Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
106431
típus PUB-K
Vezető kutató Sudár Balázs
magyar cím Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon
Angol cím Mosques in Ottoman Hungary
magyar kulcsszavak muszlim, imahely, dzsámi, hódoltság, helytörténet
angol kulcsszavak muslim, djami, Ottoman Hungary, local history
megadott besorolás
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)50 %
Ortelius tudományág: Keleti kultúra
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)25 %
Ortelius tudományág: Helytörténet
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)25 %
Ortelius tudományág: Régészet
zsűri Publikációs bizottság
Kutatóhely Történettudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2012-07-01
projekt vége 2014-06-30
aktuális összeg (MFt) 0.860
FTE (kutatóév egyenérték) 0.40
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás alapvető célja a hódoltsági muszlim imahelyekre vonatkozó adatok lehető legteljesebb körű begyűjtése volt. Felhasználtam török levéltári (zsoldlisták, adóösszeírások, alapítványi iratok) és elbeszélőforrásokat (helyi és birodalmi török krónikák), földrajzi munkákat (Behrám Dimiskí, Ásik Mehmed, Evlia cselebi). Feldolgozásra kerültek a keresztény források: 16–17. századi útleírások, a térségben zajló háborúk szemtanúinak emlékiratai, a visszahódítás után keletkezett gazdasági iratok, illetve a helytörténeti források. Mindezek mellett igyekeztem kiaknázni a muszlim és keresztény képes ábrázolásokban rejlő – sokszor alábecsült – lehetőségeket, és támaszkodtam a keresztény haditérképészet termékeire is. Felhasználtam továbbá a régészet eredményeit. Az összegyűlt sok ezer tételes forrásbázist településenként, azon belül imahelyenként csoportosítottam (ábécé rendben). A konkrét imahelyhez nem köthető vagy általánosító adatokat külön csoportban, a nevesített intézmények után vettem fel. Az imahelyekre vonatkozó adatok után ezek értékelését illesztettem be, majd a település tárgyalásának végére összegző elemzést is készítettem.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Az anyaggyűjtés elsődleges célja az volt, hogy reális képet nyerhessünk a hódoltsági muszlim hitélet alapját képező imahelyekről. (Ez már csak azért is fontos, mert a tényleges vallásgyakorlásról a források szűkössége okán túl sok minden nem mondható el.) A kérdéssel kapcsolatban számos téves információ olvasható. Ilyenek pl.: a muszlimok minden keresztény templomot imahellyé alakítottak, saját maguk keveset építkeztek. Saját magam arra voltam kíváncsi, hogy a helyi törökség mennyit áldozott a vallási életre, hogy milyen minőségű imahelyeket hoztak létre (birodalmi összehasonlításban), hogy van-e a dzsámi-építkezéseknek kiemelt időszaka, hogy körülbelül hány embernek adott munkát a hódoltsági muszlim vallási élet. Az alapítók személyének meghatározása a vallásra áldozók körét mutatta meg, s mivel az alapítás gazdasági és szociális tevékenység is, kirajzolódott a helyi muszlim elit egyfajta képe is.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A feldolgozott források több mint 200 imahelyről tudósítanak, ami összességében – az adatvesztéssel számolva – kb. 250-300 imahely létét valószínűsíti. (A forrásokból elsősorban a gyengébb színvonalú, s vallásilag is alacsonyabb rangú mecsetek hullhattak ki.) Egyértelműen megdőlt az a nézet, hogy a muszlimok minden templomot átalakítottak volna, ezzel szemben világosan érzékelhető az építkezési kedv. A hódítók elsősorban a saját ízlésüknek megfelelő – tehát újonnan épített – dzsámikat értékelték nagyra. Ezen dzsámik kivitele mindenben megfelelt a birodalom más területein tapasztalható igényeknek, sőt a Pécsi Kászim pasa-dzsámi kifejezetten monumentálisnak tekinthető. A vallási alkalmazottak száma is megfelel a máshol tapasztaltaknak, érdekes tanulság azonban, hogy itt lényegesen jobb fizetést húztak, mint pl. Anatóliában. Az alapítók vizsgálata is érdekes eredményeket hozott. Egy-egy imahely felépítése stratégiai lépésként is értékelhető: az alapító ezzel egy település gazdasági életébe avatkozott bele – sőt adott esetben vonta uralma alá azt. (Az elit körében ezért egyfajta osztozkodás is megfigyelhető.) Az alapítvány helye ugyanakkor a család központját is jelzi: az alapítók tehát kirajzolják a helyi – ténylegesen a hódoltsághoz kötődő – elitet.
