Császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisa: 3. szakasz  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
108399
típus K
Vezető kutató Adamik Béla
magyar cím Császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisa: 3. szakasz
Angol cím Computerized Historical Linguistic Database of Latin Inscriptions of the Imperial Age: Phase 3
magyar kulcsszavak latin, feliratok, dialektológia, nyelvtörténet, adatbázis
angol kulcsszavak Latin, inscriptions, dialectology, historical linguistics, database
megadott besorolás
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)80 %
Ortelius tudományág: Dialektológia
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)20 %
Ortelius tudományág: Római civilizáció
zsűri Nyelvészet
Kutatóhely Ókortudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Barta Andrea
Kiss Sándor
projekt kezdete 2014-02-01
projekt vége 2018-01-31
aktuális összeg (MFt) 14.992
FTE (kutatóév egyenérték) 3.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A "Császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisa: 3. szakasz" c. projekt (K 108399) fő célja az azonos című Alapprojekt (1. szakasz; K 62032) és annak folytatása (2. szakasz; K 81864) munkálatainak folyamán létrehozott, a Római Birodalom meghatározott európai provinciacsoportja feliratainak vulgáris latin nyelvi anyagát feldolgozó alapvető számítógépes nyelvtörténeti Adatbázis kiépítésének folytatása, további fejlesztése. Az 1. és 2. szakasz feldolgozási területéhez, a tágabb értelemben vett Illyricumhoz, Galliához, Britanniához, Hispániához, Germaniához és Észak-Itáliához a 3. szakaszban csatlakozik Közép-Itália és Délkelet-Itália. Az adatgyűjtő, adatrögzítő munkát egy 13 fős csapat végzi (témavezető, két résztvevő kutató, 10 adatgyűjtő munkatárs) egy erre a célra az Alapprojekt folyamán kifejlesztetett és a http://lldb.elte.hu/ honlapra telepített adatbázis-szoftverrel. A majdan az első latin nyelvatlasz funkcióit is ellátó digitális adatbázis fokozatos kiépítése és adatlapokkal történő intenzív feltöltése így lehetővé teszi a császárkori latin nyelv területi változásainak és nyelvföldrajzi tagolódásának az eddiginél alaposabb megismerését és a feltárt nyelvföldrajzi tagolódások többrétű vizualizálását. E projekt alapul szolgálhat olyan nemzetközi együttműködés későbbi kialakításához is, amely a számítógépes nyelvtörténeti adatbázis további munkálatait részben már nemzetközi kooperációban végezheti el.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A latin dialektológiai kutatások alapproblémája abban áll, hogy az ókori latin szöveganyag látszólag nem tükrözi a latin nyelv területi tagolódását, holott ilyen területi különbségeknek nyilvánvalóan létre kellett jönniük a nyelv hosszú története folyamán. Még az erre a célra legalkalmasabbnak tűnő szövegtípuson, a feliratok hatalmas korpuszán végzett vizsgálatok sem tudtak a 20. század elején nyelvföldrajzi különbségeket kimutatni. E korai vizsgálatok okozta csalódás lényegében leállította a latin feliratos anyag dialektológiai célú vizsgálatát. A 20. század második felében azonban Herman J. és P. Gaeng, új, statisztikai módszerek kidolgozásával és feliratokra alkalmazásával már bizonyos eredményeket fel tudott mutatni ezen a területen. E kutatók eredményeit azonban, a módszereik különbözősége és a vizsgált korpuszok viszonylag kis mérete miatt a szakirodalomban szkepszis fogadta. A Gaeng-féle módszertanról azonban idővel kiderült, hogy elsősorban nyelvhelyességi, szociolingvisztikai vizsgálatokra alkalmas. A dialektológiai, nyelvföldrajzi mérésekre egyedül alkalmas Herman-féle módszertan ugyanakkor nem vált széles körben ismertté, mert kisméretű korpuszokon való alkalmazása miatt Herman releváns eredményeit a nemzetközi kutatás mellőzte. Herman módszerének elméleti alapjai azonban szilárdak, gyakorlati felhasználhatósága is igazolt, így már csak a lehető legnagyobb korpuszon való alkalmazása szükséges az áttörés eléréséhez a latin dialektológia területén. E hatalmas feladat egy jelentős részét kívánja elvégezni a projekt.