 |
Genezis és teremtés. A bibliai teremtés történet értelmezési hagyományai a Mediterraneumban a 2-4.sz.között
|
súgó 
nyomtatás 
|
Ezen az oldalon az NKFI Elektronikus Pályázatkezelő Rendszerében nyilvánosságra hozott projektjeit tekintheti meg.
vissza »
|
| |
Projekt adatai |
|
|
| azonosító |
112421 |
| típus |
PD |
| Vezető kutató |
Ötvös Csaba |
| magyar cím |
Genezis és teremtés. A bibliai teremtés történet értelmezési hagyományai a Mediterraneumban a 2-4.sz.között |
| Angol cím |
Genesis and Creation. Exegetical traditions on the biblical Genesisi in the Mediterraneum. |
| magyar kulcsszavak |
gnózis, teremtés, exegézis, korai kereszténység |
| angol kulcsszavak |
Gnosticism, creation, exegesis, early Christianity |
| megadott besorolás |
| Irodalomtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 60 % | | Ortelius tudományág: Ókori kultúra | | Néprajz (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 30 % | | Ortelius tudományág: Keleti kultúra | | Filozófia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma) | 10 % | | Ortelius tudományág: Filozófiai antropológia |
|
| zsűri |
Kultúra |
| Kutatóhely |
BTK Filozófiai Intézet (Debreceni Egyetem) |
| projekt kezdete |
2014-10-01 |
| projekt vége |
2018-09-30 |
| aktuális összeg (MFt) |
17.658 |
| FTE (kutatóév egyenérték) |
3.15 |
| állapot |
lezárult projekt |
magyar összefoglaló A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.
A tervezett kutatás a korai keresztény hagyomámyoknak a bibliai hatnapos teremtés-értelmezésinek átfogó és egységes rendszerbe vont vizsgálatát tűzi ki célul.
A kutatás három fő területet vizsgál:
1.)Az első terület az antik gnózis primér forrásainak vizsgálatára támaszkodva arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy a gnosztikus szerzők miért és hogyan közelítették meg a bibliai szövegeket, illetve ezek exegéziséből hogyan jutottak és juthattak el a gnosztikus gondolkodásmód alapjellemzőjeként számon tartott azon teológiai megfontolásokig, amely a teremtő és a teremtés kritikáját foglalta magában. A variánsok összegyűjtése, elemzése és rendszerezése olyan megoldást kínál a teremtésre vonatkozó gnosztikus tanításokat övező kérdésekre, amely a primér szövegekre épít és gondolkodásmódot meghatározó teológiai tanításokat is megmutatjak
2.) Az hereziológiai irodalom vizsgálatának célja kettős. Egyfelől tisztázza a polémia alapkérdéseit, terminológiáját és ezzel a polémiák retorikai startégiáit. Másfelől pedig bemutatja az egyházatyáknak a teremtésra vonatkozó proto-ortodox tanításait.
3.) Az apokrif irodalom számos olyan koncepciót, szimbólumot, narratívát őrzött meg, amelyek jelentős befolyással bírtak mind a gnosztikus, mind a proto.ortodox szerzők gondolkodására, exegetikai hagyományaira. A hagyományanyagok intertextuális vizsgálatában a Genezis első fejezeteinek recepciótörténete és a teremtéstan adják a fókuszpontokat.
Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.
A tervezett kutatatás alapkérdése az, hogyan értelmeződött a mózesi hatnapos teremtés-történet a 2-4.sz. között a keleti Mediterraneumban.
Eddigi kutatásaimra alapozva a jelen pályázat munkahipotézise kettős. Egyfelől feltételezem, hogy a modern szakirodalomban feltételezttnél jóval szorosabb exegetikai és teológiai kapcsolódási pontok mutathatók ki az antik gnózis primér és a szekunder forrásai között. Ez azt jelenti, hogy a teremtéstörténetek vizsgálatán keresztül kimutathatók szoros kapcsolatok, hasonlóságok és genealógiák a kódexekben fennmaradt traktátusok és a hereziológiai irodalomban megőrzött beszámolók, leírások, kivonatok és töredékek között. Másfelől pedig, hogy az antik gnózis teremtés-értelmezéseiben foglalt teológiai megfontolások nagy mértékben támaszkodtak a kortárs hagyományokban megszülető keresztény teológiai irányzatok, különösen az alexandriai iskola exegetikai módszereire, fogalomkészletére és teológiai tanításaira. Ez a felvetés magában foglalja azt is, hogy az antik gnózis vizsgálat alá vont irányzatai a keresztény hagyományok közé sorolhatók.
