 |
10 év EU tagság: Az új tagországok tapasztalatai az agrárszektorban
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
112394 |
| típus |
K |
| Vezető kutató |
Csáki Csaba |
| magyar cím |
10 év EU tagság: Az új tagországok tapasztalatai az agrárszektorban |
| Angol cím |
10 years of Accession: Lessons from the agri-food sector of the New Member States |
| magyar kulcsszavak |
EU-csatlakozás, agrár-szektor, tapasztalatok, új tagországok |
| angol kulcsszavak |
EU accession, Agri-food, Lessons, New Member States |
| megadott besorolás |
| Közgazdaságtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 100 % | | Ortelius tudományág: Agrárgazdaságtan |
|
| zsűri |
Gazdaság |
| Kutatóhely |
ADATELEMZÉS ÉS INFORMATIKA INTÉZET (Budapesti Corvinus Egyetem) |
| résztvevők |
Jámbor Attila
|
| projekt kezdete |
2015-01-01 |
| projekt vége |
2018-12-31 |
| aktuális összeg (MFt) |
7.794 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
2.60 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
10 év telt el azóta, hogy Közép-Kelet Európa országai csatlakoztak az Európai Unióhoz és ez a tizedik évforduló kiváló alkalmat biztosít arra, hogy megálljunk és értékeljük az első évtized agrárgazdasági (mezőgazdaság, környezet, vidék) teljesítményeit a régióban a kezdeti várakozások tükrében. A téma fontossága ellenére csak kevés kutatás foglalkozik az EU csatlakozás agrárgazdasági tapasztalataival az új tagországokban. A projekt célja, hogy ezeket a tapasztalatokat összegezze, valamint értékelje az új tagországok teljesítményeit és azonosítsa az azok mögött rejlő tényezőket. A kutatásnak három fő célja van.
Ezek közül az első, hogy az új tagországok agrárgazdaságának múltbeli teljesítményeit összegezzük a nemzetközi folyóiratokban a témában megjelent agrárgazdasági átalakulásról szóló irodalom feldolgozásával. Másodszor célunk a csatlakozás nyerteseinek és veszteseinek azonosítása az új tagországok csatlakozás utáni mezőgazdasági, agrár-környezeti és vidéki teljesítményeinek vizsgálatával. Egy innovatív eszköz (a teljesítmény index) használatát tervezzük itt, amelynek alapja a World Economic Forum által évente publikált Globális Versenyképességi Jelentés lenne. Harmadszor a kutatás célja, hogy azonosítsa az eltérő teljesítmények mögött rejlő okokat. Ennek érdekében makro- és agrár-politikai változókat azonosítanánk, amely hatásait elemeznénk a teljesítményekre.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
Általánosságban a kutatás alapkérdése az alábbi: milyen tapasztalatai vannak az EU csatlakozásnak az új tagországok agrár-szektorára? A kutatás három nézőpontból igyekszik ezt a kérdést megválaszolni. Egyrészt az új tagországok múltbeli teljesítményeit elemezzük az átalakulás szakirodalmának segítségével témákat, szerzőket és szerzői hálókat vizsgálva. Kik a leginkább hivatkozott szerzők? Mik voltak a főbb várakozások a csatlakozás kapcsán? Milyen kutatói csoportok dolgoztak együtt és milyen kapcsolatok voltak közöttük? Ezek az első téma kapcsán felmerülő kérdések. Másodszor a kutatás célja a csatlakozás nyerteseinek és veszteseinek az azonosítása. Az ide vonatkozó kérdések az alábbiak: Kik voltak a csatlakozás nagy nyertesei és vesztesei az agráriumban? Hogyan változott ezek teljesítménye a csatlakozás után? Miben voltak jók a nyertesek és mit nem sikerült a veszteseknek elérniük? A harmadik nézőpont célja a csatlakozás utáni agrárteljesítmények mögötti meghatározó tényezők vizsgálata. Vajon egy agrárstratégia léte jobb teljesítményt indukál? Vajon az ártámogatások hatékonynak bizonyultak? Milyen szerepe volt a makro (GDP/fő, árfolyamok, stb.) mutatóknak? Vajon a makro mutatók fontosabbak voltak a mezőgazdasághoz köthetőknél?
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A téma fontosságának ellenére csak korlátozott számú kutatás foglalkozik az EU csatlakozás agrárgazdasági tapasztalataival az új tagországokban. A kutatás célja ennek megfelelően a tapasztalatok összegzése, az új tagországok teljesítményeinek az értékelése és az azok mögött rejlő tényezők azonosítása. A kutatás számos területen járul hozzá a téma szakirodalmához.
