Az iskolai intézményi szelekció hosszú távú hatása a hátrányos helyzetű tanulók munkaerőpiaci esélyeire - természetes kísérletek lengyel és magyar adatokon  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
109088
típus K
Vezető kutató Horn Dániel
magyar cím Az iskolai intézményi szelekció hosszú távú hatása a hátrányos helyzetű tanulók munkaerőpiaci esélyeire - természetes kísérletek lengyel és magyar adatokon
Angol cím The long-run effects of tracking on disadvantaged students’ labour market outcomes – two natural experiments from Poland and Hungary
magyar kulcsszavak oktatás, intézményi szelekció, munkaerőpiac, hátrányos helyzet, Lengyelország
angol kulcsszavak education, tracking, labor market outcomes, disadvantaged students, Poland
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)60 %
Ortelius tudományág: Munkaerőpiaci gazdaságtan
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)40 %
Ortelius tudományág: Munkaszociológia
zsűri Gazdaság
Kutatóhely Közgazdaság-tudományi Intézet (MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2013-10-01
projekt vége 2016-03-31
aktuális összeg (MFt) 4.688
FTE (kutatóév egyenérték) 1.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A projekt két párhuzamos tanulmány megírását tűzi ki célul, amelyek az intézményi szelekció egyenlőtlenségre gyakorolt hatását vizsgálják. Az irodalomban a szelekció egyenlőtlenséget növelő hatását illetve ennek cáfolatát is megtalálni. Az egyik tervezett tanulmány az 1999-es lengyel oktatási reform hatását vizsgálja. A lengyel reform a szelekciót csökkentette 8. és 9. évfolyam között. A szelekciós kor kitolásával Lengyelországban csökkent a szakiskolai intézményi szelekció hatása. A reform, mint természetes kísérlet, lehetővé teszi a meghosszabbított általános képzés hatásának vizsgálatát. A másik tervezett tanulmány Magyar adatokon alapul. Itt a két típusú általános iskolát lehet összevetni. Az egyikből a legjobb tanulókat egy közeli 6 vagy 8 osztályos gimnázium “elvitte”, míg a másikból nem tudtak tanulók elmenni, hiszen nem volt a közelben kisgimnázium. Ez a tanulmány az intézmények közötti szelekció tiszta hatását vizsgálná. A kutatás újdonsága, hogy amellett hogy kelet-európai adatokon vizsgálja a szelekció hatását, a munkaerőpiacot tekinti kimenetnek, szemben az iskolai kimenetek (pl. teszteredmények) helyett. A lengyel tanulmány regressziós diszkontinuitás elemzést, míg a Magyar esetet különbség-a-különbségekben módszert használ.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Mi az oktatási szelekciónak a hatása az esélyegyenlőségre és a teljesítményekre? A specializált/személyre szabott oktatás egyrészről elősegítheti a tanulói teljesítmény növelését (pl. a szakiskolák elsősegíthetik a felsőoktatásba biztosan nem továbbtanuló fialatok munkaerőpiaci átmenetét), másrészt a szelektív oktatás növelheti a különbségeket az egyes tanulói csoportok között. A kutatás célja, hogy elkülönítse e két hatást, és teszletje, vajon mindkettő jelen van-e Kelet-Európában (Lengyelországban és Magyarországon), munkaerőpiaci kimeneteket használva.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Annak vizsgálata, hogy az oktatási rendszer milyen hatással van az egyenlőségre feltéltenül fontos a szakpolitika számára. Ilyen típusú kutatások legfeljebb hosszabb távon lehetnek hatással a szakpolitikára.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A projekt két párhuzamos tanulmány megírását tűzi ki célul, amelyek az intézményi szelekció, illetve a szakiskolai intézményi szelekció egyenlőtlenségre gyakorolt hatását vizsgálják. Az irodalomban a szelekció egyenlőtlenséget növelő hatását illetve ennek cáfolatát is megtalálni. Az egyik tervezett tanulmány az 1999-es lengyel oktatási reform hatását vizsgálja. A lengyel reform a szelekciót csökkentette 8. és 9. évfolyam között. A szelekciós kor kitolásával Lengyelországban csökkent a szakiskolai intézményi szelekció hatása. A másik tervezett tanulmány Magyar adatokon alapul. Itt két típusú általános iskolát lehet összevetni. Az egyikből a legjobb tanulókat egy közeli 6 vagy 8 osztályos gimnázium “elvitte”, míg a másikból nem tudtak tanulók elmenni, hiszen nem volt a közelben kisgimnázium. Ez a tanulmány az intézmények közötti szelekció tiszta hatását vizsgálná. A kutatás újdonsága, hogy amellett hogy kelet-európai adatokon vizsgálja a szelekció hatását, a munkaerőpiacot tekinti kimenetnek, szemben az iskolai kimenetek (pl. teszteredmények) helyett.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

