Kettéosztott városok tér- és társadalomszerkezete  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
108532
típus PD
Vezető kutató Tamáska Máté
magyar cím Kettéosztott városok tér- és társadalomszerkezete
Angol cím Structure of Space and Society in Divided Towns
magyar kulcsszavak településszociológia, örökségszociológia, tervezésszociológia, vizuális módszerek
angol kulcsszavak urban/rural sociology, cultural heritage, sociology of city planning, visual methods
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)90 %
Ortelius tudományág: Városszociológia
Művészettörténet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)10 %
Ortelius tudományág: Művészettörténet
zsűri Társadalom
Kutatóhely Empírikus Tanulmányok Intézete (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
projekt kezdete 2013-12-01
projekt vége 2017-12-31
aktuális összeg (MFt) 4.560
FTE (kutatóév egyenérték) 3.08
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A különböző szaktudományos látásmódoknak megfelelően a tér és társadalomszerkezet közötti átfedések kapcsán, hol a fizikai alapépítmények, hol a társadalmilag konstruált tér kerül előtérbe. Simmel alapvető írásaiból kiindulva a mai modern szociológia főként az utóbbi megközelítést helyezi előtérbe. Holott a tér a maga morfológiái valóságában nem csupán passzív inspirálója a róla alkotott képzeteknek. A Durkheim által morfológia tényeknek nevezett forrásanyag egy oda-vissza ható folyamat eredményeként értékelhető. Ezért a fizikai tér egyszerre alakítója és következménye is a társadalmi diskurzusoknak. A jelen kutatásban vizsgált kettéosztott városok esetében megfigyelhető, hogy a politikai határ meghúzása után néhány évtizeden belül a térszerkezet is idomul az új szituációhoz, majd később, a határok elbontása után ez a különvált szerkezet válhat a legfőbb akadályává a városi társadalmak újbóli egybeolvadásának, mivel támpontokat ad a mentális határok tartós berögződéséhez. Az alaphipotézist Komárom/Komárno valamint Esztergom/Sturovo tér és társadalomszerkezeti vizsgálata hivatott tesztelni

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A vizsgálat a következő kérdések, hipotetikus állítások megválaszolásával, illetve vizsgálatával foglalkozik:
1. a társadalmi térbeli egyenlőtlenségeknek van-e valamilyen sajátos, a megkettőzött városra jellemző mintázata?
2. A megosztott városokban egymást átfedő kettős identitás rendszerek és örökségképzetek működnek.
3. Átlépik-e az áramló tér jellegzetes helyszínei a politikai határokat?
4. A történeti városkép menedzsmentje a kettéosztott városok leginkább integrált fejlesztési területe.
5. A helyi társadalmak képesek-e kihasználni sajátos történeti örökségüket, s azt, mint különleges tematikus elemet a helyi kultúragazdaság számára hasznosítani?

Módszerek: Térképi elemzések, statisztikai adatgyűjtés, a várostervezés dokumentációi, vizuális forrásanyag, terepi dokumentáció, interjúk döntéshozókkal, interjúk városlakókkal, mentális térképek, térhasználati mutatók, résztvevő megfigyelés.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás közvetlen tudományos célja, hogy a pályázó doktori témájában megkezdett tudományos kutatómunka, (amely a településmorfológia szociológiai elemzését tűzte ki céljául), magasabb szinten folytatódhasson. A szociológiai módszertan bővítése, a vizuális kódok jobb megértése nem csupán a településkutatás számára lehet hasznos. Általa egy olyan mérési eszköz kerülhet a társadalomkutatás kezébe, amely a látens, a kérdőívekben, interjúkban, tehát a kérdezéses módszerekben, nehezen feltárható cselekvési struktúrákat képes megragadni.
Szűkebb, de nem kevésbé fontos szakmai hozadéka a kutatásnak, hogy rámutat az globális áramló tér és az örökségképződés párhuzamos folyamataira. Teszi ezt olyan helyszíneken, amelyek öröksége a megosztottság, a politikai és nemzetiségi határ miatt különösen sok problémát vet fel. Azt is mondhatjuk, hogy a megosztott határváros, mint „nem normális fejlődési út”, az örökségalkotás problémakörét koncentráltan jeleníti majd meg.
Remélhető továbbá, hogy jelen kutatás a későbbiekben összehasonlító elemzések, illetve nemzetközi kutatási együttműködések alapját rakhatja le. Ilyen lehetőség mindenekelőtt a lengyel-német határvárosokkal vonható párhuzam, másodsorban pedig a Duna-mentén fekvő más, határral nem kettéosztott hídfővárosokkal való összevetés. Mindezek miatt várható, hogy az eredmények nem csak itthon, de a nemzetközi városkutatásban is visszhangra találnak. A kutatás előkészítése során szerzett tapasztalatok is megerősítik ezt a várakozást.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

