A fenomenológia és az analitikus filozófia lehetséges kapcsolódási pontjai az elmefilozófia területén  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »
 

Projekt adatai

  
azonosító
109638
típus K
Vezető kutató Tőzsér János
magyar cím A fenomenológia és az analitikus filozófia lehetséges kapcsolódási pontjai az elmefilozófia területén
Angol cím Possible connections between analytic philosophy and phenomenology within the philosophy of mind
magyar kulcsszavak intencionalitás, fenomenológia, fizikalizmus, tudatosság, észlelés
angol kulcsszavak intentionality, phenomenology, physicalism, consciousness, perception
megadott besorolás
Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)100 %
Ortelius tudományág: Metafizika
zsűri Kultúra
Kutatóhely Filozófiai Intézet (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
résztvevők Bács Gábor
Bárány Tibor
Bernáth László
Forrai Gábor
Márton Miklós
Molnár Gábor
Sutyák Tibor
Ullmann Tamás
Zvolenszky Zsófia
projekt kezdete 2013-09-01
projekt vége 2018-08-31
aktuális összeg (MFt) 7.016
FTE (kutatóév egyenérték) 12.01
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
Tervezett kutatásunk fő célkitűzése azoknak a filozófiai problémáknak a pontos feltérképezése és részletes elemzése, melyek kapcsán a fenomenológia és az analitikus filozófia termékeny párbeszédet képes folytatni.
Elsősorban az elme jelenségei jönnek szóba. Fő kérdésünk (és ez nemcsak két filozófiai tradíció, hanem két megközelítésmód kapcsolódási pontjait is illeti): hogyan lehetséges a mentális életünk egyes szám első személyű megközelítését összhangba hozni annak egyes szám harmadik személyű megközelítésével?
Több közös filozófiai probléma is felmerül ezzel kapcsolatban. Íme ezek közül (jelzésszerűen) azok, amelyekkel intenzíven foglalkozni kívánunk.
(1) Mindkét hagyomány számára alapvető jelentőséggel bír a mentális állapotok/események irányultságának (intencionalitásának) és valamilyenségének (fenomenális tudatosságának) kutatása, valamint e két tulajdonság vagy aspektus egymáshoz való viszonyának vizsgálata.
(2) Mindkét hagyomány kitüntetett figyelmet fordít az észlelés természetének a vizsgálatára. Arra a kérdésre: milyen viszony áll fenn a szubjektum érzéki tapasztalata és ama transzcendens (tapasztalatfüggetlen) tárgy között, amelynek a szubjektum aktuálisan a tudatában van.
(3) Mindkét hagyomány szakít a karteziánus szubsztanciadualizmussal. Ami a fenomenológiai irányzatot illeti: már maga Husserl bírálja a karteziánus szemléletet, de ez az elutasítás különösen éles a fenomenológia későbbi fejleményeinek (pl. az átélt test koncepció) tükrében. Ami az analitikus hagyományt illeti: a kortárs analitikus filozófiában a legtöbb filozófus a fizikalizmus valamilyen formáját képviseli, és azon az állásponton van, hogy az elme jelenségei fizikaiak.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Kutatásunk fókuszában a következő kérdés áll: milyen kapcsolódási pontok adódhatnak az elme fenomenológiai és metafizikai vizsgálata között? Mi relevánsat mondhat az elme természetéről a fenomenológia (az elme jelenségeinek egyes szám, első személyű perspektívából történő analízise) az analitikus filozófia (közelebbről az elme metafizikája) számára?
Kérdéseink és hipotéziseink röviden a következők:
(1) Milyen viszony áll fenn a mentális állapotok/események intencionális és fenomenális tulajdonságai között? Hipotézisünk: a két tulajdonság (vagy aspektus) között lényegi viszony áll fenn. Következésképpen: valamennyi mentális állapot/esemény (beleértve a testi érzeteket és hangulatokat is) rendelkezik intencionalitással, és valamennyi mentális állapot/esemény (beleértve a gondolati aktusokat is) rendelkezik fenomenális tudatossággal.
(2) Milyen viszony áll fenn T tapasztalatfüggetlen tárgy érzéki tapasztalata és T között? Az érzéki tapasztalatok fenomenológiájára alapozva, mely szerint érzéki tapasztalataink során mindig valamilyen tapasztalatfüggetlen tárgy prezentálódik számunkra, hipotézisünk szerint T konstitutív eleme az aktuális érzéki tapasztalatnak.
(3) Magyarázhatóak-e az elme jelenségei egy tisztán fizikalista ontológián belül? Hipotézisünk: nem magyarázhatók. Eltérve az antifizikalisták többségétől, akik a mentális állapotok esse est percipi jellegére hivatkozva hoznak fel érveket a fizikalizmussal szemben, azt szeretnénk megmutatni, hogy az elme fizikalista elméletei nem képesek magyarázni azt a (fenomenológiai gyökerű) meggyőződésünket, hogy a mentális állapotaink privátak, azaz: egy meghatározott tapasztalatot kizárólag egyetlen szubjektum élhet át.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A kortárs analitikus filozófiában az elme uralkodó elméleteinek nagy része nem foglalkozik az elmével kapcsolatos fenomenológiai tényekkel. Az utóbbi 50-60 év főbb elméletei, kezdve a logikai behaviorizmussal, a mentális okozás különböző elméleteivel, a funkcionalizmussal, a mentális állapotok létezését/realitását tagadó/vitató eliminativizmussal és fikcionalizmussal, nem is beszélve az olyan elméletekről, mint a komputacionalizmus és konnekcionizmus, úgy alakít ki álláspontot az elme természetéről, hogy nem veszi figyelembe az elme fenomenológiáját.
Tervezett kutatásainkkal ahhoz az újabban meggyökeresedő állásponthoz kívánunk csatlakozni, amely nélkülözhetetlennek tekinti a mentális állapotok/események fenomenológiai (egyes szám első személyű perspektívából végzett) analízisét. Enélkül ugyanis – e nézet szerint – nem lehetséges megfelelő álláspontot kialakítanunk az elme természetéről. Módszertani mottónk tehát a következő lehetne: “Csak olyat mondj az elme metafizikai természetéről, ami fenomenológiailag is plauzibilis!”
Kutatásainktól a következőket reméljük. Csak a legfontosabbak. (1) Segít megérteni a fenomenológiai módszer természetét. (2) Világosabb képet nyerünk az elme jelenségeinek megkülönböztető jegyéről. (3) Segít megérteni az elme mint szubjektív perspektíva természetét. (4) Olyan észleléselmélet alapjait rakja le, amely fenomenológiailag plauzibilis: összhangban van az érzéki tapasztalat fenomenológiai jellegzetességeivel. És egyáltalán: (5) olyan metafizika alapjait fekteti le, melynek az elme fenomenológiája által feltárt tények alkotják a tárgyát.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A 20. század elején a filozófia két ágra, analitikus és kontinentális filozófiára szakadt. E két filozófia azóta saját problémái mentén fejlődik, és sajnálatos tény, hogy lényegében nem reflektálnak egymás eredményeire.
Ez alól az elmével kapcsolatos jelenségek vizsgálata sem képez kivételt. Az analitikus filozófiában az elme uralkodó elméleteinek legnagyobb része nem veszi figyelembe az elme fenomenológiáját (azt, ahogyan az elme jelenségei egyes szám első személyű perspektívából tűnnek számunkra), és végképp nem foglalkozik a különböző fenomenológusok eredményeivel. De a helyzet fordítva is áll: a fenomenológiai irodalomban nagyon ritkán találkozhatunk az analitikus tradícióhoz tartozó filozófusok munkáira való hivatkozással.
Tervezett kutatásunk fókuszában a következő kérdés áll: lehetséges-e párbeszéd a két filozófiai tradíció között az elme jelenségeinek kutatásával kapcsolatban, és ha igen, miféle? Más szavakkal: mondhat-e relevánsat a fenomenológia az analitikus filozófia (azon belül is az elme metafizikája) számára az elme természetéről, és ha igen, akkor mit?
Kutatásaink során arra tennénk kísérletet, hogy pontosan feltérképezzük és részletesen elemezzük egyfelől azokat a problémákat, amelyek kapcsán a két filozófiai tradíció, a fenomenológia és az analitikus filozófia termékeny párbeszédet képes folytatni, másfelől azokat az előfeltevéseket, amelyek az elmefilozófia terén elválasztják őket egymástól.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The main goal of our research project is to map out and thoroughly analyse the philosophical problems about which phenomenology and analytic philosophy can engage into a fruitful dialogue. They primarily concern the mind and its phenomena. Our main question (which is not just about the connection between two philosophical traditions but between different approaches as well) is the following: how can the first person singular approach of our mental life be reconciled with its third person singular approach? This raises several problems which are common to both traditions. Here are some that we wish to study intensively.

