A kvantorok grammatikája és a nyelvi relativizmus  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
108951
típus K
Vezető kutató É. Kiss Katalin
magyar cím A kvantorok grammatikája és a nyelvi relativizmus
Angol cím The grammar of quantification and linguistic relativity
magyar kulcsszavak kvantifikáció, kvantorhatókör, grammatikalizáció, nyelvelsajátítás, számtani érzék, nyelvi relativizm
angol kulcsszavak quantification, quantifier scope, linguistic relativity, language acquisition, arithmetic cognition, linguistic relativity
megadott besorolás
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)66 %
Ortelius tudományág: Szintaxis
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)34 %
Ortelius tudományág: Fejlődéspszichológia
zsűri Nyelvészet
Kutatóhely Nyelvtudományi Intézet
résztvevők Bende Farkas Ágnes
Gerőcs Mátyás
Harmati-Pap Veronika
Madarász Levente
Pintér Lilla
Pintér Lilla
Szántó Eszter Mária
Tóth Ágnes
Zétényi Tamás
Zétényi Tamás
projekt kezdete 2013-09-01
projekt vége 2018-06-30
aktuális összeg (MFt) 42.136
FTE (kutatóév egyenérték) 11.70
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Azt a Whorf nevéhez fűződő hipotézist, hogy egy nyelv sajátságai befolyásolják az adott nyelvet anyanyelvükként használók gondolkodását, máig sem sikerül meggyőzően bizonyítani. A nyelvi relativitás hipotézise a közelmúltban a számtani kognícióval kapcsolatban került ismét az érdeklődés középpontjába: kiderült, hogy bizonyos amazóniai és ausztráliai bennszülött nyelveknek nagyon korlátozott a számtani szókincse, és ez akadályozza a beszélők matematikai kognícióját. A magyar az emberi nyelvek spektrumának ellenkező végletét képviseli: következetesen és rendszeresen explicitté teszi és egyértelműsíti a mondatban rejlő logikai műveleteket. Míg az angolban és szinte valamennyi ismert grammatikájú nyelvben az All my students read two books for the exam típusú, egynél több kvantort tartalmazó mondatok többértelműek (a two books jelenthet összesen két könyvet, vagy minden diákra nézve külön-külön két könyvet, melyek persze véletlenül egybe is eshetnek), a magyarban e két jelentést két külön mondat hordozza (Minden diákom két könyvet is elolvasott a vizsgára; Két könyvet is minden diákom elolvasott a vizsgára). A magyar nyelv nemcsak a kvantorok, hanem az egyéb logikai operátorok (pl. a tagadás, kimerítő fókusz) hatókörét is egyértelműsíti. A projektum azt akarja tisztázni, hogy az a tény, hogy a magyar beszélőket anyanyelvük folyamatosan halmazokon való műveletek elvégzésére készteti, jár-e valamilyen kognitív előnnyel logikai és számtani feladatok megoldásában. Ha kimutatható ilyen előny, további kérdés, hogy csupán időbeli előnyről van szó, azaz, a magyar gyerekekben bizonyos készségek hamarabb fejlődnek ki, mint más nyelvek beszélőinél, vagy tartós előny is megfigyelhető.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A projektum nyelvészeti, pszicholingvisztikai és pszichológiai kérdéseket vizsgál.
A kutatások kiindulópontját a magyar kvantorokkal kapcsolatos mondattani, jelentéstani és prozódiai ismeretek jelentik. E kérdéskörről már viszonylag sokat tudunk; mégis vannak nyitott kérdések - például milyen szerepet játszik az ige utáni kvantorok hatókörének értelmezésében a prozódia, ill. a kvantifikált összetevők mondatrészi szerepe.
Tervezett pszicholingvisztikai kutatásaink részint a hatókör-elsajátításra irányulnak. Megvizsgáljuk, hogy a gyerekek milyen életkortól képesek a logikai operátorok hatókörének felismerésére, és a több operátort tartalmazó mondatokban a relatív hatókörök azonosítására. Kérdés, hogy a gyerekek is ugyanazokat az értelmezési stratégiákat használják-e, mint a felnőttek, és ha nem, milyen életkorban jelenik meg a felnőttekre jellemző, az operátorok sorrendjén alapuló értelmezési stratégia. Pszichológiai módszerekkel (reakcióidő-mérés, emlékezeti tesztek stb.) teszteljük a logikai operátorokat tartalmazó magyar mondatok és feldolgozását és tárolását, és az eredményeket összevetjük angol anyanyelvű kontrollcsoportok eredményeivel.
