A 'naiv szociológia' a kognitív alapismeretek tükrében  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
109352
típus K
Vezető kutató Király Ildikó
magyar cím A 'naiv szociológia' a kognitív alapismeretek tükrében
Angol cím The cognitive basics of ’naive sociology’
magyar kulcsszavak kognitív fejlődéslélektan, naiv szociológia, kulturális tudásátadás, társas megismerés
angol kulcsszavak cognitive development, naive sociology, cultural knowledge transmission, social cognition
megadott besorolás
Pszichológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Fejlődéspszichológia
zsűri Pszichológia – Nevelés
Kutatóhely Pszichológiai Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Elekes Fruzsina
Oláh Katalin
projekt kezdete 2013-10-01
projekt vége 2017-03-31
aktuális összeg (MFt) 21.730
FTE (kutatóév egyenérték) 6.85
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Célunk feltárni, hogyan gondolkoznak 2 éves kor körüli gyermekek társas kategóriákról (naiv szociológia), és ez hogyan tükröződik abban, milyen csoportok tagjaitól fogadnak el információt. Előzetes vizsgálataink szerint kisgyerekek érzékenyek a kulturális tudás határait jelző jellemzőkre, mint az eszközhasználat konvencionalitása (Oláh et al, lásd még 2013), vagy a nyelv (Kinzler et al, 2007). Célunk alátámasztani, hogy a társas kategorizáció kisgyermekkorban episztemikus célok által motivált és ezt kiegészítve vizsgálni szeretnénk, hogy ebben milyen szerepe van a gyermek saját társas tapasztalatainak, illetve milyen jelentőséget tulajdonítanak gyerekek a kulturális hovatartozás viselkedéses, szemben perceptuális jellemzőinek.

Két további kutatási vonal adja meg a naiv szociológia kognitív hátterét, mélyítve ismereteinket a „tanulni kitől” (1) és „tanulni mit” (2) kérdésekre vonatkozóan.

1) A szelektív tanulás egyik előfeltétele, hogy a gyermek az ágensekről, mint stabil jellemzőkkel bíró egyénekről legyen képes gondolkodni (individuáció). 10 hónapos gyerekek képtelenek tárgyakat individuálni (Xu & Carey, 1995), ha nem állnak rendelkezésre olyan „mankók”, mint az önindította mozgás, vagy a funkció (Surian & Caldi, 2010; Futó et al, 2009). Feltételezzük, hogy az ágensek individuációja során a célok játsszák ezt a szerepet.

2) Bár az eszközcselekvések elsajátítása kutatott kérdés (Hernik, Csibra, 2009), az affordancia-funkció elkülönítés és megértése elhanyagolt terület. Kérdésünk: kisgyermekek megértik-e, hogy a funkciókkal ellentétben, a tárgyak affordanciái függetlenek a kulturális tudástól és így társas csoportokon belül és azokon átívelve is általánosíthatók.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A jelen kutatás egy nagy jelentőséggel bíró szervezett tudásbázis, a naiv szociológia kialakulását állítja a vizsgálat középpontjába. A pszichológia egy kényes kérdése: milyen hasznot jelenthet az emberek számára a társas kategorizáció? Amit vizsgálni szeretnénk, hogy a naiv szociológia vajon pusztán a beérkező információ perceptuális differenciációjának az eredményeképp alakul ki, vagy szemantikus információ rendszerezett válogatását tükrözi. Feltételezzük, hogy a naiv szociológia összetettebb funkciója – név szerint a társas partnerek rendszerezése, kategorizálása a szisztematikus információ szelekció érdekében – fontos episztemikus előnyt jelent az emberi faj számára, kiváltképp az első években: segít a megbízható információforrások azonosításában a gyors kulturális tudásátadás érdekében.
Kísérleteinkkel igazolni szeretnénk:
1. Kisgyermekek érzékenyek azokra a jelzésekre – úgymint az eszközhasználat, vagy a nyelvhasználat – melyek megbízhatóan jelzik a közös tudás határait, és képesek közös szemantikus kategóriákat létrehozni társas csoportokról a „hozzáértés” különböző jelzéseinek integrálásával.
2. A kikövetkeztetett társas kategóriatagság jelentette információt a gyerekek episztemikus célokra használják – szelektíven azoktól a partnerektől tanulnak, akikkel közös kulturális tudásban osztoznak.
