A köznépi tárgyi világ differenciáltsága és változása a 18-19. századi Magyarországon  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
109340
típus K
Vezető kutató Granasztói Péter
magyar cím A köznépi tárgyi világ differenciáltsága és változása a 18-19. századi Magyarországon
Angol cím Diversity and Changes Concerning Material Culture of the Common People in Hungary during the 18th and 19th Centuries
magyar kulcsszavak Tárgyi világ változása, fogyasztástörténet, inventárium
angol kulcsszavak Material Culture, consumption, inventories
megadott besorolás
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)80 %
Ortelius tudományág: Összehasonlító néprajz
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)20 %
Ortelius tudományág: Társadalomtörténet
zsűri Kultúra
Kutatóhely Etnológiai Archívum (Néprajzi Múzeum)
résztvevők Kemecsi Lajos
Kiss Kitti Zsuzsanna
Lackner Mónika
Tasnádi Zsuzsanna
Vida Gabriella
projekt kezdete 2014-01-01
projekt vége 2018-09-30
aktuális összeg (MFt) 8.969
FTE (kutatóév egyenérték) 5.43
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás célja a városi, mezővárosi és falusi népesség anyagi kultúrájában, tárgyi világában Magyarországon a 18. század második felétől a 19. század közepéig bekövetkezett változások feltárása összehasonlítása és értelmezése.
A vizsgálat több mint 1100 hagyatéki leltár kvantitatív elemzésén alapul, amelyek a korszak különböző társadalmi összetételű és jellegű közösségeit-településeit reprezentálják: egy dunántúli mezőváros Keszthely és a környező falvak, egy városias települést Veszprémet és két alföldi mezővárost Ceglédet és Kiskunhalast.
A kutatás alapvetően támaszkodik a Néprajzi Múzeum Inventárium kutatásainak (1978-1988) eredményeire és a nemzetközi fogyasztástörténeti kutatások megközelítéseire.
A hagyatéki leltárakból létrehozott számítógépes adatbázis segítségével feltárhatóak, sőt mérhetőek (főleg a háztartás tárgyaira fókuszálva) a korszak tárgyi világában bekövetkezett változások, pl. a tárgyi világ összetétele, annak változása, a tárgyak előfordulásának-terjedésének folyamata, a településtípusok közötti fáziseltolódások, sajátosságok megállapítása, az egész minta ill. egy-egy településen belüli társadalmi különbségek feltárása, a változásokban kulcsszerepet játszó társadalmi csoportok meghatározása.
A tárgyak terjedésében, átvételében, a kínálat kialakításában meghatározó volt az iparosok és boltosok-kereskedők szerepe, az általuk készített-árult tárgyak körét több esettanulmány is vizsgálná.
Az egész kutatás végső célja az eredményeinek összekapcsolása, a Néprajzi Múzeum műtárgygyűjteményeinek tárgyállományával, és annak megállapítása hogy ezek mennyiben reprezentálják a tárgyi világ korszakban zajló és kutatás során feltárt folyamatait.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A 18. század második felétől és látványosan a 19. század első évtizedeitől a városi, köznemesi, módosabb kisnemesi és feltehetően a mezővárosi tárgyi világ, pl. lakáskultúra gazdagodása és főleg átalakulása figyelhető meg. Ez új tárgyak használatában és a pl. a házbeli életmód változásában is tetten érhető. Ezt az összetett folyamatot a szakirodalom a polgári lakáskultúra kialakulásával azonosítja A néprajzi kutatások is hangsúlyozzák a falusi-mezőváros paraszti rétegek anyagi kultúrájának gazdagodást, ugyanakkor ezek a változások nem jártak a mindennapi élet átalakulásával, hanem leginkább a tárgyi világ, pl. a lakáskultúra reprezentációs szféráit érintették (tisztaszoba kialakulása).
Mindezen folyamatokat alig ismerjük, több a feltételezés mint a bizonyító esettanulmány. A kutatás célja tárgyhasználat, a tárgyi világa átalakulásának nyomon követése és társadalmi differenciáltságának megragadása a 18. század második felétől a 19. század közepéig. Mekkorák különbségek a tárgyi világ összetételében, az elterjedés ütemében az eltérő társadalmi összetételű településtípusokon, az új polgárias-városias tárgyak hol és milyen társadalmi rétegeknél jelennek meg először, majd milyen mértékben terjednek. Mennyiben figyelhető meg az alföldi mezővárosi vagy a falusi közösségekben az anyagi kultúra, pl. a lakáskultúra paraszti jellegének az erősödése.
A mezővárosi paraszti közösségekben a mintakövetésen kívül az árucserében, a fogyasztási szokások átalakulásában, alakításában, kulcsszerepet játszottak az iparosok, a boltok-kereskedők és természetesen a piacok, vásárok árukínálata. Ezért az ő szerepük feltárása kulcsfontosságú az anyagi kultúra átalakulásának a megértéséhez.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás az első olyan történeti-néprajzi interdiszciplináris vizsgálat, amely szisztematikusan, kvantitatív adatokkal mérhetően feltárja a 18. század második felétől a 19. század közepéig bekövetkezett változásait a „köznépi” tárgyi világnak, tágabban az anyagi kultúrának. A paraszti, mezővárosi, városi, nemesi középrétegek anyagi kultúrája, életmódja, mentalitása válik összehasonlíthatóvá. Rekonstruálni lehet a változások, átalakulások ütemét, irányát. Több olyan téma, terület kap kiemelt figyelmet, amely nem csak más társadalomtudományi diszciplína kutatóinak érdeklődését kelthet fel, hanem szélesebb közönség számára is izgalmas eredményekkel szolgálhat. Ilyen a 18-19. század lakáskultúra, viselet átalakulása, a tárgyak tükrözte házbeli élet változása, pl. a polgári lakáskultúra hatása a köznép lakásaira. Kiemelt téma a konyha-háztartás tárgyai, a táplálkozás tárgykészletének átalakulása, különöse tekintettel a fémedények térnyerésére.
