A többnyelvűség megnyilvánulásai finnugor nyelvű közösségekben  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
107793
típus FNN
Vezető kutató Csepregi Márta
magyar cím A többnyelvűség megnyilvánulásai finnugor nyelvű közösségekben
Angol cím Multilingual practicies in Finno-Ugric communities
magyar kulcsszavak többnyelvűség, kódváltás, nyelvi változók, nyelvváltás, attitűdök, finnugor, udmurt, mari, vepsze, karjalai, észt, manysi
angol kulcsszavak multilingualism, codeswitching, grammatical variables, language shift, attitudes; Finno-Ugric, Udmurt, Mari, Veps, Karelian, Estonian, Mansi
megadott besorolás
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Szociolingvisztika
zsűri Nyelvészet
Kutatóhely Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Horváth Laura
Németh Szilvia Viktória
Pomozi Péter
Salánki Zsuzsa
projekt kezdete 2013-09-01
projekt vége 2018-05-31
aktuális összeg (MFt) 42.956
FTE (kutatóév egyenérték) 12.59
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kódváltás és anyelvi változók vizsgálata eltérő nyelvhasználati színtereken egy szibériai (manysi), és két Volga–Káma-vidéki (mari és udmurt) finnugor nyelv esetében. A vizsgálat a szociológiai változók tekintetében reprezentatív élőnyelvi vizsgálatokon (terepmunkán alapul). A mari nyelvű interjúk esetében a szociális hálóanalízis szempontjával kibővített szociológiai változós anyaggyűjtésre kerül sor.
Az élő nyelvi korpusz alapján a különböző eredetű változók komplex statisztikai feldolgozására kerül sor, ill. ezek és az ezekből kirajzolódó tendenciák értékelésére. Az együttes eredmények alapján javaslatok fogalmazhatók meg a revitalizációs nyelvtervezési stratégiák (kis finnugor anyanyelvi programok) hatékonyabbá tételére, a többnyelvű környezet, a nyelvi diverzitás megőrzése érdekében.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Mindhárom vizsgálandó nyelvterület esetében a cél a nyelvi változók komplex szempontú vizsgálata – a vizsgálat tárgya a szociológiai változók teljes ismert palettája, részben beleértve a hálóanalízist is. Mennyiben befolyásolja a vizsgálatokat a nyelvi változók eltérő gyökere? Nyelvjárási-köznyelvi, nyelvjárási-köznyelvi-többségi nyelvi, kisebbségi neologizmus-meggyökeresedett orosz jövevényszó variációk esetén, de mari és udmurt területen további, multilingvális variáció is lehetséges. Milyen többletet jelenthet a hálóanalízís kutatási módszere az oroszországi finnugor kisebbségi nyelvi környezetben, különös tekintettel a kódválasztás-nyelvi attitűd kérdéseire? Különösen a manysi kutatásban releváns szempont, hogy a nyelvváltás előrehaladott állapotában lévő közösségek esetén mekkora a kisebbségi nyelv-többségi nyelv (többnyire a kisebbségi nyelv-orosz nyelv) típusú kétnyelvűségnek a kisebbségi nyelv különböző szintjeire gyakorolt hatása.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A projekt a nyelvi dokumentáció (új élőnyelvi korpuszok) szempontjából is jelentős eredményeket adhat. Az udmurt esetében a szenior kutató korábbi korpuszaira támaszkodva mód nyílna élő nyelvi követéses nyelvi variáció-vizsgálatra oroszországi finnugor beszélőközösség esetében. A vizsgálat a manysi és a mari esetében is olyan korpuszt kíván létrehozni, amely később alapja lehet egy variáció-követéses vizsgálatnak.
A kutatás jelentőségét az alkalmazott szociolingvisztikai anyaggyűjtő és feldolgozó módszerek komplexitásán túl – beleértve a kommunikációs hálóanalízist is – az is fokozza, hogy több síkon muníciót adhat majd a nyelvi diverzitás megőrzéséért folytatott revitalizációs törekvéseknek. Meg kell említeni, hogy a potenciális kutatói hálónak számos anyanyelvi (mari, udmurt, manysi) tagja van. Az eredmények tehát hasznosíthatók, az anyanyelvőrző programok nyelvtervezési hátterének hatékonyabbá tételében, a kisebbségi nyelvi babonák (a kisgyermekek kétnyelvű nyelvi szocializációja káros, a kódváltásos kommunikáció kerülendő stb.) csökkentésében. A multilingvális környezetet őrizni képes stratégiák javítása túlmutat a vizsgált nyelvi areák határain.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás három oroszországi nyelvrokon nyelv (manysi, mari, udmurt) élőnyelvi vizsgálatára irányul. Közülük a manysi a magyarnak közeli rokonnyelve, a mari, udmurt és magyar között pedig jelentős a szerkezeti hasonlóság. Ezek a nyelvek két- vagy többnyelvű környezetben maradtak fenn napjainkig, de a gyorsuló asszimiláció miatt a manysi élőnyelvi vizsgálatok a 24. utáni órában vannak.
