A magyar honfoglalás kori régészeti hagyaték keleti kapcsolatrendszere a magyar őstörténet fényében. Régészeti adatbázis és archaeometriai kutatások  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
106369
típus K
Vezető kutató Türk Attila
magyar cím A magyar honfoglalás kori régészeti hagyaték keleti kapcsolatrendszere a magyar őstörténet fényében. Régészeti adatbázis és archaeometriai kutatások
Angol cím The eastern connections of the archaeological remains of the Conquest Period in the light of the prehistory of the Hungarians: archaeological database and archaeometric research
magyar kulcsszavak régészet, magyar őstörténet, archaeometria, régészeti adatbázis
angol kulcsszavak archaeology, hungarian prehistory, archaeometry, archaeological database
megadott besorolás
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)50 %
Ortelius tudományág: Régészet
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)50 %
Ortelius tudományág: Őstörténet
zsűri Régészet
Kutatóhely Történettudományi Intézet (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
résztvevők Gáll Ervin
Mende Balázs Gusztáv
Merva Szabina
projekt kezdete 2012-09-01
projekt vége 2017-08-31
aktuális összeg (MFt) 21.771
FTE (kutatóév egyenérték) 4.61
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A tervezett kutatás a Kárpát-medence magyar honfoglalás kori hagyatékának keleti kapcsolatrendszerét térképezi fel, mely során a régészeti elemzés mellett természettudományos módszerekkel igyekszünk elválasztani a 895 előtti és utáni réteget. A lelőhelyek elhelyezkedésének elemzése kapcsán pedig olyan őstörténeti kérdésekhez is hozzá szólhatunk, mint a magyarok elődeinek kelet-európai vándorútja.
A pályázat fő célkitűzése a leletek tételes felgyűjtése és adatbázisának összeállítása. Ennek formátuma az honfoglalás kori corpus sorozat kritériumainak megfelelően fog történni. A grafikai adatfelvétel mellett további cél, hogy valamennyi, a magyar őstörténet kutatása számára releváns régió múzeumának közöletlen leleteit is átvizsgáljuk újabb leletekért: Al-Duna, a Dnyeszter és Dnyeper völgye, a szaltovói és az ún. ősmordvin temetők, a Szamara és a Dél-Urál térsége. Hosszabb távra akarjuk megteremteni az együttműködést a helyileg érintett kelet-európai kollégákkal, hogy perspektívát teremtsünk ennek a magyarság számára fontos kutatási iránynak.
Kiinduló hipotézisünk szerint az Urál és a Kárpátok közötti régi 9. századi hagyatékában ismerünk olyan ― ráadásul szignifikáns földrajzi elhelyezkedésű ― lelőhelycsoportokat, amelyek egyszerre mutatnak kapcsolatot a Kárpát-medence és a Dél-Urál régió kora középkori hagyatékával. Így a leletek (ős)történeti interpretációja munkahipotézis szintjén indokolt. Genetikai vizsgálatokat is tervezünk és összehasonlítjuk az itthon korábban kidolgozott 10. századi adatbázissal, mely mérföldkő lesz az magyarság ethnogenezisének vizsgálatában. Célkitűzésünk az eredmények tudományos ismeretterjesztő bemutatása is a nagyközönségnek.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A tervezett kutatás alapkérdése az, hogy a Kárpát-medence honfoglalás kori régészeti leletanyagának térben és időben milyen a kelet-európai kapcsolatrendszere. A kutatás központi kérdése továbbá az is, hogy az ismert párhuzamokból az új természettudományos módszerek segítségével nyerhetünk-e ki minőségileg is új eredményeket. Végső soron pedig a kapott adatokkal ma miként határozhatjuk meg a magyarok elődeinek szállásterületit, illetve vándorlását.
Az elmúlt 2-3 évben Oroszország és Ukrajna területéről a magyar kutatás számára előzetesen ismertté vált leletanyag azzal kecsegtet, hogy részletes anyaggyűjtés esetén a fenti kérdésekre minden eddiginél adekvátabb válaszokat kaphatunk. Ezek ugyanis alátámasztják a kiinduló hipotézisünket, mely szerint a honfoglalás kori leletanyag gyökerei Kelet-Európa 8–9. századi régészeti leletanyagában kimutathatóak. Régészetileg arra fogunk válaszolni, hogy a Dél-Uráli leletanyaga lehet-e kiindulópont, s ha igen, akkor utal-e valami a nyugati irányú elmozdulásra a 9. századot megelőzően? Hol helyezkedhetett el Levédia és Etelköz? Részletesebb képet fogunk rajzolni a honfoglalás útvonalának és időrendjének jelenleg ismert és elfogadott menetéről.
