A pszi-tudások mint társadalmi diskurzusok – a humán tudományok a hatalmi viszonyok kontextusában  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
109148
típus K
Vezető kutató Borgos Anna
magyar cím A pszi-tudások mint társadalmi diskurzusok – a humán tudományok a hatalmi viszonyok kontextusában
Angol cím Psy-knowledges as social discourses – human sciences in the context of power relations
magyar kulcsszavak humán tudományok története, demarkáció, ideológia, hatalom, politika
angol kulcsszavak history of human sciences, demarcation, ideology, power, politics
megadott besorolás
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Szociológia
zsűri Társadalom
Kutatóhely Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet (HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont)
résztvevők Berkovics Balázs
Erős Ferenc
Friedrich Melinda
Gyimesi Júlia
Kovai Melinda
Máriási Dóra
Neumann Eszter
projekt kezdete 2014-01-01
projekt vége 2017-12-31
aktuális összeg (MFt) 13.971
FTE (kutatóév egyenérték) 10.07
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás a pszichoanalízis, a gyereknevelés, pedagógia, a gyógypedagógia, a pszichiátria és a pszichológia területén vizsgál olyan jelenségeket és történeti folyamatokat, amelyek a szubjektumról, normalitásról való professzionális tudások változásait eredményezték – magyarországi társadalomtörténeti kontextusban.

A történeti kutatás elsősorban a két háború közötti korszakra és az 1945 utáni folyamatokra, az államszocializmus első két évtizedére koncentrál. A Tanácsköztársaság és a két háború közötti időszak a "pszi-tudások" intézményesülésének kezdeteit jelenti: elemezzük azokat a folyamatokat, amelyek ezeket a tudásokat a közpolitikai érdeklődés és különféle filantróp kezdeményezések terébe sodorták, illetve e tudások sorsának politikai-ideológiai viszontagságait. A fordulat évei utáni időszak a korábban a nyugati trendeket követő magyarországi pszi-tudások a szovjet modernizációs, hidegháborús diskurzus részévé váltak. A kutatás részletesen vizsgálja, hogy a „két nagyhatalom között” helyzet miféle változásokat hozott a magyarországi pszichológia, pszichiátria és pedagógia működésében – ideológiai vonatkozásaiban, intézményi gyakorlataiban, és a politikai hatalommal szembeni érdekérvényesítési stratégiáiban egyaránt.

A kutatás jelentős részben a vizsgált területek forrásainak feltárására vállalkozik. Feltérképezzük és elemezzük az adott tudásterület szöveges dokumentumait, orgánumait, hivatalos fórumait, intézményeit, gyakorlatait. Külön figyelmet fordítunk az egyes területeken folyó tudományos, szakmapolitikai, és politikai viták, döntések elemzésére.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás négy nagyobb részterületen folytat történeti-szociológiai és episztemológiai vizsgálódásokat:

1. Pszichiátria/pszichoanalízis és (politikai) hatalom a 20. század első felében
- Milyen formákat öltött a pszichoanalitikusok és a központi hatalom együttműködése Magyarországon a Tanácsköztársaság alatt, illetve a korai Szovjetunióban az egészségügy, a szociálpolitika, a kriminológia, a felsőoktatás és a gyermeknevelés terén?
- Hogyan kapcsolódik a korai magyar női pszichoanalitikusok életútja és életműve a korszak társadalom- és tudománytörténetéhez, ezen belül a nemiszerep-ideológiákhoz?

2. A pszichológia újraintézményesülése Magyarországon 1957 után
- Hogyan intézményesül újra egy tíz évre teljes mértékben felszámolt tudásterület a Kádár-korszak tudomány- és kultúrapolitikája nyomán?

3. A gyerekkorról való szakértői tudás az ötvenes-hatvanas évek Magyarországán
- Hogyan rendezi újra a kommunista hatalom a család és az állam viszonyát a szocialista közösségi ethosz szellemében? Milyen ideológiai és szakmai megfontolások mentén vonja állami befolyás alá a 0-6 éves korosztály nevelését?

4. A pszi-tudások episztemológiája
- Milyen témák jelennek meg a gyógypedagógia diskurzusban, és hogyan alakulnak ezek a fogyatékosság történetileg változó definíciói alapján?
- Hogyan válik a modern okkultizmus a pszichoanalízis és a pszichológia jellegzetes demarkációs stratégiájává és a tudományos-normalizáló diskurzus tárgyává?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás Magyarországon – egyelőre – úttörő jellegű vállalkozás: a szociológia és a társadalomtörténet-írás egy nálunk kevéssé gyakorolt műfaját és megközelítését kívánja meghonosítani. A tervezett projekt – tekintettel a hazai előzmények hiányára – nem vállalkozhat a téma átfogó megismerésére, viszont majdani „előzményként”, hiánypótló tudások és összefüggések feltárásával megfelelő alapul szolgálhat további kutatásokhoz.
E területek összehasonlító vizsgálata a két háború közötti és az 1945 utáni magyar társadalom történetét egy olyan sajátos perspektívából láttatja, amelyen keresztül megmutatkoznak a szakértői tudás és a (politikai) hatalom működésének finom mechanizmusai (a személyes viszonyoktól a közpolitikai gyakorlatokig). Másrészt rámutat e tudások jellegzetes szerkezetére, amely maga után vonta politikai és egyéb ideológiákkal való kapcsolódásaikat.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.

