Élclapok nemzetiség- és ellenségképei a párizsi békék között (1919-1947)  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
109069
típus PD
Vezető kutató Tamás Ágnes
magyar cím Élclapok nemzetiség- és ellenségképei a párizsi békék között (1919-1947)
Angol cím The depiction of national minorities and of enemies in satirical magazines between the Paris Peace Treaties of 1919 and 1947
magyar kulcsszavak nemzetiségi sztereotípiák, ellenségképek, élclapok, karikatúrák, történeti összehasonlító módszer
angol kulcsszavak national stereotypes, image of the enemies, satirical magazines, caricatures, comparative historical method
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Történelem
zsűri Történelem
Kutatóhely Jelenkortörténeti Tanszék (Szegedi Tudományegyetem)
projekt kezdete 2014-01-01
projekt vége 2017-09-30
aktuális összeg (MFt) 16.572
FTE (kutatóév egyenérték) 2.55
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Jelen projekt a „másik”-ról alkotott kép, a nemzetiségekről, az új államokról és „az új és régi ellenségek”-ről kialakult képet kívánja bemutatni folyamatként magyarországi, ausztriai, csehszlovákiai, jugoszláviai és romániai élclapok karikatúrái alapján 1919-től 1947-ig. A kutatási téma választását az indokolja, hogy a nemzetépítés folyamata Közép-Kelet-Európában a „nacionalizmus évszázada”, a 19. század után sem tűnik befejezettnek, a régió 20–21. századi történetét alapvetően befolyásolta a Párizs környéki békék aláírása és az Osztrák–Magyar Monarchia szétesése. Az ekkor kialakult struktúrát véglegesítette a párizsi béke 1947-ben.
A kutatás célja, hogy a hosszú múltra visszatekintő nemzetiségi sztereotípiákat és ellenségképeket, illetve ezek változását folyamatként ismerjük meg élclapi karikatúrákon (1919-47), hasonlíthatjuk össze a 19. századi eredményeinkkel, melyeket disszertációnkban összegeztünk.
Vállalt feladatok: szakirodalom és élclapok karikatúráinak gyűjtése, a nemzetiségi sztereotípiák szisztematikus elemzése és ellenségképek (az ellenség kiléte, új ellenségek, az ellenség neme, megjelenítésének módszere) vizsgálata magyarországi, ausztriai, csehszlovákiai, romániai és jugoszláviai élclapokban. A kutatómunka mellett folyamatosan hazai és nemzetközi konferenciákon, társadalmi fórumokon kívánjuk előadni a kutatás eredményeit, publikálni részeredményeinket folyóiratokban és kötetekben tanulmányok formájában.
Célunk, hogy a 2016. év végére egy gazdagon illusztrált, a korszak egy meghatározó problémáját nem „hagyományos” történeti források segítségével feldolgozó monográfia kézirata elkészüljön, mely idáig még nem publikált forrásokat fog tartalmazni.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A Párizs környéki békék aláírásától a párizsi békéig (1919–1947) vizsgáljuk a nemzetiségi sztereotípiák és az ellenségképek változását magyar, román, ausztriai, csehszlovákiai és jugoszláviai élclapok karikatúráin, ahol a nemzetiségi sztereotípiák állandó elemeit is vizsgálat alá vesszük.
1. Az új politikai szituáció mennyiben befolyásolta a nemzetiségi sztereotípiákat és az ellenségképeket? Kit tekintettek ellenségnek? Ezek új (új államok, európai nagyhatalmak) vagy régi (nemzetiségi csoportok) ellenségek voltak? Hogyan ábrázolták az újonnan létrejött államokat? A területi nyereségek és veszteségek vizsgálatánál érdekes kérdésként merül fel a magyar revízió és Burgenland ügye is az új államok születésén kívül. Hogyan ábrázolták a kapcsolatokat a német kisebbségi csoportokhoz?
