A biológiai sokféleség gazdasági szempontú vizsgálata  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
109177
típus PD
Vezető kutató Benedek Zsófia
magyar cím A biológiai sokféleség gazdasági szempontú vizsgálata
Angol cím Economic analysis of biological diversity
magyar kulcsszavak biodiverzitás, globális, lokális, erdők, agrár ökoszisztémák, biogazdálkodás
angol kulcsszavak biodiversity, global, local, forests, agro-ecosystems, organic farming
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Agrárgazdaságtan
zsűri Gazdaság
Kutatóhely Közgazdaság-tudományi Intézet (Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2013-09-01
projekt vége 2018-08-31
aktuális összeg (MFt) 4.428
FTE (kutatóév egyenérték) 2.07
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás a biodiverzitás és a gazdaság kapcsolatát vizsgálja globális és lokális szinten, két kiemelt ökoszisztémában. A pályázat három egységből épül fel.
Az első rész erdőkre fókuszál. Központi kérdése, hogy mely makrogazdasági-társadalmi-intézményi hajtóerők állhatnak az erdőborítás növekedése hátterében. Ehhez szükséges egy új erdősülési mutató kidolgozása, amely tekintettel van a különböző erdőtípusok szerkezeti és biodiverzitás-beli különbségeire. A kivitelezés OLS-modellek, kvantilis regressziós modellek, valamint térbeli ökonemetriai eljárások alkalmazásával történik. A módszertani finomítás mellett a vizsgálat újszerűsége abban rejlik, hogy az erdőborítás növekedést helyezi a középpontba – a korábbi, erdőpusztulással foglalkozó tanulmányokkal szemben.
A második egység központjában az agrobiodiverzitás áll: a magyar Tesztüzemi Rendszer és az agrárcenzus alapján felépített frontier modellekkel a hazai szakirodalomban elsőként arra keres választ, hogy a gazdák biodiverzitásra és környezeti tényezőkre vonatkozó döntései (fajválasztás, műtrágya-használat, stb.) mennyiben befolyásolják az üzemek gazdasági teljesítményét.
A harmadik egység is agrobiodiverzitás-központú. Alapját egy korábbi, biogazdák körében végzett attitűdvizsgálat, illetve az eredményeket bemutató tanulmány képezi. A kutatás célja részben a biogazdálkodók biodiverzitásra és környezeti tényezőkre vonatkozó döntéseinek elemzése, részben a biogazdálkodásra történő áttérés nem gazdasági jellegű hajtóerőinek vizsgálata. A kérdőív újrafelvétele révén azt is vizsgálom, hogy a különböző attitűdök mennyiben változtak az elmúlt időszakban.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás a biodiverzitás és gazdaság kapcsolatának alapvető jellemzőit próbálja feltárni, megérteni. Mivel ez a kapcsolat (már csak a biodiverzitás komplexitása miatt is) rendkívül összetett, kölcsönös, ráadásul különböző térléptékekben eltérő lehet, ezért szükséges a problémakörök lehatárolása, ezt a kutatás egy elméleti keret felállításával (globális-lokális léptékek szerepeltetésével, valamint bizonyos ökoszisztémák kiemelésével) oldja meg. A fő cél annak a megértése, hogy melyek a fő (gazdasági és nem gazdasági) hajtóerők, amelyek a biodiverzitás figyelembe vételét (vagy mellőzését) okozhatják. Milyen különbségek vannak a tekintetben, hogy egyes országok, vagy egyes egyének döntenek, valamint eltérőek-e a fő hajtóerők attól függően, hogy mely ökoszisztémát vizsgáljuk?
A kérdések megválaszolásához a kutatás megfigyelhető mintázatokat ökonometriai módszerekkel elemez. Az adatok részben szabadon hozzáférhetőek különböző intézmények honlapjain (FAO, Világbank, IMF, stb.), részben a magyar Tesztüzemi Rendszerből, illetve az agrárcenzusból származnak, ezek mellett sor kerül hazai biogazdálkodók kérdőíves megkeresésére is.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A bemutatott kutatás alapkutatás, az eredmények közvetlen felhasználása elsősorban a döntéshozatalban valószínűsíthető.