A természettudományos vizsgálatok az időrend pontosításában lesznek perdöntőek. A genetikai vizsgálatok eldönthetik, hogy a kelet-európai 9. századi hagyaték mely köréhez állnak a legközelebb a (legkorábbi) honfoglalás kori antropológiai leletek. Alapvető kérdés, hogy ezek az eredmények fedésben vannak-e a régészeti leletek esetében mutatkozó kapcsolatokkal. Ez ugyanis minden korábbinál nagyobb mértékben növelné meg a régészeti leletekből levont történeti következtetéseink megbízhatóságát.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A honfoglalás és a magyarság őstörténete a mai magyar identitás alapvető része, ezért annak tisztázása és szakszerű tudományos bemutatása nem csak tudományos eredmények tekintetében lényeges, hanem azért is, mert a gyakran kapnak komolyabb visszhangot olyan áltudományos „felfedezések” amelyek nem elősegítik, hanem csak nehezítik a tisztánlátást e kérdésekben. A téma iránti hazai érdeklődést és figyelmet pedig egyaránt jelzik a honfoglalás korral kapcsolatos kiadványok, kiállítások nagy sikere és komoly sajtóvisszhangja is. Kutatásaink így ezt a nemzeti identitást formálhatják, bemutatva a legmodernebb tudományos eredményeket, azok közül is azokat egy csokorba gyűjtve, melyek nem vagy csak kevésbé ismertek a szélesebb értelemben vett tudományos közönség számára (orosz, ukrán és moldáv leletek és kutatási eredmények).
A korszerű fotódokumentáció és leírások elkészítésével az utókor számára mentünk meg olyan leletekről információkat, melyek a kelet-európai múzeumi körülmények között gyakran a pusztulás szélén állnak, noha jelentőségük a magyar őstörténet egyébként is igen forrásszegény világában pótolhatatlan. Ez hatalmas perspektívát nyithat az elmúlt 10-15 évben megfenekleni látszó magyar őstörténeti kutatásban.
Másik alapvető haszna a tervezett kutatásnak, hogy megerősítik a vonatkozó területek (Magyarország – Oroszország – Ukrajna – Moldávia) tudományos együttműködését, mely alapjaiban gyorsíthatja majd fel ennek a fontos tudományágnak a fejlődését. Kelet- és Közép-Európában a kora középkor iránt megnyilvánuló nagyfokú érdeklődés egyben felhívhatja a figyelmet e népek múltbeli közösségére, és ezáltal utat nyithat a jelenben való szorosabb kulturális és gazdasági kapcsolatteremtésre is.
A program hasznosítani kívánja a modern tudományos kutatások módszereit (archaeometria; archaeogenetika) amelyek bemutatása révén a magyar tudományosság e téren tapasztalható nemzetközi lemaradása csökken, így megfelelő referenciával később számos nemzetközi programhoz is kapcsolódhat. A társadalom korrekt és naprakész tájékoztatása mellett a magyar tudományosság nemzetközi súlyának növelése mindannyiunk feladata.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A magyar őstörténet kiemelkedő szerepet játszik a magyar társadalom identitástudatában. Ezért rendkívül fontos, hogy a tudományos tényekkel operáló elméletek előrelépjenek, melyhez elengedhetetlen a legfrissebb adatok széles körű összegyűjtése.
A magyar őstörténet kutatásában a régészet kiemelkedő jelentőségű, mivel forrásanyaga, feltárt leletek mennyisége az elmúlt években hatalmas tempóban gyarapodott. A pályázat a honfoglalás kori leletanyag kelet-európai, elsősorban 8‒10. századi párhuzamait gyűjti fel és értékeli. Az egyik fő célkitűzés tehát az említett terület múzeumainak tüzetes áttekintése és az alapkutatás elvégzése, melyet Türk Attila, a pályázat vezetője már korábban megkezdett. A munka sikeres elvégzését számos érintett külföldi intézménnyel megkötött kutatási együttműködési szerződés garantálja. A leletek felgyűjtése és régészeti értékelése mellett új természettudományos módszerekkel is vizsgálni fogjuk azokat (radiokarbon és genetikai kutatás).
A munka egyben az utókornak is szól, mivel az adatok naprakész összefoglalása a jövőben történő újraelemzésüket teszi lehetővé (a leletek esetleges pusztulásától függetlenül). Cél, hogy a magyar kutatás számára releváns területeken a kelet-európai kollégákkal szorosabb együttműködést alakítsunk ki, így hosszabb távra biztosítsuk a téma intenzív kutatását és az új információkhoz való gyors hozzáférést.
