A közpolitika dinamikája Magyarországon  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
109303
típus K
Vezető kutató Boda Zsolt
magyar cím A közpolitika dinamikája Magyarországon
Angol cím The dynamics of public policy in Hungary
magyar kulcsszavak közpolitika tudomány, közpolitikai változás, kormányzás
angol kulcsszavak policy science, policy change, governance
megadott besorolás
Politikatudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Kormányzás
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Politikatudományi Intézet (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont)
résztvevők Bartha Attila
Böcskei Balázs
Bódi Ferenc
Hajnal György
Medve-Bálint Gergő
Micsinai István
Molnár Csaba
Oross Dániel
Pál Gábor
Patkós Veronika
Sebők Miklós
Tóth András
Zágoni-Szabó Bella
Zorigt Burtejin
projekt kezdete 2013-10-01
projekt vége 2018-04-30
aktuális összeg (MFt) 33.663
FTE (kutatóév egyenérték) 16.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás célja, hogy aktor- és cselekvésközpontú módon vizsgálja a hazai közpolitika-csinálás ciklusát, illetve annak első felét a problémafelmerüléstől a döntésig. Az ilyen típusú kutatásokhoz hasonlóan azt feltételezzük, hogy a közpolitikai változás bekövetkeztét a döntés jelzi. A kutatás alapkérdése tehát: miért és hogyan születik meg egy közpolitikai döntés? Ezt szokása közpolitika dinamikájának hívni. Ennek vizsgálatára szerveződött egy nem formális nemzetközi együttműködés is, a Comparative Agendas Project, amelyhez a jelen kutatás keretében csatlakozni szeretnénk. Ugyanakkor kutatásunk túlmutat a CAP témáján, és a közpolitikai változás átfogó modelljében gondolkozva több magyarázó tényezőt vizsgál.
A kutatás moduljai az alábbi témákat ölelik fel:
- Az exogén tényezők hatása. Ezen belül a 2008-ban kitört gazdasági válság mint sokk, illetve az EU elvárások hatását mint külső tényezőt vizsgáljuk.
- Információ és tudás. A média napirendje és a közvélemény összefüggése a közpolitikai napirenddel (a Comparative Agendas Project alapján). A társadalmi szereplők napirendje és tevékenysége; a közpolitikai problémák konstrukciója. A közpolitikai tudás termelése a kormányzaton belül és kívül.
- Politikai preferenciák szerepe. A kormányváltások szerepe és a közpolitikai stílusok és ideológiák vizsgálata.
- A közpolitikai intézmények működése. Kompetencia és lojalitás a közigazgatás működésében. A közigazgatási kultúra. Belső visszacsatolási mechanizmusok (közpolitika értékelés).
- A döntés mint folyamat. Az országgyűlési döntési eljárás elemzése.
A cél empirikus kutatások sorában átfogó képet alkotni a hazai közpolitika-csinálás dinamikájáról.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapkérdése: milyen tényezők és szereplők hogyan hatnak a közpolitika változására? A kutatás hiánypótló itthon, és mint első a témában, elsősorban feltáró és leíró jellegű. Ugyanakkor a kutatás átfogó koncepcionális modellje és az ennek megfelelő részkutatások hipotézisek tesztelését is lehetővé teszik. A modell szerint a közpolitikai változást előidéző, és egymásra is ható, interdependens tényezők a következőek: exogén sokk; új információk; politikai preferenciák változása; a közpolitikai folyamat intézményi környezet.
A kutatás fentebb ismertetett moduljai ezt a modellt képezik le, és a maguk területén megfogalmazzák specifikus kutatási kérdéseiket és hipotéziseiket. Általános szinten:
- Exogén tényezők. Hogyan befolyásolta az EU a hazai közpolitikát (egyirányú befolyás vs. proaktív érdekérvényesítés; formális megfelelés vs. rugalmas adaptáció stb.)? Hogyan és milyen irányba befolyásolta a 2008-as gazdasági válság a hazai pénzügypolitikai szabályozást?
- Információ.Igazolható-e a média és a közvélemény napirendjének hatása a közpolitika napirendjére? Milyen társadalmi szereplők hogyan vesznek részt a közpolitikai problémák konstrukciójában és a napirendre kerülésükben?
- Preferenciák. Igazolható-e, hogy az egyes kormányzati ciklusokban a közpolitikék terén is érvényesültek ideológiai befolyás? Azonosíthatóak-e sajátos közpolitikai stílusok?