(1) An investigation of the intentionality and phenomenal consciousness of mental states/events and of their relationship has eminent importance to both philosophical traditions.

(2) Both traditions pay great attention to the investigation of the nature of perception, that is, to the question: what is the relationship between the subject’s perceptual experience and the transcendent (mind-independent) object the subject is actually aware of.

(3) Both traditions break with Cartesian substance dualism. As far as phenomenology is concerned: Husserl himself already criticizes the Cartesian conception, but the repudiation is especially sharp in the later stages (for instance, in the lived body conception) of phenomenology. As for contemporary analytic philosophy: most philosophers endorse physicalism in some form and hold that mental phenomena are physical.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The following question is in the focus of our research: what are the points of contact between the phenomenological and the metaphysical investigations of the mind? What relevant information can phenomenology (the analysis of mental phenomena from the first person perspective) offer on the mind to analytic philosophy (and specifically to the metaphysics of mind)?

Our queries and hypotheses are briefly the following:

(1) What is the relationship between our mental states’/events’ intentional properties and phenomenal properties? According to our hypothesis: the two properties (or aspects) are essentially related. Consequently: every mental state/event (including bodily sensations and moods) has intentionality and every mental state/event (including acts of thought) has phenomenal consciousness.

(2) What is the relationship between the perceptual experience of some transcendental or mind-independent object O and O itself? Given the phenomenology of perceptual experiences, according to which in every perceptual experience a mind-independent object is presented to us, our hypothesis is that O is a constitutive element of the perceptual experience.

(3) Can the features of the mind be explained within the framework of a purely physicalist ontology? Our hypothesis: it cannot be explained. Unlike most anti-physicalists who rely on the esse est percipi characteristic of mental states to argue against physicalism, we wish to show that what the physicalist theories of mind cannot account for is our (phenomenologically rooted) ordinary belief that our mental states are private, namely, that a particular experience can belong only to a single subject.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
The traditionally popular views of the mind in analytic philosophy ignore the phenomenological facts of the mind. The main theories of the last 50 or 60 years, like logical behaviorism, the various theories of mental causation, functionalism, eliminativism and fictionalism, not to mention theories like computationalism or connectionism all develop their positions on the mind without taking into account the phenomenology of the mind.

With our research we wish to join those who nowadays claim that the phenomenological analysis (done from the first person perspective) of mental states/events is indispensable. Without it, so it is claimed, we are unable to form a proper view on the mind. Our methodological motto could be the following: „On the metaphysical nature of mind say only what is phenomenologically plausible!”

We are expecting the followings of our project. Just the most important ones. (1) It helps to understand the nature of the phenomenological method. (2) We get a clearer picture of the mark of the mental. (3) It helps to understand the nature of mind as a subjective perspective. (4) It helps to lay the foundations of a phenomenologically plausible theory of perception: one which is in accordance with the phenomenological characteristics of perceptual experiences. Moreover, (5) it lays the foundations of a metaphysics whose subject matter is the phenomenological facts of the mind.
 

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
In the beginning of the 20th century, philosophy has split into two branches, analytic and continental philosophy. Since then the two philosophies have evolved along their own problems, and it is a regrettable fact that they do not reflect on the other’s achievements.

The investigation of mental phenomena is no exception to that. In analytic philosophy most of the prevailing views pay no attention to the phenomenology of mind (the ways in which the mind seems to us from the first person perspective), and absolutely ignore the results of various phenomenologists. But the same holds the other way as well. In the phenomenological literature there are scarcely any reference to the works of analytic philosophers.

In the focus of our project is the following question: is a dialogue between the two traditions on the phenomena of the mind possible, and if it is, in what way? In other words: can phenomenology say anything relevant to analytic philosophy (within it to the metaphysics of mind), and if yes, then what?

In our research we attempt to map out in a precise manner the problems along which the two philosophical traditions can engage into a fruitful dialogue and analyse in detail their presuppositions which have led to the divide in the philosophy of mind.




