Dél-amerikai és európai vadállatok adenovírusainak kimutatása és összehasonlító molekuláris jellemzése földrajzi és evolúciós különbségek feltárása céljából  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
107632
típus NN
Vezető kutató Harrach Balázs
magyar cím Dél-amerikai és európai vadállatok adenovírusainak kimutatása és összehasonlító molekuláris jellemzése földrajzi és evolúciós különbségek feltárása céljából
Angol cím Screening for and comparative molecular characterization of adenoviruses in South American and European wildlife to reveal geographic and evolutionary differences
magyar kulcsszavak Brazília, Amazonas-medence, adenovírus, PCR, filogenetika, vadállatok, hüllő, madár, vendégizületes, rágcsáló, denevér, majom
angol kulcsszavak Brasilia, Amazon basin, adenovirus, PCR, phylogeny, wildlife, reptilian, bird, xenarthra, rodent, bat, monkey
megadott besorolás
Állatorvos-tudomány (Komplex Környezettudományi Kollégium)40 %
Ortelius tudományág: Kórokozó vírusok állatokban
Mikrobiológia: virológia, bakteriológia, parazitológia, mikológia (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)30 %
Bioinformatika (Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiuma)30 %
zsűri Növénytermesztés, állattenyésztés
Kutatóhely Állatorvos-tudományi Intézet (Agrártudományi Kutatóközpont)
résztvevők Ballmann Mónika
Benkő Mária
Böszörményi Kinga
Doszpoly Andor
Kaján Győző
Kovács Endre
Papp Tibor
Pénzes Judit
Skrinjar Iva
Vidovszky Márton
projekt kezdete 2013-02-01
projekt vége 2017-01-31
aktuális összeg (MFt) 19.800
FTE (kutatóév egyenérték) 12.16
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Adenovírusokat találtak az emberben és a legtöbb gerinces állatcsoport képviselőiben. Feltételezhető a vírus–gazda koevolúciót végig a gerincesek evolúciója során, hiszen filogenetikailag elkülönült adenovírusokat találtunk halban, békában, pikkelyes hüllőkben, madarakban és emlősökben (Ichtadenovirus, Siadenovirus, Atadenovirus, Aviadenovirus és Mastadenovirus genus). Ugyanakkor néhány genus-szintű gazdaváltást is azonosítottunk, így a pikkelyes hüllők atadenovírusai átkerültek madarakra és kérődzőkre, a siadenovírusok adaptálódtak madarakhoz és egy teknős fajhoz. Ezzel meg is kérdőjeleződött a siadenovírusok eredete. Koevolúciós jeleket látunk a gerinces osztályokon belül is, pl. az emberszabású és a nem-emberszabású majmok adenovírusai között, de látunk gazdaváltásokat, pl. majomról emberre, denevérről kutyába. Az adenovírusok evolúciójának pontosabb megértéséhez szükséges lenne szinte minden gerinces faj adenovírusainak a megtalálása és filogenetikai jellemzése, ám fontos csoportokból egyáltalán nem mutattak ki még adenovírust, pl. krokodilokból, vendégizületesekből (lajhárok, hangyászok, övesállatok), félmajmokból, trópusi madarakból, pl. kolibri vagy a hoacin, ami csak Dél-Amerikában él, így az Amazonas medencében. De halból, békából is csak egyetlen adenovírust ismerünk, újvilági majmokból alig párat. Égető szükség lenne az Európában begyűjthető fajok mellett a dél-amerikai gerinces fajok vizsgálatára, ezért célunk, hogy brazil együttműködőinkkel széleskörű adenovírus szűrést végezzünk ottani vadállat mintákon és molekulárisan/filogenetikailag jellemezzük a talált adenovírusokat koevolúciós és gazdaváltási elméleteink megerősítése vagy korrigálása céljából.