A budai vár Zsigmond kori szoborleletei  részletek

súgó  nyomtatás 
vissza »

 

Projekt adatai

 
azonosító
112678
típus K
Vezető kutató Papp Szilárd
magyar cím A budai vár Zsigmond kori szoborleletei
Angol cím Sigismund Period Sculpture Finds from Buda Castle
magyar kulcsszavak Luxemburgi Zsigmond, Buda, középkor, szobrászat, uralkodói reprezentáció
angol kulcsszavak King Sigismund of Luxemburg, Buda, Middle Ages, sculpture, royal display
megadott besorolás
Művészettörténet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)80 %
Ortelius tudományág: Művészettörténet
Régészet (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)10 %
Ortelius tudományág: Régészet
Történettudomány (Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kollégiuma)10 %
Ortelius tudományág: Középkori történelem
zsűri Kultúra
Kutatóhely Budapesti Történeti Múzeum (Budapesti Történeti Múzeum)
résztvevők Spekner Enikö
Végh András
projekt kezdete 2014-09-01
projekt vége 2019-08-31
aktuális összeg (MFt) 22.635
FTE (kutatóév egyenérték) 6.10
állapot lezárult projekt
magyar összefoglaló
A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
Itt írja le a kutatás fő célkitűzéseit a témában jártas szakember számára.

A művészettörténeti kutatások régóta kiemelt érdeklődéssel fordulnak az 1400 körüli évtizedek európai jelenségei felé. Ezen belül a korszak uralkodói-udvari reprezentációja az utóbbi évtizedekben egyre inkább a vizsgálatok vezető témájává vált.
Magyarországon e téma legjelentősebb együttesét – mind mennyiségi, mind minőségi értelemben – azok a Zsigmond kori szobrok alkotják, melyek az uralkodó budai palotájában és környezetében kerültek elő különböző ásatások során (főként 1974-ben és 1994–1995-ben).
E szobrok alapfeldolgozására mindmáig csak részben került sor. Noha az 1970–1980-as években történt vizsgálatok fontos eredményekkel szolgáltak, számos olyan alapvető dilemmát is feltártak körülöttük, melyek megválaszolása a magyarországi, de az európai művészeti történések szempontjából is központi jelentőségű lenne.
Az eddigi eredmények újragondolása, a kutatások folytatása és kiterjesztése a vizsgálati lehetőségeknek az elmúlt évtizedekben bekövetkezett, jelentős mértékű bővülése miatt szintén aktuálissá vált (természettudományos vizsgálatok; külföldi anyag megtekintésének és kapcsolatfelvételnek a lehetőségei; szakirodalmi ismeretek). A kutatások elsődleges célja, hogy a szobrokkal kapcsolatos alapkérdéseket (összetartozás, datálás, funkció, ikonográfia, stílus), amennyire még lehet, minél alaposabban tisztázza.
Ezek ismeretében kerülne sor az anyag szerepének a meghatározására Zsigmond uralkodói reprezentációjában és a korszak magyarországi művészetében, továbbá európai kapcsolatrendszerének, jórészt franko-flamand előzményeinek és főként közép-európai, lehetséges hatásainak a feltárására is.

Mi a kutatás alapkérdése?
Ebben a részben írja le röviden, hogy mi a kutatás segítségével megválaszolni kívánt probléma, mi a kutatás kiinduló hipotézise, milyen kérdéseket válaszolnak meg a kísérletek.