 

Zárójelentés

  
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatásaink során a célkitűzéseknek megfelelően azokat a főként elmefilozófiai problémákat igyekeztünk feltérképezni és elemezni alkotta, melyek kapcsán az analitikus filozófia és a kontinentális fenomenológia hatékonyan képes együttműködni. A kutatások homokterében elsősorban a fenomenalitás és az intencionalitás viszonya, a mentális állapotokkal kapcsolatos fizikalizmus meghatározása, a fenomenális tudatosság privát jellege, valamint olyan intencionális és fenomenális jellemzőkkel rendelkező jelenségek elemzése állt, mint az észlelés, az akaratlagos cselekvés vagy a szándéktalan alkotás. Kutatási témáink többsége esetében a kurrens szakirodalmi állásponton túlmutató új eredményeket sikerült elérnünk.
kutatási eredmények (angolul)
In the course of our research, we elaborated and analyzed those philosophical problems, mainly belonging to the philosophy of mind, in which the analytic philosophy and continental phenomenology can effectively cooperate. The focus of research was on the relationship of phenomenal and intentional properties of conscious mental states, the definition of physicalism concerning mental phenomena, the private nature of phenomenal consciousness, and the analysis of various particular phenomenal and intentional phenomena such as perceptual experience, voluntary action, or intentional and unintentional creation. In the case of most of our research topics, we have achieved new results that go beyond the current views in the relevant literature.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109638
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

