A magyar központi közigazgatás strukturális dinamikája  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
106333
típus K
Vezető kutató Hajnal György
magyar cím A magyar központi közigazgatás strukturális dinamikája
Angol cím The structural dynamics of Hungarian central government agencies
magyar kulcsszavak politikai kontroll, bürokratikus autonómia, központi közigazgatási szervezetrendszer
angol kulcsszavak political control, bureaucratic autonomy, central government agencies
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Közigazgatási jog
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Politikatudományi Intézet (Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Jenei György
Kovács Éva Margit
Medve-Bálint Gergő
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2016-09-30
aktuális összeg (MFt) 12.039
FTE (kutatóév egyenérték) 6.06
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A tervezett kutatás célja a magyarországi központi közigazgatási szervek (ügynökség típusú szervek) létrejöttének és szervezeti változásainak leírása és magyarázata.. A kutatás épít az ESF COST projekt keretében, szélesebb nemzetközi színtéren megvalósult kutatás eredményeire. A kutatás témája szervesen kapcsolódik a már futó nemzetközi tudományos együttműködésekhez (pl. a COBRA hálózat) és az MTA PTI közpolitikai kutatásához.
Az egyik cél,az eddig is vizsgált elméleti alapkérdések szélesebb empirikus bázison történő vizsgálata, különös tekintettel a szervezetek formális-strukturális jellemzőire, a döntéshozatali /bürokratikus autonómia terjedelmére, a politikai kontrollra. Másfelől a kutatás ambíciója, hogy új hipotéziseket fogalmazzon meg a fenti dimenziók egymáshoz való kapcsolatával összefüggésben és vizsgálja ezek érvényességét. A tervezett kutatás két empirikus bázisra épül:
-A központi igazgatás ügynökség típusú szervezeteit nyilvántartó adatbázis létrehozása. A kutatás korábbi fázisában létrejött adatbázis a 2002 és 2009 közötti időszakra, és kizárólag a Ktv. hatálya alá tartozó szervezetkör feltárására korlátozódott. A meglévő empirikus alapokra építve a cél az adatbázis kiterjesztése időben (a rendszerváltást követő időszakra) és a vizsgált szervezeti kör tekintetében (pl. közalapítványok, kht-k). Az így összegyűjtött adatok kvantitatív vizsgálata többváltozós statisztikai módszerrel történik, melynek egyik eszköze az eseménytörténeti elemzés.
-Kvantitatív adatok kiegészítésére és a feltárt eredmények összefüggéseinek értelmezésére esettanulmányok készülnek, melyek egy kiválasztott szakpolitikai területen vizsgálják a szervezetek strukturális változásait.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

KK (1) Hogyan befolyásolják az ügynökség típusú szervezetek formális-strukturális jellemzői a de facto szervezeti autonómiát?
-KK(1a)Mi a szerepe a formalizált szerkezeti sajátosságoknak -, mint a feladat-és szervezeti jellemzők és a kontextuális változók – a vizsgált szervezetek strukturális dinamikájának meghatározásában?
-KK(1b)Az eddig felállított magyarázó hipotézisek alátámaszthatóak-e egy szélesebb empirikus bázison vizsgálva is?
-KK(1c)Megfogalmazhatóak-e új hipotézisek vagy értelmezések a formális-strukturális szervezeti jellemzők és a politikai kontroll összefüggéseinek mintázatai alapján?
KK (2) Milyen mód(ok)on jelenik meg és hat(ja át) a vizsgált szervezeti kört a politika informális befolyása?
-KK(2a)A formális és informális politikai befolyás milyen formái és mechanizmusai azonosíthatóak a vizsgált szervezeti populáció tekintetében?
-KK(2b)Az informális politikai kontroll milyen viszonyban van/hogyan torzítja a formális-strukturális politikai kontrol csatornáit és működését?
-KK(2c)Milyen szerepet játszanak a politikai/gazdasági tényezők a fenti kapcsolatok mintázatainak alakításában?
KK (3) Milyen szerepet játszanak az igazgatási doktrínák a központi igazgatási struktúra gyakorlati kialakításában?
-KK(3a)Hogyan hatottak az NPM és poszt-NPM szervezeti reformmintázatai a magyar közigazgatásra?
-KK(3b)Milyen szerepet játszottak az izomorfizmust ösztönző (EU,OECD) és a funkcionális(politikai preferenciák, költségvetési/gazdasági helyzet) nyomásgyakorló tényezők a fentiek adaptálásában?
