Distribution of the Hungarian nobility's domains around 1770
magyar kulcsszavak
magyar történelem, társadalomtörténet, 18. század története, történeti statisztika
angol kulcsszavak
hungarian history, social history, history of the 18th century, historical statistics
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)
100 %
Ortelius tudományág: Társadalomtörténet
zsűri
Publikációs bizottság
Kutatóhely
Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete
2012-07-01
projekt vége
2013-06-30
aktuális összeg (MFt)
2.000
FTE (kutatóév egyenérték)
0.20
állapot
lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára. A mű a későfeudalizmus korának földbirtokviszonyait rekonstruálja a történeti statisztikai módszereivel. Ehhez a szerző az 1767-1774 között Magyarország 44 megyéjében végre-hajtott úrbérrendezés során készült összeírásokat dolgozta fel számítógép segítségével. A hatalmas forrásanyag feldolgozásának eredményeit összefoglaló elemző rész minden eddiginél pontosabb és megalapozottabb képet ad a 18. századi nemesség rétegződéséről. Megállapításai részben adatszerűen igazolnak eddig inkább csak impressziókon alapuló historiográfiai téziseket, részben módosítják azokat. A kétkötetes, mintegy 1500 oldalas, rendezett forráskiadványként meghatározható mű túlnyomó részét három nagy adatsor teszi ki. Ezekben 7600 helység és 5800 birtokos bonyolult birtoklási adatai több szempont szerint csoportosítva találhatók meg. Az I. rész gazdacímtár-szerűen sorolja fel az úrbéres birtokkal rendelkező földesurakat, birtokaikat helységenként feltüntetve, a birtok méreteivel együtt. A II. rész helységnévtár-jellegűen, a megyék, illetve a helységek ABC-rendjében sorolja fel az egyes helységekben birtokos földesurakat és úrbéres birtokaik kiterjedését. A III. rész birtokostípusok, illetve méret szerint csoportosítva összesíti az 5800 birtokos teljes úrbéres birtokát. A kötetet a nagyobb birtokokat megyénként ábrázoló térképek sorozata egészíti ki (harminckét színes térképoldal). Mellékletként CD-ROM-on a kutatók rendelkezésére bocsátjuk a mű alapjául szolgáló számítógépes adatbázist.
Mi a kutatás alapkérdése? Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek. A későfeudalizmus-kori Magyarország népességén belül a nemesség aránya európai viszonylatban igen magas, kb. 4,5 %-os volt. A közel félmilliós tömeg azonban a jogi egyenlőség fikciója mögött sokszorosan tagolódott. Ezzel a ténnyel a történettudomány eddig is tisztában volt. Amikor azonban a nemesség rétegződésének számszerű adatokon nyugvó bemutatásának kellett volna következnie, még a legújabb összefoglalások is csak becslésekre és kiragadott példákra hagyatkozhattak. Csak az utóbbi két évtizedben tárták fel a regionális kutatások néhány megye nemesi társadalmának rétegződését. A rendi és agrárjellegű Magyarországon kétszeresen is központi jelentőségű kérdés volt a föld birtoklása: a föld a népesség túlnyomó része számára a megélhetés alapja, birtokosai számára pedig a társadalmi presztízs forrása volt. Mind a korabeli közgondolkodás, mind a történetírás tisztában volt a birtokmegoszlás gazdasági, társadalmi, politikai jelentőségével. Ennek ellenére a későfeudalizmus koráról nem rendelkezünk sem egykorú birtokstatisztikával, sem történeti statisztikai rekonstrukcióval. Művünk e hiányt kívánja pótolni, amennyire a források ezt lehetővé teszik, azaz az úrbéres jellegű birtokok vonatkozásában.
