A jugoszláv politikai emigráció története Magyarországon (1948-1956)  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
108386
típus PD
Vezető kutató Vukman Péter
magyar cím A jugoszláv politikai emigráció története Magyarországon (1948-1956)
Angol cím History of Yugoslav Political Emigrants in Hungary (1948-1956)
magyar kulcsszavak magyar-jugoszláv kapcsolatok (1945 után), emigráció, szovjet-jugoszláv konfliktus, hidegháború, Lazar Brankov
angol kulcsszavak Hungarian-Yugoslav relations (after 1945), Emigrants, Soviet-Yugoslav Conflict, Cold War, Lazar Brankov
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Kortárs történelem
zsűri Történelem
Kutatóhely Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszék (Szegedi Tudományegyetem)
projekt kezdete 2013-09-01
projekt vége 2016-08-31
aktuális összeg (MFt) 20.924
FTE (kutatóév egyenérték) 2.90
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) Bizottság posztdoktori kutatási pályázatának segítségével a magyarországi jugoszláv politikai emigráció (1948-1956) politikai és társadalmi történetének feltárását és megírását kívánom elvégezni. Ennek megfelelően hiánypótóló hazai és külföldi levéltári és a sajtóanyagokban végzett alapkutatások végzek. A jugoszláv politikai emigrációk a szovjet-jugoszláv konfliktus (1948-1953) eszkalálódását követően jöttek létre a Szovjetunióban és a kelet-európai szatelitállamokban. Magyarország, hasonlóan a konfliktusban betöltött szerepéhez, tevékenyen kivette részét az emigráció megszervezésében, felhasználásában. Az emigráció tagjai jelentős propaganda- és agitációs tevékenységet folytattak, rendszeresen írtak a magyar lapokban, szerkesztették a délszláv nyelvű sajtóanyagokat és a Magyar Rádió délszláv nyelvű műsorait. Első vezetőjüket, Lazar Brankovot a Rajk-per harmadrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A későbbi vezetők alatt az emigráció élete sem volt mentes a belső súrlódásoktól, vitáktól és személyes nézeteltérésektől. Magyar és jugoszláv levéltári források, sajtóanyagok segítségével nem csak az emigráció életének és működésének politikai, hanem teljes körű társadalomtörténeti feltárására törekszem és a pályázat végére elkészítem az emigráció történetét feldolgozó monográfia kéziratát.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Kutatásom során alapkutatások segítségével teljes körűen fel kívánom tárni a Magyarországon működő jugoszláv politikai emigráció történetét. Az emigráció politikai tevékenységének széles körű vizsgálata mellett a három éves kutatómunka során nagy hangsúlyt kívánok helyezni arra is, hogy társadalomtörténeti vizsgálódás keretében feltárjam az emigráció társadalmi, szociális összetételét, megélhetésük körülményeit és mindennapjaikat. Ki kívánok térni belső surlódásaikra, vitáikra, személyes nézeteltéréseikre. Fontosnak tartom azt is, hogy megrajzoljam az emigráció vezetőinek, legfontosabb szereplőinek portréját is és megrajzoljam első és legfontosabb vezetője, Lazar Brankov életrajzát, elhelyezve így az egyén pályáját a szélesebb történelmi folyamatokban. A fenti kérdésekre alapkutatások segítségével kívánok választ kapni. Ezért hazai (Magyar Országos Levéltár, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Politikatörténeti Intézet Levéltára) és szerbiai levéltárakban (Jugoszláv Levéltár, a belügy- és a külügyminisztérium levéltára) kívánok kutatásokat folytatni. Három éves kutatásaim során a levéltári iratok áttekintése mellett sajtótörténeti mélyfúrásokat kívánok végezni és áttekintem a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió Hangarchívuma releváns írott és audio formátumú anyagait.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A szovjet-jugoszláv konfliktus következtében a Szovjetunióban és a kelet-európai szatelit országokban létrejött jugoszláv politikai emigráció történetének vizsgálata jól illeszkedik a konfliktus történetéről szóló nemzetközi kutatások kurrens áramlatába. Az eddig megjelent szaktanulmányok mindössze általánosságban foglalkoznak az emigráció történetével, részletesebben a csehszlovákiai jugoszláv emigráció történetét vizsgálják. A magyarországi jugoszláv politikai emigráció történetével kapcsolatos kutatásaim tehát amellett, hogy illeszkednek a legfrissebb kutatási trendekhez, mind a hazai, mind a nemzetközi történetírásban hiánypótlónak számítanak. Feltárásuk társadalomtörténeti vizsgálódásokra, összehasonlításokra ad lehetőséget. Mikroszinten nyerhetünk betekintést egy nemzetközi konfliktus eseményeibe, amely tovább árnyalhatja a magyar-jugoszláv kapcsolatokról, a szovjet-jugoszláv konfliktusról és Magyarország abban játszott szerepéről a történetírásban kialakult képet. Az emigráció tagjainak, vezetőinek, különös tekintettel Lazar Brankovra, portréjának megrajzolásán keresztül megvizsgálható, hogy az egyén milyen szerepet játszott a történelemben és a történelmi folyamatok miként hatottak vissza az egyes szereplőkre, hogyan befolyásolták döntéseiket, politikai pályájukat és mindennapjaikat. A téma újszerűségének köszönhetően számos publikációs lehetőséget is biztosít. Részeredményeimet magyar és idegen nyelvű szaktanulmányok formájában, hazai és külföldi szakfolyóiratokban, valamint konferencia előadásokon kívánom közzétenni. Kutatásom eredményeit pedig egy monográfiában szeretném összegezni.