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Szeretnénk megválaszolni, hogy 1., bizonyítható-e az icht-, at-, avi- és mastadenovírusok hal-, pikkelyes hüllő-, madár- és emlős-eredete, mint ahogy feltételezzük, 2., bizonyítható-e hogy a teknősök „saját” adenovírusai külön genust képviselnek, 3., mi a siadenovírusok eredete, 4., milyen adenovírusai vannak a krokodiloknak (aviadenovírusok?), 5., milyen adenovírusai vannak a vendégizületeseknek (mastadenovírusok?), 6., ősibbek-e a félmajmok és az újvilági majmok adenovírusai mint az óvilági majmoké, oly mértékben, hogy sosem adaptálódtak emberhez, 7., elkülönülnek-e a madárrendeknek megfelelően azok adenovírusai, 8., igaz-e feltevésünk, hogy a madarakban szinte csak az énekesmadarakban fordul elő atadenovírus, 9., monofiletikus-e minden denevér-adenovírus. Kiinduló hipotézisünk, hogy a további hal-adenovírusok is ichtadenovírusok lesznek, amit viszont nem fogunk találni nem hal gazdában. Dél-Amerikában, ebben nagyon eltérő földrajzi régióban sem várjuk olyan pikkelyes hüllő-adenovírus azonosítását, ami nem atadenovírus. A teknősök adenovírusai el fognak különülni a többi genustól. Egy esetleges pápaszemes kajmán adenovírus, a krokodilok rend madarakhoz való evolúciós közelsége miatt aviadenovírus lehet. Kolibriben (Apodiformes) a rendhez tartozó sarlósfecske adenovírusához hasonló vírust várunk. A hoacin (búbostyúk) az Opisthocomiformes rendhez tartozik (legújabban), melyhez tartozó madár mintájához sosem jutottunk; nagyon eltérő adenovírust várunk belőle. Minden vadmadárból várunk aviadenovírus, kevesebb siadenovírust, míg atadenovírust szinte csak énekes madarakból (Passeriformes). Az ősi emlős vendégizületesekből mastadenovírusokat várunk.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Az állati adenovírusok kutatásával nyert eredmények az adenovírus rendszertan tökéletesítéséhez járulnak hozzá, másrészt e vírusok evolúciós útjának felderítését és megértését segítik. A filogenetikai vizsgálatok és összehasonlító genom-analízisek eredménye alapján a különféle gazdákban talált vírusok közötti kapcsolat tisztázható. Az eddig még nem vizsgált gazdákban kimutatható, ismeretlen adenovírusok genetikai vizsgálatával az Adenoviridae család eredetileg feltételezett evolúciós útjának pontosabb rekonstrukciójára is törekszünk. Ilyen vizsgálatok, elméleti jelentőségük mellett, magyarázatot adhatnak az adenovírusok egyes esetekben tapasztalható fokozottabb kórokozó-képességére is, ami a háziállatok közül leggyakrabban baromfiban figyelhető meg. Feltételezzük, hogy súlyos betegség és elhullás a valószínűleg új gazdába került adenovírusok még tökéletlen adaptációjának következménye. Arra számítunk, hogy minél egzotikusabb állatfajok adenovírusait tanulmányozzuk, annál eltérőbb genomokat sikerül találni. A genomok diverzitásának középső részük megőrzöttsége szab határt, de a genom két végén igen változatos méretű és komplexitású transzkripciós egységek találhatók. Az évmilliókkal ezelőtti események rekonstrukciójának kísérlete a vírusevolúció felderítésének korlátait is megvilágítaná. A fontos alapkutatási eredmények mellett a támogatás biztosítaná egy brazil laboratóriummal való kooperáció hatékony szintre emelését, és kutatási lehetőséget számos szakdolgozó és PhD hallgató számára. Diák és kutatócserékre kerülhetne sor, a két labor kiegészítő tapasztalatainak és lehetőségeinek összegződésére. Gyakorlati haszonként új, DNS alapú diagnosztikai eljárások születhetnek, felkészülhetünk vadmadarak terjesztette vírusok esetleges betörésére a baromfitenyészetekbe, mellyel gazdasági károkat háríthatunk el. Segíthetjük a vadvilág védett fajainak megőrzését. A humán gyógyászat számára hozzájárulhatnánk olyan vektorok előállításának megalapozásához, melyek elleni ellenanyagokkal a lakosság nem rendelkezik. A megismert állati adenovírusok lehetőséget nyitnak olyan rekombináns, módosított szövet-specificitású génkifejező vektorok előállítására, melyekkel a páciens ismételt kezelése is megoldható.