A Zsigmond kori gótikus szobrokkal kapcsolatos kérdéseket nagyjából két csoportra lehet szétválasztani. A csoportok természetesen szorosan összefüggnek egymással, sőt, az egyik kérdéseire adott válaszok a másik kérdéseinek a felfejtését is segíthetik.
Az elsőbe azok az alapproblémák tartoznak, melyek a budai anyag szűkebb értelembe vett meghatározásával kapcsolatosak: teljesen zárt, összetartozó együttesről van-e szó; melyek a szobrokat készítő műhely tevékenységének időkeretei; mikor és mivel kapcsolatban került sor a darabok pusztulására; hová szánták eredetileg a szobrokat és mely, illetve mekkora részük került egykor felállításra; milyen ábrázolásokat lehet kimutatni az együttesen belül; hogyan tagolható stílusát illetően az anyag?
A második kérdéscsoport az előzőből kiindulva az együttesnek a „külső” összefüggéseire, a magyarországi és európai művészettörténetben elfoglalt helyére és szerepére keresi a válaszokat: számolhatunk-e a szobrokat illetően hazai előzménnyel; kimutatható-e a hatásuk a Kárpát-medence későbbi művészeti anyagában; melyek voltak az együttes stílus-, illetve ikonográfiai előképei Európában; volt-e a szobroknak hatása Magyarországon túl, és befolyásolták-e, illetve hogyan az európai szobrászat fő vonulatainak az alakulását; milyen tényezők alakították ki Zsigmond uralkodói reprezentációjának e kiemelkedő részét, és hogyan függött össze a kortárs európai uralkodók művészeti reprezentációjával? Noha e kérdések mindegyikére illuzórikus lenne pontos választ várnunk, az alapkutatás egyrészt világossá teheti, hogy melyekre tudunk még közülük egyértelműen válaszolni, továbbá számosat az eddigieknél jóval nagyobb mértékben tisztázhat.

Mi a kutatás jelentősége?
Röviden írja le, milyen új perspektívát nyitnak az alapkutatásban az elért eredmények, milyen társadalmi hasznosíthatóságnak teremtik meg a tudományos alapját. Mutassa be, hogy a megpályázott kutatási területen lévő hazai és a nemzetközi versenytársaihoz képest melyek az egyediségei és erősségei a pályázatának!

Az 1974-ben váratlanul előkerült budai gótikus szoborlelet hatalmas szenzációnak számított mind a nagyközönség, mind a tudományos világ berkeiben. A szobrok feltárásával egy olyan korszak udvari művészete került kézzelfogható közelségbe, melynek korábban az egykori létezését sem igen lehetett gyanítani.
A lelet számos alapkérdésével hatalmas, hosszabb távú feladatot jelölt ki a kutatások számára. A vizsgálatok majdnem teljes megszakadása az 1980-as éveket követően nehéz örökséget hagyott azonban hátra, a korszaknak nem csak a magyarországi, hanem az európai művészettörténeti összképében is komoly hiátust jelentve. Ezzel párhuzamosan az együttes iránt a nagyközönség is elvesztette korábbi, kiemelt érdeklődését. A most tervezett alapkutatással, melybe természetesen a későbbiekben előkerült budai szobortöredékeket is bevonnánk, e hiányokat szeretnénk pótolni.
A szobrok vizsgálata egyrészt a magyar királyság több szempontból is kiemelt korszakának udvari művészetét tudná árnyalt módon megvilágítani. Miután mára nyilvánvalóvá vált, hogy a budai szoboregyüttesre, mint Zsigmond európai szerepvállalásainak, császárságában kicsúcsosodó széles körű politikai tevékenységének művészeti visszfényére is tekinthetünk, az anyag feldolgozása a nemzetközi összehasonlító kutatások számára szintén fontos lépést jelentene. Azon túl, hogy a korszak kutatásai között az utóbbi évtizedekben éppen az uralkodói udvarok művészeti reprezentációja vált vezető témává, az anyag előképeként felvethető, főként franko-flamand területek szobrászata – ahonnan a mesterek többsége valószínűleg Budára érkezett – olyan töredékesen maradt fenn, hogy rekonstruálásukhoz a budai együttes is fontos adalékokkal szolgálhat.
A tervezett feldolgozás több olyan további projektnek válhat a kiindulópontjává, amely a nagyközönség számára is megnöveli az együttes ismertségét. Az anyag köré érdemes lesz nemzetközi konferenciát szervezni; megcélozandó az együttes időszaki kiállításon való bemutatása európai összefüggéseivel; tervezett a vizsgálati eredmények közzététele mind tudományos, mind ismeretterjesztő formákban; a szobrok jelenlegi, állandó bemutatását szintén érdemes átgondolni az új eredmények és a megváltozott közönségelvárások fényében.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Ebben a fejezetben írja le a kutatás fő célkitűzéseit alapműveltséggel rendelkező laikusok számára. Ez az összefoglaló a döntéshozók, a média illetve az adófizetők tájékoztatása szempontjából különösen fontos az NKFI számára.