-KK(3c)Hogyan, milyen torzulásokkal sikerült átültetni a hazai környezetbe a fentieket? Azaz, hogyan néz ki a magyar kormányzás a gyakorlatban?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A tervezett kutatáshoz hasonlót csak rendkívül korlátozott számban végeztek eddig Európában. Ebből adódóan a kutatás eredménye várhatóan jelentős hozzájárulást jelent a meglévő tudáshoz, különös tekintettel a létező kutatási eredmények földrajzi általánosítása és az elméleti magyarázatok tekintetében. A kutatás számos új elemet is tartalmaz:
Európai viszonylatban – e sorok írásáig – a központi közigazgatási szervek strukturális dinamikáját még nem vizsgálták populációs ökológiai elméleti megközelítésében.
A kutatás módszertani újítása az, hogy amellett, hogy a kormányzati szervezetek európai kutatásainál használt kvalitatív vagy egyszerű (leíró / egyváltozós) kvantitatív módszereket alkalmaz, támaszkodik a hatékony analitikus többváltozós elemzési technikákra is (pl. eseménytörténeti elemzés).
A kutatás (remélt) erősségei és újításai megteremtik a lehetőségét a publikálással összefüggő kutatói ambíciók kiteljesítésére. A tudományos törekvések mellett a kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosíthatósága is megalapozottan feltételezhető. Tervezzük a kutatás eredményeinek szakmai fórumokon való terjesztését, ajánlások megfogalmazását a gyakorlati közigazgatási szakemberek számára.
A fentieken túl a kutatás relevanciájának van egy sokkal gyakorlat orientáltabb magyarázata. Annak ellenére, hogy a kormányzati feladatokat és szolgáltatások nyújtását többnyire a központi közigazgatási szervek végzik és gyakran válnak a szervezeti reformok és átalakítások alanyaivá, jelenleg nem létezik olyan ezeket az entitásokat nyilvántartó rendszerezett adatbázis , amely megfelelő információkkal tudná ellátni akár az állampolgárokat, akár a közigazgatási szakembereket vagy döntéshozókat.
Következésképpen, az ügynökség típusú szervezetekkel összefüggő elszámoltathatósági mutatók és a kutatásokhoz és a meglapozott döntéshozatalhoz szükséges empirikus adatok korlátozottan állnak rendelkezésre. A tervezett kutatás célja, hogy kiszélesítse ezt az empirikus bázist, új megvilágításba helyezze az ügynökség típusú szervezetek működésének megértését és ezáltal hozzájáruljon a szervezeti struktúra és működés fejlesztéséhez.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Habár a kormányzati feladatokat és szolgáltatások nyújtását – közpolitikai döntések előkészítését, kidolgozását, közszolgáltatások nyújtását, hatósági tevékenység során a jogszabályok érvényre juttatását - többnyire a központi közigazgatási szervek végzik ,melyek működését ,a szervezeti szeparáció ellenére, a minisztériumok (vagy a kormány) kontrollálják, jelenleg nem létezik olyan, a központi közigazgatási szervezeteket nyilvántartó rendszer ,amely lehetővé tenné akár egy olyan egyszerű kérdés megválaszolását, mint hogy mely szervezeti egységek tartoznak a központi közigazgatási szervezetrendszerbe és hogyan alakult a szervezeti fejlődésük a múltban.
Ez a szervezeti kör sokféle entitást foglal magába, mint pl. a Nemezeti Adó- és Vámhivatalt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot, a TEMPUS Közalapítványt vagy az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht-t.
Az ,hogy ezek a szervezetek hogyan épülnek fel (jogi – strukturális szempontból) alapvetően befolyásolja a működésüket, különösen
a)annak a terjedelmét és módját hogy hogyan képesek élni a különböző típusú (szakmai, bürokratikus, vezetői vagy döntéshozatali) autonómiájukkal;
b)másrészről, a formális, illetve informális politikai beavatkozást.
Jelentős számú tudományos munka foglakozik a fenti kérdésekkel. Habár létezik empirikus bázis, ez igen csekély. A tervezett kutatás célja, hogy kiszélesítse ezt az empirikus alapot, új megvilágításba helyezze az ügynökség típusú szervezetek működésének megértését és ezáltal hozzájáruljon a szervezeti struktúra és működés fejlesztéséhez.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The proposed research seeks to describe and understand how post-transition Hungary’s central government agencies were, and are, created and (re-)structured. The research builds on the results of an earlier, larger international research project funded by the ESF COST Action. It is integrated into both on-going and emerging research cooperation among prominent European and non-European scholars (e.g. the COBRA network) and into the emerging public policy research framework of the host institution HAS CS.