A kortárs városkutatásban egyre hangsúlyosabbá válnak a formai hasonlóságok, így az olyan egyezések is, mint amilyeneket a folyópartokon fekvő, határral elválasztott városok esetében megfigyelhetünk. A nemzetközi párhuzamok lehetőséget teremtenek saját helyzetünk reálisabb megértéséhez éppúgy, hagyományaink külföldi bemutatásához.
A Duna–menti ikervárosok történeti, szociológiai különlegességük mellett általános városszociológiai kérdéseket is felvetnek, amelyek a globalizálódó gazdaság és a kisvárosi térhasználat között feszülnek. Végső soron azt a folyamatot kell itt felfedni, és lehetőség szerint kezelni, amely révén a hagyományos kisvárosi tér kiüresedik, funkcióit az elkerülő utak menti gazdasági zónák veszik át. A probléma igen jelentős, hiszen a kiüresedett városközpontok leromlása jelentős anyagi veszteséget okoz a helyi közösségnek. Nem beszélve arról, hogy az állandó építkezések felemésztik a városok zöld gyűrűit.
A vizsgálat végső soron tehát a fenntartható fejlődési irányok kidolgozásához járulhat hozzá, ahhoz a folyamathoz, amelynek révén kialakíthatók a meglévő ingatlanvagyon hasznosításának, megújításának alapelvei, a mai, főként új területek beépítésében gondolkodó, és ezért fokozottan környezetterhelő városnövekedéssel szemben.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

There is two typical ways in research of overlapping between space and social structure. According to the different branches of sciences some of scholars stress on the physical determinations, while others on the social constructions.On the basis Simmel’s fundamental studies, today’s modern sociology prefers the latter approach. However space in its morphological reality does not simply passively inspire the concepts created about it. Durkheim calls the source material as morphological facts that has resulted from a reciprocal process and still happens today. Therefore the physical space creates and results from social discourses concurrently. Conspicuous in the case of divided towns that the space structure adapts to the new situation within a few decades after the new borders were designated; and later, after the fall of borders, this separated structure becomes the obstacle in merging urban societies as this has created the basis for the lasting fixation of mental borders. This example provides the fundamental hypothesis of the projected research to be tested by investigating the space and social structures of Komárom/Komárno and Esztergom/Sturovo.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The most important questions and hypotheses are the following:
1. A special issue also arises whether the social-spatial disproportions bear any patterns that characterize the duplicate town.
2. How works pverlapping, double identity systems and heritage notions operate in the divided towns, as well, how overlapping urban zones coexist?
3. How the typical multinational places are shaped in a border area.
4. The interdependence of skyline gives the hypotheses that the heritage management is one of the most effective coordinated activities over the state borders.
5. Finally, the study investigates how the local government employs their special historical heritage, and whether they can utilize their particular historical heritage as a specific thematic element for the local cultural economy?

