A köznépi tárgyi világ differenciáltsága és változása a 18-19. századi Magyarországon  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
109340
típus K
Vezető kutató Granasztói Péter
magyar cím A köznépi tárgyi világ differenciáltsága és változása a 18-19. századi Magyarországon
Angol cím Diversity and Changes Concerning Material Culture of the Common People in Hungary during the 18th and 19th Centuries
magyar kulcsszavak Tárgyi világ változása, fogyasztástörténet, inventárium
angol kulcsszavak Material Culture, consumption, inventories
megadott besorolás
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)80 %
Ortelius tudományág: Összehasonlító néprajz
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)20 %
Ortelius tudományág: Társadalomtörténet
zsűri Kultúra
Kutatóhely Etnológiai Archívum (Néprajzi Múzeum)
résztvevők Kemecsi Lajos
Kiss Kitti Zsuzsanna
Lackner Mónika
Tasnádi Zsuzsanna
Vida Gabriella
projekt kezdete 2014-01-01
projekt vége 2018-09-30
aktuális összeg (MFt) 8.969
FTE (kutatóév egyenérték) 5.43
állapot aktív projekt





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A Néprajzi Múzeum A köznépi tárgyi világ differenciáltsága és változása a 18–19. századi Magyarországon című OTKA- (NKFI-) kutatási programjának megvalósítása során kettős célt sikerült megvalósítani: 1. Létrejött a Néprajzi Múzeum inventáriumgyűjteményén alapuló, közel 1000 inventáriumot tartalmazó számítógépes adatbázis. Az adatbázisba két dunántúli – Veszprém és Keszthely – és két alföldi – Kiskunhalas és Cegléd – város-mezőváros mintavétellel kiválasztott 18. század végén és a 19. század első felében keletkezett inventáriumai kerültek. 2. Az adatbázis segítségével a Magyarországon a 18. század második felétől a 19. század közepéig a köznépi tárgyi világot érintő, de komoly társadalmi átalakulásokat is jelző változások módszeres feltárása, leírása és értelmezése valósult meg. Továbbá esettanulmányok tárták fel a tárgyak készítésében, fogyasztókhoz való eljuttatásában főszerepet játszó kézművesek, manufaktúrák, gyárak,kereskedők szerepét, tevékenységét.
kutatási eredmények (angolul)
The objectives accomplished by Diversity and Change in the Material World of the General Populace in 18th- and 19th-Century Hungary, a research program conducted under the auspices of the Museum of Ethnography, were twofold: 1. A computer database was completed that includes nearly 1000 estate inventories from the museum’s inventory collection, featuring lists dating to the late-18th and early-to-mid-19th centuries sampled from two market towns in Transdanubia – Veszprém és Keszthely – and two others from the region of the Great Plain – Kiskunhalas and Cegléd. 2. A variety of changes occurring in Hungary from the mid-18th to mid-19th century that impacted the material world of the non-aristocratic population and signalled serious social transformation were sytematically studied, described, and analysed. In addition, case studies were written that explored the roles of craftspersons, manufactories, factories, and merchants in both the production of objects, and their distribution to consumers.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109340
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Granasztói Péter (szerk.): Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850), Budapest, Néprajzi Múzeum, Tabula Könyvek 14. 391 p., 2018
Granasztói Péter: Fashion, consumption and the material culture in a rural town in the region of the great Hungarian Plain (Kiskunhalas), 1760-1850, J. Broad, A. Schuurman (eds.) Wealth and Poverty in European Rural Societies from the Sixteenth to Nineteenth Century (Rural History in Europe (RURHE 10), 2014, Brepols, 2014
Granasztói Péter: Hétköznapi tárgyaink adatbázisban: nyilvántartás, rendszerezés, feldolgozás, Néprajzi Hírek, 2016
Granasztói Péter: Tárgyak tengerében. Inventárium, adatbázis, anyagi kultúra, Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850). Budapest, Néprajzi Múzeum, Tabula 14. 9-54, 2018
KEMECSI LAJOS: Kézművesek – tárgyhasználat – modernizáció. Esettanulmány mezővárosi hagyatéki leltárak forrásbázisának felhasználásával, Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850). Budapest, Néprajzi Múzeum, Tabula 14. 63-78., 2018
Lackner Mónika: Globális trendek, lokális ízlés: nyomott pamutkendők a 19. század első felében, Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850). Budapest, Néprajzi Múzeum, Tabula 14.121--172., 2018
TASNÁDI ZSUZSANNA: Rajzkultúra és köznépi díszítőművészet 1770 és 1850 között, Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850). Budapest, Néprajzi Múzeum, Tabula 14. 79-120., 2018
VIDA GABRIELLA: Fehér tányérok, győri edények, tót fehértarka tálak. Fajanszok a 18. század végi–19. század eleji köznépi hagyatéki leltárakban, Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850). Budapest, Néprajzi Múzeum, Tabula 14. 297-336., 2018
GRANASZTÓI PÉTER: Szökröny, láda, sublót, kanapé. Állandóság és változás a magyarországi bútorhasználatban a 18–19. század fordulóján, Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850). Budapest, Néprajzi Múzeum, Tabula 14. 337-384., 2018
Kiss Kitti: Üst, bogrács, vasfazék és a "rézvasfazék". Fém főzőedények Magyarországon a 16-19. században, Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850). Budapest, Néprajzi Múzeum, Tabula 14. 247-296., 2018





 

Projekt eseményei

 
2015-04-03 09:52:01
Résztvevők változása




vissza »