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás jelentősége abban áll, hogy a projekt keretében kiépülő adatbázis lesz az egyetlen olyan eszköz nemzetközi szinten, amely szilárd elméleti háttere révén egyedül alkalmas a latin dialektológia alapkérdéseinek gyakorlati megoldására. A projektidőszakban nagy intenzitással feltöltendő adatbázis segítségével megismerhetővé, leírhatóvá és vizualizálhatóvá, ábrázolhatóvá válik a latin nyelv nyelvföldrajzi tagolódása és annak változásai az időben, és jobban megérthetjük azokat a folyamatokat, amelyek az újlatin/román nyelvek kialakulásához vezettek.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A „Császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisa” c. projekt célja egy olyan, hazai és nemzetközi viszonylatban is hiánypótló számítógépes digitális nyelvtörténeti adatbázis létrehozása (a http://lldb.elte.hu/ oldalon), amelyik a Római Birodalom lehetőleg összes (kb. Kr.e. 27 és kb. Kr.u. 750 közötti időszakból származó) latin feliratának vulgáris latin nyelvi anyagát feldolgozza. Jelen projekt ('3. szakasz') végéig, annak előzményeit (‘1-2. szakasz’) is ideértve, a Római Birodalom latin feliratairól várhatóan gyűjthető és rögzíthető teljes adatmennyiség mintegy harmada kerül feldolgozásra. A projekt jelentőségét és fontosságát mutatja, hogy a keretében kiépülő adatbázis lesz az egyetlen olyan eszköz nemzetközi szinten, amelyik szilárd elméleti háttere révén egyedül alkalmas a latin dialektológia alapkérdéseinek gyakorlati megoldására. Az adatbázis segítségével megismerhetővé, leírhatóvá és vizualizálhatóvá, ábrázolhatóvá válik a latin nyelv nyelvföldrajzi tagolódása és annak változásai az időben, és jobban megérthetjük azokat a folyamatokat, amelyek az újlatin/román nyelvek kialakulásához vezettek. E kutatás révén így végeredményben a középkori és modern Európa nyelvi, etnikai, sőt kulturális arculatát lényegesen meghatározó folyamatot deríthetünk fel.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The aim of the project entitled “Computerized Historical Linguistic Database of Latin Inscriptions of the Imperial Age: Phase 3” (K 108399) is to expand the computerized historical linguistic database developed during the original project (Phase 1, K 62032) and its continuation (Phase 2, K 81864) of the same title, which aimed at processing the Vulgar Latin material of the Latin inscriptions from a specific group of the European provinces of the Roman Empire (Illyricum in the wider sense, Gallia, Britannia, Hispania, Germania and Northern Italy, to which Middle Italy and South-East Italy will be added in Phase 3). The data will be collected and recorded by a team of 13 colleagues (PI, two researchers participating in the present proposal and 10 data collectors), with the help of a piece of software developed specifically for the project and installed at the website http://lldb.elte.hu/. The gradual and intensive uploading of the data forms to the Database will allow for a more thorough study of the regional changes and differentiation of the Latin language of the Imperial Age, and for a multilayer visualization of the discovered structures concerning linguistic geography. The project could also serve as a basis for subsequent international cooperation, in the course of which further investigation of the by then computerized linguistic data may be conducted.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The basic problem of Latin dialectology is that ancient Latin texts seem not to reflect the linguistic geographical structure of Latin, although such territorial differences must have existed in the course of the history of the language. Early research on the huge corpus of inscriptions did not manage to reveal any territorial difference in the examined material. The disappointment caused by the failure of these early investigations impeded further dialectological research on the inscriptional material. Later, however, J. Herman and P. Gaeng, applying new statistical methods, were able to achieve some results regarding the inscriptions. Nevertheless, Herman and Gaeng did not apply the same methodology neither did they examine corpora of sufficient size; consequently, their results were not or not generally accepted by the community of scholars. However, the theoretical basis of Gaeng's method is dubitable as it is suitable for sociolinguistic and cultural rather than linguistic and dialectoligical investigation. At the same time, as Herman carried out his research on corpora too small, his method, however convenient for proper dialectological investigation, was ignored by the community of scholars. Nonetheless, the theoretical foundations of Herman's method are solid, while its applicability has also been proved. Therefore, in order to achieve a breakthrough in Latin dialectology, the only thing to do is to apply the method to the largest possible corpus.