A globális, erdőkkel kapcsolatos vizsgálatok eredményei nemzetközi politikai akciók, egyezmények és irányok kijelöléséhez szolgáltathatnak igen fontos alapot. A hazai agrár-ökoszisztémákkal kapcsolatos elemzések eredményei hozzájárulhatnak célzott agrárpolitikai intézkedések kidolgozásához, a mezőgazdaság hatékonyság-növekedését célzó országos és/vagy térségi stratégiák, vidékfejlesztési programok tervezéséhez, továbbá inputot jelenthetnek a természetvédelmi célú támogatási rendszerek kialakításához is.
A kutatás elméleti jelentősége újszerűségében rejlik, amely számos szempontból megnyilvánul. Nemzetközi szempontból is kiemelkedően újszerű az erősüléssel összefüggő kérdések felvetése, vagyis a hagyományosan erdőpusztulással kapott eredmények kiegészítése a pozitív oldal vizsgálatával. Fontos módszertani újítást jelent a tervezett erdősülési index.
Agrár-ökoszisztémák tekintetében a tervezet a korábbi, klasszikus összefüggések vizsgálatát a hazai szakirodalomban úttörőként a biodiverzitás- és környezetközpontú kérdések felvetésével, a szempontok modellekbe építésével egészíti ki. Fontos kiemelni továbbá, hogy korábban a biogazdálkodással kapcsolatos attitűdök elsősorban fogyasztói oldali vizsgálata volt jellemző, a tervezet azonban a termelői oldalra helyezi a hangsúlyt.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás a biodiverzitás és a gazdaság kapcsolatát vizsgálja. Ez azért fontos, mert a biodiverzitás pusztulása miatt a gazdasági-társadalmi szempontból is fontos „ökoszisztéma szolgáltatások” (élelem-termelés, szén-dioxid-elnyelés, árvízvédelem, stb.) is veszélybe kerülhetnek, így a probléma nem csupán természetvédelmi jellegű. A biodiverzitás nehezen definiálható, ráadásul a gazdasággal való kapcsolata oda-vissza ható, különböző térléptékben más és más jellegű lehet. A komplexitás kezelésére a kutatás egy elméleti keretet állít fel: globális és lokális szinten, két kiemelt (hazánkban is jelentős) ökoszisztémában (erdők és agrár-ökoszisztémák) vizsgálja a biodiverzitás-gazdaság viszonyt.
A kutatás első része egy globális vizsgálat, amely az erdősülés hátterében álló makrogazdasági-társadalmi-intézményi hajtóerőket vizsgálja. Módszertani újítást vezet be: kidolgoz egy új erdősülési mutatót, amely tekintettel van a különböző erdőtípusok szerkezeti és biodiverzitás-beli különbségeire. További jelentősége abban áll, hogy pozitív példákra fókuszál, ezáltal kiegészítheti a hagyományosan az erdőpusztulás vizsgálatával kapott eredményeket.
A kutatás további részei agrár-ökoszisztémákkal foglalkoznak. A fő kérdések a következők. 1. A gazdák biodiverzitásra és környezeti tényezőkre vonatkozó döntései (fajválasztás, műtrágya-használat, stb.) mennyiben befolyásolják az üzemek gazdasági teljesítményét? 2. Biogazdák esetében milyen hatásai lehetnek a biodiverzitásra és környezeti tényezőkre vonatkozó döntéseknek? Milyen nem gazdasági jellegű hajtóerők állnak az biogazdálkodás elkezdése hátterében, és ezek hogy változtak az elmúlt időszakban?
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The research focuses on the relationship between biodiversity and economy both at global and local levels; in two specific ecosystems. The proposal involves three main parts.
The first part is about forests. The key question is that which macroeconomic-social-institutional factors may lie behind the increase in forest cover. Development of a new Forestation Index is needed that accounts for the differences in structure and biodiversity in case of different forests. Implementation includes the application of OLS and quantile regression models as well as spatial econometric techniques. Besides methodological advances, the proposal is highly innovative as it focuses on forestation instead of forest loss, so it may supplement previous knowledge on ongoing trends.