Magyarország középkori művészetének emlékei a későbbi, jelentős mértékű pusztulás miatt csak töredékesen ismertek. Kiemelten érvényes ez az egykori ország középső részére, ahol az uralkodói központok álltak. Ezért is volt óriási szenzáció, amikor 1974-ben a budai várban egy hatalmas és minőségét tekintve is igen jelentős, gótikus szoboregyüttest tártak fel.
Az eredeti összefüggéseikből kiszakított, erősen töredékes szobrok kutatása kezdetben intenzíven folyt, a későbbiekben azonban gyakorlatilag abbamaradt. Az eddig elért eredmények világossá tették, hogy Luxemburgi Zsigmond király (1387–1437) uralkodói reprezentációjának egy olyan kivételes együttesével állunk szemben, amely nem csak magyarországi vagy kelet-közép-európai, de nyugat-európai összefüggésben is méltán tarthat számot az érdeklődésre.
A vizsgálatok újragondolása és folytatása tehát fontos feladata a hazai, de az európai művészettörténetnek is. Időszerűségét az is növeli, hogy a kutatások megszakadása óta eltelt két-három évtizedben a tudományos lehetőségek jelentősen kibővültek. Számos kérdésben érdemi előrelépés várható annak ellenére, hogy több olyan alapprobléma is van, melyre egyértelmű választ már nem biztos, hogy remélhetünk. Pillanatnyilag nem ismert pontosabban, hogy mikor, milyen céllal, s hova készültek a szobrok; témájuk körül is sok a bizonytalanság; jelenleg csak sejthetjük, hogy mestereik Európa mely részéről származtak el Budára; s érdemes lenne kideríteni azt is, befolyásolták-e és hogyan a gótikus szobrászat további történetét. E kérdéseknek már a részleges tisztázásával is alapvető pontokon gazdagodhatnak ismereteink saját és régtől való európai beágyazottságunk történetéről.
angol összefoglaló
Summary of the research and its aims for experts
Describe the major aims of the research for experts.

Since the end of the nineteenth century European research of art history has shown particular interest towards the characteristic features of the decades around 1400. Royal display of the time and interrelatedness of the royal courts have become increasingly the leading theme of investigation.
In Hungary, the most outstanding quantitative and qualitative manifestation of the subject is made up of the King Sigismund period sculptures which were found in the royal palace in the course of various excavations.
Basic scientific elaboration of these sculptures has been carried out only partially. Although research in the 1970s–1980s resulted in important conclusions at the same time they have raised numerous fundamental questions answering which would be of crucial importance to the understanding of artistic events in Hungary, and even in Europe.
It has become timely to reconsiderate earlier results and to continue and expand investigation using new opportunities provided by recent developments in research. (e. g. scientific technologies, possibilities to observe foreign material, the knowledge of new literature). The primary objective of the present project is to settle fundamental problems of the sculpture find as much as possible, implying their classification, dating, function, iconography and style.
In the light of the answers it would be possible to determine the role of the sculptures in the royal representation of King Sigismund and in the contemporary art of Hungary. Furthermore the European context of the statues, focussing mainly on Franco-Flamand antecedents, and the possible influences on Central-Europe can be explored.

What is the major research question?
Describe here briefly the problem to be solved by the research, the starting hypothesis, and the questions addressed by the experiments.

Issues related to the sculptures of the Sigismund period can be divided into two main groups which are interrelated, so solving problems in one may assist answering questions of the other.
The first group is made up of the basic problems of specifying the sculptures of Buda in their immediate context. Whether they belong to a close-knit, coherent ensemble? Which are the time frames of the activity of the workshop where they were made? What caused their destruction and when and how did it happen? Where were they originally intended? How many of them were actually erected? What depictions can be found in the ensemble? How can they be arranged on the basis of their stylistic features?
The second group, relying on the first one, consists of the issues of the 'external ' context of the sculpture find, i.e. their place and role in the art history of Hungary and Europe. Can any kind of previous Hungarian examples in sculpture be considered? Can their influence be detected in the later art of the Carpathian Basin? Which were the European stylistic and iconographic foreshadows of the statues of Buda? Did the sculptures have an impact on the art outside of Hungary? And finally, if they did, in what ways did they exert influence on the main streams of the evolution of European sculpture? Which factors did shape this outstanding part of the royal representation of King Sigismund, and how was it related to the artistic representation of the contemporary European monarchs? Although it would be illusory to expect an accurate answer for each of these questions, the basic research will clear some of them and many other will be answered to a much greater extent than ever before.

