Jókai Mór 1863-ben, 1864-ben készült elbeszéléseinek kritikai kiadása  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
107813
típus PUB-F
Vezető kutató Rózsafalvi Zsuzsanna
magyar cím Jókai Mór 1863-ben, 1864-ben készült elbeszéléseinek kritikai kiadása
Angol cím Jókai’s short stories written in the years of 1863 and 1864
magyar kulcsszavak Jókai kritikai kiadás
angol kulcsszavak Edition of Jokai's short stories
megadott besorolás
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Magyar irodalom
zsűri Publikációs bizottság
Kutatóhely Ráció Kiadói Kft.
projekt kezdete 2013-01-01
projekt vége 2014-06-30
aktuális összeg (MFt) 1.000
FTE (kutatóév egyenérték) 0.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Az újrainduló Jókai kritikai kiadás második (elbeszélés)kötetének a megjelentetéséhez készült ez a pályázat, mely az író 1863-ban és 1864-ban született elbeszéléseit tartalmazza. A munka elvégzését az OTKA 49750 azonosítójú 2005-01-01 és 2008-06-30 között zajló pályázata segítette. A kritikai kiadáson dolgozó műhely csatlakozott az MTA–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoportjához (2006 TKI207).
Az utolsó kötet ebben a sorozatban 2000-ben jelent meg. A Fábián Györgyi által sajtó alá rendezett kötet az 1858-as év elbeszéléseit tartalmazta. Nagy Miklósnak, a Jókai kritikai kiadás korábbi irányítójának a halálával azonban a további művek sajtó alá rendezése szünetelt. Eisemann György vezetésével 2003 indult meg újra a Jókai életmű hiányzó köteteinek az elkészítése. Ezek közül az 1861-es, 1862-es évek elbeszéléseit Tarjányi Eszter rendezte sajtó alá, e kötet megjelenés előtt áll a Ráció Kiadónál, mely a sorozat publikálására vállalkozott. A pályázati anyagba foglalt évek termésének kiadása - folytatván a Nagy Miklós és munkatársai által elkezdett számozást - a sorozat 11. kötete lenne.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Az 1863-as és 1864-es év még a Jókai művészetével foglalkozó szakirodalom számára is igen kevéssé ismert. Egyes monográfusok szerint Jókai nem is írt ekkor elbeszéléseket, csupán a Politikai divatok című regényét tartják számon. Valójában tizenhat elbeszélés született e két esztendőben, mely alkotások mind prózapoétikai, mind szorosabb filológiai szempontból is igen érdekesek. A szövegek pontos számbavételén, a kritikai kiadás szabályai szerint történő, azaz textológiailag a feladat aktualitásához alkalmazkodó közreadásán túl ennek bizonyítására, a további korszerű interpretációk ösztönzésére is vállalkozik szövegkiadásunk és annak jegyzetapparátusa.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A tizenhat szöveg – egy lengyel tematikájú, a megírás időpontjában játszódó textus kivételével - történelmi elbeszélés, cselekményeik időben az i.sz. 630-as évektől II. Katalin cárnő koráig, térben pedig Dél-Amerikától Törökországon, a mongol birodalmon át a cári Oroszországig húzódnak. Jókai Mór ezen alkotó éveinek feldolgozatlansága és ebből adódó mellőzése eredhet a tér- és időbeli sokszínűségből, valamint abból, hogy az értelmezők nem ismerték fel, hogy e novellákat Jókai eredetileg egy szerelmi tematikájú novellafüzérré szerette volna összekapcsolni. Eddig részben azonosítatlan forrásuk is nagyrészt egyezik, mely egy, a XIX. század elejéről származó szerelmi témájú anekdotagyűjtemény. Nemcsak a különböző nemzetek anekdota- és elbeszéléskincséből merítés, a vándormotívumok előfordulása, de a Jókai korát követő, inkább a modernitásra, sőt a későbbi korszakokra is jellemző "barkácsolás", a különféle intertextuális szövegalkotási módok alkalmazása teheti igazán érdekessé e műveket a korszerű kutatás, a komparatisztikai vizsgálat és napjaink olvasóközönsége számára. Jókai Mór életművének kritikai kiadása továbbá a hazai filológia alapvető feladatai közé tartozik, a szakma egyik régi adóssága a sorozat folytatása.