Először is a csatlakozás utáni agrárteljesítmények alapvető mintáit elemezzük a termelési tényezőkre, agrárkereskedelmi egyenlegre, mezőgazdasági árakra és gazdaságszerkezetre vonatkozó leíró statisztikákkal. Ezen felül a kutatás három területre fókuszál.
Az első területet illetően a régiós mezőgazdasági átmenetnek kiterjedt szakirodalma létezik, ám annak összegzése hiányzik. Itt a cél a nemzetközi agrárgazdasági folyóiratokban a témában megjelent cikkek egyfajta összegzése lenne. Ezen belül kifejezetten vizsgálnánk a témákat, szerzőket és a közöttük lévő kapcsolatokat. Egy ilyen elemzés jobb betekintést adna az új tagországok múltbeli teljesítményeibe és világos képet adna a csatlakozás előtti várakozásokról és az elmúlt húsz év tapasztalatairól.
A második terület vonatkozásában a cél az új tagországok csatlakozás utáni teljesítményeinek az elemzése a mezőgazdaság, agrár-környezet és vidékgazdaság területén annak érdekében, hogy azonosítani tudjuk a csatlakozás nyerteseit és veszteseit. Egy innovatív elemzései módszer (a teljesítmény index) alkalmazását tervezzük a World Economic Forum Globális Versenyképességi Jelentésének analógiájára. Esetünkben minden tagország kapna minden területre és mutatóra egy értéket, amely alapját képezné a teljesítmények mérésének és a jó vizuális megjelenítésnek. Ezzel a módszerrel aztán azonosíthatók lennének a csatlakozás nyertesei és vesztesei is.
A harmadik területnél a cél makro- és politika-változók azonosítása annak érdekében, hogy a makro- és agrárpolitika hatásait tudjuk mérni az országok különböző teljesítményeire. Ez a közelítésmód lehetővé tenné számunkra, hogy megértsük, mely politikai eszközök voltak hatékonyak vagy éppen hatékonyatlanok hosszú távon, valamint rávilágítana, milyen eszközök/változók határozták meg egy új tagország csatlakozás utáni agrár, agrár-környezeti és vidéki teljesítményét.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
10 év telt el azóta, hogy Közép-Kelet Európa országai csatlakoztak az Európai Unióhoz és ez a tizedik évforduló kiváló alkalmat biztosít arra, hogy megálljunk és értékeljük az első évtized mezőgazdasági teljesítményeit a régióban a kezdeti várakozások tükrében. A kutatás célja három terület részletes vizsgálata a kérdésen belül.
Először is nemzetközi folyóiratokban a mezőgazdasági átmenetről szóló régiós cikkeket tervezzük összefoglalni annak érdekében, hogy megértsük, mik voltak a várakozások az EU csatlakozás kapcsán és mi lett a valóság. Az elmúlt 20 év tapasztalatainak összegzése ezen alapul, amelyből akár javaslatokat is lehet megfogalmazni az későbbi csatlakozók számára.
A projekt második célja annak megválaszolása a régió 10 éves tagságának fényében, hogy kik voltak a csatlakozás egyértelmű nyertesei és vesztesei a mezőgazdaságban. Itt egy komplex elemzést tervezünk végezni, amely a csatlakozás utáni agrár, agrár-környezeti és vidéki teljesítményeket értékeli különböző mutatók alapján, majd azokat összegzi.
A kutatás harmadik célja makrogazdasági és agrárpolitikai változók azonosítása, amelyek felelősek lehetnek az egyes országok különböző teljesítményeiért. Miért volt jobb teljesítménye az egyik országnak a másiknál? Milyen tényezők határozták meg a teljesítményeket és milyen mértékben? Vajon a makro indikátorok (GDP/fő, árfolyamok, stb.) milyen szerepet játszottak? Ez a közelítésmód lehetővé tenné számunkra, hogy megértsük, mely politikai eszközök voltak hatékonyak vagy éppen hatékonyatlanok hosszú távon, valamint rávilágítana, milyen eszközök/változók határozták meg egy új tagország csatlakozás utáni agrár, agrár-környezeti és vidéki teljesítményét.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
10 years have passed since the accession of Central and Eastern European countries to the European Union and this tenth anniversary of accession is a good opportunity for stock-taking and assessing the developments in New Member States` (NMS) agri-food sector (agriculture, environment and rural development) in the light of initial expectations. Despite the apparent importance of the topic, there is a limited number of research dealing with the lessons of EU accession on NMS agri-food sector. Therefore, the aim of this project is to synthetize these lessons, assess the performance of the NMS as well as to identify factors lying behind different country performances. The project has three basic goals.
