A tisztességes eljárás nyelvi aspektusai. A jogi nyelv hatása a joghoz való hozzáférés érvényesülésére  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
112172
típus K
Vezető kutató Szabó Miklós
magyar cím A tisztességes eljárás nyelvi aspektusai. A jogi nyelv hatása a joghoz való hozzáférés érvényesülésére
Angol cím Linguistic aspects of fair trial. The impact of legal language on the fulfilment of access to justice
magyar kulcsszavak tisztességes eljárás, joghoz való hozzáférés, jogi nyelv, kommunikáció, nyelvtechnológia
angol kulcsszavak fair trial, access to justice, legal language, communication, language technology
megadott besorolás
Állam- és Jogtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)50 %
Ortelius tudományág: Jogtudomány
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)50 %
Ortelius tudományág: Alkalmazott nyelvészet
zsűri Állam, Jog és Politika
Kutatóhely Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet (Miskolci Egyetem)
résztvevők Balogh Dorka
Csetneki Sándorné dr.
Dobos Csilla
Farkasné Puklus Márta
Gedeon Magdolna
Pázmándi Kinga
Szendi Attila
Vincze Veronika
Vinnai Edina
Ződi Zsolt
projekt kezdete 2014-09-01
projekt vége 2018-08-31
aktuális összeg (MFt) 11.171
FTE (kutatóév egyenérték) 6.63
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A kutatás alapvető célkitűzései két kulcsszó köré rendezhetőek. A tisztességes (fair) eljárás számos részjogosítványban fejeződik ki. A büntető eljárásjog alapelvi szintű követelménye, hogy a bűnösség megállapítására és a szankciók kiszabására csak olyan eljárás eredményeként kerülhessen sor, amely védelmet biztosít az állami túlhatalommal szemben. A joghoz való hozzáférés arra a – közhelyszerű – tényre világít rá, hogy bár a jogszabályok kihirdetése révén a joganyag és a jogérvényesítés eszközrendszere elvileg és formailag bárkinek egyformán rendelkezésére áll, e lehetőséggel nem egyenlő esélyekkel élünk. Az egyenlőtlenséget a vagyon/jövedelem és a műveltség/iskolázottság független szociológiai változói magyarázzák a legkielégítőbben.
Mindeddig kevés figyelem irányult ezen elvárások nyelvi dimenziójára, arra, hogy a jogi eljárások tisztességes volta és a joghoz való hozzáférés esélye a nyelv dimenziójában is értelmezhető és értelmezendő. A büntető eljárásjog egyes rendelkezései érzékelik és tükrözik a nyelvhasználat jelentőségét, de nem vetnek számot a nyelv belső rétegzettségével. A szociolingvisztika vizsgálja a társadalmi és nyelvi egyenlőtlenségek összefüggéseit, kutatásunk pedig ebbe az összefüggésrendszerbe célozza beemelni a jogi egyenlőtlenségek dimenzióját. A nyelvi kompetencia nem homogén: az „anyanyelvi kompetencia” nem foglalja magában a „(jogi) szaknyelvi kompetenciát”. Feltevésünk szerint a jogi eljárásban zajló sorozatos intralingvális átfordítások (a laikus és a jogi nyelv kódja között) jelentősen rontják a laiusok esélyeit annak megértésében, hogy mi zajlik az eljárás folyamán, így növelik kiszolgáltatottságukat, csökkentik a joghoz való hozzáférésüket.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

Kiinduló tételünk szerint a tisztességes eljárás és a joghoz való hozzáférés biztosításának követelménye azt a kívánalmat is magában foglalja, hogy a jogi eljárás laikus résztvevői ne kerüljenek kiszolgáltatott, alárendelt helyzetbe pusztán azért, mert nem értik azt a (szak)nyelvet, amin a professzionális résztvevők hozzájuk beszélnek. A kiinduló tételből következő kérdés az, hogy 1. kimutatható-e olyan különbség a jogi és a laikus nyelvhasználat között, amely akadályt gördít a megértés elé; 2. ha vannak ilyen akadályok, azok eredményez(het)ik-e a tisztességes eljárás és a joghoz való hozzáférés követelményének sérülését; 3. ha ezen veszélyek realitása igazolható, milyen javaslatok tehetők azok kikerülésére és az eljárások korrektségének, elérhetőségének fokozottabb biztosítására.