What is the significance of the research?
Describe the new perspectives opened by the results achieved, including the scientific basics of potential societal applications. Please describe the unique strengths of your proposal in comparison to your domestic and international competitors in the given field.

The unexpected finding of the collection of Gothic sculptures in 1974 became a great sensation both for professionals and for ordinary public. Excavating the sculptures brought to light the arts of the court from a period the existence of which had never even been assumed.
Fundamental issues relating the finds outlined a long-term project for investigation. However the almost complete break of the research after the 1980s has left behind a burdensome heritage, a blank space in the image of art history not only in Hungary, but all over Europe. At the same time ordinary public has lost his earlier vivid interest in the sculpture find. The target of the present research project, involving also some items that were found later, is to make up for these deficiencies.
Investigating the sculptures could delicately illuminate the art at the court of the Hungarian Kingdom from a period that is considered special for a variety of reasons. As it has become evident that the collection of the sculptures can be regarded as the artistic reflection of King Sigismund's European participation, his wide-range political activities reaching a peak in him as Emperor, proper investigation of the material would mean a significant step for international comparative studies. Beyond the fact that in recent decades royal court representation has become a leading topic of research, earlier examples, foreshadows of the sculptures mainly from the Franco-Flemish regions, where the majority of craftsmen have arrived from, have survived in a highly fragmentary condition and the finds from Buda may make their contribution to their better understanding.
The presently proposed research project may become a corner stone for several further ones spreading the knowledge of the finds also to the ordinary public. Putting the sculptures and their European analogies on show within the frames of a temporary exhibition is to be obtained too. Publication of the results both for professional and for non-professional use is also planned. It is also indispensable to reconsider the present permanent exhibition of the sculptures in the light of future-accomplished results and new challenges in the expectations of public relations.

Summary and aims of the research for the public
Describe here the major aims of the research for an audience with average background information. This summary is especially important for NKFI in order to inform decision-makers, media, and the taxpayers.

The monuments of mediaeval art in Hungary are fragmentary known on account of their significant destruction. This statement is especially valid to the middle part of the former country, where the royal centres were located. Therefore, it was a great sensation when an enormous Gothic sculpture find, outstanding also in terms of quality, was excavated in Buda Castle in 1974.
The research of the fragmented sculptures discovered out of their original context was initially intensive, however, subsequently it was practically stopped. The results achieved at that time showed the unique significance of the sculpture collection as the monuments of the royal display of King Sigismund of Luxembourg (1387–1437) that may be of interest not only in Hungary or in Central and Eastern Europe, and also in Western Europe.
To reconsider and continue the research is an important task for Hungarian, but also for European art history. Some further inspiration lays in the opportunities of scientific technologies that have considerably developed during the past two or three decades since research on the sculptures was stopped. Significant progress can be expected in several areas, despite the fact that there are a number of questions which won't be met by a satisfying answer. Presently it is unknown when and why the sculptures were made. There are debates related their themes. It is only assumed which part of Europe their sculptors came to Buda from. And it would be worth detecting whether and how they influenced the further history of Gothic sculpture. Even partial settling of these problems can enrich our knowledge about the history of our long-existing cohesion with Europe.





 

