Az állam strukturális átalakulásaira adott intézményi és egyéni válaszok különböző földrajzi kontextusokban  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
109269
típus K
Vezető kutató Timár Judit
magyar cím Az állam strukturális átalakulásaira adott intézményi és egyéni válaszok különböző földrajzi kontextusokban
Angol cím Institutional and individual responses to state restructuring in different geographical contexts
magyar kulcsszavak globális válság, nemzetállam, földrajzi lépték, tér, hely, táj, mindennapi gyakorlatok
angol kulcsszavak global crisis, nation state, geographical scale, space, place, landscape, everyday social practices
megadott besorolás
Természetföldrajz (Komplex Környezettudományi Kollégium)100 %
Ortelius tudományág: Társadalomföldrajz
zsűri Földtudományok 2
Kutatóhely Regionális Kutatások Intézete (Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)
résztvevők Dudás Gábor
FARKAS JENŐ ZSOLT
Kovács András Donát
Nagy Erika
Nagy Gábor
Perger Éva
Velkey Gábor
projekt kezdete 2013-09-01
projekt vége 2018-08-31
aktuális összeg (MFt) 19.434
FTE (kutatóév egyenérték) 11.57
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás során egyrészt a lokális szereplők napi tapasztalataira és erre épülő társadalmi gyakorlataira, másrészt ezek makrotársadalmi – az intézmények működésében is tetten érhető – kontextusaira koncentrálunk. Elsősorban arra igyekszünk választ kapni, hogy a nemzetállam szerepének változásaira – a piachoz, illetve „civil” társadalomhoz fűződő viszonyának átalakulására – milyen válaszokat adtak a különböző ágensek, s ezek milyen módon formálták a térbeli folyamatokat az elmúlt bő két évtizedben Magyarországon.
Az állam változó szerepét tükröző intézményi gyakorlatok átalakulását, ezek térbeli következményeit, illetve a különböző ágensek, társadalmi csoportok reakcióit – amelyek a játékszabályok elfogadásától, a fennálló viszonyok újratermelésétől az azokkal történő szembefordulásig terjednek – interdiszciplináris megközelítésben kutatjuk. Ez lehetővé teszi, hogy az intézményi-szabályozási keretek változását sokrétűen, konkrét helyekhez (lokális terekhez) kötődő szereplőkre – civil szervezetekre, cégekre, intézményekre, háztartásokra és az egyes emberekre – gyakorolt hatásán keresztül vizsgáljuk, miközben lokális ágenseinket aktív, az intézményi gyakorlatokra visszaható és ezzel a társadalmi teret formáló szereplőknek tekintjük.
E folyamatokat esettanulmányokon keresztül, különböző térbeli kontextusokban, 12 terepen kutatjuk, széles, kvalitatív és kvantitatív módszereket is magában foglaló módszertani bázisra építve. Olyan terekre fókuszálunk, ahol az ott élők mindennapjait erőteljesen átalakították az elmúlt évtizedek intézményi reformjai, megváltoztatva településük, térségük kollektív fogyasztásban, gazdasági munkamegosztásban és tájalakulásban betöltött szerepét.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás célja annak feltárása, hogy a társadalom különböző földrajzi léptékekhez kötődő és eltérő térbeli kontextusokban élő, működő ágenseinek (egyének, háztartások, vállalkozások, intézmények, civil szerveződések) viszonya miként alakul, s ez a dinamikus folyamat hogyan formálja át a társadalmi teret. Kiemelten a különböző lokális terekhez kötődő ágenseknek az állami intézmények változó gyakorlataira adott válaszait vizsgáljuk.
A szereplők közti interakciók térfolyamatként való értelmezése meghatározza a projekt tematikus felépítését, a további kutatási kérdéseket:
1. A helyi szereplők hogyan formálják át napi gyakorlataikkal a környezetüket (a tájat), válaszként az intézményi-szabályozási keretek változására?
2. Miként alakították a térbeli egyenlőtlenségeket a szupranacionális (EU) intézmények által közvetített normák, politikák (fejlesztési források) a helyi szereplők gyakorlatain keresztül?
3. Milyen válaszokat adtak a lokális szereplők a fogyasztási javak áramlásának globalizációjára és a folyamat változó nemzeti szabályozására a fogyasztási struktúrájuk, szokásaik átalakításával? Hogyan termelődnek újra a térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek a változó intézményi gyakorlatokon és az azokra adott válaszokon keresztül?
4. Hogyan termeli újra a közoktatás a társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket s milyen válaszok születnek e mechanizmusokra különböző földrajzi kontextusokban?