The second part is about agro-escosystems: it constructs frontier models to analyse the data of the Hungarian FADN and Agricultural Census. In the Hungarian literature the proposal is pioneer as it analyses how farmers’ decisions on biodiversity and environment (choices on species, fertilizer-use, etc.) influence farm economic performance.
The third part is about agro-biodiversity, too. It is based on a previous survey (and a related paper) that was carried out among organic farmers. My aim is to analyse the decisions on biodiversity and environment as well as the non-market drivers that may influence the adaption of organic techniques. I also plan to repeat the survey to analyze the changes of different (market and non-market) attitudes.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The research aims to reveal and understand the basic characteristics of the biodiversity-economic relationship. As this relationship, partly due to the complexity of biodiversity is multi-layered (mutual, bidirectional and varies through different scales); therefore, it is important to choose and keep the focus. That is why I introduce a theoretical framework involving global and local scales as well as specification of key ecosystems. The main questions: which are those (market and non-market) drivers that may result in the involvement (or drop) of biodiversity-related considerations? What are the differences with that respect if countries or individuals have to make decisions, or if we focus on specific ecosystems?
In order to answer the questions, I will employ diverse econometric tools to analyse observable patterns. Data are partly freely available from institutional websites (FAO, World Bank, IMF, etc.) or they can be derived from the Hungarian FADN and Agricultural Census. Besides, I plan an additional survey within organic farmers by means of personal interviews.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The proposed research is basic research; direct use of results is expected primarily in policy making.
Results of the global, forest-centred study may be used during the preparation of international political actions, treaties, targets, agreements.
Results of the local analyses focusing on agro-ecosystems may contribute to the development of specific agropolitical measures and actions aiming the improvement of agricultural efficiency and performance at national or sub-national levels. They also may be used as inputs during the preparation of rural development programs as well as PES schemes.
Theoretical importance of the proposal lies in the several innovations it presents. The focus on forestation instead of deforestation is a new perspective even in the international literature. A related methodological innovation is the introduction of the Forestation Index.
With regard to agro-ecosystems, too, the proposal introduces new directions. Previous Hungarian literature dealt with traditional factors (farm size, form of organisation, etc.), which are supplemented now by aspects related to biodiversity and environment. Furthermore, in the Hungarian literature, motivations about organic farming is typically analysed from consumers’ viewpoints. The proposal, however, places the emphasis on the producers.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The research focuses on the relationship of biodiversity and economy. Societies and economies benefit from “ecosystem services” (food production, carbon sequestration, flood control, etc.), but they may be threatened due to the loss of biodiversity, so this issue is not only a conservational one, but connected to economic interests, too. Biodiversity is hard to be defined, and its relationship with economy is mutual, bidirectional and may vary through different scales. In order to handle this complexity, a theoretical framework is set: global and local aspects are analysed in the context of the two most significant ecosystems in Hungary in terms of their cover (forests and agro-ecosystems).
The first part of the study is a global one that focuses on the macroeconomic-social-institutional drivers lying behind forestation. A methodological innovation is introduced by means of a new Forestation Index that acknowledges the structural and biodiversity-related differences of certain forest types. Additional novelty of the proposal is that it focuses on the positive side in order to supplement the results of studies dealing typically with deforestation.
Further parts of the study are about agro-ecosystems. The main questions are: 1. How do decisions of Hungarian farmers on biodiversity and environment (choice on species, fertilizer use, etc.) influence the economic performance of farms? 2. What are the possible effects of the decisions about biodiversity and environment in case of Hungarian organic farmers? What are the market and non-market drivers that may influence the adaption of organic techniques and how have they changed in the last period?





