"Kínai a családban". Magyar-kínai viszonyok Magyarországon az interetnikus párkapcsolatok és a magyar bérszülők kínai családokhoz fűződő viszonyának tükrében.  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
112282
típus K
Vezető kutató Kovács Nóra
magyar cím "Kínai a családban". Magyar-kínai viszonyok Magyarországon az interetnikus párkapcsolatok és a magyar bérszülők kínai családokhoz fűződő viszonyának tükrében.
Angol cím Chinese person in the family" Chinese-Hungarian relations in Hungary in the light of interethnic couple relations and Hungarian child care providers' experiences with Chinese families
magyar kulcsszavak kínai-magyar interetnikus kapcsolatok, kínai bevándorlók, kínai diaszpóra, vegyesházasság,
angol kulcsszavak Chinese-HUngarian interethnic relations, Chinese immigrants, Chinese Diaspora, interethnic marriages
megadott besorolás
Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)70 %
Ortelius tudományág: Néprajz
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)30 %
Ortelius tudományág: Szociológia
zsűri Kultúra
Kutatóhely Kisebbségkutató Intézet (MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont)
projekt kezdete 2014-09-01
projekt vége 2017-07-31
aktuális összeg (MFt) 2.910
FTE (kutatóév egyenérték) 1.50
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A tervezett kutatás két érintkező részterület antropológiai vizsgálatán keresztül kívánja feltárni a Magyarországon a 2010-es években egyidejűleg létező magyar és kínai világok kapcsolódási felületeit. A magyarországi kínai világra és annak befogadó társadalommal való kapcsolatára összpontosít. Konkrét emberi viszonylatok vizsgálatán keresztül kívánja tanulmányozni a magyarországi magyar-kínai viszonyrendszer egy olyan bensőséges tartományát, ahol Magyarországon élő kínaiak és magyar környezetük bizonyos szereplői ténylegesen látják egymást (Vö. Nyíri 2010a:141). Az intimitás két vizsgálni kívánt területét a kínai-magyar interetnikus párkapcsolatoknak, valamint azoknak a hármas viszonylatoknak a tapasztalatai adják, amelyek a migráns családok első generációs tagjai, második generációs gyermekeik, és a gyermekek ideiglenes magyar nevelőszülei és utóbbiak családtagjai között jönnek létre. A kutatás során antropológiai terepmunka és részben strukturált interjúk segítségével összegyűjtött adatok szolgálnak az elemzés alapjául.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás arra a központi kérdésre keresi a választ, miként vannak jelen a kínai migránsok a magyar társadalomban és hogyan viszonyulnak a befogadó társadalom tagjaihoz? Erre a kérdésre számos részterület kutatásával, több tudományterület eltérő kutatási módszereinek segítségével kísérelhetünk meg választ adni. A tervezett vizsgálat a kulturális antropológia eszköztárának segítségével két egymással érintkező kérdéskört vizsgál.
Ezek közül az első a kínai-magyar multietnikus párkapcsolatban élő személyek tapasztalataihoz kapcsolódik és egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ: Bár a kínaiak Magyarország legszámosabb „látható” migráns kisebbségét alkotják, ténylegesen alacsony-e ezeknek a kapcsolatoknak az aránya, és ha igen, speciális kulturális okok is magyarázzák-e ezt? A pár kínai felének befogadó társadalomban megvalósuló mobilitását befolyásolja-e az adott párkapcsolat, és ha igen, miként? Milyen módon jelenik meg a transznacionalitás, a térbeli mobilitás és az egyidejű többfelé tartozás a vegyes házasságon alapuló családok életében? Az együttélés mindennapi gyakorlata, a nyelvismeret és nyelvhasználat, a munkához valamint a gyerekneveléshez való viszony milyennek mutatja az eltérő kulturális hátterek relatív hatalmi pozícióit a kapcsolaton belül?