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Az adenovírusok kitűnő modellek alapvető molekuláris biológiai kérdések vizsgálatára, de a legmodernebb, daganat ellenes gyógykezelési célokra is alkalmasak lehetnek. A gerincesek minden osztályának képviselőben előfordulhatnak, de súlyos betegséget ritkán okoznak. A fertőzés emberben, házállatokban gyakori, és az egyes gazdákban többféle adenovírus típus is lehet. Az Adenoviridae családot jelenleg öt nemzetségre osztjuk, melyek közül hármat kutatócsoportunk javaslatára alakítottak ki. Az öt csoport a gerincesek öt főbb osztályának adenovírusait tartalmazza. Újabb vizsgálataink az eddig ismertektől jelentősen eltérő adenovírusok létezésére utalnak, és még inkább várjuk ilyenek felfedezését Dél-Amerikában, az ittenitől nagyon eltérő állatvilágban (pl. kajmán, kolibri, oposszum, hangyász, lajhár, vérszopó denevér, stb). A brazil együttműködő laboratórium segítene ezen állatokra is kiterjeszteni vizsgálatainkat, és lehetőséget nyújtana tapasztalatcserére és esőerdőbeli gyűjtésre. Új, egzotikus állatokból származó adenovírusok keresését és molekuláris jellemzését tervezzük, hogy összehasonlítsuk azokat az ember és az európai állatok adenovírusaival. Főleg hüllők, madarak, denevérek és majmok adenovírusainak genetikai elemzését tervezzük evolúciójuk, a gazdákkal való közös fejlődésük, korábbi gazdaváltások megértése céljából, pl. egyes humán adenovírusok majom eredete. A kapott eredmények alapján tökéletesítenénk e vírusok evolúciójára vonatkozó elméletünket, új vírus-kimutatási módszereket dolgoznánk ki, és az állati és emberi megbetegedések jobb megértése is várható. Állati adenovírusok is használhatók génterápiás vektorként (génpótlás) vagy daganatos sejtek elpusztítására.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Adenoviruses (AdVs) were found in man and in representatives of the majority of vertebrate species. Virus–host coevolution can be supposed through the whole evolution of the vertebrates as we could find phylogenetically distinct AdVs in fish, frog, squamate reptiles, birds and mammals (genera Ichtadenovirus, Siadenovirus, Atadenovirus, Aviadenovirus és Mastadenovirus). At the same time, also several intergenus host switches could be identified, like the atadenoviruses of squamate reptiles switched to birds and ruminants, the siadenoviruses adapted to birds and a tortoise species. With this, even the origine of siadenoviruses questioned. Coevolutionary signs can be seen also in the vertebrate classes, like remarkably different AdVs from apes and monkeys. But also host switches were revealed, e.g. from monkey to man, from bat to dog. To understand better the AdV evolution, there would be a need to find and phylogenetically characterize the AdVs of almost all vertebrate species but no AdV was detetected yet from several important groups, e.g. crocodiles, Xenarthra (anteaters, tree sloth, armadillos), prosimians, tropical birds, like hummingbirds or hoatzin living only in South America, thus in the Amazon basin. But we know only a single AdV also from fish and frog, and very few from New World monkeys. There is an extreme need to study South American species beside species collected in Europe, thus our aim is to conduct a wide scale screening for AdVs in samples from Brazilian animals with our collaborators from Brazil, followed by molecular and phylogenetic characterization of the found AdVs to either confirm of correct our coevolution and host switch hypotheses.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