A kutatásban megfogalmazott alapkérdés a korai keresztény hagyományoknak a világ és az ember teremtését övező kérdéseihez és tanításihoz vezet, megmutatja azt a doktrinális sokszínűséget, amely az első századok keresztény hagyományait jellemezte. Ugyanakkor a kutatás alapkérdésére adott válasz egyszerre kívánja a teológia, doktrinális kérdések mögötti felderíthető egyháztani, a tekintélyből fakadó és sok esetben liturgikus gyakorlatból következő magyarázatokat is feltárni olyan módon, hogy átfogó és egységes képet rajzol az egymással rivalizáló csoportoknak a Genezis első fejezetére vonatkozó tanításiról.
Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!
A tervezett kutatás legfőbb újdonságát az átfogó, és egységes szempontrendszerre és módszerre épülő vizsgálat hordozza. A korábbi kutatásaim eredményeire épülő jelen kutatásban ez azt jelenti, hogy a kipróbált módszertan, a szövegelemzésekre épülő kérdésfelvetések szélesebb vizsgálati spektrumra terjednek ki.
A mózesi hatnapos teremtéstörténetnek a korai keresztény hagyományokban megjelent értelmezései alkalmas terepet biztosítanak arra, hogy feltérképezésük megmutassa a sokszínű hagyományanyagok közötti egységességet, a doktrinális sokszínűséget, az exegetikai hagyományok különbségeit. A kérdésfelvetés rávilágít a keresztény hagyományban ma is jelen levő és döntő szerepet játszó teremtéstani tanítások eredetére és a tanítást közvetlenül befolyásoló kortárs hagyományok nézeteire.
A korai keresztény, a keresztény hagyományhoz szorosan kapcsolódó krisztianizált gnosztikus hagyományok és az aprifekben fennmaradt teremtés-értelmezések átfogó és egységes rendszerbe hozott tárgyalása hiányzik nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi szakirodalomból is.
A kutatás eredményei (tanulmányok, előadások, a téma monografikus feldolgozása és a válogatott szövegfordítások) hozzájárulhatnak a késő antik vallások és filozófiai hagyományok megértéséhez, és haszonnal szolgálhatnak a hazai patrisztikát tanulók és tanítók és mindenki számára, aki az antik gnózis iránt érdeklődik.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média, illetve az érdeklődők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI Hivatal számára.
A kutatás a bibliai hatnapos teremtéstörténet értelmezéseinek a keleti Mediterraneumban, a 2-4-sz. között megjelent hagyományait vizsgálja, és három alapkérdéssel közelíti meg a választ: 1.) Hogyan értelmezték az antik gnózis forrásszövegei a mózesi hatnapos teremtés-történetet, 2.) az antignosztikus szerzők hogyan értelmezték mózesi hatnapos teremtéstörténetet, és hogyan cáfolták a gnosztikus nézeteket 3.) az apokrifek milyen szerepet játszottak a két irányzat alakulásában.
A három kérdés megválaszolása a bibliai teremtéstörténetnek a korai keresztény hagyományokban megjelen exegetikai hagyományait térképezi fel, és fő célkitűzése az, hogy a bibliai szöveg helyes értelmezése körül kialakult polémia szemtanúit szóra bírja, és bemutassa az antik gnózis primér forrásainak, a hereziológiai irodalom meghatározó egyházatyáinak, teológusainak és mindkét irányzatra döntő befolyást gyakorló apokrif irodalomnak a teremtés értelmezését hordozó teológiai nézeteit, tanításait.
A kutatás a mózesi teremtés hagyománytörténetének vizsgálatán keresztül arra tesz kísérletet, hogy a korai keresztény hagyományokat jellemző sokszínű doktrinális vitákba adjon bepillantást, bemutassa és feltérképzze az alapvető kérdéseket, a szövegek mögött álló exegetikai módszereket, retorikai stratégiákat és a teológiai irányzatokat.
A kutatás a forrásszövegek elemzésével olyan egységes megközelítésben tárgyalja a korai keresztény hagyományok teremtés értelmezéseit, amely részben a keresztény ortodox teológiában megszülető teológia pontosabb megértését szolgálja, részben pedig az egyház ortodox hagyományával rivalizáló gnosztikus és az apokrifek közé sorolt hagyományok nézeteit térképezi fel.
| angol összefoglaló Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.
The systematic research provides a comprehensive overview of the interpretations of Creation story in the primary Gnostic sources and the anti Gnostic literature between the 2nd and 4th Christian centuries in the Eastern Mediterranaeum.