5. Hogyan válnak az egyes társadalmi csoportokhoz tartozó lakosok a nemzetállam átszerveződése és az önkormányzati politikák által befolyásolt tőkebefektetések és -kivonások tereinek aktív szereplőivé, hogyan járulnak hozzá a településen belüli társadalmi egyenlőtlenségek újratermeléséhez?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A magyarországi folyamatokra fókuszáló kutatás nemzetközi jelentősége részint abban rejlik, hogy az ország az állami szerepvállalás, az ehhez kapcsolódó normák és gyakorlatok többszöri, gyors átalakulása miatt „laboratóriumnak” tekinthető témánk szempontjából. Az állam strukturális átalakulására különböző térbeli-társadalmi kontextusokban adott lokális válaszok kutatásával tehát kapcsolódunk az állam szerepét és a földrajzi lépték kérdését boncolgató tudományos vitákhoz. Emellett a különböző ágensek, csoportok stratégiáinak, napi társadalmi gyakorlataink sokirányú – transzdiszciplináris szemléletű – kutatása lehetőséget ad arra, hogy átfogó képet alkossunk az egyén (agent) és az állami intézmények viszonyáról, s feltárjunk nem mérhető („látható”) társadalmi folyamatokat is. Így közelebb juthatunk a kapitalizmus sokszínűségének, válságának, térfolyamatainak megértéséhez, s a kelet-közép-európai „átmenet” újraértelmezéséhez is, csatlakozva az e kérdésekről folyó nemzetközi tudományos diskurzushoz.
A különböző ágensek napi gyakorlatainak a hely, a tér, a lépték és a táj kategórián keresztül történő kutatása lökést adhat a hazai társadalomtudományi kutatásokban épp csak elindult „térbeli fordulathoz”, továbbá ahhoz is, hogy az állam és intézményei működésére fókuszáló vizsgálatok a reagáló (aktív) ágensekre és a térbeli kontextusok sokszínűségére nagyobb figyelmet fordítsanak.
A kutatás általános társadalmi jelentősége abban áll, hogy hangot ad a térfolyamatok olyan szereplőinek is (szegények, romák, inaktív nők, falusi gyerekek), akiket – mint a kelet-közép-európai átalakulás “veszteseit” – gyakran tekintenek a strukturális változásokat csak „elszenvedő”, passzív szereplőknek. Mindennapi gyakorlataik kialakításában, túlélési stratégiáikban épp az aktivitást meglátva “visszacsatolást” biztosíthat kutatásunk a központi kormányzat döntéshozói számára politikájuk nemcsak közvetlen, de térfolyamatokban mérhető közvetett hatásairól is. Az egyes ágensek reakcióinak, az államhoz fűződő viszonyuk térformáló mechanizmusainak feltárása pedig a magyarországi integrált regionális és településfejlesztés segítésén túl az EU differenciáltságot „értő”, követő területi politikáit támogathatja.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A tervezett kutatás Magyarországot a globalizáció közepette folyamatosan változó állam–piac viszony nemzetközi szintű megismerése egyik lehetséges „laboratóriumának” tekinti. Olyan helynek, ahol „jól belátható” (2-3 évtizedes) időtávban tanulmányozható a nemzetállam teljes újraszerveződésének, a gazdasági válságokhoz igazodó szerepváltozásainak, beavatkozásainak hatása a tájak, régiók, települések, településrészek formálódására; azok környezeti értékeinek, gazdasági teljesítményének, társadalmi viszonyainak alakulására. Az ezeken a földrajzi helyeken működő/élő lokális intézményeket, vállalatokat, civil szervezeteket, a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó háztartásokat és egyéneket e térátalakító folyamatok aktív szereplőinek tekintve azt vizsgáljuk, hogy a nemzetállam átszerveződésére adott válaszaik (alkalmazkodásuk, ellenállásuk), mindennapi gyakorlataik és megélhetési stratégiáik milyenné formálják lokális tereiket. A kutatás alanyait a lehető legszélesebb körből választva, sokoldalú megközelítéssel és módszerekkel, de kiemelten 6x2, "ellentétpárként" választott terepen esettanulmányok segítségével tárjuk fel a területfejlesztési támogatások felhasználásában, a területhasználatban, a közellátások közül kiemelten az iskolaválasztásban, a fogyasztási szokásokban, a migrációban/helyben maradásban kifejeződő intézményi és egyéni döntéseket, s azok hatását a területi fejlődésre, a területi egyenlőtlenségekre.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

In the proposed research, we shall put changes in everyday experiences and practices – “lived” spaces –, as well as their structural contexts in the focus, to understand, how the re-definition of the relation of the nation-state to the market and to the “civil” society was responded by individuals, local institutions and enterprises, and how such interactions produced social space in Hungary in the last two decades.