A vizsgálatok egyik célja a társadalmi nyelvhasználat árnyalt dokumentálása a jelenleg legmodernebb és leghatékonyabb módszerekkel. Másik világos cél a nyelvi sokszínűség kutatásán át a gyakorlati válaszkeresés: hogyan lehet még hatékonyabban hozzájárulni ahhoz, hogy ezek a nyelvek ne tűnjenek el, hanem a nyelvi és kulturális gazdagság fennmaradhasson. A kutatások eredményei segíthetnek majd az anyanyelvőrző programok hatékonyabbá tételében, a kétnyelvű gyermeknevelés, mint előny társadalmi népszerűsítésében, ami lehetővé teszi az ősök nyelvének megőrzését is.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Our research examines code-switching and grammatical variables in the Finno-Ugric languages Mansi (spoken in Siberia) and Mari and Udmurt (both spoken in the Volga–Kama region). With respect to sociological variables, the study is based on representative studies of the current languages and on field work. The Mari-language interviews also include expanded social network analysis and data on sociological variables.

Complex statistical analysis is run on the corpus to analyze different sociological variables and assess trends. The combined results can be used to develop strategies to improve language revitalization efforts (small Finno-Ugric native-speaker programs) and preserve multilingualism and linguistic diversity.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

All three of the languages will be studied from a multidimensional perspective (the full range of known sociological variables, including network analyis to some degree).

How much is the research affected by the different origins of the linguistic variants?
(Variables from dialectal vernaculars, the dialectal vernacular –majority language–minority neologisms, and loanwords from Russian is possible, but in the Mari and Udmurt regions other variants, with multilingual variables are also possible.)
What kind of advantage can a network analysis method mean in the Finno-Ugric minority language context in Russia, particularly with respect to the issues of language attitudes and code-switching? Particularly in Mansi research, it is important to consider the effect of minority language–majority language bilingualism (with Russian as the majority language) on the wide range of levels of minority language used, in the case of communities with advanced language-switching.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The project may offer significant results with respect to linguistic documentation (new corpuses of living languages).
In the case of Udmurt, the senior researcher's earlier corpus-based method would allow for a real-time method study of linguistic variants within the Finno-Ugric community in Russia. The project intends to create corpuses of Mansi and Mari, which can later be used for dialectal analysis.

The significance of the research goes beyond the complexity of the data-collection and analytical methods of applied sociolinguistics — including social network analysis — and can be used in support of revitalization attempts to preserve linguistic diversity. The potential pool of researchers includes many native speakers (Mari, Udmurt, Mansi). The results can therefore be used to improve language-protection programs and to dispel myths about minority languages (e.g., bilingual socialization is bad for children, code-switching should be avoided, etc.). Adaptation of strategies to preserve multilingualism can be extended beyond the borders of the areas addressed in this study.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The research focuses on the study of three languages in Russia: Mansi, Mari, and Udmurt. Of the three, Mansi is the most closely related to Hungarian, but there are great structural similarities between Mari, Udmurt, and Hungarian as well. These similarities have been preserved to this day in bilingual and multilingual environments, but due to growing assimilation this study finds the Mansi language in its twilight years.

