Zeneélet Magyarországon a 20. században  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
108306
típus K
Vezető kutató Dalos Anna
magyar cím Zeneélet Magyarországon a 20. században
Angol cím Music Life in Hungary in the 20th Century
magyar kulcsszavak Hangversenyélet, intézménytörténet, jazz, zenekritika, előadóművészet
angol kulcsszavak Concert life, history of institutions, jazz, music criticism, preforming arts
megadott besorolás
Zenetudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Zene
zsűri Kultúra
Kutatóhely Zenetudományi Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
résztvevők Ignácz Ádám
Retkes Attila
Szabó Ferenc János
projekt kezdete 2013-09-01
projekt vége 2017-08-31
aktuális összeg (MFt) 39.846
FTE (kutatóév egyenérték) 3.70
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A Magyarország zenetörténete V., 20. századdal foglalkozó kötetének előkészítő munkálatai során egyértelművé vált, hogy a magyar zenetörténeti kutatás mindeddig csak alkalmilag – a zenekritika és a budapesti koncertek történetének dokumentálását, illetve az ötvenes évek hangversenyéletét érintve – foglalkozott a magyarországi zeneélettel, annak ellenére, hogy Budapest zeneélete a 20. században vált, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, a nyugat-európai nagyvárosokéval összemérhető színvonalúvá. Jelen kutatás tehát elsősorban azt célozza, hogy eddig feltáratlan dokumentumok összegyűjtésével, digitalizálásával, adatszerű feldolgozásával hozzáférhetővé, és ezzel egyidejűleg kutathatóvá tegye a magyarországi zeneélet dokumentumainak nagy mennyiségét. A kutatás érinti a zeneélet több ágát: a hangversenyéletet, a zenekritikai reflexiót, az operaélet működését és nemzetközi kapcsolatait, muzsikusok, zenei együttesek tevékenységét, illetve a 20. század második felében kiemelkedő jelentőségűvé váló jazz mindennapi jelenlétét nemzetközi kontextusban. Ezen felül a kutatás azt tűzi ki célul, hogy digitalizálja, az interneten közreadja, illetve adatbázisok formájában közkincsé tegye az összegyűjtött dokumentumokat.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapkérdése az, miként működik és változik egy közép európai ország zeneélete, miképp befolyásolja e működést a politikai környezet, a társadalom igénye, a gazdasági helyzet, a külföldi minta vagy éppen a helyi zenei hagyomány. Ehhez egyfelől magukat az eddig zömmel fel nem tárt dokumentumokat (koncertadatok, levéltári-archívumi információk, sajtó-anyagok, oral history dokumentumok, interjúk, hangfelvételek) vizsgáljuk, másfelől azonban kiemelt figyelmet szentelünk a zenekritikai reflexiónak. Választ igyekszünk adni arra a kérdésre is, milyen kapcsolatokat tudott kialakítani a magyar zeneélet a külfölddel, különös tekintettel olyan nemzetközi műfajokra, mint az opera vagy a jazz, illetve olyan kapcsolati hálókra, amelyek nemzetközileg is elismert magyar muzsikusok tevékenysége révén jöhettek létre.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás elsődleges jelentősége, hogy egy eddig nagyrészt feltáratlan tematika – a 20. századi Magyarország zeneélete – dokumentációjának-adatainak összegyűjtését vállalja, kiemelten összpontosítva a zenekritika-történetre, a jazz-életre, a magyar operaénekesek tevékenységére, illetve a magyar előadóművészek és zenei együttesek történetére és hangzó dokumentumaira. A kutatás annyiban teremt új perspektívát a korábbi kutatásokhoz képest, hogy sokkal szélesebb körben vizsgálja a zeneéletet, a teljes 20. századra kivetítve, illetve eddig fel nem dolgozott, össze nem gyűjtött forrásokra is támaszkodva. Ezen felül a magyar zeneélet nemzetközi kapcsolatainak feltárását is szorgalmazza. A kutatás közvetlen, tudományos haszna, hogy nagymértékben hozzájárul az MTA BTK Zenetudományi Intézet egyik meghatározó projektje, a Magyarország zenetörténete V., 20. századi kötet zeneélet-fejezeteinek létrehozásához. A kutatás legfőbb társadalmi haszna az, hogy a gyűjtések eredményeit részben digitális formában, részben pedig adatbázisokba feltöltve a nagy nyilvánosság elé szándékozunk tárni.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Fő célkitűzésünk, hogy dokumentumokat, adatokat gyűjtsünk a 20. századi magyarországi zeneéletről – elsősorban a hangverseny-gyakorlat, az opera és a jazz mindennapjairól –, és e dokumentumok révén átfogó képet alkothassunk a magyarországi zeneélet működéséről, annak feltételeiről, jellemzőiről és eredményeiről. Ezzel párhuzamosan a kutatás folyományaként módunk nyílik arra, hogy minél több dokumentumot nyilvánossá és hozzáférhetővé tegyünk az interneten, valamint veszélyeztetett állapotban lévő dokumentumokat restauráljunk és digitalizáljunk. E kutatások révén lényegesen több ismerettel rendelkezünk majd a Magyarországon a 20. században európaivá váló, magas színvonalú zeneélet történetéről és annak nemzetközi kapcsolatairól, mint korábban, hiszen mindeddig a zeneélet-történet feltárása, adatainak összegyűjtése nagyrészt elhanyagolt témája volt a 20. századi magyar zenetörténeti kutatásoknak.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