- Intézmények. Milyen a hazai közpolitikai kultúra? Hogyan befolyásolja a közpolitikai változást?
- Hogyan strukturálja az országgyűlés működése a közpolitikai döntési folyamatot?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás a magyar politikatudomány elhanyagolt területével, a közpolitikával foglalkozik, amelyet a politikai struktúra (a polity) és a pártpolitika (a politics) mellett a politológia harmadik nagy témájának szokás tartani. Gyakorlati relevanciája sem szorul bizonyításra, hiszen a kormányzás tevékenységét elemzi, amelynek messzeható társadalmi következményei vannak. A közpolitika a hazai politikatudományi egyetemi képzésben már megkapta az őt megillető helyet, hiszen ilyen szakok több helyen is indultak, ugyanakkor a közpolitika hazai kutatása messze le van maradva úgy az oktatási elvárások, mint a politika már területeinek vizsgálata mögött.
Jelen kutatás komolyan előre lendítheti a hazai közpolitikai kutatásokat, amennyiben a megvalósításon kívül a közpolitikai ciklus legfontosabb elemeivel átfogó módon foglalkozik. A kutatás során több adatbázist létre fogunk hozni, például több ciklusra kiterjedően összesítjük és témák szerint lekódoljuk a közpolitika napirendjét. Ez igen értékes erőforrás, amit a jelen kutatás is ki kíván aknázni, ám amely a további, mások által művelendő kutatások számára is felbecsülhetetlen értékű alapanyag lesz. A kutatás továbbá nemzetközileg is összehasonlítható eredményeket fog produkálni, hiszen alkalmazni kívánjuk a Comparative Agendas Project módszertanát.
A kutatás elsődlegesen tudományos célú, a fő cél a közpolitikai folyamat deskriptív bemutatása, vagyis nem célunk ajánlásokkal élni a közpolitika reformját illetően. Ugyanakkor az értékelő, normatív megfogalmazásokat nem lehet teljesen elkerülni, például amikor akár a közpolitika saját belső céljaihoz, akár a szakirodalom axiomáihoz, akár a nyilvánvaló társadalmi elvárásokhoz képest fennálló kudarcokról van szó. Elképzelhető tehát, hogy a szorosan vett kutatási eredményeken túl érvényes gyakorlati tanulságokat is meg tudunk majd fogalmazni a hazai közpolitika számára.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás a politika egy igen fontos, ugyanakkor itthon kevéssé tanulmányozott részével, a kormányzás folyamatával, vagyis a közpolitikával foglalkozik. A pártok választási ígéreteiből nem lesznek automatikusan jogszabályok, és kormányzati programok. A kutatás azt vizsgálja, hogy milyen tényezők és milyen társadalmi szereplők befolyásolják a kormányzás folyamatát, és milyen módon teszik ezt. A kormányzás folyamatából jelen kutatás nem foglalkozik a megvalósítással, hanem csak azt vizsgálja, hogy miként lesz egy észlelt társadalmi problémából közpolitikai probléma, és hogyan születik meg az a döntés, amely az adott problémát hivatott kezelni. A közpolitika változását vizsgáljuk, és a változást az országgyűlési döntés megszületésével azonosítjuk. A kutatás számos tényezőt, így az EU befolyását, a gazdasági válság hatását, civil szervezeteket, pártokat, a közvélemény és a média hatását, illetve magát a közpolitikai-közigazgatási intézményrendszert és annak működését vizsgálja ebből a szempontból. Bár a projekt célja új, hiánypótló tudományos eredmények előállítása, a kutatás során adódhatnak megfontolásra érdemes szempontok magára a közpolitika-csinálásra, azaz a kormányzásra nézve is.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The goal of the research is to study the first phases of the policy cycle (from problem identification to decision-making). Similarly to these types of projects we assume that the indicator of policy change is when a decision is taken. Therefore the central research question why and how are policy decisions taken? This is usually referred to as policy dynamics. An informal international cooperation, the Comparative Agendas Project (CAP) is there to study this phenomenon, to which we intend to join with the current project. At the same time, our research goes beyond the theme of the CAP as through the application of a comprehensive model of policy change it will analyze several other explanatory factors.
The modules of the project are:
- The role of exogenous factors. The influence of the 2008 global economic crisis (an external shock) and the role of the EU in triggering policy change.