Kutatásunk a "pszi-tudások" (pszichológia, pszichiátria, pedagógia, kriminológia, gyógypedagógia) társadalomtörtének kelet-európai sajátosságait kívánja feltárni, rámutatva többek között azokra a magyarországi folyamatokra, amelyek a pszi-tudásokra való reflexiók jellegzetes, erősen ideológiai-politikai formáit eredményezték. A történeti kutatás elsősorban a két háború közötti korszakra és az 1945 utáni folyamatokra, az államszocializmus első két évtizedére koncentrál.
Feltérképezzük és elemezzük az adott tudásterület szöveges dokumentumait, orgánumait, hivatalos fórumait, intézményeit, gyakorlatait. Külön figyelmet fordítunk az egyes területeken folyó tudományos, szakmapolitikai, és politikai viták, döntések elemzésére. Interjúkat készítünk azokkal a szakemberekkel (pszichológusokkal, pszichiáterekkel, óvodapedagógusokkal, szakpolitikusokkal stb.), akik még élő szereplői a vizsgált korszak szakmai közegeinek.
E területek összehasonlító vizsgálata a két háború közötti és az 1945 utáni magyar társadalom történetét egy olyan sajátos perspektívából láttatja, amelyen keresztül megmutatkoznak a szakértői tudás és a (politikai) hatalom működésének finom mechanizmusai (a személyes viszonyoktól a közpolitikai gyakorlatokig).
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The research explores phenomena and historical processes – in the fields of psychoanalysis, psychology, psychiatry, pedagogy, special education, and child rearing in the context of Hungarian social history – that have led to the change of professional knowledge on the subject and normality.

The historical research concentrates on the periods between the two world-wars, and the post-1945 processes (the first two decades of state socialism). The Soviet Republic and the pre-war period is the beginning of the institutionalization of psy-knowledges: we are going to analyze the processes that have moved them to the interest field of policy and different philanthropic initiations, as well as the political-ideological reception of this knowledge. After the years of the turn, Hungarian psy-knowledges earlier following Western trends, had become parts of the Soviet modernization and cold war discourse. Our research is going to analyze in details what kind of changes had been brought by the “between two superpowers” situation in the fields of Hungarian psychology, psychiatry, and pedagogy – in their ideological respects, institutional practices, as well as in their lobbying strategies towards the political power.

The study, to a large extent, aims to explore the primary sources in the field of research. We are going to analyze and make a survey of the written documents, organs, official forums, institutes, practices of these fields of knowledge. We are going to pay an utmost attention to the analysis of the scientific, professional-political, political debates and decisions of the field.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Our research includes historical-sociological and epistemological studies in four major sub-fields:

1. Psychiatry/psychoanalysis and (political) power in the first half of the 20th century
- What forms of cooperation took place between psychoanalysts and the central power in Hungary during the Soviet Republic and the early Soviet Union in the fields of health care, social policy, criminology, higher education, and child-rearing.)
- How did the oeuvre of the first Hungarian women analysts connect to the social and scientific history of the era?

2. The re-institutionalization of psychology in Hungary after 1957
- How had a field of knowledge, entirely eliminated for 10 years, been re-institutionalized by the politics of science and the culture of the Kádár era?

3. The experts of childhood in Hungary at the 1950s and 1960s
- How did the Communist rule reorganize the relation between the state and the family under the ethos of the collective? What kind of ideological and professional considerations lay behind the “etatization” of the provision for the 0-6 age group?

4. The epistemology of psy-knowledges
- What kind of topics do in the special education discourse appear and how do they transform along the changing definitions of disability?
- How does modern occultism become a special demarcation strategy of psychoanalysis and psychology as well as the subject of scientific-normalizing discourse?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

This research is – for the time being – a pioneering work in Hungary: it seeks to establish a hardly practiced form and approach of sociology and social-history writing in our country. The intended project – considering the lack of local antecedents – cannot undertake to give a complete overview of the subject, but as a future “antecedent”, by revealing so far lacking knowledge and connections, it can provide an appropriate ground for further research.
The comparative analysis of these fields can provide a special perspective on pre-war and post-1945 society, through which the subtle mechanisms of professional knowledge and (political) power might be explored (from personal relations to public policy practices). On the other hand, it can reveal the particular structure of these knowledges that involved their interlocking with political and other ideologies.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.

Our study aims to explore the Eastern-European specificities of “psy-knowledges” (psychology, psychiatry, pedagogy, criminology, special education) pointing out those Hungarian processes that constitute a special non-academic, but strongly ideological-political forms of reflections on psy-knowledges. The historical research concentrates on the periods between the two world-wars, and the post-1945 processes (the first two decades of state socialism).

We are going to analyze and make a survey of the written documents, organs, official forums, institutes, practices of these fields of knowledge. We are going to pay an utmost attention to the analysis of the scientific, professional-political, political debates and decisions of the field. Interviews will be conducted with the experts (psychologists, psychiatrists, kindergarten teachers, policy makers, etc.) still living members of the professional fields of the investigated era.

The comparative analysis of these fields can provide a special perspective on pre-war and post-1945 society, through which the subtle mechanisms of professional knowledge and political power might be explored (from personal relations to public policy practices).