One of the goals of the study is to document the nuances of social usage of language, applying the most modern and effective methods. Another main goal is to, through the research of linguistic diversity, answer the question, How can we most effectively contribute to preventing the disappearance of these languages and to preserving these linguistic and cultural assets? The results of this research can help improve native language–preservation programs and increase awareness of the social advantages of bilingual childrearing, both of which contribute to the preservation of these ancestral languages.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatócsoport két Volga-vidéki (mari és udmurt), valamint két szibériai (manysi és hanti) finnugor nyelv szociolingvisztikai helyzetét vizsgálta. A vizsgálat a terepen folyt, anyanyelvi kutatók bevonásával. A szociológiai helyzetet reprezentatív élőnyelvi vizsgálatokkal és kérdőíves felmérésekkel tártuk fel, másrészt vizsgáltuk a nyelvi változókat és a kódváltásokat is valamennyi nyelvi szinten. A projekt időtartama alatt a kutatócsoport tagjai összesen mintegy 8 hónapot töltöttek terepmunkán. Tíz különálló expedíció valósult meg, melyek során mintegy 99,5 órányi hanganyag készült, és 191 darab kitöltött szociolingvisztikai kérdőív született. A hanganyagok egy részét ELAN szoftverben annotált beszédkorpuszokká alakítottuk. A kutatás eredményeiről tudományos publikációk és konferencia előadások formájában számoltunk be, valamint összefoglalásként egy tanulmánykötet is megjelenik a közeljövőben.
kutatási eredmények (angolul)
The research group investigated the sociolinguistic situation of two Finno-Ugric languages spoken in the Volga region (Mari and Udmurt) and two spoken in Siberia (Khanty and Mansi). The research was based on fieldwork involving native speakers of the given languages. The sociolinguistic situation was explored on the basis of representative studies of the spoken languages and questionnaires; besides, linguistic variables and instances of code switching were investigated on all levels of linguistic structure. During the time-span of the project, the participants spent 8 months of time on fieldwork. This consisted of ten separate expeditions, which resulted in 99.5 hours of audio recordings of spoken language and 191 completed sociolinguistic questionnaires. A part of the recorded material has already been converted into a corpus consisting of annotated ELAN files. The results of this research project have already been presented in conference presentations and publications, besides, an edited volume of studies is to be published soon.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=107793
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Németh Szilvia: A manysi kódváltások osztályozása, Salánki Zsuzsa (szerk.) A többnyelvűség dinamikája. Budapesti Finnugor Füzetek 23. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. (közlésre elfogadva), 2018
Csepregi Márta: Cseppben a tenger. Esettanulmány a szurguti hanti nyelvi helyzetről, Salánki Zsuzsa (szerk.) A többnyelvűség dinamikája. Budapesti Finnugor Füzetek 23. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. (közlésre elfogadva), 2018
Horváth Laura: Igei kódváltási stratégiák – orosz igék, infinitívuszok udmurt mátrixmondatokban., Salánki Zsuzsa (szerk.) A többnyelvűség dinamikája. Budapesti Finnugor Füzetek 23. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. (közlésre elfogadva), 2018
Pomozi Péter, Anastasia Saypasheva, Karácsony Fanni: Többnyelvűségi és nyelvválasztási minták baskíriai mari nyelvközösségekben, Salánki Zsuzsa (szerk.) A többnyelvűség dinamikája. Budapesti Finnugor Füzetek 23. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. (kö, 2018