Our ambition is (i) to enhance existing knowledge by testing various theoretical propositions on agencies’ such features as their formal-structural design, policy/bureaucratic autonomy, political control, and politicisation, and (ii) to develop and test new hypotheses on the interrelationships between these key dimensions. The empirical component of the proposed research involves two pillars:
- Creation of a data base of central government agencies. In the previous phases of the research a limited data base covering core civil service for the 2002-2009 period was created. Building on these grounds the data will be substantially extended: the temporal scope will overarch the entire post-transition period, and the scope of organisational types included will be expanded so as to include public foundations, public utility companies and background institutions. These data will be analysed with advanced multivariate statistical methods such as event history analysis / Cox regression.
- Quantitative data will be supplemented (and findings interpreted) by means of in-depth case studies of agency governance and agency restructuring in selected agency/policy fields.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Some selected questions, sub-questions of the research are listed in the below (non-exhaustive) list:

RQ (1): How do government agencies’ formal-structural design features influence patterns of de facto agency autonomy?
-RQ (1b): What is the role of “built-in” design features, task and organisational characteristics, and contextual variables in determining agencies’ structural dynamics?
-RQ (1c): Are the explanatory hypotheses developed so far supported by broader empirical basis?
-RQ (1d): Do the patterns of interaction between formal-structural design and political control suggest other hypotheses or interpretations?

RQ (2): In what ways and dimensions do informal political control mechanisms penetrate agencies?
-RQ (2a): What forms and mechanisms of formal and informal political control can be identified in the studied agency population?
-RQ (2b): How do the patterns of informal political control reflect/interact with/distort formal-structural channels and mechanisms of political control?
-RQ (2c): What is the role of political/economic factors in shaping the above patterns of relationships?

RQ (3): What is the role of administrative doctrines in shaping governmental practice on agencies?
-RQ (3a): To what extent do NPM and post-NPM doctrines of (de-)agencification characterise Hungarian administrative policy?
-RQ (3b): What is the role of various forms of isomorphic (EU, OECD) and functional (policy issues/salience, budgetary/economic situation) pressures in transmitting these doctrines?
-RQ (3c): How (if at all) are these doctrines adapted to / distorted by the “receiving environment” – that is, by the practice of Hungarian government practice?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The ambitions of the proposed research have so far been pursued in a very limited set of (mostly Northern) European countries. The proposed research therefore is expected to substantially contribute to existing knowledge, especially in terms of the geographical generalizability of existing research findings and theoretical explanations. The proposed research involves a number of more specific novelties too:
- In the European context central government agencies’ structural dynamics have not yet been examined from a theoretical framework of population ecology.
- A methodological novelty is that, in addition to the qualitative or simple (descriptive/univariate) quantitative methods utilised so far on government agencies, it utilises relies on analytically powerful multivariate techniques (such as event history analysis) too.
These (hoped-for) strengths and novelties of the proposed research presumably enable the involved researchers to set ambitious publication goals, including first-class international academic journals of the field. In addition to these academic ambitions more practical utilisation of findings and conclusions is foreseen too. To this end dissemination activities – involving practitioner forums, and practical recommendations published for the Hungarian practitioner community.
From a more practice oriented perspective there is an additional rationale for the research. As to the time of writing there is no systematised registry of Hungarian sub-ministerial central government agencies serving the information needs of either the broader public – including the “ordinary citizen” – or the professional community and the policy makers. This is so despite the fact that a vast majority of government functions are performed by these organisations, and they are in the focus of frequent administrative policy changes and waves of re-organisation. Consequently, public accountability as well as the empirical basis available for agency related research and policy making is extremely limited. The proposed research intends to substantially broaden this empirical basis and thereby shed new light on understanding how agencies operate, and how their structural design and functioning can be improved.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

However strange it might sound as to the time of writing there is no registry of Hungarian central government agencies that would allow for a answering even simple questions on what entities the central government agency landscape consists of and how these entities evolved in the past. This is so despite the fact that a vast majority of government functions – be they in the area of policy advice and design, regulation, public service delivery, or enforcement of laws and regulations – are performed by government organisations to some extent controlled by, but being structurally separated from, government ministries (or the Cabinet). These organisations – often called (executive) agencies – include such diverse entities as the Tax Authority, the National Labour Office, the TEMPUS Public Foundation, or the Education Public Utility Company.
How these organisations are designed (from a legal-structural perspective) fundamentally affects how they operate; in particular the extent to, and the ways in, which
a) they are able to exert various forms of (professional, bureaucratic, managerial or policy) autonomy on the one hand, and
b) they are controlled – either by formal or informal means – by politics and politicians, on the other.