Az alapkérdést instrumentálisan szolgáló előkérdés annak empirikusan alátámasztott megválaszolása, hogy a magyar jogi nyelv milyen specifikus jellemzőkkel bír a hétköznapi nyelvhez képest, és milyen különbségek tárhatók fel a jogi illetve a hétköznapi kontextusban zajló diskurzusok között. A magyar jogi nyelv (beszélt és írott változatainak) rendszeres, szisztematikus leírása jelenleg nem áll rendelkezésre; ha e munka befejezésére nem is, de megkezdésére és megalapozására reménnyel lehet vállalkozni. A rendelkezésünkre álló korpuszok (jogszabálytár, döntvénytár, Magyar Nemzeti Szövegtár, egyéb, már meglevő s még megszerzendő beszélt nyelvi szöveganyagok) elemzése elsősorban számítógépes és hagyományos, kvalitatív és kvantitatív nyelvészeti elemzésekkel, másodsorban történeti, összehasonlító és (jogi) analitikai módszerek alkalmazásával tehető meg.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Napjainkban a szaknyelvek, a szaknyelvi regiszterek rétegzettségének vizsgálata és rendszerezése együttesen alkalmazott szintaktikai, szemantikai és pragmatikai kritériumok alapján több dimenzióban folyik. Különös jelentősége van az interakció kutatásoknak, ugyanis a kommunikációs zavarok, félreértések áthidalása érdekében folyamatos perspektíva-váltásra van szüksége a beszélőknek, akik értelmezési pontokat keresnek interakcióik során. Kiemelt jelentősége van annak is, hogy korpusznyelvészeti módszerekkel elemzik a szakszavak és egyéb nyelvi szintek szerkezetét, kapcsolódásait, szövegkörnyezetét. Előtérbe kerültek azok a kutatások, amelyek a szaknyelvi regisztereket nem csak a köznyelvtől, hanem más regiszterek jellemzőitől, rétegeitől igyekeznek elkülöníteni. A jogi szaknyelvi regiszter eltérő stílusrétegeinek kutatásától az oktatás számára is általánosan alkalmazható eredmények várhatók, amelyek alapot teremtenek a leendő szakembereknek a valós szakmai kommunikációs folyamatok nyelvhasználati jellemzőinek tudatosítására és a tapasztalatszerzésre.
Angol és német nyelvterületen egyaránt több évtizedes hagyományra tekint vissza a jogi nyelv és nyelvhasználat kutatása (a „law and language” irányzat keretein belül), hazánkban azonban – a jelenleg pályázó vezető kutató által szervezett 2000 és 2003 között végzett kutatást leszámítva – mind a nyelvészek, mind a jogászok részéről csekély tudományos érdeklődés mutatkozott a két diszciplína lehetséges kapcsolódási pontjai iránt. A kutatás eredményei egyrészt új irányokat nyitnak meg a hazai szaknyelv-kutatásokban, ezen belül megalapozhatnak további, a jogi szaknyelvre irányuló kutatásokat, másrészt értékes megállapításokkal szolgálhatnak a magyar jogi nyelvre és jogi eljárásokra vonatkozóan. Az eljárási alapelvek érvényesülését illetően kritikai észrevételek és de lege ferenda javaslatok is megfogalmazásra kerülhetnek. További fontos hozadéka lehetne a kutatásnak, hogy annak eredményeit az oktatás és felnőttképzés során is hasznosítani lehet (ahogyan ez a korábbi kutatás eredményeivel is történik jelenleg). A jogi nyelvnek a közfigyelem középpontjába állítását és a jogi nyelvművelés ügyét szolgálná a „Magyar jogi nyelv” címen tervezett periodika útnak indítása is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

L.G. Alexander Practice and Progress című angol nyelvkönyve egyik leckéjének címe volt a „Do the English speak English?” – vagyis hogy vajon az angolok valóban angolul beszélnek-e. A parázs viták kiváltására is alkalmas kérdés bármely ország jogi nyelvére is alkalmazható: anyanyelvükön beszélnek-e a jogászok? A jogszabályokban, közigazgatási határozatokban, bírósági ítéletekben vagy a jogi eljárások során használt jogi nyelv ugyanis a laikusok számára gyakran érthetetlen, követhetetlen szövegfolyamként jelenik meg, a híradásokban pedig a jogi nyelvezet egyszerűsítése gyakran torzítást eredményez a szöveg tartalmában. A nyelvészek és a laikusok körében is időről-időre visszatérő elvárásként jelenik meg az az igény, hogy a jogi nyelv legyen közérthetőbb. A külföldi és hazai szaknyelv-kutatások ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy minden szaknyelv (így a jogi is) alapvetően valamely hivatás céljait szolgálja, és nem feltétlenül a közérthetőség vagy „szépség” kell hogy legyen az elsődleges elvárás velük szemben. A jogi nyelv azonban különleges helyzetben van más szaknyelvekhez képest, hiszen nem egy szakma vagy hivatás „belügye” (mint pl. az orvosi nyelv). E nyelvben kompetensnek kell lennünk, ha nem akarunk kiszolgáltatottá válni saját intézményeinknek, s ha maradéktalanul élni szeretnénk a jog által számunkra is kínált eszközrendszerrel. Kutatásunk annak feltárására irányul, hogy van-e teendő a köznapi nyelv és a jogi nyelv közötti hídverésben, s ha igen, kinek mi a dolga.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Main targets of the research are in connection with two keywords. The right to fair trial consists of several sub-rights. One of the basic guarantees of criminal procedure is the requirement that a judgment of guilt and punishment can only be the result of a procedure where basic human rights are ensured. Access to justice refers to an obvious correlation: theoretically, legal norms and the ways of implementing them – after being announced – are available for all citizens; however, their chances are not equal. There are several causes of inequalities, but sociological independent variables such as wealth and income or literacy and education are of great importance.