2. A démonizálás, dehumanizálás és animalizálás módszerei azonosak voltak vagy változtak? Mely karaktereket démonizálták, dehumanizálták vagy jelenítették meg állatként a különböző élclapok?
3. Mi az ellenség neme?
4. Elemezzük és összehasonlítjuk az első és a második világháború utáni ellenségképeket is, így felmerül az a kérdés is, hogy e két időszak között változott-e az ellenségképzés technikája?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A vizuális impulzusokhoz szokott fiatalok, illetve a vizuális kultúrában szocializálódott felnőttekhez a történelmi tények és azok értékelése közelebb hozható vizuális források használatával. Azáltal, hogy egy szórakoztató műfaj adja elemzésünk forrásbázisát, még inkább felkelthető az érdeklődés szélesebb körökben is, nem csupán a szűken vett szakmában. Elért kutatási eredményeink a köz-és felsőoktatás területén is hasznosíthatók, s kis lépések tehetők az előítéletes gondolkodás leépítéséhez és a „Trianon-trauma” 21. századi feldolgozásához, ami remélhetőleg a szélsőséges gondolkodás terjedését is csökkenthetné, s befolyásolhatná a társadalmi beszédmódokat a téma sokrétűbb megismerése. Az egymásról kialakult jelenkori vélekedések jobban megérthetők, ha ismerjük azok múltját, gyökereit.
A kutatás témája egyedülálló Magyarországon és eredményei – a kutatás összehasonlító jellege miatt – nem csak a magyar kutatóknak szolgálhatnak új ismeretekkel. A tömegkultúra részét képező élclapok, illetve ezek karikatúrái is ritkábban használt források, akkor is gyakran csupán illusztrációként.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Kutatási eredményeink alapján laikusok is megismerhetik és jobban megérthetik a 20. század első felének eseményeit. Vizuális források segítségével követhetik nyomon a gyakran máig élő nemzetiségi sztereotípiák és ellenségképek történetét. Ezért a sztereotípiák és ellenségképek folytonosságának, illetve változásának bemutatása nem csak tudományos konferenciákon szükséges, hanem egyéb társadalmi fórumokon is az ismét erősödő szélsőséges nézetek miatt.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The present project intends to analyse the image of the “Other”, of the nationalities and new states and the picture of the “new and old enemies” in Hungarian, Austrian, Czechoslovak, Yugoslavian and Romanian caricatures from 1919-1947 as a process. The choice of the research theme can be explained by the fact, that the nation building process does not seem to be finished in Central and East Europe after the “century of nationalism”, that is, after the 19th century. The signing of the Paris Peace Treaties (1919-20) and the disintegration of the Austro-Hungarian Monarchy influenced greatly the history of the region in the 20th and 21st centuries. This new order was completed by the Paris Peace Treaty of 1947.
The aim of the project is the identification of the change of national stereotypes and that of the enemies as a process from 1919 to 1947 in caricatures in Hungarian, Romanian, Czechoslovak, Yugoslavian, and Austrian satirical magazines. The results of the research are comparable with the results of my PhD thesis about the 19th century.
The undertaken tasks: collection of literature and caricatures, the systematic analysis of national stereotypes and the depiction of the enemy (who is the enemy, new enemies, the gender of the enemy) in Hungarian, Austrian, Czechoslovak, Yugoslavian and Romanian satirical magazines. I will participate in national and international conferences, publish my results in conference volumes and journals. The aim of the project is the production of a manuscript of a well-illustrated monograph with so far unpublished visual sources about the determinative problem of this historical period based on untraditional sources in 2016.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

In the present project I will examine the changes of national stereotypes and the depiction of enemies after the Peace Treaties of Paris and after the new states became established, by 1947, and I also analyse the constant elements of national stereotypes in caricatures of Hungarian, Romanian, Czechoslovak, Yugoslavian, and Austrian satirical magazines.