  
Márton Miklós –Tőzsér János (szerk.): Az érzelmek jelentése és a jelentés tapasztalata, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2018
Bernáth László: Robert Lockie: Free Will and Epistemology. A Transcendental Defence of Freedom, Ethical Theory and Moral Practice, 2018
Bernáth László – Márton Miklós (szerk.): Tudomány vagy tapasztalat? A fenomenológia és a naturalizmus szerepe a filozófiai elméletalkotásban, Fakultás Kiadó, Budapest, 2018, 2018
Bernáth László, Paár Tamás: Szabad-e hinnünk a morális felelősségben?, Magyar Filozófiai Szemle 61(3), 9-30., 2017
Bernáth László: A szabad akarat libertariánus elméletei, Elpis 18(1), 121-145., 2018
Bernáth László: Mit alapoz meg a szabadság fenomenológiája?, Bernáth László – Márton Miklós (szerk.): Tudomány vagy tapasztalat? A fenomenológia és a naturalizmus szerepe a filozófiai elméletalkotásban, Fakultás Kiadó, Budapest, 2018
Forrai Gábor: Doxasztikus deontológia akaratlagos ellenőrzés nélkül, Magyar Filozófiai Szemle 61/3 (2017), 31-48., 2017
Forrai Gábor, Fehér Márta: Az analitikus filozófia pengeváltása az empirikus tudásszociológiával, Magyar Tudomány 178/9, 1028-1036., 2017
Márton Miklós: Intencionális és fenomenális tulajdonságok: hogyan ne legyünk inszeparatisták?, Márton Miklós –Tőzsér János (szerk.): Az érzelmek jelentése és a jelentés tapasztalata, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 118-139., 2018
Márton Miklós, Tőzsér János: Márkus és Altrichter vitája, BUKSZ 29/2 (2017), 189-200., 2017
Ullmann Tamás: A narratív, a traumatikus és az affektív szubjektivitás, Bujalos István, Tóth Máté, Valastyán Tamás (szerk.): Az identitás alakzatai. Pozsony, Kalligram, 21-36., 2013
Ullmann Tamás: A tudattalan érzelmek logikája, Boros Gábor – Pólya Tibor (szerk.): Szenvedély, szerelem, narrációk. Filozófiai és pszichológiai tanulmányok. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 166-175., 2014
Ullmann Tamás: “A soha el nem tűnő maradvány”. Schelling és Kierkegaard a szorongásról, Fehér M. István, Kiss Andrea-Laura, Lengyel Zsuzsanna Mariann, Nyírő Miklós (szerk.): Vitában egymással. Filozófusok disputái, kontroverziái. Bp., L’Harmattan, 385-400., 2015
Ullmann Tamás: Hogyan működik a tudattalan?, Kellék (55) 143-176., 2016
Ullmann Tamás: Mimo narativní identitu i traumatickou subjektivitu: nevedoma afektivita, Jan Frei, Ondrej Svec (eds.): Prekonáni subjektivismu ve fenomenologii. Cerveny Kostelec, Pavel Mervart, 15-30., 2015
Zvolenszky Zsófia: Pofonegyszerű, kedves Kripkém?, Kiskáté: Kortárs Filozófiai Kiskönyvtár, Miskolc: Műút könyvek, 231–239., 2017
Zvolenszky Zsófia: Inadvertent Authorial Creation Revisited, tudományos előadás a Torinói Egyetem Filozófia Tanszékén, Torino, Olaszország, 2017. november, 2017
Zvolenszky Zsófia: When Literal Meaning is Cognitively Active in Metaphor Comprehension: An Inflated Relevance-Theoretic Approach, 6th conference of the Scandinavian Association for Language and Cognition (SALC6), Lundi Egyetem, Lund, Svédország, 2017. április, 2017
Zvolenszky Zsófia: Nem félünk – az akaratlanul megalkotott fiktív karakterektől, Díszelőadás, Ütközéspontok 4. konferencia, Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) Károli Gáspár Egyetem, 2017. május., 2017
Zvolenszky Zsófia: Authors’ Error and the Real Foundation of Fictional Worlds, Fiction, Its Instruments, Its Creatures and Their Friends: Workshop on Stacie Friend’s account of fiction and fictional discourse, Cseh Tudományos Akadémia, 2017
Bernáth László, Tőzsér János: Does Chance-Incompatibilism Have a Chance?, Agent Causation, Powers, and Sourcehood, University of Zagreb, 2018.05.24., 2018
Forrai Gábor: Chomsky és a filozófiai szemantika, konferenciaelőadás a Chomsky 90c. konferencián, Budapest, 2018. május, 2018
Márton Miklós: A ’fizikai’ fogalma körüli gondok a test-lélek probléma kapcsán, előadás a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék tanszéki szemináriumán. Budapest, 2018. április 16., 2018
Tőzsér János: Az igazság pillanatai. Esszé a filozófiai megismerés sikertelenségéről, Kalligram, Budapest, 2018
Sutyák Tibor: A következtetés és hasonmásai, Márton Miklós, Molnár Gábor, Tőzsér János (szerk.): Más elmék, Budapest: L'Harmattan Kiadó [megjelenés alatt], 2016
Márton Miklós: Más elmék szkepszis és fizikalizmus, Márton Miklós – Molnár Tamás – Tőzsér János (szerk.): Más elmék, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 101-111, 2017
Márton Miklós, Molnár Gábor, Tőzsér Jánossal (szerk.): Más elmék, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2017
Bernáth László, Tőzsér János: Szabad akarat és ágens-okozás, Magyar Filozófiai Szemle, 2016, 60. évf, 2. 46-66., 2016
Sutyák Tibor: A következtetés és hasonmásai, Márton Miklós, Molnár Gábor, Tőzsér János (szerk.): Más elmék, Budapest: L'Harmattan Kiadó, 141-153., 2017
Bárány Tibor: A történetmondás mint társalgás. Érvek az intencionalizmus mellett, „Narratíva, tapasztalat, élmény”, ELTE BTK Filozófia Intézet, 2016. szeptember 23., 2016
Bárány Tibor: Ami kifejezhető és ami nem. A kifejezhetőség elve a kortárs nyelvfilozófiában, BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, 2017. február 27., 2017
Bárány Tibor: Noël Carroll a vizuális metaforákról – vitaindító előadás, Visual Learning Lab, BMGE GTK, Budapest, 2017. április 6., 2017
Bárány Tibor: When apprehension and appreciation come apart – A novel account of personal taste (Réz Annával), ESA (European Society of Aesthetics) Conference, Freie Universität, Berlin, 2017. május 25., 2017
Bernáth László: Szkepticizmus, praktikus igazolás és más elmék, Márton Miklós – Molnár Gábor – Tőzsér János (szerk.) Más elmék, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2017, 193- 206., 2017
Bernáth László: Az élet analízise, Elpis 2017, 12, 147-152., 2017
Bernáth László: Dönts szabadon! Megcáfolta-e a tudomány a szabadságot?, Műút, http://www.muut.hu/?p=25162, 2017
Bernáth László: Szabad akarat és idegtudomány, Budapest MTA HTK Filozófiai Intézet, 2016. November 22., 2016
Bernáth László: Stoicism and Frankfurtian Compatibilism,, The Stoic tradition című konferencia, Budapest, ELTE, 2017. március 25., 2017
Bernáth László: Is Tracing in Trouble?, Reassessing Responsibility II. című konferencia, Cambridge, University of Cambridge, 2017. április 21, 2017