To reveal institutional practices that produced/produce socio-spatial inequalities, and to understand, how different agents reproduce, resist to and change such practices, we adopt a transdisciplinary approach: we shall study various groups of agents shaping socio-spatial processes, such as households, public institutions, NGOs and firms, that are linked to and effected by changing state regulations and institutional practices differently.
State restructuring and individual and institutional responses given to that shall be researched in different geographical contexts – at different places – through 12 case studies by using a diverse range of qualitative and quantitative methods. The scenes of our studies shall be places that were (are) heavily effected by the rise and the crisis of the neoliberal state, in terms of their changing role within the flows of capital (division of labour), of their position in the shrinking systems of collective consumption, and also of characteristics of landscapes they’re situated in.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The question we put in the focus of all approaches and all case studies is how different agents (individuals, households, enterprises, institutions, NGOs) who are linked to different geographical scales (local, regional, national, supranational) and embedded into different local contexts interact and thus, produce social space. In our research, we pay a particular attention how the changing norms and practices of state institutions – that mediate as well as tackle global processes to all other spheres of the society – are responded by such agents in their daily practices. The aspects of such practices to be covered:
1. How do households and local enterprises exploit their local environment in their everyday practices, producing landscapes – and how do they enforce state institutions to set up new policies and institutional practices as response?
2. How did supranational (EU) norms and institutions shape local practices of the agents of local economies, and tackle or reproduce socio-spatial differences?
3. Why and how did global flows shape the restructuring of household consumption, how were these processes shaped by national policies, and how did locally/regionally embedded consumption and production networks and practices emerge as a response?
4. How are socio-spatial inequalities reproduced within and through the system of public education, how are such mechanisms reinforced and counteracted in different spatial contexts?
5. How do individuals belonging to different social groups become active agents of production of intra-urban/intra-rural socio-spatial inequalities in the field of force of the capital (investment/disinvestment) and of state interventions?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

In the proposed project, we focus on understanding diverse realities through researching lived spaces of capitalism in a country that might be considered as a “laboratory” in terms of the fundamental changes in the norms and practices of state institutions in a short time-span (post-socialist transition). It offers an opportunity to reveal diverse institutional and individual responses to the re-definition of the role of the nation-state in different local contexts. By excavating different layers of everyday social practices through strategies of households, enterprises and public institutions to adapt to subsequent changes – revealing also practices and mechanisms that are invisible but important for survival – we shall have a comprehensive view of how local agents and state institutions interact and how they shape social space. In this way the proposed research shall contribute to transnational academic discourses about the nature and the diversity of capitalism(s), and about the different responses to the crises of capitalism in different socio-cultural contexts – that must be considered as a novelty in domestic socio-spatial studies. Thus, we shall contribute to ongoing international debates over theorization of capitalism, its crisis and its future, and over the production of space under such conditions – that often lack any deeper insight into local processes. Moreover, by researching institutional and household practices along geographical categories (space, place and scale), we shall support a “spatial turn” in the academic thinking as well as in policies and institutional practices in Hungary, and “inject” agency and spatial diversity in social sciences studying the state and its institutions.
Finally, through the agent-based approach, we introduce social groups that are usually considered as marginal in the production of space as active players, and thus, reveal not only the class, but also the gender, racial and age aspects of the production of space. Generally, we can provide a feedback – a highly complex and socially-spatially differentiated view – to decision-makers about the socio-spatial impact of local and national and European (EU) policies.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The proposed research is focused on Hungary that we consider a “laboratory” of the changing relationships between the nation-state and the market in the era of globalization of capital. It offers opportunities to study, how thorough (post-socialist) re-organisation and then, the permanent adjustment of the state to the changing external processes occurred within a relatively short period (in the last 2-3 decades), and how such changes did shape environmental conditions, social relations and economic processes, forming spaces, places and landscapes. We consider local institutions, enterprises, NGOs, households and individuals as active agents in re-shaping landscapes, regions and urban/rural spaces and focus on their daily practices in responding (adapting or resisting) to the changing institutional contexts of the nation-state, and on the way they generate spatial processes by their local actions. We shall approach a wide range of local agents to have a deep insight into the discussed processes, using various (qualitative and quantitative) methods, on 12 fields of study within Hungary. Through case studies, we shall reveal how spatial processes and inequalities are produced by policies and institutional practices of the nation-state, as well as by local agents’ responses. The manifestation of such practices and their socio-spatial consequences shall be studied in terms of access and use of public services (education) and development resources, of use/exploitation of urban space and the natural environment and of local economic processes through the lens of consumption.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás a nemzetállam teljes újraszerveződésének, a gazdasági válságokhoz igazodó szerepváltozásainak, beavatkozásainak a tájak, régiók, települések, településrészek formálódásában, azok környezeti értékeinek, gazdasági teljesítményének, társadalmi viszonyainak alakulásában tetten érhető hatásait kívánta megérteni. Fókuszában az a kérdés állt, hogy milyen válaszokat adtak a különböző ágensek (intézmények, vállalatok, civil szervezetek, háztartások és egyének) e szerepváltozásokra, és válaszaik milyen módon alakították a térbeli folyamatokat az elmúlt két-három évtizedben Magyarországon. A kutatás alanyait a lehető legszélesebb körből választva, sokoldalú megközelítéssel és módszerekkel, de kiemelten 12 esettanulmány segítségével tártuk fel a területhasználatban, területfejlesztési támogatások felhasználásában, a közszolgáltatások (közoktatás) elérhetőségében, a fogyasztási szokásokban, a térbeli mobilitásban kifejeződő intézményi és egyéni döntések jellemzőit, s azok hatását a területi fejlődésre, a területi egyenlőtlenségekre. Rávilágítottunk, hogy több földrajzi léptékhez kötődően is olyan strukturális átalakulások zajlottak az állam működésében, amelyek egymást is erősítve a centralizáció irányába hatottak, és szűkítették a helyi szereplők mozgásterét a lokális tereikben jelentkező problémák kezelésében.