Little attention has been paid so far to the linguistic aspects of these rights: we assert that the requirements of fair trial and access to justice can be examined from a linguistic point of view. Criminal procedural regulations highlight the importance of language usage but do not deal with interim layers of language. Sociolinguistics examines the relationship between social and linguistic inequalities and our research strives to involve a new dimension: that of legal inequality. Linguistic competence is not homogenous: competence in one’s mother tongue does not include competence in the technical language of a profession (here, the legal profession). We assume that continuous intralingual translations (between lay and professional linguistic codes) restrict the chances of laymen to understand actions in legal procedures, due to this they are put in a subordinate position and their access to justice is hindered.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

We claim that the right to fair trial and access to justice include the requirement that laymen should not be in a subordinate position just because they do not understand professional language used by professionals. From this starting point we arrive at three questions: 1) can any differences be revealed between legal and lay language usage which hinders laymen’s understanding? 2) if there are differences, can they lead to the infringement of the right to fair trial and access to justice? 3) if the reality of this danger can be verified, what can be proposed to ensure the fulfillment of the requirements of the right to fair trial and access to justice?
To answer these questions we first have to empirically demonstrate the special features of legal language compared to everyday language and the differences between discourses in legal and ordinary contexts. A systematic description of oral and written legal language in Hungary is not yet available; our research tries to take the first step on this road. Databases at our disposal (compilations of legal norms, records of court decisions, the Hungarian National Corpus, and other already existing or would-be databases of oral discourses) will be primarily analyzed by computational and ordinary, qualitative and quantitative linguistic methods, and secondly by historical, comparative and (legal) analytical methods.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

In present days, professional languages and layers of professional registers are examined and systematized in different dimensions by the use of syntactic, semantic and pragmatic methods. Research in interactions is of the utmost importance, since resolving troubles and misunderstandings in communication requires speakers to continuously change perspective. The structure of professional terminology and other linguistic levels, their connections and context are examined by corpus linguistic methods. Examinations strive to separate registers of professional languages not only from everyday language but also from features of other registers and layers. Studying different layers and styles of the legal language register may provide useful and generally applicable knowledge for various forms of academic training and may enable future lawyers to gain information about linguistic features of professional communications.
In English and German-speaking countries research into legal language and legal language usage has been developed in the past few decades in the framework of the “law and language” school. However, in Hungary (except for the research conducted in 2000-2003 by the principal investigator of the present research) there has been little interest in this interdisciplinary field either on the part of lawyers or linguists. The findings of our research may reveal new directions in the field of analyzing professional language and provide valuable conclusions concerning Hungarian legal language and legal procedures. We may also be able to formulate critical proposals and de lege ferenda recommendations concerning Hungarian legal language and legal procedures. As a further benefit of the research, our findings could be included in the curricula of university and adult training courses (as has already occurred with the results of our previous research). Launching a new periodical called Hungarian Legal Language will also serve the goal of calling attention to legal language.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

“Do the English speak English?” – this was the title of a text in the English language book Practice and Progress, by L.G. Alexander; that is: do English people really speak the English language? This provocative question is applicable to the legal language of all countries: do lawyers speak their mother tongue? The legal language used in statutes, administrative decisions, court decisions and during legal procedures usually appears as an inexplicable and unclear mass of text, while the simplification of legal language in the mass media leads to distortion of the content. The demand for a clear and plain legal language reappears from time to time on the part of linguists and laymen. On the other hand, international and Hungarian research on professional languages warn us that all types of professional languages (including legal language) serve the interests and goals of a certain profession, therefore simplicity cannot be the most important expectation. Legal language, however, has a special status compared to other types of professional language (e.g. medical language), since law has become an integrative part of our lives. Everyone should be competent in legal language if he/she does not want to become subordinate to institutions of the society and if he/she wants to utilize the instruments provided by law. We intend to reveal whether there is anything that can be done to build a bridge between ordinary and legal language, and if so, who has what tasks in this undertaking.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
Kutatási céljaink annak vizsgálatára irányultak, hogy a jog nyelvi megformáltsága miképpen befolyásolja a jog mint társadalmi intézményrendszer hatékony és korrekt működését. Vizsgálati tárgyként ez lényegében a jogi nyelv (köz)érthetőségének kérdését jelenti. A válaszhoz fel kellett építeni egy jogi nyelvi korpuszt, amelyet a köznyelvi Szeged Korpusszal egybevetve kimutathatóvá válnak a jogi nyelv megértést nehezítő jegyei. A kialakított Miskolc Jogi Korpusz részkorpuszokból áll: egyrészt a jogszabályi, a jogalkotás és jogalkalmazás során keletkező, s a jogszabályokat magyarázó jogi nyelvi szövegeket tartalmazó korpuszokból; másrészt a jogi eljárások során készült hangfelvételekből és azok transzkripcióiból álló beszélt jogi nyelvi korpuszból. Előbbi 2,4 millió szövegszó, utóbbi közel 60 óra terjedelmű anyagának számítógépes statisztikai elemzése tette lehetővé a magyar jogi nyelv elsődleges leírását a legfőbb grammatikai jegyekre kiterjedően. A grammatikai analízis mellett a joggyakorlatot is vizsgáló kvalitatív és kvantitatív szemantikai és pragmatikai elemzéseket is végeztünk. Ezek kiterjedtek az esettanulmányoktól az elméletképzésig, a nyelvtörténeti kutatásoktól a fordítás/tolmácsolás problémáira való kitekintésig. Kutatásaink egyik leágazása volt a Magyar Jogi Nyelv című, évi 2 lapszámmal megjelenő szakfolyóirat megalapítása és útjára bocsátása. Ahogy kutatásunk egy korábbi FKFP-kutatás folytatása volt, úgy szándékunk szerint e szakasz is továbbvitelre vár.
