A tudatosság tudományos megértése felé (a szerződés megszűnt)  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
109018
típus PD
Vezető kutató Fazekas Péter
magyar cím A tudatosság tudományos megértése felé (a szerződés megszűnt)
Angol cím Towards a scientific understanding of consciousness
magyar kulcsszavak reduktív magyarázat, fenomenális tudatosság, a tudatosság tudományos elméletei
angol kulcsszavak reductive explanation, phenomenal consciousness, scientific theories of consciousness
megadott besorolás
Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Tudományfilozófia
zsűri Kultúra
Kutatóhely Filozófiai Intézet (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2014-09-01
projekt vége 2014-09-30
aktuális összeg (MFt) 0.000
FTE (kutatóév egyenérték) 0.85
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A tudatos élményeink jelentenek számunkra mindent – ezek határozzák meg azt a fenomenális világot, amiben élünk. Ennek ellenére, ahogyan az elmefilozófia egyik befolyásos nézete rámutat, bármilyen sikeresek is a tudományok a természet különböző jelenségeinek magyarázatában, a tudatos élmények megjelenéséről képtelenek számot adni.

Kutatásomban amellett érvelek, hogy ez a pesszimista konklúzió a releváns, ún. reduktív, magyarázati reláció – mely egy jelenségről alacsonyabb szintű események segítségével hivatott számot adni – egy elhibázott modelljére épül. Egy olyan új modellt fogalmazok meg, amely tagadja az alacsonyabb és magasabb szintek közötti a priori átjárás lehetőségét, és azt állítja, hogy a reduktív magyarázat jelenlegi nem-transzparens verziói helytelenül írják le a tudományos gyakorlatot. Ez az új keret arra mutat rá, hogy a reduktív magyarázatokban az ún. heurisztikus azonosságok, melyek a cél jelenség bizonyos jellegzetességeit és az alacsonyabb szintű folyamatok karakterisztikáit kötik össze, kulcsszerepet játszanak.

Ezt követően amellett érvelek, hogy ez az új modell alkalmazható a tudatos élményeinkre, és megmutatom, hogy a tudatosság különböző tudományos elméletei – melyekre mint pusztán korrelációkra fényt derítő vállalkozásokra szokás tekinteni – beleilleszkednek ebbe a keretbe, és valódi magyarázó erővel rendelkező elméletekké alakíthatóak. Végül a tudatot az anyagi folyamatoktól teljesen különbözőnek beállító intuícióról adok egy olyan kognitív-reprezentációs alapokon nyugvó magyarázatot, mely összhangban áll az új magyarázati kerettel, és kompatibilis a tudatosság némely tudományos elméletével is.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Tervezett kutatásom alapvető célja a tudatosság tudományos megértésének előmozdítása. Ennek elérése érdekében először a következő kérdést kell megválaszolnom:

A tudatosság kortárs tudományos elméleteit hogyan lehet valódi magyarázó erővel rendelkező elméletekké alakítani?

A reduktív magyarázatnak nevezett releváns magyarázati reláció a tudatosság bizonyos jellemzőit kell, hogy agyi folyamatok jellegzetességeihez kösse. Azonban az elmúlt években ezen magyarázati módszer pontos természete heves vita tárgya. Éppen ezért, a központi kérdés megválaszolása érdekében először a reduktív magyarázatok természetét kell megvizsgálnom. A kapcsolódó kérdés a következő:

Mi a reduktív magyarázat helyes modellje, ami képes úrrá lenni a jelenlegi modellek gyengeségein, és egységes keretbe vonni a sikeres reduktív magyarázatok mind a fizikai, mind pedig az élettudományokból származó példáit?

Annak, hogy úgy tűnik, a tudatosság a tudományos magyarázatok hatósugarán kívül esik, nem lehet az egyedüli oka az, hogy a jelenlegi megközelítések a reduktív magyarázat helytelen modelljére támaszkodnak. A tudatosság intuitívan valóban különbözőnek tűnik mindenféle anyagi állapottól vagy folyamattól. Ezt ragadja meg a harmadik lényegi kérés, amelyre tervezett kutatásomnak fókuszálni kell:

Miért tűnik a tudatosság olyannyira különlegesnek, és az anyagi folyamatoktól különbözőnek, különösen annak fényében, hogy ugyanazon magyarázati keretbe illeszkedve ugyanolyan módon adhatunk számot róluk?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Az elmúlt években a tudományfilozófia berkein belül a kutatók megújult érdeklődéssel fordulnak az elméletközi relációk általános kérdése felé, kifejezett fókusszal az azonosságok ezen relációkban játszott szerepe iránt. Kutatásom első része, a reduktív magyarázat egy új modelljének megfogalmazásával, konkrétan ezt a kérdést érinti.