Methodology: Map survey and statistical scores, Documents of urban planning, The visual survey, Field surveys, Interviews with stakeholders, Interviews with townspeople, Mental maps, Space intensity indices, participative observation.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The direct scientific purpose of the research is that the scientific research work commenced in the applicant’s doctoral theme – that has aimed to analyze settlement morphology sociologically – should continue on a higher level. Enlarging sociological methodology, understanding visual codes better may be useful not only for settlement research. Thereby social research may receive such a measuring tool that can expose latent, hardly explorable action structures in questioning methods, that is in questionnaires and interviews.
A narrower, nonetheless important benefit of the research is that it points out the parallel processes of the global space of flows and heritage formation on sites whose heritage raises quite a lot of problems due to division, political and ethnical border. It may be said that a divided border town as an ‘abnormal development path’ will give a concentrated display of the problem field of heritage formation.
I anticipate that the present research will possibly establish the foundation for future comparative analyses and international research cooperations. Such a possibility is the parallel with the Polish-German border towns, and secondly the comparison with other bridgehead towns along the Danube undivided by border. All this can bring about that the results will find response not only in Hungary but in international urban research as well. Observations during the research preparations also enhance this expectation.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

It is a growing interesting for comparison of similar situations in the recent urban studies, like the divided towns at river borders. The international parallels help to understand the Hungarian-Slovakian situation as well. It is not less important, that the cultural heritage of Danube region is to present in an international context.
Besides of formal similarities the divided towns ask for general sociological problems between globalization and local space of middle towns. It has to investigate and manage the process in which the traditional middle town loses their character. The everyday life moves to the outskirts, in shopping centers, motorway stations and Technology Parks. The challenge is much more as nostalgia for traditional urban spaces. The urban sprawl consumes green zones between settlements; the disappearance of city function in old centers breaks the immobile market and destroys the prosperity investigated in houses for long-time using. The investigation can help in thinking about this problems and looking for results.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás során a magyar-szlovák határon fekvő két várospár tér és társadalomtörténeti elemzése valósult meg. A kutatás fő célkitűzései a következők voltak: (1) Történeti mélységű képet nyerni a két város jelenlegi térbeli- és társadalmi szerkezetéről. (2) Megérteni a határképződés folyamatát, rávilágítani a társadalmi határképződés az épített környezetben megmutatkozó mintázataira. (3) Nemzetközi összehasonlításba helyezni a két határváros tematikáját. A három év alatt a négy városban változatos módszertanú építészetszociológiai adatgyűjtés zajlott (mentális térképek, történeti és fejlesztési térképek, helyszíni dokumentáció, interjúk). Az eredményeket mindezidáig 8 jelentős tudományos publikáció foglalta össze, ebből egy nemzetközi szerkesztett folyóirat különszám (záró publikáció), további öt angol nyelvű tanulmány. A kutatás során (1) új szociológia kutatás módszertani eljárások kerültek kidolgozásra. (2) Nemzetközi összehasonlításban is használható (illetve használt) modell született a megosztott határvárosok mintázatáról (integráció, dezintegráció, re-integráció fázisok). (3) alapkutatásként hozzájárulhat a jövőben a városfejlesztés, stratégiai tervezés munkájához. (4) Ismeretterjesztő, oktatási tevékenysége révén a kutatás eredményei a szakmán túl is megjelentek.
kutatási eredmények (angolul)