Legizgalmasabb kutatási kérdéseink arra vonatkoznak, hogy magyar anyanyelvünk azon sajátsága, hogy grammatikai eszközökkel következetesen egyértelműsíti a kvantorhatóköröket, és ezáltal rutinszerűen halmazokon való műveleteket végeztet velünk, befolyásolja-e számtani képességeinket; a magyar gyerekek hamarabb tanulnak-e meg bizonyos számtani műveleteket, mint pl. angol kortársaik, és ha kimutatható valamiféle előny, ez tartós marad, vagy idővel kiegyenlítődik.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Vizsgálataink több területen is fontos eredményekkel járulhatnak hozzá a tudományos diskurzushoz. Kísérleteink - azáltal, hogy a korábbi kutatásoknál mélyebb szinten, jóval összetettebb nyelvi szerkezeteket elemezve vizsgálják a nyelv és a gondolkodás viszonyát - új dimenziót adnak a nyelvi relativitással kapcsolatos kutatásokhoz (vö.Slobin 1996, Bowerman 1996, Levinson 1996, Davidoff et al. 1999, Li & Gleitman 2002, Boroditsky 2003a,b, Drivonikou 2007). A hatókörértelmezés elsajátításának vizsgálata a pszicholingvisztika fontos területét képezi (vö. Brooks & Braine 1996, Musolino et al. 2000, Lidz & Musolino 2002, Musolino 2004, Musolino & Lidz 2006, Zhou & Crain 2009). Az eddigi eredmények főként az angolon, részben a kínain alapulnak. A tőlük eltérő típusú, a hatókört következetesen kódoló magyar adatai bizonyára módosítani fogják az angolon és kínain alapuló hipotéziseket. Eredményeink a számtani érzék mibenlétével, kifejlődésével kapcsolatos fejlődéslélektani kutatásokhoz is hozzájárulnak (vö. Barth et al. 2005, 2006, 2008, Carey 2001, Spelke 2003, Spelke et al. 2001, Dehaene et al. 1999, 2008). E kutatások eddig figyelmen kívül hagyták az anyanyelv szintaxisának szerepét. Már előzetes eredményeink (É. Kiss, Gerőcs, Zétényi 2012) is arra utalnak, hogy a természetes nyelvi szintaxisnak szerepe van a számtani kogníció megalapozásában (pl. a két kvantort tartalmazó mondatok értelmezése a szorzásnak megfelelő multiplikációt feltételez). Az intuitív számtan nyelvi alapjainak feltárására irányuló kísérleteink tanulságai a korai számtantanításban is felhasználhatók.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás azt vizsgálja, hogy lehet-e ténybeli alapja annak a Teller Ede és más világhírű magyar természettudósok által hangoztatott vélekedésnek, hogy kiemelkedő eredményeikben magyar anyanyelvük logikus voltának, precizitásának is szerepe volt. A magyar nyelv sokat kutatott, az ismertebb nyelvekétől eltérő sajátsága, hogy grammatikai eszközökkel, következetesen egyértelműsíti a valamilyen logikai műveletet kifejező elemek, pl. a kvantorok hatókörét. Azaz, míg pl. az angolban vagy a németben az alábbi típusú mondatok kétértelműek:
(1) Here everybody speaks two languages.
a magyarban a két jelentést két - egyértelmű - mondatszerkezet hordozza:
(2)a. Itt mindenki két nyelvet beszél.
b. Itt két nyelvet is mindenki beszél.
Míg a (2a) mondat azt jelenti, hogy itt mindenkire két-két várhatóan különböző - legfeljebb véletlenül egybeeső - nyelv jut, a (2b) akkor igaz, ha itt összesen két olyan nyelv van, melyet mindenki beszél.