Bernáth László: Szabad-e hinnünk a morális felelősségben?, Budapest, MTA HTK Filozófiai Intézetszemináriumsorozat, 2017, május 16., 2017
Bernáth László: Epistemic Defense of Moral Responsibility, Dimensions of Responsibility című konferencia, Pavia, University of Pavia, 2017. június 8., 2017
Bernáth László: Humean Self-Constitution and Agency, Book symposium on Neil Sinhababu’s Humean Nature, Budapest, MTA HTK, Filozófiai Intézet, 2017. július 3., 2017
Bernáth László – Tőzsér János: The Mystery of Compatibilism, ESAP Munich, LMU 2017. augusztus 24., 2017
Bernáth László: Why cannot Libet-style experiments refute all forms of libertarianism?, Free Will, Language, and Neurosciences című konferencia, Louvain-la-Neuven, UCLouvain, 2017. augusztus 30., 2017
Forrai Gábor: Doxasztikus deontológia és naturalizált ismeretelmélet, Naturalizmus és antirealizmus című konferencia, Budapest, MTA HTK Filozófiai Intézet, 2017. április 21-22., 2017
Forrai Gábor: Doxasztikus deontológia és naturalizált ismeretelmélet, A kognitív tudományok alapjai és alkalmazhatósága című konferencia (Magyar Kognitív Tudományi Alapítvány (MAKOG), Budapest, MTA HTK, 2017. augusztus 31. – szeptember 2, 2017
Márton Miklós: Fenomenológiai adatok, filozófiai elméletek, „Analitikus filozófia és fenomenológia: kapcsolatok” elnevezésű konferencia, ELTE BTK Filozófiai Intézet, Budapest, 2017. június 17., 2017
Tőzsér János – Ullmann Tamás: Újkor és jelenkor, Simon-Székely Attila (szerk.) Lélekenciklopédia, A lélek szerepe az emberiség szellemi fejlődésében, II. kötet, Gondolat Kiadó, Budapest, 77-119., 2016
Tőzsér János: Analitikus és kontinentális filozófia, Analitikus filozófia és fenomenológia: kapcsolatok, Budapest, ELTE BTK Filozófiai Intézet, 2017. június 16., 2017
Pöntör Jenő – Tőzsér János: Kevesebb gőgöt, ha kérhetjük, kedves fizikalisták, Naturalizmus és antinaturalizmus, Budapest, MTA BTK Filozófiai Intézet, 2017. április 21-22., 2017
Nemes László – Tőzsér János: Analytic philosophy as philosophical practice, The Stoic Tradition Conference, Budapest, ELTE BTK, 2017. március 24-25., 2017
Ullmann Tamás: Phenomenology of experience and the problem of unconscious, Gabriel M. – Olay Cs. – Ostritsch S. (Hgs.): Welt und Unendlichkeit. Ein deutsch-ungarischer Dialog in memoriam László Tengelyi. Freiburg, Karl Alber, 2017. 141-161,, 2017
Ullmann Tamás: Képzelet és tudattalan. A fenomenológia és a pszichoanalízis találkozása., Fehér M. István – Lengyel Zsuzsanna Mariann, Kiss Andrea-Laura, Bognár László (szerk.): Imagináció a filozófiában. Budapest, L’Harmattan, 2017. 79-105., 2017
Ullmann Tamás: A naturalizmus mint világnézet, Naturalizmus és antirealizmus című konferencia, Budapest, MTA HTK Filozófiai Intézet, 2017. április 21-22., 2017
Ullmann Tamás: Képzelet, fantázia, tudattalan, „A fantázia erőterei” konferencia, Kaposvári Egyetem 2017 május 19., 2017
Ullmann Tamás: A nyelv problémája a kortárs kontinentális gondolkodásban, Analitikus filozófia és fenomenológia: kapcsolatok, Budapest, ELTE BTK Filozófiai Intézet, 2017. június 16., 2017
Ullmann Tamás: Le problème de la métaphore : un débat entre Heidegger, Ricoeur et Derrida, In memoriam Jacques Derrida: L’université à venir – souveraineté, solidarité, hospitalité c. konferencia, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2016 október 20, 2016
Zvolenszky Zsófia: Fictional Names, Rigidity and the Inverse Sinatra Principle, Proceedings of the European Society for Aesthetics vol. 8/2016, 637–650., 2016
Zvolenszky Zsófia: Authors Creating Fictional Characters, either Intentionally or Inadvertently, Piotr Stalmaszczyk (ed.): From Philosophy of Fiction to Cognitive Poetics. Issues in Philosophy of Language and Literature. Frankfurt am Main: Peter Lang, 47–76., 2016
Zvolenszky Zsófia: Fictional Characters, Mythical Objects and the Phenomenon of Inadvertent Creation., Res Philosophica, 2/93 311–333. Special issue Philosophy of Fiction, Joshua T. Spencer (ed.), 2016
Zvolenszky Zsófia: Why Inflate Sperber and Wilson’s Relevance-Theoretic Account of Metaphor?, Department of Philosophy, Matej Bel University, Banská Bystrica, Slovakia, November 2016., 2016
Zvolenszky Zsófia: Fictional Names, Rigidity, and the Inverse Sinatra Principle, Issues on the (Im)Possible IV, Institute of Philosophy of the Slovak Academy of Sciences, Bratislava, Slovakia, August 2016, 2016
Zvolenszky Zsófia: A Common Problem for Deontic Modal and Fictional Discourse, New York Philosophy of Language Workshop, New York University, New York, New York, U.S.A., September 2016., 2016
Zvolenszky Zsófia: A Common Problem for Deontic Modal and Fictional Discourse., ELLMM City Talks (organized by the Epistemology, Language, Logic, Mind, and Metaphysics Group), Yale University, New Haven, Connecticut, U.S.A., September 2016., 2016
Miklós Márton, János Tőzsér: Physicalism and the Privacy of Conscious Experience, J COGNI NEUROETH 4: (1) 73-88, 2016
Tőzsér János: Filozófiai nézetkülönbség és a filozófiai problémák természete, M FIL SZLE 58: (4) 60-75, 2014
Márton Miklós, Tőzsér János: Mental Fictionalism as an Undermotivated Theory, MONIST 96: (4) 622-638, 2013
Tőzsér János: Hihetünk-e komolyan és őszintén filozófiai elméletekben?, M FIL SZLE 57: (1) 159-172, 2013
Zsuzsanna Balogh, János Tőzsér: Much Ado about Nothing, In: Kondor Zsuzsanna (szerk.) (szerk.) Enacting Images: Representation Revisited. Köln: Herbert von Halem Verlag, 2013. pp. 47-66., 2013
Márton Miklós: Mi fán terem az intencionalitás, Recenzió Uriah Kriegel: The Sources of Intentionality című kötetéről, Műút, 2016. október 28. (Kiskáté sorozat), http://www.muut.hu/?p=2, 2016
Márton Miklós: Fenomenális elmék, Recenzió Uriah Kriegel (szerk.): Phenomenal Intentionality című könyvről, Műút, 2015. szeptember 13. (Kiskáté sorozat), http://www.muut.hu/?p=14780, 2015
Márton Miklós, Tőzsér János: Eltűnő szubjektivitás, Recenzió Ambrus Gergely: Tudományos elmefilozófia című könyvéről, BUKSZ 28/1, 29-36., 2016
Márton Miklós: What does the zombie argument prove?, Eighth Meeting of the Spanish Society for Analytic Philosophy (SEFA 2016) - University of Oviedo 2016. november 10-12. (előadás), 2016
Márton Miklós: Tapasztalat és intencionalitás - tapasztalati intencionalitás?, Narratíva, tapasztalat, élmény - ELTE BTK Filozófiai Intézet, 2016. szeptember 22-23. (előadás), 2016