First, the past performance of NMS agri-food sector is planned to be analysed by a synthesis of the transition literature on NMS by collecting and analysing articles on transition in international journals in the field of agricultural economics. Second, the research aims to identify the winners and losers of accession by providing a complex analysis of post-accession performance in agriculture, environment and rural areas. An innovative tool (the performance index) is planned to be used here, based on the World Economic Forum’s Global Competitiveness Report. Third, the research aims to identify the reasons behind different country performances by exploring macro and policy-related variables and capturing the effects of macro as well as agricultural policy on different country performances.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
Generally, the research question of the proposed project is as follows: what are the lessons of EU accession for the agri-food sector of the New Member States? Specifically, the research aims to answer this question from three perspectives. First, we are interested in the past performance of the NMS by analysing topics, authors and co-authorship networks in international journals on agricultural transition. Who are the top cited authors? What were their main expectations of EU accession? What groups of researchers were working together and what links are existing between them? These are the questions related to the first topic. Second, our research aims to identify the winners and losers of accession. Questions in this field are as follows: Which countries are the main winners and losers of EU accession in the agri-food sector? How their performances have changed after accession? What were the winners good at and what were the losers fail to achieve? Third, our aim is to identify the reasons behind different post-accession performance. Has the existence of an agricultural strategy contributed to better performance? Were price subsidies effective? Has macro indicators (GDP/capita, exchange rates, etc.) played a role? Were macro indicators more important than agricultural ones?
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
Despite the apparent importance of the topic, there is a limited number of research dealing with lessons of EU accession on NMS agriculture. Therefore, the aim of this project is to synthetize these lessons, assess the performance of the NMS as well as to identify factors lying behind different country performances. The research will contribute to the literature in many ways.
First, basic patterns of post-accession performance are given by analysing descriptive statistics on factors of production in agriculture, agri-food trade balance, agricultural prices and farming structures. Besides this, the research will give a special priority to three topics.
As to the first topic, there is a vast amount of literature on the transition of agriculture in the region but a synthesis of these works is missing. The aim here is to provide a synthesis of articles on transition in international journals in the field of agricultural economics. Specifically, topics, authors and co-authorship networks would be analysed. Such an analysis would provide a better insight to the past performance of NMS as well as would provide a clear picture on the expectations and the lessons learned during the past 20 years.
As to the second topic, the aim is to provide a complex analysis of post-accession performance in agriculture, environment and rural areas in order to identify the winners and losers of accession. An innovative tool (the performance index) is planned to be used here, based on the World Economic Forum’s Global Competitiveness Report. All NMS would get a score for all the three areas, providing a basis for analysing performance by area and comparing the countries in a visually clear form. Such an approach would also enable us to identify the winners and losers of accession.
As to the third topic, the aim is to identify macro and policy-related variables and capture the effects of macro as well as agricultural policy on different country performances. This approach would help us understand which policy tools were effective and ineffective in the long run as well as would check what measures/variables determine a country’s post-accession performance in agriculture, environment and rural areas.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
10 years have passed since the accession of Central and Eastern European countries to the European Union and this tenth anniversary of accession is a good opportunity for stock-taking and assessing the developments in New Member States` (NMS) agriculture in the light of initial expectations.
Specifically, the project is focused to analyse three topics in detail. First, we are seeking to provide a synthesis of articles published in international journals on agricultural transition to understand what were the expectations of EU accession and compare it with reality. Lessons learned during the past 20 years will be based on this review, which might also serve as recommendations for possible future members of the EU.
Second, the research seeks to provide a clear answer to the question after 10 years of EU membership: which countries were the winners and losers of accession in agriculture? The aim of this part is to provide a complex analysis of post-accession performance in agriculture, environment and rural areas by ranking different indicators and analysing performance by area. This part would also visualise different performances in a user-friendly form.
Third, this research aims to identify macro and policy-related variables, lying behind different country performances. Why one country was better than the other? Which factors determined performance and to what extent? Has macro indicators (GDP/capita, exchange rates, etc.) played a role? This approach would help us understand which policy tools were effective and ineffective as well as would check what measures/variables determine a country’s post-accession performance in agriculture, environment and rural areas.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