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Jókai kritikai kiadása 1963-tól gyűjtötte össze és adta közzé az író műveit a lehető legnagyobb teljességre és a szövegek megállapításának tudományos hitelességére törekedve. 2000-ben e folyamat megszakadt, s az Eisemann György irányításával 2003-ban létrejött kutatócsoport ennek folytatására vállalkozott. A cél a sorozat hiányzó köteteinek - a még kiadatlan alkotásoknak - lépésről lépésre történő közzététele, bennük egy rekonstruált főszöveg kiadása, annak történetét és a tárgyi magyarázatokat a szükséges részletezéssel megadó jegyzetek kíséretében. Jelen kötet Jókai 1863-ban és 1864-ban született 16 elbeszélését, annak tudományosan megalapozott, azaz kritikai kiadását tartalmazza.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Az újrainduló Jókai kritikai kiadás második (elbeszélés)kötetének a megjelentetéséhez készült ez a pályázat, mely az író 1863-ban és 1864-ban született elbeszéléseit tartalmazza. A munka elvégzését az OTKA 49750 azonosítójú 2005-01-01 és 2008-06-30 között zajló pályázata segítette. A kritikai kiadáson dolgozó műhely csatlakozott az MTA–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoportjához (2006 TKI207).
Az utolsó kötet ebben a sorozatban 2000-ben jelent meg. A Fábián Györgyi által sajtó alá rendezett kötet az 1858-as év elbeszéléseit tartalmazta. Nagy Miklósnak, a Jókai kritikai kiadás korábbi irányítójának a halálával azonban a további művek sajtó alá rendezése szünetelt. Eisemann György vezetésével 2003 indult meg újra a Jókai életmű hiányzó köteteinek az elkészítése. Ezek közül az 1861-es, 1862-es évek elbeszéléseit Tarjányi Eszter rendezte sajtó alá, e kötet megjelenés előtt áll a Ráció Kiadónál, mely a sorozat publikálására vállalkozott. A pályázati anyagba foglalt évek termésének kiadása - folytatván a Nagy Miklós és munkatársai által elkezdett számozást - a sorozat 11. kötete lenne.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Az 1863-as és 1864-es év még a Jókai művészetével foglalkozó szakirodalom számára is igen kevéssé ismert. Egyes monográfusok szerint Jókai nem is írt ekkor elbeszéléseket, csupán a Politikai divatok című regényét tartják számon. Valójában tizenhat elbeszélés született e két esztendőben, mely alkotások mind prózapoétikai, mind szorosabb filológiai szempontból is igen érdekesek. A szövegek pontos számbavételén, a kritikai kiadás szabályai szerint történő, azaz textológiailag a feladat aktualitásához alkalmazkodó közreadásán túl ennek bizonyítására, a további korszerű interpretációk ösztönzésére is vállalkozik szövegkiadásunk és annak jegyzetapparátusa.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

A tizenhat szöveg – egy lengyel tematikájú, a megírás időpontjában játszódó textus kivételével - történelmi elbeszélés, cselekményeik időben az i.sz. 580-as évektől II. Katalin cárnő koráig, térben pedig Dél-Amerikától Törökországon, a mongol birodalmon át a cári Oroszországig húzódnak. Jókai Mór ezen alkotó éveinek feldolgozatlansága és ebből adódó mellőzése eredhet a tér- és időbeli sokszínűségből, valamint abból, hogy az értelmezők nem ismerték fel, hogy e novellákat Jókai eredetileg egy szerelmi tematikájú novellafüzérré szerette volna összekapcsolni. Eddig részben azonosítatlan forrásuk is nagyrészt egyezik, mely egy, a XIX. század elejéről származó szerelmi témájú anekdotagyűjtemény. Nemcsak a különböző nemzetek anekdota- és elbeszéléskincséből merítés, a vándormotívumok előfordulása, de a Jókai korát követő, inkább a modernitásra, sőt a későbbi korszakokra is jellemző "barkácsolás", a különféle intertextuális szövegalkotási módok alkalmazása teheti igazán érdekessé e műveket a korszerű kutatás, a komparatisztikai vizsgálat és napjaink olvasóközönsége számára. Jókai Mór életművének kritikai kiadása továbbá a hazai filológia alapvető feladatai közé tartozik, a szakma egyik régi adóssága a sorozat folytatása.