Márton Miklós: Ryle és a tudatosság kortárs elméletei, Az analitikus filozófia és a fenomenológia kapcsolatai – történeti perspektívában - ELTE BTK Filozófiai Intézet, 2016. június 10. (előadás), 2016
Márton Miklós: Mit bizonyít a zombi-érv?, VII. budapesti emergencia worksho - BME, Budapest, 2015. december 18. (előadás), 2015
Márton Miklós, Tőzsér János: Physicalism and the Privacy of Conscious Experiences, Consciousness Conference - Center for Cognition and Neuroethics, Flint, Michigan, 2015. október 16-17. (előadás), 2015
Bernáth László, Tőzsér János: Szabad akarat és ágens-okozás, Magyar Filozófiai Szemle, 60 (1). [megjelenés alatt], 2016
Pöntör Jenő, Tőzsér János: David Lewis (1966), Korunk, XXVII (6), 28-38., 2016
Pöntör Jenő, Tőzsér János: Tartalmas álláspont-e a fizikalizmus?, Narratíva, tapasztalat, élmény - ELTE BTK Filozófiai Intézet, 2016. szeptember 22-23. (előadás), 2016
Tőzsér János: Hogyan ne értsük félre a kései Wittgensteint?, Az analitikus filozófia és a fenomenológia kapcsolata – történeti perspektívából, ELTE BTK Filozófiai Intézet, 2016. június 10. (előadás), 2016
Tőzsér János: A filozófiai megismerés természete, A filozófia mint kordiagnózis - MTA VEAB Székház, Veszprém, 2015. november 20. (előadás), 2015
Bernáth László, Tőzsér János: Az előzetes valószínűségek hiánya és az ágens okozás, Philosophy of Science Colloquium - ELTE BTK Filozófiai Intézet, 2016. október 12. (előadás), 2016
Tőzsér János, Ullmann Tamás: Újkor és jelenkor, Simon-Székely Attila (szerk.): Lélekenciklopédia II. kötet: Filozófia, tudomány, paratudomány, Gondolat Kiadó, Budapest [megjelenés alatt], 2016
Forrai Gábor: A csoportos ismeretelmélet felé, Műút 2016. március 23., (Kiskáté sorozat), http://www.muut.hu/?p=17913, 2016
Forrai Gábor: Az analitikus tudományfilozófia pengeváltása az empirikus tudásszociológiával, Magyar tudomány [megjelenés alatt], 2016
Ullmann Tamás: Narrative Identity and the Problem of the Unconscious, Issues in Personal Identity, International Philosophical Colloquium in Prague, Faculty of Arts, Charles University (előadás), 2016
Ullmann Tamás: Érzelem és tudattalan, Érzelmek c. konferencia – MTA Filozófia Intézet 2016 február 26 (előadás), 2016
Ullmann Tamás: A tudattalan Freudnál és Husserlnél, Korai analitikus filozófia és fenomenológia workshop - ELTE Filozófia Intézet, 2016 június 10. (előadás), 2016
Ullmann Tamás: La réception hongroise de la phénoménologie française, Réceptions et réflexions. Rapports entre la philosophie française et hongroise dans la second moitié du XXème siècle - Institut Hongrois de Paris, 3. 2015 november 19., 2015
Ullmann Tamás: Narratív én és tudattalan szubjektivitás, „Nyelv, közösség, végesség, identitás” – MTA-ELTE Hermeneutikai kutatócsoport, 2016 május 26-28 (előadás), 2016
Bárány Tibor, Zvolenszky Zsófia, Tőzsér János (szerk.): Metafora, relevancia, jelentés, Budapest: Loisir Kiadó, 2015
Zvolenszky Zsófia, Bárány Tibor: Relevanciaelmélet és szó szerinti-metaforikus kontinuum - a magyar nyelvű szövegek tükrében, Bárány Tibor, Zvolenszky Zsófia, Tőzsér János (szerk.): Metafora, relevancia, jelentés. Budapest, Loisir Kiadó. 11-28., 2015
Márton Miklós, Tőzsér János: Physicalism and the Privacy of Conscious Experience, Journal of Cognition and Neuroethics 4 (1) 73–88., 2016
Márton Miklós: Más elmék szkepszis és fizikalizmus, Márton Miklós – Molnár Tamás – Tőzsér János (szerk.): Más elmék, L’Harmattan Kiadó, Budapest [megjelenés alatt], 2016
Márton Miklós: A tudatosság kortárs elméletei, Korunk XXVII/6, 14-27., 2016
Márton Miklós, Molnár Gábor, Tőzsér Jánossal (szerk.): Más elmék, L’Harmattan Kiadó, Budapest [megjelenés alatt], 2016
Márton Miklós – Molnár Gábor – Tőzsér János: Realizmus, magyarázat, megértés, Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2015
Bács Gábor: Occam szakálla, in Márton Miklós, Molnár Gábor, Tőzsér János (szerk.). Realizmus, magyarázat, megértés. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 49-54., 2015
Márton Miklós: Mentális antirealizmus és a megkülönböztető jegy problémája, in Márton Miklós, Molnár Gábor, Tőzsér János (szerk.): Realizmus, magyarázatot, megértés. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 237-251., 2015
Ullmann Tamás: A tudattalan modelljei. Fenomenológia, pszichoanalízis és kognitív tudományok, Magyar Filozófiai Szemle 2016/1. 9-30., 2016
Ullmann Tamás: The Problem of Unconscious in Recent Phenomenology, Welt und Unendlichkeit. In Memoriam László Tengelyi - Internationales Zentrum für Philosophie Bonn, 2015 november 26-27. (előadás), 2015
Molnár Gábor: „Tapasztalat, jelentés és társadalom”, Jelentés és tapasztalat című konferencia, Kaposvár, 2015. január 16–17., 2015
Sutyák Tibor: „Hit és öntapasztalás – a Kripke-rejtvény tanulságai”, Jelentés és tapasztalat című konferencia, Kaposvár, 2015. január 16–17., 2015
Sutyák Tibor: „A filozófia mint a problémák szerkesztése”, Arról, hogy mi a filozófia filozófiája (Az Eötvös József Kollégium 20 éves Filozófia műhelyének jubileumi konferenciája), Budapest, ELTE Eötvös József Kollégium, 2015. fe, 2015
Tőzsér János: „A kései Wittgenstein a filozófiáról és a filozófiai megismerésről”, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézete, Pepita terem, 2014. december 9., 2014
Tőzsér János: „Lehetséges-e filozófiai megismerés?”, Előadás és vita a Filozófia Nemzetközi Világnapja alkalmából, Budapest, PPKE Bölcsészet és Társadalomtudományi Tanszék, Sophianum John Lukács előadóterem, 2014. november, 2014
Tőzsér János: „A filozófiai problémák természete”, Arról, hogy mi a filozófia filozófiája (Az Eötvös József Kollégium 20 éves Filozófia műhelyének jubileumi konferenciája), Budapest, ELTE Eötvös József Kollégium, 2015. fe, 2015
Bernáth László – Lautner Péter – Mekis Péter – Nemesi Nikoletta – Tőzsér János – Ullmann Tamás: Hihetünk-e a filozófiának?, Budapest, PPKE, John Lukacs terem, 2015. május 23. (Vita Tőzsér János szkeptikus cikksorozatáról.), 2015
Meskó Bertalan – Kánai András – Bene László – Tőzsér János: „Miért hiszi a kortárs filozófusok többsége, hogy nem halhatatlan a lélek?”, Én, a robot 2., Kiborgizmus, vasszív, transzhumanizmus, emberi lényeg, Budapest, ELTE BTK, Gólyavár, Mária Terézia terem, 2015. április 28. (Előadás és vita.), 2015
