A helyi gazdaságfejlesztés megalapozása a képességszemlélet segítségével  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
109425
típus K
Vezető kutató Bajmócy Zoltán
magyar cím A helyi gazdaságfejlesztés megalapozása a képességszemlélet segítségével
Angol cím The Foundation of Local Economic Development on the Basis of the Capability Approach
magyar kulcsszavak Helyi gazdaságfejlesztés, Képességszemlélet, Információs bázis, Döntéshozatali eljárások
angol kulcsszavak Local economic development, Capability approach, Informational basis, Decision making procedures
megadott besorolás
Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Fejlesztési közgazdaságtan
zsűri Gazdaság
Kutatóhely Regionális Gazdaságfejlesztési Szakcsoport (Szegedi Tudományegyetem)
résztvevők Gébert Judit
Lengyel Imre
Málovics György
Pataki György
Vas Zsófia Boglárka
projekt kezdete 2013-09-01
projekt vége 2017-02-28
aktuális összeg (MFt) 18.987
FTE (kutatóév egyenérték) 6.65
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás legfőbb célja, hogy újfajta elméleti megalapozását adja a helyi gazdaságfejlesztésnek. A Nobel-díjas Amartya Sen munkássága nyomán körvonalazódó képességszemléletre támaszkodva vizsgáljuk meg, hogy miként lenne megadható a helyi gazdaságfejlesztés célja, milyen információk szükségesek a helyi fejlesztési döntések kialakításához és milyen döntéshozatali eljárások segítségével hozhatók meg a helyi fejlesztési döntések.

A helyi gazdaságfejlesztés alapvető céljának a helyben élők jólétét szokás tekinteni. Ennek gyakorlati közelítése során a téma szakirodalma implicit módon a közgazdaságtanban domináns utilitarista gyökerű jóléti előfeltevésekre épít. E keretben egyértelműen jólétnövekedést eredményeznek az olyan gyakran kitűzött célok, mit a versenyképesség, vagy a gazdasági teljesítmény növelése. Az utilitarizmust bíráló képességszemléletben viszont jóval komplexebb a gazdasági teljesítmény és a helyben élők jóléte (jól-léte) közötti kapcsolat, megítéléséhez több és részben más információkra van szükség.

Törekvésünk tehát, hogy újragondoljuk a helyi gazdaságfejlesztés célját a képességszemlélet alapján. Megvizsgáljuk, hogy milyen információkra van szükség a célok kitűzéséhez. E keretben annak vizsgálata sem kerülhető meg, hogy milyen döntéshozatali eljárások segítségével tűzhetők ki a helyi fejlesztési célok, hiszen a képességszemléletben kiemelten megjelennek olyan szempontok, mint a procedurális igazságosság és a személy, mint aktív cselekvő szerepe a társadalomban.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A helyi gazdaságfejlesztés célja végső soron a helyben élők jólétének javítása. Egy fejlesztési beavatkozás akkor tekinthető kívánatosnak, ha annak eredményeként a jóléti helyzet javul. Éppen ezért a helyi fejlesztés teljes elméleti építményét alapvetően határozza meg az, hogy milyen felfogást alakítunk ki a jólét fogalmával kapcsolatban.

A helyi gazdaságfejlesztés szakirodalma – implicit módon – a közgazdaságtanban domináns utilitarista jólétértelmezést veszi alapul. Feltevésünk, hogy a helyi fejlesztések célja más keretben is megfogalmazható, és az emberi jóléttel és fejlődéssel kapcsolatos legújabb szakirodalom beépíthető a helyi gazdaságfejlesztést megalapozó elméletekbe. Kutatásunk során a legnagyobb hatású kortárs jóléti irányzatra, a képességszemléletre építünk. Három, egymással szervesen összekapcsolódó kutatási kérdés megválaszolására törekszünk:
1. Hogyan adható meg a képességszemléletben a helyi gazdaságfejlesztés célja, és célszerű-e a helyi gazdaságfejlesztés fogalmának elkülönítése a helyi fejlesztés fogalmától?
2. Milyen információs bázisra célszerű építeni a helyi fejlesztési döntéseket a képességszemléletből kiindulva? A jelenleg szokásos információs bázis mennyiben kompatibilis ezzel?
3. Milyen döntéshozatali eljárások segítségével célszerű a helyi fejlesztési döntéseket meghozni a képességszemléletből kiindulva? A jelenleg szokásos döntéshozatali eljárások mennyiben kompatibilisek ezekkel?

