A Pariai-medence Prehispán Településtörténete és Inka Kori Tartományi Központja: Paria La Viexa  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
109922
típus PUB-K
Vezető kutató Gyarmati János
magyar cím A Pariai-medence Prehispán Településtörténete és Inka Kori Tartományi Központja: Paria La Viexa
Angol cím Pre-Hispanic Settlement Patterns of the Paria Basin and its Inka Provincial Centre: Paria la Viexa
magyar kulcsszavak történeti antropológia, Inka Birodalom, birodalmi terjeszkedés, tartományi központ, gazdaság, tartományi közigazgatás
angol kulcsszavak anthropology, Inka Empire, imperial expansion, provincial centre, political economy, provincial administration
megadott besorolás
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)100 %
Ortelius tudományág: Összehasonlító néprajz
zsűri Publikációs bizottság
Kutatóhely Gyűjteményi Főosztály (Néprajzi Múzeum)
projekt kezdete 2013-08-01
projekt vége 2014-03-31
aktuális összeg (MFt) 0.850
FTE (kutatóév egyenérték) 1.00
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

Egyes jól körülhatárolt földrajzi régiók és az azokon belül elhelyezkedő tartományi központok tanulmányozása fontos szerepet játszik az Inka Birodalommal kapcsolatos újabb etnohistóriai és régészeti kutatásokban. Egy hasonló kutatást (nyilvántartási szám: OTKA T047048) bonyolítottunk le a bolíviai Pariai-medencében. Az ennek során azonosított mintegy 110 régészeti lelőhely között volt a kolonális források által említett, de addig ismeretlen tartományi központ, Paria. A település körül azonosított csaknem 1600 állami raktár maradványa, a településen feltárt épületek és az onnan napvilágra került leletek egyértelműen azt mutatták, hogy Paria az Inka Birodalom déli területeinek egyik legfontosabb állami létesítménye volt. Ennek bemutatása már önmagában sem elhanyagolható hozzájárulást jelentene az inka korszak kutatásához, de a most kiadás előtt álló mű arra is vállalkozik, hogy összefoglaló formában mutassa be a tartományi központok szerepét az Inka Birodalom gazdasági és közigazgatási rendszerében, sőt abban a folyamatban is, ahogy egy kis andesi állam az amerikai kontinens legnagyobb birodalma vált.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A jelen publikációs pályázat alapját képező kutatás több egymásra épülő kérdés megválaszolását tűzte ki célul. 1/ Azonosítható-e a terepen teljes bizonyossággal a különböző koloniális források által említett tartományi központ, Paria?
2/ Melyek voltak annak településszerkezeti és építészeti sajátosságai?
3/ Milyen kapcsolatok fűzték ezt a települést a környező régiókhoz, mindenek előtt az általam korábban kutatott, és az írott forrásokban Paria kapcsán hangsúlyosan emlegetett Cochabamba-völgyhöz?
4/ Hogyan illeszkedett az Inka Birodalom tartományi központjainak hálózatába?
5/ Milyen szerepet játszottak azok az Inka Birodalom közigazgatási rendszerében, s még inkább az ebből a szempontból kevésbé vizsgált gazdasági életében?
A terepmunka eredményeképpen most megszülető kötet egyes fejezetei mindenekelőtt ezeket a kérdéseket kívánják megválaszolni.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A Középső Andokban létrejött prekolumbián államokból számos olyan intézmény hiányzott, vagy csak nagyon gyengén alakult ki, amellyel más, archaikusnak nevezhető államok, közöttük a mezoamerikaiak is rendelkeztek. Így egy területileg, társadalmilag és foglalkozások szerinti, tagolt munkamegosztáson alapuló, sokrétű kézművesség, az arra épülő, széleskörű, sokfajta terméket forgalmazó távolsági kereskedelem és intenzív piaci cserét folyató városok sűrű hálózata. Mindezek hiányában az európai behatolás előtt utolsóként megszülető inka állam azért válhatott territoriális birodalommá, mert egy olyan, alapvetően új minőséget jelentő, a gazdaság teljes szerkezetét átszövő államot épített ki, amely nem csupán az erőforrások jelentős részét tartotta ellenőrzése alatt, hanem a termelést és a javak áramlását is javarészt maga „menedzselte”, majd az előállított javakat példátlan mértékben koncentrálta és osztotta újra.
