A kiskereskedelem új kihívói a bevásárlóközpontok  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
106373
típus PUB-K
Vezető kutató Sikos T. Tamás
magyar cím A kiskereskedelem új kihívói a bevásárlóközpontok
Angol cím The new challengers of retail trade's: shopping centers
magyar kulcsszavak Bevásárlóközpontok, fogyasztói magatartás
angol kulcsszavak Shopping Centers, consumer behavior, retail trade
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)50 %
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)30 %
Regionális Tudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)20 %
zsűri Publikációs bizottság
Kutatóhely Akadémiai Kiadó Zrt.
projekt kezdete 2012-07-01
projekt vége 2013-02-28
aktuális összeg (MFt) 0.850
FTE (kutatóév egyenérték) 0.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Kutatásunk során áttekintjük a bevásárlóközpontok kialakulásának történeti folyamatát néhány nagyvárosban a szakirodalom és korábbi vizsgálataink alapján (Budapest, Bécs, Pozsony, Prága és további jelentős kereskedelmi potenciállal rendelkező városok adatainak felhasználásával). Megvizsgáljuk a bevásárlóközpontok hagyományos kereskedelmi zónákra gyakorolt hatását (CBD); elkészítjük a gyors funkcionális-morfológiai változásokon áteső városrészek, utcák, utcaszakaszok átformálódásának felmérését, dokumentálását; vizsgáljuk az agglomerációs övezetek átalakulásának folyamatát; vizsgáljuk a bevásárlóközpontok hatását a vásárlói szokásokra Budapesten, Bécsben, Pozsonyban, Prágában és más városokban; vizsgáljuk a kiválasztott városokban felépült bevásárlóközpontok hatékonyságát, üzleti-mixét, vonzáskörzetét és térformáló hatását; elkészítjük a vizsgálatba bevont városokban a bevásárlóközpontok tipológiáját; összehasonlítjuk a felsorolt városok bevásárlóközpontjainak azonosságait és különbségeit.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A napjainkban minden nagyobb városban megtalálható bevásárlóközpontok a legújabbkor komplex, kereskedelmi szolgáltató bázisai, amelyekben a vásárlás és a szórakozás, az élmény összekapcsolódik. A tanulmány céljaként tűztük ki, hogy bemutassuk Budapesttől Prágáig a bevásárlóközpontokat és azok sajátosságait, valamint a városszerkezetre gyakorolt hatásukat. Fontos kérdésként vizsgáltuk az egyes országok vásárlóinak attitűdjét, ezek hasonlóságait és különbségeit.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Kutatási adatok arra utalnak, hogy a környező országok állampolgárai a bevásárlóközpontok és a hipermarketek nyújtotta újszerű vásárlási lehetőségekkel szemben hasonló attitűdöket alakítottak ki. A koncentrált kínálatot nyújtó, nagy alapterületű kereskedelmi létesítményeknek még hosszú ideig nem jelent tényleges versenytársat a direkt és online beszerzés lehetősége. Sokkal inkább kell azzal számolni, hogy a bevásárlóközpontokba tömörült eladóknak is márkakínálatot kell nyújtaniuk, mert a fogyasztói kereslet egyre határozottabb új trendje a márkapreferencia irányába mozdult el. Nem túlzás azt állítani, hogy az áruértékesítés forradalma, amely a 20. század első harmadában új szakaszhoz érkezett, mára permanens formát öltött. Az egyre nagyobb alapterületű szuper-hipermarketek, áruházak, a több szolgáltatást kínáló üzletláncok, a bevásárlóközpontok és a virtuális áruházak nagyobb alkalmazkodást kívánnak a ma vállalkozóitól, mint a tömegtermelés hajnalán megjelent szaküzletek és lokális áruházak.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A fogyasztás új katedrálisai – már csak méretüknél fogva is – nagyobb hatással vannak a városok térszerkezetre, mint a korábban fejlődésnek indult áruházak. Európában ez a folyamat – bevásárlóközpontok kialakulása – mintegy 30 év késéssel indult meg. Napjainkra azonban a bevásárlóközpontok már nemcsak a hagyományos kiskereskedelmi zónák térszerkezetére vannak hatással, de sok esetben az áruházak fennmaradását is veszélyeztetik. Ahhoz, hogy a bevásárlóközpontok mellett a hagyományos kisüzletek és áruházak fennmaradjanak, azoknak új üzleti profilt kell kialakítaniuk. Meg kell találniuk azt a piaci rést, amelyben még versenyképesek maradnak a nagyok árnyékában. Könyvünkben vizsgáljuk Budapest, Pozsony, Bécs és Prága bevásárlóközpontjait és az egyes városok fogyasztói magatartásának alakulását, sajátosságait. Kutatási eredményeink arra is utalnak, hogy a környező országok állampolgárai a bevásárlóközpontok és a hipermarketek nyújtotta újszerű vásárlási lehetőségekkel szemben hasonló attitűdöket alakítottak ki.
A pályázat tárgyát képező publikációban a kiskereskedelemben e legforradalmibb fejlődést jelentő bevásárlóközpontok helyéről, feladatairól, szerepéről s várható fejlődési irányairól szerzett kutatási eredményeinket összegezzük, kitekintve a közvetlen szomszéd országokra, sőt azokra is, amelyekkel évszázadokon keresztül egy hatalmi zónában voltunk (Osztrák-Magyar–Monarchia).