- Information and knowledge. The relationship of the media and the public agenda with the policy agenda (following the Comparative Agendas Project). Agendas and activities of the social actors; the construction of policy problems. Generating policy knowledge within and beyond the government.
- The role of political preferences. The role of government changes and the identification of policy styles and ideologies.
- The functioning of public policy institutions. The culture of public administration. Internal feedback mechanisms (evaluation of public policies).
- Decision-making as a process. Analysis of the process of parliamentary decisions.
The goal is to obtain a comprehensive picture about the dynamics of domestic policy-making through a series of case studies.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The central research question is: which factors and actors shape policy change and how? As the first ever Hungarian research project in this topic, it will remain mainly explorative and descriptive. But the comprehensive conceptual model of the project and the accompanying sub-projects will allow for hypothesis testing, too. According to the model, the interdependent factors that also generate policy change are: exogenous shocks, new information; changes in political preferences; changes in the institutional background of the policy process.
The above introduced modules of the project reflect this broad model and also formulate their specific research questions and hypotheses in their sub-fields. On a general level:
- External factors. How did the European Union shape the domestic policy process (unidirectional, top-down impact vs. pro-active enforcing of interests; formal compliance vs. flexible adaptation etc.)?How and in what direction did the 2008 economic crisis influence the domestic monetary and fiscal policy?
- Information. Is it possible to demonstrate the presumed impact of the media and public agendas on the policy agenda? Which social actors and how do they participate in the identification, construction and setting of policy problems on the policy agenda?
- Preferences. Is it possible to show that ideological influences also played a role in the public policy process during different government cycles? Is it possible to identify specific policy styles?
- Institutions. What are the characteristics of the Hungarian political culture? How does it affect policy change?
- How does the functioning of the parliament influence the policy-making process?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The project is concerned with public policy, which is a neglected field in Hungarian political science. However, besides polity and politics, policy studies are considered the third main theme of political science. The practical relevance of the project does not need to be proven because it will analyse the governing process, which has far-reaching social consequences. While policy studies have taken their rightful place in Hungarian higher education as several related programs have already been launched, policy research is yet lagging far behind both the educational expectations and the studies conducted on other fields of political science.
The current research may be a significant leap forward for the domestic policy science as with the exception of policy implementation, it will focus on all the most important elements of the policy cycle in a comprehensive way. During the project we will create a number of databases. For instance, we will thematically collect and code the policy agenda for several government cycles. This will be a precious resource on which the current project will build but it will as well pose an invaluable asset for future research projects. Our project will also produce internationally comparable results because we will adopt and apply the methodology of the Comparative Agendas Project.
The proposed research is primarily academic as its main goal is to describe the policy-making process. In this sense it is not our aim to formulate policy advice on how to carry on with policy reforms. At the same time, it is not possible to entirely avoid prescriptive, normative tones in connection with policy failures vis-a-vis the declared policy goals, academic principles or public expectations. It is thus likely that beyond the immediate research findings, we will also be able to draw practical lessons for Hungarian policy-makers.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The proposed project is concerned with the governing process, in other words with the public policy process, which is a highly important yet under-researched field of Hungarian political science. Political pledges of parties will not automatically become laws and government programs. The project identifies those factors and social actors that influence the governing process and also analyses the way they influence this process. The project will not discuss the implementation phase of the governing process as it will only focus on how an identified social problem becomes a policy problem and how a policy decision, which is intended to treat this problem, is taken. We concentrate on policy change, which we identify as parliamentary decision taken on a given policy. The research project will study a number of factors that may affect policy change, such as the influence of the European Union, and the impact of the global economic crisis, civil organizations, parties, the media and public agendas, and the role of the public administration. While the goal of the project is to produce novel scientific results, during the research we may also identify such aspects that will be relevant for the immediate practice of policy-making as well.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás fő célja az volt, hogy a közpolitikai változás ún. megszakított egyensúlyi modelljét a középpontba helyezve vizsgálja a hazai közpolitikai dinamikát. A kutatás a a Comparative Agendas Project-be (CAP) bekapcsolódva adatbázis-rendszert épített, és komparatív nézőpontból elemezte a közpolitikai dinamikát, leírta az alapvető mintázatokat, kimutatta legfontosabb időbeli változásokat, azonosította a nemzetközi eredményekkel egybevágó, illetve azoktól eltérő mechanizmusokat. Így megállapította, hogy a közpolitikai változás mintázata hazánkban is leptokurtikus eloszlást követ, valamint, hogy a nem demokratikus időszakokban nagyobb a folyamatban a súrlódás; hogy a média és a közvélemény csekély hatással van a közpolitikai változásra, amit a közpolitikai kapacitás fogalmának kidolgozásával magyarázott. Továbbá: - két tucat hazai és nemzetközi publikációkban számolt be az eredményekről, köztük rangos nemzetközi fórumokon, impakt faktoros folyóiratban; - létrehozta hazánk legnagyobb, ráadásul nemzetközi standardoknak megfelelő, komparatív kutatást lehetővé tevő, szabad hozzáférésű adatbázis-rendszerét; - az adatbázis-építés kihívásaira reflektálva módszertani fejlesztést valósított meg, és meghonosította a Big Data-jellegű szövegbányászati módszerek alkalmazását a hazai politikatudományban; - bekapcsolta hazánkat egy aktív és sikeres nemzetközi tudományos network-be, a CAP-be (a hálózat 2019-es éves konferenciáját az MTA TK PTI szervezi, Budapesten).