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Kutatásunk új perspektívát nyithat meg a regionális tudományok szakirodalmában azzal, hogy összekapcsol két eddig egymásra nem reflektáló szakterületet: a helyi gazdaságfejlesztést, illetve a jóléti közgazdaságtan emberi jóléttel, emberi fejlődéssel kapcsolatos legújabb eredményeit.

A helyi gazdaságfejlesztés, a domináns jóléti közgazdaságtani paradigma keretein belül marad, és nem vizsgálja a – kívülről adott – fejlesztési célok (pl.: reáljövedelem növelése, versenyképesség, fokozása) megfelelőségét. Ezzel szemben a mi kutatásunk abból indul ki, hogy ez a cél vizsgálható, és a képességszemlélet – mint az emberi fejlődés egyik új koncepciója – alapján a fejlesztések célkitűzéseit újra kell gondolni. Mindez a helyi gazdaságfejlesztés újfajta elméleti megalapozását adhatja, és a fejlesztési döntések meghozatalához szükséges információk körének és a döntéshozatal módjának újragondolását is szükségessé teszi.

Kutatásunk legfontosabb tudományos közéleti következménye lehet, hogy két szakterület összekapcsolásával új típusú diskurzust nyithat meg a regionális tudomány és a közgazdaságtan hazai és nemzetközi szakirodalmában a helyi gazdaságfejlesztés céljairól, eszközeiről, döntéshozatali módszereiről és azok társadalmi hatásáról.

Alapkutatási projektként nem célunk közvetlen javaslatok megfogalmazása a helyi gazdaságfejlesztés gyakorlati szakemberei számára. Ugyanakkor a képességszemlélet beemelése a helyi gazdaságfejlesztésbe nyilvánvaló társadalmi hatásokkal járhat. A helyi gazdaságfejlesztés képessé válhat a sokszínű helyi tudás fejlesztési folyamatokba történő becsatornázására. Jóval érzékenyebb lehet olyan égető problémák figyelembe vételére, mint a jövedelemegyenlőtlenségek a kirekesztettség, vagy akár a környezeti problémák. E keretben szélesebb lehetőség adódik a térségek sokféleségét valóban figyelembe vevő helyi gazdaságfejlesztési stratégiák kialakítására.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A helyi gazdaságfejlesztés célja végső soron a helyben élők jólétének javítása. Egy fejlesztési beavatkozás A helyi gazdaságfejlesztés végső soron a helyi lakosság helyzetén kíván javítani. Így egyik legalapvetőbb kérdése, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a helyben élőknek „jobb lett”. Az erre adott válasz meghatározza a helyi gazdaságfejlesztés teljes elméleti építményét. Ugyanakkor a téma szakirodalma kevés figyelmet szentel e kérdés tisztázásának, hallgatólagosan elfogadja a közgazdaságtan hagyományos (haszonelvű) megközelítését.

Kutatásunk célja, hogy a haszonelvű megközelítés helyett a Nobel-díjas Amartya Sen nevéhez kötődő képességszemlélet talaján állva gondoljuk újra a helyi gazdaságfejlesztés elméleteit. Ugyanis a hagyományos megközelítés szerintünk túlzottan leegyszerűsítő, nem ölel fel elég információt ahhoz, hogy képes legyen a jelenkor problémáira választ adni (pl. szegénységre, egyenlőtlenségekre).

Célunk annak megadása, hogy ha a jólétet nem a jövedelem révén megvásárolható javakkal, hanem a képességekkel mérjük (azokkal a dolgokkal, amiket a javak segítségével ténylegesen elérhetünk, vagy megtehetünk), akkor milyen információkra van szüksége a helyi gazdaságfejlesztésnek. A képességszemléletben az eredményeken túl az oda vezető út is fontosságot kap, az is része a jólétnek. Így célunk annak megadása is, hogy milyen döntéshozatali eljárások tűnnek megfelelőnek a helyi gazdaságfejlesztésben.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

The main objective of our research is to provide a new theoretical foundation for local economic development. We examine how can the aim of local economic development be defined, what set of information is needed to frame the local development decisions and what kind of decision making processes are appropriate within the framework provided by the capability approach of the Nobel-laureate Amartya Sen.