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Az első alprojektben kimutattam a Kuznets-féle összefüggést az erdősítés kapcsán: a gazdaság fejlődése elősegíti nem csak (ahogy az a szakirodalomból ismert) az erdőirtás mérséklődését, de az erdőállomány növelését-fejlődését is. Ám a görbe köbös: az erdősülés lassul, majd visszájára fordul egy adott gazdasági fejlettségi szint után. A második rész hazai agrár-ökoszisztémákra fókuszált. Feltártam, hogy a hagyományos, termelői és biopiacok gazdaköre eltérő, melyeket jellemeztem is. A nagyobb területen több fajt, fajtát kultiváló, kevés vegyszert használó gazdák az agrobiodiverzitás kihasználása-fenntartása révén nagyobb profitot érhetnek el az új piactípusokon. A biogazdálkodás vállalása sokszor önkéntes: a gazdák beérik a termelői piacok (TP-k) alacsonyabb áraival, ám így több fogyasztót érhetnek el. A TP-k fokozódó népszerűsége két módon hathat a biotermelőkre. A termelői élelmiszer növekvő népszerűsége a fogyasztói bázis szélesedése révén kedvezően hathat a bio szektorra, de a TP-k alacsonyabb árai veszélyforrást jelentenek. Vizsgáltam a helyi élelmiszer rendszerek környezeti hatásait is. A legnagyobb vásárlóerővel bíró budapesti TP-kra szállítás jár a legnagyobb szintű karbon-kibocsátással, mert a nagyobb gazdaságoknak távolabbról is megéri a szállítás. Kialakítottam egy élelmiszer-relokalizációs termelői indexet is, amely alkalmas a helyi élelmiszer-termelés térbeli megjelenítésére, így hozzájárulhat reális politikai célok kitűzéséhez, eredmények objektív értékeléséhez.
kutatási eredmények (angolul)
The Kuznets-hypothesis was confirmed in the context of forestry in the first sub-project. Economic development promotes, in the long term, not only a reduction in deforestation (as already understood from the literature), but also an increase in the extent and environmental quality of forests occurs. However, forest recovery seems to decrease again after a peak reached by the wealthiest countries. Local agro-ecosystems were in the focus of the second part. Existence of diverse farmers groups was revealed at conventional, farmers’ and organic markets. Farmers who use bigger areas and less chemicals to cultivate more species and varieties make use of and enhance agro-biodiversity to realise greater profit at new types of market. Applying organic methods is often voluntary: lower prices at farmers’ markets (FMs) compared to organic ones are compensated by their higher numbers of visitor. The increasing popularity of FMs affect the organic sector: more consumers might be interested in organic products, too, but lower prices at FMs pose a threat. Environmental effects of local food systems were also studied. Due to the economies of scales, both food mileage and CO2 emissions are the highest for FMs in Budapest compared to other types of market. In addition, a composite Policy Intervention for Food Relocalization Index was introduced to quantitatively reveal how rural development programme measures should be allocated efficiently to promote local food production.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109177
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Benedek Zs, Fertő I, Molnár A: Off to market: but which one?, AGR HUM VALUES 35: (2) pp. 383-398., 2018
Benedek Zsófia: On the potential policy use of some selected biodiversity indicators: limitations and recommendations for improvements - Short communication, Journal of Forest Science 60: 84-88, 2014
Benedek Zsófia: A rövid ellátási láncok környezeti hatásai, Magyar Tudomány 175: 993-999, 2014
Benedek Zsófia, Fertő Imre: Fejlődési lehetőség előtt a biotermelők, A falu 29: 9-21, 2014
Benedek Zs, Balázs B: A rövid ellátási láncok szocioökonómiai hatásai, KÜLGAZDASÁG 58: (5-6) pp. 100-120., 2014
Benedek Zsófia, Fertő Imre: Does Environmental Kuznets curve exist in the context of forest use? Implications of a global integrated ecologicaleconomic model of forest recovery, Abstract #1206. ISEE conference 2014, Reykjavik, Iceland, 13-15 August. Abstract books, p. 4, 2014
Benedek Zs, Fertő I: Miért választják a termelők a rövid ellátási láncokat?, STATISZTIKAI SZEMLE 93: (6) 580-597, 2015
Benedek Zs, Balázs B: Az élelmiszertermelés relokalizációjának térbeli-társadalmi különbségei Magyarországon, TÉR ÉS TÁRSADALOM 28: (4) 63-76, 2014
Benedek Zs, Fertő I, Baráth L, Tóth J: Termelői heterogenitás a rövid ellátási láncokban, GAZDÁLKODÁS 58: (4) 307-319, 2014
Benedek Zs, Balázs B: Current status and future prospect of local food production in Hungary, EUR PLAN STUD 24: (3) 607-624, 2016




vissza »