2015. Június 11., 2015
Keller Tamás, Guido Neidhöfer: Who dares, wins? A sibling-analysis on tertiary education transition in Germany, The Social Dimension in European Higher Education, 2015. Február 26. Bécs, Ausztria, 2015
Keller Tamás, Takács Károly: Where should I sit? The desk-mate effect on academic achievement and its importance in Roma-integration, ECRP-VI project, Social Influence in Dynamic Networks, 2014. December 16-17. Párizs, Francia-ország, 2014
Keller Tamás, Takács Károly: Peers that count. The desk-mate effect on academic achievement and Roma integration, Social Inequality, Cohesion and Solidarity, ISA RC28, 2015. Május 30. Tilburg University, Hollandia, 2015
Keller Tamás: How good is it to be a teacher’s pet? Evidence on the impact of school grades on subsequent academic achievement, Research Seminar at Kassel University: Methods of Empirical Social Research, University Kassel, Methods of Empirical Social Research, 2015. Június 8. Kassel, Németország, 2015
Keller Tamás: Az önértékelés szerepe az oktatási döntésekben, Progresszió – Regresszió, a Magyar Szociológia Társaság éves konferenciája, 2012. november 9-10, 2012
Keller Tamás: Educational choice and self assessment according to social status – the choice for secondary education in Hungary, Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület VI. éves konferencia 2012. december 20-21., 2012
Keller Tamás: Educational choice and self assessment: The choice for secondary education in Hungary, Economic crises, social inequalities and social policies. International Sociological Association (ISA), Research Committee 28 (RC28) Annual meeting, University of Trento, 2013
Keller Tamás: Transition to secondary education in Hungary - the role of self-assessment, XXII Meeting of the Economics of Education Association (AEDE), Universidade da Coruna, A Coruna, Spain, 4-5, July 2013, 2013
Keller Tamás: Transition to Secondary Education in Hungary – the Role of Self-Assessment, Seminar Series of the MTA TK "Lendület" Research Center for Educational and Network Studies (RECENS), March 5, 2013, 2013
Keller Tamás: Az önértékelés szerepe a továbbtanulási döntésekben, Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac, 2014. november 28., Szirák, Hotel Kastély, MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA Emberi Erőforrások, 2014




vissza »