Az efféle mondatok értelmezése halmazokon végzett matematikai műveleteket feltételez. Előzetes kísérleteink azt mutatják, hogy az ilyen mondatokat már a nagycsoportos óvodások is tudják értelmezni. Vizsgálataink arra irányulnak, hogy vajon jelent-e előnyt a számtantanulásban és/vagy bizonyos kognitív területeken az az állandó számtani tréning, melyet a magyar mondatok értelmezése kíván, és ha kimutatható valamilyen előny, az csak időbeli, mely bizonyos életkor után eltűnik, vagy tartós marad.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The project will examine whether our mother tongue interacts with our way of thinking from a new perspective, by testing the potential cognitive correlates of a well-documented difference between Hungarian and English in the encoding of quantifier scope. In English, and nearly all languages in which quantification has been thoroughly examined, a sentence with two quantifiers, e.g., All my friends visited me in the hospital twice, is ambiguous. It can mean that ’each of my friends visited me in the hospital on two possibly different occasions’, and ’I was visited in the hospital on two occasions; on both occasions, all my friends were there’. In Hungarian, on the other hand, most types of multiple quantifier sentences are disambiguated; these two meanings are expressed by two different sentences. Hungarian also disambiguates other types of logical relations, among them the relative scopes of quantifiers and negation, quantifiers and exhaustive focus, and negation and exhaustive focus.
It has been found that speakers of languages with deficient number systems such as Pirahã and Mundurukú display deficient numerical cognition. Our project aims to examine whether this apparent correlation also holds at the other extreme of the scale of human languages, i.e., whether the algorhythms of scope interpretation that Hungarian speakers follow routinely in their everyday speech give them some cognitive advantage in the solution of logical and arithmetic tasks. If it does, a further research question is whether the advantage is temporary, wearing off by adulthood, or also has permanent effects.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The project examines linguistic, psycholinguistic, and psychological questions. Its starting point is the detailed analysis of the syntax, prosody, and interpretation of quantifiers and other types of operators in Hungarian. This well-studied area of Hungarian grammar still has open questions - e.g., the role of prosody and the role of grammatical functions in the interpretation of postverbal quantifiers.
Our psycholinguistic experiments examine the acquisition of quantifier scope. We find out at what age Hungarian children can recognize the scope of logical operators, including the relative scopes in multiple quantifier sentences. We are interested in whether children use the same interpretative strategies as adults, and if they don’t, at what age adult-like strategies appear. We also test with standard psychologial methods (reaction time measurements, memora tasks) the processing and storing of sentences containing logical operators, and we compare the results with those of native English control groups.
Our most interesting research question is whether the fact that Hungarian speakers are habituated to performing operations with sets gives them cognitive advantage in the solution of certain types of problems. We examine whether Hungarian children handle arithmetic/logical problems of certain types more easily than English children, and whether they acquire certain arithmetic skills earlier. (Such differences between Chinese and American children were reported by Siegler & Mu (2008), but were not related to linguistic differences.) If Hungarian children turn out to have some advantage, a further question is whether it is temporary, or it wears off by adulthood.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Our experiments will contribute to the clarification of long-standing problems in more than one research field. They will add a new dimension to the research on linguistic relativity (cf. Slobin 1996, Bowerman 1996, Levinson 1996, Davidoff et al. 1999, Li & Gleitman 2002, Boroditsky 2003a,b, Drivonikou 2007), by examining the correlation between language and cognition on a deeper level, based on much more complex linguistic structures than previous research. The acquisition of scope interpretation represents an important topic in the study of language acquisition (cf. Brooks & Braine 1996, Musolino et al. 2000, Lidz & Musolino 2002, Musolino 2004, Musolino & Lidz 2006, Zhou & Crain 2009). Almost all previous tests targeted English and Chinese children. Tests examining the acquisition of operator scope in Hungarian, a language encoding operator scope consequently and systematically, will certainly modify earlier generalizations. Our results will contribute to the research on the development of numerical cognition, as well (cf. Barth et al. 2005, 2006, 2008, Carey 2001, Spelke 2003, Spelke et al. 2001, Dehaene et al. 1999, 2008). This line of developmental psychology has so far paid no attention to the role of the syntax of mother tongue. Our pilot study (É. Kiss, Gerőcs, Zétényi 2012) suggests that intuitive arithmetic may have linguistic roots (e.g., the interpretation of sentences with two quantifiers involves a multiplicative operation).

