 |
Eljárási alkotmányosság, különös tekintettel az alapjogvédelmi eljárásokra
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
109319 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Petrétei József |
| magyar cím |
Eljárási alkotmányosság, különös tekintettel az alapjogvédelmi eljárásokra |
| Angol cím |
Procedural constitutionality, with special regard to the protection of fundamental rights'procedures |
| magyar kulcsszavak |
alkotmány, alapjog, alkotmánybíróság, ombudsman, eljárás |
| angol kulcsszavak |
constitution, fundamental right, constitutional court, ombudsman, procedure |
| megadott besorolás |
| Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Alkotmányjog |
|
| zsűri |
Állam, Jog és Politika |
| Kutatóhely |
ÁJK Alkotmányjogi Tanszék (Pécsi Tudományegyetem) |
| résztvevők |
Chronowski Nóra
Naszladi Georgina
Naszladi Georgina
Tilk Péter
Zeller Judit
|
| projekt kezdete |
2013-09-01 |
| projekt vége |
2018-08-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
16.155 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
10.01 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Az alkotmányos demokrácia számára elengedhetetlen az eljárási, ezen belül az alkotmányi eljárási kérdések vizsgálata, mivel az egyes eljárások nemcsak az alapjogok hatékony érvényesítésének garanciáit, hanem az alkotmányos demokrácia legitimitásának mellőzhetetlen eszközét is jelentik. Az alapjogi igényérvényesítés szempontjából döntő szerepe van az eljárásoknak, amelyek feltérképezése és pontos ismerete elengedhetetlen a hatékony alapjogvédelemhez. Az utóbbi időben nagy hangsúly helyeződik az alapjog-érvényesítésre, különösen nemzetközi fórumok előtt, ami szükségessé teszi, hogy a hazai érvényesítési mechanizmusok – ezen belül is az eljárási módok, metódusok, lehetőségek – vizsgálata, sajátosságainak feltárása megtörténjen. A kutatás célja javaslatok kidolgozása a hatékony jogérvényesítés eljárási szabályainak korszerűsítéséhez, az esetleges szabályozási korrekciókhoz, illetve hozzájárulás a jogérvényesítési eljárások megismertetéséhez. A projekt annak vizsgálatára is ki kíván térni, hogy az eljárások, különösen az alapjogvédelmi eljárások milyen módon és mértékben teszik kézzelfoghatóvá a néprészvételt, az alkotmányjogi felelősség, valamint az alkotmányos jogok és kötelezettségek érvényesítését akár közvetlenül, akár közvetett módon. Vizsgálandó, hogy az eljárási alkotmányosság milyen hatást gyakorol az egyes eljárásjogokra, azok alapelveire, esetleg egyes szabályozási megoldásaira. A pályázat törekszik az eddigi nemzetközi eredmények feldolgozására, értékelésére, valamint adaptálására is.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Az eljárási alkotmányosság tág értelemben az alkotmányjogilag konstituált eljárások alkotmánynak való megfelelését jelenti. Ez nem a jogállamiságból fakadó formális igény, hanem az eljárás demokratizmusa, az egyenlő hozzáférés, a diszkrimináció tilalom materiális biztosításának kívánalma. A materiális értelemben felfogott alkotmányjog számos eljárást konstituál, amely eljárások kiszámíthatósága, szabályozottsága legitimációs tényező. Mindezzel összefüggésben önmagában felvethető, hogy milyen részletesnek kell lennie az alkotmányjogban az eljárási kérdések szabályozásának illetve mennyiben kellene teret adni olyan eljárási metódusoknak, amelyek nem jogilag, vagy legfeljebb szokás- illetve bírói jogilag szabályozottak. A kutatás keretében vizsgálandó, hogy az egyes eljárásokat milyen szinten szabályozzák és miért, illetve mi lesz meghatározott szabályozási szint konzekvenciája. Az alapkutatás összefoglalja azokat a kritériumokat, amelyek az alkotmányos demokráciákban az eljárással kapcsolatban követelményként megfogalmazhatók. Ezek egy részét már az Alkotmánybíróság is vizsgálta, de dogmatikai teljességük – az egyes eljárásjogok sajátossága miatt – még nem lett kidolgozva. Ezek egyrészt lehetnek alapelvek, másrészt célok és rendeltetések, valamint funkciók. Az alapkutatás a magyarországi alapjogvédő szervekhez, elsősorban az Alkotmánybírósághoz, valamint az alapvető jogok biztosához, másodsorban az egyéb jogvédő szervekhez fordulás lehetőségeinek elméleti és gyakorlati feltérképezésére, az egyes intézményekhez kapcsolódó eljárási szabályok analitikus elemzésére, a nem egyértelmű szabályozási elemek felfedésére, valamint az értelmezési nehézségek feloldására törekszik.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