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The significance of our research lies with the fact that the Database to be developed in the framework of the project will be the only tool on the international level which, thanks to the theoretically well founded background, can resolve the practical problems of Latin dialectology. In the upcoming years of the project we plan to fill the Database with the data forms describing inscriptions from the selected regions of the Roman Empire. This will make the geographic (and diachronic) structure of Latin easily recognizable and describable – and also visualizable, with the help of charts and maps. This way we will reach a better understanding of the processes that led to the development of Romance languages.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The purpose of the project “Computerized Historical Linguistic Database of Latin Inscriptions of the Imperial Age” is to develop and digitally publish (at http://lldb.elte.hu/) a comprehensive, computerized historical linguistic database that contains and manages the Vulgar Latin material of all Latin inscriptions found in the provinces of the Roman Empire within the time limits of ca. 27 B.C. and ca. 750 A.D. By the end of the present proposal (‘Phase 3’) including its antecedents (‘Phase 1-2’) ca. half of the expected total quantity of data forms to be recorded from all Latin inscription of the Roman Empire will be processed and recorded. The significance of this research lies with the fact that the Database to be developed in the framework of the project will be the only tool on the international level which, thanks to the theoretically well founded background, can resolve the practical problems of Latin dialectology. With the help of the Database the geographic (and diachronic) structure of Latin become easily recognizable and describable– and also visualizable, thanks to the charting function. This way we will reach a better understanding of the processes that led to the development of Romance languages and determined the linguistic, ethnic and even cultural features of medieval and modern Europe.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A Császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisa c. NKFIH projekt 3. szakaszában (K 108399, 2014-2018) jelentős előrelépések történtek a projekt 1. és 2. szakaszában (K 62032, 2006-2010, K 81864, 2010-2014) kifejlesztett, a http://lldb.elte.hu/ oldalra telepített Adatbázis-szoftver kiépítésében: pl. elkészült a Kiterjesztett Kereső modulra telepítve a keresési találatok földrajzi megoszlását digitális térképen ábrázoló programelem. Az adatgyűjtést végző 13 hazai és 3 külföldi munkatárs a jelen projekt időszakában közel 20.000 digitális adatlapot rögzített az Adatbázisban, amely így egyre inkább alkalmassá válik a császárkori latin nyelv területi változásainak és nyelvföldrajzi tagolódásának a feltérképezésére. Jelentős lépések történtek a projekt nemzetközi és hazai megismertetésére a 3 résztvevő kutató külföldi és hazai kutatóútjai, kurzusai és konferencia-részvételei, továbbá egy nemzetközi műhelykonferencia-sorozat 2016-os megindítása révén. Ennek keretében az Adatbázisra támaszkodva a latin dialektológia területén jelentős eredményeket lehetett nemzetközi és hazai fórumokon bemutatni: a projektidőszakban 21 angol és 24 magyar előadás hangzott el, továbbá 17 angol és 15 magyar publikáció született a projekt munkatársai részéről. Így az angol és magyar felülettel is rendelkező (vendégfelhasználói hozzáférés révén bárki által használható) digitális Adatbázis a nemzetközi tudományos együttműködés hatékony eszközévé vált.
