A nyelvi revitalizáció kommodifikációja – Standardizáció és autenticitás a moldvai magyarnyelv-használatban  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
112447
típus K
Vezető kutató Bodó Csanád
magyar cím A nyelvi revitalizáció kommodifikációja – Standardizáció és autenticitás a moldvai magyarnyelv-használatban
Angol cím Linguistic revitalization as a commodity: Standardization and authenticity of the Hungarian language use in Moldavia
magyar kulcsszavak kommodifikáció, nyelvi revitalizáció, standardizáció, autenticitás, Moldva
angol kulcsszavak commodification, linguistic revitalization, standardization, authenticity, Moldavia
megadott besorolás
Nyelvtudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)90 %
Ortelius tudományág: Szociolingvisztika
Szociológia (Bölcsészet- és Társadalomtudományok)10 %
Ortelius tudományág: Szocio-gazdasági kutatás
zsűri Nyelvészet
Kutatóhely Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
résztvevők Fazakas Noémi
Kocsis Zsuzsanna
projekt kezdete 2014-09-01
projekt vége 2016-12-31
aktuális összeg (MFt) 9.964
FTE (kutatóév egyenérték) 1.76
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A globalizáció szociolingvisztikai kutatásának általános megállapítása, hogy a posztindusztriális új gazdaságban felértékelődik a nyelv szerepe. Ebben az értékváltozásban meghatározó jelentőségű a nyelv kommodifikációja; ennek fő gazdasági területei – ahol a nyelvnek mint készségnek vagy mint identitásnak piaci értéke van – például a turizmus, a telefonközpontok, a marketing vagy a nyelvoktatás. Kutatásunkban abból a feltevésből indulunk ki, hogy a nyelvi revitalizáció folyamatait is érinti a kommodifikáció, és a folyamat során a nyelv mint standardizált és mérhető készség és mint „autentikus“ identitás egyazon gyakorlatokban jelenik meg a nyelvi piacon. A veszélyeztetett nyelvek vagy nyelvváltozatok megőrzésére kialakított tevékenységek (főleg a nyelvátadás intézményi keretek között megvalósuló gyakorlata) olyan újfajta standardok kialakításával járnak, amelyek a tipikusan szóbeliségben élő kis nyelvek/nyelvváltozatok írásbeliségének megteremtésével, a nyelvhasználat kontextusainak szabályozásával a korábbi nyelvi gyakorlatok heterogenitását redukálják. A nyelv áruvá válása ugyan megkívánja a standardizációt, de egyben felveti azt a kérdést is, hogy a revitalizáció hogyan járul hozzá – a tevékenységet támogatók elvárásainak megfelelően – az „autentikus“ (azaz nem standardizált) nyelv fennmaradásához. Empirikus etnográfiai, szociolingvisztikai kutatásunk e kettősségnek a nyelvi praxisban megfigyelhető megnyilvánulásaival foglalkozik a moldvai magyar – az ún. „csángó“ vagy „csángómagyar“ – nyelvi revitalizációban.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A kutatás fő célja a moldvai magyarnyelv-tanítás kommodifikációjának megértése; a jelértéknek és a hit termelésének a koncepciójára támaszkodva arra helyezzük a hangsúlyt, hogyan kapcsolódnak értékek a magyar nyelvhez, annak oktatásához és mindennapi használatához a moldvai revitalizációs programban és Magyarországon, és hogy az ezekhez a helyszínekhez kötődő különböző értékrezsimek miként hatnak a „nyelviesített” új gazdaság globalizáló folyamataiban, a keresztszülők és keresztgyerekek inherens társadalmi egyenlőtlenségei között, mikor a magyar (nemzeti) identitásba vagy a moldvai modernizációba vetett hit „termelése” zajlik. A nyelvi revitalizáció kommodifikációját elsődlegesen a nyelvi praxisban megfigyelhető standardizálódás és autentikáció folyamatainak kettősségéből adódó dinamikus viszonyokat elemezve írjuk le.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