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatócsoport tagjai az elsődleges és másodlagos szakirodalmak segítségével feldolgozták az I. világháború és a Tanácsköztársaság kapcsolatát a pszichoanalízissel, a nők szerepét és helyzetét a magyar pszichoanalitikus mozgalomban, a korai pszichoanalízis és a metapszichikai kutatások tudományos demarkációs vonalait, valamint a pszichológia pedagógiai és szociálpolitikai kapcsolódásait, illetve II. világháború utáni intézményes, szakmai és szakmapolitikai folyamatait Magyarországon. 2015-ben nemzetközi konferenciát szerveztünk a pszicho-tudományok és a politika kapcsolatáról, "Psycho-Politics: The Cross-Sections of Science and Ideology in the History of Psy-Sciences" címmel. (A részletes programot lásd: http://www.imagoegyesulet.hu/tartalom.php?kategoria=4&azonosito=165) A konferencia átdolgozott előadásaiból tanulmánykötetet szerkesztettünk. A kéziratot a CEU Press vette gondozásba. A Borgos Anna, Erős Ferenc és Gyimesi Júlia által szerkesztett "Psychology and Politics: Intersections of Science and Ideology in the History of Psy-Sciences" című kötetet a lektorálás és átdolgozások után a CEU Press elfogadta kiadásra. A kötet megjelenése a tervezetthez képest némi késéssel, 2018-ban várható.
kutatási eredmények (angolul)
The members of the research team have completed the elaboration of the primary and secondary literature connected to the sub-topics of the project, including the relationship of psychoanalysis with WWI and the Hungarian Soviet Republic, women's roles and positions in the early psychoanalytic movement in Hungary, the scientific demarcation of early psychoanalysis and metapsychical research, the pedagogical and social political relations of psychology, as well as the institutional, professional, and policy processes in psychology after WW2 in Hungary. In 2015 we have organized an international conference on the relationship of psy-sciences and politics (Psycho-Politics: The Cross-Sections of Science and Ideology in the History of Psy-Sciences), see the program here: http://www.imagoegyesulet.hu/tartalom.php?kategoria=4&azonosito=165 We have edited a volume of studies out of the revised papers of the conference. The manuscript has been accepted by CEU Press. After a review process and a revision, the volume ("Psychology and Politics: Intersections of Science and Ideology in the History of Psy-Sciences", edited by Anna Borgos, Ferenc Erős, and Júlia Gyimesi) has been accepted for publication which is due in 2018.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109148
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Borgos Anna: „Kerted tele van virággal…” Lesznai Anna és Gyömrői Edit barátsága, Kőváry Zoltán (szerk.): Alkotás és élettörténet. Pszichobiográfia a kreativitáskutatásban. Budapest: L’Harmattan, 272-284., 2018
Borgos Anna: „…ez a kis Fixierung úgy látszik, már megmarad…” Bálint Alice és naplói, Lélekelemzés, 12(1): 11-34., 2017
Borgos Anna: Women in the History of Hungarian Psychoanalysis, Mauro Antonelli (ed.): European Yearbook of the History of Psychology, 3: 155-180., 2017
Borgos Anna: Ilonka Venier Alexander: The Life and Times of Franz Alexander. From Budapest to California (review), Psychoanalysis and History, 19(2): 286-289., 2017
Borgos Anna, Erős Ferenc, Gyimesi Júlia (szerk.): Psychology and Politics. Intersections of Science and Ideology in the History of Psy-Sciences, CEU Press, Budapest, 2018. (közlésre elfogadva), 2018
Borgos Anna: „… this little Fixierung seems to remain…” Alice Bálint and her diaries, Psychoanalysis and History (közlésre elfogadva), 2018
Erős Ferenc: Social Psychology in Formation in Hungary: 1960-1990s, Mauro Antonelli (ed.): European Yearbook of the History of Psychology, 3: 201-218., 2017
Erős Ferenc: Mérei and the politics of psychoanalysis in Hungary, Lene Auestad, Amal Treacher Kabesh (eds.): Traces of Violence and Freedom of Thought. Palgrave-Macmillan, London, 199-210., 2017
Erős Ferenc: Tömeg – egyén – hatalom. Freud tömegpszichológiájának újraértelmezése, Vonó József (szerk.): Személyiség és történelem. A történeti életrajz módszertani kérdései. Magyar Történelmi Társulat, Kronosz Kiadó, ÁBTL, Pécs, Budapest, 2017
Kovai Melinda: Catching up with the West – The Modernisation and Self-Colonializing Paradigms of Hungarian Psychology during State-Socialism, Mauro Antonelli (ed.): European Yearbook of History of Psychology, (3): 219-237., 2017
Kovai Melinda: Ahogy önmagunkkal bánunk – avagy mire jó a pszichológiatörténet? Csoport-pszichoterápia Magyarországon 1945-1986., Replika, 105: 53-69., 2017
Gyimesi Júlia: From Spooks to Symbol-Formation: Early Viennese Psychoanalysis and the Occult, Hans Gerald Hödl; Lukas Pokorny (eds.): Religion in Austria 3, Praesens Verlag, Wien, 41-68., 2017
Friedrich Melinda: The Figure of Sándor Ferenczi in Representative Organs of the Hungarian Press, A. Dimitrijević, G. Cassullo, J. Frankel (eds.): Ferenczi’s Influence on Contemporary Psychoanalytic Traditions. Karnac Books, London (közlésre elfogadva), 2018
Erős Ferenc: Előítéletek: a vágy ideológiái, Magyar Filozófiai Szemle, 61(1): 68-77., 2017