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Az OTKA posztdoktori kutatási pályázatának segítségével a jugoszláv politikai emigráció magyarországi tevékenységét (1948–1956) kívánom feltárni. Kutatásom témája mind a magyar-jugoszláv kapcsolattörténeti kutatásokba, mind a szovjet-jugoszláv konfliktus (1948–1953) történetével foglalkozó hidegháborús kutatásokba is illeszkedik. A jugoszláv politikai emigráció a konfliktus eszkalálódását követően jött létre. Magyarország, hasonlóan a konfliktusban betöltött szerepéhez, tevékenyen kivette részét annak megszervezésében, felhasználásában. Az emigráció tagjai jelentős propaganda- és agitációs tevékenységet folytattak, szerkesztették a délszláv nyelvű sajtóanyagokat és a rádió délszláv nyelvű műsorait. Első vezetőjüket, Lazar Brankovot a Rajk-per harmadrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Az emigráció életét belső súrlódások, viták és személyes nézeteltérések nehezítették. Kutatásom során az emigráció tevékenységének, társadalmi és szociális összetételének és mindennapjainak széles körű feltárására törekszem. Célkitűzésemet alapkutatások segítségével kívánom elérni. Ezért hazai és szerbiai levéltárakban kívánok kutatásokat folytatni, áttekintem a korabeli sajtó releváns anyagait, a Magyar Távirati Iroda jelentéseit és a Magyar Rádió Hangarchívuma írott és audio formátumú anyagait. Kutatásom illeszkedik a szovjet-jugoszláv konfliktus kutatásának legfrissebb trendjeibe, témaválasztásom pedig mind a hazai és mind a nemzetközi történetírásban hiánypótlónak számít. Amellett, hogy árnyalja a magyar-jugoszláv kapcsolatokról szóló ismereteinket, társadalom-, mikro- és mentalitástörténeti vizsgálódásokra is lehetőséget nyújt.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

I am submitting this research plan in the post-doctoral research category to the Hungarian Scientific Research Fund (OTKA) to carry out a full primary research in the political and social history of the Yugoslav political emigrants in Hungary between 1948-1956 and write their history. Therefore, I am planning to carry out primary research at domestic and foreign archives and in the relevant press materials. The Yugoslav political emigrant organizations were established after the escalation of the Soviet-Yugoslav conflict (1948-1953) in the Soviet Union and its Eastern European satellite states. Similarly to its role in the conflict, Hungary played an active role in the organization and exploitation of the Yugoslav emigrants. The Yugoslav emigrants played a significant role in propaganda warfare, regularly wrote articles in Hungarian newspapers, edited the press materials written in South Slavic languages and edited the South Slavic language programs of the Hungarian Radio. Their first leader, Lazar Brankov was sentenced to life-long solitary prison confinement as the third-rate defendant of László Rajk's trial. Under the following leaderships, the everyday life of the emigrants was not without internal disagreements, quarrels and personal disputes. My aim is to fully explore not just the political aspects of the life and activities of the emigrants, but also its social historical context by carrying out primary research in archival sources and press material and to write the manuscript of a monograph on the history of the emigrants by the end of the project.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

During my research, I will fully explore the history of Yugoslav political emigrants in Hungary based on primary research. Beside the full-scale analyzes of the political activities of the emigrants, I will put special emphases on exploring the social and sociological context of the emigrants, including their everyday lives and the circumstances of their living during my three-year research. I will also enlarge upon their internal disagreements, quarrels and personal disputes. I also find it important to write the biographies of the leaders and most important members of the exile community, especially the biography of its first and most important leader, Lazar Brankov in order to put their activities into wider historical context. I will carry out primary research for this purpose. Therefore, I will carry out intensive archival research at different relevant archives in Hungary (namely, at the National Archives of Hungary, the Historical Archives of the Secret Services and at the Archive of the Institute of Political History) as well as Serbian archives (Archives of the former Yugoslavia, Archives of the Ministry of Internal Affairs, and the Archives of the Ministry of Foreign Affairs). Besides archival research, I will look into the relevant printed press material, and will survey the relevant written and audiovisual sources of the Hungarian News Agency and the Archives of the Audio Memories of the Hungarian Radio.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

