A magyar világi költészet kezdetei  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
109127
típus K
Vezető kutató Horváth Iván
magyar cím A magyar világi költészet kezdetei
Angol cím The beginnings of Hungarian secular poetry
magyar kulcsszavak középkor, kora reneszánsz, történeti poétika
angol kulcsszavak Middle Ages, early Renaissance, historical poetics
megadott besorolás
Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Magyar irodalom
zsűri Irodalom
Kutatóhely Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Bartók Zsófia Ágnes
Bibor Máté
Bognár Péter
Maróthy Szilvia
projekt kezdete 2013-09-01
projekt vége 2017-08-31
aktuális összeg (MFt) 13.227
FTE (kutatóév egyenérték) 7.63
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Újraírjuk Gerézdi Rabán klasszikus művét (A magyar világi líra kezdetei, Bp., Akadémiai, 1962).
Nagyobb különbségek:
az új monográfia szigorúan komparatista szemponttal készül,
erősen történeti poétikai, főleg verstani és műfaji megközelítést alkalmaz,
a mai tudományos segédeszközöknek hála az eredetinél sokkal nagyobb induktív bázison épül,
kiterjed az epikára is,
függelékben nyújtja az összes 1540 előtti magyar nyelvű verses szövegemlék nagyfelbontású fénykép-hasonmását és új szövegkritikai kiadását.
A monográfiában szerzőtárs Bognár Péter doktorjelölt,
a szövegkritikai kiadásban segít Bartók Zsófia Ágnes doktori hallgató,
a bibliográfiai kutatásban segít Bíbor Máté friss PhD.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Mi az oka annak, hogy a 15. századi világi verses műfajok annyira különböznek a 16. századiaktól?
A Szabács viadala miért nem strofikus és miért nem énekelt költemény, mint a 16. századi históriás énekek?
A De Sancto Ladislao miért nem szótagszámláló, mint a legtöbb 16. századi ének, és miért kétnyelvű, szemben azokkal?
Hogy lehet, hogy a Soproni virágének talán szerelmi dal – amire a 16. század végéig, Balassiig nem lesz példa?
Monográfiánk célja, hogy rávilágítson a 15. századi magyar világi költészet szembetűnő különlegességének okára.
Munkahipotézisünk szerint a 15. századi magyar világi költészet emlékekben ugyan roppant szegény, műfajilag és verstanilag viszont elképesztően változatos. E gazdagság oka feltevésünk szerint éppen az, hogy a magyar világi irodalom akkor még rendkívül fiatal volt, saját irodalmi hagyományokban roppant szegényes, és ezért az európai műfaji és verselésbeli hatásokra akadálytalanul nyitva állt. 15. századi világi irodalmunk műfaji rendszere és verselése ezért annyira európaias.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás társadalmi haszna viszonylagos. Közvetlen – sőt közvetett – gazdasági hatása elenyésző. Más haszna sincs azok szemében, akiket a magyar nemzeti irodalom története hidegen hagy. Akit viszont érdekel, az tudja, hogy tervezett kutatásunk a magyar irodalom egyik legbonyolultabb és legrejtélyesebb korszakát fogja megvilágítani.
1) A magyar világi költészet első, 1540 előtti emlékeiből nem áll rendelkezésre korszerű kritikai kiadás. A Horváth Cyrill által kiadott Régi Magyar Költők Tára nagyszerű I. kötete itt-ott bizony elavult.
2) A kutatás által közelebb kerülünk annak a forradalmi változásnak a megértéséhez, amelynek során Magyarországon viszonylag elterjedté vált az írás ismerete.
3) Az eddig rossz versérzékű szerző műveiként, ezért verstani szempontból értelmezhetetlen szövegként számon tartott (korai és nagyon fontos) versek jó részéről a projekt feltehetően valószínűsíteni fogja tudni, hogy európai formai és műfaji hatás nyomán keletkeztek.
4) A projekt feltárja azt a verstörténeti változást, amely a 16. század harmincas éveire tehető. A korábban mind műfaji téren, mind formailag merőben középkorias magyar nyelvű költészetet ekkor új formakúltúrájú és műfajszerkezetű verselés váltja fel. Ekkor jelennek meg a magyar költészet utóbb legnépszerűbb sorfajtái.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Azt eddig is tudtuk, hogy a 15. századi magyar világi költészet emlékekben roppant szegényes, de nem figyeltünk föl arra a körülményre, hogy ez a szerény versanyag műfaji és verselésbeli szempontból viszont elképesztően változatos. E gazdagság oka feltevésünk szerint éppen az, hogy a magyar világi irodalom akkor még rendkívül fiatal volt, nem bővelkedett saját irodalmi hagyományokban, és ezért az európai műfaji és verselésbeli hatások számára akadálytalanul nyitva állt. 15. századi világi irodalmunk műfaji rendszere és verselése ezért annyira meglepően európaias.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