A második kérdéskör egy speciális jelenséget, egy olyan viszonylatot jár körbe, amely kínai bevándorló családok és a kínai gyermekeket pénzért ideiglenesen befogadó magyar egyének vagy családok között jöttek létre. E kérdéshez kapcsolódó legfontosabb kérdések ennek a rendszernek a működésére, illetve az érintett emberek egymással kapcsolatos személyes tapasztalataira irányulnak.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Magyarországon évtizedek óta több tízezer kínai bevándorló él, emellett kibocsátó országuk, Kína nemzetközi jelentősége is évről évre nő. A magyarországi kínai diaszpóra kutatásának egyik fontos célja, hogy megismerjük, kik ezek az emberek, hogyan élnek ma Magyarországon, milyen gazdasági és társadalmi funkciókat töltenek be, milyen a kultúrájuk, és milyen viszonyban vannak a befogadó társadalom tagjaival. Ezeknek a kérdéseknek, ezen belül is elsősorban a kínai diaszpóra és a magyar társadalom viszonyának megértéséhez járulhat hozzá a tervezett kutatás. Külön szeretném kiemelni, hogy a legutóbbi években viszonylag kevés, konkrétan a kínai diaszpórára irányuló empirikus kutatást végeztek Magyarországon és még mindig nem kielégítő a tudásunk ezzel a népességgel kapcsolatban. Megjegyezem, hogy survey-jellegű vizsgálatok körükben rendkívül nehezen végezhetők, viszont egy mélyfúrás jellegű antropológiai vizsgálat kvalitatív adatai új ismereteket eredményezhetnek.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A tervezett kutatás két érintkező részterület antropológiai vizsgálatán keresztül kívánja feltárni a Magyarországon a 2010-es években egyidejűleg létező magyar és kínai világok kapcsolódási felületeit. A magyarországi kínai világra és annak befogadó társadalommal való kapcsolatára összpontosít. Konkrét emberi viszonylatok vizsgálatán keresztül kívánja tanulmányozni a magyarországi magyar-kínai viszonyrendszer egy olyan bensőséges tartományát, ahol Magyarországon élő kínaiak és magyar környezetük bizonyos szereplői ténylegesen látják egymást (Vö. Nyíri 2010a:141). Az intimitás két vizsgálni kívánt területét a kínai-magyar interetnikus párkapcsolatoknak, valamint azoknak a hármas viszonylatoknak a tapasztalatai adják, amelyek a migráns családok első generációs tagjai, második generációs gyermekeik, és a gyermekek ideiglenes magyar nevelőszülei és utóbbiak családtagjai között jönnek létre. A kutatás során antropológiai terepmunka és részben strukturált interjúk segítségével összegyűjtött adatok szolgálnak az elemzés alapjául.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Through a cultural anthropological study focusing on two interconnecting areas this research explores the connecting points and interfaces of the parallel Chinese and Hungarian worlds existent in Hungary in the 2010s. It focuses on the Chinese world in Hungary and its relations with its host society. It intends to study intimate aspects of Chinese-Hungarian relations in Hungary through specific human relations in which the Chinese migrants living in Hungary and some members of Hungarian society do actually “see” each other (see Nyíri 2010a:141). The two areas of intimacy that are going to be examined within this research are provided by experiences of Chinese-Hungarian inter-ethnic partner relationships as well as experiences coming from the threefold relations existent between first generation members of Chinese families, their second generation children and their paid temporary Hungarian foster parents. The data to be analyzed during the course of this research is generated by semi-structured interviews and anthropological fieldwork.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

This research project intends to answer the question of how Chinese migrants are present in Hungarian society today and how they relate to members of Hungarian society. One can try to answer this question studying various subfields, using different approaches and research methods of different disciplines. The research project outlined here uses the tools and methods of cultural anthropology and focuses on two interconnected sub-fields.
The first of the two is related to the experiences of persons living or having lived in Chinese-Hungarian couple relationships and tries to answer the following questions: Although the Chinese form the most numerous “visible” immigrant group in Hungary, why are there relatively few Chinese-Hungarian couples? If this is the case what explains it? Are there any specific cultural explanations? Does such a relationship influence the Chinese partner’s mobility into the host society, and if yes, how exactly? How does transnationalism, spatial mobility, simultaneous ties to different places appear in the lives of mixed marriage-based families? How do everyday practices of living together, language use, childrearing strategies, and attitudes to work in Chinese-Hungarian couples reflect the relative positions of power of different cultural backgrounds within the relationship?