Zárójelentés

 
kutatási eredmények (magyarul)
A kutatás során a következő munkálatokra került sor: a tárgyakkal kapcsolatban eddig keletkezett, publikálatlan dokumentumok begyűjtése, digitalizálása és kiértékelése; a szobrok és építészeti keretük, a középkori budai várpalota szakirodalmának összegyűjtése és feldolgozása; a palota munkálataival kapcsolatos írott forrásanyag összegyűjtése és kiértékelése; a faragványok katalógustétel formájában történt részletes leírása; az anyagról teljes körű, nyomdakész fotódokumentáció készítése; restaurátori beavatkozások és 3D-s rekonstrukciók tervezése; a kőanyagok geológiai meghatározása; a festések anyagvizsgálata és színrekonstrukciók készítése; az együttessel releváns nemzetközi művészettörténeti szakirodalom feldolgozása; féltucatnyi külföldi tanulmányút könyvtárazással egybekötve; két hazai és három külföldi előadás a kutatások eredményeiről; monografikus igényű publikáció írása (folyamatban). A fenti munkák következtében számos új, alapvető eredmény született: a szobrok eddigi datálásának pontosítása; létrejöttük és fennmaradásuk körülményeit illető új elképzelések; belső összefüggéseik tisztázása; eddig gondolt ábrázolási témáik felülbírálata és kibővítése; technikai kivitelezésük aprólékos dokumentálása; az együttes stílusának és a mesterek eredetének alapvetően új összefüggésbe helyezése; a szobrok jelentőségének és nemzetközi beágyazottságának konkréttá és világossá tétele.
kutatási eredmények (angolul)
In the course of the research the following tasks have been completed. Collecting, digitalising and analysing unpublished documents related to the artifacts. Collecting and processing literature related to the sculptures, their architectural context, the mediaeval palace of Buda. Collecting and analysing written documents related to the construction work of the palace of Buda. Detailed, catalogue entry format description of the statues. Making of an all encompassing, ready-for-print photo documentation. Outlining restauration work and 3D reconstruction schemes. Geological identfication of the stone material. Analysis of the paint material and reconstructing colours. Thorough study of relevant international literature in art history. Half a dozen study trips abroad including research work done in libraries. Two lectures in Hungary, three abroad presenting the results of the research project. Writing a monography format study of the subject – still in progress. Due to the research project a significant number of new results have been obtained. A more precise dating of the sculptures. New thesis of their making and survival. Clarifying relations of the different pieces. A critical analysis and developmment concerning their themes. Precise documentation of the technology of their making. Placing into a new perspective the style of the artifacts and the origin of the masters/stone masons. Definig and emphasisisng the international context and the significance of the sculptures.
a zárójelentés teljes szövege https://www.otka-palyazat.hu/download.php?type=zarobeszamolo&projektid=112678
döntés eredménye
igen





 

Közleményjegyzék

 
Papp, Szilárd: Workshop for the King. Sigismund of Luxemburg’s Statues in Buda and their Place in Art History, Medieval Buda in Context. Ed. Szende, Katalin–Nagy, Balázs. Leiden (Brill) 2015 (megjelenés alatt, közlésre elfogadva), 2015
Papp, Szilárd: Workshop for the King. Sigismund of Luxemburg’s Statues in Buda and their Place in Art History, Medieval Buda in Context. Ed. Szende, Katalin–Nagy, Balázs. Leiden (Brill) 2016, 387-451., 2016
Papp Szilárd: Kalapos férfifej, kendős női fej, próféta vagy apostol feje, Közös úton. Budapest és Krakkó a középkorban. Kiállítási katalógus. szerk. Benda Judit – Kiss Virág – Lihończak-Nurek, Grażyna – Magyar Károly. Budapest 2016, 252–255., 2016
Papp Szilárd: Court Sculpture during the Reign of Sigismund of Luxembourg: Gothic Statues from the Royal Palace of Buda, Art and Culture in Medieval Hungary. Ed. Xavier Barral i Altet - Lővei, Pál - Takács, Imre. Roma 2016. (megjelenés alatt, elfogadva), 2016
Papp Szilárd: Gothic Statues from the Royal Palace of Buda, The Art of Medieval Hungary. Ed. Xavier Barral i Altet - Pál Lővei - Vinni Lucherini - Imre Takács. Roma 2018, 421-425., 2018
Papp Szilárd: Male head with hat, On Common Path. Budapest and Kraków in the Middle Ages. Exhibition catalouge. Eds. J. Benda et alii. Budapest 2016, 252-253., 2016
Papp Szilárd: Head of a prophet or apostle, On Common Path. Budapest and Kraków in the Middle Ages. Exhibition catalouge. Eds. J. Benda et alii. Budapest 2016, 254., 2016
Papp Szilárd: Female head in scarf, On Common Path. Budapest and Kraków in the Middle Ages. Exhibition catalouge. Eds. J. Benda et alii. Budapest 2016, 255., 2016
Papp Szilárd: A király műhelye. Luxemburgi zsigmond budavári szobrai és művészettörténeti helyzetük, Művészettörténeti Értesítő 63 (2014) 1-36., 2014




vissza »