Ullmann Tamás: „How to resist bio-power?”, Engaging Foucault című konferencia, Belgrád, 2014. december 6–7., 2014
Ullmann Tamás: „Jelentéselméletek a strukturalizmus után”, Jelentés és tapasztalat című konferencia, Kaposvár, 2015. január 16–17., 2015
Ullmann Tamás: „Le problème de l’inconscient dans le champ phénoménologique”, Tengelyi László emlékkonferencia, Párizs, Magyar Intézet, 2015. január 27–28., 2015
Ullmann Tamás: „Az értelemképződés fenomenológiája és a tudattalan problémája”, Tengelyi László emlékkonferencia, Budapest, ELTE BTK, 2015. március 19–20., 2015
Ullmann Tamás: „Képzelet és tudattalan. A fenomenológia és a pszichoanalízis találkozása”, Fantázia és értelem című konferencia, Budapest, ELTE BTK, 2015. június 11., 2015
Bács Gábor: „Arról, ami empirikusan adott”, Jelentés és tapasztalat című konferencia, Kaposvár, 2015. január 16–17., 2015
Bárány Tibor: „Mondatok, megnyilatkozások és beszédaktusok”, BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, 2014. november 8., 2014
Bárány Tibor: „Kifejezhetőség és kimondhatatlanság”, Jelentés és tapasztalat című konferencia, Kaposvár, 2015. január 16–17., 2015
Bárány Tibor: „Alkonycsillag és/vagy Hajnalcsillag? Az intenzionális kontextusok fregei elemzése és az »egyszerű mondatok« problémája”, Korai analitikus filozófia és fenomenológia című konferencia, Miskolc, Miskolci Egyetem, 2015. április 24., 2015
Bárány Tibor: „The unity of form and content in philosophy and the principle of expressibility”, The registers of philosophy című konferencia, Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2015. május 9., 2015
Bárány Tibor: „Expressibility, effability, and background-dependence”, PhiLang 2015, University of Łódź, 2015. május 14., 2015
Bárány Tibor: „Kifejezhetőség, beszédaktusok és a Háttér”, Budapest, Erasmus Kollegium, 2015. június 19., 2015
Márton Miklós: „Intencionális és fenomenális tulajdonságok: hogyan ne legyünk inszeparatisták?”, Jelentés és tapasztalat című konferencia, Kaposvár, 2015. január 16–17., 2015
Márton Miklós: „Mentális antirealizmus és a megkülönböztető jegy problémája”, Márton Miklós – Molnár Gábor – Tőzsér János (szerk.) Realizmus, magyarázat, megértés, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2015, 237–251., 2015
Forrai Gábor: Kortárs nézetek a tudásról, Budapest, L'Harmattan Kiadó p. 220, 2014
Márton Miklós – Molnár Gábor – Tőzsér János: Magyarázatot adok–veszek. Analitikus filozófia és fenomenológia II., Budapest: L’Harmattan Kiadó (megjelenés alatt), 2014
Bács Gábor: „Powers, Possibilities and Ferraries”, Hungarian Philosophical Review, Vol. 58., 1, 33-43., 2014
Bárány Tibor: Intenzionalitás és felcserélhetetlenség: az »egyszerű mondatok« bonyolult problémája, Általános Nyelvészeti Tanulmányok, Évkönyv XXVI., Budapest: Akadémiai Kiadó, 239-278. [megjelenés alatt]., 2014
Bárány Tibor: „‘This is not art’ – Should we go revisionist about works of art?”, Proceedings of the European Society for Aesthetics, 5., 86–99., 2013
Forrai Gábor: „Analitikus vs. kontinentális filozófia: hogyan lett a nézetkülönbségből megosztottság?”, Világosság XLV. évf. 1. [megjelenés alatt]., 2014
Forrai Gábor: „Nem, Platón, te nem vagy irracionális”, Magyar Filozófiai Szemle, 57. évf., 2. 101-113., 2013
Márton Miklós – Tőzsér János: Mental Fictionalism as an Undermotivated Theory”, The Monist: An International Quarterly Journal of General Philosophical Inquiry, Vol. 96, no. 4., 622–638., 2013
Molnár Gábor: „Soha ne mondd, hogy soha. Ellenvetések Tőzsér János »Hihetünk-e komolyan és őszintén filozófiai elméletekben?« című tanulmányával szemben.”, Magyar Filozófiai Szemle, 58. évf., 2. sz. [megjelenés alatt]., 2014
Mekis Péter – Sutyák Tibor: „Egyetértés és egyértelműség”, Magyar Filozófiai Szemle, 57. évf., 2. sz. 114–127., 2013
Tőzsér János: „A kései Wittgenstein a filozófiáról, filozófiai problémákról és a nyelvről”, Általános Nyelvtudományi Közlemények, Évkönyv XXVI., Budapest: Akadémiai Kiadó, 133-149. [megjelenés alatt]., 2014
Tőzsér János: „Wittgenstein-értelmezésem védelmében”, Általános Nyelvtudományi Tanulmányok, Évkönyv XXVI., Budapest: Akadémiai Kiadó, 157-162. [megjelenés alatt]., 2014
Tőzsér János: "Miért vagyok továbbra is szkeptikus?”, Magyar Filozófiai Szemle, 58. évf., 2. [megjelenés alatt]., 2014
Tőzsér János: "Tudás és vélekedés", BUKSZ, 26. évf. 2. 107-112, 2014
Tőzsér János: "Maradok szkeptikus, tisztelettel", Magyar Filozófiai Szemle, 57. évf., 2, 135-146., 2013
Ullmann, Tamás: Métaphysique et transcendence chez Merleau-Ponty et Lévinas.”, Orpheus Noster 2013/4. 98–108., 2013
Ullmann Tamás: „Tőzsér János a kései Wittgenstein filozófiájáról”, Általános Nyelvtudományi Közlemények, Évkönyv XXVI., Budapest: Akadémiai Kiadó, 151-155. [megjelenés alatt]., 2014
Bács Gábor: Occam szakálla, in Márton Miklós, Molnár Gábor, Tőzsér János (szerk.): Magyarázatot adok–veszek. Analitikus filozófia és fenomenológia II. Budapest: L’Harmattan Kiadó, [megjelenés alatt], 2014
Balogh Zsuzsa-Tőzsér János: „Much Ado about Nothing – The Descarded Representations Revisited”, in Roberto Casati – Zsuzsanna Kondor (eds.) Enacting Images: Representation Revisited, Herbert von Halem Verlag, Köln, 49–68., 2013
Bárány Tibor: „Mit tesz, aki kimond egy mondatot? A beszédaktus-elmélet cselekvéselméleti összefüggéseiről”, in Kelemen János (szerk.), Normák, cselekvés, társadalom, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 109-117., 2014
Bárány Tibor: Revizionista művészetontológiák, in Márton Miklós, Molnár Gábor, Tőzsér János (szerk.): Magyarázatot adok–veszek. Analitikus filozófia és fenomenológia II. Budapest: L’Harmattan Kiadó, [megjelenés alatt], 2014
Márton Miklós: „Az oxfordi filozófia”, in Cs.Kiss Lajos (szerk.): Herbert L. A. Hart jogtudománya kritikai kontextusban, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 221-235., 2014
Márton Miklós: „Mentális antirealizmus és a megkülönböztető jegy problémája”, in Márton Miklós, Molnár Gábor, Tőzsér János (szerk.): Magyarázatot adok–veszek. Analitikus filozófia és fenomenológia II. Budapest: L’Harmattan Kiadó, [megjelenés alatt], 2014
Molnár Gábor: „A cselekvések értelmezése. Weber, Schütz és Ricoeur”, in Márton Miklós, Molnár Gábor, Tőzsér János (szerk.): Magyarázatot adok–veszek. Analitikus filozófia és fenomenológia II. Budapest: L’Harmattan Kiadó, [megjelenés alatt], 2014