The aim of local development is usually considered to be the increase in the welfare of local residents. During the practical reasoning, the literature of the issue implicitly relies on the dominant utilitarian presuppositions of economics. Within this framework, goals like competitiveness or increased economic performance clearly result in welfare gain. In the capability approach, which is criticising the utilitarianism, the correspondence between economic output and the welfare (well-being) of local residents is much more complex; more and partially different information is needed for its assessment.

Therefore, our intention is to revise the goals of local economic development on the basis of the capability approach. We examine, what kind of informational basis is needed to set local goals. Within this framework we must also analyse the adequacy of decision making procedures, since the capability approach puts heavy emphasis on such aspects as procedural justice or the role of individuals as agents in the society.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The ultimate objective of local economic development is to increase the welfare of the residents. Any developmental intervention is considered to be desirable if it results in a better welfare situation. As a consequence, the whole theoretical structure of local economic development is fundamentally dependent on how the notion of welfare is interpreted.

The literature of the local economic development – implicitly – builds on the dominant (utilitarian) welfare traditions of economics. We claim that the objective of local development can be interpreted within a different framework as well; the most up-to date theoretical achievements in connection with human development and welfare can be incorporated into the underlying theories of local economic development. We attempt to answer three, closely interconnected research questions, which are the following:
1. How can the objective of local economic development be defined within the capability approach and is it reasonable to differentiate between the concepts of “local development” and “local economic development”?
2. What sort of informational basis seems to be desirable for local economic development on the basis of the capability approach? Does it contrast with the usual informational basis?
3. What are the outlines of the desirable decision making processes of local economic development on the basis of the capability approach? Do they contrast with the usual decision making processes?

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Our research may open a new perspective in the literature of regional science by connecting two fields of expertise, which until now have hardly communicated: local economic development and the latest results of welfare economics about human welfare and human development.

Local economic development stays within the dominant welfare paradigm of economics and does not examine the adequacy of – externally given – development goals (e.g. competitiveness, increase in real income). In contrast, our research assumes that these goals can be re-examined and on the basis of the capability approach (a new concept of human development) these objectives should be revised. This results a novel theoretical foundation of local economic development and it necessitates the rethinking of set of information required for economic development and way how developmental decisions are formed.

The most important scientific effect or our research is expected to be the following: by connecting two fields of expertise, our research may open a new type of discourse within the Hungarian and international literature of regional science and economics about the objectives, the means, the decision making procedures of local economic development and about their possible social effects.

As this is a basic research project, we do not intend to develop explicit proposals for practical experts of local economic development. However, the application of the capability approach to local economic development may have clear social effects. Local economic development may become capable of incorporating the heterogeneous local (lay and expert) knowledge into the developmental processes. It may become more sensitive to problems such as income inequalities, social exclusion or even environmental problems. This framework provides broader possibilities for creating local development strategies really take the diversity and uniqueness of regions into consideration.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The ultimate objective of local economic development is to make people “better off”. Hence one of its major questions is that when can we state that the situation of residents has improved. The answer given to this question determines the whole theoretical structure of local economic development. At the same time, the literature of local economic development hardly puts attention on the clarification of this issue; it implicitly accepts the conventional (utilitarian) approach of economics.

The objective of our research is to rethink the theories of local economic development on the basis of the so called capability approach of the Nobel-laureate Amartya Sen in contrast with the utilitarian tradition. In our opinion the conventional approach is too simplistic and unable to embrace a sufficient set of information in order to meet today’s challenges (e.g. poverty, inequalities).