Salánki Zsuzsa, Natalia Kondratieva: Interferencia és kódváltás a mai udmurt beszélt nyelvben, Salánki Zsuzsa (szerk.) A többnyelvűség dinamikája. Budapesti Finnugor Füzetek 23. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. (közlésre elfogadva), 2018
Csepregi Márta, Gugán Katalin: The Syntax of Khanty, Anne Vainikka – Anne Tamm (eds.) Uralic Syntax. Cambridge University Press. (közlésre elfogadva), 2019
Csepregi Márta: Khanty, Daniel Abondolo – Riitta-Liisa Valijärvi (eds.) The Uralic Languages II. edition. Routledge. (közlésre elfogadva), 2019
Salánki Zsuzsa: Vizuális nyelvhasználat egy oroszországi finnugor beszélőközösségnél – a látható udmurt nyelv., Dégi Zs. – Tankó E. – Tódor E-M. (szerk.): Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség I–II. műhelykonferencia, Csíkszereda: Sapientia EMTE (közlésre elfogadva), 2018
Saypasheva, Anastasia: Az I. és II. múlt idő funkciói a baskíriai mariban, XII. Félúton konferencia, Budapest, ELTE BTK. (közlésre elfogadva), 2018
Salánki Zsuzsa, Kubínyi Kata: The Finno-Ugric languages from a pluricentric viewpoint, 6th World Conference on Pluricentric Languages and their Non-Dominant Varieties. Nitra, Constantine the Philosopher University 21–23 June 2018, 2018
Pomozi Péter, Anastasia Saypasheva: Changing of multilingual patterns and language choices in the Bashkirian Mari speech communities, Contact-Driven Multilingual Practices. Helsinki, June 1–2, 2017., 2017
Pomozi Péter, Anastasia Saypasheva, Karácsony Fanni: Admirative extensions of the evidentiality in the Bashkirian Mari dialects: A case of „curiosity”., – Annual Meeting of the Societas Linguistica Europea, Tallinn. 2018. augusztus 30.–2018. szeptember 3., 2018
Németh Szilvia: The types of code-switching in discourses of Mansi speakers., Contact-driven Multilingual Practices, Helsinki, 2017. 06. 1–2., 2017
Horváth Laura: Inserted Russian infinitives and verbal switches in Udmurt/Russian bilingual utterances, XVI. 16th International Conference on Minority Languages, Jyväskylä/ Närpes, 2017. 08. 28–30., 2017
Horváth Laura: „Verekedisre is fakattak és rupesit henen cansans campaileman”: az inchoativitás kifejezésmódjai a finnben és a magyarban., Magyar–balti finn nyelvi és kulturális összevetések / Kaukovertailuja / Kaugvõrdlusi 2017, ELTE Finnugor Tanszék, Budapest, 2017. 5. 26–27., 2017
Horváth Laura: Egyes akcióminőségek kifejezése Károli és Agricola Újtestamentumában, Nyelvelmélet és dialektológia 4. A Károli-Biblia nyelve. PPKE, 2017. 10. 17-18., 2017
Horváth Laura: Past progressive and past habitual evidential forms in Udmurt., SOUL 2017 Conference on the Syntacs Of Uralic Languages, RIL-HAS, Budapest, PPKE, 2017. 6. 27–28., 2017
Efremova, Tatyana: Language shift and change in ethnic identity among urban Maris. Complexity and Multimodality, 1st International Conference on Sociolinguistics, Budapest, ELTE, 2016. 9. 1–3., 2016
Horváth Laura: Aspectual role: the case of Russian Infinitive + Udmurt karyny/kariśkyny. Complexity and Multimodality, 1st International Conference on Sociolinguistics, Budapest, ELTE, 2016. 9. 1–3., 2016
Németh Szilvia: A topikfolytonosság kifejezésének eszközei az északi manysiban, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2016. 5. 24., 2016
Csepregi Márta, Gugán Katalin: Subordination in Surgut Khanty, Uralic Syntax Days Budapest, 2016. 5. 19–21, 2016
Horváth Laura: Perifrastisten rakenteiden ja t(V)-johtimen käytöstä venäjän infinitiivien kаnssa udmurtin kielessä, Х Международный симпозиум «Языковые контакты народов Поволжья: актуальные проблемы нормативной и исторической фонетики, лексикологии и стилистики», Izsevszk, 2016. 5. 17–, 2016
Horváth Laura: On the functions of the Udmurt frequentative suffix., Uralic languages: synchrony and diachrony, Szentpétervár, 2015. 10. 15–17., 2015
Horváth Laura: Habituality in Udmurt., Langnet Summer School, Turku, 2014. 8. 18–22, 2014
Horváth Laura: Habituality in Udmurt., 11th International Conference on Actionality, Tense, Aspect, Modality/Evidentiality (Chronos 11), Pisa, 2014. 6. 16–18, 2014