3. A kulturális tudás jelzései fontosabbak a társas kategóriák kialakulásában, mint a nyilvánvaló perceptuális különbségek.
4. A társas kategorizáció kognitív előfeltétele, hogy i) a gyermek ágenseket detektáljon azok céljai alapján; ii) megértse, hogy a tárgyak affordanciái kultúra független jellemzők, ezért csoporton belül és azok között is általánosíthatók.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Tervezett kísérletsorozatunk a társas kategorizáció kognitív fejlődéslélektani hátterét tárja fel, és közvetetten információval szolgálhat egyes szociálpszichológiai jelenségek, mint a sztereotipizálás, vagy idegengyűlölet hátterével kapcsolatban is. Sperber és Hirshfeld (2004) szerint az evolúció az emberi elmét társas kategóriák kialakítására „rendezte be”. Azonban a társas kategorizáció hagyományos elméleteivel szemben, melyek feltételezik, hogy az elengedhetetlenül a külső csoportok leértékeléséhez vezet (pl. Sherif et al, 1954; Tajfel et al, 1971), újabb elképzelések szerint a kategorizáció kognitív, episztemikus célt, a lehetséges információforrások azonosítását, szolgálja (Kinzler et al, 2012). Miért van erre szükség? Az információ „jósága” sok (bár nem minden) esetben relatív: bizonyos tudáselemek csak a közös tudás, kultúra határain belül érvényesek. Ahhoz, hogy a gyerekek azonosítani tudják, kik tudása releváns, érzékenynek kell lenniük a csoporttagság jelzéseire. És valóban érzékenyek: csecsemők is képesek perceptuális alapon megkülönböztetni különböző nemű (Leinbach & Fagot, 1993), korú (Bahrick et al, 1998) és rasszhoz tartozó személyeket (Kelly et al, 2005). Azonban, a Kinzler-féle elképzelést támogatva, nem minden jelzésnek van eredendően jelentése számukra. Kisgyerekek kezdetben csak azokon a dimenziókon részesítik előnyben a saját csoportot, amik a közös kulturális tudás jó prediktorai, például a nyelv (Kinzler et al, 2007). A sokat kutatott rassz kívül esik ezen a körön (Kinzler & Spelke, 2011). Kutatásunk azt az elképzelést teszteli, hogy a társas kategorizáció kisgyermekkorban tanulási funkciót szolgál, amire hatással vannak a gyermek tapasztalatai a társas környezet sokszínűségével kapcsolatban.

A kategorizációs episztemikus hipotézisét tesztelő kutatások a fejlődéslélektan módszereit és célpopulációját beemelve nem csak a kogníció fejlődésére vonatkozóan szolgálnak információval, hanem szélesebb körű társadalmi folyamatokat is új fényben láttatnak. Eközben a tanulás, tapasztalat szerepét, ebből adódóan a kategorizáció rugalmas természetét hangsúlyozzák. Kísérletsorozatunk várt eredményei újszerű perspektívát nyújthatnak az előítéletesség megelőzését célzó alkalmazott kutatásoknak.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A pszichológiában széleskörűen elfogadott. hogy az ember természeténél fogva társas lény. Társas lénynek lenni azt is jelenti, hogy a csoporthoz tartozás az emberi faj egyik elsődleges motivációja. Számos különböző nézet kínál tudományos magyarázatot, arra mi ennek a motivációnak az alapvető funkciója. Közös ezekben az elméletekben, hogy a társakkal való azonosulásnak az érzelmi életben betöltött szerepét hangsúlyozzák. A motivációnak a jelentősége azzal a ténnyel is megvilágítható, hogy számos, a társadalom szintjén tapasztalt jelenséget (mint például az előítéletet, a kisebbségek formálódását) úgy magyaráznak, mint ami ebből a motivációból ered. Jelen kutatásunk célja, hogy megragadjuk a társas kategóriák észlelésének kognitív gyökereit és a tanulási folyamatokban betöltött alkalmazkodást segítő szerepét. Nézetünk szerint a csoportokban történő gondolkodásra való hajlam megértésénél fontos szempontokat nyújthat egy olyan alternatív szemlélet, mely szerint a társas kategorizáció a következő két tényből eredeztethető: létezik egy velünk született késztetés a kulturális tudás elsajátítására; érzékenyek vagyunk azokra a jelzésekre, melyek megmutatják, hogy egy személy a kulturális tudásátadás során megbízható információforrás lehet-e. Úgy gondoljuk, hogy a gyerekek számára a társas kategóriák jelentősége abban áll, hogy ennek segítségével meg tudják határozni, kik azok, akik a számukra releváns kulturális tudást nyújthatják. Ez az új szemlélet rávilágít arra, hogy bár a csoporttal való azonosulás során az érzelmi és affiliatív szükségletek szerepe nem tagadható, a jelenség gyökereiben nem érzelmi motivációkból táplálkozik, hanem a társas megismerés fejlődését szolgálja
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Our aim is to explore how young children reason about social categories (naive sociology), and how this reasoning is reflected in their willingness to learn from agents of certain social groups. Our recent research suggest that infants are sensitive to the borders of culturally shared knowledge, indicated by the conventionality of tool-use (Oláh et al, 2013, see also Zmyj et al, 2010), or language (Kinzler et al, 2007). We aim to confirm that social categorization in early childhood serves epistemic purposes (Kinzler et al, 2012) and to test how this is affected by infants’ own social experiences and to contrast the significance infants attribute to behavioral compared to perceptual cues of cultural group membership.