We will rewrite Rabán Gerézdi's classic work (1963). Major differences are:
The new monograph will be written from a strictly comparativist point of view.
It will focus on historical poetics, mostly comparative metrics.
It will cover the field of verse epic, too.
Due to modern research tools it will be built on a much bigger inductive base.
It will be accompanied by a critical edition of the entire corpus of Hungarian secular poetry until 1540, with high resolution photographs.
The monograph will be co-authored by Mr Péter Bognár doctoral candidate.
Assistance in the critical edition: Ms Zsófia Ágnes Bartók graduate (doctoral) student.
Assistance in the bibliographical research: Mr (PhD) Máté Bíbor (his PhD thesis has just passed).

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

15th century Hungarian secular poetry did not like 16th century one. Why are so different from each other?
Why is Szabács viadala [The Battle of Szabács] non-strophic poem when the verse-chronicles of the 16th century are strophic? Why is the first a poem written for a reader, when the last ones are written for listening to?
How can it be that the De Sancto Ladislao is a non-syllable counting song unlike the most of the 16th century songs? Why is it bilingual whilst the other ones are not?
How can it be that the Soproni virágének-töredék [The Sopron Fragment] may be a fragment of a love song—for which there will be no one other example till the end of the 16th century, till the Balassi era?
The aim of our monograph is to throw light on the cause of the 15th century’s secular poetry’s conspicuous speciality.
Everybody knows the fact that the 15th century’s Hungarian secular poetry is extremely poor in literary records. Nobody used to notice that it is amazingly varied in literary genres and versification patterns. The Hungarian secular literature was very young in that period and in our opinion that is the very cause of its genre and metrics ampleness. It was very modest in its own literature traditions therefore it was wide open for a penetration of European genres. This circumstance explains why the genre system and the metrics of Hungarian secular literature of the 15th century is surprisingly so European.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Social benefit of our research is relative. Its direct (and even indirect) impact on annual GDP will be insignificant. It remains useless for them who don’t care about the history of Hungarian literature. Experts know that our planned research's aim is to clarify one of the periods of Hungarian literary history the most difficult to study.
1) We don't have a modern critical edition of the very early period of Hungarian secular poetry. The precious first volume (1921) of the Régi Magyar Költők Tára [Treasury of Early Hungarian Poets, I] published by Cyrill Horváth (1921) is a bit outdated.
2) By our research we will establish a deeper understanding and a reevaluation of the fundamental and quick cultural change, through which literacy became relatively widespread.
3) We think that early Hungarian poems that are generally attributed to unskilled rhymers have been written under European influence.
4) We will demonstrate a great poetic change about the third decade of the 16th century. The Hungarian poetry which had used medieval genres and forms, was transformed and new versification types came to the fore. At that time appeared the most popular metrical patterns of Hungarian poetry.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Everybody knows the fact that the 15th century’s Hungarian secular poetry is extremely poor in literary records. Nobody used to notice that it is amazingly varied in literary genres and versification patterns. The Hungarian secular literature was very young in that period and in our opinion that is the very cause of its genre and metrics ampleness. It was very modest in its own literature traditions therefore it was wide open for a penetration of European genres. This circumstance explains why the genre system and the metrics of Hungarian secular literature of the 15th century is surprisingly so European.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
1. fejezet A magyar verstan központi kérdése – így tudtuk – a nemzetinek tekintett versrendszer mibenléte körül bontakozott ki. A vita valódi célja annak igazolása volt, hogy a magyar szótagszámláló verselés belső keletkezésű, külső hatásoktól mentesen fejlődő hagyomány. 2. fejezet A korai népnyelvű vendégszövegek szabálya. Népnyelvű szövegeket az abszolút olvasáshatár (a népnyelvű olvasóközönség kialakulása) előtt csak orálisan továbbítottak, mivel az írott továbbítás latin szövegek számára volt fenntartva. Ha pedig népnyelvű szövegeket nem másoltak az abszolút olvasáshatár előtt, akkor ezeket a szövegeket vagy emlékezetből írták le, vagy lejegyzőik fordították, vagy fogalmazták meg. Textológiai értelemben szerzői kéziratok, nem másolatok. A filológusok megegyeznek abban, hogy az ómagyar Mária-siralom (13. század) késői másolat. Valójában szerzői kézirat. [Külön cikkben publikálva:] A filológusok megegyeznek abban, hogy az ófrancia Szent Eulália szekvenciája (9. század) korai másolat. Valójában szerzői kézirat. 3. fejezet A magyar irodalmi hagyomány (a magyar olvasóközönség) létrejötte előtt a magyar irodalmi műveknek az európai hagyományhoz kellett illeszkedniük. 4. fejezet Eddig is tudtuk, hogy a korai magyar nyelvű, világi versek durván fele az európai középlatin kultúrában gyökerezik. Másik fele viszont – ez új – a korabeli német hagyományhoz illeszkedik.