Terepen végzett kutatásaink, a koloniális források és a korábbról rendelkezésre álló szakirodalom feldolgozásának eredményeképpen kimutathatóvá vált, hogy ennek a sokrétű feladatrendszernek az ellátását végezték az inka állam tartományi központjai, melyeknek a termékek előállításában játszott szerepe pariai kutatásaink, és a legutóbbi időkben publikált hasonló eredmények alapján sokkal nagyobb lehetett, mint korábban feltételezték, amikor elsősorban adminisztratív, s nem pedig termelési központként tekintettek rájuk.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Az amerikai kontinens leghatalmasabb politikai alakulata az i. sz. 14–16. században fennállott Inka Birodalom volt, s noha az európai behatolást megelőző legutolsó évszázadokban alakult ki, valójában az ókori közel-keleti birodalmakkal állítható párhuzamba, míg az amerikai kontinensen elsősorban az Azték Birodalom mellé sorolható, ugyanakkor számos sajátos vonással is rendelkezett. Ezek egyike a speciális hegyvidéki környezeti viszonyokra visszavezethető gazdasági rendszer, mely nem a fejlett munkamegosztáson alapuló specializált kézművesség, s az arra alapozott piaci csere és városi társadalom bázisán jött létre, hanem tartományi központok olyan kiterjedt hálózatán alapult, amelyet az inka állam hozott létre részben e hiányzó funkciók ellátására.
Ilyen tartományi központok egyike volt a bolíviai Paria, melyről a legutóbbi időkig pusztán írott források alapján rendelkeztünk ismeretekkel. A 2004–2007 között általam vezetett terepmunka egyik fő célja e település azonosítása, majd kutatása volt. Ennek során megismertük a település szerkezetét (polgári/szertartási mag, lakó- és műhelyzóna, állami raktáregyüttesek) és építészeti sajátosságait, továbbá feltártunk a település funkciói szempontjából fontos épületeket. Az elvégzett kutatás nyomán lehetővé vált annak megismerése, hogy a település hogy illeszkedett az Inka Birodalom közigazgatási és gazdasági szervezetébe, és pontosabban érthetővé vált, hogy általában a tartományi központok milyen funkciókat töltöttek be az Inka Birodalomban.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Egyes jól körülhatárolt földrajzi régiók és az azokon belül elhelyezkedő tartományi központok tanulmányozása fontos szerepet játszik az Inka Birodalommal kapcsolatos újabb etnohistóriai és régészeti kutatásokban. Egy hasonló kutatást (nyilvántartási szám: OTKA T047048) bonyolítottunk le a bolíviai Pariai-medencében. Az ennek során azonosított mintegy 110 régészeti lelőhely között volt a kolonális források által említett, de addig ismeretlen tartományi központ, Paria. A település körül azonosított csaknem 1600 állami raktár maradványa, a településen feltárt épületek és az onnan napvilágra került leletek egyértelműen azt mutatták, hogy Paria az Inka Birodalom déli területeinek egyik legfontosabb állami létesítménye volt. Ennek bemutatása már önmagában sem elhanyagolható hozzájárulást jelentene az inka korszak kutatásához, de a most kiadás előtt álló mű arra is vállalkozik, hogy összefoglaló formában mutassa be a tartományi központok szerepét az Inka Birodalom gazdasági és közigazgatási rendszerében, sőt abban a folyamatban is, ahogy egy kis andesi állam az amerikai kontinens legnagyobb birodalma válik.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

A jelen publikációs pályázat alapját képező kutatás több egymásra épülő kérdés megválaszolását tűzte ki célul. 1/ Azonosítható-e a terepen teljes bizonyossággal a különböző koloniális források által említett tartományi központ, Paria?
2/ Melyek voltak annak településszerkezeti és építészeti sajátosságai?
3/ Milyen kapcsolatok fűzték ezt a települést a környező régiókhoz, mindenek előtt az általam korábban kutatott, és az írott forrásokban Paria kapcsán hangsúlyosan emlegetett Cochabamba-völgyhöz?
4/ Hogyan illeszkedett az Inka Birodalom tartományi központjainak hálózatába?
5/ Milyen szerepet játszottak azok az Inka Birodalom közigazgatási rendszerében, s még inkább az ebből a szempontból kevésbé vizsgált gazdasági életében?
A terepmunka eredményeképpen most megszülető kötet egyes fejezetei mindenekelőtt ezeket a kérdéseket kívánják megválaszolni.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

A Középső Andokban létrejött prekolumbián államokból számos olyan intézmény hiányzott, vagy csak nagyon gyengén alakult ki, amellyel más, archaikusnak nevezhető államok, közöttük a mezoamerikaiak is rendelkeztek. Így egy területileg, társadalmilag és foglalkozások szerinti, tagolt munkamegosztáson alapuló, sokrétű kézművesség, az arra épülő, széleskörű, sokfajta terméket forgalmazó távolsági kereskedelem és intenzív piaci cserét folyató városok sűrű hálózata. Mindezek hiányában az európai behatolás előtt utolsóként megszülető inka állam azért válhatott territoriális birodalommá, mert egy olyan, alapvetően új minőséget jelentő, a gazdaság teljes szerkezetét átszövő államot épített ki, amely nem csupán az erőforrások jelentős részét tartotta ellenőrzése alatt, hanem a termelést és a javak áramlását is java részt maga „menedzselte”, majd az előállított javakat példátlan mértékben koncentrálta és osztotta újra.