Erős Ferenc: Budapest, the capital of Hungarians: rhetoric, images, and symbols of the Hungarian extreme right movements, Auestad, Lene (ed.) Nationalism and the Body Politic: Psychoanalysis and the Rise of Ethnocentrism and Xenophobia. Karnac Books, London, 23-38., 2014
Borgos Anna: Szemben az életrajzzal (Utószó), Gyömrői Edit: Szemben az árral. Jelenkor, Budapest, 253-264., 2015
Kovai Melinda: Egyéni szociális probléma, Imágó Budapest, 4(2), 2015
Gyimesi Júlia: Why ’Spiritism’?, The International Journal of Psychoanalysis, 2015
Gyimesi Júlia: The Legacy of Sándor Ferenczi: From Ghost to Ancestor. Ed. by Adrienne Harris and Steven Kuchuck (Review), Psychoanalysis and History, 18(2): 274-277., 2016
Gyimesi Júlia: Why ‘Spiritism’?, The International Journal of Psychoanalysis, 97(2): 357-383., 2016
Gyimesi Júlia: The Institutionalization of Psychical Research and Parapsychology in Hungary in the 20th Century, A Lux, S Paletschek (szerk.): Okkultismus im Gehäuse. Institutionalisierungen der Parapsychologie im 20. Jahrhundert im internationalen Vergleich. De Gruyter, Berlin, 2016
Erős Ferenc: Psychoanalysis and the Emigration of Central and Eastern European Intellectuals, The American Journal of Psychoanalysis, September, 2016
Borgos Anna: Lévy (Freund) Katáról, Imágó Budapest, 6(3): 149-152., 2017
Borgos Anna: Kovai Melinda: Lélektan és politika. Pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban 1945-1970., Magyar Pszichológiai Szemle, 72(2): 273-276., 2017
Erős Ferenc: From War Neurosis to Holocaust Trauma. An Intellectual and Cultural History, S. I. M. O. N. Shoah: Intervention-Methods-Documentation, 4(1): 41-57., 2017
Erős Ferenc: Kísértő érzelmek: a történelem fantomjai, Imágó Budapest, 6(3): 101-110., 2017
Erős Ferenc, Székács-Weisz Judit: Adalékok Ferenczi Sándor életéhez, Imágó Budapest, 6(3): 165-174., 2017
Borgos Anna: Pszichoanalízis és társadalomkritika, Imágó Budapest, 4(2), 2016
Gyimesi Júlia: The Unorthodox Silberer, Imágó Budapest, 6(4): 33-58., 2017
Gyimesi Júlia: Psychoanalysis and the Occult. Transference, Thought-Transference, Telepathy, Imágó Budapest, 6(4), 2017
Friedrich Melinda: Pszichoanalitikus egyesületek és tagjaik a II. világháború előtti Magyarországon, Kaleidoscope Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat, 8(15): 53-71., 2017
Borgos Anna: Pszichoanalitikus nőiségképek Freudtól a feminista pszichoanaízisig, In: Kovács Mónika (szerk.) (szerk.) Társadalmi nemek. Elméleti megközelítések és kutatási eredmények. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2017. pp. 60-86., 2017
Borgos Anna: Női pszichoanalitikusok a budapesti iskolában, Társadalomtudományok és bölcsészettudományok a 20-21. században – empirikus megközelítések. Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, ELTE TÁTK OITK, dec. 15-16, 2014
Borgos Anna: „… a mértéktelen beözönlésnek gátat vetni". A zsidó és nőhallgatók létszámkorlátozásának retorikája a Bölcsészkaron, Bevésett nevek. Az ELTE második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia. ELTE BTK, november 12-13., 2014
Borgos Anna: Whose gaze? Sophie Török’s "Portrait Study", Women Writing Across Cultures. St. Hilda’s College, Univ. of Oxford, https://womenwritingoxford.wordpress.com/conference/confschedule/anna-borgos-whose-gaze, szept. 26-28, 2014
Erős Ferenc: Budapest, the capital of Hungarians: rhetoric, images, and symbols of the Hungarian extreme right movements, Auestad, Lene (ed.) Nationalism and the Body Politic: Psychoanalysis and the Rise of Ethnocentrism and Xenophobia. Karnac Books, London, 23-38., 2014
Erős Ferenc: Egy magyar báró Freud díványán: Dirsztay Viktor, Sigmund Freud és Oskar Kokoschka, Holmi, 1, 10-19., 2014
Erős Ferenc: „Tábornokok hadsereg nélkül.” A Magyarországi Pszichoanalitikus Egyesület megalakulásának háttere és előzményei, Lélekelemzés, 1, 69-79., 2014
Erős Ferenc: Kínzás vagy gyógyítás? Pszichiátria és pszichoanalízis az első világháborúban, Kaleidoscope, Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat, 8, 33-58., 2014
Erős Ferenc: Freedom and authority in the Clinical Diary, The American Journal of Psychoanalysis, 74, 367-380., 2014
Erős Ferenc: Ferenc Mérei and the politics of psychoanalysis in Hungary, Psychoanalyis and politics. CEU Institute for Advanced Studies, Budapest, May 9-11., 2014
Erős Ferenc: Torture or Therapy? Uses of Psychiatry and Psychoanalysis in the First World War, Nationalist Responses to Economic and Political Crises. CEU ASN, Budapest, May 12-14., 2014
Erős Ferenc: Psychoanalysis behind iron curtains: Ferenczi, Hermann and other psychoanalysts in war and peace, Imre Hermann en de Hongaarse school. IDEASCA, University of Ghent, 22. May, 2014
Erős Ferenc: Ferenczi Sándor újabban felfedezett politikai kéziratairól, Divan sur le Danube. Francia Intézet, Budapest, máj. 30., 2014
Erős Ferenc: Háború és forradalmak: a trauma és erőszak szociálpszichológiai megközelítésben, Az első világháború és következményei Magyarországon és Európában. Országház, Budapest, okt. 17., 2014
Erős Ferenc: Szenvedély és értelem: Ferenczi Sándor társadalmi utópiája, Szenvedély és közöny. A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület 21. konferenciája, Budapest, okt. 18., 2014