kutatási eredmények (angolul)
The central issue of Hungarian metrics, as we know it, evolves around the nature of the so called Hungarian national metric system. Now, it seems that the real purpose of the debate was to prove that the Hungarian syllable counting metric system is an internally generated tradition which is free from external influences. Vernacular texts could only be transmitted orally before the absolute boundary of reading had been reached, since written transmission was reserved for Latin texts. Moreover, if vernacular texts were not copied before the absolute boundary of reading, they had to have been jotted down from memory or translated or compiled or formulated by their authors – that is, they must have been authorial manuscripts of sorts. Philologists consider the Old Hungarian Lamentations of Mary from the end of the 13th century, to be a late copy. The text is in fact an autographic manuscript. Philologists consider the Old French Séquence de Sainte Eulalie from the end of the 9th century, to be an early copy. The text is in fact an autographic manuscript. Before the birth of Hungarian literary tradition (i. e. before the birth of Hungarian readership), literary works were in line with European tradition. As we have already known, roughly half of the early Hungarian-language poems are rooted in European medieval latin culture. But the other half—and this is a new result—seems to fit in the contemporary German tradition.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109127
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Horváth Iván: A Döbrentei-kódex rejtvénye, Bajáki Rita et al. (szerk.), Lelkiség és irodalom. Tanulmányok Szelestei N. László tiszteletére, Budapest:  MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2017
Horváth Iván:  When literature itself was bilingual: A rule of vernacular insertions, Seláf Levente, Patrizia Noel Aziz Hanna (eds.) The Poetics of Multilingualism - La Poétique du plurilinguisme, Cambridge: Cambridge Scholar Publishing, 2017
Tubay Tiziano: A székely írás kutatásának története, Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2015
Bartók Zsófia Ágnes; Bognár Péter: De Sancto Ladislao: The Genres of the Two Variants, Seláf Levente, Patrizia Noel (eds.) The Poetics of Multilingualism - La Poétique du plurilinguisme, 2017
Bartók Zsófia Ágnes: „Practica more conclusionis”: Egy égi per és funkciói az Érdy-kódexben, Czibula Katalin, Demeter Júlia, Pintér Márta Zsuzsanna, A szövegtől a szcenikáig, Eger: Líceum Kiadó, 2016
Bognár Péter: A régi magyar párrímköltészet német vonatkozásai, Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2016
Bognár Péter: Pesti Gábor, az első magyar nyelven alkotó humanista költő, Irodalomtörténeti Közlemények, 2015
Bognár Péter: Udvarló módra -- a Horvát-kódex apácaregulájának az éneklésre vonatkozó szöveghelyéhez, Jankovics József et al. (szerk.), Stephanus noster: Tanulmányok Bartók István 60. születésnapjára, Budapest: reciti, 2015
Balázs Debóra , Bartók Zsófia Ágnes , Bognár Péter , Maróthy Szilvia , Simon Zsolt (szerk.): Gerézdi Rabán Emlékkonferencia, Budapest: ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék, 2015
Bartók Zsófia Ágnes: Az Érdy-kódex célközönsége. Nyelvemlékkódex a nyomtatásos terjesztés küszöbén, Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében, szerk. Karlinszky Balázs, Veszprém, 233–248., 2015
Bognár Péter: „Udvarló módra” – A Horvát-kódex apácaregulájának az éneklésre vonatkozó szöveghelyéhez, Stephanus noster: Tanulmányok Bartók István 60. születésnapjára, szerk. Janko­vics József et alii, Bp., reciti, 65--68., 2015
Horváth Iván: A versindítás fordulata: 1596–1608, Stephanus noster: Tanulmányok Bartók István 60. születésnapjára, szerk. Jankovics József et alii, Bp., reciti, 205--210., 2015
Horváth Iván: Stoll, kul­túr­jav. Írás­be­li­ség és szó­be­li­ség iro­dalma – új­ra­hasz­no­sítva, szerk. Bar­tók Zsó­fia Ág­nes et alii, Bp., reciti, 7–20., 2015
Horváth Iván: When literature itself was bilingual: A rule of vernacular insertions, Ars met­rica, 2014/11, 2014
Horváth Iván: Ómagyar szövegemlékek mint textológiai tárgyak, Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 139 p. (Információtörténeti Műhely), 2015





 

Projekt eseményei

 
2017-04-19 14:19:32
Résztvevők változása




vissza »