1. How were the image of the enemy and the national stereotypes influenced in the new political situation? Who were considered as “enemies”? Were the enemies new (new states, great European powers) or old (national groups living in a state)? How were the newly formed states depicted? During the analysis of losing and gaining territories could be not only the new states interesting, but also the depiction of the results of Hungarian revisionist politics and the issue of Burgenland. How was the relationship to the German minorities depicted?
2. Were the methods of demonizing, animalizing and dehumanizing of the “Other” new in the caricatures? Which characters were demonized, dehumanized or depicted as animals in the different satirical magazines?
3. What was the gender of the enemy in different states and magazines?
4. I analyse and compare the image of enemies after the First World War and after the Second World War. Did the technique of shaping and representing an enemy in between these periods?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The historical facts and their evaluations can be brought closer, through the use of visual historical sources, to the young generation, which is used to visual input, as well as to adults socialized in a visual culture. Through the source of the analysis being one of the entertaining genres, the interest of a broader circle, of the public can be attracted in addition to the interest of historians.
International historiography assigns, as a novel task to research, stereotypes and biases of a possibly long prehistory. It is also the role of historians that they include the achievements of these analyses in the school or university curricula, because stereotypes influence relations between social groups and their effect can be felt in the present and the knowledge of the national stereotypes can help the modification of preconceived thinking. The results of my research can be utilized in public and university education, and small steps can be taken towards the elimination of preconceptions and the 21st century processing the “Trianon-trauma”, which could hopefully decrease the spread of extremist thinking, and a multi-faceted knowledge of these topics (the “nationality question”, process of creating enemies, national stereotypes) could positively influence the nowadays very aggressive social discourse about this topic. The opinions and prejudices of long standing can be better understood if we uncover their roots and their past.
The theme of the project is unique in Hungary and its results can be used also by foreign researchers – owing to the comparative method. The satirical magazines forming a part of the mass culture or the caricatures of the satirical magazines are sources used rarer and often in these cases just as illustrations.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

My research results can make the events of the first half of the 20th century more understandable also for public. One can follow up the history of the national stereotypes and that of the images of the enemies with the help of visual sources. Therefore, the presentation of the changes and continuity of stereotypes and that of the images of the enemies is important not only on scientific conferences, but also on other forums for public in order to increase the radical thoughts.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatást a tervezetteknek megfelelően anyaggyűjtéssel kezdtem hazai és külföldi könyvtárakban, majd rendszereztem a karikatúrákat. A kutatás során megválaszoltam a kulcskérdéseket, melyeket a kutatási tervben megfogalmaztam, a tervezett monográfia 80 db karikatúrával 343 oldalon publikálásra került a Kalligram Kiadónál 2017-ben. A kötetben bemutatom az ellenségképeket (európai nagyhatalmak, Amerikai Egyesült Államok, Nemzetek Szövetsége, a szomszédos országok és a zsidók, illetve a bolsevikok vonatkozásában) a tervezettnél hosszabb időintervallumban, 1914–1947-ig, mivel a karikatúrák és ellenségképek szempontjából ez az időszak képez egy egységet. Összehasonlítottam eredményeimet a korábbi, 19. századra vonatkozó kutatási eredményeimmel, ahol erre lehetőség nyílott (zsidókérdés, az Osztrák–Magyar Monarchia egykori nemzetiségei – kisantantországok). Különböző időszakokban, különböző élclapokban (hét ország harminchárom vicclapjában és politikai napilapjában) megvizsgáltam és összehasonlítottam az ellenségképzés vizuális módszereit, elemeztem háborús karikatúrákat és a (magyar vonatkozásban) békeévek ábrázolásait. Az elemzés időintervallumának kibővítése lehetővé tette az első és a második világháborús rajzok összevetését is. Eredményeimet angol és magyar nyelvű tudományos tanulmányokban, hazai és nemzetközi konferenciákon mutattam be. A jövőben – könyvbemutatóval összekötve – népszerűsítő, ismeretterjesztő előadásokat is tervezek.