kutatási eredmények (angolul)
The research was aimed to understand the impact of the complete reorganisation, the change in the roles adjusted to economic crises and the interventions of the nation state on the transforming of landscapes, regions, settlements and parts of settlements and on their natural resorces, economic performance and social relations. It focused on the responses by various agents (institutions, businesses, civil society organisations, households and individuals) to such changes in the roles of the state, and on how their responses have shaped socio-spatial processes in Hungary over the past few decades. The agents selected to be involved in the research represented the widest possible range of social groups. We adopted complex approaches and methods and, perhaps even more importantly, used 12 case studies to explore the characteristics of institutional and personal decisions reflected in land use, the use of regional development funds, the access to public services (with particular focus on education), consumption patterns and migration and their impacts on regional development and inequalities. We shed light on the fact that the operation of the state had been restructured on a number of geographic scales in a manner that had led to centralisation and limited the room for manoeuvre of local actors for managing the problems emerging in their local spaces.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109269
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Perger É: "Helyi és regionális gazdaságfejlesztés a Kárpát medencében". c. panelbeszélgetés résztvevője (személyre szóló meghívással), Otthon a Kárpát-medencében - Tudományos konferencia a Területfejlesztési Szabadegyetem 10 éves évfordulójára, Sopron, 2015. október 8-9., 2015
Nagy E; Nagy G: Changing perceptions and practices of state institutions in marginalized rural spaces., A magyar gazdaság és társadalom a 21. század globalizálódó világában. Békéscsaba, Szent István Egyetem GAEK, 2016., 2016
Nagy E: Halmozódó peremhelyzetek? Fogyasztás-központú stratégiák és helyi koalíciók a periférikus térségekben., VIII. Magyar Földrajzi Konferencia, Eger, 2016. 09.25-26.: 80-81., 2016
Nagy E; Nagy G: Local strategies tackling peripherality in ECE frontiers: Revealing the relationships of the political and the economic in cross-border urban spaces., 6th International Urban Geographies of Post-communist States Conference: 25 Years of Urban Change. 56 p. 23-26. 10. 2015. Charles University, Prague, CzR.: 27., 2015
Nagy E: Consumption across borders: Understanding marginalization as a multiscalar process. New ideas and new generations of regional policy in Eastern Europe., New ideas and new generations of regional policy in Eastern Europe. 7-8th of April, 2016. Pécs, 2016
Nagy E: New consumption spaces and cross-border mobilities (Chapter 9), Hall D (ed.): Tourism and Geopolitics: Issues from Central and Eastern Europe. CAB International, Wallingford, UK. Approved/in press, to be published in October, 2016, 2016
Nagy E: Az ország peremén – a marginális helyzetek „megélése” és újratermelődése a sarkadi térségben, In: Hajdú Z; Sikos T; Tiner T (ed): Approved, to be published in December, 2016, 2016
Nagy ; Nagy G; Dudás G: The uneven transformation of consumption spaces and the rise of new marginalities in Hungary, Submitted to Regional Statistics (under review), 2017
Velkey G: A hazai közoktatás (új) fenntartói irányításának területi jellemzői és anomáliái, VIII. Magyar Földrajzi konferencia, Eger 2016. augusztus 25-26., 2016
Timár J: A funkcionális településföldrajztól a „telepítésföldrajzig”? Kérdések egy alföldi esettanulmány kapcsán, VIII. Magyar Földrajzi Konferencia, Eger 2016. augusztus 25-26.: 101, 2016
Timár J: Development by Displacement? The Role of the State in Socio-spatial Marginalisation in Rural Areas, A magyar gazdaság és társadalom a 21. század globalizálódó világában. Békéscsaba, Szent István Egyetem GAEK, May 5, 2016., 2016
Timár J: Település- vagy „telepítésföldrajz”? Kérdések egy alföldi esettanulmány kapcsán, Mendöl Tibor Emlékkonferencia, Orosháza, 2015. november 27., 2015