Two additional lines of research provide the cognitive background of naïve sociology, deepening our understanding of learning “from whom” (1) and learning “what” (2).
1) One of the prerequisites of selective learning is to think of agents as individuals with stable characteristics (individuation). Infants at 10 months of age fail to individuate objects (Xu & Carey, 1995) unless provided by certain aids like animacy or function (Surian & Caldi, 2010; Futó et al, 2009). We propose that in the domain of agents the basis of individuation can be the goal of the agent.
2) Although much attention has been devoted to the social learning of tool-use actions (e.g. Hernik, Csibra, 2009), the affordance-function differentiation, and infants’ understanding is a relatively neglected field. We aim to test whether infants understand that, as opposed to functions, object affordances are culture independent and thus are generalizable within and across social groups.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The present research focuses on the emergence of an important organized knowledge base, on naive sociology in humans. It is a delicate problem of psychology: what kind of benefit naïve sociology could represent for humans? The central problem we investigate is whether naive sociology simply arises as a result of cumulative perceptual differentiation of input information, or it reflects a systematic semantic information selection. Our proposal is that the seemingly more complex function of naive sociology, namely the systematic information selection for organization and categorization of social partners has important epistemic advantages for humans, most prominently at the beginning of their life: the identification of reliable sources of information for the sake of fast cultural knowledge acquisition.
We planned experiments to be able to argue that:
1. Young children are sensitive to the cues - like tool use or language use - that reliably reflect the borders of shared knowledge and are able to build up common semantic categories of social groups with the help of integrating information induced by different ‘knowledge’ cues.
2. Young children use inferred social category information for epistemic purposes - they selectively learn only from partners sharing cultural knowledge.
3. Cultural knowledge cues are more important for young children than obvious perceptual differences in social category formation.
4. The cognitive prerequisites for social category formation are that i) infants are able to conceive ‘agents’ based on goal-choice; ii) infants understand that object affordances are culture independent and so are generalizable within and across social groups.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The series of studies we intend to run has the potential to shed light on the cognitive developmental background of social categorization and indirectly of the phenomena examined by social psychology like stereotyping or xenophobia. According to Sperber and Hirshfeld (2004) the human brain is pre-wired to form social categories. But, as opposed to the traditional views of social categorization that argue that categorization inevitably leads to out-group derogation (e.g. Sherif et al, 1954; Tajfel et al, 1971), recent theories suggest that it might serve a cognitive, epistemic function: the identification of potential sources of information (Kinzler et al, 2012). Why is this necessary? The “goodness” of information is in many (although not all) cases relative: some pieces of knowledge are valid only within the boundaries of shared knowledge – culture. Thus, to identify those whose knowledge is relevant to them infants have to be sensitive to various cues of group membership. And indeed, they are: infants have been shown to perceptually discriminate between sexes (Leinbach & Fagot, 1993), ages (Bahrick et al, 1998) or races (Kelly et al, 2005) at an early age. However, supporting the notion of Kinzler and colleagues (2012), not all of these categories carry meaning to them initially. At first, infants prefer in-group members only on those dimensions that are good predictors of shared, cultural knowledge, like language use (Kinzler et al, 2007). The much examined feature of race lies beyond the circle of such cues (Kinzler & Spelke, 2011). We aim to further test the notion that social categorization in early childhood is an epistemically motivated process, that is influenced by infants’ experiences of the diversity of the social environment.

