A görögkatolikus egyház élete a 18. században a Barkóczy instrukció fényében  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
109559
típus PD
Vezető kutató Jaczkó Sándor
magyar cím A görögkatolikus egyház élete a 18. században a Barkóczy instrukció fényében
Angol cím The life of the Greek Catholic Church in the 18th in the light of Barkoczy's instruction
magyar kulcsszavak egyház, szentségek, rítus, fegyelem
angol kulcsszavak church, sacraments, rite, discipline
megadott besorolás
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Egyháztörténet
zsűri Történelem
Kutatóhely Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola
projekt kezdete 2013-09-01
projekt vége 2016-09-30
aktuális összeg (MFt) 17.884
FTE (kutatóév egyenérték) 2.53
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Barkóczy Ferenc egri püspök (1745-1761) későbbi esztergomi érsek által 1749-ben összeállított, de hivatalosan ki nem adott rendelkezését az Esztergomi Prímási Levéltár őrizte meg gondosan, amit Véghseő Tamás az OTKA 85590. számú kutatási programjának köszönhetően jelentetett meg 2012-ben.
A kutatás célkitűzése, hogy a szövegkiadás ismeretében a Barkóczy instrukció részletes forrásfeldolgozását elvégezze. A vizsgálat a dokumentum bibliai és kánonjogi forrásainak széles körű feltárására törekszik, kísérletet tesz a keletkezési körülmények bemutatására, valamint az összeállítók teológiai műveltségének meghatározására, az általuk használt könyvek azonosítására. A Barkóczy instrukció ugyanis gyakran utal a görög egyház teológiai örökségére, valamint ősi, de jelenleg nem ismert görögkatolikus szerkönyvekre is.
A program arra vállalkozik, hogy az instrukció liturgikus és egyházfegyelmi elemzésén keresztül ismertesse a latin és a bizánci rítus kisebb-nagyobb feszültségektől sem mentes kapcsolatának alakulását a 18. században. A vizsgálat kiterjed a munkácsi püspök vezetése alatt álló, de Propaganda Kongregáció rendelete alapján a főpásztorukkal együtt az egri püspök alá tartozó görögkatolikus közösségek autonómiára való törekvésének tárgyalására. A meglehetősen sajátságos egyházjogi struktúra hatása a két rítus kapcsolatában a munkácsi egyházmegye 1771-es felállításával változott meg.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás alapkérdése a következő kérdésben foglalható össze: Milyen volt a görögkatolikus egyház vallási és kulturális állapota a Barkóczy instrukció alapján az egri egyházmegye területén a 18. században?
A vizsgálat további jogos kérdésfeltevést implikál: Hogyan szabályozta Barkóczy a görögkatolikus hívek és papok életvitelét és szokásait? A jegyzőkönyvek alapján elmondható, hogy a püspök változatos fegyelmi vétségekkel szembesült látogatása során, amit a későbbiekben megpróbált orvosolni. Ezért a program ara próbál választ keresni, milyen módon próbálta meg ötvözni Barkóczy a tridenti szabályozást a keleti egyház dogmatikai tanításával, valamint szentségtani gyakorlatával. A kutatás területe mégsem szűkül az instrukció puszta ismertetésére, hanem annak szellemi hatását is górcső alá veszi.
Feltétlenül érdemes foglalkozni a püspök egyházpolitikai koncepciójával és a görögkatolikus hívek ehhez kapcsolódó reakciójával. A görögkatolikus népesség a bevándorlásoknak köszönhetően ugrásszerűen megnövekedett a 18. században. Barkóczy a megváltozott demográfiai körülmények miatt egyre inkább arra törekedett, hogy bizánci rítusú hívek fölött egyre erősebb egyházkormányzati felügyeletet építsen ki. Ők ezzel szemben az autonómia elérésének gyakorlati lehetőségét keresték. A kutatás a két eltérő teológiai örökségből fakadó, mégis hiteles és egymást bizonyos tekintetben kiegészítő koncepció tanulságos egyházpolitikai játszmájának egyik döntő periódusát öleli át.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Az eddigi kutatások alátámasztják, hogy a katolikus egyház figyelme a tridenti reformprogram megvalósítás után fokozatosan fordult a keleti szertartású keresztények felé fordult a történelmi Magyarországon.