A kutatás hozzájárul ahhoz, hogy a nyelvi revitalizációról szóló diskurzusokban a nyelvi identitás szempontját előtérbe helyező megközelítés mellett a nyelv kommodifikációjának hatásait is megjelenítsük. Ezzel nemcsak a nyelv és a globalizált gazdaság politikai viszonyáról végzünk empirikus kutatásokat a magyar nyelvészetben mindeddig kevésbé vizgált területen, hanem a nyelv és az identitás kapcsolatát is új kontextusba helyezzük. A moldvai magyar nyelvi revitalizáció esetében mindennek azért van különös jelentősége, mert egyszerre mutat rá a programban résztvevők nyelvvel kapcsolatos ideológiáinak és nyelvi gyakorlatainak az ellentmondásaira, és írja le a program tágabb társadalmi környezetének jellemzőit, azok történeti vonatkozásait is beleértve. A történetiség szempontja a kutatás egyik nyelvészeti kulcsfogalmának, a standardnak a kapcsán is előtérbe kerül, és arra mutat rá, hogy a modernitáshoz kötődő “klasszikus” standardizáció mutat-e motivációjában eltérést a globalizált új gazdaság standardjainak kialakulásához képest. A kutatás célja, hogy a nyelvhez kapcsolódó társadalmi egyenlőtlenségnek és a revitalizációs program résztvevői által azonosított nyelvi problémáknak a vizsgálata által társadalmi hatást fejtsen ki. A magyar nyelvészetben eddig nem alkalmazott nexuselemzés révén emipirikus etnográfiai vizsgálataink során a kutatói részvétel a kezdetektől befolyással van azokra a gyakorlatokra, amelyeket vizsgál, mint ahogyan azok a résztvevők is hatással vannak a gyakorlatok vizsgálatára, akikkel kapcsolatba kerülünk. A nexuselemzés gyakorlata dialogikus viszony kialakítására tesz lehetőséget a moldvai magyar nyelvi revitalizációs program kutató és nem kutató résztvevői között.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

A globalizáció szociolingvisztikai kutatásának általános megállapítása, hogy az új gazdaságban felértékelődik a nyelv szerepe. Ebben az értékváltozásban meghatározó jelentőségű a nyelv áruvá válása; ennek fő gazdasági területei – ahol a nyelvnek piaci értéke van – például a turizmus, a telefonközpontok, a marketing vagy a nyelvoktatás. Kutatásunkban abból a feltevésből indulunk ki, hogy a nyelvi revitalizáció (nyelvélénkítés) folyamatait is érinti a nyelv áruvá válása, és ennek során a nyelv mint standardizált és mérhető készség és mint „autentikus“ identitás egyazon gyakorlatokban jelenik meg a nyelvi piacon. Empirikus etnográfiai, szociolingvisztikai kutatásunk e kettősségnek a nyelv használatában megfigyelhető megnyilvánulásaival foglalkozik a moldvai magyar – az ún. „csángó“ vagy „csángómagyar“ – nyelvi revitalizációban.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Sociolinguistic research on globalization has found that language tends to play in increasingly important role in the new postindustrial economies. The commodification of language has a key role in this process, especially in such key sectors as e. g. tourism, marketing, language teaching or call centers, where language has commodity value, either as a skill or as a carrier of identity. Our research is based on the assumption that commodification has an increasing impact on the processes of linguistic revitalization. In this process language as a standardized and measurable skill and as “authentic” identity will appear in the same practices in the linguistic market. Activities aimed at preserving endangered languages or language varieties (especially language teaching within the framework of formal education) lead to the development of literacy for languages and language varieties formerly used only in their spoken form by small communities. As a result, the contexts of language use become better defined, and new standards emerge, reducing the heterogenity of former linguistic practices. Although the process of language becoming a commodity requires standardization, it also raises the question of how revitalization, in accordance with the wishes of those who support it, can contribute to the preservation of “authentic” (i. e., non-standardized) language. Our empirical ethnographic and sociolinguistic research deals with the manifestations of this duality in the linguistic revitalization of Moldavian Hungarian, commonly known as “Csángó” or “Csángó Hungarian”.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

The main objective of the research is to understand the process of commodification of Hungarian-language teaching in Moldavia; drawing on the concepts of sign value and the production of belief, we will focus on how Hungarian, its teaching and everyday use are valued both in the Moldavian revitalization programme and in Hungary, and how different regimes of value linked to these sites are at work when “producing” the belief in the Hungarian (national) identity or the Moldavian modernization with its inherent social inequalities between godparents and godchildren of the globalizing processes of the linguicizated new economy. We will describe the commodification of linguistic revitalization primarily by analyzing the dynamic relations that derive from the duality of the processes of standardization and authentication in the linguistic practice.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The research will make it possible to demonstrate the effects of the commodification of language, thus contributing a new aspect to discourses about language revitalization, so far focusing on the issue of linguistic identity. In this way, we propose to do empirical research not only on the political relationship between language and the globalized economy in a less frequently visited field of Hungarian linguistics, but we also place the relationship of language and identity into a new context. In the case of Hungarian language revitalization in Moldavia, this has a special significance, as it points out the contradictions in the ideologies linked to language and the linguistic practices of the participants, and describes the characteristics of the wider social environment of the programme including their historical aspects. The historical aspect is also highlighted in relation to one of the linguistic keywords of the research, i.e., the standard. In this connection, the research explores the issue whether the motivations behind “classical” standardization associated with modernity are different from those behind standardization in the age of the globalized new economy. The project aims to make a social impact through investigating social inequality related to language and language related problems identified by the participants of the revitalization programme. Through nexus analysis, not applied in Hungarian linguistics so far, in our empirical ethnographic investigations the researcher’s participation has an influence on the practices he or she is investigating, right from the start, just as the participants we interact with also have an impact on the investigation of practices. The practice of nexus analysis provides an opportunity to create a dialogical relationship between the researching and not researching participants of the Hungarian linguistic revitalization programme in Moldavia.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