Munkám reményeim szerint több tudományterület művelőinek munkáját segíti majd. Így például a virágzásban lévő helytörténetírás számára szolgáltat az eddigieknél sokkal megbízhatóbb alapot a törökkori városképet és városszerkezetet alapvetően meghatározó imahelyek kérdéséről. A dzsámik és mecsetek sok mindent elárulnak a helyi muszlimság állapotáról, a mecenatúráról, annak gazdasági és politikai következményeiről, az alapítók személye pedig a helyi politikai elit kutatásában játszik lényeges szerepet. Adatgyűjtésem – mint az utóbbi időben több közösen végzett munka esetében is beigazolódott – komolyan segítheti a régészeti kutatásokat is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

2005-2010 között folytatott, az OTKA által támogatott kutatásaim során többek között a magyar hódoltság muszlim hitéletével is foglalkoztam. A munka eredményeképpen összeállítottam egy a lehetőségek között teljességre törekvő adattárat, melyben a térségben található dzsámikra és mecsetekre vonatkozó információkat gyűjtöttem egybe. Használtam muszlim és keresztény levéltári forrásokat, török és európai történetírók és szemtanúk beszámolóit, elemeztem a képes ábrázolásokat, értékeltem a haditérképeket, végül, de nem utolsó sorban feldolgoztam a régészet eredményeit. Az adatokat településenként és imahelyenként rendeztem és elemeztem. A kötet első részében hosszabb tanulmány keretében elemeztem az adattár tanulságait: igyekeztem felvázolni a hódoltság muszlim szakrális topográfiáját és a települések vallási szempontú rangsorát.
Munkám reményeim szerint több tudományterület művelőinek munkáját segíti majd. Így például a virágzásban lévő helytörténetírás számára szolgáltat az eddigieknél sokkal megbízhatóbb alapot a török kori városképet és városszerkezetet alapvetően meghatározó imahelyek kérdéséről. A dzsámik és mecsetek sok mindent elárulnak a helyi muszlimság állapotáról, a mecenatúráról, annak gazdasági és politikai következményeiről, az alapítók személye pedig a helyi politikai elit kutatásában játszik lényeges szerepet. Adatgyűjtésem – mint az utóbbi időben több közösen végzett munka esetében is beigazolódott – komolyan segítheti a régészeti kutatásokat is.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The main aim of the research was the possibly most complete collection of the data concerning the Muslim houses of prayer in Ottoman Hungary. I used material from Turkish archives (lists of military pay, tax summaries, foundation documents) and narrative sources (local and imperial Turkish chronicles), geographical works (Behrâm Dimiskî, Âşık Mehmed, Evliya Çelebi). Christian sources were also processed: travelouges from the 16-17th centuries, memoires of the witnesses of the wars in the region, economic documents from the time after the reconquering, and local history sources. Besides these, I tried to make use of the – often underestimated – possibilities inherent in the Christian and Muslim depiction, and I relied on the products of the Christian military cartography of the time as well. I also utilized the results of archaeology. I tabulated the collected material, which consists of more thousand items, on the basis of settlements, and within these houses of prayers, in alphabetical order. The general data, or those without any links to actual houses of prayers, were sorted into a different group, after the actual institutions. Following the information about the houses of prayers, I provided an evaluation of them, and in the end I made a summarizing analysis as well.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The primary goal of the collection was to acquire a real picture about the houses of prayers that served the basis for Muslim religious life in Ottoman Hungary. (It is important as because of the scarcity of sources, we hardly know anything about the actual religious life.) There are a lot of erroneous information about this question, such as for example that the Muslims transformed all the Christian temples into Muslim houses of prayers, and they built hardly any houses of prayers themselves. I myself wanted to learn how much the local Turks (that is, Turks living in Ottoman Hungary) expended on their religious life; what kind of houses of prayers they established (in comparison with the imperial situation); if there were times when building mosques had priority; how many people were employed in the Muslim religious life in Ottoman Hungary. Defining the founder persons showed the group of people willing to (and able to) donate religion, and as founding was an economic and social activity as well, it traced the local Muslim elite.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The collected sources report about 200 houses of prayers, which means that – calculating some loss of data –250-300 houses of prayers may have been existed altogether in Ottoman Hungary. (The loss of data may concern institutions of less quality and lower rank.) The view that the Muslims transformed all the Christian temples instead of building mosques has been clearly disproved; moreover, significant building activity can be detected. The invaders (Turks) preferred the mosques of their style; that is, the newly built ones. The quality of these mosques met the overall demands existing in the Empire; and even some mosques, like the Kasim Pasha Mosque in Pécs, can be regarded monumental. The number of people employed in religion also fits the data of other regions of the Empire; it is interesting however, that their pay was much better than for example in Anatolia. Examining the founders also resulted an interesting outcome. Building a house of prayer can regarded a strategic act as well: with this the founder could involve in the economic life of the settlement, in some cases so much as to dominate it. (That is why a kind of sharing policy can be seen among the members of the local elite.) The place of the foundation indicates the centre or the base of the family, so the founders represent the local elite.