1. Can we prove the fish, squamate, avian and mammalian origine of icht-, at-, avi- and mastadenoviruses as originally hypothesized? 2. Can it be proved that the „own” AdVs of turtles represent a separate genus? 3. What is the origine of the siadenoviruses? 4. What kind of AdVs exist in crocodiles? 5. What kind of AdVs occur in Xenarthra? 6. Are the AdVs of prosimians and New World monkeys so much more ancient compared to the Old World monkey AdVs that they may have never adabted to man? 7. Are the bird AdVs phylogenetically separated according to the orders of their hosts? 8. Do atadenoviruses in birds occur almost exclusively in song birds? 9. Are all bat AdVs monophyletic? Our hypothesis is that any fish AdVs will be ichadenovirus, which will not be found ever in non-fish host. We suppose not to find any AdV in squamate reptiles of either South America, this very distinct geographical region, that would not be an atadenovirus. The turtle AdVs will form a lineage well separated from the other genera. A possible AdV of spectacled caiman may be an aviadenovirus because of the short evolutionary distance between the order of Crocodylia and birds. In hummingbirds (Apodiformes), we suppose to find an AdV similar to that in common swift belonging to the same order. The hoatzin belongs to the order Opisthocomiformes (recently reclassified); we have never got sample from this order, thus we expect a very distinct AdV from this species. We expect to find aviadenovirus in all wild birds, but only fewer siadenovíruses, and atadenoviruses almost excusively in song birds (Passeriformes). In ancient mammal Xenarthra, we expect mastadenoviruses.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The results gained by the study of animal adenoviruses (AdVs) contribute to the continuous improvement of the AdV taxonomy and help to understand the evolution of these viruses. The relationship among AdVs found in different hosts can be clarified based on the results of the phyogenetic studies and comparative genome analyses. We plan to refine the earlier hypothesized evolution of the family of Adenoviridae by the genetic study of the AdVs detected in so far not studies hosts. Apart from their theoretical importance, such examinations might help explain the reason of elevated pathogenicity of certain AdVs most frequently occurring in poultry. According to our assumption, serious clinical disease or mortality can result from the yet imperfect adaptation of a virus invading the host of new species. We expect that the more exotic animals are studied, the more divergent adenoviral genomes can be recognized. The diversity of adenoviral genomes is limited by the central, conserved genome part. However, the genome ends contains transcription units of rather variable size and complexity. Attempts to reconstruct events that took place millions of years ago would also elucidate the limits of the exploration of virus evolution. Beside achieving important basic research results, the funding of the project would elevate the cooperation with a Brazilian laboratory to an effective level, and would provide research possibility to numerous undergraduate and PhD students. Exchange of students and scientists could be accomplished, and the complementing experiences of the two laboratories could be exchanged and combined. New diagnostic methods based on DNA detection can be elaborated as practical benefits, and we can prepare for the diagnosis of novel AdVs originating from wild birds and infecting poultry. This way economical losses can be prevented. We can contribute to the preservation of the endangered wild life species. We may sustantiate the development of such human medical vectors, to which the majority of the population has no antibodies. The identified animal AdVs open the possibility to engineer AdVs into recombinant gene delivery tools with modified tissue tropism, so that the patients could be treated repeatedly.