I plan to carry out two researches on the causal effect of tracking on inequality. The literature so far is inconclusive on the sign and size of this effect. One of the studies will look at the Polish education reform in 1999 and see whether extended general training (i.e. decreased vocational training) helps the disadvantaged more than the others. This reform offers the possibility of testing the pure effect of decreased vocational training and the effect of an additional year of general training in exchange for a year of vocational training. The other proposed research is based on Hungary. This case offers the possibility to test whether the segregated general schools would harm the disadvantaged more than the others, i.e. to test the pure effect of non-vocational tracking. These papers will contribute to the research mainly done in Western European countries. Its added value is to look at two transition countries (where institutional change are highly policy relevant) as well as to use long term-labour market outcomes to judge the effects of policy interventions. The Polish study would utilize a regression discontinuity method by comparing the two cohorts of students before and after the reform, while the Hungarian study would use difference-in-difference analysis to contrast smaller regions with and without early-selective tracks.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Does tracking increase inequality or performance? On the one hand specialized education might help students increase their performance (e.g. vocational education is praised for its potential to smoothen the school-to-work transition for non-college bound youth), thus helping to improve the labor market outcomes for the disadvantaged. On the other hand tracking is commonly claimed to increase differences between the tracks, and vocational training is one typical way of tracking. This research planes to separate these two effects and ask whether these two mechanisms are present in the East-European countries of Poland and Hungary, using labor market outcomes.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Pinpointing the effects of the education system on effects on inequality is essential for social policy. Studies about educational institutions can, at best, be of policy use in the long-run.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

I plan to carry out two researches on the causal effect of vocational tracking on inequality. Vocational tracking is the selection of students into vocational training tracks, which also suggests that students within these tracks are different from the ones in non-vocational tracks. The literature so far is inconclusive on the sign and size of this effect. One of the studies will look at the Polish education reform in 1999 and see whether extended general training (i.e. decreased vocational training) helps the disadvantaged more than the others. This reform offers the possibility of testing the pure effect of decreased vocational training and the effect of an additional year of general training in exchange for a year of vocational training. The other proposed research is based on Hungary. This case offers the possibility to test whether the segregated general schools would harm the disadvantaged more than the others, i.e. to test the pure effect of non-vocational tracking. These papers will contribute to the research mainly done in Western European countries. Its added value is to look at two transition countries (where institutional change are highly policy relevant) as well as to use long term-labour market outcomes to judge the effects of policy interventions.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás eredményei alapján Magyarországon a korai szelekció növelése, a 6 és 8 osztályos gimnáziumok létrejötte, nem volt pozitív hatással az átlagos tanuló munkaerőpiaci kimeneteire. Ezzel együtt azonban valószínű, hogy egyes társadalmi csoportok veszítettek a szelekció növelésével, míg mások nyertek. A kutatás másik tanulmánya alapján Lengyelországban az 1999-es reform szignifikáns 2-3%-os bér és munkavállalási esélynövekedést okozott. Ez különösen az alacsony iskolázottságúak kimeneteinek növekedése miatt jelentős, ahol a növekedés a 6%-ot is meghaladhatja. A kutatás legfontosabb eredménye, hogy az oktatási szelekció növelése biztosan nem növeli az átlagos munkaerőpiaci esélyeket, az egyenlőtlenségeket azonban növelheti; míg a szelekció csökkentése növelheti az átlagos munkaerőpiaci kimeneteket és csökkentheti a társadalmi csoportok közti különbségeket.
kutatási eredmények (angolul)
The results of the Hungarian case study highlight that increasing early selection that is introducing the early-selective tracks in Hungary, do not increase the labor market chance of the average students. However, it is likely that some social groups loose due to this increased selection while others gain. The other study of the project highlights that the 1999 education reform in Poland has increased the employment chances and wages of the students by about 2-3%. This effect is likely to be driven by the low educated, who had an over 6% increase. The main result of this research is that increased educational selection will surely not increase average labor market chances, but it might increase inequality; while decreasing selection might increase the average labor market outcomes and decrease inequalities between social groups.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109088
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Luca Flóra Drucker, Dániel Horn: Decreased tracking, increased earning, Budapest: Institute of Economics, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, 26 p. (Budapest Working Papers on the Labour Market; BWP 2016/2.), 2016
Gurzó K, Horn D: A korai iskolai szelekció hosszú távú hatása, KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 62: (10) 1070-1096, 2015
Gurzó Klára és Horn Dániel: A korai iskolai szelekció hosszú távú hatása - Egy közpolitikai kísérlet tanulságai, Közgazdasági Szemle, 2015




vissza »