Célkitűzésünk az eredmények tudományos ismeretterjesztő formában való bemutatása a nagyközönségnek. Mindezek jelentősen gazdagítani fogják ismereteinket a magyarok elődeinek kelet-európai vándorlásáról, előrevetítve, hogy a jelenlegi iskolai tankönyvekben oktatott ismereteket is pontosítani szükséges.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The aim of the project is to map the eastern connections of the Conquest Period material of the Carpathian Basin, during which we intend to separate the horizons before and after 895 with the help of natural scientific methods.
The main aim of the project is to fully collect the finds and create a database that in itself would fill a gap. The format will correspond to the criteria of the Conquest Period corpus. Beside the acquisition of high-quality documentation another aim is the investigation of all the unpublished material to find further finds in the museums of relevant regions: the Lower Danube, the Dnestr and Dnepr valleys, the Samara region and the southern Urals. Within the framework of long-term collaborations we intend to actively involve the concerned east European colleagues in the research in order to make the publication and analysis of such finds scientifically rewarding for them.
It is out hypothesis that among the 9th-century materials between the Urals and the Carpathians we know groups of sites that show connections with the early medieval material of both the Carpathian Basin and the southern Ural region. Thus the interpretation of these finds in connections with the (pre)history of the Hungarians is justifiable working hypothesis. It is important that we plan to carry out genetic analyses as well to compare them with an already existing 10th-century Hungarian database, which will be a milestone in the research on the ethnogenesis of the Hungarians. One of our aims is the dissemination of our results to a wider audience in popular format as well.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The primary research question of the project is what kind of connections in space and time does the archaeological material of the Conquest Period of the Carpathian Basin have with eastern Europe. Another central issue is whether based on the known analogies we can obtain qualitatively different and new results through the application of new scientific methods. Finally, how can we today determine the homelands and migration routes of the ancestors of the Hungarians based on the obtained data?
The preliminary information on the find material from Russia and Ukraine that reached Hungarian research during the past two or three years holds promise that in case of a detailed inventory of the material it may provide more adequate answers to these questions. We will provide an archaeological answer to the questions whether the 6th-8th-century remains of the southern Urals can provide a starting point; if yes, whether anything indicates a westerly movement before the 9th century; and where Levédia and Etelköz are located. Based on the finds we will be able to provide a more detailed picture of the routes and chronology of the currently accepted model of the Hungarian conquest.
Scientific investigations will be crucial regarding the refinement of chronology. Genetic analyses may determine which complex of the east European 9th-century remains are the closest to the (earliest) Conquest Period human remains. A question of fundamental importance is whether these results will be in conformity with the connections revealed by the archaeological finds, since this would immensely increase the reliability of the conclusions based on archaeological finds.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The Hungarian conquest and the prehistory of the Hungarians is a fundamental part of Hungarian national identity, thus its clarification and appropriate scientific presentation is important not only in terms of the scientific results but also due to the fact that pseudo-scientific “discoveries” often receive greater attention, and instead of facilitating, they impede the clarification of the issue. The great success of, and media attention to, publications and exhibitions connected to the Conquest Period are signs of general interest in the topic. Our research may contribute to the formation of national identity by presenting the most recent results, including many that have not been known to the wider scientific audience (Russian, Ukrainian and Moldavian finds and results).
Through the preparation of modern photo documentation and descriptions we can save information on finds for posterity that are – due to the circumstances in east European museums – often on the verge of destruction, although their significance among the rather scarce sources of the prehistory of the Hungarians is immense. This may open up huge perspectives in this field, which seemed to have stagnated in the past 10-15 years.
Another important outcome of the project will be the strengthening of scientific cooperation between the concerned areas (Hungary – Russia – Ukraine – Moldavia), which may give a new impetus to the development of this important field of study. Furthermore, the increasing interest towards the early Middle Ages in eastern and central Europe may draw attention to the past cohabitation of these peoples and may promote new cultural and economic connections in the present as well.
The project intends to utilize the methods of modern science (archaeometrics, archaeogenetics), whose involvement will decrease the lag of Hungarian research compared to the international field, and may provide appropriate references to join international programs. Beside the provision of correct and up-to-date information to society in general, increasing the importance of Hungarian science in the international arena is the task of us all.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The prehistory of the Hungarians occupies an outstanding position in the identity of Hungarian society. Consequently, it is of great importance that theories based on scientific facts continue to develop, a prerequisite of which is the wide-ranging collection of the most recent data.
Archaeology plays a prominent role in the research on the prehistory of the Hungarians, since the quantity of its source material, the excavated finds, has increased immensely during the past few years. This project is aimed at the collection and evaluation of east European, primarily 8th-10th-century analogies of the finds of the Conquest Period. The successful accomplishment of the work is guaranteed by the collaboration agreements with numerous concerned foreign institutions. Beside the collection and archaeological evaluation of the finds, new scientific methods will also be applied (radiocarbon dating and archaeogenetics).