Gyimesi Júlia: Spiritiszta médiumok a magyar pszichológia történetében, Vassányi Miklós, Sepsi Enikő, Voigt Vilmos (szerk.): A spirituális közvetítő. KRE, L’Harmattan, Budapest, 245-258., 2014
Gyimesi Júlia: Spiritizmus, tudomány és áltudomány a pszichológia történetében – a Magyar Metapsychikai Tudományos Társaság szerepe a korai lélektani kutatásokban, STS műhelykonferencia, Budapest, jan. 3-4., 2014
Gyimesi Júlia: The Institutionalisation of Psychical Research and Parapsychology in Hungary in the 20th Century, Okkultismus im Gehäuse. Institutionalization of research on the paranormal in the 20th century from an international perspective. Albert-Ludwigs-Universität, Freiburg, 2014
Gyimesi Júlia: Divination in Hungarian spiritualism, Sacrifice, Ordeal, Divination. Pécs Committee of the Hungarian Academy of Sciences, Pécs, dec. 12-14., 2014
Gyimesi Júlia: Empirikus módszerek a korai parapszichológiai kutatásokban, Társadalomtudományok és bölcsészettudományok a 20-21. században – empirikus megközelítések. Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, ELTE TÁTK OITK, dec. 15-16, 2014
Friedrich Melinda: Káin útja: Budapest – Prága. Franz Kafka és Otto Gross, In: Hubai Péter (szerk.): Bűn-vallás és kegyelem. Előadások a vallástudomány és a theológia vonzásköréből. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest, 104-115., 2014
Friedrich Melinda: A hatalom-akarás legyőzése Franz Kafkánál és Otto Grossnál, Irodalmi Szemle, 11, 57-67., 2014
Friedrich Melinda: Kirekesztés a pszichoanalízisben? A "Storfer-ügy”, III. Interdiszciplináris Doktorandusz konferencia. Pécs, ápr. 15-17., 2014
Friedrich Melinda: Titkok és titkolózások a pszichoanalízis történetében, A PTE BTK Pszichológiai Doktori Iskola Elméleti Pszichoanalízis Program műhelykonferenciája. Pécs, máj. 7., 2014
Friedrich Melinda: The History of Psychoanalysis from a Marginal Perspective: Exclusion from the Psychoanalytic Movement in Wilhelm Stekel’s "On the History of the Analytical Movement", 11th Alps-Adria Psychology Conference. Pécs, szept. 18-20., 2014
Friedrich Melinda: A lélek titka. A pszichoanalízis mint kutatási módszer. S. Bernfeld, A. J. Storfer és a film-vita, V. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencia. Pécs, nov. 20-22., 2014
Friedrich Melinda: A pszichoanalitikus egyesületek tagjai szakmai végzettségük szerint (1910-1920), Társadalomtudományok és bölcsészettudományok a 20-21. században – empirikus megközelítések. Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, ELTE TÁTK OITK, dec. 15-16, 2014
Máriási Dóra: A magyar pszichológia újraintézményesülése személyes reprezentációkban, Társadalomtudományok és bölcsészettudományok a 20-21. században – empirikus megközelítések. Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, ELTE TÁTK OITK, dec. 15-16, 2014
Berkovits Balázs: Marx és Foucault – Büntető rend és hatalom, Elidegenedés és emancipáció. Karl Marx és a Gazdasági-filozófiai kéziratok. Corvinus Egyetem, Budapest, nov. 13-14., 2014
Berkovits Balázs: Foucault, critique and social construction, Engaging Foucault. Institute for Philosophy and Social Theory, Belgrád, dec. 5-7., 2014
Berkovits Balázs: Foucault és Marx: büntető rend és hatalom, Marosán Bence et al. (szerk.): Elidegenedés és emancipáció. L’Harmattan, Budapest, 2015
Berkovits Balázs: A társadalmi konstrukcionizmus mint a pszi-tudományok bírálata. Az enyhe értelmi fogyatékosság esete, Imágó Budapest, 3., 2015
Berkovits Balázs: Reading Foucault in Hungary: A Peculiar Non-Reception, The Social Sciences since 1945 in East and West: Continuities, Discontinuities, Institutionalization and Internationalization. INTERCO-SSH, CEU, Budapest, ápr. 27-30., 2015
Berkovits Balázs: Contemporary defences of psychiatry’s moral‐medical kinds in the light of Foucault’s Abnormal and Pierre Rivière, Psycho-Politics: The Cross-Sections of Science and Ideology in the History of Psy-Sciences. MTA TTK, Budapest, okt. 30-31., 2015
Berkovits Balázs: A társadalmi konstrukcionizmus mint a pszi-tudományok bírálata, A szociológia abúzusai. MTA Filozófia Intézete, dec. 15., 2015
Borgos Anna: Szemben az életrajzzal, Gyömrői Edit: Szemben az árral. Jelenkor, Budapest, 253-264., 2015
Borgos Anna: „… a mértéktelen beözönlésnek gátat vetni”. A zsidó és a női hallgatók létszámkorlátozásának retorikája a Bölcsészkaron, Szűcs Teri (szerk.): Bevésett nevek. Az ELTE holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia. ELTE BTK, Budapest, 110-129., 2015
Borgos Anna: Secret Years. Hungarian Lesbian Herstory from the 1950s to the 2000s, Aspasia, The International Yearbook of Central, Eastern, and Southeastern European Women’s and Gender History, 9: 87-112., 2015
Borgos Anna: „A státuszom egy átlagember fejében nem is létezik”. A társanyák helyzete magyarországi szivárványcsaládokban, Imágó Budapest, 2. 1-16., 2015
Borgos Anna: Hungarian women psychoanalysts in displacement, Psychoanalysis and Politics: Migration, Exile and Polyphonic Spaces. Spanish Psychoanalytical Society, Barcelona, márc. 19-22., 2015
Borgos Anna: Nőtörténeti dokumentumok a pszichoanalízistörténetben, A Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Országos Tudományos Nagygyűlése. Eszterházy Károly Főiskola, Eger, máj. 28-30., 2015