Az ún. eljárási alkotmányosság témakörének összefoglaló feldolgozása Magyarországon ez idáig nem történt meg, különösen nem kifejezetten alkotmányjogi megközelítésben Az eljárási alkotmányosság tudományos igényű kutatásának indoka, hogy az alkotmányos demokrácia nem létezhet megfelelő eljárási szabályok, ill. ezekre vonatkozó követelmények meghatározása nélkül. Nem csak az tekinthető lényegesnek, hogy milyen materiális szabályok, lehetőségek, követelmények jellemzik ezt a berendezkedést, hanem legalább ilyen fontos kérdés az is, hogy ezek hogyan, milyen módon, milyen hatékonysággal, mennyire demokratikusan érvényesíthetők. A 2012. január 1-jén hatályba lépett új Alaptörvény az egyes alapjogvédő intézmények hatásköreinek módosításával jelentős változásokat, valamint hangsúlyeltolódást eredményezett az alapjogvédelem rendszerében. Az alapjogvédelmi háló átrendezése az új anyagi jogi szabályok mellett, részben új eljárási szabályok megalkotásához vezetett. Az új szempontrendszerű, ugyanakkor a meglévő eredményeket is hasznosító tudományos igényű kutatás alapjaiban határozhatja meg az alapjogi gondolkodást, és az ezzel összefüggő jogkeresést. Az eljárási szabályokban fellelhető értelmezési nehézségek feloldása hozzájárul az alapjogvédelem sikerességéhez, s ahhoz, hogy érdemi és súlyos alapjogsérelmek ne maradjanak feloldatlanul. A nemzetközi közösségnek, valamint a nemzetközi szerződés alapján létrehozott testületeknek szintén magas elvárásai vannak az emberei jogok hatékony védelemének területén. Mindazonáltal a nemzetközi emberi jogi bíróságok csupán kiegészítő védelmet biztosítanak, mivel az emberi jogok hatékony védelmét nemzetközi horizontális feladatok bevezetésével nem lehet támogatni. Ehelyett egy három pilléres szerkezetet javasolnak, ami világosan körvonalazza az államok felelősségét, a társadalmi felelősségvállalás körét, valamint egy hatékony bírósági és bíróságon kívüli jogorvoslati rendszert. Mindenekelőtt az alkotmányos államok felelősek a hatékony alapjogvédelemért, és így azokért az eljárási szabályokért, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatáshoz, és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint hatékony bírósági felülvizsgálatot alapvető jogokkal kapcsolatos ügyekben is.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
Az új Alaptörvény az egyes alapjogvédő intézményeket, különösen az alkotmánybírósági hatásköröket és az ombudsman-rendszert jelentősen átalakította. Az alapjogvédelmi háló átrendezése részben új eljárási szabályok megalkotásához vezetett. Kutatásunkban fel kívánjuk térképezni e hálózat kulcsszereplőinek – az Alkotmánybíróságnak és az alapvető jogok biztosának valamint a jogvédő szervezeteknek – az eljárását, eljárási szerepét. Ezáltal kirajzolódik az alapjogvédelem eljárásjoga, és ennek az alkotmányos, demokratikus jogállami jelentősége, vagyis az eljárási alkotmányosság követelményrendszere. Korszakunkban a nemzetközi és az uniós jogból adódó követelmény a hatékony jogvédelem és a tisztességes eljárás. Az Alaptörvényben biztosított alapjogok azonban csak akkor érvényesülnek hatékonyan, ha mindenki számára hozzáférhető, kiszámítható, átlátható jogvédelmi eljárás vehető igénybe. Fontos kérdés az alapjogvédő szervek panasz-befogadási gyakorlata, mérlegelési szempontjaik ismerete, hiszen a hatékony alapjog-érvényesítés kulcsa gyakran az eljárási normákon múlik. Ugyanilyen lényeges kérdés, hogy a különböző alapjogokra, alapjog-csoportokra szakosodott (nők jogai, kisebbségi jogok, gyermekvédelem, betegjogok, fogyatékkal élők) és az általános jogvédő szervezetek milyen eszközökkel és milyen szerepkörben kapcsolódnak be az egyéni alapjog-érvényesítési eljárásokba. Ezeknek a kérdéseknek az átfogó, tudományos feldolgozása az új alaptörvényi keretekre figyelemmel még nem történt meg. Kutatásunk fontos célja az alapjogvédelmi eljárások feltételeinek, sajátosságainak, kapcsolódási pontjainak a feltárása, és ezzel a jogkeresők támogatása.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
Researching procedural, especially constitutional procedural issues is essential for constitutional democracy, because certain procedures are not only the guarantees of effective enforcement of fundamental rights, but indispensable factors for legitimating constitutional democracy. Procedures related to the fundamental rights claims have crucial role, thus their understanding and exposition is substantial for the effective protection of fundamental rights. In the last decades there is high emphasis on the enforcement of fundamental rights, especially before international courts, however its precondition is the examination and exploration of the specific features of domestic enforcement mechanisms – such as the procedural mode, methods, and possibilities. The aim of the research is to set out proposals for the modernization of the procedural regulation of effective remedies, for the correction of regulation and for the familiarization of the enforcement procedures. The research also aims to examine in what way and extent certain procedures ensure the democratic participation and the direct or indirect enforcement of constitutional liability or constitutional rights and duties. The effect of procedural constitutionality on the certain procedural laws, their principles or regulatory techniques is also an important part of the research. Another goal of the project is to elaborate and evaluate the characteristics of procedures as well as their adaptation in an international context.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