At the same time, the work is aimed at posterity as well, since the up-to-date collection of the data creates a possibility for their reinterpretation in the future. The aim is to form a closer cooperation with east European colleagues in areas of interest for Hungarian research, and secure in the long run the intensive research on the topic and fast access to new information.
One of our aims is the dissemination of the results in popular forms as well. All these will enrich our understanding of the east European migrations of the ancestors of the Hungarians, implicating also that the knowledge currently contained in school textbooks will need revision as well.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás a Kárpát-medence 10. századi hagyatékának keleti kapcsolatrendszerét térképezte fel és adatbázist hozott létre a magyar őstörténet pontosabb megrajzolásához. A teljességre törekvő forrásfeltárás közel 300 lelőhely, ill. leletegyüttes emlékeit foglalja össze Nyugat-Szibériától az Al-Dunáig. Sikerült tisztázni, hogy a honfoglalás kori hagyatéknak vannak jól kitapintható keleti kapcsolatai. A magyar érdeklődésnek köszönhetően 30 keleti régész aktívan kutatja regionálisan a magyar őstörténet szálait. Sikerült csontmintákat gyűjteni a magyarság elődeinek egykori szomszédaitól is, vagyis a kutatás eredménye nem pusztán magyar szempontból értékelhető. A 200 db csontmintából eddig 34 vizsgálata készült el: a régészetileg is kapcsolódó sírok antropológiai anyaga bioarcheológiailag is releváns honfoglalás kori hagyatékkal. Az eredményekről 63 dolgozat, közöttük 3 monográfia jelent meg, ebből 26 idegen nyelven, továbbá 10 ismeretterjesztő formában. Ez utóbbi vonatkozásban két film és két fotókiállítás is bemutatásra került az MTA-n. 18 konferencia-szereplés mellett 47 sajtómegjelenés történt. A témavezető által bevont további pályázati forrásoknak köszönhetően (az OTKA támogatás közel kétszerese) a vállalások jelentősen túl lettek teljesítve. Összefoglalóan elmondható, hogy a régészet, a bioarcheológia, a nyelvészet és a történettudomány legfrissebb eredményei jelenleg minden korábbinál nagyobb összhangban vannak és az elért eredmények új, nagyívű kutatómunkát alapoznak meg
kutatási eredmények (angolul)
The research carried out explored the eastern relationship of the archaeological heritage of the Hungarian Conquest Period and created a database for more accurate drawing of the Hungarian prehistory. The nearly 300 sites, gathering finds from Western Siberia to Lower-Danube. It was clarified that the archaeological heritage (10th c.) of the Carpathian Basin has well-touched Eastern roots and connections. Thanks to Hungarian interest, 30 archaeologists of Eastern Europe actively research regionally the Early Hungarian History. We have also been able to collect human bone samples from the former neighbors of Hungarians, so the results of that research can not be evaluated merely from Hungarian point of view. Up to now 34 studies have been carried out of the 200 bone samples: the anthropological material originated from archeology-related graves is also bioarchaeologically relevant to the hungarians. On the results, 63 papers, including 3 monographs have published, of which 26 are in foreign languages, and 10 from that in scientific dissemination style. In the latter case, two films and two photo exhibitions. In addition to 18 conferences, there were 47 press releases. Thanks to the additional financial sources (almost twice the OTKA support), the results are far outdated. In summary, the latest results of archeology, bioarchaeology, linguistics and written sources are now more consistent than ever before, and the results achieved are based on new, large-scale research.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=106369
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Türk A. ‒ Lőrinczy G. – Marcsik A.: Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez (Archäologische Daten und naturwissenschaftliche Ergebnisse zur Geschichte des 10. Jahrhunderts des westlichen Ufers der Muresch-Mündung, STUDIA AD ARCHAEOLOGIAM PAZMANIENSIA 4 Budapest 2015., 2015