Horváth Laura: “Ӟучомем. И мар?” Attitűdök és határozói igeneves szerkezetek udmurt blogokban., 7th Budapest Uralic Workshop (BUW7), Budapest, 2014. 2. 3–5, 2014
Csepregi Márta: A többnyelvűség megnyilvánulásai finnugor nyelvű közösségekben, Finnugor Szeminárium, Budapest, 2014. 1. 4–5, 2014
Salánki Zsuzsa: Udmurt-Russian bilingualism in a suburb area: The changing practice in the use of minority and majority languages Complexity and Multimodality., 1st International Conference on Sociolinguistics, Budapest, ELTE, 2016. 9. 1–3., 2016
Anastasia Saypasheva: Wür mala, šör mala –A magyar-mari frazeológiai kapcsolatokhoz, Pomozi Péter–Karácsony Fanni szerk: Néphagyomány és nyelvi hagyomány. A velünk élő hagyomány. A A Magyar nyelv Múzeumáért Egyesület, Széphalom (közlésre elfogadva)., 2018
Csepregi Márta: Surgutskij dialekt hantyjskogo jazyka, Hanty-Mansijsk: Obsko-ugorskij institut prikladnyh issledovanij i razrabotok, 2017
Pomozi Péter: Мӧҥгыштӧ марла. Шочмо йылме деч вийым налына! Домашний очаг –марийский язык. Черпаем силу в нашем родном языке!, Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete, Nemzetek Háza–Collegium Fenno-Ugricum, Budapest–Badacsonytomaj, 2017
Csepregi Márta: Infinitivus a szurguti hantiban, Nyelvtudományi Közlemények 112: 133–170, 2016
Csepregi Márta: Multi-functional participles in Surgut-Khanty, Nobufimi Inaba et al. (szerk): Juuret marin murteissa, latvus yltää Uraliin. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 270: 57–72., 2014
Horváth Laura: Habitualitás kifejezése udmurt nyelvjárásokban, É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.) Nyelvelmélet és dialektológia 3. PPKE BTK, Piliscsaba, 99–125., 2015
Németh Szilvia: Subordering structures in Mansi conversations, Mantila, Harri et al (eds): Congressus Duodecimus Internationalis Fenno-Ugristarum. Book of Abstracts. University of Oulu, 2015. 226., 2015
Aleksander Yegorov – Salánki Zsuzsa: Udmurt gyermeknyelv: hallhatunk még ilyet? Nyelvelsajátítás és nyelvi veszélyeztetettség a sztenderd tükrében., Standard – nem standard. Variációk egy nyelv változataira. Válogatás a 18. Élőnyelvi Konfe-rencia anyagaiból. Szerk: Kozmács István és Vančo Ildikó. Antológia Kiadó, Laki, 2016
Csepregi Márta: Surgutskij dialekt hantyjskogo jazyka, Hanty-Mansijsk: Obsko-ugorskij institut prikladnyh issledovanij i razrabotok, 2017
Pomozi Péter: Мӧҥгыштӧ марла. Шочмо йылме деч вийым налына! Домашний очаг –марийский язык. Черпаем силу в нашем родном языке!, Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete, Nemzetek Háza–Collegium Fenno-Ugricum, Budapest–Badacsonytomaj, 2017
Csepregi Márta: Infinitivus a szurguti hantiban, Nyelvtudományi Közlemények 112: 133–170, 2016
Horváth Laura: Aspect and code-switching in Udmurt: the case of the Russian infinitive + Udmurt kari̮ni̮/ kariš́ki̮ni̮., In Kovács, Magdolna, Ulriikka Puura & Outi Tánczos (eds.) Multilingual Practices in Finno-Ugric Communities. Uralica Helsingiensia 13. Helsinki: Finno-Ugrian Society., 2018
Csepregi Márta: Vyrazhenie subjektivnoj modal’nosti v surgutskom dialekte hantyjskogo jazyka, VESTNIK UGROVEDENIA 16:(1) pp. 88-98., 2014
Csepregi Márta: Skazki i rasskazy surgutskih hanty., Hanty-Mansijsk: Obsko-ugorskij institut prikladnyh issledovanij i razrabotok., 2015
Csepregi Márta: Markirovanie agensa infinitnyh konstrukcij v surgutskom dialekte hantyjskogo jazyka., Vestnik Ugrovedenija 2015/4. 69–77., 2015
Aleksander Yegorov – Salánki Zsuzsa: Udmurt gyermeknyelv: hallhatunk még ilyet? Nyelvelsajátítás és nyelvi veszélyeztetettség a sztenderd tükrében., Standard – nem standard. Variációk egy nyelv változataira. Válogatás a 18. Élőnyelvi Konfe-rencia anyagaiból. Szerk: Kozmács István és Vančo Ildikó. Antológia Kiadó, Laki, 2016