Borgos Anna: Hungarian co-mothers in the system of family and society, Queer Kinship and Relationships. Institute of Psychology, Polish Academy of Sciences, Zalesie Mazury, jún. 8-11., 2015
Borgos Anna: Women psychoanalysts of the Budapest school through the lens of personal and social history, 34th annual conference of the European Society for the History of Human Sciences. University of Angers, júl. 7-10., 2015
Borgos Anna: Representing women’s same-sex desire in the psycho-medical literature of state-socialist Hungary, Sex and Sexuality in East-Central Europe, Past and Present. Central European University, Budapest, okt. 16-17., 2015
Borgos Anna: Alice Bálint in the cross-section of the personal, the professional, and the political, Psycho-Politics. The Cross-Sections of Science and Ideology in the History of Psy-Sciences. MTA TTK, okt. 30-31., 2015
Erős Ferenc: Háború és forradalmak: A trauma és az erőszak szociálpszichológiai megközelítésben, Tomka Béla (szerk.): Az első világháború következményei Magyarországon. Az Országgyűlés Hivatala, Budapest, 115-164., 2015
Erős Ferenc: „Szegény Konrád”: A test diszkurzusai Freud és Ferenczi levelezésében, Csabai Márta és Papp-Zipernovszky Orsolya (szerk.): Gyógyítók egészsége. A hivatás kihívásai és a változás lehetőségei. Oriold és Társa, Budapest, 337-352., 2015
Erős Ferenc: Nemzetpolitikai lélektantól tudományos fajelméletig. A magyar pszichológia történetének szürke zónája, Socio.hu, 2, 2015
Erős Ferenc: Fromm for our days, Psychoanalysis and History, 4, 2015
Erős Ferenc: A Korunk “Idegen” számáról, Kultúra és Közösség, 6, 4. 79-81., 2015
Erős Ferenc: Psychoanalysis behind „iron curtains”, Institute for the Humanities at Simon Fraser University, Vancouver, Kanada, nov. 13., 2015
Erős Ferenc: Refugee crisis, xenophobia and racism in Hungary, The Yan P. Ling Centre of McGill University, Montreal, Kanada, nov. 22., 2015
Erős Ferenc: Psychoanalysis and the migration of Central and East European intellectuals, Symposium „Pyschoanalysis and Politics”. Barcelona, márc. 20-22., 2015
Erős Ferenc: Psychoanalysis and migration, International Sándor Ferenczi Conference. Toronto, máj. 7-10., 2015
Erős Ferenc: Ferenczi and the politics of trauma, Psycho-Politics: The Cross-Sections of Science and Ideology in the History of Psy-Sciences. MTA TTK, Budapest, okt. 30-31., 2015
Erős Ferenc: Torture or therapy? Uses of psychiatry and psychoanalysis in the First World War, ASEEES Annual Convention, Philadelphia, USA, nov. 19-22., 2015
Erős Ferenc: Migránsok, menekültek, idegenek. Társadalom-lélektani megfontolások és kérdések a menekültválságról, A Magyar Pszichológiai Társaság „év előadása”, nov. 3., 2015
Erős Ferenc: Marx „kísértetei” a pszichológiában, A Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Országos Tudományos Nagygyűlése, Eger, máj. 28-30., 2015
Erős Ferenc: A fajelmélet és a faji törvények hatása a két világháború közötti magyar pszichológiában, A Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Országos Tudományos Nagygyűlése, Eger, máj. 28-30., 2015
Erős Ferenc: „Anti-Erikson”, A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXIII. konferenciája, okt. 9-10., 2015
Gyimesi Júlia: Why ’Spiritism’?, The International Journal of Psychoanalysis, 2015
Gyimesi Júlia: Spiritizmus, telepátia és a pszichoanalízis “budapesti iskolája”, Pócs Éva (szerk.): Test, lélek, szellemek és természetfeletti kommunikáció. Balassi Kiadó, Budapest, 612-623., 2015
Gyimesi Júlia: Mystical experience in the framework of Hungarian metapsychical research, Initiation into the Mysteries. Research Group „Traditions of Mysticism”, Károli Gáspár University of the Reformed Church, nov. 20-21., 2015
Gyimesi Júlia: Hypnosis as a tool of demarcation in the history of Hungarian psychology, Psycho‐Politics: The Cross‐Sections of Science and Ideology in the History of Psy‐Sciences. MTA TTK, Budapest, okt. 30-31., 2015
Gyimesi Júlia: On the threshold of academic psychology: the theory and practice of hypnosis in the oeuvre of Ferenc Völgyesi, 34th Annual Conference of the European Society of the History of Human Sciences. Angers, Franciaország, júl. 7-10., 2015
Gyimesi Júlia: Források a pszichológia peremvidékéről, A Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Országos Tudományos Nagygyűlése, Eger, máj. 28-30., 2015
Gyimesi Júlia: Between “West” and East: The Comparative Aspects of the Reception of Spiritualism in Hungary, 5th ESSWE (European Society for the Study of Western Esotericism) Conference. Riga, ápr. 16-18., 2015
Kovai Melinda: Gyermekpszichológia Magyarországon 1945-1970 – avagy hová lett a pszichológiából a társadalom?, Imágó Budapest, 3, 2015
Kovai Melinda: Egyéni szociális probléma. Bevezető, Imágó Budapest, 3, 2015
Kovai Melinda: The History of Hungarian Institute of Psychiatry and Neurology between 1948 and 1968, Savelli, Mat és Marks, Sarah (szerk.): Psychiatry under Communist Europe. Palgrave Macmillan, London, 2015
Kovai Melinda: Social roles and positions of Hungarian psychologist-intelligentsia between 1945 and 1970s, Psycho‐Politics: The Cross‐Sections of Science and Ideology in the History of Psy‐Sciences. MTA TTK, Budapest, okt. 30-31., 2015