A kognitív idegtudomány egyik legújabb trendje megpróbálja a tudatosság idegi korrelátumai helyett az ún. “magyarázati korrelátumokra” helyezni a hangsúlyt. Tervezett kutatásom hozzájárulását ehhez a területhez a magyarázati korrelátumok megközelítés elméleti megalapozása adja. Különböző elméleti javaslatok elemzésén keresztül tisztázom, hogy a magyarázati korrelátumok megközelítése hogyan is működhet, és hogyan lehet képes a neurális magyarázatok tudatosságra való kiterjesztésére.

A kortárs elmefilozófia standard magyarázata szerint a tudatosság azért tűnik az anyagi folyamatoktól radikálisan különbözőnek, mert szubjektív élményeinket egy speciális fogalomcsaláddal, az ún. fenomenális fogalmakkal ragadjuk meg, melyek redukálhatatlanok a hagyományos (pl. tudományos leírásokban szereplő) fogalmainkra. Kutatásom harmadik szakasza az elmefilozófiai diskurzushoz járul hozzá azáltal, hogy alternatíváját kínálja ennek az ún. Fenomenális Fogalmak Stratégiájának. A fogalmi sajátosságok helyett a perceptuális reprezentációk jellemzőire helyezi a hangsúlyt, és amellett érvel, hogy ezek, az új magyarázati keretnek megfelelően, képesek számot adni a tudatos élmények meghatározó tulajdonságairól.

A speciális akadémiai területekhez való fenti hozzájárulásokon kívül, és azokon túlmutatva, tervezett kutatásom valódi jelentőségét az a fajta hatás adja, amivel a tudatosság tudományos megértésének előmozdítása lehet a hétköznapi életünkre. Annak pontosabb megértése, hogy bizonyos agyi folyamatok megváltozása miért változtatja meg a tudatos élményeink tartalmát, vagy akár megjelenését, alapvető jelentőségű lehet például az altatás során használt gyógyszerek minél hatékonyabbá tételével, az állatok vagy a vegetatív állapotban lévő emberek esetleges tudatos élményeinek tanulmányozásával, vagy például a gépi tudatosság lehetőségéről való vizsgálódással kapcsolatban.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Habár tudatos tapasztalataink mindennapi életünk alapvető építőelemei, a tudat tudományos megértése továbbra is gyerekcipőben jár, mégpedig elvi okok miatt: a bevett nézet szerint a tudatosság jelensége a tudományos magyarázatok hatókörén kívül esik.

Tervezett kutatásom fő törekvése ennek a bevett nézetnek a megváltoztatása. Célom a tudatosság tudományos megközelítéseinek valódi magyarázóerővel rendelkező emléketekké alakítása, melyek a tudatos tapasztalatok megjelenéséhez elengedhetetlen neurális mechanizmusok meghatározásán túl arra is képesek, hogy pusztán az agyi folyamatok jellegzetességeire támaszkodva számot adjanak arról, miért is elengedhetetlenek a szóban forgó neurális mechanizmusok a tudatosság megjelenéséhez.

Ezt a célt három egymásra épülő lépésben próbálom elérni. Először amellett érvelek, hogy a bevett nézet által alkalmazott magyarázati keret hibás, és megfogalmazok egy olyan új keretet, amely, állításom szerint, helyesen ragadja meg a releváns magyarázati kapcsolat sajátosságait. Másodszor amellett érvelek, hogy ennek az új magyarázati keretnek a perspektívájából nézve a tudatosság nem jelent speciális esetet: a tudatosság aktuális tudományos elméletei követik a keret által nyújtott magyarázati sémát. Ugyanakkor a tudatos élmények és a testi folyamatok intuitíven nagyon különbözőnek tűnnek. Ez azonban nem jelent problémát: a tervezett kutatásom harmadik részében megmutatom, hogy az új magyarázati kereten belül hogyan lehetséges a tudatosság ezen különleges jellemzőjéről pusztán tudományos terminusokban számot adni.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Consciousness is all we have—our conscious experiences determine the phenomenal world we live in. Nevertheless, as an influential view in philosophy of mind claims, sciences, though are extremely successful in explaining natural phenomena, are unable to account for the fact that our experiences appear to us in a certain way.