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Adenoviruses (AdVs) are an ideal model for the study of basic biological questions, but can also make suitable vectors for anticancer therapy. AdVs might occur in representatives of every major class of vertebrates however they seldom cause serious disease. The infection is frequent both in man and farm animals, and each host might harbor several AdV types. Presently, the family Adenoviridae contains five genera three of which has been established upon our proposals. These groups seems to correspond to the AdV lineages coevolving with the five classes of vertebrates. Our newer results however foreshadow the existence of more divergent AdVs, and we expect to discover even more distinct AdVs in South America, in their wild life, so different from ours (caiman, hummingbird, opossums, anteater, tree sloth, vampire bat, etc.). The Brazilian cooperating laboratory would help to include also this animals into our studies, and there would be a possibility for exchanging ideas and to conduct field trips to the rainforest. We plan the search for and the molecular characterization of novel AdVs from exotic animals to compare them with the AdVs of man and European animals. Mainly the AdVs of reptiles, birds, bats and monkeys are planned to be genetically charcterized to better understand their coevolution with the hosts and the earlier host switches, e.g., the monkey origin of several human AdVs. Based on the results, we could improve our theory concerning AdV evolution, would elaborate novel virus detection methods, and better understanding of human or animal diseases can be expected. Animal AdVs can be applied as gene delivery vectors or for the destruction of tumor cells, too.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Dél-amerikai és európai gerinces állatokban adenovírusokat kerestünk, hogy ezek evolúcióját és földrajzi előfordulását vizsgálhassuk. Brazíliában gyűjtött vadmadár mintákban új avi-, si- és atadenovírusok előfordulását detektáltuk. Tűzföldi (Chile) király pingvin-csibék elhullása kapcsán a korábban antarktiszi pingvinekből leírt siadenovírus közeli rokonát mutattuk ki. Újvilági majmokban eddig ismeretlen mastadenovírusokat találtunk. Egyikük kétharmadát, valamint számos óvilági majom-adenovírus teljes genomját szekvenáltuk, és megállapítottuk, hogy az újvilági majom-adenovírus E3 régiója három, eddig nem ismert gén tartalmaz. Dél-amerikai eredetű rágcsáló fajokban és mexikói denevérekben új mastadenovírusokat találtunk. Brazíliai rákászróka, egéroposszum és selyemmajom ürülékében olyan madár-, emlős- és hüllő-adenovírusokat mutattunk ki, amelyeket feltehetőleg a táplálék közvetített. Eredményeink szerint nem az állatok mai élőhelye, hanem evolúciós távolságuk befolyásolja vírusaik eltérésének mértékét. Nyílméreg-békákban új, erősen kórokozó atadenovírusokat mutattunk ki. Ez tovább erősíti a nagyléptékű gazdaváltásokra vonatkozó feltételezésünket, miszerint az atadenovírusok eredeti gazdájukból, a pikkelyes hüllőkből madarakra és békákra is átugrottak. Bakteriális génkifejező-rendszerben fiber fehérjéket állítottunk elő térszerkezetük kristályosítás utáni meghatározásához. 34K fehérjéket is termeltünk egyes sejtfehérjék célzott lebontásában játszott szerepük vizsgálatához.
kutatási eredmények (angolul)
We screened South American and European vertebrate animals for the presence of adenoviruses. Our aim was to study the evolution and geographical distribution of these viruses. Novel avi-, si- and atadenoviruses were detected in wild bird samples, collected in Brazil. When studying the cause of mortality among young king penguins from Southern Chile, we identified a close relative of the adenovirus, described from penguins of the Antarctica previously. One of the new mastadenoviruses found in New World monkeys was sequenced partially. When comparing it to the full genome of adenoviruses of Old World monkeys, three new genes were recognized. Additional novel mastadenoviruses were detected in South American rodents and bats. In