kutatási eredmények (angolul)
The project's aim was to study Hungarian policy change in light of the punctuated equilibrium model. I got involved into the international academic network known as Comparative Agendas Project (CAP). Using its methodology it built a system of databases on policy agendas and policy decisions, with historical data going back to the year 1790. We analysed the dynamics of agendas as well as policy decisions in a comparative approach. Identified those patterns of the Hungarian policy dynamics which resembles to international results and those which do not. We described the policy change as being fundamentally leptocurtic; ouncuations being larger in non-democratic; while found that the media and public opinion have a negligeable effect on policy making. We developed the concept of policy capacities to analyse this latter phenomenon. Results: - almost two dozen publications, both in Hungarian and in English, some in journals with impact factor; - the largest, free-access comparative political science databases of Hungary; - as a response to the challenges of database building we introduced Big Data-type text-mining methods - the first time in Hugarian political science; - Hungary became an active member in one of the most successful international political science network, the CAP (the 2019 annual meeting and conference of the CAP will be organized by our institute, in Budapest).
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109303
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Boda Zsolt, Sebők Miklós: The Hungarian Policy Agendas Project, Frank R Baumgartner, Christian Breunig, Emiliano Grossman (szerk.): Comparative Policy Agendas: Theory, Tools, Data. Oxford: Oxford University Press, 2018. (megjelenés al, 2018
Boda Zsolt, Sebők Miklós (szerk.): A magyar közpolitikai napirend: Elméleti alapok, empirikus eredmények, Budapest: MTA TK Politikatudományi Intézet, 2018., 2018
Boda Zsolt: A közpolitikai változás elméletei és a megszakított egyensúly, Boda Zsolt, Sebők Miklós (szerk.): A magyar közpolitikai napirend: Elméleti alapok, empirikus eredmények. Budapest: MTA TK PTI, 15-22, 2018
Sebők Miklós: A magyar Comparative Agendas Project módszertana, Boda Zsolt, Sebők Miklós (szerk.): A magyar közpolitikai napirend: Elméleti alapok, empirikus eredmények. Budapest: MTA TK PTI, 23-31., 2018
Boda Zsolt, Patkós Veronika: Driven by Politics: Agenda Setting and Policy Making in Hungary 2010-2014, POLICY STUDIES 39:(2 May) p. online first., 2018
Sebők Miklós, Mészáros Evelin, Kis György Márk: A politikai elit médiareprezentációja a rendszerváltás után : Egy napilap-címlapokra épülő szövegbányászati elemzés, POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE 2018:(1) pp. 91-112., 2018
Sebők Miklós, Berki Tamás: Inkrementalizmus és megszakított egyensúly a magyar költségvetés teljesülésében (1991-2013), Boda Zsolt, Sebők Miklós (szerk.): A magyar közpolitikai napirend: Elméleti alapok, empirikus eredmények. Budapest: MTA TK PTI, 243-263, 2018
Sebők Miklós – Kubik Bálint György – Molnár Csaba – Szendi Gábor: Miért kérdeznek a képviselők? – Az interpellációk benyújtásának tényezői Magyarországon, 1990 és 2014 között, Boda Zsolt, Sebők Miklós (szerk.): A magyar közpolitikai napirend: Elméleti alapok, empirikus eredmények. Budapest: MTA TK PTI, 184-202, 2018