A néprajztudomány számára fontos alapkérdés a népművészet korai időszakának, születésének története, a 19. század első felében végbemenő folyamatok. A kutatással pontosan rekonstruálhatóak és datálhatóak a paraszti lakáskultúrában, viseletben végbemenő változások, például, hogy az egyes tárgyak, bútorok átvételekor paraszti vagy nemesi-városi minták követése valósult-e meg.
A kutatásba tervezett esettanulmány formájában feltárásra kerül, levéltári források elemzésével a kézműveseknek, pl.. a mintakincs, a díszítőmotívumok kialakításában, közvetítésében játszott szerepe. A korszak paraszti-népi öltözködésében meghatározó szerepet játszó boltok árukészletének elemzése és összehasonlítása a császári udvar nyersanyagok, félkésztermékek és késztermékek bécsi gyűjteményével pedig a korabeli viseletek, anyagok, öltözködési szokások rekonstruálásának, azonosításának a lehetőségét teremti meg.
Az eredmények múzeumi hasznosítása kiemelt cél, vagyis levéltári forrásokon alapuló kutatás eredményeinek összekapcsolása, értelmezése az ugyanebből a korszakból származó gyűjteményi tárgyakkal.
A kutatás egyik legnagyobb eredménye a több mint 1100 inventáriumból létrehozott, és több tízezer tárgyat tartalmazó adatbázis, amely számtalan későbbi kutatásnak lehet a forrásbázisa.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A kutatás az első olyan történeti-néprajzi interdiszciplináris vizsgálat, amely szisztematikusan, kvantitatív adatokkal mérhetően feltárja a 18. század második felétől a 19. század közepéig bekövetkezett változásait a „köznépi” tárgyi világnak, tágabban az anyagi kultúrának. A paraszti, mezővárosi, városi, nemesi középrétegek anyagi kultúrája, életmódja, mentalitása válik összehasonlíthatóvá.
A vizsgálat több mint 1100 hagyatéki leltár kvantitatív elemzésén alapul, amelyek a korszak különböző társadalmi összetételű és jellegű közösségeit-településeit reprezentálják: egy dunántúli mezőváros Keszthely és a környező falvak, egy városias települést Veszprémet és két alföldi mezővárost Ceglédet és Kiskunhalast.
A hagyatéki leltárakban egy-egy háztartás ingó és ingatlan vagyonát írták össze, amely alapján pontosan következtetni lehet például a 18-19. század fordulóján használt tárgyak körére. Ilyen a 18-19. század lakáskultúra (pl. az egyes bútortípusok elterjedése), a viselet átalakulása, a tárgyak tükrözte házbeli élet változása, pl. a polgári lakáskultúra hatása a köznép lakásaira. Kiemelt téma a konyha-háztartás tárgyai, a táplálkozás tárgykészletének átalakulása, különöse tekintettel a fémedények térnyerésére (pl. a kávézás szokásának terjedése, az asztali etikett változása, a konyhai sütés-főzés eszközeinek változása).
A néprajztudomány számára fontos alapkérdése kutatásában is nagy előrelépést hozhat ez a kutatás, hiszen alig ismert a népművészet korai időszakának, születésének története, a 19. század első felében végbemenő folyamatok, amikor falusi-mezővárosi otthonokban megjelennek a „parasztos” festett bútorok, vagy a tisztaszoba kialakításának szokása.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The aim of the research is to reveal, compare and interpret the changes of the material culture and tangible world of the Hungarian urban and rural society during the second half of the 18th and first half of the 19th centuries. The research is based on the analysis of more than 1100 probate inventories that represent the communities/settlements with various social strata: one area is the Transdanubian town of Keszthely and its surrounding villages, another is the townish settlement of Veszprém, and also two market towns Cegléd and Kiskunhalas.
In its methods and approaches the research is based on the results of the former inventory researches of the Museum of Ethnography (1978-1988) and also of the approach of the international researches on the history of consumption.
The alterations concerning material culture (the spread of certain types of objects, the time-difference in their appearance in the different settlement types, their characteristics, the analyses of social differences within the settlements, and the definition of the social groups playing a crucial role in the changes) of the era – with a special focus on domestic utensils – can be revealed and analysed through a database created from the inventories.
In the spread of objects and creation of supply craftsmen and tradesmen played an important role. Numerous studies would deal with the group of objects that were made or sold by them.
The final goal of the research is to link the results together with the objects belonging to the Museum of Ethnography and also to reveal to what extent these objects represent the processes concerning material culture revealed through the research.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