My research on the history of Yugoslav political emigrants organized in the Soviet Union and the Eastern European satellites as a consequence of the Soviet-Yugoslav conflict fully fits into the latest international trends of the research on the history of the Soviet-Yugoslav conflict. However, the scientific articles published so far have only dealt with the history of the emigrants in general and the history of the Yugoslav emigrants in Czechoslovakia in particular. Therefore, my research on the history of the Yugoslav political emigrants in Hungary not only follows the latest trends in history but, in this regard, make up the shortage of international history writing, too. My research also make it possible to investigate and compare their history with the methods of social history writing. One can inspect the events of an international conflict on a micro-level, which will further modulate our knowledge on Yugoslav-Hungarian relations, the history of the Soviet-Yugoslav conflict and Hungary's role in that conflict. While describing the political portraits of the leaders of the emigrants, especially that of Lazar Brankov, one can not only analyze the role of the individual in the great currents of history but the way history influenced the individuals and their everyday life, too. The novelty of my research topic makes it possible to publish the preliminary results of my research in the form of scientific articles both in Hungary and abroad, written in both Hungarian and foreign languages, and read papers on scientific conferences. The results of my research will be summarized in a monograph.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

During my research, I will carry out extensive research on the history of the Yugoslav political emigration in Hungary (1948–1956), which fits in the ongoing researches on Hungarian-Yugoslav relations, the Soviet-Yugoslav conflict, and the cold war. The Yugoslav political emigratione were organized after the escalation of the Soviet-Yugoslav conflict. Hungary played an active part in organizing and exploiting them. They played an active role in propaganda warfare, edited the press material written in South Slavic languages and the South Slavic programs of the Hungarian Radio. Their first leader, Lazar Brankov was sentenced to life-long solitary prison confinement as the third-rate defendant of László Rajk's trial. Their everyday life was hardened by internal disagreements, quarrels and disputes. During my research, I will fully explore not just the political aspects of their livee and activities, but also its social context by carrying out primary research in archival sources and press material. Therefore, I will carry out research at Hungarian and Serbian archives, survey the relevant material of the contemporary press, the reports of the Hungarian News Agency and the written and audio-visual resources of the Archives of the Hungarian Radio. My research fits into the latest trends in research on the history of the Soviet-Yugoslav conflict, while the topic of my research will provide additional new knowledge both in Hungarian and international historiography. Moreover, it will not only modulate our knowledge in Yugoslav-Hungarian relations, but also makes possible to carry out researches with the methods of social history, micro history and history of mentalities.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
OTKA posztdoktori kutatási ösztöndíjam keretében a magyarországi úgynevezett kominformista jugoszláv politikai emigráció történetét kívántam elvégezni hazai és szerbiai levéltárakban folytatott alapkutatások és sajtótörténeti vizsgálódások segítségével. Célkitűzésemet a vállalt kutatási tervnek megfelelően elvégeztem. Ennek keretében társadalom- és politikatörténeti vizsgálódások révén részletesen megvizsgáltam az emigráció tagjainak propaganda- és agitációs tevékenységét, elemeztem a hatalomhoz való viszonyát, de kitértem mindennapjaikra is. A levéltári források több emigráns portré megrajzolását is lehetővé tették, sőt kutatásom időkeretét az eredetileg vállalt 1956-os korszakhatár helyett egészen 1980-ig ki tudtam terjeszteni. Eredményeimet 12 tudományos írásban publikáltam (ebből négy megjelenés előtt áll). Az emigránsok történetét feldolgozó monográfia kéziratát kutatásom végéig elkészítettem.