kutatási eredmények (angolul)
In Phase 3 of the project Computerized Historical Linguistic Database of Latin Inscriptions of the Imperial Age (NKFIH K 108399, 2014-2018) significant progress was made as for the improvement of the Database-software (cf. http://lldb.elte.hu/) developed in Phase 1 and 2 of the same Project (K 62032, 2006-2010, K 81864, 2010-2014): e.g. a mapping module that can visualise the geographical distribution of the results of the Extended Search module was installed. The team of 13 Hungary-based and 3 foreign data collectors recorded almost 20,000 data forms in the Database that is gradually becoming more and more appropriate for a more thorough study of the regional changes and differentiation of the Latin language of the Imperial Age. The Project was advertised both on the national and international level by research journeys, courses held, and conference participation of the project’s collaborators, and by organizing international Workshops in Budapest each year since 2016, which became a platform for the presentation of significant results in Latin Dialectology achieved thanks to the Database. Within the time frame of the current project, 45 papers were presented (21 in English and 24 in Hungarian) and 32 studies were published (17 in English and 15 in Hungarian). The Database-software thanks to its English as well as Hungarian interface (and the free guest login) has become a truly effective tool for international cooperation.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=108399
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Adamik Béla: A szinkópa gyakorisága a kései latin nyelvben a feliratok tanúbizonysága alapján., In: Studia Classica: Tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetéből. Antiqua et Orientalia 4. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 303-316., 2015
Gonda Attila: Aquincum latin nyelve, Studia Classica: Tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetéből. Antiqua et Orientalia (4). ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 317-337., 2015
Barta Andrea: Római kori pannoniai átoktáblák és nyelvezetük, ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, Doktori értekezés, kézirat, Budapest 160 o., 2015
Jekl, Ágnes: Cambiamenti fonetici nel latino della provincia della Moesia Inferior, In: P Molinelli et al. (szerk.) LATIN VULGAIRE LATIN TARDIF X: Actes du X e colloque international sur le latin vulgaire et tardif. Bergamo 2014, 63-78, 2014
Adamik Béla: Computerized Historical Linguistic Database of the Latin Inscriptions of the Imperial Age, In: Szabó Ádám (szerk.) (szerk.) From Polites to Magos: Studia György Németh sexagenario dedicata. Budapest; Debrecen: University of Debrecen Department of Ancient History, 2016. pp. 13-27. (Hungarian Polis Studies; 22.), 2016
Adamik Béla: A vulgáris latin /b/ és /w/ fúziójának esetleges görög hátteréhez, In: É Kiss Katalin, Hegedűs Attila, Pintér Lilla (szerk.) (szerk.) Nyelvelmélet és kontaktológia 3. Budapest; Piliscsaba: Szent István Társulat, 2016. pp. 10-32., 2016
Adamik Béla: The frequency of syncope in the Latin of the empire, In: Poccetti, Paolo et. al. Poccetti Paolo (szerk.) (szerk.) Latinitatis Rationes: Descriptive and Historical Accounts for the Latin Language. Berlin; Boston: Walter de Gruyter, 2016. pp. 3-21., 2016
Adamik Béla: A számítógépes latin dialektológia régi-új útjain, In: É. Kiss Katalin, Hegedűs Attila, Pintér Lilla (szerk.) (szerk.) Nyelvelmélet és dialektológia 3.. Budapest: Szent István Társulat, 2015. pp. 11-24., 2015