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

In our research we analyze the historical process of development of the shopping centers in some major cities based on literature review and previous studies (using the data of Budapest, Vienna, Bratislava, Prague and other cities with significant commercial potential). We examine the impacts of the malls to the traditional trade zones (CBD); we make the assessment and the documentation of the fast functional-morphological undergoing changes quarters, streets and the transformation of the street sections; we examine the process of the transformation of the agglomeration zones; we examine the effects of the malls to the consumer habits in Budapest, Vienna, Bratislava, Prague and other cities; in the selected cities we examine the effectiveness, the business mix, and the vicinity of the space-forming effect of the built shopping centers; in the enrolled cities we make the typology of shopping centers; we compare the similarities and differences of the shopping centers in the listed cities.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The present shopping centers, which can be found in almost every big city, are the bases of the complex commercial services where the shopping and entertainment, combined with the experience. The aim of this study is to introduce from Budapest to Prague the shopping centers and their characteristics and their impact on the city structure. We examine as an important issue the attitudes of customers in each country and their similarities and differences.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The results of our research highlight that the attitude of the citizens of the four countries is similar in the case of new consumer opportunities of the shopping centers and hypermarkets. In the next few years the direct and online purchasing options are still not real competitors of the malls which provide concentrated supply and large commercial facilities. It is more expected that the sellers, which had been grouped in the shopping centers, have to provide brand offers because of the stronger consumer demand, a new trend moved towards the brand preference. It is no exaggeration to say that the revolution of the supplies, which came in a new phase in the first third of the 20th century, is assumed a new permanent form. The increasing size of super-hypermarkets, supermarkets, chain stores offering more services, shopping malls and the virtual stores requires more adaptation capability for the entrepreneurs than appeared shops and local stores had in the dawn of the mass production.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The new “cathedrals of consumption” - only because of their size as well - have more impact on urban spatial structure then the earlier developed department stores. In Europe, this process - the development of shopping centers - started about 30 years late. Nowadays the shopping centers effects on the traditional retail zones on the spatial structure and also in many cases threaten the survival of the supermarkets. For the survival of the traditional small shops and department stores beside the shopping centers, they must develop new business profile. They need to find the niche on the market, which can be competitive in the shadow of the big ones. In our book from one side we examine the shopping centers of Budapest, Bratislava, Vienna and Prague and from the other side we also examine the consumer behavior trends and characteristics of these cities. The results of our research highlight that the attitude of the citizens of the four countries is similar in the case of new consumer opportunities of the shopping centers and hypermarkets.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A fogyasztás új katedrálisai – már csak méretüknél fogva is – nagyobb hatással vannak a városok térszerkezetére, mint a korábban fejlődésnek indult áruházak. Európában ez a folyamat – a bevásárlóközpontok kialakulása – mintegy 30 év késéssel indult meg. Napjainkra azonban a bevásárlóközpontok már nemcsak a hagyományos kiskereskedelmi zónák térszerkezetére vannak hatással, de sok esetben az áruházak fennmaradását is veszélyeztetik. Ahhoz, hogy a bevásárlóközpontok mellett a hagyományos kisüzletek és áruházak fennmaradjanak, azoknak új üzleti profilt kell kialakítaniuk. Meg kell találniuk azt a piaci rést, amelyben még versenyképesek maradnak a nagyok árnyékában. Könyvünkben Budapest, Pozsony, Bécs és Prága bevásárlóközpontjait és az egyes városok fogyasztói magatartásának alakulását, sajátosságait vizsgáljuk. Kutatási eredményeink arra is utalnak, hogy a környező országok állampolgárai a bevásárlóközpontok és a hipermarketek nyújtotta újszerű vásárlási lehetőségekkel szemben hasonló attitűdöket alakítottak ki. A koncentrált kínálatot nyújtó nagy alapterületű kereskedelmi létesítményeknek még hosszú ideig nem jelent tényleges versenytársat a direkt és on-line beszerzés lehetősége. Sokkal inkább kell azzal számolni, hogy a bevásárlóközpontokba tömörült eladóknak is márkakínálatot kell nyújtaniuk, mert a fogyasztói kereslet egyre határozottabb új trendje a márkapreferencia irányába mozdult el.
kutatási eredmények (angolul)
The new cathedrals of consumption – even due to their sizes - affect the spatial structure of cities more significantly than the previously evolved department stores did. In Europe this process – the development of shopping centers – started with a 30-year delay. For today, shopping centers do not have an effect on the spatial structure of traditional retail zones only, but in several cases they threaten the mere existence of department stores. To be able to stay alive next to the large shopping centers, traditional small shops and department stores must create a new profile. They must find a gap in the market, where they can remain competitive in the shadow of large retail units. In our book we examine the shopping centers of Budapest, Bratislava, Vienna and Prague. We also surveyed the characteristics and changes in consumer behavior of the inhabitants. Our findings point out that the citizens of the neighboring countries have formed similar attitudes towards the new ways for shopping provided by shopping centers and hypermarkets. For a long time in the future, online and direct shopping will not pose real threat for retails units with large shopping area offering a concentrated selection of goods. Instead, retailers in shopping centers will have to offer a greater choice of brands, since a new tendency can be depicted in the changes in demand, and that is brand preference
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=106373
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Sikos T. Tamás Hoffmann Istvánné: A kiskereskedelem új kihívói Budapesttől Prágáig, Akadémiai Kiadó, 2012




vissza »