Timár J: A falusiak államhoz való viszonyának megjelenítése eltérő szemléletű földrajzkutatásokban – a funkcionalista vonzáskörzet-vizsgálatoktól a kritikai vidékkutatásokig, In: Hajdú Z; Sikos T; Tiner T (ed): Approved, to be published in December, 2016, 2016
Nagy G; Dudás G: Marginalizáció és függőség – A tanyasi térségek társadalmi és gazdasági funkcióváltozása és mozgatórugói, VIII. Magyar Földrajzi Konferencia, Eger, 2016.08.25.-27.: 81., 2016
Perger É: Spatial Effects of Local Responses to the Structural Changes in National Development Policy in Hungarian Rural Regions, EASTERN EUROPEAN COUNTRYSIDE 22: pp. 69-83., 2016
Nagy E: Halmozódó peremhelyzetek? Fogyasztás-központú stratégiák és helyi koalíciók a periférikus térségekben., VIII. Magyar Földrajzi Konferencia, Eger, 2016. 08.25-26.: 80-81., 2016
Nagy E: New consumption spaces and cross-border mobilities, Hall D (ed.): Tourism and Geopolitics: Issues from Central and Eastern Europe. CAB International, Wallingford, UK. pp. 142-158., 2016
Nagy E: A marginális helyzetek „megélése” és újratermelődése a sarkadi térségben, In: Sikos T; Tiner T (ed): Tájak, régiók, települések térben és időben: tanulmánykötet Beluszky Pál 80. születésnapjára. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, pp. 259-272., 2016
Nagy E; Nagy G; Dudás G: The uneven transformation of consumption spaces and the rise of new marginalities in Hungary, Regional Statistics 6(2): 149-172., 2016
Timár J: A falusiak államhoz való viszonyának megjelenítése eltérő szemléletű földrajzkutatásokban, In: Sikos T T, Tiner T (szerk.) Tájak, régiók, települések térben és időben: tanulmánykötet Beluszky Pál 80. születésnapjára. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, pp. 429-438., 2016
Farkas J Zs; Kovács A D: Tájhasználatváltozás kiskunsági és bácskai példákon, In: Blanka V., Ladányi Zs. (szerk.) Interdiszciplináris tájkutatás a XXI. században: a VII. Magyar Tájökológiai Konferencia tanulmányai. pp. 146-153., 2017
Velkey G: Központi Állam és önkormányzatok, In: (Ferge Zs.) Társadalom és szociálpolitika (Magyarország 1990-2015), Osiris Kiadó, Budapest, pp. 125-160., 2017
Velkey G: School segregation in certain rural areas of the periphery in view of the crises (economic and political) and the reaction thereto, 10th EURS Conference, Crete, Greece, 14th to 16th September 2016., 2016
Nagy E: Az állam változó szerepe – gazdaságföldrajzi értelmezések, Földrajzi Közlemények 140 (3): 226-234., 2017
Nagy G: Az állami beavatkozások lakáspiaci és területi hatásai a lakásszektorban, Földrajzi Közlemények Vol. 141.(3.): 235-245., 2017
Nagy E; Nagy G: Fixing marginality? Changing state agency and the rise of new dependencies on the Eastern European peripheries after the crisis, 10th European Urban and Regional Studies Conference; Chania-Crete , Greece, 2016.09.14 -2016.09.17., 2016
Nagy E: Újratermelődő peremhelyzetek. Útfüggőség és a globalizáció hatalmi geometriája a marginalizálódó kelet-magyarországi térségekben, MTA SZAB, Szeged, 2016.11.10., 2016
Nagy E; Nagy G: The invisible mechanisms of fixing socio-spatial marginalities – An account of changing state agency in the European periphery, AAG Annual Conference, Boston MA, USA, 2017. 04.05-09., 2017
Nagy E: Border regions in Central & Eastern Europe. (Panel presentation/debate), Cross-border regions & inter-regional policy transfer in the past, present & future. Central European University, Budapest 2017. 06. 29-30., 2017
Nagy E: Geopolitika alulnézetből – a marginális helyzetek kezelése és újratermelődése határt átlépő kapcsolatrendszerekben, Geopolitikai Konferencia 2017, MFT, Sopron, 2017. 08. 25., 2017
Nagy G: Az ingatlanpiac sajátosságai – Prosperitás – Válság – Kilábalás … és ezek hatása a hazai térszerkezetre., 2. Földrajztudományi Előadónap – Kitekintés a geográfia határterületeire. 2017. március 14. MTA Székház, Felolvasóterem, 2017
Nagy G: Rurális ingatlanpiacok a válság előtt, alatt és után. Divergens térfolyamatok Magyarország vidéki tereiben., 8. Falukonferencia, Pécs (szervező: MTA KRTK RKI DTO): 2017. május 18-19., Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár, Pécs, 2017