faecal samples from Brazilian crab-eating fox, mouse opossum and marmoset we detected various adenoviruses originating most probably from the feed. According to our results, the relatedness of viruses is primarily influenced by the evolutionary distance of their hosts. In poison dart frogs, we identified several highly pathogenic novel atadenoviruses. This supports our hypothesis on the large-scale host-switches, such as those of atadenoviruses from their original (squamate reptile) host to birds, ruminants, amphibians. In bacterial gene expression system, we produced fibre proteins for the determination of their 3D structure after crystallization. Similarly, 34K proteins were produced to study their role in the degradation of certain cellular proteins.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=107632
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Simmonds P, Adams MJ, Benkő M, Breitbart M, Brister JR, Carstens EB, Davison AJ, Delwart E, Gorbalenya AE, Harrach B, Hull R, King AMQ, Koonin EV, Krupovic M, Kuhn JH, Lefkowitz EJ, Nibert ML, Orton R, Roossinck MJ, Sabanadzovic S, Sullivan MB, Suttle CA, Tesh RB, van der Vlugt RA, Varsani A, Zerbini FM: Consensus statement: Virus taxonomy in the age of metagenomics, NAT REV MICROBIOL 15: (3) 161-168, 2017
Ballmann M: Madarakban előforduló adenovírusok sokféleségének és genetikai jellemzőinek feltárása, Hutyra Ferenc Library, Budapest, 2016
Ballmann MZ, Harrach B: Detection and partial genetic characterisation of novel avi- and siadenoviruses in racing and fancy pigeons (Columba livia domestica)., ACTA VET HUNG 64: (4) 514-528, 2016
Gilson T, Blanchette P, Ballmann MZ, Papp T, Pénzes JJ, Benkő M, Harrach B, Branton PE: Using the E4orf6-based E3 ubiquitin ligase as a tool to analyze the evolution of adenoviruses., J VIROL 90: (16) 7350-7367, 2016
Görföl T: Új denevérfajok és denevér-vírusok keresése, Hutyra Ferenc Library, Budapest, 2016
Nguyen TH, Ballmann MZ, Do HT, Truong HN, Benko M, Harrach B, van Raaij MJ: Crystal structure of raptor adenovirus 1 fibre head and role of the beta-hairpin in siadenovirus fibre head domains., VIROL J 13: , 2016
Podgorski I: Molecular characterisation of simian adenoviruses, Hutyra Ferenc Library, Budapest, 2016
Nguyen TH, Vidovszky MZ, Ballmann MZ, Sanz-Gaitero M, Singh AK, Harrach B, Benkő M, van Raaij MJ: Crystal structure of the fibre head domain of bovine adenovirus 4, a ruminant atadenovirus, VIROL J 12: (1) , 2015
Pantó L, Podgorski II, Jánoska M, Márkó O, Harrach B: Taxonomy proposal for Old World monkey adenoviruses − characterisation of several non-human, non-ape primate adenovirus lineages, ARCH VIROL 160: (2) 3165-3177, 2015
Vidovszky M: Rágcsálók és denevérek adenovírusainak genetikai elemzése, Hutyra Ferenc Library, Budapest, 2015
Vidovszky MZ, Kohl C, Boldogh S, Görföl T, Wibbelt G, Kurth A, Harrach B: Random sampling of the European bat fauna reveals the existence of numerous hitherto unknown adenovirus., ACTA VET HUNG 63: (4) 508-525, 2015
Benkő M, Harrach B, Kremer EJ: Do nonhuman primate or bat adenoviruses pose a risk for human health?, FUTURE MICROBIOL 9: (3) 269-272, 2014
Glávits R, Palya V, Ivanics É, Szalay D, Nemes C, Gyuris É, Dán Á, Bálint Á, Harrach B: Adenovírus okozta légzőszervi betegség (tracheobronchitis) növendék pulykában (Respiratory disease(trachea-bronchitis) caused by adenovirus in turkey poults), MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 136: (5) 313-320, 2014
Marek A, Ballmann MZ, Kosiol C, Harrach B, Schlötterer C, Hess M: Whole genome sequences of two turkey adenovirus types reveal the existence of two unknown lineages that merit the establishment of novel species within the genus Aviadenovirus, J GEN VIROL 95: (1) 156-170, 2014