Ullmann Tamás: „Réversibilité et altérité”, in K. Novotny – P. Rodrigo – J. Slatman – S. Stoller (eds.): Corporeity and Affectivity. Dedicated to Maurice Merleau-Ponty. Leiden: Brill Academic, 277–289., 2013
Ullmann Tamás: „Nyelvi teremtés és ikonikus funkció. Ricoeur a metaforáról”, in Fehér M. István, Lengyel Zsuzsanna Mariann, Nyírő Miklós, Olay Csaba (szerk.): “Szót érteni egymással”. Hermeneutika, tudományok, dialógus, Bp: L’Harmattan K. 265-281, 2013
Ullmann Tamás: „Az intuíció fogalma Kanttól a fenomenológiáig”, in Forrai Gábor (szerk.): Filozófiai intuíciók. Filozófusok az intuícióról. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 69–82., 2013
Ullmann Tamás: „Fantázia és intencionalitás”, in Varga Péter András – Zuh Deodáth (szerk.): Kortársunk Husserl. Tanulmányok a 150 éves Edmund Husserl filozófiájáról. Budapest: ELTE Eötvös kiadó, 167–191., 2013
Márton Miklós – Tőzsér János: „Mental Fictionalism as an Undermotivated Theory”, (Philosophical abstract), Review of Metaphysics, online., 2013
Bács Gábor: „Fictionalism – What for?”, Fictionalism: Workshop in Philosophy, Budapest, Central European University, Institute for Advanced Study, 2014. április 4–5. (előadás), 2014
Bács Gábor: „Abdukció és más elmék”, Más elmék. IV. Analitikus filozófia és fenomenológia konferencia, Kaposvár, 2014. (előadás) január 17-18., 2014
Bárány Tibor: „Simple sentences: intensionality, intuitions, and (verbal) irony”, Eighth European Congress of Analytic Philosophy, Bukarest, 2014. augusztus 29-31. (előadás), 2014
Bárány Tibor: „Megérteni királyaink tudatát” – Hogyan ismerünk meg más elméket műalkotásokon keresztül?, Más elmék. IV. Analitikus filozófia és fenomenológia konferencia, Kaposvár, 2014. január 17-18. (előadás), 2014
Bárány Tibor: „Szavukon fogott tettek. A beszédaktus-elmélet cselekvéselméleti összefüggéseiről”, Erasmus Kollégium, Budapest, ELTE BTK 2013. október 18., 2013
Bárány Tibor: „Mit tesz, aki kimond egy mondatot?”, Normák, cselekvés, társadalom, Budapest ELTE BTK, 2013. október 4. (előadás), 2013
Bárány Tibor: „Intensionality, intuitions, and (verbal) irony”, Eighth European Congress of Analytic Philosophy, Bukarest, 2014. augusztus 29-31. (előadás), 2014
Forrai Gábor: „Analitikus vs. kontinentális filozófia: hogyan lett a nézetkülönbségből megosztottság?”, Ütközéspontok – a vita fogalma és jelentősége a filozófiában (Doktoranduszok Országos Szövetsége), Budapest: ELTE BTK, 2014. január 30–31 . (előadás), 2014
Márton Miklós: „Consciousness and Intentionality: A methodological survey of the theories about their relationship”, Language, Mind, and Knowledge, University of Zagreb and Society for the Advancement of Philosophy, Zagreb, 2014. június 18–20. (előadás), 2014
Márton Miklós: „Más elmék szkepszis és fizikalizmus”, Más elmék. IV. Analitikus filozófia és fenomenológia konferencia, Kaposvár, 2014. január 17-18. (előadás), 2014
Márton Miklós – Tőzsér János: „Mental Fictionalism and the Problem of Other Minds”, ”, Fictionalism: Workshop in Philosophy, Budapest, Central European University, Institute for Advanced Study, 2014. április 4–5. (előadás), 2014
Molnár Gábor: „Elmékmás. Szolilokvium”, Más elmék. IV. Analitikus filozófia és fenomenológia konferencia, Kaposvár, 2014. január 17-18. (előadás), 2014
Sutyák Tibor: „Következtetés, következmény és racionális belátás”, Theoretical Philosophy Forum, Budapest, ELTE, 2013. április 23. (előadás), 2013
Sutyák Tibor: „Hol jár az eszed? – következtetés, másik elme, meg az egyik.”, Más elmék. IV. Analitikus filozófia és fenomenológia konferencia, Kaposvár, 2014. január 18. (előadás), 2014
Tőzsér János: „Wittgenstein metafilozófiája”, Ütközéspontok – a vita fogalma és jelentősége a filozófiában (Doktoranduszok Országos Szövetsége), Budapest: ELTE BTK, 2014. január 30–31. (előadás), 2014
Tőzsér János: „A filozófiai problémák természete”, Intuíció, érvelés és etika című konferencia, Budapest, ELTE BTK Filozófiai Intézet, 2013. szeptember 19–20. (előadás), 2013
Bárány Tibor: Intenzionalitás és felcserélhetetlenség: az »egyszerű mondatok« bonyolult problémája, Általános Nyelvészeti Tanulmányok, Évkönyv XXVI., Budapest: Akadémiai Kiadó, 239-278., 2014
Márton Miklós – Tőzsér János: "Mental Fictionalism as an Undermotivated Theory”, The Monist: An International Quarterly Journal of General Philosophical Inquiry, Vol. 96, no. 4., 622–638., 2013
Molnár Gábor: „Soha ne mondd, hogy soha. Ellenvetések Tőzsér János »Hihetünk-e komolyan és őszintén filozófiai elméletekben?« című tanulmányával szemben.”, Magyar Filozófiai Szemle, 58. évf., 2. sz. 113-124., 2014
Tőzsér János: „A kései Wittgenstein a filozófiáról, filozófiai problémákról és a nyelvről”, Általános Nyelvtudományi Közlemények, Évkönyv XXVI., Budapest: Akadémiai Kiadó, 133-149., 2014
Tőzsér János: „Wittgenstein-értelmezésem védelmében”, Általános Nyelvtudományi Tanulmányok, Évkönyv XXVI., Budapest: Akadémiai Kiadó, 157-162., 2014
Tőzsér János: "Miért vagyok továbbra is szkeptikus?”, Magyar Filozófiai Szemle, 58. évf., 2. 139-150., 2014
Ullmann Tamás: „Tőzsér János a kései Wittgenstein filozófiájáról”, Általános Nyelvtudományi Közlemények, Évkönyv XXVI., Budapest: Akadémiai Kiadó, 151-155., 2014
Márton Miklós – Molnár Gábor – Tőzsér János (szerk.): Realizmus, magyarázat, megértés, Budapest, L’Harmattan Kiadó., 2015
Sutyák Tibor: Az archívum problémája Foucault gondolkodásában, Helikon: Irodalomtudományi Szemle („Az archívumok elméletei” különszám), 2014/3, 327–343., 2014
Tőzsér János: "Filozófiai nézetkülönbség és a filozófiai problémák természete", Magyar Filozófiai Szemle, 58. évf., 4., 60-75., 2014
Tőzsér János: „A filozófia filozófiája”, Műút, 2015, május, 76-79., 2015
Bács Gábor: „Occam szakálla”, Márton Miklós – Molnár Gábor – Tőzsér János (szerk.) Realizmus, magyarázat, megértés, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2015, 49–54., 2015
Bárány Tibor: „Revizionista művészetontológiák”, Márton Miklós – Molnár Gábor – Tőzsér János (szerk.) Realizmus, magyarázat, megértés, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2015, 55–74., 2015




 

Projekt eseményei

  
2016-11-30 09:42:35
Résztvevők változása



vissza »