Adamik Béla: The Periodization of Latin, In: Haverling Gerd V M (szerk.) (szerk.) Latin Linguistics in the early 21st Century: Acts of the 16th International Colloquium on Latin Linguistics, Uppsala, June 6th-11th, 2011. Uppsala: Uppsala Universitet, 2015. pp. 640-652. (Acta Universitatis Upsaliensis: Studia Latin Upsaliensia; 35.), 2015
Adamik Béla: A szinkópa gyakorisága a kései latin nyelvben a feliratok tanúbizonysága alapján, In: Bárány István, Bolonyai Gábor, Ferenczi Attila, Vér Ádám (szerk.) (szerk.) Studia classica: Tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetéből. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2015. pp. 303-316. (Antiqua et Orientalia; 4.), 2015
Adamik Béla: In Search of the Regional Diversification of Latin, In: Piera Molinelli, Pierluigi Cuzzolin, Chiara Fedriani (szerk.) (szerk.) LATIN VULGAIRE LATIN TARDIF X: Actes du X e colloque international sur le latin vulgaire et tardif, Bergamo, 5-9 septembre 2012. Bergamo: Universita degli Studi di Bergamo, 2014. pp. 641-661., 2014
Adamik Béla: A számítógépes latin dialektológia műhelyéből, In: Tóth Orsolya (szerk.) (szerk.) Hereditas Graeco-Latinitatis I.: Studia moralia. Debrecen: Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszék, 2014. pp. 9-31., 2014
Barta, Andrea: Ito Pater, Eracura and the Messenger: A Preliminary Report on a New Curse Tablet from Aquincum., Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 51. pp. 101-113, 2015
Gonda Attila: Fehér Bence: Pannonia latin nyelvtörténete. Budapest 2007., ANTIK TANULMÁNYOK - STUDIA ANTIQUA, 60. pp. 93-107., 2016
Barta, Andrea: New Remarks on the Latin Curse Tablet from Savaria., From Polites to Magos: Studia György Németh Sexagenario Dedicata. Budapest - Debrecen pp. 63-69., 2016
Barta Andrea: Ito Pater, Eracvra és a kézbesitő: Előzetes jelentés egy újabb aquincumi átoktábláról., ANTIK TANULMÁNYOK - STUDIA ANTIQUA, 60. pp. 81-91., 2016
Zelenai, Nóra: „Libertae isdem coniugi T. Licinius”. Az idem névmás megkövesedésének problematikája., ANTIK TANULMÁNYOK - STUDIA ANTIQUA, 60 (2). pp. 159-172, 2016
Adamik, Béla: A study on the dialectology of Vulgar Latin vocalic mergers: the interaction between confusion of vowel quality, syncope and accent, In: Latin Vulgaire - Latin Tardif 11: Proceedings of the 11th International Conference on Late and Vulgar Latin, 01-05.09.2014., University of Oviedo (közlésre elfogadva), 2014
Adamik Béla: A számítógépes latin dialektológia régi-új útjain: a vulgáris latin magánhangzó-fúziók, a szinkópa és a hangsúly korrelációja, Nyelvelmélet és dialektológia. Szent István Társulat, Budapest, pp. 11-24., 2015
Adamik Béla: In Search of the Regional Diversification of Latin, In: Piera Molinelli, Pierluigi Cuzzolin, Chiara Fedriani (szerk.) (szerk.) LATIN VULGAIRE LATIN TARDIF X: Actes du X e colloque international sur le latin vulgaire et tardif, Bergamo, 5-9 septembre 2012. Bergamo: Universita degli Studi di Bergamo, 2014. pp. 641-661., 2014
Barta Andrea: Római kori pannoniai átoktáblák és nyelvezetük, ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, Doktori értekezés, kézirat, Budapest 160 o., 2015
Jekl, Ágnes: Cambiamenti fonetici nel latino della provincia della Moesia Inferior, In: P Molinelli et al. (szerk.) LATIN VULGAIRE LATIN TARDIF X: Actes du X e colloque international sur le latin vulgaire et tardif. Bergamo 2014, 63-78, 2014