In wider sense procedural constitutionality means the adequacy of the procedures founded by the constitution with the constitution itself. This is not a claim that arises from the rule of law in a formal sense, but the requirement of the substantive guarantee of democratic procedure, equal access and prohibition of discrimination. Constitutional law in a substantive sense establishes a number of procedures, and the predictableness of these procedures is a main factor of legitimacy. The question follows how detailed constitutional law shall involve the regulation of procedures and in what extent shall room be left for procedural methods not regulated by law or based on customary or judge-made law. It shall be examined on what level of the legal hierarchy are certain procedures regulated and why, or rather what the consequences of a certain regulatory level are. Aim of the research is to summarize the requirements of procedures that are essential in a constitutional democracy. These criteria have been examined partly by the Constitutional Court but their dogmatic completeness hasn’t been elaborated yet. The criteria encompass principles, aims, purposes and functions A further aim is to map the accessibility primarily of the Constitutional Court and ombudsman and secondarily other fundamental rights protection organs in theory and practice, to analyse the procedural rules in connection with these organs, to unfold the ambiguous elements of the regulation and to resolve the difficulties of the interpretation..
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The synthesis of the topic of procedural constitutionality has not been thoroughly elaborated in Hungary yet, especially not with constitutional law approach. The reason of the subject’s scientific examination is that constitutional democracy cannot exist without adequate procedural rules, or rather defining the requirements of these rules. Not only substantive law, opportunities and demands characterize this system, but also the question how effective and democratic the enforcement of these rules is. The new Fundamental Law of Hungary, which came into effect 1 January 2012, has been resulted significant changes in the system of fundamental rights protection by modifying the competences of certain institutions. The altering of the fundamental rights protection system eventuated beyond new substantive rules, also new procedural rules. Our research applying new aspects but utilizing also the existing results, may influence the fundamental rights reasoning and the related access to individual rights and justice. Releasing interpretative difficulties of procedural rules contributes to the success of protection of fundamental rights and to the substantive and serious breaches of fundamental rights will not remain unsanctioned. The international community and international treaty bodies also has high expectations in the field of efficient human rights protection. However the international human rights courts ensure subsidiary protection, because effective human rights protection cannot be promoted by introducing international horizontal duties on stakeholders. Instead, a three-pillar framework is suggested that clearly outlines the responsibilities of states, the scope of corporate social responsibility and an effective judicial and non-judicial remedy system. First and foremost the constitutional states are responsible for the efficient fundamental rights protection and thus for the procedural rules that guarantee the access to justice, the fair trial and efficient judicial review in fundamental rights cases as well.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
The new Basic Law has yielded in a substantial change in fundamental rights protection institutions, especially the competences of the Constitutional Court and the Ombudsman. The rearrangement of the fundamental rights protection network led to – at least partly – new procedural rules. Our research aims to explore the process and procedural role of key stakeholders – the Constitutional Court, the Commissioner for fundamental rights and NGO-s. Thus, the procedural law of fundamental rights protection will be outlined, and its significance under the rule of law in a constitutional democracy will be underpinned, namely the requirements of procedural constitutionality. In our era the effective remedy and due process are eminent requirements of international and EU law. Fundamental rights guaranteed in the Basic Law, however, will be enforced effectively if an equally accessible, predictable, and transparent rights protection procedure is available. Key features are the admissibility practices of domestic human rights institutions, and the understanding of their measures and margins, as the key to effective enforcement of fundamental rights often depends on the procedural norms. Equally important question is by what means and in what roles are the various NGO’s – either non-specialised organisations or organisations specialised in certain fundamental rights – involved in fundamental rights enforcement procedures. These issues have not been evaluated yet comprehensively under the new constitutional framework. Important goal of our research is to summarize in a practical guide the main characteristics and conditions of fundamental rights protection procedures as well.