We aim to define the set of information required for local economic development providing that welfare is not measured by the goods we can consume by our income (as in the utilitarian approach), but by the “capabilities” (the valuable “doings” and “beings” we can actually achieve by our goods). Within the capability approach, beside the results the way of getting there is also important, that is part of our welfare too. Hence our aim is to explore the adequate decision making processes of local economic development as well.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatási projekt során felállítottuk a helyi gazdaságfejlesztés képességszemléleten alapuló értelmezését. A jóllétet középpontba helyező gondolkodásból kiindulva rámutattunk, hogy a szokásos fejlesztési megközelítések többnyire csak a jóllét eszközeire koncentrálnak, így túlságosan kevés információ alapján vonnak le következtetéseket. Ezzel szemben a képességszemléleten alapuló helyi gazdaságfejlesztés információs bázisa bővebb. Az egyaránt fókuszál a jóllét összetevőire (értékes tevékenységek/állapotok), a jóllét eszközeire, az eszközök használatát korlátozó tényezőkre (átváltási tényezők), illetve arra a szabadságra, hogy a közösség tagjai a fejlődési folyamat aktív alakítói lehessenek. A képességszemlélet alapján értékeltük a hazai megyei jogú városok helyi fejlesztési folyamatait, a városfejlesztési dokumentumok és 49 érintetti mélyinterjú kvalitatív elemzése segítségével. Eredményeink igazolták, hogy a helyi fejlesztések információs bázisa a gyakorlatban is túlságosan szűk, és az érintettek számára nem adott a fejlődési folyamat aktív alakításának szabadsága. Mindezek alapján a hazai helyi fejlesztési folyamatok közösségi jóllétre gyakorolt hatása kétséges. Javaslatokat fogalmaztunk meg a helyi fejlesztések jólléti hatásainak növelése érdekében. Emellett – a vonatkozó elméletalkotáshoz visszacsatolva – rámutattunk, hogy a helyi fejlesztésekkel kapcsolatos általános vélekedések egy része felülvizsgálatra szorulhat empirikus eredményeink alapján.
kutatási eredmények (angolul)
As a result of the research project we have developed the outlines of a capability approach-based local economic development. On the basis of this well-being focused approach, we draw attention to the fact that conventional development approaches tend to focus solely on the means of well-being, therefore they are based on a too narrow informational basis. The capability approach-based local economic development has a wider informational basis: it focuses on the elements of well-being (valuable doings and beings), the means of well-being, the factors that may hinder the use of means (conversion factors) and also on the freedom of the members of the community to act as agents. On the basis of the capability approach we have analysed the local development processes of 23 Hungarian large cities. We carried out qualitative analysis of the local development plans and 49 stakeholder interviews. Our results have proven that the informational basis of local development is too narrow in practice, and that stakeholders do not have the real freedom to shape the development process. Thus, the effects of local development on community well-being is questionable. Based on our results, we have developed recommendations in order to boost the well-being effects of local development initiatives. On the top of this, we shed light on the fact that some basic considerations of local development thinking might need revision.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109425
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Bajmócy Zoltán – Gébert Judit – Málovics György (szerk.): Helyi gazdaságfejlesztés a képességszemlélet alapján., JATEPress, Szeged. (ISBN: 978-963-315-325-3), 2017
Bajmócy Zoltán, Gébert Judit, Elekes Zoltán, Páli-Dombi Judit: Beszélünk a részvételről… Megyei jogú városok fejlesztési dokumentumainak elemzése az érintettek részvételének aspektusából., Tér és Társadalom, 30, 2, pp. 45-61., 2016
Gébert Judit, Bajmócy Zoltán, Málovics György, Pataki György: Eszközöktől a jóllétig: a helyi gazdaságfejlesztés körvonalai a képességszemléletben., Tér és Társadalom, 30, 2, pp. 23-44., 2016
Gébert Judit, Bajmócy Zoltán, Málovics György, Juhász Judit, Méreiné Berki Boglárka: Képességek, vagy eszközök? Interjúelemzés., SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2016/1. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged., 2016
Méreiné Berki Boglárka, Málovics Gyögy, Juhász Judit: A hazai antiszegregációs tervek értékelése Amartya Sen képességszemlélete alapján., SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2016/2. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged., 2016
Bajmócy Zoltán; Gébert Judit: Arguments for deliberative participation in local economic development, Acta Oeconomica, 64, 3, pp. 313-334., 2014
Bajmócy Zoltán, Gébert Judit, Málovics György, Juhász Judit, Méreiné Berki Boglárka: A helyi gazdaságfejlesztés folyamat aspektusa. Hazai megyei jogú városok interjús elemzése., SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2016/3. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged., 2016