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Jókai kritikai kiadása 1963-tól gyűjtötte össze és adta közzé az író műveit a lehető legnagyobb teljességre és a szövegek megállapításának tudományos hitelességére törekedve. 2000-ben e folyamat megszakadt, s az Eisemann György irányításával 2003-ban létrejött kutatócsoport ennek folytatására vállalkozott. A cél a sorozat hiányzó köteteinek - a még kiadatlan alkotásoknak - lépésről lépésre történő közzététele, bennük egy rekonstruált főszöveg kiadása, annak történetét és a tárgyi magyarázatokat a szükséges részletezéssel megadó jegyzetek kíséretében. Jelen kötet Jókai 1863-ban és 1864-ban született 16 elbeszélését, annak tudományosan megalapozott, azaz kritikai kiadását tartalmazza.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Az Eisemann György szerkesztésével újrainduló Jókai kritikai kiadás második, s a teljes, még Nagy Miklós szerkesztése idején elkezdett sorozat tizenegyedik (elbeszélés)kötete, mely az író 1863-ban és 1864-ban született elbeszéléseit tartalmazza, 2014. júniusában megjelent. A kötet a Jókai Mór Műveinek Kritikai Kiadása Kutatócsoport munkálatainak keretei között, Rózsafalvi Zsuzsanna sajtó alá rendezésében és a Ráció Kiadó gondozásában került közlésre. A munka elvégzését a 49750 azonosítójú, 2005. 01. 01. és 2008. 06. 30. között zajló OTKA-pályázat segítette. A kritikai kiadáson dolgozó műhely csatlakozott az MTA–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoportjához (2006 TKI207). A szöveg elkészítését és lektorálását követően a könyv megjelentetését az OTKA PUB F 107813-as pályázati támogatása tette lehetővé. A kötet 300 példányszámban került kiadásra, A/5-ös formátumban, belíve 650 oldal, 24 szerzői ív. A kötetből az OTKA számára benyújtott példányon túl az alábbi intézmények kaptak egy-egy példányt: ELTE, SZTE, Miskolci Egyetem, PTE, DE, PPKE, KRE egyetemi MTA Irodalomtudományi Intézet, és az MTA. A kötelespéldány beszolgáltatásának eleget tettünk.
kutatási eredmények (angolul)
Az Eisemann György szerkesztésével újrainduló Jókai kritikai kiadás második, s a teljes, még Nagy Miklós szerkesztése idején elkezdett sorozat tizenegyedik (elbeszélés)kötete, mely az író 1863-ban és 1864-ban született elbeszéléseit tartalmazza, 2014. júniusában megjelent. A kötet a Jókai Mór Műveinek Kritikai Kiadása Kutatócsoport munkálatainak keretei között, Rózsafalvi Zsuzsanna sajtó alá rendezésében és a Ráció Kiadó gondozásában került közlésre. A munka elvégzését a 49750 azonosítójú, 2005. 01. 01. és 2008. 06. 30. között zajló OTKA-pályázat segítette. A kritikai kiadáson dolgozó műhely csatlakozott az MTA–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoportjához (2006 TKI207). A szöveg elkészítését és lektorálását követően a könyv megjelentetését az OTKA PUB F 107813-as pályázati támogatása tette lehetővé. A kötet 300 példányszámban került kiadásra, A/5-ös formátumban, belíve 650 oldal, 24 szerzői ív. A kötetből az OTKA számára benyújtott példányon túl az alábbi intézmények kaptak egy-egy példányt: ELTE, SZTE, Miskolci Egyetem, PTE, DE, PPKE, KRE egyetemi MTA Irodalomtudományi Intézet, és az MTA. A kötelespéldány beszolgáltatásának eleget tettünk.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=107813
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Rózsafalvi Zsuzsanna: Jókai Mór: ELBESZÉLÉSEK 1863–1864, kritikai kiadás, Budapest, Ráció kiadó, 2014, 2014




vissza »