Terepen végzett kutatásaink, a koloniális források és a korábbról rendelkezésre álló szakirodalom feldolgozásának eredményeképpen kimutathatóvá vált, hogy ennek a sokrétű feladatrendszernek az ellátását végezték az inka állam tartományi központjai, melyeknek a termékek előállításában játszott szerepe pariai kutatásaink, és a legutóbbi időkben publikált hasonló eredmények alapján sokkal nagyobb lehetett, mint korábban feltételezték, amikor elsősorban adminisztratív, s nem pedig termelési központként tekintettek rájuk.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Az amerikai kontinens leghatalmasabb politikai alakulata az i. sz. 14–16. században fennállott Inka Birodalom volt, s noha az európai behatolást megelőző legutolsó évszázadokban alakult ki, valójában az ókori közel-keleti birodalmakkal állítható párhuzamba, míg az amerikai kontinensen elsősorban az Azték Birodalom mellé sorolható, ugyanakkor számos sajátos vonással is rendelkezett. Ezek egyike a speciális hegyvidéki környezeti viszonyokra visszavezethető gazdasági rendszer, mely nem a fejlett munkamegosztáson alapuló specializált kézművesség, s az arra alapozott piaci csere és városi társadalom bázisán jött létre, hanem tartományi központok olyan kiterjedt hálózatán alapult, amelyet az inka állam hozott létre részben e hiányzó funkciók ellátására.
Az ilyen tartományi központok egyike a bolíviai Paria volt, melyről a legutóbbi időkig pusztán írott források alapján rendelkeztünk ismeretekkel. A 2004–2007 között általam vezetett terepmunka egyik fő célja e település azonosítása, majd kutatása volt. Ennek során megismertük a település szerkezetét (polgári/szertartási mag, lakó- és műhelyzóna, állami raktáregyüttesek) és építészeti sajátosságait, továbbá feltártunk a település funkciói szempontjából fontos épületeket. Az elvégzett kutatás nyomán lehetővé vált annak megismerése, hogy a település hogy illeszkedett az Inka Birodalom közigazgatási és gazdasági szervezetébe, és pontosabban érthetővé vált, hogy általában a tartományi központok milyen funkciókat töltöttek be az Inka Birodalomban.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A jelen pályázat keretében vállalt feladat egy korábbi OTKA pályázat (nyilvántartási szám: OTKA T047048) kutatásait és eredményeit összefoglaló munka nyomán elkészült angol nyelvű kötet lektorálása, tördelt szövegének korrektúrázása, további illusztrációkkal történő kiegészítése, és a kötet megjelentetése. Ennek eredményeképpen elkészült a ’Paria la Viexa: Pre-Hispanic Settlement Patterns in the Paria Basin, Bolivia, and its Inka Provincial Center’ című 178 oldal terjedelmű, 120 szövegközi fotót, térképet, grafikont, rajzot, táblázatot, valamint függeléket, rajzos táblákat és négy, külön bekötött nagyméretű térképet tartalmazó kötet. A kötetben feltüntetésre kerültek a kutatást és a publikálást lehetővé tevő OTKA támogatások, azok nyilvántartási száma, illetve az OTKA logója. Az OTKA előírásaiban név szerint is megjelölt intézmények számára biztosított kötetek és a köteles példány szolgáltatás mellett további példányt kap az ELTE BTK Régészettudományi és Néprajzi Intézete.
kutatási eredmények (angolul)
The tasks undertaken in the present project were the revision of the English manuscript of the book summarizing the results of an archaeolgical and ethnohistorical fieldwork conducted in the Paria Basin, Bolivia, the preparation of its illustrations, and the publishing of the volume. As a result of the completed tasks was published the book of 178 pages titled ’Paria la Viexa: Pre-Hispanic Settlement Patterns in the Paria Basin, Bolivia, and its Inka Provincial Center’ containing 120 photos, maps, charts, drawings, tables, furthermore appendix, drawing tables and four separate bound large maps.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=109922
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Gyarmati, János-Carola Condarco Castellón: Las ocupaciones prehispánicas tardías y el centro administrativo inkaico en la cuenca de Paria, altiplano de Oruro, Ocupación Inka y dinámicas regionales en los Andes (Siglos XV-XVII), 2014
Gyarmati János, Carola Condarco Castellón: Paria la Viexa: Pre-Hispanic Settlement Patterns in the Paria Basin, Bolivia, and its Inka Provincial Center, Néprajzi Múzeum, 2014
Gyarmati János: Paria Inkák és spanyolok a világ tetején, A Földgömb, 2013
Gyarmati János: Paria la Viexa and an Expanding Empire: Provincial Centers in the Political Economy of the Inka Empire (A.D. 1440–1532), Journal of Field Archaeology, 2015




vissza »