Salánki Zsuzsa: The bilingualism of Finno-Ugric language speakers in the Volga Federal district, : Christel Stolz (szerk.) Language Empires in Comparative Perspectives. Berlin; München; Boston: Walter de Gruyter, pp. 237-264., 2015
Csepregi Márta: Vyrazhenie subjektivnoj modal’nosti v surgutskom dialekte hantyjskogo jazyka, VESTNIK UGROVEDENIA 16:(1) pp. 88-98., 2014
Csepregi Márta: Evidentiality in dialects of Khanty, Linguistica Uralica 50/3: 199–211., 2014
Salánki Zsuzsa: Az elnökök beszéde – a nyelvtervezés szerepe a kisebb finnugor nyelvek fennmaradásában., Ladányi Mária, Vladár Zsuzsa, Hrenek Éva (szerk.): Nyelv – Társadalom – Kultúra Interkulturális és multikulturális perspektívák I. 607–612. MANYE – Tinta Könyvkiadó, Bud, 2014
Lesznyikova Galina – Salánki Zsuzsa: Finnugor nyelv oktatása finnugor anyanyelvűek számára., Ladányi Mária, Vladár Zsuzsa, Hrenek Éva (szerk): Nyelv – Társadalom – Kultúra Interkulturális és multikulturális perspektívák II.365–370.MANYE – Tinta Könyvkiadó, Budap, 2014
Horváth Laura: On the aspectual markers of the Udmurt language: Expressions of aspect in dialects., Csepregi Márta – Kubínyi Kata – Jari Sivonen (szerk.): Grammatika és kontextus – új szempontok az uráli nyelvek kutatásában III. Uralisztikai Tanulmányok 20. Eötvös Lorá, 2013
Németh Szilvia: A manysi információstruktúrát kódoló konstrukcióinak egyik csomópontja., Csepregi Márta – Kubínyi Kata – Jari Sivonen (szerk.): Grammatika és kontextus – új szempontok az uráli nyelvek kutatásában III. Uralisztikai Tanulmányok 20. Eötvös Lorá, 2013
Jefremova Tatyjana: Mondattani kontaktusszerkezetek megítélése és használata a városi marik beszédében., Csepregi Márta – Kubínyi Kata – Jari Sivonen (szerk.): Grammatika és kontextus – új szempontok az uráli nyelvek kutatásában III. Uralisztikai Tanulmányok 20. Eötvös Lorá, 2013
Pomozi Péter: Tér, idő és kultúra metszéspontjai a magyar nyelvben., A 7. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus két szimpóziumának előadásai. Szerk. Fazakas Emese, Juhász Dezső, T. Szabó Csilla, Terbe Erika. Nemzetközi Magyarságtudományi Tá, 2014
Pomozi Péter–Karácsony Fanni: Archaic linguistic features in Hungarian folk ballads., For the 60 th birthday of Mare Kõiva, 2014
Csepregi Márta: Az obi-ugrisztika egyik rejtélye, Folia Uralica Debreceniensia 21: 13–24., 2014
Csepregi Márta: Multi-functional participles in Surgut-Khanty, Nobufimi Inaba et al. (szerk): Juuret marin murteissa, latvus yltää Uraliin. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne 270: 57–72., 2014
Csepregi Márta: Marking the agent on non-finite verb forms in Surgut Khanty, Mantila, Harri et al (eds): Congressus Duodecimus Internationalis Fenno-Ugristarum. Book of Abstracts. University of Oulu, 2015. 234–235., 2015
Horváth Laura: Habitualitás kifejezése udmurt nyelvjárásokban, É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.) Nyelvelmélet és dialektológia 3. PPKE BTK, Piliscsaba, 99–125., 2015
Horváth Laura: Aspect and code-switching in Udmurt., Mantila, Harri et al (eds): Congressus Duodecimus Internationalis Fenno-Ugristarum. Book of Abstracts. University of Oulu, 2015. 219–220., 2015
Németh Szilvia: Subordering structures in Mansi conversations, Mantila, Harri et al (eds): Congressus Duodecimus Internationalis Fenno-Ugristarum. Book of Abstracts. University of Oulu, 2015. 226., 2015
Salánki Zsuzsa: Grammatical variation in spoken Udmurt, Mantila, Harri et al (eds): Congressus Duodecimus Internationalis Fenno-Ugristarum. Book of Abstracts. University of Oulu, 2015. 230., 2015
Pomozi Péter: A magánhangzó-harmónia ikonikus szerepéről egyes finnugor nyelvekben, Motiváltság és nyelvi ikonicitás. Szerkesztette Kádár Edit és Szilágyi N. Sándor. Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár, 68–87., 2015
Salánki Zsuzsa (szerk.): A többnyelvűség dinamikája, Budapesti Finnugor Füzetek 23. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó (sajtó alatt)., 2018




vissza »