Kovai Melinda: From the „New Man” to the „Personality”. Child Psychology in Hungary between 1945 and 1970s, Changes in East European Models of Global Integration. Rosa Luxemburg Alapítvány, Helyzet Műhely, okt. 24-25., 2015
Kovai Melinda: Osztálypolitikából az informalitásba: pszichológia a magyar közoktatásban 1945-1970, Iskola, művelődés, társadalom. A Hajnal István Kör Konferenciája, Sárospatak, aug. 27-29., 2015
Kovai Melinda: From Class Policy to Informality: Group Psychology in Hungary, 1945-1970, 34th Annual Meeting of the European Society for the History of the Human Sciences, Angers, Franciaország, júl. 7-10., 2015
Kovai Melinda: Szempontok és dilemmák az 1945 utáni magyarországi pszichológia történetének vizsgálatához, A Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Országos Tudományos Nagygyűlése. Eszterházy Károly Főiskola, Eger, máj. 28-30., 2015
Friedrich Melinda: Titkok és titkolózások a pszichoanalízis történetében, Kaleidoscope művelődés-, tudomány- és orvostörténeti folyóirat, 10, 123-129., 2015
Friedrich Melinda: The roar of cannons and the smell of gunpowder: Power and Exclusion in Early Accounts on the History of the Psychoanalytic Movement, Kaleidoscope művelődés-, tudomány- és orvostörténeti folyóirat, 11, 148-155., 2015
Friedrich Melinda: Otto Gross és az „idegen”, Az Idegen. A PTE BTK Pszichológiai Intézet Elméleti Pszichoanalízis Doktori Iskolájának műhelykonferenciája. Pécs, ápr. 29., 2015
Friedrich Melinda: A Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület tagjai végzettségük szerint 1913 és 1937 között, A Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Országos Tudományos Nagygyűlése. Eszterházy Károly Főiskola, Eger, máj. 28-30., 2015
Friedrich Melinda: Psychoanalysis in representative organs of the Hungarian printed press 1913–1939, Psycho-Politics: The Cross-Sections of Science and Ideology in the History of Psy-Sciences. MTA TTK, Budapest, okt. 30-31., 2015
Máriási Dóra, Kende Anna: Hajléktalanreprezentációk átpolitizálódása az online médiában 2010-2013 között, Imágó Budapest, 3, 2015
Máriási Dóra, Vida Katalin: Pszichológia a társadalomban – társadalom a pszichológiában. Kritikai gondolatok a pszichológia intézményrendszeréről, Imágó Budapest, 3, 2015
Máriási Dóra: Újraintézményesülés kritikai keretben, A Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Országos Tudományos Nagygyűlése. Eszterházy Károly Főiskola, Eger, máj. 28-30., 2015
Máriási Dóra: Remembering the reinstation of the Hungarian Psychology in the Kádár-era – Reconstructing psychology through interviews, Psycho‐Politics: The Cross-Sections of Science and Ideology in the History of Psy-Sciences. MTA TTK, Budapest, okt. 30-31., 2015
Berkovits Balázs: Foucault, social construction and critique, Adriana Zaharijevic, Igor Cvejić, and Mark Losoncz (eds.): Engaging Foucault, Vol. 1., Institute of Philosophy, Belgrade, 2016
Friedrich Melinda: Ferenczi Sándor a Zeneakadémián. Az 1928-as előadássorozat a Pesti Naplóban, Imágó Budapest, 5 (3-4): 119-132., 2016
Kovai Melinda: Lélektan és politika. Pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban, L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2016
Gyimesi Júlia: The Legacy of Sándor Ferenczi: From Ghost to Ancestor. Ed. by Adrienne Harris and Steven Kuchuck (Review), Psychoanalysis and History, 18(2): 274-277., 2016
Gyimesi Júlia: Why ‘Spiritism’?, The International Journal of Psychoanalysis, 97(2): 357-383., 2016
Gyimesi Júlia: The Institutionalization of Psychical Research and Parapsychology in Hungary in the 20th Century, A Lux, S Paletschek (szerk.): Okkultismus im Gehäuse. Institutionalisierungen der Parapsychologie im 20. Jahrhundert im internationalen Vergleich. De Gruyter, Berlin, 2016
Erős Ferenc: Psziché és hatalom. Esszék, tanulmányok, Kalligram Kiadó, Budapest, 2016
Erős Ferenc: Psychoanalysis and the Emigration of Central and Eastern European Intellectuals, The American Journal of Psychoanalysis, September, 2016
Erős Ferenc: Fromm for our days. A review on Lawrence J. Friedman: The Lives of Erich Fromm, Love’s Prophet, and Kieran Durkin: The Radical Humanism of Erich Fromm), Psychoanalysis and History, 18(2): 268-273., 2016
Erős Ferenc: Identitás és identitáspolitika Pataki Ferenc munkásságában, Magyar Pszichológiai Szemle, 71(2): 357-362., 2016
Erős Ferenc: Három pályakép a magyar szociálpszichológia történetéből, Múltunk, 61(4), 2016
Erős Fernc: Identitás és asszimiláció. Erich Fromm, Bruno Bettelheim és Erik H. Erikson amerikai pályája, Socio.hu, 6(2):2-16, 2016
Erős Ferenc: Erich Fromm életei, Imágó Budapest, 5(1): 11-121., 2016
Erős Ferenc: Tovább a lacani úton, Imágó Budapest, 5(2): 91-96., 2016
Borgos Anna: Pszichoanalízis és társadalomkritika: Hagyományok és új kihívások II., Imágó Budapest, 5(2), 2016
Borgos Anna: „A házaséletet férje mellett megszokta vagy legalábbis eltűri, de néha még élvezi is.” A leszbikusság képei a Kádár-korszak pszichiátriai irodalmában, Korall, 66(4):1-27., 2016