Molnár Csaba: A magyar törvényhozás napirendje a XVIII. századtól napjainkig, Boda Zsolt, Sebők Miklós (szerk.): A magyar közpolitikai napirend: Elméleti alapok, empirikus eredmények. Budapest: MTA TK PTI, 204-222, 2018
Molnár Csaba: Az interpellációk szerepe és napirendjük alakulásának dinamikája Magyarországon (1949–2014), Boda Zsolt, Sebők Miklós (szerk.): A magyar közpolitikai napirend: Elméleti alapok, empirikus eredmények. Budapest: MTA TK PTI, 224-241, 2018
Sebők Miklós: Kvantitatív szövegelemzés és szövegbányászat a politikatudományban, Budapest, L'Harmattan, 2016
Sebők Miklós, Zorigt Burtejin, Zágoni Bella: A szövegek társadalomtudományi elemzése: Egy elméleti áttekintés, Kvantitatív szövegelemzés és szövegbányászat a politikatudományban. Budapest, L'Harmatta, 15-23, 2016
Pokornyi Zsanett: Szakpolitikák változásai a miniszterelnöki beszédekben és a jogalkotásban, Parlamenti Szemle 2018. 1. szám, 2018
Pokornyi Zsanett-Molnár Csaba: Közvélemény és a közpolitika napirendje a választási kampányban. Választás 2018 kötet, Böcskei Balázs - Szabó Andrea (szerk.): . Választás 2018. Budapest, MTA TK PTI, megjelenés alatt, 2018
Sebők Miklós, Berki Tamás: Incrementalism and Punctuated Equilibrium in Hungarian Budgeting (1991-2013), JOURNAL OF PUBLIC BUDGETING, ACCOUNTING AND FINANCIAL MANAGEMENT, 2016
Böcskei Balázs: Overheads Reduction: Policy Change as a Political Innovation, EUROPEAN QUARTERLY OF POLITICAL ATTITUDES AND MENTALITIES 5:(3) pp. 70-89., 2016
Boda Zsolt, Sebők Miklós: Előszó: a Hungarian Comparative Agendas Project bemutatása, POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE 24:(4) pp. 33-40. (2015), 2015
Sebők Miklós, Kubik Bálint György, Molnár Csaba, Szendi Gábor: Miért kérdeznek a képviselők?: Az interpellációk benyújtásának tényezői Magyarországon, 1990 és 2014 között, POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE 24:(4) pp. 41-67., 2015
Böcskei Balázs: Rezsicsökkentés: a közpolitikai változás mint politikai innováció, POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE 24:(4) pp. 94-114. (2015), 2015
Boda Zsolt, Patkós Veronika: A "politikai kormányzás" a média- és a közpolitikai napirend tükrében, 2010 és 2014 között, POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE 24:(4) pp. 68-93., 2015
Böcskei Balázs, Molnár Csaba: Kormányon a radikális jobboldal?: A Jobbik ígéretei a magyarországi törvényalkotásban (2010–2014), POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE 26:(1) pp. 55-76., 2017
Sebők Miklós, Kubik Bálint, Molnár Csaba: A törvények formális minősége: Empirikus vázlat, In: Boda Zsolt, Szabó Andrea (szerk.) Trendek a magyar politikában 2. A Fidesz és a többiek: pártok, mozgalmak, politikák. Budapest: Napvilág Kiadó., 2017
Sebők Miklós, Berki Tamás: Incrementalism and Punctuated Equilibrium in Hungarian Budgeting (1991-2013), JOURNAL OF PUBLIC BUDGETING, ACCOUNTING AND FINANCIAL MANAGEMENT 29:(2) pp. 151-180., 2017
Sebők Miklós, Kubik Bálint , Molnár Csaba: Exercising Control and Gathering Information: The Functions of Interpellations in Hungary (1990-2014), JOURNAL OF LEGISLATIVE STUDIES 2017:(4), 2017





 

Projekt eseményei

 
2016-05-12 13:53:01
Résztvevők változása
2015-09-23 14:16:35
Résztvevők változása
2014-11-27 17:53:38
Résztvevők változása
2014-09-29 16:35:44
Résztvevők változása
2014-09-24 15:31:32
Résztvevők változása




vissza »