kutatási eredmények (angolul)
The aims of our research were targeted at the investigation of how linguistic performing of law can influence the effective and fair working of law as social institution. This can be understood as the question of comprehensibility of legal language. In order to reach an answer we had to organize a legal language corpus to be collated with the ordinary language Szeged Corpus in order to detect features aggravating understanding legal language. Miskolc Legal Corpus consists of sub-corpora: texts of norms of law, side-texts of creating and implementing norms of law, and texts expositing norms of law; and audio-records recorded during legal procedures and their transcriptions. The first body of sub-corpora consists of 2.4 Million words, the latter covers 60 hours of sound-tracks. This made it possible to present a primer description of Hungarian legal language with computerized statistical methods, covering chief grammatical features. Apart from grammatical analysis qualitative and quantitative semantic and pragmatic search was performed covering the subject of legal praxis. These investigations extended from case studies to theorizing, from historical linguistic to studying the problems of translating/interpreting. An offset of our research project was establishing and publishing a new learned journal with two issues a year, titled Hungarian Legal Language. As this research project has been the continuation of a previous FKFP-research, we intend to carry on investigations.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=112172
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Dobos Csilla: Nyelven belüli fordítás a szakemberek és a laikusok közötti kommunikációban, Folmeg Márta; Jóri Anita (szerk.): Világ és nyelv szenvedéllyel: Köszöntő kötet Gecső Tamás 60. születésnapjára. 307 o. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2015. 235-241. o. (Seg, 2015
Dobos Csilla: Nyelv és jog., Miskolc: Egyetemi Kiadó, 2014
Dobos Csilla: A nyelven belüli fordítás különböző típusai., VIII. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények. (2014/2. szám) 61-75. o., 2014
Kurtán Zsuzsa: Szaknyelvi regiszterek és nyelvhasználati színterek., Bocz Zsuzsanna (szerk.): Szaknyelvi regiszterek és használati színterek. Porta Lingua–2014. Budapest: SZOKOE Szaknyelvoktatók és -kutatók Országos Egyesülete, 35-46, 2014
Kurtán Zsuzsa: Szakmaiság és nyelvhasználat., Demeter Éva – Nagy Tímea (szerk). Ünnepi kötet Rébék-Nagy Gábor 60. születésnapjára. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, 119-127. o., 2014
Markovich Réka - Syi - Hamp Gábor: Elliptical Lists in Legislative Texts., Proceedings of the Fifteenth International Conference on Artificial Intelligence and Law, 2015
Markovich Réka - Syi - Hamp Gábor: Elliptikus listák jogszabályszövegekben., Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia 2015 konferenciakötete. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport. 273-280. o., 2015
Markovich Réka - Syi - Hamp Gábor: Jogszabályszövegek gépi elemzésének tanulságai, Jogelméleti Szemle (2015/2) 64-73. o., 2015
Szabó Miklós: Normatív nyelv – jogi nyelv, 1 Glossa Iuridica (2014/2) [A magyar nyelv és a magyar jogi műnyelv megújítása.] 11-30. o., 2014
Vinnai Edina: Az első „jog és nyelv” kutatás hazánkban, IX. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények. Interdiszciplináris tanulmányok. (2014/1) 60-67. o., 2014
Vinnai Edina: Jog és nyelv – Nyelv és jog, Fekete Balázs – Fleck Zoltán (szerk.): Tanulmányok a kortárs jogelméletről. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 65-114. o., 2015
Szabó Miklós: Intézményi ekvivalencia, Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények. A Miskolci Egyetem Közleményei 9. évf. (2014/2) (Miskolc, Egyetemi Kiadó, 2015) 237-248. o., 2015