Mi a kutatás jelentősége? Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának! A forráskiadvány alapján minden eddiginél pontosabb képek nyerünk a későfeudalizmus-kori magyar nemesség rétegződéséről: A feldolgozott 7600 helységben 5800 birtokos 21 000 birtokkal rendelkezett; egy birtokos átlagosan 3,6 helységben volt jelen, egy falu pedig 2,8 földesúr között oszlott meg. Az úrbéres birtokok közel háromnegyedét a nemesi magánbirtokosok tartották kézben, a maradékon a királyi kincstár, a katolikus klérus és a szabad királyi városok osztoztak. A legszűkebben vett Magyarországon minden 10. hold a királyé, minden 6. az államegyházé volt. A kb. 57 000 nemes család alig egytizede, 5 600 rendelkezett úrbéres birtokkal, illetve munkaerővel. Azonban közöttük is szélsőséges volt a vagyoni polarizáció. A birtokszerkezetet a nagy latifundiumok túlsúlya jellemezte: minden három holdból kettő 110 nagybirtokos kezében volt (a birtokosok két százaléka!). Nagyon keskeny volt a bene possessionatus nemesség rétege. Legvagyonosabb csoportjába (1 000 -5 000 hold) kb. háromszázan tartoztak. Ugyanennyien rendelkeztek 500-1 000 holddal. Csak a középbirtok alsó határán válik szélesebbé a réteg: a max. kétezer főnyi középréteg kétharmada ötszáz holdnál kevesebbet bírt. A "földesurak" kétharmada száz holdnál kisebb birtokon gazdálkodott! Az alacsony birtokméretek mellett a végletes térbeli szétszórtság is akadályozta a nemesség nagy részét, hogy bekapcsolódjon a racionális alapokon működő "új mezőgazdaság" születésének folyamatába. A nemesi társadalomban gyakran nem esett egybe társadalmi státus és vagyoni helyzet: csak az arisztokrata birtokosok harmada tartozott a nagybirtokosok közé; második harmaduk a jómódú középbirtokosokkal állt egy nívón, a többiek pedig csak egy kisebb középbirtok jövedelmével rendelkeztek. A kiadványt a történettudomány több ága hasznosíthatja. A társadalomtörténészek a birtokstatisztikai adatokból minden eddiginél pontosabb képet nyernek a 18. századi nemesség rétegződéséről. A politikatörténet művelői összefüggést kereshetnek egy-egy megye politikai elitjének állásfoglalásai és vagyoni viszonyaik között. Kézikönyvként hasznos segédeszköz lehet a biográfia-írók, a helytörténettel vagy családtörténettel foglalkozó kutatók számára.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára. Magyarországon az újkorban európai viszonylatban igen magas volt a nemesség létszáma. A népesség öt százalékát kitevő rendet nagysága már önmagában is érdemessé teszi társadalomtörténeti vizsgálatra, de a tény, hogy övék volt a politikai hatalom monopóliuma, és a gazdaságban és a kultúrában betöltött meghatározó szerepük ezt csak még jobban aláhúzza. Az agrárjellegű Magyarországon központi jelentősége volt a föld birtoklásának: a föld a népesség túlnyomó része számára a megélhetés alapja, birtokosai számára pedig a hatalom és társadalmi presztízs forrása volt. 1848 előttről azonban nem rendelkezünk sem egykorú, sem utólag készült birtokstatisztikával. Nem ismertük számszerűen ennek a többszázezres tömegnek a belső rétegződését, legfeljebb nagyvonalú becslések és irodalmi impressziók alapján nyerhettünk róla képet. Ez a munka ezt a hiányt pótolja: történeti statisztikai elemzésében bemutatja a földbirtokos nemesség rétegződését, terjedelmes adattárában pedig - többféle szempont szerint csoportosítva - közzéteszi a történelmi Magyarország 43 megyéjének birtoklási adatait az 1767-1774 között készült összeírás alapján. A kötetet a nagyobb birtokokat térben is megjelenítő színes térképek sorozata, valamint a kereshetőséget nagyban megkönnyítő, illetve további elemzéseket lehetővé tevő elektronikus adattár (CD-ROM-on) teszi még hasznosabbá a társadalom-, a hely- vagy a családtörténet kutatói számára. A könyv az egyetemi oktatás számára is fontos segédeszköz lesz.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts Describe the major aims of the research for experts. The work reconstructs the property relations of the hungarian nobility in the era of late-feudalism with the help of historical statistics. For this, the autor digitally processed the conscriptions from the urbarium regulations in 43 provinces of Hungary in the years 1767 to 1774. The analysing part that summarises the results of processing this huge source material gives us a more accurate picture of the stratification of nobility in the 18th century than ever before. Its conclusions confirm and partly modify historiographic theses that were based only on impressions until now. The main part of the work will be published in two volumes, has 1500 pages and could be defined as a structured source publication that consists of three large collections of data. The complicated property data of 7600 localities and 5800 occupants can be found grouped by different criteria. Part I. lists the landholders with urbarial properties along with the size of their estates. Part II. lists the landholders and the size of their poperties in alphabetical order of provinces and localities. Part III. sorts all of the urbarial properties of the 5800 landowners according to type and size of estate. The book is complete with a series of maps that depict the larger estates of the provinces (32 coloured pages). It comes with a CD for researchers with the digital data that the work is based on.