Nagy G: Consumption characteristics in peripheral areas – The case of South Békés micro-region., SZIE GAEK Erasmus program; MTA KRTK RKI ATO Békéscsaba, 2016.09.14., 2016
Fabula Sz; Timár J: Violations of the Right to the City for Women with Disabilities in Peripheral Rural Communities in Hungary, Cities: The International Journal of Urban Policy and Planning (to be published in 2018) in press, 2017
Timár J: A changing role of the state in displacement? Development and underdevelopment of a rural community from the perspective of its displaced inhabitants, 10th EUROPEAN URBAN & REGIONAL STUDIES CONFERENCE Crete, 14th-16th September, 2016, 2016
Timár J; Nagy E; Nagy G; Perger É; Velkey G: Város – Állam – Városfejlesztés? Panelbeszélgetés, Városok és régiók a XXI. század elején - nemzetközi tudományos konferencia, Győr, 2016. október 5., 2016
Timár J: A kiszorítás városi és rurális terei, Az állam szerepváltozásai és társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeket újratermelő szerepe – a kelet-európai periféria kontextusai. Panelvita, MTA KRT Békéscsaba, 2016.11.24., 2016
Timár J: A magyarországi vidéki marginalizáció láthatatlansága a nemzetközi kutatásokban, Végletek vidéken -- VIII. Falukonferencia, Panelvita: gazdaság és társadalom, Pécs, 2017. 05. 18-19., 2017
Nagy G: Ingatlanpiacok a válságban – A magyar térstruktúra egy sajátos dimenziója, Településföldrajzi Konferencia, Szekcióülés, Bük, 2014. április 17-18., 2014
Nagy G; Nagy E: Marginalizálódó terek - marginalizálódó fogyasztók? A kereskedelem változó szabályozási környezetének térbeli-társadalmi következményei a vidéki tereinkben, VII. Magyar Földrajzi Konferencia, Miskolc-Lillafüred, 2014. 09. 2-4., 2014
Timár J: Társadalmi-területi marginalizáció, állami függőségek újratermelése perifériák lakóinak napi gyakorlataiban, VII. Magyar Földrajzi Konferencia, Miskolc-Lillafüred, 2014. 09. 2-4., 2014
Farkas J Zs; Kovács A D: Tájhasználati változások a rendszerváltozást követően – alföldi védett területek példáján, VI. Magyar Tájökológiai Konferencia, Budapest, 2015. május 21-23, 2015
Nagy E; Nagy G: Local strategies tackling peripherality in ECE frontiers: Revealing the relationships of the political and the economic in cross-border urban spaces., 6th International Urban Geographies of Post-communist States Conference: 25 Years of Urban Change. 56 p. 23-26. 10. 2015. Charles University, Prague, CzR.: 27., 2015
Nagy E; Nagy G: Changing perceptions and practices of state institutions in marginalized rural spaces., A magyar gazdaság és társadalom a 21. század globalizálódó világában. Békéscsaba, Szent István Egyetem GAEK, 2016., 2016
Nagy E: Consumption across borders: Understanding marginalization as a multiscalar process. New ideas and new generations of regional policy in Eastern Europe., New ideas and new generations of regional policy in Eastern Europe. 7-8th of April, 2016. Pécs, 2016
Velkey G: Központi Állam és önkormányzatok, In: Ferge Zs., Társadalom és szociálpolitika (Magyarország 1990-2015), Budapest: Osiris Kiadó, pp. 125-160., 2017
Perger É: A helyi társadalmi tőke szerepe vidéki térségek fejlődésében, Magyar vidék - Perspektívák, megoldások a XXI. században - Vidékfejlesztési Tudományos Konferencia, Szarvas, 2017. október 5., 2017
Nagy G: Divergence trends - rural real-estate markets, ERSA Regional Conference, Cluj-Napoca, 2017.09.11-13., 2017
Nagy G: Ellátottság és ellátatlanság - köz- és piaci szolgáltatások a térben, Magyar tudomány ünnepe, Szegedi Akadémiai Bizottság, Szeged, 2017.11.16., 2017
Timár J: Térbeli mobilitás vagy kiszorítás az Alföldön?, Modernitások - MSZT - KRE BTK Konferencia Budapest, 2017. október 24-26., 2017
Nagy G: Periférikus lakáspiacok rurális terekben, MTA KRTK RKI Egyenlőtlenség-kutató műhelyének vitaülése, MTA KRTK Pécs, 2018. május 24., 2018
Nagy G: Local growth coalition – means for tackling perihperality? A case study on Gyula, Hungary, MTA KRTK „Economics with policy” nemzetközi szeminárium, MTA KRTK Pécs, 2018. 05.31., 2018