From the second half of the 18th and the first decades of the 19th centuries alteration and enrichment can be traced in the domestic material culture of the urban social groups, amongst the gentry, the well-off lower aristocracy, and amongst the inhabitants of the market towns. This complex process is identified with the birth of the civil domestic culture. The ethnographical researches also emphasise the enrichment of the material culture of the peasantry living in rural market towns but this enrichment did not cause alteration in everyday life but rather effected the representative sphere of domestic material culture (e.g. the emerge of the “clean room”).
These processes are scarcely known, there are more hypotheses than affirmable case studies. The aim of the research is to reveal and analyse the use of objects, the alteration of material culture, and social diversity from the second half of the 18th to the middle of the 19th centuries. Our questions are how big the differences within the compositional ratio of material culture, the rapidity of spread in the settlements with different social strata, where and which social class uses first the new civil-townish objects, and how intense their spread is. Another question is to what extent the strengthening of peasant characteristics of material culture can be traced within the urban or rural communities of the Great Plain.
In the shaping of the habits of consumption in rural urban communities craftsmen and tradesman, as well as, the supply of goods on the markets played a crucial role. For this reason the exploration of their role is also important to the understanding of the alteration of material culture.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

This research is the first such historical-ethnographical interdisciplinary survey that systematically reveals with quantitative data the alteration of common material culture from the second half of the 18th to the middle of the 19th centuries. The material culture, lifestyle and mentality of the peasantry, market town people, urban society and the landed gentry become comparable in this way. Several such themes and fields of study will be focused on during the research that can be interesting and useful not only for researchers of different social-sciences but also for the wider public.Such a topic is the alteration of domestic culture and costumes and the changes in lifestyle analysed through objects (e.g. the effect of urban domestic culture on the lifestyle of the peasantry). There is a special focus on kitchen utensils and their alteration, especially on the spread of metal kitchenware. An important basic question for ethnography is the history of the birth of folk art and its early period, the processes that took place in the first part of the 19th century. Through research the alterations of costumes and domestic culture can be dated and reconstructed (e.g. whether rural or urban practices are followed by the takeover of certain objects and pieces of furniture).
Through the analyses of archival documents the role of craftsmen and tradesman played in the creation and transmission of the motives and musters, for example, can be revealed. The analyses of the supplies of the shops that played an important role in the clothing of the peasantry of that era and its comparison with the supplies (raw materials, semi-finished and finished products) of the royal court in Vienna will enable the researchers to reconstruct the used materials and the clothing habits.
An important goal of the research is to link the results of the analyses of the archival documents with the objects stored in the museum that originate from the same era as the documents.
One of the greatest improvements of this research is the database that will be based on more than 1100 inventories and will contain several thousands objects that can be a bases for numerous latter research.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

This research is the first such historical-ethnographical interdisciplinary survey that systematically reveals with quantitative data the alteration of the common material culture from the second half of the 18th to the middle of the 19th centuries. The material culture, lifestyle and mentality of the peasantry, market town people, urban society and the landed gentry become comparable in this way.
The research is based on the analyses of more than 1100 probate inventories that represent the communities/settlements with various social strata: one area is the Transdanubian town of Keszthely and its surrounding villages, an other is the townish settlement of Veszprém, and also two market towns Cegléd and Kiskunhalas.
Households’ goods and properties were listed in the inventories. Through them it is possible to collect the groups of objects that were in use e.g. the turn of the 18th and 19th centuries. Such a topic is the alteration of domestic culture (e.g. the spread of a particular type of furniture) and costumes and the changes in lifestyle during the 18th and 19th centuries analysed through objects (e.g. the effect of urban domestic culture on the lifestyle of the peasantry). There is a special focus on kitchen utensils and their alteration, especially on the spread of metal kitchenware (e.g. the spread of the habit of drinking coffee, the changes in the dining etiquette or the alteration of the kitchenware used for preparing meal).
This research can result in an important outcome concerning one of the basic questions of ethnography that is the history of the birth of folk art and its early period, the processes that took