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Hungary has produced a very high number of outstanding mathematicians in proportion to its 10 million inhabitants - from J. Bolyai to J. Neumann, P. Erdős, P. Lax (Wolf Prize & Abel Prize), L. Lovász (Wolf Prize & Kyoto Prize), J. Kollár (Cole Prize), R. Kálmán, Szemerédi (Abel Prize) etc. E. Teller attributed his achievements and those of his fellow Hungarians partly to the logical rigor of their Hungarian mother tongue. Our research aims to examine whether his belief can have any factual basis.
It is a recent observation that languages with an impoverished number system (e.g., Pirahã) have speakers with a deficient mathematical cognition. Hungarian represents the other extreme among human languages: it systematically and consequently marks the scopes of all kinds of logical operators. E.g., while in the well-known Indo-European languages the sentence type in (1) is ambiguous, in Hungarian its two meanings are associated with different syntactic structures (2a,b).
(1) Here everybody speaks two languages.
(2)a. Itt mindenki két nyelvet is beszél.
here everybody two languages-acc speaks
’Here everybody speaks two possibly different languages.’
b. Itt két nyelvet is mindenki beszél.
’There are two languages that everybody speaks here.’
Hungarian children at the age of 5-6 are capable of interpreting such sentences, performing the multiplication their processing involves. We will examine whether the fact that Hungarian speakers are habitueted to performing operations of this type gives them any cognitive advantage in certain types of arithmetic/logical problems, and if it does, whether the advantage is temporary or permanent.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Vizsgáltuk, hogy az a tény, hogy a magyar mondatszerkezet – más ismert nyelvektől eltérően – egyértelműen jelöli a a logikai viszonyokat, segíti-e a magyar gyerekek számtani kognícióját. Azt találtuk, hogy a disztributív mondatok (Mindhárom fiú két kutyát sétáltat; Három fiú is két kutyát sétáltat; Három fiú két-két kutyát sétáltat) helyes értelmezése ugyanarra a stratégiára épül, mint a szorzás, és erre már az óvodás gyerekek is képesek. Több területen is vizsgáltuk a gyerekeknek a felnőttekétől eltérő kvantor-értését. Kísérlettel bizonyítottuk, hogy a magyar gyerekek körében is megfigyelhető kvantor-kiterjesztés (nemleges válasz a Minden kislány biciklizik? kérdésre olyan szituációban, ahol minden kislány biciklizik és van egy letámasztott bicikli is) a kísérleti módszertan hibájának következménye. Azt találtuk, hogy az óvodások és kisiskolások nem a felszíni sorrend alapján értelmezik a kvantorok relatív hatókörét (pl. a Három maci is két autóval játszik mondatot elfogadják olyan szituációban is, ahol az autók száma 2 és a macik száma 6). Ezt a gyerekekre jellemző kétértelműség-feloldó stratégiával magyaráztuk. Magyarázatot találtunk rá, miért jelent problémát az óvodások és kisiskolások számára a számnevek ’legalább n’ jelentése és a néhány ’nem mind’ jelentése. Bizonyítottuk, hogy a csak-os mondatokban a kimerítőség az állított jelentés része, a szerkezeti fókuszt tartalmazó mondatokban előfeltevés, a prozódiai fókuszt tartalmazó mondatokban pragmatikai implikatúra.