Türk, Attila: Zu den osteuropäischen und byzantinischen Beziehungen der Funde des 10.-11. Jahrhunderts im Karpatenbecken., B. Tobias (Hrsg.) Die Archäologie der frühen Ungarn. Chronologie, Technologie, und Methodik. Mainz (2012) 3–28., 2012
Natalja B. Krylaszova – Andrej M. Belavin ‒ Türk Attila: Újabb adatok a honfoglalás kori tarsolyok és tűzkészségek klasszifikációjához Volga–Káma-vidéki analógiáik fényében — The classification of Conquest period purses and tinder sets in the light of analogies from the Volga-Kama region., Budapest 2014, 457–496. Avarok pusztái. Régészeti tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára. Opitz Archaeologica 6., 2014
Тюрк, Аттила: Возможности и перспективы археологических исследований ранней истории угров-мадьяров, Археологическое наследие Урала: от первых открытий к фундаментальному научному знанию Ред.: Голдина, Р. Д. et al. Ижевск 2016, 268‒272., 2016
Türk, Attila Dr Csakyova, Veronika, Stegmar, Bal-ázs, Dr Mende, Balazs G., Dr Egyed, Balazs, Dr Szécsényi-Nagy, Anna: New Data ont he Genetic Origin of Early Hungarians (8-10th AD), and its Comprasion with Archaeological, Linguistic and Historical Sources., Building Bridges. Abstract book of the 23rd Annual Meeting of the European Association of Archaeologists 2017. Ed.: Jos Bazelmans. Maastricht 2017, 437., 2017
Merva Szabina: Gondolatok a Kárpát-medencei 9–10. századi kerámiaegyüttesek természettudományos keltezési lehetőségeiről – Lehetséges mintavételezési stratégiák (Thoughts on the various scientific dating methods applied on 9th–10th-century pottery assemblages – Potential sampling strategies)., A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája Esztergom 2014. november 4–6. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensiae Budapest‒Esztergom 2017, 523‒530., 2017
Gáll Erwin‒Hőgyes Mihály-Huba K.: Néhány gondolat a Kis-Szamos völgyének Árpád-kori településterületéről (11‒13. század első fele) (Some thoughts concerning the settlement area of the Little Someș/Szamos-valley in the Arpadian Age [11th ‒century‒first half of the 13th century])., Marisia. Studii și Materiale (Târgu Mureș) XXXIV-XXXV. 2014‒2015, 57‒71., 2016
Erwin Gáll: Habitatul est-transilvănean în secolele XII‒XIII. Evoluțiile microzonei Sighişoara şi a sitului Dealul Viilor într-un peisaj de graniță., Marisia. Studii și Matariale (Târgu Mureș) XXXIV-XXXV. 2014‒2015, 73‒105., 2016
Türk, A. - Mende, B. G.: Possibilities and perspektives of the bioarchaeological research of the early Hungarians., Человек и среда: актуальные проблемы антропологии и археологии. Материалы всероссийской научной конференции с международным участием VII Алексеевские чтения, памяти акаде, 2017
Csősz Aranka – Szécsényi-Nagy Anna et al: Maternal Genetic Ancestry and Legacy of 10th Century AD Hungarians, Scientific Reports 6, Article number: 33446 (2016) doi:10.1038/srep33446), 2016
Péter Langó – Rozália Kustár – Kitti Köhler – Aranka Csősz: A study of the tenth-century cemetery at Harta-Freifelt., ANTAEUS 34 (2016) 316‒389. ISSN 0238-0218., 2016
Csősz Aranka–Mende Balázs: Archeogenetikai vizsgálatok Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát lelớhely 10. századi népességén (Archäogenetische Untersuchungen der Bevölkerung des 10. Jh. am Fundort Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhát)., MFMÉ ‒ Studia Archaeologica 12 (2011) 505‒509., 2012
Csősz Aranka–Menede Balázs‒Langó Péter‒Türk Attila: Археогенетические исследования на материалах Салтовской и древневенгерской культуры. Предварительный отчет и историография археологического вопроса., II-й Международный Мадьярский симпозиум: сб. науч. тр. Oтв. ред.: Боталов, С. Г. –Иванова, Н. О.. ISBN 978-5-88521-179-6. Челябинск 2013, 237–243., 2013
Csősz Aranka–Mende Balázs Gusztáv: Beszámoló a Kárpát-medence 7‒10. századi népességén végzett archeogenetikai vizsgálatok eredményeiről., Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. MTA BTK MÖT Kiadványok 1. Budapest 2014, 173‒178. ISBN 978-963-9627-87-1., 2014
Vörös István: A Maros-torkolattal szembeni mikrorégió 10. századi sírjainak archaeozoológiai vizsgálata (Archaeozoological examination of the 10th century graves from the microregion opposite of the Maros mouth)., Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 4. Budapest 2015, 465‒474., 2015