Sociolinguistic research on globalization has found that language tends to play in increasingly important role in the new economy. The commodification of language has a key role in this process, especially in such key sectors as e. g. tourism, marketing, language teaching or call centers, where language becomes a marketable good, either as a skill or as a carrier of identity. Our research is based on the assumption that commodification has an increasing impact on the processes of linguistic revitalization. In this process language as a standardized and measurable skill and as “authentic” identity will appear in the same practices in the linguistic market. Our empirical ethnographic, sociolinguistic research deals with the manifestations of this duality in the linguistic revitalization of Moldavian Hungarian, commonly known as “Csángó” or “Csángó Hungarian”.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás célja a moldvai magyar nyelvi oktatási program kommodifikációjának (áruvá válásának) megértése volt. Eredményeink több helyszínen folyó etnográfiai kutatáson alapulnak: megfigyeléseket végeztünk és interjúkat készítettünk Moldvában magyarul tanuló gyerekekkel és szüleikkel (N = 15), Erdélyben magyarul továbbtanuló diákokkal (N = 40), a programban részt vevő tanárokkal (N =15), valamint a program magyarországi támogatóival, az ún. keresztszülőkkel, akik egy-egy moldvai gyereknek a programban való részvételét finanszírozzák (N = 20). Kutatásunk kimutatta, hogy a nyelvi kommodifikáció más eseteivel szemben a moldvai magyar nyelvi revitalizáció sajátosságaként az autentikusnak tekintett identitás formálására és a standardizált, mérhető készségek átadására irányuló törekvések egybefonódnak egymással. A nyelvhez való viszonyulás kétféle megközelítéséből adódó feszültségek olyan diszkurzív folyamatokban jelennek meg, amelyek a magyar eredetű moldvai népesség nemzetiesítésére törekvő nyelvpolitika kialakítását kísérik.
kutatási eredmények (angolul)
The main objective of the research was to understand the commodification of the Hungarian-language teaching programme in Moldavia (North-East Romania). Results are based on multi-sited ethnographical research – observations and interviews – conducted among children learning Hungarian in Moldavia and their parents (N =15), Moldavian secondary school students in a Hungarian-speaking Transylvanian town (N = 40), teachers of the language programme (N =15), and the so-called ’godparents’ from Hungary (N = 20), who undertake the sponsorship of a Moldavian child and subsidise his or her participation in the Hungarian teaching programme. Compared to other cases of linguistic commodification, the distinctive feature of the Moldavian revitalization process is that efforts to form identity (considered to be authentic) and to transmit standardized, measurable skills are intertwined. An analysis of the tensions that derive from the two language-related approaches showed that these tensions appear in discursive processes that contribute to a language policy aiming at nationalising the Moldavian people of Hungarian descent.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=112447
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Bodó Csanád: Nyelvi ideológiák és különbségek, Cluj-Napoca: Institutul Pentru Studierea Problemelor Minoritatilor Nationale (ISPMN), 224 p. (A SOKSZÍNŰSÉG ALAKZATAI / NUANȚE ALE DIVERSITĂȚII), 2016
Heltai János Imre: „Csángós beszéd” és „tiszta magyar”, NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 40(1.): pp. 21-36., 2016
Bodó Csanád; Zabolai Margit Eszter: A csángó műrokon és a keresztanya: Nem és nemzet a moldvai magyar nyelv revitalizációs programjában, Társadalmi Nemek Tanulmánya Interdiszciplináris e-Folyóirat, 6. évf., 1. szám, 159–180., 2016
Bodó Csanád: Miféle standardok?, In: Kozmács István, Vanco Ildikó (szerk.) (szerk.) Standard - nem standard: Variációk egy nyelv változataira. Lakitelek: Antológia Kiadó, 2016. pp. 55-66., 2016
Bodó Csanád: Autentikáció és régiség a moldvai magyar nyelvben, In: Bárth M János, Bodó Csanád, Kocsis Zsuzsanna (szerk.) (szerk.) A nyelv dimenziói: Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet; Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2015. pp. 255-263., 2015





 

Projekt eseményei

 
2017-09-25 14:49:32
Résztvevők változása
2016-07-15 15:18:38
Résztvevők változása




vissza »