kutatási eredmények (angolul)
We examined whether the fact that Hungarian sentence structure unambiguously encodes logical relations helps the mathematical cognition of Hungarian children. We have found that the interpretation of distributive sentences (the equivalents of "Three boys each are walking two dogs; Three boys are walking two dogs apiece," etc.) employs the strategy of multiplication, and young children are capable of it prior to mathematical training. We investigated children’s non-adult-like interpretation of quantification in several areas. We have shown experimentally that quantifier-spreading e.g., „No” answer to the question "Is every girl riding a bicycle?" in a situation with three girls riding bicycles and a solo bicycle) is the consequence of misleading experimental methodology. We have found that children’s quantifier interpretation is not isomorphic (i.e. they accept the Hungarian equivalent of "Three boys each are playing with two cars" in a situation involving 2 cars and 6 boys), which we explained by children’s typical strategy of resolving ambiguities in garden-path situations. We have proposed and experimentally supported hypotheses as to why children find it difficult to access the ’at least n’ interpretation of numerals and the ’not all’ interpretation of "some". We have proven that exhaustivity is asserted in sentences involving "csak"; it is a presupposition in sentences involving a structural focus, and it can be an implicature in sentences with prosodic focus.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=108951
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
É. Kiss Katalin, Gerőcs Mátyás, Zétényi Tamás: Preschoolers’ interpretation of doubly quantified sentences, Acta Linguistica Hungarica Vol. 60, 2, 143–171, 2013
Gerőcs Mátyás, Pintér Lilla: Hogyan értik a magyar gyerekek a számneveket?, Gécseg Zsuzsanna (szerk.): LingDok13. Nyelvészdoktoranduszok Dolgozatai. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola, 87-108., 2014
Gerőcs Mátyás, Pintér Lilla: How do Hungarian preschoolers interpret number words?, In: Kohlberger, M. – Bellamy, K. – Dutton, E. (eds.): ConSOLE XXI: Proceedings of the 21st Conference of the Student Organization of Linguistics in Europe). Leiden, Leide, 2014
Gerőcs Mátyás, Pintér Lilla: Do Hungarian preschoolers always understand number words exactly? International Conference on the Structure of Hungarian (ICSH) 11., Piliscsaba, Aug. 29–31., 11th International Conference on the Structure of Hungarian. Abstracts. Piliscsaba: PPKE BTK., 2013
Zétényi Tamás, Gerőcs Mátyás, É. Kiss Katalin: How do Hungarian preschoolers interpret doubly quantified sentences? Evidence from eye tracking., BCCCD 2014 Budapest CEU Conference on Cognitive Development. Program and Abstracts, 2014
Gerőcs Mátyás, Pintér Lilla: A gyerekek mindig „pontosan” értik számneveket?, Gécseg Zsuzsanna (szerk.): LingDok14. Nyelvészdoktoranduszok Dolgozatai. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola, 45–60., 2015
É. Kiss Katalin – Zétényi Tamás: Quantifier spreading: Children misled by ostensive clues., Lingua, submitted, 2016
É. Kiss Katalin – Zétényi Tamás: Children’s scope interpretation of doubly quantified sentences and the problem of isomorphism., Language Acquisition, submitted, 2016
Bende-Farkas Ágnes: The landscape of universal quantification in Old Hungarian, Acta Linguistica Hungarica, 2015
É. Kiss Katalin, gerőcs Mátyás, Pintér Lilla, Zétényi Tamás: Ostension effect in language acquisition experiments, BCCCD 2015 Budapest CEU Conference on Cognitive Development Program and Abstracts, CEU 2015, pp, 70-71., 2015
É. Kiss Katalin – Zétényi Tamás: Quantifier spreading: Children misled by ostensive clues., Glossa, to appear, 2016
Bende-Farkas Ágnes: The Landscape of Universal Quantification in Old Hungarian., Acta Linguistica Hungarica 62: 223-261., 2015
Pintér Lilla: Preschoolers’ interpretation of the focus particle csak ‘only’ in Hungarian., Bellamy, K. – Karvovskaya, E. – Kohlberger, M. – Saad, G. (szerk.): ConSOLE XXIII: Proceedings of the 23rd Conference of the Student Organization of Linguistics in Europe, 2016