Studies, using the methodology and target population of developmental psychology, testing this novel epistemic hypothesis of categorization give a new perspective to the social processes on the level of society. By emphasizing the role of learning and experience, they highlight the flexible nature of social categorization. Indeed, the potential results of the present project can initiate a novel angle on applied research to support early prevention of prejudice.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Humans are naturally social beings - that is a widely accepted psychological assumption. Being ‘social animal’ is also associated with the fact that there is a primary motivation in humans to belong to social groups. While this is a widely accepted consensus in the science of psychology, while there are a number of theories that try to grasp the essential function of this motivation. Common in these approaches is that they emphasize the drive to identify and affiliate with partners for emotional incentives. The importance of this impulse can also be highlighted by the fact that numerous phenomena on the level of the society are explained as originating in this motivation (like social dominance, prejudice, minority formation). Our objective for the present research is to grasp the emergence and roots of social category perception and its adaptive epistemic role. In line with some recent evidence, we suggest that it is a viable alternative theoretical angle that social categories are formed as a consequence of (i) an innate drive to learn cultural knowledge and (ii) the emergent sensitivity to partners who are perceived as reliable teachers of own cultural knowledge. In our view, young children form social categories for the benefit of being able to identify people who belong to the same group of shared cultural knowledge. We propose that - though the emotional, affiliative role of social category formation in identification is unquestionable- the roots of naïve sociology are emotionally neutral and serve the development of social cognition and enhance cultural transmission.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás fő eredményei hozzájárulnak a társas kategoriák kialakításának megismerési alapú megértéséhez. Eredményeink szerint gyerekek specifikus kulcsokat, úgymint a konvenciót és a nyelvet használják, hogy kialkítsák ki tartozik egy-egy szociális csoportba. Egészen pontosan, a gyerekek előszeretettel alakítanak ki társas kategóriákat az alapján, hogy kit látnak saját kulturális tudásuk szempontjából szakértőnek. Amikor ezt megértik és érzékelik, és kialakítják, ki az aki a saját csoporthoz tartozik és ki nem, akkor szelektíven figyelik és követik, tanulnak azoktól a partnerektől, akiket saját csoprthoz tartozónak, kulturális informátornak tekintenek. Eredményeink szerint ezt az episztemikus elvet nem csak gyerekek, hanem felnőttek is követik. Ezen túl, kutatásaink bizonyítékkal szolgálnak arra vonatkozóan, hogy felnőttek és gyerekek is képesek az interakciós partnerük perspectiváját gazdag értelemben monitorozni, és gyorsan megérteni. Ezek az eredmények megengedik azt a feltételezést, hogy a hozzáférés a másik figyelmének fókuszához teszi lehetővé a vélekedések egyidejű követését. Erről a képességről azt gondoljuk, hogy szükséges ahhoz az emberi sajátossághoz, hogy a tudást és tudáselérést dinamikusan kezeli - a másik ember éppen aktív vélekedéseinek monitorozása segít megérteni a hosszú távú kulturális tudásbeli különbségeket.