The research has three major objectives:
(1) First, its objective is to trace what the creation means in the ancient Gnosticism, why and how the biblical creation story have been revised in the primary sources. In this step the threefold aim is to systematize the key figures and concepts, the main theological trends in the primary sources and highlight the use of symbols, arguments and exegetical traditions in the interpretation of the biblical Genesis.
(2) The second major objective covers the primary account's reception's history of the anti Gnostic literature in the heresiological Literature. The twofold aim is a close examination of the relationship between the early Christian movements and their special doctrines and exegetical traditions on the biblical creation story. The research intends to see clearer the basic questions of the polemical literature, the terms and the rhetorical strategies, and in same time to investigate the proto-orthodox teachings of the Fathers on creation.
(3) The third major objective is the Apocryphal literature, and in this manifold literature remained concept, symbols and narratives that played important role in emergence of both aforementioned traditions. Although the category is controversial and depends on ecclesiastical authority, liturgical practice or doctrinal questions, but the focus given by the biblical creation story could help us to investigate the related material.
What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.
The main question that directs the research is short and simple: how the mosaic Genesis story has been understood in the early Christian traditions between the 2nd and 4th centuries.
This question leads into three fields, and raises the questions of (1) how and why the ancient Gnosis understood the biblical cration stroy, (2.)how the Gnostic creation narratives has been understood in the anti-Gnostic literature, and how the proto-ortodox Authors understood the mosaic Creation story, and (3) how appeared in the Apocryphal literature the mosaic creation story and these narratives how influenced the Gnostics and the proto-ortodox fathers.
The main hypothesis is threefold. At first, there is a closer connection between the primary and secondary sources of ancient Gnosticism, and can be found genealogies between these two types. The second part is, that the specific features of Christianized Gnostic tractates has a close link to the contemporary Christian theologies. The third part of the hypothesis is that the concepts, narratives and symbols remained in the Apocryphal literature played decisive role in developing both aformentioned traditions.
The primary answers are (1) to investigate the content of the manifold theological process, that leads through the different interpretations of Genesis to the theology of creation in the orthodox Chruch's and (2) shed light on the centuries long doctrinal controversies of early Christianity and (3) to describe how the exegetical methods and movements and schools developed in this period.
What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.
According to the aims of this research, the expected results open essentially two new perspectives. First of all, it could give a comprehensive overview of the essential questions, opinions and formulas involved in the emergence of theology of creation and of the arguments and issues in the doctrinal debates about the interpretation on biblical creation story in the eastern Mediterraneum. Secondly, the investigation could deeper our understanding of the doctrinal conflicts and trends developed in the doctrinal diversity of early Christianity in three fields: in the ancient Christianised Gnosis, in the early history of dogmatic theology and in the early Christian monastic theology.
The aim of the investigation is to reinforce the interpretation of the tractates not only in the narrow cluster of Gnostic theologies, but also, via terminological, conceptual and theological analysis, to shift the focus from the tractates' direct neighborhood of the Nag Hammadi Library and from the Jewish and Platonic cosmogonies to the contemporary Christian theological traditions and to search the creation narratives' place in the early Christian theologies.
This synthetized approach of this manifold epoch could be fill the gap of modern literature on the Gnostic and Early Christian interpretations of creation. The results (monograph, lectures, seminars, treatises) are hopefully will be useful not only in the academic field of research and among the students of history of religion and theology, but it could help and see clearer all curious ones in this complex and manifold religious and philosophical epoch.
Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NRDI Office in order to inform decision-makers, media, and others.
It is beyond question that in the ancient Gnosticism the creation narrative involved one of the most specific features with its lower creator and devaluated creation. The interpretation, sources and consequences of these dramatic stories in the primary sources divided not only the contemporaries but also the modern researcher.
This research focuses on how the six days of creation in mosaic Genesis 1 have been understood in the early Christian exegetical traditions between the 2nd and 4th centuries. The research main attempt to vocalize both sides of the centuries long ancient controversy about the right interpretation of the mosaic Genesis story, calling into the dispute the eyewitnesses: the primary Gnostic sources, the related anti-Gnostic materials from the Church Fathers and Theologians and the writings of the early monastic literature. The research would explore through a comprehensive overview the essential questions, opinions, arguments and issues in the doctrinal debates about the interpretation of biblical creation story in the eastern Mediterranaeum. This synthetized approach of the early Christian traditions could deeper our understanding of the emergence of the theology of creation, the doctrinal conflicts and the rhetorical strategies of the polemical writing
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