Adamik Béla: Computerized Historical Linguistic Database of the Latin Inscriptions of the Imperial Age, In: Szabó Ádám (szerk.) (szerk.) From Polites to Magos: Studia György Németh sexagenario dedicata. Budapest; Debrecen: University of Debrecen Department of Ancient History, 2016. pp. 13-27. (Hungarian Polis Studies; 22.), 2016
Adamik Béla: A vulgáris latin /b/ és /w/ fúziójának esetleges görög hátteréhez, In: É Kiss Katalin, Hegedűs Attila, Pintér Lilla (szerk.) (szerk.) Nyelvelmélet és kontaktológia 3. Budapest; Piliscsaba: Szent István Társulat, 2016. pp. 10-32., 2016
Barta, Andrea: Ito Pater, Eracura and the Messenger: A Preliminary Report on a New Curse Tablet from Aquincum., Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 51. pp. 101-113, 2015
Gonda Attila: Fehér Bence: Pannonia latin nyelvtörténete. Budapest 2007., ANTIK TANULMÁNYOK - STUDIA ANTIQUA, 60. pp. 93-107., 2016
Barta, Andrea: New Remarks on the Latin Curse Tablet from Savaria., From Polites to Magos: Studia György Németh Sexagenario Dedicata. Budapest - Debrecen pp. 63-69., 2016
Barta Andrea: Ito Pater, Eracvra és a kézbesitő: Előzetes jelentés egy újabb aquincumi átoktábláról., ANTIK TANULMÁNYOK - STUDIA ANTIQUA, 60. pp. 81-91., 2016
Zelenai, Nóra: „Libertae isdem coniugi T. Licinius”. Az idem névmás megkövesedésének problematikája., ANTIK TANULMÁNYOK - STUDIA ANTIQUA, 60 (2). pp. 159-172, 2016
Adamik Béla: On the Vulgar Latin merger of /b/ and /w/ and its correlation with the loss of intervocalic /w/, PALLAS 103: pp. 25-36., 2017
Adamik Béla: A palatalizáció szerepe a vulgáris latin [w] > [β] hangváltozásban, In: É Kiss Katalin, Hegedűs Attila, Pintér Lilla (szerk.) (szerk.) Nyelvelmélet és diakrónia 3. Budapest; Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK; Szt. István Társulat, 2017. pp. 9-29., 2017
Adamik Béla: A vulgáris latin /b/ és /w/ fúziójának össze-függése a magánhangzóközi /w/ kiesésével a feliratos anyag tükrében, In: Tóth Orsolya (szerk.) (szerk.) Scientia et ethica. Debrecen: Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszék, 2017. pp. 128-144. (Hereditas graeco-latinitatis; IV.), 2017
Adamik Béla: A study on the dialectology of Vulgar Latin vocalic mergers, In: García Leal, Alfonso, Prieto Entrialgo, Clara Elena (szerk.) (szerk.) Latin vulgaire - latin tardif XI: XI Congreso Internacional sobre el Latín Vulgar y Tardío (Oviedo, 1-5 de septiembre de 2014).. Hildesheim; Zürich; New York: Olms-Weidmann, 2017. pp. 183-194., 2017
Adamik Béla: Potential Greek influence on the Vulgar Latin sound change [b] > [β], ACTA ANTIQUA ACAD SCI HUNG 57: (1) pp. 11-33., 2017
Adamik Béla: First International Workshop on Computational Latin Dialectology, ACTA ANTIQUA ACAD SCI HUNG 57: (1) pp. 7-10., 2017
Adamik Béla: The problem of the omission of word-final -s as evidenced in Latin inscriptions, GRAECO-LATINA BRUNENSIA 22: (2) pp. 5-21., 2017
Adamik Béla: Second International Workshop on Computational Latin Dialectology, GRAECO-LATINA BRUNENSIA 22: (2) pp. 283-285., 2017
Vágási, Tünde: Iupiter Dulcenus, VALLÁSTUDOMÁNYI SZEMLE, 13 (4). pp. 95-111., 2017
Gonda Attila: Az Aquincum–Aquileia–Salona három-szög: latin nyelv a római birodalom Alpok–Duna–Adria régiójában., Scientia et ethica. Hereditas graeco-latinitatis (4). Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszék, Debrecen, pp. 161-195, 2017
Gonda, Attila: Changes in the consonant system of Pannonia Inferior, Dalmatia and Venetia et Histria., GRAECO-LATINA BRUNENSIA, 22 (2). pp. 165-181., 2017
Gonda, Attila: The Aquincum–Salona–Aquileia Triangle: Latin language in the Alps–Danube–Adria region., Acta Antiqua, 57 (1). pp. 99-123., 2017