kutatási eredmények (angolul)
I begin the research with the collection of caricatures in domestic and foreign libraries, and then I systematized the caricatures. I answered the key questions of the project. The planned monography was published by the Kalligram publishing company in 2017. The monography contains 80 caricatures and 343 pages. I analysed systematically the depiction of the enemies (European great powers, USA, the League of Nations, neighbour states, Jews and Bolsheviks). I analysed a longer period (1914–1947) than I planned, since in case of caricatures and the depiction of the enemy this period can be seen as one unit. I compared the results of this research with my previous results regarding the 19th century in topics in which the comparison was possible (Jews, the nationalities of the former Austro-Hungarian Monarchy and the new states of the Little Entente). I investigated and compared the visual methods of shaping enemies in different periods and in different comic papers (33 comic papers and political daily newspapers of 7 countries). I analysed the wartime caricatures and the caricatures of a period in which (in Hungary) was peace. The extension of the analysed period made possible to compare the depictions of WWI and WWII as well. I presented my results in national and international conferences, in scientific papers in Hungarian and in English. I plan to hold book launches and popular scientific lectures, too.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109069
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Tamás Ágnes: The Faces of the Enemy in the Two World Wars. A Comparative Analysis of German and Hungarian Caricatures, Demski, Dagnosław – Laineste, Liisi – Baraniecka-Olszewska, Kamila (eds.): War matters. Constructing Images of the Other (1930s to 1950s). Budapest, 2015. 108–127., 2015
Tamás Ágnes: „Monsieur János, valójában mit akar? Különben is, a glóbuszát meghagytam Önnek!”, AETAS 2: 52-69, 2016
Tamás Ágnes: A Párizs környéki békék kritikája élclapok karikatúráin (1919–1921), In: Boda-Ujlaky Judit, Barta Zsuzsanna, T Litovkina Anna, Barta Péter (szerk.) (szerk.) A humor nagyítón keresztül. Budapest: Tinta Könyvkiadó; Selye János Egyetem; ELTE Bölcsészettudományi Kar, 2016. pp. 71-79. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához; 188.), 2016
Tamás Ágnes: Karikatúrák a propaganda szolgálatában (1939–1944), SZÁZADOK 151: (2) 407-442, 2017
Tamás Ágnes: Numerus clausus és a „zsidókérdés” karikatúrákon, In: Sasfi Csaba, Ugrai János (szerk.) (szerk.) Iskola, művelődés, társadalom. Az oktatás, nevelés és művelődés társadalomtörténeti látószögei: Rendi társadalom – polgári társadalom 29.. Budapest: Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, 2017. pp. 521-533., 2017
Tamás Ágnes: Propagandakarikatúrák ellenségképei Szarajevótól Párizsig, Budapest: Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft; Pesti Kalligram, , 2017
Tamás Ágnes: „Monsieur János, valójában mit akar? Különben is, a glóbuszát meghagytam Önnek!”, AETAS 31: (2) 52-69, 2016
Tamás Ágnes: A Párizs környéki békék kritikája élclapok karikatúráin (1919–1921), In: Boda-Ujlaky Judit, Barta Zsuzsanna, T Litovkina Anna, Barta Péter (szerk.) (szerk.) A humor nagyítón keresztül. Budapest: Tinta Könyvkiadó; Selye János Egyetem; ELTE Bölcsészettudományi Kar, 2016. pp. 71-79. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához; 188.), 2016
Tamás Ágnes: Ellenségképek és önkép jugoszláv és magyar karikatúrákon (1945–1947), LÉTÜNK (ÚJVIDÉK) 46: (4) 139-153, 2016





 

Projekt eseményei

 
2023-09-01 10:23:08
Kutatóhely váltás
A kutatás helye megváltozott. Korábbi kutatóhely: Modernkori Magyar Történeti Tanszék (Szegedi Tudományegyetem), Új kutatóhely: Jelenkortörténeti Tanszék (Szegedi Tudományegyetem).




vissza »