Szabó Miklós: A szavak ereje. Beszédaktus és jogi aktus Lysias beszédeiben, Könczöl Miklós (szerk.): Törvényszéki retorika, jogászi érvelés. Budapest: Pázmány Press, 2016, 9-28. o., 2016
Farkasné Puklus Márta: Hogyan adhatunk hatékony visszajelzést a fordítóképzésben?, Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények. 9 A Miskolci Egyetem Közleményei (2014/2) (Miskolc, Egyetemi Kiadó, 2015) 146-164. o., 2015
Ződi Zsolt: Elvek és valóság Európában: a PSI irányelv érvényesülésének problémái: Miért nem szereti az európai közszféra megosztani az adatait a magánvállalkozásokkal?, Sáry Pál (szerk.): Decem anni in Europaea Unione I.: Jogtörténeti és jogelméleti tanulmányok. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó, 174-185. o., 2015
Ződi zsolt: Jogirodalomra történő hivatkozás a bíróságok ítéleteiben: A jogtudomány és a „népi dogmatika”, MTA LAW WORKING PAPERS (18) 1-10. o., 2015
Ződi Zsolt: Citations of Previous Decisions, and the Quality of Judicial Reasoning, ACTA JURIDICA HUNGARICA: HUNGARIAN JOURNAL OF LEGAL STUDIES 56:(2-3) 129-148. o., 2015
Dobos Csilla: Lexikai átváltási műveletek a nyelven belüli fordításban, Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények.” 9 A Miskolci Egyetem Közleményei (2014/2) Miskolc, Egyetemi Kiadó, 63-80. o., 2015
Kurtán Zsuzsa: Párhuzamos szakszövegek rétegződésének interkulturális vetületei’, Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények. 9 A Miskolci Egyetem Közleményei (2014/2) (Miskolc, Egyetemi Kiadó, 2015) 215–226. o., 2015
Sajgál Mónika: ’Möglichkeiten der qualitativen Forschungsmethode in Untersuchungen zu Sprache und Recht, Johanna Backes/ Zoltán Szendi: Jahrbuch der ungarischen Germanistik 2015. Budapest Gesellschaft Ungarischer Germanisten / Bonn DAAD S. 118-143. o., 2015
Sajgál Mónika: Soziale Positionierung und Handlungsmöglichkeiten im vorgerichtlichen Ermittlungsverfahren, Debreceni Egyetem, 2015
Szabó Miklós: A jog nyelvi erőtere, Szabó Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor, 179-188. o., 2015
Kurtán Zsuzsa: A magyar jogi szaknyelv leírásának kutatási programja, Szabó Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor, 189-202. o., 2015
Gedeon Magdolna: Latin terminusok a magyar jogi szaknyelv történetében, Szabó Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor, 203-214, 2015
Dobos Csilla: Nyelven belüli fordítás és tisztességes jogi eljárás, Szabó Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor, 215-226. o., 2015
Vinnai Edina: A tájékoztatáshoz való jog a gyakorlatban, Szabó Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor, 227-241. o., 2015
Sajgál Mónika: Társadalmi pozicionálás és nyelvi cselekvési lehetőségek a nyomozati eljárásban: Egy interdiszciplináris esettanulmány konzekvenciái, Szabó Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor, 243-256. o., 2015
Pázmándi Kinga: A nyelvvel való visszaélés rétegei a pénzpiacokkal kapcsolatos kereskedelmi és politikai kommunikációban, Szabó Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor, 257-266. o., 2015
Markovich Réka: Tilalom és kötelesség – a számítógép szemével, Szabó Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor, 267-274. o., 2015
Vincze Veronika: A jogi szövegek nyelvi sajátságai egy korpuszalapú vizsgálat tükrében, Szabó Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor, 275-282. o., 2015
Ződi Zsolt: Alkalmas-e a Google jogi problémák megoldására?, Szabó Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor, 283-296. o., 2015
Balogh Dorka: Jogi szövegtípusok a jogi szakfordítás oktatásában., XVI. Országos Neveléstudományi Konferencia. 2016. november 17. Szeged, 2016
Farkasné Puklus Márta: Bírósági tolmácsolás – alapelvek és elvárások, 18. Fordítástudomány (2016/2) 40–52. o., 2016
Farkasné Puklus Márta: EULITA Konferencia Bécsben: a jogi tolmácsolás és fordítás sokrétűsége, 1 Magyar Jogi Nyelv (2017/1) 37-40. o., 2017