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
Közleményjegyzék |
|
|
| Petrétei József – Chronowski Nóra – Naszladi Georgina –Tilk Péter – Zeller Judit: Eljárási alkotmányosság – különös tekintettel az alapjogvédelmi eljárásokra, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2018 | | Petrétei József: A köztársasági elnöki intézmény a magyar alkotmányjogban 1989-2015 (MTA doktori értekezés), (megjelenés alatt), 2016 | | Naszladi Georgina: Alkotmányjogi panasz a magyar alapjogvédelem rendszerében (doktori értekezés), (megjelenés alatt), 2016 | | Naszladi Georgina - Bankó Zoltán: Alapjogvédelem a munkajogban, Pécs: Utilitates Bt., 2015. 339 o., 2015 | | Naszladi Georgina: Alkotmányjogi panasz a magyar alapjogvédelem rendszerében (doktori értekezés), (megjelenés alatt), 2017 | | Petrétei József: Az országos népszavazásról, Kodifikáció 2. sz. 5-42. o., 2016 | | Petrétei József: A politikai akaratképzésről, In: A szabadságszerető embernek. Liber Amicorum István Kukorelli (Szerk. Chronowski Nóra – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán – Smuk Péter – Szabó Zsolt) Gondolat Kiadó, Budapest, 2017 | | Petrétei József: A köztársasági elnök feladat- és hatáskörének alaptörvényi szabályozása és az ellenjegyzési eljárás, In: Demokrácia, jogállam, közigazgatás. Ünnepi tanulmányok Csefkó Ferenc 70. születésnapjára. (Szerk. Bencsik András – Horváth Csaba) Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület,, 2017 | | Tilk Péter: Problems in the interpretation of the required preparation time in the practice of the Hungarian Constitutional Court, Pravo i Politika (megjelenés alatt), 2017 | | Tilk Péter: A közigazgatási perrendtartás egyes szabályainak alkotmányossági aggályai, Jegyző és közigazgatás c. folyóiratban 2017. 3. szám, 2017 | | Chronowski Nóra: A közigazgatási bírságolás észszerű határideje és a megfelelő ügyintézéshez való jog, Közjogi Szemle 2017. 2. szám 65-66. o., 2017 | | Chronowski Nóra: A sarkalatosság árnyalatai – alkotmánybírósági döntés a közigazgatási felsőbíróság apropóján, Közjogi Szemle 2017. 1. szám 62-63. o., 2017 | | Chronowski Nóra: A jogállamiság még mindig program…, In: A szabadságszerető embernek. Liber Amicorum István Kukorelli (szerk. Chronowski Nóra, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, Smuk Péter, Szabó Zsolt) Gondolat, Budapest 2017. 35, 2017 | | Petrétei József: Magyar állampolgárság, In: Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga 1. – Alapvetés, alkotmányos intézmények. Pécs: Kodifikátor Alapítvány, 2015 | | Petrétei József: Országgyűlési képviselők választása, In: Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga 1. – Alapvetés, alkotmányos intézmények. Pécs: Kodifikátor Alapítvány, 2015 | | Petrétei József: Országos népszavazás és népi kezdeményezés, In: Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga 1. – Alapvetés, alkotmányos intézmények. Pécs: Kodifikátor Alapítvány, 2015 | | Naszladi Georgina: Alkotmányjogi panasz a magyar alapjogvédelem rendszerében, Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudmányi Kar, 2016 | | Vincze Attila - Chronowski Nóra: Alkotmánybíróságok és alkotmánybíráskodás az Európai Unióban, In: Magyar alkotmányosság az európai integrációban, HVG ORAC, Budapest, 2018 | | Petrétei József - Tilk Péter: Szuverenitás és hatalomgyakorlás, In: Petrétei József - Tilk Péter. Magyarország alkotmányjogának alapjai. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2014 | | Petrétei József - Tilk Péter: A képviselet és a választás, In: Petrétei József, Tilk Péter. Magyarország alkotmányjogának alapjai. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2014 | | Petrétei József - Tilk Péter: A jogforrások, In: Petrétei József, Tilk Péter. Magyarország alkotmányjogának alapjai. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2014 | | Petrétei József - Tilk Péter: Az Országgyűlés, In: Petrétei József, Tilk Péter. Magyarország alkotmányjogának alapjai. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2014 | | Petrétei József - Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság, In: Petrétei József, Tilk Péter. Magyarország alkotmányjogának alapjai. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2014 | | Petrétei József - Tilk Péter: A bíróságok, In: Petrétei József, Tilk Péter. Magyarország alkotmányjogának alapjai. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2014 | | Petrétei József - Tilk Péter: Az alapvető jogok biztosa, In: Petrétei József, Tilk Péter. Magyarország alkotmányjogának alapjai. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2014 | | Petrétei József: A köztársasági elnök kegyelmezési jogáról, (közlésre elfogadva), 2014 | | Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság és a pénzügyi tárgyú törvények vizsgálati lehetősége, Fundamentum 1-2.: 96-100., 2014 | | Chronowski Nóra: Alkotmányjogi panasz és alkotmányvédelem, Fundamentum 1-2.: 91-95., 2014 | | Chronowski Nóra: Mikor megfelelő az ügyintézés? Uniós és magyar alapjogvédelmi megfontolások., Magyar Jog 3.: 137-145., 2014 | | Naszladi Georgina - Zeller Judit: Die Verfassungsbeschwerde in Ungarn, Osteuropa Recht 3.: 301-311., 2014 | | Petrétei József: A köztársasági elnök kegyelmezési jogáról, In: Csink Lóránt, Szabó István (szerk.): Az államfő jogállása II. Budapest: Pázmány Press, 2015. pp. 29-54., 2014 | | Petrétei József: A köztársasági elnök alkotmányozási és törvényhozási eljárással kapcsolatos feladat- és hatáskörei I., Kodifikáció, 2015 | | Petrétei József: Magyar állampolgárság, In: Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga 1. – Alapvetés, alkotmányos intézmények. Pécs: Kodifikátor Alapítvány (megjelenés alatt), 2015 | | Petrétei József: Országgyűlési képviselők választása, In: Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga 1. – Alapvetés, alkotmányos intézmények. Pécs: Kodifikátor Alapítvány (megjelenés alatt), 2015 | | Petrétei József: Országos népszavazás és népi kezdeményezés, In: Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga 1. – Alapvetés, alkotmányos intézmények. Pécs: Kodifikátor Alapítvány (megjelenés alatt), 2015 | | Tilk Péter - Naszladi Georgina: Az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés közötti „erőviszony” változásai 2010 óta, JURA, 2015 | | Tilk Péter - Naszladi Georgina: Az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010 után, In: Szente Zoltán - Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): Jog és politika határán – Alkotmánybíráskodás Magyarországon 2010 után. Budapest: HVG ORAC 2015.(megjelenés alatt), 2015 | | Chronowski Nóra: A magyar alkotmánybíráskodás és a közös európai alkotmányos standardok, JURA, 2014 | | Chronowski Nóra: Alkotmánybíráskodás (gazdasági) válságban, Alkotmánybírósági Szemle, 2014 | | Chronowski Nóra: Constitutional backsliding in Hungary, TvCR: Tijdschrift voor Constitutioneel Recht, 2015 | | Naszladi Georgina: The Hungarian Constitutional Court's judgement concerning the preliminary ruling procedure - comments on a rejection order, PÉCS JOURNAL OF INTERNATIONAL AND EUROPEAN LAW 1: pp. 37-43., 2015 | | Naszladi Georgina: Az Alkotmánybíróság esete az előzetes döntéshozatali eljárással - egy visszautasító végzés margójára, EURÓPAI JOG: AZ EURÓPAI JOGAKADÉMIA FOLYÓIRATA 6., 2014 | | Tilk Péter - Naszladi Georgina: Az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010 után, In: Szente Zoltán - Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): Jog és politika határán – Alkotmánybíráskodás Magyarországon 2010 után. Budapest: HVG ORAC 2015. 41-74. o., 2015 | | Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga I.: Alapvetés, alkotmányos intézmények, Pécs: Kodifikátor Alapítvány, 371. o., 2016 | | Chronowski Nóra - Petrétei József: Alkotmányi eljárásjog, alkotmányjogi eljárások, eljárási alkotmányosság, Iustum Aequum Salutare 2016. 3. sz. 63-94. o., 2016 | | Tilk Péter – Naszladi Georgina: Transformation some regulations concerning the Constitutional Court after 2010, Acta Universitatis „Bogdan Voda” Serie Pro Jure (megjelenés alatt), 2018 | | Tilk Péter: Legislative competence of the heads of government office in case of missing municipal decrees in the local legislative procedure, Acta Universitatis „Bogdan Voda” Serie Pro Jure (megjelenés alatt), 2018 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