Marcsik Antónia: Embertani adatok a Maros-torokkal szembeni mikrorégió 10. századi történetéhez (Anthropological data to the 10th century history of a microregio at the site opposite the mouth of the Maros River)., Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 4 Budapest 2015, 433‒464., 2015
Csősz Aranka – Mende Balázs: Archeogenetikai vizsgálatok Szeged-Kiskundorozsma-Hosszúhát és Szeged-Öthalom lelőhelyek 10. századi népességén (Archaeogenetical investigations on the 10th century populations from Szeged-Kiskundorozsma-Hosszúhát and Szeged-Öthalom)., Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 4. Budapest 2015, 371-375., 2015
Simon Coupland – Luca Gianazza: The context of the Szeged-Öthalom find: Carolingian coins in Hungarian graves and comparable coins in other contemporary hoards (A szeged-öthalmi temető érméi: összefüggések a honfoglaló magyar sírokban és más európai leletekben előkerült Karoling pénzek között)., Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 4. Budapest 2015, 301‒324., 2015
Szathmári László – Holló Gábor – Marcsik Antónia: Szeged-Algyő és Sándorfalva-Eperjes 10. századi népességének kraniológiai összefüggései az Alföldön (Craniological interrelations between the 10th century populations of Szeged-Algyő and Sándorfalva-Eperjes in the Great Hungarian Plain)., Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 4. / Budapest 2015, 377‒418., 2015
Csedreki László – Susanne Greiff – Langó Péter – Florian Ströbele – Türk Attila: Honfoglalás kori fémleletek anyagösszetételi vizsgálata készítéstechnikájuk és nyersanyagforrásuk tükrében (Untersuchungen zur Materialzusammensetzung der landnahmezeitlichen Metallfunde im Spiegel ihrer Herstellungstechnik und Herkunft des Rohmaterials)., Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 4. Budapest 2015, 325‒352., 2015
Csedreki László–Langó Péter–Türk Attila: Honfoglalás kori ezüst tárgyakon végzett XRF és PIXE vizsgálatok összehasonlító módszertani elemzése (Vergleichende methodische Untersuchung zu XRF- und PIXE-Verfahren beilandnahmezeitlichen Silberfunden)., Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 4. Budapest 2015, 353‒362., 2015
Marcsik Antónia – Just Zsuzsanna – Szalai Ferenc: Honfoglalás kori csontmaradványok a Duna–Tisza köze déli területéről (Szeged-Algyő, Sándorfalva-Eperjes) (The anthropological analysis of the 10–11th century ad human skeletal remains at the southern part of the Danube–Tisza interfluve [Szeged-Algyő and Sándorfalva-Eperjes sites]), Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 4. Budapest 2015, 377‒418., 2015
Marcsik Antónia: Honfoglalás kori csontvázak Szeged-Öthalom, V. homokbánya területéről (The 10th century skeletal material at Szeged-Öthalom)., Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 4. Budapest 2015, 363‒370., 2015
Türk Attila: A korai magyar történelem régészeti kutatása napjainkban., Magyar Őstörténet – Tudomány és hagyományőrzés. Szerk.: Sudár B. – Szentpéteri J. – Petkes Zs. – Lezsák G. – Zsidai Zs. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. ISBN 978-96, 2014
Тюрк, Аттила: Новые результаты и перспективы археологических исследований ранней истории древних венгров (Угры-мадьяры)., «Л.Н. Гумилев мұрасы және қазіргі еуразиялық интеграция» ІХ - Еуразиялық ғылыми форумға қатысуға шақырады. Астана (2012) 22‒26., 2012
Türk, Attila: The new archaeological research design for early Hungarian history, Hungarian Archaeology. E-Journal. 2012 Summer. wwww.hungarianarchaeology.hu, 2012
Türk Attila: A korai magyar történet kutatásának új régészeti programja., Magyar Régészet. Online Magazin. 2012 Nyár. wwww.hungarianarchaeology.hu, 2012
Attila Türk: Archäologische Daten zu einigen Details der Taschen- und Feuergerätefunde des 10. Jahrhunderts im Karpatenbecken im Spiegel ihren osteuropäischen Analogien., Slovenská Archeológia LXI – 1, Bratislava (2013) 177–198., 2013
Lyudmila Doncheva-Petkova – Balogh Csilla – Türk Attila: Avars, Bulgars and Magyars on the Middle and Lower Danube, Studia ad Archaeologiam Pazmaniensiae. A PPKE BTK Régészeti Tanszékének kiadványai — Archaeological Studies of PPCU Department of Archaeology. Vol. 1, 2014