Perger É: A helyi társadalmi tőke szerepe magyar vidéki kistérségek fejlődésében, III. Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia, Kecskemét, konferenciakötete (megjelenés alatt), 2018
Velkey G: The role of public education in reproducing socio/spatial inequalities in Hungary, NZGS/IAG Conference, Auckland, New Zealand, 2018.07.11.- 07.14. New Zealand Geographical Society, Institute of Australian Geographers, University of Auckland, 2018
Timár J: A migrációtól a kiszorításig: a relevancia és a szemléletmódok változásainak néhány kérdése a magyarországi társadalomföldrajzban, „Táj geográfus ecsettel” - tudományos ülés, Pécs, 2018. május 15., 2018
Dudás G; Nagy G: Marginality and dependency – changing social and economic functions of rural spaces with scattered farmsteads and its drivers, Abstract. EUGEO Conference, Budapest, 30 August - 2 September, 2015, 2015
Timár J: "Nationalised” Production of Space: State-led Gentrification from the Perspective of Displaced People, In: NZGS/IAG Conference 2018: Book of Abstract. 151 p. Auckland, Új-Zéland, 2018.07.11-2018.07.14. Auckland: University of Auckland, p. 136., 2018
Farkas J Zs; Kovács A D: Tájhasználati változások a rendszerváltozást követően – alföldi védett területek példáján, Absztrakt . VI. Magyar Tájökológiai Konferencia, Budapest, 2015. május 21-23, 2015
Farkas J Zs; Kovács A D: A vidéki táj használatában bekövetkezett változások társadalmi reakciók tükrében, Gazdálkodás és menedzsment tudományos konferencia, Kecskemét, 2015. augusztus 27-28. (közlésre elfogadva), 2015
Farkas J Zs; Kovács A D: Changes in land cover after the transition: case study about the protected areas of the Hungarian Great Plain, Abstract. EUGEO Conference, Budapest, 30 August - 2 September, 2015, 2015
Perger É: Helyi szereplők reakciói a fejlesztéspolitikai környezet változásaira vidéki térségekben, Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia, Kecskemét, 2015 augusztus 27-28 (közlésre elfogadva), 2015
Perger É: Spatial Effects of Local Responses to the Structural Changes in National Development Policy in Hungarian Rural Regions, "Eastern European Countryside Revisited - 25 years after the Transition" Conference, , Torun, 26 - 28 June 2015, 2015
Velkey G: A tanulás szerepe a marginalizálódó térségek fejlesztésében, EDUCATIO 23 (3): 415-423, 2014
Velkey G: The changing role of the state in the organization of public education (School segregation in certain rural areas of the periphery in view of the crises (economic and pol, EUGEO Conference, Budapest, 30 August - 2 September, 2015, 2015
Timár J: Migration or displacement? Socio-spatial marginalization in Hungary, Abstract. International Conference of Critical Geography, Ramallah, Pelestine, 26-30 July, 2015, 2015
Farkas J Zs; Kovács A D: A vidéki táj használatában bekövetkezett változások társadalmi reakciók tükrében, Ferencz Á (szerk.) II. Gazdálkodás és menedzsment tudományos konferencia, Kecskemét, 2015. augusztus 27. II. köt., 749-753., 2015
Perger É: Helyi szereplők reakciói a fejlesztéspolitikai környezet változásaira vidéki térségekben, Ferencz Á (szerk.) II. Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia, Kecskemét, 2015 augusztus 27.: 884-888., 2015
Perger É: Spatial Effects of Local Responses to the Structural Changes in National Development Policy in Hungarian Rural Regions, EASTERN EUROPEAN COUNTRYSIDE 22: pp. 69-83., 2016
Kovács A D; Farkas J Zs: Tájhasználati változások társadalmi reakciók tükrében, alföldi példákon, VIII. Magyar Földrajzi Konferencia, Eger, 2016. augusztus 25-26., 2016
Kovács A D; Farkas J Zs: Regional differences and the underlying processes in land use after the transition in Hungary, 56th European Regional Science Association Congress, Bécs, 2016. augusztus 23-26., 2016
Perger É: The role of local “social capital” in development of rural micro-regions in Hungary, Proceedings of Abstracts, Jana Zapletová, Antonin Vaishar (ed)5th Moravian Conference on Rural Research EURORURAL ’16, Brno, August 29 – September 2, 2016, 40-41., 2016