What is the major research question? Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments. The percentage of nobility in the Hungary of late-feudalism was comperatively high in Europe, ca. 4,5%. The mass of almost half a million people was multiply layered due to the fictionality of equal rights. This was clear to historians before. But when it came to showing the stratification of nobility based on concrete numbers, even the newest reviews could only rely on rough estimates and solitary examples. Only in the last two decades did regional researches expose the stratification of the noble societies of some provices. In order- and agrar based Hungary, owning land was a doubly central question: land was the basic means of livelihood for the majority of the population and a source of prestige in society for the landowners. The public thinking of the era, as well as historiography know very well about the economical, social and political significance of the distribution of estates. In spite of this knowledge, we have neither property statistics from the time of late feudalism nor historical reconstructions of statistics. Our work is intended to make up for this deficiency as much as the sources make it possible, which means in regards to urbarial estates.
What is the significance of the research? Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field. With the help of this source publication we get a more accurate picture of the stratification of nobility in the era of late feudalism than ever before: In the 7600 localities processed, 5800 landowners possessed 21000 estates; one landholder was present in an average of 3.6 localities and one village was divided between 2.8 landholders. Almost three quarters of the urbarial estates were held by private owners of nobility, the rest was shared by the royal treasury, the Catholic clergy and the free royal cities. In Hungary, every tenth acre belonged to the King and every sixth belonged to the State Church. Less then one tenth, 5600 of the ca. 57000 noble families, owned urbarial property or manpower. But even amongst them there was an extreme polarization of wealth. The structure of property was characterized by the dominance of large latifundia: two out of three acres were owned by 110 squatters (2% of the landholders!). The layer of bene possessionatus nobility was extremely thin. Only ca. 300 made up its most wealthy group (1000-5000 acres). The same amount owned 500-1000 acres. The layer only gets thicker at the lower end of the medium landholders: two thirds of the middle layer of max. 2000 people held less than 500 acres. The two thirds of „landowners” managed land of less than 100 acres! Apart from the small estate sizes, the extreme spatial dispersal also detained the majority of nobility from joining in the birth process of the „new agriculture” based on rationality. In the noble society, social status and financial state often did not match: only one third of aristocratic landholders were also squatters; the second third were wealthy medium landowners and the rest only had the income of a smaller medium estate. The publication can be useful to multiple branches of the science of history. Social historians get a more accurate picture of the stratification of 18th century nobility than ever before. Political historians can look for connections between the attitudes and financial states of the respective political elites of certain provinces. As a handbook, it can be a useful tool for authors of biographies and researchers of local- and family history.
Summary and aims of the research for the public Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others. In modern Hungary, the percentage of nobility was quite high compared to the rest of Eu-rope. This order, that made up 5% of the population, is qualified for further social historical inspection by its size as well as the fact that they monopolized the political power and had a decisive economical and cultural role. In agrar based Hungary, owning land was of central significance: land was the basic means of livelihood for the majority of the population and a source of prestige in society for the landholders. However, we have neither coeval, nor posterior estate statistics from before 1848. We did not have numeral data of the inner stratification of this mass of hundreds of thousands of people, only rough estimates and literary impressions gave us a picture. This work makes up for this lack of data: it shows the stratification of the landowning nobility through historical analysis of statistics and publishes the property data of the 43 Hungarian provinces based on conscriptions from 1767 to 1774 in an extensive database, grouped by different criteria. The book is made even more useful for researchers of social- local- or family history by coloured maps that help visualize the larger estates, as well as by the easily searchable electronic database (on CD) that makes further analyses possible. The book will also be an important teaching tool at universities.
Zárójelentés
kutatási eredmények (magyarul)
A pályázatban vállalt feladat teljesítése az eredetileg tervezett és vállalt formában az előírt határidő, 2013. június 30. előtt megtörtént. A Nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában című kandidátusi disszertációt az MTA BTK két kötetben, összesen 1600 oldalon, színes térképsorozattal és CD-ROM melléklettel a vállalt 300 példányban megjelentette. Az OTKA által előírt egyetemi szakkönyvtárakba a példányok eljutottak. A kiadó 100 példányt felajánl a Márai-program számára, hogy a kézikönyv-jellegű munka biztosan eljusson a nagyobb közkönyvtárakba is.
kutatási eredmények (angolul)
The task that was undertaken in the application was fulfilled as planned before the prescribed deadline of 30-6-2013. 300 copies of the dissertation titled ‘Distribution of the Hungarian Nobility's Domains Around 1770’ was published by the MTA BTK in two volumes, on 1500 pages, accompanied by colourful map series and a CD-ROM. The copies meant for the universities’ libraries appointed by OTKA has been transferred. As the work is mainly a handbook the publisher offers 100 copies for the Márai-program to ensure their availability in all major public library.