Türk Attila: Towards a Classification of Grave Types and Burial Rites in the 10th–11th Century Carpathian Basin (Some Remarks and Observations)., Lyudmila Doncheva-Petkova – Balogh Csilla – Türk Attila (eds.): Avars, Bulgars and Magyars on the Middle and Lower Danube. Sofia-Piliscsaba 2014, 137-156., 2014
Türk Attila: Őseinket felhozád… A magyarság eredetkutatásának újabb perspektívái., Élet és Tudomány LXIX/3. ISSN 0013-6077. 2014, 76–78., 2014
Türk Attila: Magyar őstörténeti régészeti expedíció a Dél-Urál vidékén., „Hadak útján”Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciája. Veszprém, 2013. október 2–4. Veszprém 2013, 17., 2013
Аттила Тюрк: Несколько слов о результатах 14С исследований в изучении происхождения древневенгерской материальной культуры., In: Культуры степей Евразии второй половины I тысячелетия н.э. Материалы к V Международной археологической конференции 25-28 ноября 2013 г. Д.А. Сташенков (отв. ред.) 105, 2013
Türk Attila: Archaeology of the Early Hungarian History in the Light of the Latest Find Results (2011–2013)., VII международная конференция „Источники по истории кочевников средневековой Евразии”. ISBN 978-5-98604-409-5. Звенигород 2013, 89–91., 2013
Türk Attila: A honfoglalók elődeinek nyomában. Magyar-orosz feltárások Cseljabinszkban., Nagy G. M. (szerk.): Régészeti kalandozások. A régészet legújabb hazai eredményei. Új technológiák a kutatásban és a prezentációban. Konferenciakötet. 2013, 20–24., 2013
Аттила Тюрк: От Урала до Карпатов. Новые результаты и перспективы в археологии Восточной Европы по поводу древних венгров., II-й Международный Мадьярский симпозиум: сб. науч. тр. тр. Oтв. ред. (szerk.): С. Г. Боталов, Н. О. Иванова. ISBN 978-5-88521-179-6. Cseljabinszk 2013, 231–237., 2013
Attila Türk-Aranka Csősz-Péter Langó-Balázs Gusztáv Mende: Археогенетические исследования на материалах Салтовской и древневенгерской культуры. Предварительный отчет и историография археологического вопроса., II-й Международный Мадьярский симпозиум: сб. науч. тр. Oтв. ред. (szerk.): С. Г. Боталов – Н. О. Иванова. ISBN 978-5-88521-179-6. Cseljabinszk 2013, 237–243., 2013
Bende Lívia – Lőrinczy Gábor - Türk Attila: Újabb 10. századi sírok a Maros-torkolat Duna-Tisza közi oldaláról. Régészeti adatok egy szaltovói párhuzamú tárgytípus értelmezéséhez és a honfoglalás kori temetkezési s, A honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei. Tanulmányok Kovács László 70. születésnapjára. Monográfiák a szegedi tudományegyetem régészeti tanszékéről 3. 2013, 26–, 2013
Attila Türk: Durch die Steppen Osteuropas – russisch-ungarische Forschungen im Südural., http://archaeologik.blogspot.hu/2013/12/durch-die-steppen-osteuropas-russisch.html, 2013
Lőrinczy G. – Straub P. - Türk A.: Hatalomváltás a Maros-torkolat nyugati oldalán a 9-10. századi településtörténet tükrében., ... in nostra lingua Hringe nominant. Szerk.: Balogh Cs. - Petkes Zs. - Sudár B. - Zsidai Zs. Budapest 2015, 143-165., 2015
Türk Attila: A magyar őstörténet régészeti kutatása napjainkban, 2013/2014 Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete. Szerk.: kiss A. F. Piliscsaba 61-74, 2015
Türk Attila: Kazária régészeti kutatása, A magyar vándorlás régészeti nyomai,, Magyarok a honfoglalás korában. Magyar őstörténet 2. Szerk.: Sudár B. Budapest 2015, 2015
Türk A: Archäologische Daten zu einigen Details der Taschen- und Feuergerätefunde des 10. Jahrhunderts im Karpatenbecken im Spiegel ihren osteuropäischen Analogien, SLOVENSKA ARCHAEOLOGIA 61: (1) 177-198, 2013
Lőrinczy, G. - Straub, P. - Türk, A.: Die Umstrukturierung der Herrschaftsverhältnisse an der Mireschmündung zu Beginn des 10. Jahrhunderts aufgrund der archäologischen Quellen., „Castellum, civitas, urbs“ – Zentren und Eliten im frühmittelalterlichen Ostmitteleuropa. (2015) Budapest–Leipzig–Keszthely–Rhaden/Westf., 381–398, 2015
Türk, A. - Kissné Bendefy, M. – Petkes, Zs.: Археологические свидетельства коженного дела в период венгерского завоевания [Х в.]. Archaeological evidence for leatherworking in the Hungarian conquest period (10th c.)., In: Труды Камской археолого-этнографической экспедиции. XII. Средневековая археология Восточной Европы: от Камы до Дуная: сб. науч. тр. Пермь 2017, 207‒229, 2017