Tantimonaco, Silvia: Applied Computational Latin Dialectology: first results from the Conventus Pacensis (South Portugal)., Acta Antiqua, 57 (1). pp. 125-138., 2017
Barta Andrea: Levél az alvilágba. Az Aq-2 átoktábla (Előzetes jelentés)., In: Scientia et ethica. Hereditas graeco-latinitatis (4). Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszék, Debrecen, pp. 145-160., 2017
Barta, Andrea: The Siscia curse tablet from a linguistic point of view : a new autopsy., GRAECO-LATINA BRUNENSIA, 22 (2). pp. 23-41., 2017
Barta, Andrea: A Letter to the Underworld: A Research Report on the Curse Tablet Aq-2., Acta Antiqua, 57 (1). pp. 45-56., 2017
Adamik, Béla: On the Role of Palatalization in the Vulgar Latin Sound Change /w/ > /β/, Proceedings of the 12th International Colloquium on Vulgar and Late Latin (Latin vulgaire – latin tardif XII)., 2017
Adamik Béla: A szóvégi -s kiesésének problémája a latin feliratok tükrében, Antik Tanulmányok 62, 2018, 2018
Adamik Béla: A számítógépes latin dialektológia műhelyéből: az esetrendszer átalakulásának területi különbségei a feliratos anyag tükrében, In: Hereditas Graeco-Latinitatis I.: Studia moralia. Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszéke, Debrecen, pp. 9-31, 2014
Adamik, Béla: A study on the dialectology of Vulgar Latin vocalic mergers: the interaction between confusion of vowel quality, syncope and accent, In: Latin Vulgaire - Latin Tardif 11: Proceedings of the 11th International Conference on Late and Vulgar Latin, 01-05.09.2014., University of Oviedo, Spain, 2014
Adamik Béla: A számítógépes latin dialektológia régi-új útjain: a vulgáris latin magánhangzó-fúziók, a szinkópa és a hangsúly korrelációja, Nyelvelmélet és dialektológia (Műhelykonferencia PPKE, Budapest, 2014. november 18–19), 2015
Adamik Béla: In Search of the Regional Diversification of Latin, In: Piera Molinelli, Pierluigi Cuzzolin, Chiara Fedriani (szerk.) (szerk.) LATIN VULGAIRE LATIN TARDIF X: Actes du X e colloque international sur le latin vulgaire et tardif, Bergamo, 5-9 septembre 2012. Bergamo: Univ. degli Studi di Bergamo, 2014. pp. 641-661., 2014
Adamik Béla: A számítógépes latin dialektológia műhelyéből, In: Tóth Orsolya (szerk.) (szerk.) Hereditas Graeco-Latinitatis I.: Studia moralia. Debrecen: Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszéke, 2014. pp. 9-31., 2014
Adamik Béla: A számítógépes latin dialektológia műhelyéből: az esetrendszer átalakulásának területi különbségei a feliratos anyag tükrében, In: Hereditas Graeco-Latinitatis I.: Studia moralia. Debreceni Egyetem Klasszika-Filológia Tanszéke, Debrecen, 9-31, 2014
Adamik, Béla: A study on the dialectology of Vulgar Latin vocalic mergers: the interaction between confusion of vowel quality, syncope and accent, In: Latin Vulgaire - Latin Tardif 11: Proceedings of the 11th International Conference on Late and Vulgar Latin, 01-05.09.2014., University of Oviedo (közlésre elfogadva), 2014
Adamik Béla: In Search of the Regional Diversification of Latin: Changes of the Declension System According to the Inscriptions, In: P Molinelli et al. (szerk.) LATIN VULGAIRE LATIN TARDIF X: Actes du X e colloque international sur le latin vulgaire et tardif. Bergamo 2014, 641-661., 2014
Adamik Béla: A számítógépes latin dialektológia régi-új útjain: a vulgáris latin magánhangzó-fúziók, a szinkópa és a hangsúly korrelációja., É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.) Nyelvelmélet és dialektológia 3. Piliscsaba, 11-24., 2015




vissza »