A kutatás jelentősége abban áll, hogy a Barkóczy instrukció forráselemzésén keresztül pontosan meghatározza a katolikus egyház hivatalos dogmatikai, egyházfegyelmi dogmatikai és liturgikus elvárásait a bizánci rítussal kapcsolatban a 18. század derekán. Ugyanakkor részletesen bemutatja és megmagyarázza a keleti szokásokat, ami a latin rítus praxisában bármilyen oknál fogva ismeretlenek, tarthatatlanok vagy elfogadhatatlanok voltak. Tételesen is megvizsgáljuk a római katolikus egyházfelfogás egyik modelljének alkalmazását a görögkatolikus egyház kialakulásának kezdeti szakaszában. Ennek köszönhetően új perspektíva nyílhat a rítusok közötti kapcsolatok, inter-rituális kérdések történelmi feldolgozásában is.
A kutatás messzemenő társadalmi hasznosíthatósággal bír, mivel a sok szempontból hasonló, de legalább annyira különböző két társadalmi összetételű vallási csoport liturgikus és egyházfegyelmi életének összehasonlításával gazdagítja a meglévő tudományos ismereteket. A vallásközi párbeszédet a görögkatolikus és római katolikus egyház között jelentősen megkönnyíti a teológiai hittételek közös gyökere, a gyakorlati életben azonban jelentős eltérések is megfigyelhetőek. A görögkatolikus hívekkel sűrűn lakott északkelet-magyarországi területeken a papság reformja ugyanis meglehetősen nagy késéssel a 18. század közepétől kezdődött el. A kutatás alapvető megállapításokat tesz a rítus és az egyházszervezet közötti összefüggésekkel kapcsolatban, mivel az egri egyházmegye joghatósági területén élő görögkatolikus híveket kezdetben az egri püspökségnek rendelték alá, ami a bizánci és latin rítus között nem egyszer feszültséget okozott egészen a munkácsi püspökség 1771-es felállításáig.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Barkóczy Ferenc egri püspök egyházlátogatási körútja során az egyházmegye joghatóság területén lévő görögkatolikus parókiákat is felkereste 1746-49 között. A látogatásáról készült jegyzőkönyv alapján a görögkatolikus egyház gyakorlati lelkipásztorkodását valamint a papság és a hívek teológiai tudását is megvizsgálta. Ez alapján intézkedést hozott a tapasztalt visszaélések visszaszorítására 1749-ben, amit egyházpolitikai nyomásra nem adott ki. A Barkóczy instrukciót két és fél évszázaddal később az OTKA 85590. számú kutatási programja jelentette meg 2012-ben.
Az egyes egri püspökök eltérő koncepció alapján próbálták a bizánci rítusú hívek teljes integrációját elérni a katolikus egyházba a 18. század során. A kutatás célkitűzése ezért arra irányul, hogy meggyőző választ kapjon arra, hogy Barkóczy Ferenc egri püspök milyen módon akarta megreformálni a szociológiailag hátrányos helyzetben lévő, teológiában kevésbé jártas görögkatolikus közösség életét az egyházmegyéje joghatósági területén. Ugyanakkor a program azt is vizsgálja, hogy az egyes püspöki rendelkezések hogyan hatottak az egyre inkább autonómiára törekvő görögkatolikusok identitására.
A kutatásnak köszönhetően betekintés nyerhetünk a Kárpát-medence egymás mellett élő népcsoportjainak és vallási közösségeinek a 18. században kialakult vallási, társadalmi és kulturális kapcsolataiban kialakult nézetkülönbségek megoldási kísérletébe.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

An edict compiled but officially never issued by the Bishop of Eger, Ferenc Barkóczy (1745-1761), later to become Archbishop of Esztergom has been carefully preserved in the Primate's Archive of Esztergom and was published by Tamás Véghseő, with the support of Research Programme No. 85590 of the OTKA, in 2012. The major objective of the research project is to carry out an extensive source analysis of Barkóczy's Instruction in the light of the text publication. The investigation is intended to explore the diverse biblical and canon-law-related sources of the document. It will attempt to provide a description of the circumstances of its creation, to determine the theological background of the compilers, as well as to name the books they drew on. As a matter of fact, Barkóczy’s Instruction makes frequent allusions to the theological heritage of the Byzantine Church, as well as to ancient but hitherto unknown Greek Catholic liturgical books. Through the liturgical and ecclesiastical-discipline-related analysis of the Instruction, the project is also meant to reveal the development of relations between the Latin and Byzantine Rites marked by manifestations of tension of varying degrees in the 18th century. The proposed undertaking will include a discussion of the autonomy struggle of the Gr. Cath. communities under the authority of the Bishop of Mukachevo but, based on the Edict of the Congregation of Propaganda, together with their spiritual head, assigned to the jurisdiction of the Bishop of Eger. The effect of this idiosyncratic legal structure on relations between the two rites was considerably modified by the establishment of the Eparchy of Mukachevo in 1771.