While preparing the 5th volume (20th century) of the book series Music History of Hungary it became increasingly clear that Hungarian musicological research has dealt so far with the musical life of this period only occasionally, concentrating mostly on the documentation of music criticism and concerts in Budapest, including the concert life of the 50s. All this was so despite the fact that the standard of the Budapest concert life was in respect of quantity and quality commensurable with the cities of Western Europe. The present research proposal aims primarily at collecting, digitizing, working up, making accessible and researchable a great amount of documents about Hungarian musical life. The research touches upon different areas of musical life: concert life, music criticism, opera life as such and its international connections, the activity of musicians and music ensembles, the presence of jazz in international context which achieved outstanding significance in the second part of the 20th century. Furthermore, the research aims at digitizing, disclosing on the Internet or feeding into databases the collected documents and data.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The key issue of the present research is to find out how the musical life of a Central European country is and changes, and how the political environment, the demands of society, the foreign models or the local musical tradition influence its functioning. In order to be able to answer these questions hitherto undisclosed documents will be examined (concert data, information gathered in archives, documents of the musical press and oral history, interviews, recordings) paying particular attention to music critical reflections. The research also tries to answer the question what kind of relations came into being between Hungarian and the international musical life, with special regard to such international genres as opera, jazz or to the network of connections emerging through the work of internationally acknowledged Hungarian musicians.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The primary importance of the research is that it undertakes collecting hitherto undisclosed documents and data on the musical life of Hungary in the 20th century, concentrating on the history of music criticism, jazz life, the work of Hungarian opera singers or the history of Hungarian musicians and music ensembles and their sound documents. Compared to earlier researches it opens up new vistas in that it examines the musical life on a much wider scale comprising the entire 20th century and relies on sources not collected and elaborated so far. Besides, the research also embarks on revealing the international relations of the Hungarian musical life. The direct scholarly benefit from the research is that it contributes considerably to the chapters on musical life in the 5th volume (20th century) of the book series Music History of Hungary, which is one of the prominent projects of the Musicological Institute, Research Centre for the Humanities of the Hungarian Academy of Sciences. The greatest social benefit from the research will be the disclosure and availability of the outcome of data collections to the wider public partly in digitized form and partly uploaded to databases.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Our primary aim is to collect documents and data on 20th-century musical life in Hungary–on the everyday life of the concert practice, the opera and the jazz in the first place–and through them to give an overall picture of the musical life, its conditions, characteristics and the results. Parallel with this research we will publish and make available on the Internet as many documents as possible, restore and digitize documents in a very bad shape. These researches will allow us to know essentially more than before about the history of musical life in the 20th century assuming European rank and standard in Hungary at this time as well as about its international relations all the more so as research into the musical life of the 20th century and the collection of its documents have been a neglected area until now.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Jelen kutatás három nagyobb tematikai egységben – a zeneélet-, az zenei előadóművészet- és a jazz-történet területén – ért el meghatározó eredményeket a 20. századi zenetörténet kutatásán belül, és tette lehetővé az MTA BTK ZTI Magyarország zenetörténete-projektje 20. századi kötetének előkészítését. Eredményeinek számszerű adatai a következőek: 21 magyar illetve angol nyelvű publikáció, 14 hazai és 11 nemzetközi konferencia-előadás, két új adatbázis létrehozása (a Magyar zenei folyóiratok digitális gyűjteménye, illetve a Magyar populáris zene sajtóbibliográfiája adatbázis), valamint egy harmadik adatbázis (Budapesti hangversenyek adatbázis) jelentős bővítése a 20. század második felének hangversenyeivel. A publikációk és adatbázisok mellett meghatározó jelentősége van a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumba a pályázat részeként befogadott hagyatékoknak, amelyek egyrészt Dohnányi Ernő tanítványaira (Faragó György, Ferenczi György, Földes Andor, Hernádi Lajos), másrészt kortárs zenét játszó muzsikusokra (Amadinda Ütőegyüttes, Keller András és a Keller kvartett, Körmendi Klára,), harmadrészt zenekritikusi tevékenységük révén a zeneéletben meghatározó szerepet játszó zenetudósok (Breuer János, László Ferenc) hagyatékaira támaszkodtak. Az adatgyűjtés, hagyaték-feldolgozás és adatbázis-építés mellett folyamatos digitalizálási munka is folyt a pályázat keretében (hagyatékok, folyóiratok, kritikagyűjtemények, koncertműsorok-plakátok digitalizálása).