Тюрк, Аттила- Боталов, С. Г. ‒ Коробов, Д. С.: III-й Международный мадьярский симпозиум по археологии. Академия наук Венгрии (Будапешт), Россйская археология 2017:2, 186‒188., 2017
Türk, Attila - Kissné Bendefy, M. – Petkes, Zs.: Archaeological evidence for leatherworking in the Hungarian conquest period (Sárbogárd-Tringer-Tanya, Grave 33) (Újabb régészeti adatok a honfoglalás kori bőrművességhez [Sárbogárd-Tringer-tanya 33. sír])., In: A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája Esztergom 2014. november 4–6. II. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensiae 3.2 Budapest‒Esztergom 2017, 499‒522, 2017
Türk A. - Balogh Cs. – Lőrinczy G. ‒ Varga S.: 11. századi temetőrészlet Baks-Köztársaság utca (Csongrád megye) lelőhelyről. Honfoglalás és kora Árpád kori sírok Baks határában (11th-century cemetery at the site of Baks-Köztársaság Street [Csongrád county]) Conquest- and Árpád-period graves in the vicinity of Baks., A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája Esztergom 2014. november 4–6. II. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensiae Budapest‒Esztergom 2017, 667‒711. ISBN 9, 2017
Türk A. - Füredi Á. – Király Á. – Pópity D. – Rosta Sz. ‒ Zágorhidi Czigány B.: Balta alakú amulettek a Kárpát-medence 10–11. századi hagyatékában. Régészeti megfigyelések a miniatürizált tárgyakról, valamint a kora Árpád-kori rusz–magyar kapcsolatok kérdéséről (Axe-shaped amulets among the 11th- and 12th-century finds in the Carpathian Basin. Archaeological observations on min, A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája Esztergom 2014. november 4–6. II. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensiae Budapest‒Esztergom 2017, 413‒464. ISBN 97, 2017
Türk Attila: 10. századi magyar jelenlét a Kárpátoktól keletre?, Sudár Balázs‒Petkes Zsolt (Szerk.): In: Magyar Őstörténet 4. - Honfoglalás és megtelepedés. Budapest 2016, 84. ISBN 9789632277554., 2016
Türk Attila: A honfoglalás kori régészeti hagyaték keleti kapcsolatrendszere., Rubicon 2016/7, 12‒17., 2016
Csedreki L. – Greiff, S.– Langó P. – Ströbele, F.‒ Türk A.: Honfoglalás kori fémleletek anyagösszetételi vizsgálatai készítéstechnikájuk és nyersanyagforrásuk tükrében (Untersuchungen zur Materialzusammensetzung der landnahmezeitlichen Metallfunde im Spiegel ihrer Herstellungstechnik und Herkunft des Rohmaterials, Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 4 Budapest 2015, 325‒339., 2015
Csedreki L. – Langó P. ‒ Türk A.: Honfoglalás kori ezüst tárgyakon végzett XRF és PIXE vizsgálatok összehasonlító módszertani elemzése (Vergleichende methodische Untersuchung zu XRF- und PIXE-Verfahren bei landnahmezeitlichen Silberfunden), Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 4. Budapest 2015, 353‒356., 2015
Boldog Z – Petkes Zs. – Sudár B. ‒ Türk A: Az őshazától a Kárpátokig. – A leletektől a viseletekig. Vándor poszterkiállítás a magyar őstörténet és honfoglaláskor régészeti kutatásának újabb eredményeiről., Magyar Régészet. Budapest 2015, 2015
Boldog, Z – Petkes, Zs. – Sudár, B. ‒ Türk, A.: From the ancient homeland to the Carpathians – From the Finds to the Apparel. Travelling. Exhibition of Posters on the Most Recent Results from Archaeological Research on Ancient Hungarian History and the Conquest Period, Hungarian Archaeology. Budapest 2015, 2015
Türk A.:: Fegyverleletek Kazáriából., Honfoglalók fegyverben. Szerk.: Petkes Zs. – Sudár B. Magyar őstörténet 3. ISBN 9789632276946 Budapest 2015, 46–48., 2015
Türk A.:: A honfoglalás kori régészeti hagyatékkal kapcsolatot mutató keleti lelőhelyek. In: A honfoglalók viselete., Szerk.: Sudár B. – Petkes Zs. Magyar Őstörténet 1. ISBN 978-9 63-227-625-0 Budapest 2014, 27–64., 2014
Türk Attila: Perspektívák a honfoglalás kori hagyaték keleti kapcsolatrendszerének kutatásában a természettudományos módszerek szemszögéből., Absztarktkötet a „Hadak útján” Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak XXII. Konferenciájára. Visegrádi Királyi Palota, 2012. október 4–6. Visegrád 2012. 10.22–23., 2012




vissza »