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The main research question of the project may be best captured in the following terms: What kind of religious and cultural circumstances obtained in the Greek Catholic Church in the territory of the Diocese of Eger in the 18th century according to Barkóczy's Instruction? The investigation also calls for a number of other well-justified questions: In what manner did Barkóczy regulate the conduct and customs of Greek Catholic priests and of the faithful? It may be inferred from the records that, during his visit, the bishop was confronted with various forms of disciplinary offence, which he endeavoured to remedy subsequently. Thus, the project will seek to find out in what ways Barkóczy strove to combine Tridentine regulations with the dogmatic teaching of the Eastern Church and its sacramentological practice. Nevertheless, the research focus will not be confined to a simple description of the Instruction, but its repercussions in terms of spirituality will also be scrutinised. It is imperative to address the bishop’s approach to ecclesiastical policy and the responses of the Greek Catholic faithful to it. The Greek Catholic population rapidly grew as a result of immigration in the 18th century. On account of the altered demographic circumstances, Barkóczy ensured to tighten his jurisdictional control over the Byzantine-rite faithful. Conversely, they were searching for the pragmatic means of attaining autonomy. The research project is envisaged to encompass a decisive period from an instructive game of church politics driven by two approaches stemming from different theological legacies, yet representing a sense of authenticity and, in a way, mutual complementation.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Previous research has established that, after the implementation of the Tridentine Reform Programme, the attention of the Catholic Church gradually turned to Eastern-Rite Christians living in historical Hungary.
The relevance of the research project consists in accurately defining the official dogmatic, church disciplinary and liturgical expectations of the Catholic Church in relation to the Byzantine Rite in the middle of the 18th century, as revealed by the source analysis of Barkóczy's Instruction. At the same time, the project is also designed to thoroughly describe and explain Eastern traditions that were unknown, untenable or unacceptable in the practice of Latin Church for any reason. The discussion will include a detailed examination of the application of one of the models of the Roman Catholic Church regarding the understanding of the church in the initial phase of the birth of the Greek Catholic Church. The findings might yield new insights into the historical resolution of inter-ritual relations and issues.
The benefits generated by the research represent a sense of far-reaching social utility in terms of enriching existing academic knowledge through the comparison of the liturgical and church disciplinary practices of two religious groups of a composition similar in many ways yet substantially different. Although inter-religious dialogue between the Greek Catholic Church and the Roman Catholic Church is significantly facilitated by the common roots of theological doctrines, everyday practice displays substantial differences, too. In areas in North-East Hungary, heavily populated by Greek Catholics, the reform of the priesthood commenced with considerable delay in the middle of the 18th century. The research project supplies basic conclusions concerning the connections between rite and ecclesiastical organisation as the Greek Catholic faithful living in the jurisdictional area of the Diocese of Eger were initially subjected to the authority of the Episcopate of Eger, repeatedly causing tension between the Byzantine and Latin Rite up until the establishment of the Episcopate of Mukachevo in 1771.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

During his church visits between 1746 and 1749, Ferenc Barkóczy, Bishop of Eger, called at the Greek Catholic parishes under the jurisdiction of the Diocese. It may be reconstructed from the records made on his visits that he examined the pastoral activities of the Greek Catholic Church in practical terms, as well as the theological knowledge of the priests and of the faithful. Accordingly, in 1749 he undertook measures in an effort to suppress the abusive practices he had previously experienced. In the end, the orders were not officially issued due to political pressure from within the church. Barkóczy’s Instruction was published two and a half centuries later in Programme No. 85590 of the Hungarian Scientific Research Fund (OTKA) in 2012.
Each bishop of Eger took a different approach to accomplishing the full integration of the Byzantine-rite faithful into the Catholic Church throughout the 18th century. Therefore, the research project is aimed at acquiring well-justified information regarding the ways Ferenc Barkóczy, Bishop of Eger, wished to reform the life of a socially disadvantaged and theologically lesser knowledgeable Greek Catholic community in the jurisdictional area of his diocese. At the same time, the project is also intended to explore how particular episcopal statutes affected the identity of Greek Catholics increasingly striving for autonomy.