Farkasné Puklus Márta: Sprachliche und außersprachliche Faktoren des Gerichtsdolmetschens – Vorbereitungen und erste Ergebnisse eines Forschungsprojektes, GeSuS konferencia, Miskolc. 2017. május 11-13., 2017
Kurtán Zsuzsa: Jogtudomány, nyelvtudomány és szaknyelvkutatás kapcsolatai, Hegyi Szabolcs, Vinnai Edina, Ződi Zsolt (szerk.) Orbis Iuris. Ünnepi tanulmánykötet Szabó Miklós 65. születésnapjára. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2016. 147-161. o, 2016
Kurtán Zsuzsa – Sajgál Mónika – Vinnai Edina: A jelentés tisztázása jogász–laikus interakciókban, PORTA LINGUA-2016. 405-418. o., 2016
Kurtán Zsuzsa: Értelmező magyarázatok nyelvhasználati jellemzői a jogban, Szaknyelvhasználat: a tudomány és a szakma nyelvének alkalmazása című XVI. SZOKOE Szaknyelvi Konferencia. BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Idegen Nyelvi Központ, 2016
Kurtán Zsuzsa: A jogi nyelv rétegzettsége, „Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében” Nemzetközi Magyar Szaknyelvi Konferencia. MTA – MANYE – MANYSI, Budapest, 2017. január 19., 2017
Tóth Judit – Kurtán Zsuzsa: A jogszabályok szövege – avagy a jogalkotók szövegelése, 1 Magyar Jogi Nyelv (2017/1) 34 –36. o., 2017
Markovich Réka: Order of Norms and Deontic Modality, South American Journal of Logic. Special Issue Carlos Alchourrón Vol. 1, n. 2, pp. 435–445, 2015
Markovich Réka: Agents, Roles, and Rights. A Formal Approach to the Hohfeldian Conceptions, Proceedings of Advances in Modal Logic 2016. (Short papers) Lev Belkemishev, Stéphane Demri, and András Máté (Eds), 2016
Markovich Réka: Nem házasságkötés, bikondicionálisok. Formulák, az állam és az emberi jogok, Hegyi Szabolcs, Vinnai Edina, Ződi Zsolt (szerk.): Orbis Iuris. Ünnepi tanulmánykötet Szabó Miklós 65. születésnapjára. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2016. 109-116. o, 2016
Szabó Miklós: Performatívum, dráma és rítus a jogban, Révész Béla (szerk.): A szegedi jogbölcseleti iskola alapítója. Horváth Barna emlékkönyv. Szeged: Iurisperitus Kiadó, 2017, 104-117. o., 2017
Szabó Miklós: Tisztességes eljárás, joghoz való hozzáférés, jogi nyelv, „Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében” Nemzetközi Magyar Szaknyelvi Konferencia. MTA – MANYE – MANYSI, Budapest, 2017. január 19., 2017
Szabó Miklós: Linguistic conditions of access to law and fair process, Peace Based on Human Rights. XXVIII. World Congress ont he Philosophy of Law and Social Philosophy. Lisboa: Faculdade de Dirito Universidade de Lisboa, 2017, 210-211. o., 2017
Szendi Attila: A 19. századi magánjogi szakszavaink előfordulása korabeli folyóiratokban (1830-1850), 1 Magyar Jogi Nyelv (2017/1) 4 –13. o., 2017
Ződi Zsolt: Judicial Style and Understandability of Legal Documents, Peace Based on Human Rights. XXVIII. World Congress ont he Philosophy of Law and Social Philosophy. Lisboa: Faculdade de Dirito Universidade de Lisboa, 2017, 247. o., 2017
Ződi Zsolt: A "jog mint nyelvi átfordítás" elméletének tesztelése, Hegyi Szabolcs, Vinnai Edina, Ződi Zsolt (szerk.): Orbis Iuris. Ünnepi tanulmánykötet Szabó Miklós 65. születésnapjára. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2016. 163-182. o., 2016
Ződi Zsolt: A korábbi esetekkel való érvelés a jogban, 13 IUSTUM AEQUUM SALUTARE (2017/2) 93-104. o., 2017
Ződi Zsolt: A jog koherenciájának mítosza, Fekete Balázs, H Szilágyi István, Kiss Anna, Ződi Zsolt (szerk.): Iustitia körülnéz: Tanulmányok a jog és irodalom köréből. Budapest: Szent István Társulat, 2017. 209-227, 2017
Vincze Veronika: A jogi nyelv statisztikai elemzése, „Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében” Nemzetközi Magyar Szaknyelvi Konferencia. MTA – MANYE – MANYSI, Budapest, 2017. január 19., 2017