The research realized the social-historical and architectural analysis of two Hungarian-Slovak border towns. The main objectives of the research were as follows: (1) Get know the current spatial and social structure of the two cities and understand the historical backgrounds. (2) Understand the process of bordering, highlight the patterns of the border also in the social life as in the built environment. (3) International comparisons. During the three years, the research applied diverse methods for collecting architectural-sociological data (mental maps, historical and development maps, participating observation, interviews). So far there were published 8 scientific works. The major (final publication) is an edited international monothematic issue of the SCOPUS journal “Social Studies”. Further five English studies were published. Summarized the research: (1) It developed new sociological research methods. (2) It created a model (integration, disintegration, re-integration) which can be applied in comparative city research. (3) It can be a scientific bases for urban development projects and strategic planning. (4) Thanks to the educational activities and scientific dissemination during the project the results reached a relative wide publicity.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=108532
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Marcin Dębicki – Máté Tamáska: Laboratories of Integration. Divided Twin Towns at River Borders in the Visegrad Countries and Germany, Socio.hu, Visegrad Issue., 2014
Tamáska Máté: A Harmadik Komárom, Földgömb 2015 (33), 9. 86-93, 2015
Tamáska Máté A tízezres hátoldala.: A tízezres hátoldala. Esztergom., Földgömb 2015 (33), 12. 86-93., 2015
Tamáska M. – Fekete Kristóf: Párhuzamos szocializmus. A két Komárom paneles lakótelepeinek urbanisztikai vizsgálata., Vajda Barnabás–Gaucsík István (szerk./eds.): Várostörténeti fejezetek a csehszlovák szocializmus korából. Az urbanizáció formái Dél-Szlovákiában. Selye J. Egyetem, Komáro, 2015
Tamáska Máté: The Structure of Space in the Divided Towns in the Danube: Esztergom-Strurovo, Komaron-Kamárno., Conference: Twin Cities Past and Present, Manchester Metropolitan University, 25-27.06.2015., 2015
Tamáska Máté: Városból vidék - vidékből város: Komárom-(Esztergom) megye térszerkezeti átalakulása az 1950-es években, különös tekintettel a névadó városok helyzetére., A társadalom szovjetizálása. (...) Társadalmi gyakorlat vidéken az 1940-es évektől az 1960-as évekig. MTA BTK, Vidéktörténeti Kutatócsoport konferenciája, 10-11.11.2015., 2015
Tamáska Máté: Call for papers - Space and Society in Divided Twin Towns., Social Studies, Calls for Year 2017., 2015
Tamáska Máté: Komárom Duna-partjának várostörténete a kezdetektől 1945-ig, Építés- Építészettudomány 44:(1-2) pp. 107-128., 2016
Tamáska Máté: Tamáska, Máté: The suburban townscape its origin and perspectives based on the example of a border town in Hungary (Komárom-Koppánymonostor), SOCIO.HU Special Isseu: Space, 2016
Tamáska Máté: Die Donaustädter und ihre Insel. Die Entdeckung eines neuen Freizeitraumes., Orte und Landschaften der Muße, Freizeit und Erholung (ARKUM-Tagung)" in Bad Wildbad, 2016
Tamáska Máté: Komárom Duna-partjának várostörténete a kezdetektől 1945-ig, ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY 44: (1-2) 107-128, 2016
Debicki Martin, Tamáska Máté: Laboratories of Integration, SOCIO.HU 4: (Visegrad issue) 1-20, 2014
Tamáska Máté: Divided Twin Towns in heads: Milieus of urban spaces. Case study of Český Těšín / Czeszyn, Advances in European Bordelnads Studies. Ed. Opiłowska, Elżbieta et al., Nomo: Baden-Baden. 371-398., 2017
Tamáska Máté host ed.: Divided Twin Towns, Sociální studia / Social Studies Vol 14, No 1: Monothematic Issue:, 2017
(megjelenés alatt!) Tamáska Máté: Chapter 13: Spatial portrait of twin towns on the Danube (megjelenés alatt!), Twin Cities: Urban Communities, Borders and Relationships over Time. J. Garrard, E. Mikhailova (eds.). Global Urban Studies Series. Routledge, 2018 (publication c summer, 2018
Tamáska, Máté:: Esztergom. A City Centre Between Historic Sites, Belvedere Meridionale 2017. vol. XXIX. no. 04. Spaces and Ideas Editor of the current issue: Pászka, Imre, 2017




vissza »