Perger É: Helyi szereplők reakciói a fejlesztéspolitikai környezet változásaira vidéki térségekben, MRTT Vándorgyűlés - Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990–2015, Eger, 2015. november 19-20., 2015
Nagy E: Barganing, learning and control: Production of consumption spaces in post-socialist context, Europa Regional 19, 1: 42-55 (közlésre elfogadva), 2014
Nagy E; Timár J: Centrum-periféria viszonyok alulnézetből: "megélt" függőségek vidéki településeken, Települséföldrajzi Konferencia, Plenáris ülés Bük, 2014 április 17-18, 2014
Nagy G: Ingatlanpiacok a válságban – A magyar térstruktúra egy sajátos dimenziója, Településföldrajzi Konferencia, Szekcióülés, Bük, 2014. április 17-18., 2014
Nagy G: Elmaradottság, perifériák, marginalitás fogalmi tisztázás egy empirikus kutatás eredményeinek tükrében, DOSZ Konferencia, Szeged, 2013. november 21., 2013
Nagy G; Nagy E: Marginalizálódó terek - marginalizálódó fogyasztók? A kereskedelem változó szabályozási környezetének térbeli-társadalmi következményei a vidéki tereinkben, Absztrakt. VII. Magyar Földrajzi Konferencia, Miskolc-Lillafüred, 2014. 09. 2-4., 2014
Timár J: Társadalmi-területi marginalizáció, állami függőségek újratermelése perifériák lakóinak napi gyakorlataiban, Absztrakt. VII. Magyar Földrajzi Konferencia, Miskolc-Lillafüred, 2014. 09. 2-4., 2014
Velkey G: A tudás és a tanulás intézményes, illetve közösségi rendszereinek szerepe a marginalizálódó vidéki térségek fejlesztésében, EDUCATIO® 2014/3. (közlésre elfogadva), 2014
Nagy E: Barganing, learning and control: Production of consumption spaces in post-socialist context, Europa Regional 20 (2012), 1: 42-54, 2014
Fabula Sz; Timár J: Violations of the Right to the City for Women with Disabilities in Peripheral Rural Communities in Hungary, Cities: The International Journal of Urban Policy and Planning 76 (June): 52-57. (2018), 2018
Nagy E; Nagy G: Deserted consumption landscapes or scenes of multiple strategies? Marginality and agency in rural spaces of 'post-transition' economies, Abstract. The 5th Global Conference of Economic Geography, Oxford, UK, 19-22 August, 2015, 2015
Nagy E; Timár J; Nagy G; Velkey G: The Everyday Practices of the Reproduction of Peripherality and Marginality in Hungary, pp. 135-155 In: Lang T, Henn S, Sgibnev W, Ehrlich K. Understanding Geographies of Polarization and Peripheralization. Palgrave Macmillan, Basingstoke, 2015
Nagy E: The rise of the regulatory state and production of uneven Consumption landscapes in East and Central Europe, Abstract. EUGEO Conference, Budapest, 30 August-2 September, 2015, 2015
Nagy G: Local economy in the periphery - Dél-Békés micro region, 25. SYLFF Konferencia/Sasakawa Alapítvány, Budapest, 2017.09.08., 2018
Nagy E; Nagy G: Austerity and rescaling of state power: Means of fixing marginality in peripheral economies of Europe?, 5th Global Conference on Economic Geography, University of Cologne; 2018. 07., 2018
Nagy G; Nagy E: Lokális növekedési koalíció – téralakítás – konfliktusok – Győr város példáján, 15. Magyar Településföldrajzi Konferencia, Bük, 2018 04. 5-6., 2018
Farkas J Zs; Kovács A D: Kritikai észrevételek a magyar vidékfejlesztésről a vidékföldrajz szempontjából. (Critical remarks on Hungarian rural development from the perspective of rural geography), Területi Statisztika 58 (1): 57-83, 2018, 2018
Kovács A D ; Farkas J Zs: The emergence and delay of the new environmental paradigm in V4 countries – challenges of sustainable land management., IGU Thematic Conference Practical Geography and XXI Century Challenges. 2018.06.04-06. Institute of Geography Russian Academy of Sciences. Moscow R, 2018
Velkey G: A személyes szociális szolgáltatások legfontosabb jellemzői, területi különbségei és változásai hazánkban az elmúlt huszonöt évben, Deliberationes 2018 (2) (közlésre elfogadva), 2019
Nagy E: Consumption-centred urban restructuring and the mediation of urban life: From spaces of production to the worlds of seduction, In: Krajina, Stevenson (eds): The Routledge Companion to Urban Media and Communication (Chapter 8) New York: Routledge (under publication), 2019





 

Projekt eseményei

 
2014-04-02 09:44:17
Résztvevők változása




vissza »