Málovics György, Mihók Barbara, Pataki György, Szentistványi István, Roboz Ágnes, Balázs Bálint, Nyakas Szabolcs: Részvételi akciókutatással a társadalmi kirekesztés ellen: egy szegedi példa tanulságai, Tér es Társadalom, 28, 3, pp. 66-83., 2014
Gébert Judit, Bajmócy Zoltán: The informational basis of local economic development according to the capability approach, SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2014/1. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 2014
Bajmócy Zoltán, Gébert Judit, Málovics György, Pataki György: Eszközöktől a jól-létig. A helyi gazdaságfejlesztés körvonalai a képességszemléletben, SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2014/2. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 2014
Gébert Judit: Helyi gazdaságfejlesztési projektek metaelemzése a képességszemlélet alapján, SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2014/3. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 2014
Bajmócy Zoltán; Gébert Judit: Arguments for deliberative participation in local economic development, Acta Oeconomica, 64, 3, pp. 313-334., 2014
Gébert Judit, Bajmócy Zoltán: The informational basis of local economic development according to the capability approach, SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2014/1. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 2014
Bajmócy Zoltán, Gébert Judit, Málovics György, Pataki György: Eszközöktől a jól-létig. A helyi gazdaságfejlesztés körvonalai a képességszemléletben, SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2014/2. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 2014
Gébert Judit: Helyi gazdaságfejlesztési projektek metaelemzése a képességszemlélet alapján, SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2014/3. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 2014
Juhász Judit, Bajmócy Zoltán, Gébert Judit, Málovics György: Szegénység, képességek, lehetőségek. Szegénységkezelési szempontok Amartya Sen elméletének tükrében, Közgazdasági Szemle, 62, 5, pp. 544-564., 2015
Málovics György, Pataki György, Juhász Judit, Gébert Judit, Bajmócy Zoltán: A helyi gazdaságfejlesztési döntések előkészítésére szolgáló részvételi technikák elemzése, SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2015/1., 2015
Málovics György, Juhász Judit, Méreiné Berki Boglárka: Részvételi technikák és a marginalizált társadalmi csoportok részvétele a helyi fejlesztési döntésekben, SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2015/2., 2015
Gébert Judit, Elekes Zoltán, Bajmócy Zoltán, Dombi Judit: Képességek vagy eszközök? Városfejlesztési dokumentumok elemzése., SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2015/3, 2015
Bajmócy Zoltán, Gébert Judit, Málovics György, Elekes Zoltán, Dombi Judit: Beszélünk a részvételről… Megyei jogú városok fejlesztési dokumentumainak elemzése az érintetti részvétel aspektusából, SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2015/4., 2015
Gébert Judit: Helyi gazdaságfejlesztés a képességszemlélet alapján, PhD értekezés. SZTE GTK Közgazdaságtani Doktori Iskola, 2015
Gébert Judit, Bajmócy Zoltán: The informational basis of local economic development according to the capability approach, SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2014/1. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 2014
Bajmócy Zoltán, Gébert Judit, Málovics György, Pataki György: Eszközöktől a jól-létig. A helyi gazdaságfejlesztés körvonalai a képességszemléletben, SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2014/2. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 2014
Gébert Judit: Helyi gazdaságfejlesztési projektek metaelemzése a képességszemlélet alapján, SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2014/3. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 2014
Málovics György, Pataki György, Juhász Judit, Gébert Judit, Bajmócy Zoltán: A helyi gazdaságfejlesztési döntések előkészítésére szolgáló részvételi technikák elemzése, SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2015/1., 2015
Málovics György, Juhász Judit, Méreiné Berki Boglárka: Részvételi technikák és a marginalizált társadalmi csoportok részvétele a helyi fejlesztési döntésekben, SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2015/2., 2015
Gébert Judit, Elekes Zoltán, Bajmócy Zoltán, Dombi Judit: Képességek vagy eszközök? Városfejlesztési dokumentumok elemzése., SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2015/3, 2015
Bajmócy Zoltán, Gébert Judit, Málovics György, Elekes Zoltán, Dombi Judit: Beszélünk a részvételről… Megyei jogú városok fejlesztési dokumentumainak elemzése az érintetti részvétel aspektusából, SZTE GTK Műhelytanulmányok, MT-GTKKK-2015/4., 2015
Gébert Judit: Helyi gazdaságfejlesztés a képességszemlélet alapján, PhD értekezés. SZTE GTK Közgazdaságtani Doktori Iskola, 2015





 

Projekt eseményei

 
2013-09-17 09:33:01
Résztvevők változása




vissza »