kutatási eredmények (angolul)
This research has contributed to the understanding of the epistemic function of social category formation by supporting the following conclusions. Children use specific cues, like convention and language to understand group cohesion. Crucially, children preferentially form social categories based on those behavioral cues that imply cultural knowledgeability. Once they figured out who is in-group and who is out-group, they attend, act and learn selectively from individuals who have been categorized as culturally knowledgeable. Yet, the basis of this mechanism seems to be available for the socialized adult mind as well. Additonally, we have provided evidence that both adults and children are able to access the content of an interactional partner’s rich perspective online and without instruction to do so. These findings suggest that having prior information about the partner’s attentional focus plays a role in this online effect, probably through narrowing down the circle of to-be-represented perspective content. This ability may contribute to humans’ capacity to detect the dynamic aspects of knowledge and pinpoint any possible representational differences between interaction partners who, on a larger scale (e.g. through cultural group membership) may still share a representational space.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109352
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Király, I., Buttelmann, D.: Editorial: Learning in Social Context: The Nature and Profit of Living in Groups for Development, Frontiers in Psychology, 8, 336, 2017
Oláh, K., Elekes, F., Turcsán, B., Kis, O., & Topál, J.: Social Pre-treatment Modulates Attention Allocation to Transient and Stable Object Properties, Frontiers in psychology, 7., 2016
Oláh K, Elekes F, Bródy G, Király I.: Social Category Formation Is Induced by Cues of Sharing Knowledge in Young Children., PLoS ONE 9(7): e101680. doi:10.1371/journal.pone.0101680, 2014
Bródy, G., Oláh, K., Király, I., Bíró, S.: Individuating abstract agents based on preference demonstration., XIX Biennal International Conference on Infant Studies, Berlin, Germany, 2014
Bródy, G., Oláh, K., Király, I., Bíró, S.: Individuation of agents based on preferences in 10-month-old infants., Poster at the VI. Dubrovnik Conference on Cognitive Science, 2014
Elekes, F., Oláh, K., Király, I.: Understanding the goal dependent nature of tool choices at 18 months of age., 4th Budapest Conference on Cognitive Development, Budapest, Hungary, 2014
Elekes, F., Oláh; K., Brody, G., Kiraly, I.: Adopting a Goal Centered Generalization Strategy in the Context of Tool Choices at 18 Months of age., International Conference on Infant Studies (July 3-5) Berlin, Germany, 2014
Elekes, F., Halász, E., Bródy, G., Kárpáti, J., Oláh, K., Király, I.: The role of joint action versus attention on depth of encoding., Dubrovnik Conference on Cognitive Science (May 22-24), Dubrovnik, Croatia., 2014
Elekes, F., Varga, M., Király, I.: Evidence of Spontaneous level-2 perspective taking in adults, VII. Dubrovnik Conference on Cognitive Science, 2015
Kiraly, I., Olah, K., Kovacs, A.M., Csibra, G.: Is belief re-computation based on retrieval available for three-year olds?, VII. Dubrovnik Conference on Cognitive science, 2015
Kim Z, Óturai G, Király I, Knopf M: he role of objects and effects in action imitation: Comparing the imitation of object-related actions vs. gestures in 18-month-old infants, Infant Behavior and Development 41. pp. 43-51, 2015
Oláh K., Kupán K., Csík A., Király I., Topál J.: Feature or location? Infants and adults adopt different strategies to search for a hidden toy in an ambiguous task, Infant behavior and Development 41. pp. 73-79., 2015
Kampis, D. Somogyi, E., Itakura, S., Kiraly, I.: Understanding mental states as belonging to specific agents in 10-month-old infants, SRCD Biennial Meeting Philadephia, 2015
Oláh K, Elekes F, Bródy G, Király I: Social Category Formation Is Induced by Cues of Sharing Knowledge in Young Children, PLOS ONE 9: (7) , 2014
Király, I. Takács, Sz., Kaldy, Zs., Blaser, E: Preschoolers have better memory for text than adults, Developmental Science, 2016
Elekes, F-. Bródy. G., Halász, E., Király, I.: Enhanced encoding of the co-actor’s target stimuli during a shared non-motor task., Quarterly Journal of Experimental Psychology, 2016
Elekes, F., Varga., M., Király I.: Evidence for spontaneous level-2 perspective taking in adults, Consciousness and Cognition 41 . 93–103, 2016
Oláh, K., Elekes, F., Pető, R., Peres, K., Király I.: 3-Year-Old Children Selectively Generalize Object Functions Following a Demonstration from a Linguistic In-group Member: Evidence from the Phenomenon of Scale Error., Frontiers in Psychology, 2016
Oláh, K.Király I.: Preschoolers learn slectively from culturally knowledgeable individuals, BCCCD Conference Budapest, 2017 jan. 5-7., 2017
Oláh, K.., Elekes., F., Király., I.: The Relative Importance of Race and Conventionality of Behavior in Young Children's Representations of Social Categories., Poster presented at ICIS 2016, New Orleans, LA, USA, 26-28 May, 2016, 2016
Oláh, K., Elekes, F., Király.I.: Selective Imitation of Culturally Knowledgeable Informants in 3-year-old Children, Poster presented at DUCOG 2016, Dubrovnik, Croatia, 28 April-1 May,, 2016
Lívia Priyanka Elek, Renáta Szücs, Ildikó Király & Katalin OIáh: The effect of language familiarization on children’s tendency to imitate a linguistic out-group model., Poster presented at BCCCD16, Budapest, Hungary, 5-7 January, 2016




vissza »