These questions have been subject to a significant amount of scholarship. However, the empirical basis available for that is extremely limited. The proposed research intends to substantially broaden this empirical basis and thereby shed new light on understanding how agencies operate, and how their structural design and functioning can be improved.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás kvantitatív komponense tekintetében a főbb eredményeink: a) Létrehoztuk az országos illetékességű hivatalok és közintézmények létrehozási és megszűnési adatokat, valamint jogelőd-jogutód kapcsolatokat is tartalmazó, az 1990-2016 időszakot felölelő, elektronikus adatbázisát. (N.B.: világszerte tíznél kevesebb országról létezik hasonló adatszett.) b) Létrehoztuk az országos feladatot ellátó, állami tulajdonú gazdasági társaságok létrehozási és megszűnési adatokat, valamint jogelőd-jogutód kapcsolatokat is tartalmazó, hasonló időszakot felölelő adatbázisát. (N.B.: Világszerte mindössze néhány országról létezik hasonló adatszett.) c) Az adatok statisztikai vizsgálata (regressziós idősorelemzés, illetve deskriptív elemzések) révén azonosítottunk több, a fenti két szervezeti populáció időbeli alakulását leginkább befolyásoló tényezőt, illetve sikeresen elvetettünk más, a vonatkozó elméletekből derivált magyarázó hipotézist. A kutatás kvalitatív komponense tekintetében a főbb eredményeink: d) Konkrét, elméleti alapon kiválasztott eseteket célzó esettanulmányokban megvizsgáltuk a kvantitatív elemzések során is figyelembe vett (az elméletből derivált), az ügynökség típusú szervezetekkel kapcsolatos kormányzati adminisztratív politikát alakító tényezők konkrét hatásmechanizmusait, megjelenési formáit. e) Az esettanulmányok részben árnyalták, részben pedig bővítették a kvantitatív, nagymintás vizsgálatok során feltárt összefüggésekkel és magyarázatokkal kapcsolatos ismereteinket.
kutatási eredmények (angolul)
The main achievements of the quantitative component of the research are as follows: a) We successfully created an overarching data base containing creation and termination data as well as successor/predecessor relationships of all public sector agencies with nation-wide competence, having existed in the 1990-2016 period. (N.B. globally, such data exist in less than 10 countries.) b) We successfully created an overarching data base containing creation and termination data as well as successor/predecessor relationships of all government owned corporate enterprises with nation-wide competence, having existed in the 1990-2016 period. (N.B. globally, such data exist in less than a few countries.) c) Based on statistical analyses (regression time series modeling and descriptive statistics) we successfully identified several factors shaping governments’ administrative policies on the above organizational populations. We successfully rejected several other, alternative hypotheses derived from relevant theories. The main achievements of the qualitative components of the research are as follows: d) Through several case studies we examined, in specific and concreted empirical contexts, the causal mechanisms underlying the causal factors shaping governments’ administrative policies examined in the quantitative research. e) These case studies partly elaborated and detailed, but partly also supplemented our understanding of the explanatory factors of governments’ ever-changing agency policy.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=106333
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Hajnal, György & Krisztián Kádár: Organizational autonomy and political control of Hungarian governmental agencies. The case of the Government's ICT policy, In: Nemec, Juraj and Michiel S. de Vries (2015) (ed.): Implementation of New Public Management tools , Bruylant pp. 205, 2015
Hajnal, György and Éva Kovács: Analyzing the Motives of Reforming Customer Services in Hungarian Public Administration: A Case Study of One-Stop-Government Reforms, In: DiMauro C, A Ancarani, Gy Vastag (eds): Research in the Decision Sciences for the Service: Best Papers from the 2015 Annual Conference. New York: Pearson, 2015. pp. 5, 2015
Hajnal György, Vida Sarolta: Az ügynökség típusú közigazgatási szervezetek populációs dinamikája és az azokat formáló tényezők 1990 és 2014 között, Politikatudományi Szemle, 2017
Hajnal György, Vida Sarolta: The Dynamics of Agencies in Post-Transition Hungary, IRSPM, 21st Annual Conference, Budapest, Hungary, 19-21 April 2017 (conference paper), 2017
Hajnal, György, Kucsera Bence és Csengődi Sándor: Functional or doctrinal? Agencification through state owned enterprises: Patterns and driving forces in post-transition Hungary, EGPA, 2016 Annual Conference, Utrecht, The Netherlands, 24-26 August 2016, 2016
Hajnal György és Kádár Krisztián: Organizational autonomy and political control of Hungarian governmental agencies. The case of the Government's ICT policy, In: Nemec, Juraj and Michiel S. de Vries (2015) (ed.): Implementation of New Public Management tools, : Bruylant pp. 205-226, 2015
Hajnal, György, Kádár Krisztián és Kovács Éva: Government capacity and capacity building in Hungary: A new model in the making?, NISPAcee Journal of Public Policy and Administration, 2018/1 (közlésre elfogadva, megjelenés alatt), 2018




vissza »