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A Néprajzi Múzeum A köznépi tárgyi világ differenciáltsága és változása a 18–19. századi Magyarországon című OTKA- (NKFI-) kutatási programjának megvalósítása során kettős célt sikerült megvalósítani: 1. Létrejött a Néprajzi Múzeum inventáriumgyűjteményén alapuló, közel 1000 inventáriumot tartalmazó számítógépes adatbázis. Az adatbázisba két dunántúli – Veszprém és Keszthely – és két alföldi – Kiskunhalas és Cegléd – város-mezőváros mintavétellel kiválasztott 18. század végén és a 19. század első felében keletkezett inventáriumai kerültek. 2. Az adatbázis segítségével a Magyarországon a 18. század második felétől a 19. század közepéig a köznépi tárgyi világot érintő, de komoly társadalmi átalakulásokat is jelző változások módszeres feltárása, leírása és értelmezése valósult meg. Továbbá esettanulmányok tárták fel a tárgyak készítésében, fogyasztókhoz való eljuttatásában főszerepet játszó kézművesek, manufaktúrák, gyárak,kereskedők szerepét, tevékenységét.
kutatási eredmények (angolul)
The objectives accomplished by Diversity and Change in the Material World of the General Populace in 18th- and 19th-Century Hungary, a research program conducted under the auspices of the Museum of Ethnography, were twofold: 1. A computer database was completed that includes nearly 1000 estate inventories from the museum’s inventory collection, featuring lists dating to the late-18th and early-to-mid-19th centuries sampled from two market towns in Transdanubia – Veszprém és Keszthely – and two others from the region of the Great Plain – Kiskunhalas and Cegléd. 2. A variety of changes occurring in Hungary from the mid-18th to mid-19th century that impacted the material world of the non-aristocratic population and signalled serious social transformation were sytematically studied, described, and analysed. In addition, case studies were written that explored the roles of craftspersons, manufactories, factories, and merchants in both the production of objects, and their distribution to consumers.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109340
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Granasztói Péter (szerk.): Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850), Budapest, Néprajzi Múzeum, Tabula Könyvek 14. 391 p., 2018
Granasztói Péter: Fashion, consumption and the material culture in a rural town in the region of the great Hungarian Plain (Kiskunhalas), 1760-1850, J. Broad, A. Schuurman (eds.) Wealth and Poverty in European Rural Societies from the Sixteenth to Nineteenth Century (Rural History in Europe (RURHE 10), 2014, Brepols, 2014
Granasztói Péter: Hétköznapi tárgyaink adatbázisban: nyilvántartás, rendszerezés, feldolgozás, Néprajzi Hírek, 2016
Granasztói Péter: Tárgyak tengerében. Inventárium, adatbázis, anyagi kultúra, Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850). Budapest, Néprajzi Múzeum, Tabula 14. 9-54, 2018
KEMECSI LAJOS: Kézművesek – tárgyhasználat – modernizáció. Esettanulmány mezővárosi hagyatéki leltárak forrásbázisának felhasználásával, Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850). Budapest, Néprajzi Múzeum, Tabula 14. 63-78., 2018
Lackner Mónika: Globális trendek, lokális ízlés: nyomott pamutkendők a 19. század első felében, Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850). Budapest, Néprajzi Múzeum, Tabula 14.121--172., 2018
TASNÁDI ZSUZSANNA: Rajzkultúra és köznépi díszítőművészet 1770 és 1850 között, Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850). Budapest, Néprajzi Múzeum, Tabula 14. 79-120., 2018
VIDA GABRIELLA: Fehér tányérok, győri edények, tót fehértarka tálak. Fajanszok a 18. század végi–19. század eleji köznépi hagyatéki leltárakban, Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850). Budapest, Néprajzi Múzeum, Tabula 14. 297-336., 2018
GRANASZTÓI PÉTER: Szökröny, láda, sublót, kanapé. Állandóság és változás a magyarországi bútorhasználatban a 18–19. század fordulóján, Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850). Budapest, Néprajzi Múzeum, Tabula 14. 337-384., 2018
Kiss Kitti: Üst, bogrács, vasfazék és a "rézvasfazék". Fém főzőedények Magyarországon a 16-19. században, Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában (1750–1850). Budapest, Néprajzi Múzeum, Tabula 14. 247-296., 2018





 

Projekt eseményei

 
2015-04-03 09:52:01
Résztvevők változása




vissza »