The second sub-field concerns a specific phenomenon, a relationship existent between Chinese migrant families and Hungarian individuals or families who temporarily took a Chinese child in their home as a paid service. The most central questions here concern the way this system works, and the experiences the people involved had with each other.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

Tens of thousands of Chinese migrants have been living in Hungary for several decades now, and China’s international importance has been growing year by year. One of the most important objectives of studying the Chinese Diaspora is to get to know who they are, how they live in Hungary today, what economic and social functions they fulfil, what their culture is like, and how they relate to members of their host society. The research project outlined here may help answer these questions, and may help us understand some aspects of the relationship between the Chinese minority and the Hungarian majority. I would like to emphasize that relatively few empirical research projects in Hungary have focused specifically on the Chinese diaspora in recent years and there is still a lot more aspects to find out about. Let me also note that it is very difficult to do survey-type of research in the Chinese community and that qualitative data from an in-depth anthropological research project may contribute to this area of knowledge substantially.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Through a cultural anthropological study focusing on two interconnecting areas this research explores the connecting points and interfaces of the parallel Chinese and Hungarian worlds existent in Hungary in the 2010s. It focuses on the Chinese world in Hungary and its relations with its host society. It intends to study intimate aspects of Chinese-Hungarian relations in Hungary through specific human relations in which the Chinese migrants living in Hungary and some members of Hungarian society do actually “see” each other (see Nyíri 2010a:141). The two areas of intimacy that are going to be examined within this research are provided by experiences of Chinese-Hungarian inter-ethnic partner relationships as well as experiences coming from the threefold relations existent between first generation members of Chinese families, their second generation children and their paid temporary Hungarian foster parents. The data to be analysed during the course of this research is generated by semi-structured interviews and anthropological fieldwork.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A nemzetközi migrációhoz kapcsolódó, terepmunkán és interjúk adatain alapuló antropológiai kutatás első tematikus blokkja megvizsgálta és megkísérelte megérteni a magyarországi kínai-magyar párkapcsolatok mindennapjainak valóságát és feltárni azt, a felek szocializációjának, szociokulturális háttereinek különbségei miként befolyásolják e kapcsolatok alakulását. Sikerült beazonosítania néhány olyan szociális, kulturális és gazdasági tényezőt, amelyek befolyásolták a kutatás látóterébe került kínai-magyar párkapcsolatok működését, stabilitását. A kutatás második tematikus része egy migrációhoz kapcsolódó gondoskodási forma működésére, valamint a benne résztvevők tapasztalataira irányult, és a bensőséges kínai-magyar interetnikus kapcsolatoknak azokat a hármas viszonylaton alapuló tapasztalatait tárta fel, amelyek a migráns családok első generációs tagjai, második generációs gyermekeik, és a gyermekek ideiglenes magyar befogadó családjai között jöttek létre. Míg Magyarországon a helyi kínai vállalkozók közt ez a gyakorlat általánosnak volt mondható, a gyereknevelés hasonló ismérvekkel rendelkező kiszervezése nem tűnt jellemzőnek a nyugat-európai kínai diaszpóra népességek körében, és Kínában sem. A terepmunkán és interjúkon alapuló kutatás felvázolta a gondoskodási formában résztvevő magyar személyek és kínai migránsok csoportjainak szocio-kulturális és gazdasági mintázatait, és a résztvevők ezzel kapcsolatos tapasztalatait.