Borgos, Anna; Rédai, Dorottya: Labrisz Lesbian Association and the Lesbian Herstory Archives Hungary, Aspasia, The International Yearbook of Central, Eastern, and Southeastern European Women’s and Gender History, 10, 224-226., 2016
Borgos Anna: Vilma Kovács, the ’guardian angel’ of Hungarian psychoanalytic society, European Society for the History of Human Sciences & CHEIRON joint meeting. Universitat Autònoma de Barcelona, jún. 27-júl.2., 2016
Erős Ferenc: Psychoanalysis and the emigration of Central and Eastern European intellectuals, Transnationale Geschichtsvermittlung – Erster Weltkrieg und Holocaust in der ungarischen und österreichischen Erinnerungskultur. Universität Wien, ápr. 8., 2016
Erős Ferenc: Refugee Crisis, Xenophobia and Racism: The Hungarian Case, Psychoanalysis and Politics, Vienna Psychoanalytic Society, Bécs, máj. 6-8., 2016
Gyimesi Júlia: Epilepsy and Criminal Responsibility: Constitutional and Instinctual Approaches in the History of Hungarian Forensic Psychology, Histories of Forensic Psychiatry and Forensic Psychology. University of Canterbury, Új-Zéland. március 17-18., 2016
Gyimesi Júlia: From spiritism to metapsychical research: contributions to the history of Hungarian psychology in light of 20th century occult revival, European Society for the History of Human Sciences & CHEIRON joint meeting. Universitat Autònoma de Barcelona, június 27 – július 2., 2016
Kovai Melinda: Informal Technocrats – Psychotherapy in Hungary in the 1960s, From Technocratic Socialism to Neoliberal Rule: Expert Cultures, Technocracy and Governance in East Central Europe 1960s-1990s. Charles University, Prague, november 3-5., 2016
Kovai Melinda: “Catching up to the West” – The Modernisation and Self-colonializing Paradigms of Hungarian Psychology during State-Socialism, Joint Meeting of the European Society for the History of the Human Sciences and CHEIRON. Universitat Autònoma de Barcelona, június 27 – július 1., 2016
Borgos Anna: Pszichoanalitikus elméletek nőiségképe Freudtól a feminista pszichoanalízisig, Társadalmi nem: elméleti megközelítések, kutatási eredmények. Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya konferenciája, május 24., 2016
Borgos Anna: Kovács Vilma szerepei a magyar pszichoanalitikus közösségben, A Magyar Pszichológiai Társaság XXV. Jubileumi Országos Tudományos Nagygyűlése. Budapest, június 2-4., 2016
Borgos Anna: Pszichoanalitikus énirodalmak, irodalmi önanalízisek, A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. 15. fórum. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, november 26., 2016
Erős Ferenc: Jewish Identity in Hungary, Communicating History in the Transnational Spaces. Media-based Holocaust Reception in Eight Countries. Vienna University, Department of Communication, jún. 17-18., 2016
Erős Ferenc: A magyar pszichológia útja és a nyugati hatás, Nyitottság és zártság az 1970-es években. A Politikatörténeti Intézet konferenciája, Budapest, jún. 28, 2016
Erős Ferenc: Holokauszt-trauma és utóemlékezet filmen és irodalomban, Az idegen. VI. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencia. Pécs, nov. 25-26., 2016
Borgos Anna: Szemben az életrajzzal, In: Gyömrői Edit: Szemben az árral. Jelenkor, Budapest, 253-264., 2015
: Imágó Budapest, "Pszichoanalízis és társadalomkritika" tematikus szám , 2016
Erős Ferenc: Egy magyar báró Freud díványán: Dirsztay Viktor, Sigmund Freud és Oskar Kokoschka, Holmi, 1, 10-19., 2014
Erős Ferenc: Kínzás vagy gyógyítás? Pszichiátria és pszichoanalízis az első világháborúban, Kaleidoscope, Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat, 8, 33-58., 2014
Erős Ferenc: Freedom and authority in the Clinical Diary, The American Journal of Psychoanalysis, 74, 367-380., 2014
Berkovits Balázs: A társadalmi konstrukcionizmus mint a pszi-tudományok bírálata. Az enyhe értelmi fogyatékosság esete, Imágó Budapest, 4(2), 2015
Erős Ferenc: „Szegény Konrád”: A test diszkurzusai Freud és Ferenczi levelezésében, Csabai Márta és Papp-Zipernovszky Orsolya (szerk.): Gyógyítók egészsége. A hivatás kihívásai és a változás lehetőségei. Oriold és Társa, Budapest, 337-352., 2015
Kovai Melinda: Gyermekpszichológia Magyarországon 1945-1970 – avagy hová lett a pszichológiából a társadalom?, Imágó Budapest, 4(2), 2015
Kovai Melinda: The History of Hungarian Institute of Psychiatry and Neurology between 1948 and 1968, Savelli, Mat és Marks, Sarah (eds.): Psychiatry under Communist Europe. Palgrave Macmillan, London, 2015
Friedrich Melinda: The roar of cannons and the smell of gunpowder: Power and Exclusion in Early Accounts on the History of the Psychoanalytic Movement, Kaleidoscope művelődés-, tudomány- és orvostörténeti folyóirat, 11, 148-155., 2015
Máriási Dóra, Vida Katalin: Kritikai pszichológiát! – A pszichológia intézményrendszere a kritikai pszichológia perspektívájából, Imágó Budapest, 4(2), 2015
Friedrich Melinda: Ferenczi Sándor a Zeneakadémián. Az 1928-as előadássorozat a Pesti Naplóban, Imágó Budapest, 5(3-4): 119-132., 2016
Kovai Melinda: Lélektan és politika. Pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban (recenzió), L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2016





 

Projekt eseményei

 
2014-02-27 08:51:05
Résztvevők változása




vissza »