kutatási eredmények (angolul)
The present research has gained decisive results in three major thematic units – in the field of music life, performance practice and jazz – of the 20th century music history, and has enabled the preparation of the 20th century volume of the project: Music history of Hungary of the IM RCH HAS. The achievements numerically are: 21 publications in Hungarian and English, 14 papers in Hungarian and 11on international conferences, two new databases (The digital collection of Hungarian music journals and the Press bibliography of the Hungarian popular music database) and the expansion of a third database (Budapest concerts database) with the concerts of the second half of the 20th century. In addition to publications and databases, the Archives for 20th-21st Century Hungarian Music, as part of the project, took over legacies and collections of Hungarian musicians: the legacies of Ernő Dohnányi’s students (György Faragó, György Ferenczi, Andor Földes, Lajos Hernádi), the collections of musicians playing contemporary music (Amadinda Ütőegyüttes, András Keller and Keller Quartet, Klára Körmendi), and the legacies of musicologists (János Breuer, Ferenc László) who played a decisive role in music life because of their music criticism. In addition to data collection, the processing of legacies and database building, continuous digitization work was also carried out in the framework of the project (legacies, periodicals, critical collections, digitization of concert programs and posters).
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=108306
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Retkes Attila: Magyar avantgárd és nemzeti jazz a nyolcvanas években. Binder Károly, Dresch Mihály és Grencsó István pályakezdése., Gramofon, 2017
Szabó Ferenc János: Ilona Szoyer., MuGi: Musikvermittlung und Genderforschung: Lexikon und multimediale Präsentationen., 2017
Szabó Ferenc János-Vászka Anikó: Zeneélet Magyarországon (1950-2000). Bibliográfia, "Lendület" 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2017
Szabó Ferenc János: Karl Goldmark on early recordings. Discography of the 78 rpm recordings of Goldmark's compositions., "Lendület" 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2017
Retkes Attila: Az avantgárd jazzmozgalom születése Győrött (1976-1989), "Lendület" 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2017
Retkes Attila: A magyar jazz első decentruma: Székesfehérvár., Gramofon.hu, 2017
Szabó FJ: „»Különlegesen tehetséges ifjú zongorista«. Faragó György születésének 100. évfordulójára.”, Muzsika, 2013
Szabó FJ: „Egy rövid életpálya dokumentumai. Faragó György (1913–1944)”, "Lendület" 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2013
Szabó FJ: "Egy sokoldalú muzsikus dokumentumai. Faragó György (1913-1944).", Parlando, 2014
Retkes A: A modern magyar jazz története és irányzatai (1962–1989), Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2014
Szabó Ferenc János: "Faragó György (1913-1944). Virtuális kiállítás.", "Lendület" 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2015
Retkes Attila: "Avantgárd és nemzeti törekvések a modern magyar jazzben. 75 éve született Szabados György.", "Lendület" 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2015
Retkes Attila: "Interjú Binder Károllyal.", "Lendület" 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2014
Retkes Attila: "Interjú Borbély Mihállyal.", "Lendület" 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2014
Retkes Attila: "Interjú Halper Lászlóval.", "Lendület" 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2014
Retkes Attila: "Interjú Halper Lászlóval.", "Lendület" 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2014
Retkes Attila: "Interjú László Attilával.", "Lendület" 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum honlapja, 2014
Szabó Ferenc János: „»Különlegesen tehetséges ifjú zongorista«. Faragó György születésének 100. évfordulójára.”, Muzsika, 2013
Retkes Attila: A modern magyar jazz története és irányzatai (1962–1989), Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2014
Szabó Ferenc János: Teréz Krammer, MUGI. Musikvermittlung und Genderforschung: Lexikon und multimediale Präsentationen., 2016
Szabó Ferenc János: „Religious Songs on Hungarian Gramophone Records (1900–1920).”, Pekka Gronow – Christiane Hofer – Frank Wonneberg (szerk.): Contributions to the History of the Record Industry. Beiträge zur Geschichte der Schallplattenindustrie. Vol., 2016
Szabó Ferenc János: "Bartók és előadóművész kortársai.", Dalos Anna (szerk.): Bartók és kortársai. Kiállítás-katalógus., 2016
Retkes Attila: "Kettős mérce: Debrecen és Szeged jazzélete 1980 körül.", In: Magyar Jazzkutatási Konferencia., 2016





 

Projekt eseményei

 
2017-02-27 14:04:57
Résztvevők változása




vissza »