It is expected that the research project will provide insights into the attempts made by ethnic groups and religious communities living side by side in the Carpathian Basin in an effort to reconcile the differences of opinion in terms of religious, social and cultural relations arising in the 18th century.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A PD 109559 számú „A görögkatolikus egyház élete a 18. században a Barkóczy instrukció fényében” című OTKA projekt során a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye iratai közül közel 500 levél és dokumentum tanulmányozása és szelektálása történt meg. A Propaganda Kongregáció állásfoglalása szerint a bizánci rítusú hívek saját püspökség hiányában az egri püspökök alá tartoznak, akik eltérő koncepció alapján próbálták ezeket a közösségeket katolikus egyházba integrálni a 18. század során. A kutatás az instrukció liturgikus és egyházfegyelmi elemzésén keresztül meggyőzően kimutatta, hogy Barkóczy Ferenc egri püspök a bizánci rítus hagyományainak elismerése mellett egyre erősebb egyházkormányzati felügyeletet épített ki a szociológiailag hátrányos helyzetben lévő, teológiában kevésbé jártas görögkatolikus közösségek felett. A latin és a bizánci rítus feszültségektől sem mentes kapcsolata a munkácsi egyházmegye 1771-es felállításával változott meg. A projekt betekintés adott a Kárpát-medence egymás mellett élő népcsoportjainak és vallási közösségeinek a 18. században kialakult vallási, társadalmi és kulturális kapcsolataiban kialakult nézetkülönbségek megoldási kísérletébe. A forrásfeldolgozás végső stádiumában Sölch Miklós főlevéltáros lektorálta a Barkóczy instrukció keletkezését magyarázó latin szövegeket, amelyeket a kutatást összegző kötet mellékletében közöltünk. A könyv másik kuriózuma az Olsavszky-féle statútum ószláv szövegrésze, melyet Veljanovszki Dávid gondozott.
kutatási eredmények (angolul)
Nearly 500 letters and documents of the Greek Catholic Eparchy Mukachevo were studied and selected in accordance of „The Greek Catholic Church in the 18th century life in the light of Barkóczy instruction" OTKA project 109559. The Byzantine rite faithfuls in lack of spiritual head were assigned to the jurisdiction of the Bishops of Eger based on the Edict of the Congregation of Propaganda, and were integrated to the Catholic Church in many different ideology. The effect of this idiosyncratic legal structure on relations between the two rites was considerably modified by the establishment of the Eparchy Mukachevo in 1771. Research has shown through the instruction’a liturgical and church disciplinary analysis that Bishop Francis Barkóczy built a very strong vigilance over the sociologically disadvantaged Greek Catholic communities while acknowledged the Byzantine Rite church tradition. The research project provided insights into the attempts made by ethnic groups and religious communities living side by side in the Carpathian Basin in an effort to reconcile the differences of opinion in terms of religious, social and cultural relations arising in the 18th century. The Latin explanatory texts for generation the Barkóczy’s instructions were proofreaded by archivist Miklós Sölch, which were published in the research annex of the book. Olsavszky's Old Church Slavonic text of the Statute, which were kept by Veljanovszki David provides an another curriosity of the poject.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109559
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Jaczkó Sándor: A görögkatolikus egyház élete a 18. században a Barkóczy instrukció fényében, Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, 2016
Jaczkó Sándor: Coexistence and Autonomy in Eastern Europe. Ferenc Barkóczy, Bishop of Eger, and the Identity of the Byzantine Rite in Historical Hungary, OSTKIRCHLICHE STUDIEN 64: 289-306, 2015
Jaczkó Sándor: "Religion and Ethnicity in Máramaros County in the 18th Century", SCOALA ARDELEANA ANUAR 8: 265-280, 2015
Jaczkó Sándor: "Non suo sed parochorum Latinorum nomine..." Barkóczy Ferenc egri püspök és a bizánci rítus autonómiája, ATHANASIANA : (40) 32-48, 2015
Jaczkó Sándor: Vallás és etnikum Máramarosban a 18. században, ATHANASIANA : (40) 143-53, 2015
Jaczkó Sándor: Az egri egyházmegye plébániarendszerének helyzete a plébánosok katalógusa alapján Barkóczy Ferenc (1745-1761) püspöki kinevezése idejében, megjelentetés alatt, 2014
Jaczkó Sándor: Az 1954-es énekeskönyvünk megjelenésének körülményei, Liturgikus örökségünk XIII. Nyíregyháza, 2014
Jaczkó Sándor: A latin és a bizánci rítus kapcsolatrendszere Olsavszky Manuel (1743-1767) idejében, megjelenés alatt, 2016




vissza »