Vinnai Edina: The fulfilment of right to information in Hungarian legal practice, 2017. augusztus 24-27. GSFL Roundtable, Koppenhága, 2017
Vinnai Edina: Interdisciplinary research on the judiciary in Hungary, 9th CEE forum - Democracy, Academia and the Political: Book of abstracts. Wrocław: University of Wroclaw, 2017. p. 15., 2017
Vinnai Edina: A jegyzőkönyvezés gyakorlata a rendőrségi és a bírósági eljárásban, Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében” Nemzetközi Magyar Szaknyelvi Konferencia. MTA – MANYE – MANYSI, Budapest, 2017. január 19., 2017
Vinnai Edina: Tolmácsolás a jogi eljárásban, MISKOLCI JOGI SZEMLE: A MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARÁNAK FOLYÓIRATA (2017/1) 133-142. o., 2017
Balogh Dorka: The Role of Genres and Text Selection in Legal Translator Training, Language and Law – Traditions, Trends and Perspectives’. 2017 június 8-9. Bialystok, Lengyelország, 2017
Balogh Dorka: Alanyi szerkezetek a magyar jogi nyelvben, Szabó Miklós - Vinnai Edina: A törvény szavai. Prudentia Iuris 33. Miskolc: Bíbor, 71-94. o., 2018
Dobos Csilla: Állítmányi szerkezetek a magyar jogi nyelvben, Szabó Miklós - Vinnai Edina: A törvény szavai. Prudentia Iuris 33. Miskolc: Bíbor, 37-69. o., 2018
Vincze Veronika: A Miskolc Jogi Korpusz nyelvi jellemzői, Szabó Miklós - Vinnai Edina: A törvény szavai. Prudentia Iuris 33. Miskolc: Bíbor, 9-36. o., 2018
Kurtán Zsuzsa: Mellérendelés a magyar jogi nyelvben, Szabó Miklós - Vinnai Edina: A törvény szavai. Prudentia Iuris 33. Miskolc: Bíbor, 95-122. o., 2018
Sajgál Mónika: Alárendelés a magyar jogi nyelvben, Szabó Miklós - Vinnai Edina: A törvény szavai. Prudentia Iuris 33. Miskolc: Bíbor, 123-151. o., 2018
Kurtán Zsuzsa: Központozás a magyar jogi nyelvben, Szabó Miklós - Vinnai Edina: A törvény szavai. Prudentia Iuris 33. Miskolc: Bíbor, 153-179. o., 2018
Markovich Réka: A jogszabályok logikai mélystruktúrája, Szabó Miklós - Vinnai Edina: A törvény szavai. Prudentia Iuris 33. Miskolc: Bíbor, 181-198. o., 2018
Gedeon Magdolna: A magyar jogi nyelv történetéről, Szabó Miklós - Vinnai Edina: A törvény szavai. Prudentia Iuris 33. Miskolc: Bíbor, 199-222. o., 2018
Farkasné Puklus Márta: Tolmácsolás a tárgyalóteremben. "Elvesztettem a fonalat, hol tartunk?", Szabó Miklós - Vinnai Edina: A törvény szavai. Prudentia Iuris 33. Miskolc: Bíbor, 223-240. o., 2018
Ződi Zsolt: A jogi nyelv érthetőségének határai. Meg tudják-e oldani a nyelvészek a jogi szövegek érthetetlenségének problémáját?, Szabó Miklós - Vinnai Edina: A törvény szavai. Prudentia Iuris 33. Miskolc: Bíbor, 241-260. o., 2018
Pázmándi Kinga: A jog nyelvi dimenziói és a fogyasztóvédelem. "Devizahiteles" perek szereplőinél azonosítható nyelvi attitűdök, Szabó Miklós - Vinnai Edina: A törvény szavai. Prudentia Iuris 33. Miskolc: Bíbor, 261-280. o., 2018
Vinnai Edina: "Megértette a figyelmeztetést?" A figyelmeztetések és tájékoztatások közlése a büntetőeljárásokban, Szabó Miklós - Vinnai Edina: A törvény szavai. Prudentia Iuris 33. Miskolc: Bíbor, 281-295. o., 2018
Szabó Miklós: A szavak ura: Pragma vs. praxis, Szabó Miklós - Vinnai Edina: A törvény szavai. Prudentia Iuris 33. Miskolc: Bíbor, 297-313. o., 2018
Minya Károly, Vinnai Edina: Hogyan írjunk érthetően? Kilendülés a jogi szaknyelv komfortzónájából, Magyar Jogi Nyelv 2018/1. 13-18. o., 2018
Vinnai Edina: Harc a szavakért – Közérthetőség a jogban, Konferencia címe: Emberközpontú nyelvészet. Nyelvhasználat, társadalom, közérthetőség. Miskolc, 2018. január 22., 2018
Vinnai Edina: Jog és nyelv határán. A jogi nyelvhasználat nemzetközi és hazai kutatása, Gondolat Kiadó, 2017
Vinnai Edina: Plain Language in Law in Hungary, Konferencia: „Traditionen und Erneuerungen” Montpellier (Franciaország) 2018. április 5-7., 2018
Ződi Zsolt: Jogi szövegtípusok, Magyar Jogi Nyelv (2017/2) 20-29. o., 2017