I argue that this pessimistic conclusion is based on a misguided model of the relevant, so-called reductive, explanatory relation that tries to account for a given phenomenon in terms of lower level processes. I formulate a new model that strictly denies the availability of a priori passages from lower level descriptions to higher level claims, and argues that current non-transparent versions of reductive explanation misdescribe actual scientific practice. The novel framework emphasises that heuristic identity claims connecting certain features of the target phenomenon with characteristics of the lower level activities play an essential role in how reductive explanations generally proceed.

I further argue that this new model can be applied to the case of conscious experience, and show how different scientific theories of consciousness—that are currently conceived of as merely pinpointing correlates—fit into this framework, and could be turned into proper theories with real explanatory power. Moreover, I develop a cognitive-representational account of our original intuition dictating that consciousness is very different from material processes that is able to explain the occurrence of this intuition, is in line with the novel explanatory framework, and compatible with at least some scientific theories of consciousness.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The fundamental aim of this proposed research is to advance our scientific understanding of consciousness. In order to achieve this, first the following key question needs to be addressed:

How could contemporary scientific theories of consciousness be turned into theories with real explanatory power?

The relevant explanatory relation, called reductive explanation, should link different features of consciousness to particular characteristics of brain processes. However, in recent years, the exact nature of how this kind of explanation really proceeds has been hotly debated. Therefore, in order to tackle the central question of my proposed research, first I need to investigate the nature of reductive explanation. Consequently, the second question to be addressed is this:

What is the correct model of reductive explanation that is able to overcome the weaknesses of existing models, and incorporate examples of successful reductive explanations from both the physical and the life sciences?

There is, however, more to the fact that consciousness seems to fall outside the scope of scientific explanations than that current approaches are subscribed to an inadequate model of reductive explanation. We feel an intuitive pull towards the conclusion that consciousness is indeed special, and quite unlike standard material processes or states. This gives rise to the third major question my proposed research needs to focus on:

Why does consciousness seem to be so special, and so distinct from material processes, even if they fit into and can be accounted for in a very similar way by the same explanatory framework?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

In recent years, there has been a renewed interest in philosophy of science in inter-theoretical relations in general, and in the role identities play in these relations in particular. The first part of my research directly addresses this issue by offering a novel model of reductive explanation.

There is a recent trend in cognitive neuroscience that tries to shift the focus from neural correlates to so-called ‘explanatory correlates’ of consciousness. My proposed research contributes to this field by providing theoretical foundations for this approach: via analysing several different theoretical proposals, it clarifies how explanatory correlates might work, and how they might help in projecting neural explanations onto the level of conscious experiences.

In contemporary philosophy of mind, the standard account of why consciousness seems to be very different from material processes claims that we pick out our subjective conscious experiences by special, phenomenal concepts, which are irreducible to our standard concepts deployed in, for example, scientific descriptions. The third stage of my research contributes to the field of philosophy of mind by providing an alternative to this so-called Phenomenal Concept Strategy. It shifts the focus from conceptual features to the features of perceptual representations, and argues that certain characteristics of cognitive-representational systems, in accordance with the explanatory framework proposed, are able to account for the peculiarities of conscious experiences.

Over and above these contributions to specific academic research fields, the real importance of my proposed research is given by the impact that advancing our scientific understanding of consciousness can have on everyday life. Gaining a better understanding of how and why alterations of certain brain processes alter the content or the presence of consciousness is a prerequisite for designing more effective drugs for anaesthesia, evaluating to what extent animals or patients in vegetative states can have conscious experiences, or thinking about the prospects of machine consciousness.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Although the fact that we have conscious experiences is a fundamental feature of our everyday life, our scientific understanding of consciousness is very limited for a principled reason: according to the received view, consciousness falls outside the scope of scientific explanations.

The main aspiration of my proposed research is to change this received view, and turn scientific approaches to consciousness into theories with real explanatory power that, over and above pinpointing which neural mechanisms are crucial for the occurrence of conscious experiences, are also able to tell why that is so by accounting for features of consciousness in terms of the characteristics of corresponding brain processes.

I try to achieve this goal via three consecutive steps. First I argue that the kind of explanatory framework the received view relies on is defective, and develop a novel framework that, as I argue, captures the nature of the relevant explanatory relation right. Second, I argue that from the perspective of this model, consciousness is not a special case. I demonstrate it by showing that actual scientific theories of consciousness do, in fact, fit into the new framework. Nevertheless, consciousness intuitively seems to be very different from material processes. This, however, is not a problem: in the final third step of my project I show that within the new explanatory framework it is possible to account for this peculiar feature of consciousness in purely scientific terms.




vissza »