kutatási eredmények (angolul)
With the financial help of the post-doctoral research scholarship of the Hungarian Scientific Research Fund I carried out a full primary research in the history of the Yugoslav ibeovci emigrants in Hungary. My research followed the proposal I submitted at the beginning of the scholarship and was based on archival research in Hungary and in Serbia. During my research I also analyzed the relevant press materials. I managed to fully explore the role that the members of the emigrants’ community played in propaganda warfare against Yugoslavia and put special emphases on exploring the relationship between the emigrants and the party and state authorities. I elaborated on their everyday lives and activities, too. The archival sources also made it possible for me to draw the detailed portraits of the emigrants. I originally planned to explore the period 1948-1956 but the relevant archival materials also made it possible to expand my research until 1980. I distributed the results of my research in 12 scientific articles, four of which is under publication, and wrote the manuscript of the monograph on the history of the emigrants by the end of the project.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=108386
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Vukman Péter: Egy jugoszláv diplomata Magyarországon (1945-1949): Lazar Brankov, Századok 2014/4. 959-981., 2014
Vukman Péter: Lazar Brankov and the Yugoslav Cominformist Emigrants in Hungary (1948-49), Treatise and Documents (Institute of Ethnic Studies, Slovenia); közlésre elfogadva, 2015
Vukman Péter: A Yugoslav Diplomat in Hungary (Lazar Brankov), 1945-49, Licnosti vojvodjanskog prostora konferencia készülő tanulmánykötete; közlésre elküldve, 2015
Vukman Péter: Lazar Brankov and the Yugoslav Cominformist Emigrants in Hungary (1948-49), Treatise and Documents (Institute of Ethnic Studies, Slovenia), 73. 67-85., 2015
Vukman Péter: A Yugoslav Diplomat in Hungary (Lazar Brankov) 1945-1949., Vojvodjanski prostor u kontekstu Evropske istorije. Novi Sad-Backa Palanka, 2014. 513-524., 2014
Vukman Péteer: Megfigyelés, beszervezés, koncepciós perek. Hat jugoszláv politikai emigráns és az állambiztonság (1948-1955), Betekintő; közlésre elküldve, 2016
Vukman Péter: Zinner, Tibor: 2013-2014. "A nagy politikai affér" A Rajk-Brankov-ügy. Book review, Journal of Hungarian Cultural Studies, University of Pittsburgh; közlésre elfogadva, 2016
Vukman Péteer: Megfigyelés, beszervezés, koncepciós perek. Hat jugoszláv politikai emigráns és az állambiztonság (1948-1955) I. Származás, társadalmi háttér, emigráció, Betekintő 2015/4. 1-18., 2015
Vukman Péter: Zinner, Tibor: 2013-2014. "A nagy politikai affér" A Rajk-Brankov-ügy. Book review, Hungarian Cultural Studies. E-Journal of the American Hungarian Educators Association. 2015. 245-248., 2015
Vukman Péter: Megfigyelés, beszervezés, koncepciós perek. Hat jugoszláv emigráns és az állambiztonság (1948-1955). II. A koncepciós per és következményei, Betekintő, 2016/1. 1-15., 2016
Vukman Péter: Vajdasági kominformista emigránsok Magyarországon (1948-1953), Bácsország, 2016/1. 78-87., 2016
Vukman Péter: Jugoszláv politikai emigránsok Magyarországon, 1948-1949., Magyarok és szerbek a változó határ két oldalán, 1941-1948. Történelem és emlékezet. Budapest, MTA Történettudományi Intézet, 2016. 373-405., 2016
Vukman Péter: Barátból ellenség - ellenségből barát (?) A magyar-jugoszláv párt- és államközi kapcsolatok (1945-1956), Fejezetek a titói Jugoszlávia korai szakaszából. Zenta, Zentai Történelmi Levéltár, megjelenés előtt, 2016
Vukman Péter: Jugoslovenski politicki emigranti u Madjarskoj (1948-1949), Madjari i Srbi sa dve strane promenjive granice, 1941-1948. Budimpesta, Istorijski institut Madjarske akademije nauka, megjelenés előtt, 2016
Vukman Péter: The political views and strategies of Obrad Dobanovacki, Yugoslav political emigrant in Hungary, The Many Faces of Late Socialism. A collection of articles. Cologne, megjelenés előtt, 2017
Vukman Péter: "Harcban Tito és Rankovics klikkje ellen." Jugoszláv politikai emigránsok Magyarországon (1948-1980), Budapest-Pécs, ÁBTL-Kronosz, megjelenés előtt, 2017




vissza »