kutatási eredmények (angolul)
This international migration-related anthropological research project was based on fieldwork data and interviews. Its first thematic part studied and interpreted the everyday reality of Chinese-Hungarian inter-ethnic partner relationships living in Hungary, and it explored how the differences in partners’ socialization and socio-cultural backgrounds influenced these bonds. The research identified social, cultural and economic factors that influenced the workings and stability of the Chinese-Hungarian bonds identified during this research. The second thematic part of the project focused on the workings of and experiences connected with a migration-related childcare form, and it studied the intimate experiences of the threefold relations established between Chinese migrant parents, their young children, and Hungarian child-carers. These forms of outsourced childcare were frequently used by Chinese migrant entrepreneurs working in Hungary, however, they were not reported from Chinese migrants in Western Europe, nor from mainland China. Based on interviews with parents, carers and Chinese youth, the project outlined the socio-cultural-economic profiles of Hungarian carers and Chinese migrants involved in these practices, and examined their related experiences.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=112282
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Kovács Nóra: Cultures unfolding: experiences of Chinese-Hungarian mixed partner relationships (megjelenés alatt), Current Issues in Personality Psychology, 2015
Kovács Nóra: Chinese imaginary through Hungarian eyes: mixed couples’ lived experiences of cultural otherness, SIEF Biannual Conference 2015, 2015
Kovács Nóra: Újfajta kihívások családi helyzetekben: a nemzetközi migráció és az interetnikus párkapcsolatok Magyarországon, https://konyvtar.elte.hu/hu/node/3555, 2015
Kovács Nóra: Cultures Unfolding: Experinces of Chinese Hungarian Mixed Couples in Hungary, Current Issues in Personality Psychology · 2015 volume 3(4), 254-264. o. doi: 10.5114/cipp.2015.54328, 2015
Kovács Nóra: Global migration and intermarriage in Chinese-Hungarian context (megjelenés alatt), Fejezet a Managing “difference” in East-European Transnational Families munkacímű kötetben. Kiadó: Peter Lang, 2016
Kovács Nóra: Intimitás, tanulás, megértés? Kínai-magyar párkapcsolatok interkulturális tapasztalatainak néhány tanulsága, http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/hirek/2015/12/globmigrkonfeloadas, 2015
Kovács Nóra: Chinese migrants’ childcare strategies in Hungary since the early 1990s: fostering arrangements and some consequences, http://www.ismu.org/en/2016/01/une-30-july-2-2016-13th-imiscoe-annual-conference/, 2016
Kovács Nóra: Chinese children in Hungarian homes: Chinese migrants’ social reproductive strategies in the light of their relations with paid Hungarian foster families, http://www.transfam.socjologia.uj.edu.pl/, 2016
Kovács Nóra: Chinese children in Hungarian homes: Chinese migrants’ family strategies in the light of their relations with Hungarian childminders, http://www.rkk.hu/en/topicalities/internationalconference2016.html, 2016
Kovács Nóra: Cultures unfolding: experiences of Chinese-Hungarian mixed couples in Hungary, CURR ISS PERSONALITY PSYCHOL 3: (4) 254-264, 2015
Kovács Nóra: Cultures unfolding: experiences of Chinese-Hungarian mixed couples in Hungary, CURR ISS PERSONALITY PSYCHOL 3: (4) 254-264, 2015
Kovács Nóra: Global migration and intermarriage in Chinese-Hungarian context, Ducu, Viorela- Aron Telegdi-csetri (szerk.) Managing Difference in Eastern-European Transnational Families. Peter Lang: Frankfurt 113-131. o., 2016
Kovács Nóra: A hagyományos és a virtuális terepmunka módszertani kihívásai a migráns integráció vizsgálatában: a kínai-magyar párkapcsolatok példája, Ethno-Lore, 2017
Kovács, Nóra: Methodological Challenges of Traditional and Virtual Anthropological Fieldwork in Migrant Integration Research: the Case of Chinese-Hungarian Interethnic Partner Relationships, Romanian Journal of Population Studies. Special Issue: "Transnational Family Research - Methodological Challenges". Vol. XI, No.1 35-59. o., 2017
Kovács, Nóra: Transnational Migrant Entrepreneurs' Childcare Practices: Chinese Children in Hungarian Homes (megjelenés alatt), Nedelcu, Mihaela - Ducu, Viorela (eds.) Veiled aspects of transnational family relationships: Realities of Childhood and Parenting. Springer, 20 oldal, 2018




vissza »