Benkő M, Harrach B, Kremer EJ: Do nonhuman primate or bat adenoviruses pose a risk for human health?, FUTURE MICROBIOL 9: (3) 269-272, 2014
Nguyen TH, Vidovszky MZ, Ballmann MZ, Sanz-Gaitero M, Singh AK, Harrach B, Benkő M, van Raaij MJ: Crystal structure of the fibre head domain of bovine adenovirus 4, a ruminant atadenovirus, VIROL J 12: (1), 2015
Pantó L, Podgorski II, Jánoska M, Márkó O, Harrach B: Taxonomy proposal for Old World monkey adenoviruses − characterisation of several non-human, non-ape primate adenovirus lineages, ARCH VIROL 160: (2) 3165-3177, 2015
Vidovszky MZ, Kohl C, Boldogh S, Görföl T, Wibbelt G, Kurth A, Harrach B: Random sampling of the European bat fauna reveals the existence of numerous hitherto unknown adenovirus., ACTA VET HUNG 63: (4) 508-525, 2015
Marek A, Ballmann MZ, Kosiol C, Harrach B, Schlötterer C, Hess M: Whole genome sequences of two turkey AdV types reveal the existence of two unknown lineages that merit the establishment of novel species within the genus Aviadenovirus, J GEN VIROL 95: (1) 156-170, 2014
Benkő M, Harrach B, Kremer EJ: Do nonhuman primate or bat adenoviruses pose a risk for human health?, FUTURE MICROBIOL 9: (3) &, 2014
Marek A, Ballmann MZ, Kosiol C, Harrach B, Schlötterer C, Hess M: Whole genome sequences of two turkey adenovirus types reveal the existence of two unknown lineages that merit the establishment of novel species within the genus Aviadenovirus, J GEN VIROL 95: (1) 156-170, 2014
Ballmann MZ, Harrach B: Novel adenoviruses detected in racing pigeons, In: Belhumeur P, Dozois C, Lamarre A (szerk.) (szerk.) XVIth International Congress of Virology: Abstracts. Montreal, Kanada, 2014.07.27-2014.08.01. Kiadvány: Montreal: 2014. pp. 993, 2014
Ballmann MZ, Vidovszky MZ, Doszpoly A, Kaján GL, Harrach B: Detection and phylogenetic analysis of atadenoviruses of wild birds, In: Nemerow G (szerk.) (szerk.) 11th International Adenovirus Meeting . La Jolla, Amerikai Egyesült Államok, 2014.07.16-2014.07.20. Kiadvány: San Diego: University of California, 2014. pp. 60, 2014
Benkő M, Harrach B, Kremer EJ: Do nonhuman primate or bat adenoviruses pose a risk for human health?, FUTURE MICROBIOL 9: (3) 269-272, 2014
Benkő M, Tarján ZL, Harrach B: Partial genome sequence of an adenovirus, representing a newly discovered lineage, from red eared slider (Trachemys scripta elegans), In: Belhumeur P, Dozois C, Lamarre A (szerk.) (szerk.) XVIth International Congress of Virology: Abstracts. Montreal, Kanada, 2014.07.27-2014.08.01. Kiadvány: Montreal: 2014. pp. 992, 2014
Glávits R, Palya V, Ivanics É, Szalay D, Nemes C, Gyuris É, Dán Á, Bálint Á, Harrach B: Adenovírus okozta légzőszervi betegség (tracheobronchitis) növendék pulykában (Respiratory disease(trachea-bronchitis) caused by adenovirus in turkey poults), MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 136: (5) 313-320, 2014
Harrach B: Adenoviruses: General features, In: Caplan M, Mitchell R, Bradshaw R, McManus L (szerk.) (szerk.) Reference Module in Biomedical Sciences. Amsterdam: Elsevier, 2014. pp. ., 2014
Marek A, Ballmann MZ, Kosiol C, Harrach B, Schlötterer C, Hess M: Whole genome sequences of two turkey adenovirus types reveal the existence of two unknown lineages that merit the establishment of novel species within the genus Aviadenovirus, J GEN VIROL 95: (1) 156-170, 2014
Vidovszky MZ, Kohl C, Boldogh S, Görföl T, Wibbelt G, Kurth A, Harrach B: PCR screening of the German and Hungarian bat fauna reveals the existence of numerous hitherto unknown adenoviruses, In: Nemerow G (szerk.) (szerk.) 11th International Adenovirus Meeting . La Jolla, Amerikai Egyesült Államok, 2014.07.16-2014.07.20. Kiadvány: San Diego: University of California, 2014. pp. 58, 2014





 

Projekt eseményei

 
2016-01-06 14:28:11
Résztvevők változása




vissza »