É. Kiss Katalin, Gerőcs Mátyás, Pintér Lilla, Zétényi Tamás: Ostension effect in language acquisition experiments, BCCCD 2015 Budapest CEU Conference on Cognitive Development Program and Abstracts, CEU 2015, pp, 70-71., 2015
É. Kiss Katalin, Zétényi Tamás: Why is children’s interpretation of doubly quantified sentences non-isomorphic, Linguistics, to appear, 2016
É. Kiss Katalin, Zétényi Tamás: Scalar implicature or domain restriction: How children determine the domain of numerical quantifiers, É. Kiss K. - Zétényi T. Linguistic and Cognitive Aspects of Quantification, to appear, 2016
É. Kiss Katalin, Zétényi Tamás: Linguistic roots of quantification, Psy­cholin­guis­tic Inves­ti­ga­tions into Num­ber and Quan­tifi­ca­tion in Nat­ural Lan­guage, Book of abstracts, http://www.ifa.uni.wroc.pl/linguistics/?page_id=769, 2016
Pintér Lilla: A magyar szerkezeti fókusz kimerítő értelmezésének kísérletes vizsgálata, In: Balázs J. – Bojtos A. – Paár T. – Tompa Zs. – Turi G. – Vadász N. (szerk.): Studia Varia – Tanulmánykötet. Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Tá, 2016
Pintér Lilla: A kísérletes módszertan térnyerése az elméleti nyelvészetben., Magyar Tudomány, 177(7): 790–797., 2016
É. Kiss Katalin – Zétényi Tamás: Quantifier spreading: Children misled by ostensive clues., Glossa: a journal of general linguistics, 2(1), 38, 2017
É. Kiss Katalin, Zétényi Tamás: Why is children’s interpretation of doubly quantified sentences non-isomorphic, Linguistics 55(6), 2017
É. Kiss Katalin, Zétényi Tamás: Scalar implicature or domain restriction: How children determine the domain of numerical quantifiers, É. Kiss K. - Zétényi T. Linguistic and Cognitive Aspects of Quantification, to appear, 2018
Pintér Lilla: A csak partikula értelmezése óvodáskorban, Gécseg Zsuzsanna (szerk.): LingDok15. Nyelvészdoktoranduszok Dolgozatai. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola, 133–151, 2016
Pintér Lilla: A kontextuális tényezők szerepe a szerkezeti fókusz óvodáskori értelmezésében, Nyelvtudományi Közlemények, 112: 365–387, 2016
Hans Kamp - Agnes Bende-Farkas: Epistemic Specificity from a Communication-Theoretic Perspective, Journal of Semantics, to appear, 2017
Pintér Lilla: A fókusz nélküli mondatok kimerítő értelmezése magyar anyanyelvű gyermekeknél és felnőtteknél, Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX. to appear, 2017
Pintér Lilla: A kimerítő értelmezés elsajátítása különböző fókusztípusok esetén, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2017
É. Kiss Katalin - Pintér Lilla: Identificational focus revisited: The issue of exhaustivity, Ross Burkholder et al. (szerk.): Proceedings of the Fiftieth Annual Meeting of the Chicago Linguistic Society (2014). Chicago, The Chicago Linguistic Society, 125–144, 2016
Harmati-Pap Veronika – Bende-Farkas Ágnes: The Acquisition of Temporal Connectives in Hungarian Children, VIII. International Conference of Language Acquisition, Palma de Mallorca, 2017
Tóth Ágnes: The role of the functional heads in Hungarian PP recursion, 13th International Conference on the Structure of Hungarian. Abstracts, 2017
É. Kiss Katalin, Zétényi Tamás: Scalar implicature or domain restriction: How children determine the domain of numerical quantifiers, É. Kiss K. - Zétényi T. Linguistic and Cognitive Aspects of Quantification, 83-114., 2018
É. Kiss Katalin - Zétényi Tamás: Linguistic and Cognitive Aspects of Quantification, Dordrecht: Springer, 2018
É. Kiss Katalin - Zétényi Tamás: Linguistic pathway to multiplication., Acta Linguistica Academica 65(2-3), special issue ed. by Joanna Blaszczak, 201–225., 2018
Pintér Lilla: The acquisition of asserted, presupposed, and pragmatically implied exhaustivity in Hungarian, Acta Linguistica Academica 65(2-3), special issue ed. by Joanna Blaszczak, 353-383., 2018





 

Projekt eseményei

 
2017-11-08 14:03:50
Résztvevők változása
2016-11-22 11:38:31
Résztvevők változása
2016-02-04 16:16:34
Résztvevők változása




vissza »