Szendi Attila: A jogi nyelv érthetőségének történeti dimenziói új elemzésmódszertani megközelítésben, Konferencia: A jogi nyelv érthetősége és a joghoz való hozzáférés. Miskolc, 2018. május 25., 2018
Kurtán Zsuzsa: Értelmező magyarázatok nyelvhasználati jellemzői a jogban, PORTA LINGUA 383–396. o., 2017
Kurtán Zsuzsa: A szakmai nyelvhasználat: oktatás, kutatás és nyelvi tervezés, Bódi Zoltán – Sz. Hegedűs Rita – Szőllősy-Sebestyén András (szerk.): Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében, Budapest: Tinta – MANYSI– MANYE, 107-116. o., 2018
Kurtán Zsuzsa: Hogyan élteti a nyelv a jog világát?, 2 Magyar Jogi Nyelv (2018/1) 40–43. o., 2018
Balogh Dorka: A jogi szaknyelvoktatás és a jogi szakfordítóképzés kapcsolódási pontjai. Fordítási és közvetítési feladatok a jogi szaknyelvi képzésben, Modern Nyelvoktatás. XXIII. évfolyam 4. szám, 2017
Balogh Dorka: Recenzió Tamás Dóra Mária: Bevezetés a jogi terminológiába c. kötetéről, Magyar jogi nyelv, I. évfolyam, 2. szám. 37-39. o., 2017
Balogh Dorka - Lesznyák Márta: Project Work in Legal Translation – First Results of an Empirical Investigation, Ildikó Horváth (ed.): Latest Trends in Hungarian Translation Studies. Budapest, Multiszolg Bt., pp. 173-190., 2018
Dobos Csilla: A magyar jogi szaknyelv - Kerekasztal, Bódi Zoltán – Sz. Hegedűs Rita – Szőllősy-Sebestyén András (szerk.): Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében, Budapest: Tinta Könyvkiadó – MANYSI – MANYE, 60–64. o., 2018
Szabó Miklós: Tisztességes eljárás - joghoz való hozzáférés - jogi nyelv, Bódi Zoltán – Sz. Hegedűs Rita – Szőllősy-Sebestyén András (szerk.): Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében, Budapest: Tinta Könyvkiadó – MANYSI – MANYE, 64–68. o., 2018
Vinnai Edina: A jegyzőkönyvezés gyakorlata a rendőrségi és a bírósági eljárásban, Bódi Zoltán – Sz. Hegedűs Rita – Szőllősy-Sebestyén András (szerk.): Magyar szaknyelvek a Kárpát-medencében, Budapest: Tinta Könyvkiadó – MANYSI – MANYE, 69–74. o., 2018
Farkasné Puklus Márta: Dolmetschen im ungarischen Gerichtssaal – Einblick in das Protokoll von zwei Fällen, Sprache und Recht. Übersetzer und Dolmetscher als Mittler zwischen Sprachen und Rechtssystemen. Berlin: BDÜ Fachverlag, 2017. 170–180., 2017
Farkasné Puklus Márta: Court Interpreting Research in Hungary – Judges’ Expectations, Horváth I. (ed.) Latest Trends in Translation Studies. Budapest: Eötvös Kiadó, 2018. 99–121., 2018
Farkasné Puklus Márta: Nyelv és jog – miskolci kutatások, Robin E. Zachar V. (szerk.): Fordítástudomány ma és holnap. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2018. 57–70., 2018
Farkané Puklus Márta: (Köz)érthetőség a bírósági tárgyaláson: két tolmácsolt eset vizsgálata, Miskolci MANYE Konferencia, Emberközpontú nyelvészet – Nyelvhasználat, társadalom, közérthetőség, Miskolc. 2018. január 22., 2018
Farkasné Puklus Márta: A tolmács szerepe a magyar bírósági tárgyaláson, TransELTE 2018, XX. Fordítástudományi Konferencia, Budapest. 2018. március 22-23., 2018
Vincze Veronika: Linguistic uncertainty in legal documents, Konferencia: Text Mining of Political and Legal Texts (POLTEXT) Incubator Project, MTA TKI, 2018. május 10-11., 2018
Vincze Veronika, Üveges István: Are Hungarian General Terms and Conditons easy to comprehend? A Computational Linguistics Analysis, Konferencia: Text Mining of Political and Legal Texts (POLTEXT) Incubator Project, MTA TKI, 2018. május 10-11., 2018
Gedeon Magdolna: A magyarországi bányajogi szaknyelv történeti áttekintése, Magyar Jogi Nyelv 2018/1. 1-5. o., 2018
Szabó Miklós: Deep Structure of Language(s) of Law, Konferencia: IVR [Nemzetközi Jogfilozófiai Társaság] XXVII. „Law, Reason, Emotion”, Washington D.C. USA, 2015. július 31., 2015





 

Projekt eseményei

 
2018-07-03 08:59:58
Résztvevők változása
2018-01-18 11:21:10
Résztvevők változása
2017-12-05 16:02:51
Résztvevők változása




vissza »