As I hope, my work can provide useful help for many other researchers of different fields of interest. Local history writing – which is very popular nowadays – can utilize the information about the Muslim houses of prayers that once dominated the structure and the view of the cities. The mosques give a lot of information about the situation and position of the local Muslim population, about the donation system with its economic and social consequences, and defining the identities of the donating people can play an important role in the research of the local political elite. Besides, my collection can seriously help archaeological research, as it has been already proved in some joint research projects.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Summary
Between 2005 and 2010, during my research done with the help of OTKA funding, I dealt with the Muslim religious life in ottoman Hungary. As a result of this work, I compiled a database, a possibly most complete collection of the data concerning the Muslim houses of prayer in Ottoman Hungary. I used material from Turkish and Christian archives and narrative sources, geographical works, travelouges, works of the historians of the time, memoires of the witnesses of the wars in the region, local history sources. I made an analysis of the Christian and Muslim depiction, and also evaluated Christian military cartography of the time. I also utilized the results of archaeology. I tabulated and analyzed the collected material on the basis of settlements, and within these houses of prayers. Following the information about the houses of prayers, I provided an evaluation of them, and in the end I made a summarizing analysis as well.
As I hope, my work can provide useful help for many other researchers of different fields of interest. Local history writing – which is very popular nowadays – can utilize the information about the Muslim houses of prayers that once dominated the structure and the view of the cities. The mosques give a lot of information about the situation and position of the local Muslim population, about the donation system with its economic and social consequences, and defining the identities of the donating people can play an important role in the research of the local political elite. Besides, my collection can seriously help archaeological research, as it has been already proved in some joint research projects.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Az eredetileg tervezett kötetet a kiadás előtt újból átdolgoztam, így terjedelme kb. másfélszeresére, a felhasznált képek mennyisége közel a duplájára növekedett. A munka végül 654 nyomtatott oldalon látott napvilágot a tervek szerint az MTA BTK Történettudományi Intézetének „Magyar történelmi emlékek – adattárak” sorozatában. Azon könyvtárak jegyzéke, amelyek – a kötelespéldányokon kívül – kaptak Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon c. könyvéből. MTA Könyvtára ELTE Egyetemi Könyvtár (Ferenciek tere) ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtár PTE Tóth József BTK és Term.tud.-i Kari Szakkönyvtár PTE BTK és Term.tud.-i Kari Könyvtára PTE Tóth József BTK és Term.tud.-i Kari Szakkönyvtár PTE Egyetemi Könyvtár – Központi Köynvtár PPKE Bölcsészet- és Társadalomtud.-i Kar Könyvtára MTA BTK TTI Könyvtára MTA BTK Zenetudományi Intézet Szakkönyvtára MTA BTK Régészeti Intézet Könyvtára MTA BTK Néprajztud.-i Intézet Könyvtára MTA BTK Művészettörténeti Int. Könyvára MTA BTK Irod.tud.-i Int. Eötvös Könyvtára MTA BTK Filozófiai Int. Könyvtára MTA Társadalomtud.-i Kutatóközpont Könyvtára SZTE Klebelsberg Kunó Könyvtár Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum Károli Gáspár Ref. Egy., Bod Péter Könyvtár Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár BTK és Term.tud.-i Könyvtár
kutatási eredmények (angolul)
I reworked the original draft of the volume before publication, eventually producing a book one and a half times larger and with twice as many images more than originally planned. The 654-page long book has been published by the Institute of History, Hungarian Academy of Sciences, as part of the series entitled Hungarian Historical Monuments - Databases. Azon könyvtárak jegyzéke, amelyek – a kötelespéldányokon kívül – kaptak Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon c. könyvéből. MTA Könyvtára ELTE Egyetemi Könyvtár (Ferenciek tere) ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtár PTE Tóth József BTK és Term.tud.-i Kari Szakkönyvtár PTE BTK és Term.tud.-i Kari Könyvtára PTE Tóth József BTK és Term.tud.-i Kari Szakkönyvtár PTE Egyetemi Könyvtár – Központi Köynvtár PPKE Bölcsészet- és Társadalomtud.-i Kar Könyvtára MTA BTK TTI Könyvtára MTA BTK Zenetudományi Intézet Szakkönyvtára MTA BTK Régészeti Intézet Könyvtára MTA BTK Néprajztud.-i Intézet Könyvtára MTA BTK Művészettörténeti Int. Könyvára MTA BTK Irod.tud.-i Int. Eötvös Könyvtára MTA BTK Filozófiai Int. Könyvtára MTA Társadalomtud.-i Kutatóközpont Könyvtára SZTE Klebelsberg Kunó Könyvtár Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum Károli Gáspár Ref. Egy., Bod Péter Könyvtár Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár BTK és Term.tud.-i Könyvtár
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=106431
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon, MTA BTK Történettudományi Intézete, 2014




vissza »